Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-01-07 / 1107. szám

XXX. *yf. 1107 sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24. — P Negyed évre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek., amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai feláron kapják 1933 január 7 hirdetések Egy hasáb széles. 1 ra'rn magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó hirdetőknek nagy kedveimén Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 ig Buda legnagyobb kérdése a mélyfúrások révén termelt gáz, gyógy- és forróviz Bizonyítja a debreceni gázkitörés A Rudasftirdő mellett három új for­rás tör a magasba. Mindegyik föl­szálló víz és 40 foknál melegebb. De a jelek szerint 70 fokos víz is talál­ható itt. A három mélyfúrás költsége húszezer pengőn alul van. A terve­zett negyedik fúrás hideg vagy lan­gyos forrást keres és néhány ezer pengő költséggel százezer pengőt ta­karít meg a főváros csak vízvezeté­ki díjakban. A forróvíz és a gáz központja Bu­dapest, itt százával törnek ki a Duna partján a hőforrások, — Pest környé­kén minden fúrásnál gáz jelentkezik- Pávai Vájná Ferenc dr. kutatásai nyomán tárták fel azokat a földgáz- területeket. amelyek például Hajdú­szoboszlón és Karcagon szinte kime- ríthetetlenek és pótolhatják szén­készletünket. A föklgázkutaknál 1 köbméter majdnem 8000 • kaloriás földgáz ára 1 fillér, akkor, amikor ennyi kalóriát reprezentáló kétkilo- gram magyar szén ára ott körülbelül 6 fillér. Az árkülönbséget még mé­lyebbé teszi az a körülmény, hogy a földgáz köbméterjéből 30 százalék energia hozható ki, holott a szénből csupán. 15—20 százalék. A hajduszo- boszlói földgázforrás napota körülbe­lül 6000 köbméter gázt szolgáltat, egész járást ellátó villamosközpontot táplál és a legkisebb ilynemű forrá­sok közé tartozik, mert például Kar­cagon megindítható fúrásokból csak­nem bizonyosan napi 180 ezer köb­méter gáz tárható fel. A már működő' kisebb gázkutakból termelhető ener­gia Kisújszállás és Püspökladány vil­lamos központjait láthatná el olcsó energiával és ezzel év; 200 ezer pengő értékű külföldi olaj lenne megtakarít­ható, amelyet eddig e közművek táp­lálására szolgáltak. A kutatások sze­rint az Alföldön minden 20—25 kilo­méterre találhatnánk feltárható me­dencéket. Pesterzsébeten, tehát a főváros közvetlen közelében a most eszközölt 361 méter mélységű mélyfúrás alkal­mával 100 és 170 méter közötti mély­ségben fakadó forrás literenként 13 gram sót tartalmaz. Mélyebbre fúrva nagymennyiségű gáz várható- A fő­város környékén önként jelentkezik a gáz és fűtésre alkalmas forróvíz ta­lálható. A debreceni fúrásról Pávai Vájná úgy nyilatkozott, hogy ott a gáz ön­maga keresett- utat és tört ki újból, eliszaposítva- a csöveket. Valami különös hóbort, lelki beteg­ség, érthetetlen irtózat tart vissza minket ezt a csodát váró, de a csodát látó nemzetet attól, hogy egész nem­zeti vagyonúnkat a föld mélyén rejlő, önként kínálkozó, mérhetetlen értékű kincseket kitermeljük, felhasználjuk. Az elért erédményeket egyelőre dr. József Ferenc főherceg köszönte meg Pávai Vájná Ferencnek a „Für­dőváros Egyesület“ közgyűlésén, de ebben a néhány meleg elismerő szóban benne volt az egész nemzet hálája. * Hatvan év előtt egy nagyszerű mérnök, a magyar furótechnika úttö­rője, sokszor a hivatalos tudományos felfogással szemben megteremtette a harkányi, margitszigeti és városligeti stb- forró gyógyvizű kutakat és sok más alföldi ártézi kutat. Jellemző, hogy hat héttel a tiz esztendeig va­júdott városligeti kút 74 fokos gyógyvíz feltörése