Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-07-05 / 1129. szám
XXX, évf. 1129 sz. ELÖF IZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesületeit, amelyeknek hivatalos lapja tagjai féláron kapják __1933 jullu« 5 HIR DETÉSEK Egy hasáb széles, l m/m magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó mrdetftonk nagy Kedvezmény Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság Pestről nézve Budát egészen más, mint ahogy jni látfuk — Budáról. Pestről látva — 'Panoráma, tíe Budáról, — icsal< ráma, csak keret, amit meg kellene tölteni azzal az értékes tartalommal, ami meg (van itt, a föld alatt, ivagy fenn ;a (hegyeken, az emberek becsületes lelkében, Idő, még a politikusok zsebében is. Ne olvassa, — kérem,,— (azokat a tudósításokat, amelyek ezt a cikket követik, mert megesik a szive [Budán. Azok minden sora (panasz, minden szava sirám. Nem irigykedünk Pestre, ahol mégis csak fejlődik ; a város, de siratjuk Budát, (ahol visz- szafejlődik, még a megindult fejlődés is. Mi még azokkal :a Potemkin fő utakkal sem dicsekedhietülntk, mint Pest. Ott a körút — nagyvárosi körút. Nálunk falusi fő utca, lahol (ott a piactér, mriudjuk a Krisztina-körut- on, a maga kis ppró 'bódéival, tárni; nőket a pesti körúton lelképzelni sem lehet. Ott vannak eZelé |a [bódék (f, Margit-köruton is, a Széna-tér sarkán, csakhogy ott, nem toly féltüiiőek, mert a Margit-kőrut északi oldala csupa falusi viskó. De (ott jvain la. posta nagy raktlártelepe. Lehetséges volna ez Pesten a körúton? Azzal vigasztalnak minket, hogy belső Buda majd kiépül előbb-utóbi>. lnklább utóbb, mint előbb. 'Ám (j|ó, idle ott van a hegyvidék. A lég iott sincs rend, ahol a gazdagabb polgárság nyaral, például a Svábhegyen,;— fiát még ott,, ahol a szerényebb viszonyok közt élő ember igyekezett magának hajlékot emelni, például |a 'Zug- ligetben. Nem látható sehol ja. város- rendező kéz nyoma. Pesten (tovább építik az AndVássy-utat a Milleniumi emléktől — Fóthig. Budán 'közóhaj' Kelenfölden a »Kelenföldi sugár-ut«. kiépítése >a (Dunától, a [Boráros-téri hid tengelyében a Dobogó-dombig,' amely ott áll a Világszerte ismert keserűvízforrások, jjóbban mondVa kutak területén,’ az Őrmező; lés |az iör- söldi-völgy kpzött. Ez a sugár-ut1 összekötné ezt az Isten 'háta mögött j levő vidéket a ’fővárossal, ■— (nem — az egész világgal! Keserüviz [kivitelünket a gazdasági krízis nagyrészt tőinkre tette, de a1 gyomrok [is tönkre mentek, ha nem viszünk ki vizet, hozzuk be a rossz [gyomrokat. Karls- baddal szemben hagy előnyeink vannak. A sprudel hivei tudják, ihogy karlsbadi kúra segít ugyan ideig- óriáig, de aki ott (járt laz idén, |afc la jövő évben föltétlenül kimegy, mert még rosszabb a gyomra, még (nagyobb a pötroha. A [budai keserű- vizek csak gyógyítanak, minden (káros utóhatás nélkül. Ezt Karlsbad- ban titkolják, de ha [megtudja a yi- lág, akkor idefordul a betegek sora. Van erre terv a [Városházán? vagy az Idegenforgalmi Hivatalban? A& Ibusz-mái bizonyára nincs, mert laz abból él, hogy kivigye |a (magyart ás nem abból, 'hogy behozza az idegent. • ; • i . Ret'eiiete.en 'di|ága alagutakat építünk a Duna 'alatt, hogy (áthozzuk liefe, a gyógyforrások igéret-földjére a — pesti vizet. Minek? Bzáz és százmillió liter gyógyvíz folyik itt felhasználatlanul a Dunába, miért nem lisszuk pzt? Idegenforgalmunk föllenditésónek egyik titka, hogy világgá küdőljük, miszerint Buda-bath világfürdő- ben még a vízvezetéki csapokból ,is gyógyító erejiüj forrásvíz csurog. Fordítva kellene hogy történjék. 