előtt még a Földtani Társulat akkori el­nöke, aki egyben a pesti egyetem hírneves geológiai professzora volt, nyomtatásban szögezte le, hogy a pesti oldalon mélyfúrással még hideg vizet sem találhatnak, nemhogy felszökő forró vizet. Hat hét mulvav már magasra szökött fel a felszín fölé Zsigmondy Vilmos kutjá- ból a 74 fokos forró gyógyvíz. Ez a kút táplálja ma is a Szécheny fürdőt. ötven év kellett hozzá, hogy Haj­dúszoboszlóit, ahol eddig nyoma sem volt a forró viznek, egy másik ezer méter mély fúrásból még egyszer fel­törjön a 74 fokos Víz, ráadásul, mint roppant értékes sós-jódos viz, ame­lyet napi majdnem négyezer köbméter földgáz dobott a felszínre. Hajdúszoboszlón egy második kincs tári fúrás 78—80 fokos sósvizet és újabb földgázt eruptált. Ezeknek a si­keres fúrásoknak a helyét is Pávai Vájná Ferenc bányafőtan., főgeologus jelölte ki, s utána megint csak az ő reámutatása alapján született meg a szegedi fürdő uj forróvizii kútja a karcagi két földgázos forróvizU kút s két éve a debreceni máris hires földgázas forró gyógyvizű kút. Ami­kor Szolnokon majdnem ezer méter mélyen is eredménytelen volt a fú­rás megint csak Pávai Vájná taná­csolta vissza a fúrást egy magasabb nívóra, ahol tényleg meg is találták a fúrás közben átfúrt forró vizet. Ez táplálja azóta a fürdőt s még fűtenek is vele a fürdővel kapcsolatos szállo­dában. Ezekről a sikerekről informáltuk annak idején olvasóinkat s arról is hogy az ugyancsak Pávai Vájná által kezdeményezett lillafüredi fúrást 730 m. mélyen félben hagyták, s máig úgy áll, bár olyan 30 fokos gyógyvi­zet találtak benne, műit sehol másfelé a világon. Ezt a lillaíüredi fúrást nagyon a főgeologus terhére írták. Nem is hal­lottunk azóta sikeres fúrásokról. Már úgy látszott, hogy megint öt­ven évig kell majd várni, mig lesz ezen a téren miről írjunk s ime a Magyarhoni Földtani Társulat Hyd- rologiai Szakosztályának szakülésén. Pávai Vájná Ferenc főgeologus egy­szerre négy sikeres fúrásról számolt be. Háromról a budai Rudas-fürdőnél s egyről Pesterzsébeten. Emszt Kál­mán dr. kisérletiigyi főigazgató a ve­gyi összetételek alapján mutatott rá, hogy a Rudas-fürdőnél fakasztott három uj kút vize forróbb és jobb összetételű* mint a régi természetes hőforrások s erősen kénes. Weszelszky Gyula dr. a szakosztály elnöke viszont azt mu­tatta ki, hogy ezeknek az uj kutak­nak a vize úgy a rádium emanációt, mint a rádium vegyidet tartalmat illetőleg nemcsak hatékonyabbak, mint a Rudas eddigi forrásainak leg­többje, de még a hires külföldi rádiu- ir.os fürdőkkel is méltán veszik fel a versenyt és többet felül is múlnak. Mazalán Pál furótechnikus szám­szerűen igazolta, hogy ezek a fúrások olyan kevésbe kerültek, hogy azok költsége alig jöhet tekintetbe amel­lett a balneologiai és ivókúra haszon mellett, amelyet az uj felszökő hőfor­rásoknak a Rudas-fürdő üzemébe való bekapcsolódásával kell elérjenek. ^ Ezeknek a kutaknak a helyét Pávai Vájná jelölte ki annak ellenére, hogy a forrásokat védő területeken belül törvény tiltja a további fúrásokat, sőt még a mélyebb földmunkát is- Azonban éppen a Rudas-fürdő uj kutjainak külön­böző vegyi összetétele, kéngáz tar­talma, rádióaktivitása, különböző hőfoka és felszín feletti viznivója bizonyítja, hogy sem egymással, sem a régi fúrásokkal nincsenek olyan szoros kapcsolatban hogy egymást akár vízmennyiség, akár annak össze­tétele tekintetében: károfelan befolyá­solnák. Pávai Vájná rámutatott, hogy különben is — a közlekedő edények fizikai törvénye szerint — legfeljebb a/, uj forrásoknál mélyebb