'Nekünk kellene pompás gyógyerejü sziklákból fakadó ivóvízzel ellátni Pestet. __ Uj forrásokat fúrni félünk, de téglának elhoijdjjMk a hi.eg|yikikók alól a hegyet, ahogy azt laz tóbudai téglagyárak csinálják, amíg csak 'gyászos hire nem pin jmeg [egyik reggel n valami szörnyű kata’Z ró fának, amikor egy uj Városrészt (temet (magit alá a lezuhanó hegy. IBevárjuke ízt? Nem lesz kinek bevárni. Azjóbudai hegyvidék lassan eluéptelenédik. Uj lak felett egy kakastaréj' gátolja, 'hogy az óbudai hegyek simán fejtve érjék a síkságot. A kakastaréj földje |ele- gendő volna a téglavetők aknáinak, kibányászott hegyoldalainak feltöltésére, ha ezt komolyan tervezné lés akarná a város. A hegyek álján most cigányputrik épülnek és meztelen ci gánypurd'ék tőlük el undorral a 'bécsi autóbuszon érkező idegeneke1, ak két hozhatnánk a Rózsadombon át jövő uj, nagy kilátó utón ;is. Meglátás-(kellene ehhez iá? mint annyi máshoz, amit mi budaiak látunk, de Pestről nem látható. i ? , > Még ami közel esik, ;azit sem látni Pestről. Azokat a nagy fc'avics- lés homokhalmokat amiket — pont.— p, fürdők elé to ray'd át a (dunapiarton Ctue Japán! A fölkelő nap országát, Nippont köszöntötte hálás szeretettel a magyarság nevében a Hollós Mátyás Társaság a hó 3-án rendezett nagygyűlésén és megköszönte ennek a nagy hatalomnak azt a megtiszteltetést, amiben a magyar nemzetet részesítette akkor, amikor Körösi Csornát Sándort a nagyenyedi kollégium szegény diákjából világtudóssá vált magyar nagyságot a- Japán szentek csarnokában szobor állítással tüntette ki. Ez a megtiszteltetés csak abszolút nagy értékű, a világkultúrát előbbre vivő munkának lehet jutalma. A turáni testveid tisztelte meg ezzel Japán mintegy figyelmeztetve ezzel a nagyvilágot, hogy mint világhatalom súlyt helyezett a magyar nemzet barátságára, amelyről azt mondja, hogy a turáni népek kardjának hegye Európa szivében Magyarország. Erről elmélkedett elnöki megnyitó beszédében Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár — ezt jelölte meg a gyűlés egyetlen programmpontjaként Vi- raág Béla alelnök-háznagy, — és ezt a gondolatot emelte magasra lelkes ünnepi beszédében SZILÁGYI KÁROLY aki felhívta a magyar társadalmat, emelkedő arányokban indítson mozgalmat a Japánok nagylelkű meg- i mozdulása viszonzásául: azt indítványozta, hogy Körösi Csorna Sándornak végre Budapesten is emeljenek szobrot. A kánikula dacára is színül tig töltötte meg a közönség a termet és annak sorában ott volak: Hollós Ödön japán konzul, gróf Berényi János és neje, Török Irma, Móricz Pál, dr. Ringer Lajos, Dimes Húszéin Hilmi nagymufti, dr. Pávai Vájná Ferenc, dr. Lugmayer József, dr. Baranszky Gyula, Antalffyné Fémes Mária szobrászművész, Peterdy Sándor és neje, Kapcza Imre, Palóczy Viktor építész, dr. Nádas Béla, Szervey György igazgató, Folly József dr. ügyvéd, Leyer Árpád és neje, Zacher Béla és neje, Szilágyi Károlyné, ViFELELÓS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA egy merész vállalkozó, — pont <— olyan helyen, ahol a viliág minden Városában ragyogó parti korzó Volna. Vigyék el ezeket csak (nyáron át'Pestre, a Hungária-szálló elé, (a Vigadó elé és — fogadást ajánlunk r—iái pesti, ek meg|óstrámolják a, Városházáit. Még ezeket a bomokhegyeket sem látják meg Pestről, — mit akarhat hlát a Zugliget? — hogy látnák meg a gödröket a budai 'hegyekben? i Pedig olyan szép Pestről — 'Buda látképe. Dubonal Pál Szerkesztőség és kiadóhivatal; Búdén, I, Bors-u. 24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos órék; délután 4-6 lg raág Béláné, vitéz Sebők Géza, Krompholcz István, és sokan, akiket meleg érdeklődés fűz, akiket idevonzott a nagy japán nemzet iránti tisztelet és a japán-magyar barátság ki- mélyitése. Liber Endre polgármester és Kozma Jenő dr. orszgy. képv. kimentették elmaradásukat. Az elnök zárószavaiban bejelentette, hogy a társaság szorgalmazza majd, hogy Budapest egyik terét, vagy főútvonalát a „Japán” névnek és „Tokió”-nak szentelje. Kérdést intézett az ülést megtisztelő japán konzulhoz, hogy az elhangzottakra vonatkozólag kíván e nyilatkozni, mire HOLLÓS ÖDÖN japán konzul kifejezte a japán nemzet köszönetét az üdvözlésért. Sok érdekes és Európában csak kevéssé ismert adatot mondott el e nagy nép életéről, szokásairól és csodálatraméltó jelleméről, — megcáfolva számos balhitet, téves ítéletet és rosz- akaratu híresztelést. Kiemelte azt a megkülönböztető rokonszenvet amely- lyel Nippon népe a turáni testvér magyar nemzet iránt viseltetik' és amelynek lélekemelő tanúságát adta a világháború idején. A jelenlévők állva tapsolták meg a konzul lelkes szavait és köszönettel vette tudomásul a Hollós Mátyás Társaság, hogy a most újjászervezett „Japán Magyar Társaság“ szívesen karolja fel ezt az itt elhangzott eszmét és fejleszti tovább az e célt szolgáló társaságokkal együtt. Az ünnepet társasvacsora követte a Császárkertben, ahol mintegy hat- vanan jötek össze és az ünneplés hatása alatt szólaltak föl: — Lugmayer József dr., aki a társaság további kitartó munkájára, — Peterdy Sándor, aki Szilágyi Károly köszöntötte fel nagy sikert artot beszéde alkalmából és Pávai Vájná Ferenc, aki mint volt nagy enyedi diák, akiben erősebben él a Körösi Csorna Sándor iránti hagyományos tisztelet a turáni testvériségre — emelték poharukat-. 1879-ig a Viador és Szllő-utca, ezt a nevet kell visszaadni ezeknek az utcáknak, mert ehhez a névhez a Pálffy tér melletti mai Királyhegy utcának semmi köze, mert Óbuda ezen a részén állt a Királyhegy. A Határ-utca nevét is vissza kell állítani, mert ez történelmi határt jelentett tényleg régen is és a mai Nagyszombat-utca nevet más utcának, pl. a mellette lévő Bokor utcának lehetne adni. Kérjük egyúttal, hogy Óbuda és Újlak u jutcanév tábláin ne csak az legyen feltüntetve: III. kerület, hanem j mint ahogy az a Víziváros és Országút utcatábláin is látható, a kerület jelzése mellett legyen ott az Óbuda, vág y Újlak történelmi neve is. 40 éves jubilleumát üli most Budapest székesfőváros számos kérdése, ahogy azt a város egyik vezető tisztviselője egyik beszédében felemlítette, még pedig a főkérdések közül: — az óbudai hid, a lift a Gellérthegyre, és a kerületi választmányi törvény. Érdekes, hogy ez a három kérdés rendszeresen előtérbe kerül, ami azok fontosságát bizonyítja, de mindannyiszor ismét lekerülnek a napirendről ezek a kérdések és mi is csak emlékeztetésül ragadjuk ki, annak a beszédnek ezt a részét, amely világot vet arra a jellegzetes felfogásra, ami a politikamentes nagy kérdések körül kialakul és amit találóan jellemez az a közismert mondás — „eh ráérünk arra még”. A dudva. Valahányszor kertgazdálkodók kerülnek össze a budai oldal bármely részén, mindannyiszor kialakul az a vélemény, hogy a legnagyobb dudvatermelő, maga a székesfőváros. Az egész hegyidéken a kevésbé használt utak mentén, vízlevezető árkok partjain, utszélesbi- tésre megszerzett területeken, beépítetlen városi telkeken csodálatos módon burjánzik nálunk a dudva és Barokk Óvárost követelnek az óbudaiak Óbuda történelmi jellegének kidombori- tását kéri a fővárosi Közmunkák Tanácsától a Keresztény Nemzeti Liga III. kér. Osztálya Keischl Réw Sándor indítványára Az ősi tradíciókhoz ragaszkodva a kétezer éves múltú Óbuda elesettségéből való felemelését kívánja s elsősorban Óbuda általános szabályozása alkalmával e városrész belső területén, ahol a barokk emlékek (kát. templom, Szt. Flórián szobor, Szt. három- sá gszobor, Zichy