nívón fa­kadó Rudas- és Szent Imre fürdő forrásai apaszthatnák meg az uj kutaic vizböségét és nem azokat a több mé­terrel magasabbra felszökő uj gyógy­források. Különben is majdnem egy évig tartó hivatalos forrásmérések igazolták, hogy az uj források nem befolyásolták a szomszédos Hungária forrás és Szent Imre fürdő forrásai­nak sem vízhozamát, sem összetéte­lét. Megkapó volt, amikor rámutatott, hogy amikor volt is vizapadás a Szent Imre-Fürdő egyik forrásánál, az a rádiumos iszap felhalmozó­dásának forrás eltömő hatására volt vissza­vezethető és nem a szomszédos fú­rásokra, s amikor a forrást kitisztí­tották, az uj kutak ellenére az az­előtt rosszul működő forrás vizmeny- nyisége a kétszeresére szaporodott. A konkrét adatok, alapján az előadó felkérte az előadáson képviselve volt bányakapitányságot. hogy jövőre — megfelelő óvintézkedések szem- előtt tartásával — engedélyezzen a forrás védőterületben belül újabb forrás kutatásokat, mert a hőforrások más és más kőzetrepedés rendszere­ken törve fölfelé, mint azt különböző hőfokuk és összetételük és fakadási nívójuk bizonyítja, egymással közvet­len összeköttetésben nincsenek s így csak igen ritka esetben befolyásol­hatják egymást. Viszont az A turáni népek térképe, amelyet egyik legutóbbi számában vetett fel a Budai Napló, többet és jobban foglal­koztatja Ázsia nagy népeit, mint ahogy hittük volna, de föltétlenül többet, mint a magyar külpolitika tervezőit. Legutóbb) a kínai köztársa­ság európai sajtófőnöke —Asia—Ho —Dziii—Ja a „Magyarág“-ban közölt hosszabb tanulmányt a kínai, — illet­ve ősmagyar nyelven a „Csin" — nyelv és a magyar 'nyelv hasonlatos­ságáról. A magyarok ma is cs-nek ej­tik a ch.-t, mint a franciák és csak a német kultúra elterjedésével ejtettük ■a német. .China sw9í'int,mi is Kíná­nak? A nagykövet e cikke végén a turáni népek szövetségéről Írja, hogy ez volna a viláshatalom, mert ezzel az 500 milliónyi néptömeggel nem merne kikötni a maroknyi Nyugat. Ez mentheti meg egyedül a szláv gyű­rűbe, jobban mondva nyitott szájú szláv harapófogóba jutott magyar nemzetet, mert az egyedül még sza­bad résen át— Kőszegtől Bécsig — a németség tolakodik az országba, szarvakat nevelve az itt élő svábok­nak, akik ma már kihivó módon szervezkednek hálából, hogy • eddig dédelgettük őkeet. Cs;ak az orozok háta mögött megszervezett turáni szövetség tarthatná sakkban a szlá- vokat, akik így a magyar-lengyel- eszt-fin szövetség és a turáni közé kerülve, kötve volnának. Ez a turáni térkép megmutatná már az elemi is­kolában a magyar gyermeknek, hogy merre élnek ős-testvérei, hónán vár­hat segítséget nagy elszigeteltségé­ben. Ezt a turáni térképiét hivatalból kell megtervezni, még pedig sürgősen Akár a Földtani Társaság, akár más tudományos intézet tervezze meg, vagy bízzák meg a világhírű térképé­szeti műitézetünket, a Kogutowitz- félét. De mielőbb akasszuk ki ezt min­den iskolának minden osztályában, hogy az uj nemzedék már ebben a vi­lágtudatban nevelkedjék. A Tabán Ínségbe jutott polgárain kíván segíteni Ripka Ferenc dr. • és az alábbi felírással fordul az I. kerület polgárságá­hoz:­__Nemrég még kereső józan, család­fen ntartók vannak betevő falat nélkül, s lerongyolódva küzdenek a nyomorral. Kü­lönösen a Tabán ínségesei nélkülöznek és szenvednek. Ezek felsegítésére a Budai Társaskör választmánya akciót indít s az­zal a kéréssel fordul a kerület polgárai­hoz, hogy nélkülözhető, általuk már nem viselt (ruha, cipő, harisnyu, fehérnemű, kalap stb.) ruházati cikkeket szíveskedje­nek az akció céljára a Budai Társaskör­be beszolgáltatni. A legkisebb adomány­nyal egy Ínségesnek didergő testét takar­juk be. Adjon mindenki szive szerint...