kastély) még ma is állanak a Templom utcától a Kórház utca Fő tér Hajógyár utcáig s e hosszúságon a Flórián térig Bárok stilusu ó várossá való kiképzését. A III. kér. többi dunaparti részére pedig mondassák ki ... a turáni stílusban való építkezés, mint a Halászbástyához hangolt dunaparti északi rész folytatása. Kívánja, hogy végrehajtsák az 1907. évi törvényt, amely a Bécsi utón, Óbuda kapujánál, a Fejéregyházi-uttal szemben lévő domboldalon elrendelte a honszerző Árpád fejedelem emlékművének és emléktemplomának felállítását. Kéri egyúttal azt is, hogy Óbuda jelenlegi jelentéktelen utcaneveit kereszteljék át a magyar történelem ittjárt nagyjairól. A Vörösvári-utat Árpád fejedelem utjának, Tavasz utcát, amely az építendő Óbuda Hungária úti Attila hídhoz torkollik, nevezze el a Közmunkák Tanácsa Attila fejedelem utjának. A mai Templom-utca kapja a Szent Péter és Szent Pál ősszékesegy- ház-utca nevet. Hogy fennmaradjon az emléke a Szent István király által itt 1012-ben alapított gyönyörű bazilikának, amelynek nem volt párja a világon s hol magyarországi Szent Erzsébetet is megkeresztelték. Óbuda palotájából IV. Béla király a mai Cserepes-utcán át kelt át leányához Boldog Margithoz a Nyulak szigetére s igy a Cserepes utca s annak folytatása a Perc- és Selmeci-utca kapja a IV. Béla király nevet.. Az újlaki Zátony-utcát kereszteljék el Boldog Margit-utcának, mert itt történt a szent királyleánynak egyik csodatette. Az óbudai Fő-tér legyen a Királynői város tere, a mai Lajos utcát nevezzék el Nagy Lajos királyról, aki ezen járt és a Szentendrei utcát hívják a Királyok utjának, akik az óbudai királyi palota és Vi- segrád közölt ezen az utón közlekedtek. Az óbudai Flórián térnek az a része, ahol az ősi római fürdő most nyílik majd meg restaurálva, legyen Római emlék tér és álljon itt az óbuda-Aquincumből császári rangra emelkedett Hadrián és Septimus Severus szobra. A jelenlegi Pacsirta-, Föld-, Solymár-, és Zápor-utcákat kereszteljék el az óbudai királynői város lakóiról: Anjou Erzsébet, Mária királynő, Szilágyi Erzsébet és Beatrix királynőről. Királyhegy utca volt csúffá teszi a kertgazdálkodók minden törekvését, hogy kertjeiket a különböző ártalmas férgektől mentesítsék, mert ez a kertek mentén, városi területen termelt dudva millió- számra termeli a kártékony férget és rovart, amely ellepi a kerteket. Lehet, hogy ennek a dudvának nincsen gazdája, nem tartozik sem a kertészeti, sem'az erdészeti hivatal hatáskörébe, a Köztisztasági Hivatal pedig nem rendelkezik olyan munkásokkal, akik értenék a dudva irtását. Sürgős kérdés pedig, hogy ezen a bajon segitsen a város, mert kárba vész a hivatalos körök törekvése, hogy egységes fajtájú, féregmentes gyümölcsöt termeljünk, mert a dudva szomszédságában ezt a célt sohasem fogjuk elérni. Minden esetre módot kell találni arra, hogy a dudva kiir- tassék, amihez bizonyára szívesen nyújtanak segédkezet úgy a kertgazdasággal foglalkozók, mint a villatulajdonosok is. Csáki szalmája volt évtizedeken át az idegenforgalom, amelyet nagyrészt kicsinyes haszonlesésből igyekeztek sokan kihasználni, amíg aztán a komolyabb vállalatok testületek és hivatalok vettek kezükbe, de hiányzott az egészből az egyöntetűség. Ezt helyezte most ki- i látásba a Lipótvárosi Társaskörben 1 elmondot beszédében F a b i n y i Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter és örömmel fogadta ezt a kijelentését minden komoly érdeklődő és az idegenforgalomnak minden komoly munkása. Modern nagy ' horderejű kérdés ez és ha az uj törvény révén ide tudjuk kapcsolni a keletet is, akkor Magyarország hamar túlszárnyalja e téren azokat az államokat és