“ Érdekes jelenség, hogy az a csekély megmozdulás Kelet felé, amit lapunk ré­vén sikerült megindítani, a hírvivő áram­hullámok révén milyen erős viszhangot keltett még a legtávolabbi keleten is. Jáva szigetéről érkezett levelek bizonyítják, hogy az egyik ős maharadzsa család fia külön Európai körútra készül, hogy meg­látogathassa Qül Baba sírját, ősz elején itt járt szigorú inkognitóban Mu-Te-'Qáei újabb forrás föltárásak nemcsak uj és sokkal hatékonyabb gyógy­forrásokkal gazdagítják Budapest fürdőváros gyógy vízszükségletét, hanem már fűtésre is használható forrás­vizek fakasztására is vezethetnek. A leg­meglepőbb volt, amikor reámutatott, hogy a budai hőforrások közelében olyan langyosvizü kutakat is lehetne fúrni, amelyek majdnem 100000 pen­gő vizdíj fizetésétől mentesítenék a főváros budai fürdőit. Javasolt is ilyen fúrásokat a Gellért-hegy tövé­ben. A múlt év második nagy fúrási eredménye az a pesteszenterzsébeti 331 m mély kút, amelyet a kicstár furóberendezésével vitéz Földváry János költségén fúrtak ugyancsak a főgeologus reámutatása alapján. En­nek a kútnak 100- és 170 m. mélység közötti szakaszában literenkint kereken 13 gr. sót tar­talmazó viz fakad s ebből a sóból 12 gr. literenkint jódos konyhasó. Már épül is egy csinos egyemeletes fürdő a csepeli hid mel­lett, mert ez a legtöbb konyhasót tartalmazó viz csonka Magyarorszá­gon s így a főváros tőszomzédságá- ban egy uj hézagpótló, konyasós fürdő létesül, pótolja Vízaknát, Parajdot, Marosuj- várt, nemhiába fekszik a kút éppen a Marosujvár-utcával szemben. Nomen est omen — mondja a latin közmon­dás. Kéngázok is emelik az ottani sósvizü fürdő és ivókúra értékét s földgáz >s fejlődik belőle. Ha mélyebbre fúrva a földgázból több is lesz, meg lehet oldani a sólőzést is. Nem csoda, ha ennyj jórá husz-har- minc szakember mellett zsúfolásig megtelt az előadó terem Pest-Buda és Pestszenterzébet hivatalos veze­tőségével és érdeklődő közönségével. Közönségünk kapva-kap a természet kincseinek ismertetésén s itt nem is csalatkozott. Az előadók épen olyan bőven osztogatták munkájuk eredmé­nyeit, mint a hallgatóság az elisme­rést. Dubonai Pál. Kina oroszországi követe, — nemrégen két hetet töltött Budapesten Shao-Peh-Chant kínai őrnagy, továbbá Ou-ltai Párisban élő kínai tanár és legutóbb két kínai rendőr­tiszt volt itt, akik minadannyian nagy elra­gadtatással voltak Budapest iránt Két kí­nai egyetemi diák, annyira megszerette a magyar konyhát, hogy már kora reggel töltött káposztát és paprikás csirkét kér­tek. Sajnos, hogy ezt a keleti propagan­dát az állam nem folytatja nagy arányok­ban, mert kellőképpen kihasználva ezt, beláthatatlan méretekig volna fokozható a keleti idegenforgalom. A Boráros-téri hid építkezési munkála- -tairól Fabinyi Tihamér ki. jskedelemügyi miniszter legutóbb a következőket mon- ' dotta: A kormány, illetve az államkincs­tár adja a vasanyagot, a főváros pedig havi 100 ezer pengős hozzájárulással a munkabérekre nyújt fedezetet. Az állam- kincstár a Diósgyőri Vasgyárban, a Rima- murány-Salgótarjáni Vasműnél, a Magyar Államvasutj Acél és Gépgyárnál folyó munkálatokhoz 180 vagon nyersanyagot adott, aminek értéke 640 ezer pengőre te­hető. A jövő év folyamán megindulhatnak az alapépítményi munkálatok is. Az ösz- szes munkálatok 1935. nyarán fejeződhet­nek be legkorábban. Akkor kezdődik á mázolás munkája, ami szintén eltart a téli kényszerű megszakítással egy évig, úgy­hogy a