népeket, amelyek jólétét túlnyomó részben az idegenforgalom biztosítja. Ünneprontás Véget kell vetni a magyar állampolgárok Gül Baba vallásközsége elleni merényleteknek Nyílt felhívás ABDUL LATIF úrhoz E század első tízedében került Buda- , pestre Kis-Ázsiából egy világotjáró török alattvaló, aki magát Abdul Latif-nak mondotta és akit a magyarok, mint török testvért szívesen fogadtak. Senkisem kérdezte ki ő, mi ő, hová való. Szívesen látták és az évek folymaán különböző apró jövedelmekhez juttatták, hogy megélhetését biztosítsák. Török testvér, megérdemli. Senki sem kutatta képesítéseit, hanem elfogadták utóbb az a kijelentését, hogy mohamedán lelkész. így érte őt a magyar honosságot szerzett mohamedánok törekvése, hogy vallásközséget alakítanak, amely gyermekeik vallási neveltetését is intézné és az itt nyugvó mohamedán hősök sírjait gondozná. Ez 1931-ben történt, amikor ez a vallásközség megalakult, Gül-Baba nevével és megválasztotta lelkészének, muftinak Durics Húszéin Hilmii, aki honosságát képesítéseit hivatalos helyen be is mutatta és azt ott tudomásul is vették. Keleti idegenforgalmunk érdekében fontos dolog lett volna az uj mohamedán vallásközség megalakulásának jóváhagyása és elismerése, de valami kulisza mögött működő érdekek ezt folyton halasztották, meggátolták, holott az uj vallásközség az idevágó törvény alapján áll. Abdul Latif ur, aki eddig semmiféle ily irányú mozgalmat nem indított az itt el- ! töltött két évtized alatt, most egyszeriben igyekezett híveket toborozni, uj vallásközséget létesíteni, Gödöllőről Budára költözött, Gül-Baba sírja körül jogokat igyekezet szerezni, lelkész! teendőket végzett bizonyos mohamedán ünnepnapokon és mindezzel zavart tudott teremteni, anélkül, hogy bármi eredményt ért volna el.. A magyar honosságú mohamedán vallá- su hívek között mindez rendkívüli elkeseredést keltett s hogy a béke helyre álljon, felhívjuk itt a nyilvánosság előtt Abdul Latif urat, hogy két héten belül igazolja illetékes hatóság előtt honosságát (mert mint idegen honos, magyar állampolgárok lelkésze nem lehet) és igazolja lelkészi képesítéseit is, mert anélkül lelkészi tisztséget nem tölthet be. Amennyiben ez idő alatt mindezt nem igazolná, kénytelenek volnánk szereplését a megfelelő jelzővel kisémi és az illetékes hatóságot felhívni, hogy mint békerontó ünneprontó, alkalmatlan idegennel bánjon el vele. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan elterjedt hazugságokra két hét múlva visz- szatérünk e lap hasábjain és közöljük a kezeink között levő okmányokat is. Kelt, Budán, 1933. julius hó 2-án. Tisztelettel A Medzl isz nevóban 4 CSATICS ABID Szomorú kilátások Megakadt a Hegyvidék fejlődése A Zugligeti Egyesület közgyűlése Nem nagyon vigasztaló a hegyvidéki egyesületek évi jelentéséinek olvasása, mert azokban alig ivan más' mint panasz, és megint csak panasz. A város mai nehéz {gazdasági helyzete valami kü'önösebb haladást nem tud előkészíteni, az apróbb közmüvek létesítése pedig nagyarányú feji lődést nem szolgálhat, mert csakhogy éppen kedvesebbé teszi az életet. A különböző hegyvidéki egyesületeknek mégis készülniök kell a vlárva-várt jobb időkre, hogy akkor kész tervekkel, programma', megvitatott elgondolásokkal állhassanak elő. Ezt a célt tűzte /ki maga leié iái ZUGLIGETI EGYESÜLET amikor a budai hegyvidék ie gyöngyé nek, nagyarányú fejlesztési prog- rummját igyekszik fölállítani. A Zugliget közeli fekvése pompás nyaralótelepnek, — a nyugati viharok ,és szelek ellen védettsége kiváló (üdülőhelynek bizonyítja, — és ha (a múltban már ismert gyógyforrásait sikerül újból feltárni kész fürdőhelye volna e világvárosnak. Most ihogy I