Boráros-téri hidat 1936. júliusában vagy augusztusában lehet csak átadni a forgalomnak. — Januárban a miniszter kiírja a versenytárgyalást a mederpillér munkálatokra s ezzel nagy lendülettel jut előbbre a hídépítés ügye. Itt említjük meg, hogy az új híd meg­építésével -- kapcsolatban- tv Budafoki-út­irányát kissé meghajlítják, ami felesle­gessé teszi a méregdrága kisajátításokat. A borárostéri híd budai hídfőjének kör­nyékét most e változtatások iigyelembc vételével fogták szabályozni. Tavasszal kerül sor a Boráros-tér feltöltésére, miu­tán az új híd miatt a tér nívóját emelni kell. Szent Gellérthegy múltjáról Érdekes adatok a hegy ezeréves történetéből Részietek v. Pauer János építész tanulmányából — Előadta a Szt. Gellérthegy Barátai Egye­sület közgyűlésén. A Szent Gellérthegy múltját nem a történelem előtti idők throglodytái- val kezdi, akik itt tanyázhattak a n.i hegyünk barlangjaiban és bizonyára felküldötték figyelőiket a szirtek te­tejére, hogy onnét jelentsék, mikor tűnik fel a mamuth a lágymányosi ingoványokban, — hanem a Krisztus utáni első évszázaddal, amidőn egy kelta törzs, az eraviskusok vagy ara- viskusok lakták e helyet. Váruk való­színűleg a Gellérthegyen volt, lakó­házaik pedis a hegy lejtőjén. A római­ak szerint az úgynevezett Gellérthegyi Oltárkő tanúsága szerint a „Civitas Eraviscorum“ a 3-ik században még fennállott. Ezt bizonyítja több lelet. Tavaszi faültetés alkalmával Tóth Jó­zsef telkén, a Szirtes-út 30. ástak ki egyet 1888-ban, 1847-ben a kelenföldi Hausner telkén eravistikus sirkövet találtak. 1901-ben pedig a Horthy Miklós-utnál 500 darab pénzt, melyek az „Eravistikus Éremlelet“ cimen is­meretesek. A második században kezdődött és a harmadikban érte el a tetőfokot, a mikor az aqua quinquae, az ötforrás városa már tekintélyes, állítólag százezer lelket számláló székhely volt. A római telepesek a Gellérthegy alatti melegforrások közelében is építettek fürdőket és villákat. A Gel­lérthegy aljában volt a rómaiak ha­jókikötője­Krisztus után 377-ben Keve vezér­lete alatt a hunok itt verték le a ró­maiakat és Matrinus római vezér a Gellérthegy alatt kelt át a Dunán, azért Kelenföld. így szerepel a honfoglalás idejében is, amikor Taksony vezér Pest várát Béla és Bocsu testvéreknek adomá­nyozta. A Pest szó régi szláv vagy avar nyelven vízbe nyúló szirtet, sziklát jelenít. Ezért nevezték a tatárjárás után a felette levő Uj-Pesti hegyen — a mai várhegyen — épült várat pedig Pestujvárnak 1541-ig. A mai Kelenföld azaz Lágymányos helyét Bana- vagy i Banyaföldnek, később Kürtnek ne- , vezték. t A Buda megjelölés századokon át kizáróan a mai Ó-Budára vonatko­zott. Buda lehet kelta gyökér, de ös- szittya nyelven „öreg“-et jelent. A Krisztus utáni negyedik század vé­gén a gótok, akik kiszorították a ró­maiakat, építettek itt várat, melyet később az ötödik században a hunok foglaltak el és Etelvárának neveztek. Az Etzielburgban laktak sokáig a ma­gyar királyok, még 1425-ben is emlí­tés tétetik róla. A Tabán szó törökül talpat jelent, a hegy talpát, vagy alját. A Blocks­berg név a németeknél többnyire misztikus boszorkánymesék központ­ját képezi és valószínű, hogy a mágus táltosok a Gellérthegy tetején áldoz- i tak, hogy a messzi síkságból is látha­tók és követhetők legyenek ősi szer­tartásaik. Lehet azért is századokon át a tokiói Yoshivara szerepét töl­tötte be, ahol szépszemii boszorkák tanyáztak, akik az embereket megbii- völték. Széchenyi István a Gellérthegyen, Pantheont akart emelni. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom