Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-05-22 / 1124. szám

fSf*l ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.—P Negyed évre . 6. — P Egyes szám 40 flllár. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai félúton kapják xxx^évfjjia^M. HIRDETÉSEK Egy hasáb szálas. I a/m magas sót egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor eldre fizetendő Atliaitt HMOknak úgy kedvezmény 1933 május 22 Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáié újság Az örökös megalkuvás politikája megszűnt a Városházán és ezzel véget ért olyan korszak, amely már kívülről is magán viselte azt a bélyeget, elárulta azt a kényszer- helyzetet, hogy a Városházán nem a dolgok érdeme, hanem a pártok érde­ke dönt. El sem képzelhető valami egészséges helyzet es viszony ott, ahol két érdek összeütközésén fordul a kérdések megoldása, ami csak az igazság és a közérdek rovására tör­ténhet. Tizenhárom év előtt, mint mentő­övet dobták a keresztény gondolatot a Városháza zűrzavarába és ennek révén sikerült ott az első rendet meg­teremteni, azonban vallási tételek nem alkalmasak a mindennapi élet intézésére, amit a vallás szabad gya­korlatával élő különböző felekezetek érzékenysége nem bir el sokáig. A kommunizmust követő kétségbeesés­ben a kereszt megtette a köteleségét, az emberekben helyreállt az önbiza­lom, jövőbe vetett hit és fölébredt a munkakedv, de a mindennapi élet lehetetlenné tette a templomi hangu­latot, melyet nagyrészt a jó Istentől várt, holott a közmondás is azt mond­ja, hogy segíts magadon és megsegít az Isten. A városházán becsületes, de avatat­lan kezek fogták a gyeplőt és a jó­hiszemű naivitás jelentkezett már a város terheinek rendezésekor. A nem gyakorlati politikusok tisztán a párt­érdek és a vallási elfogultság által sugalt intézkedéseinek következmé­nyeit 9 évvel ezelőtt a miniszterelnök Bethlen István gróf maga sem látta összeegyeztethetőnek a gyakorlati élettel, amelynek fejlődnie kellett az akkor kibontakozó állami és városi élettel párhuzamosan. Szakítani akart azzal a rendszerrel, amely nem ismert mást, mint egyetlen párt jogosultsá­gát az élet irányításában és szakí­tani kellett azzal a felfogással, hogy az, akinek |az |irányitás a jkezében van — tévedésmentes. Mert éppen a tévedések sorozatának kényszerítő hatása alatt bontotta ki az uj zász­lót Bethlen István gróf kívánságára Ripka Ferenc dr. udv. tanácsos a székesfővárosi gázmüvek akkori^ ve­zérigazgató j as átvette mint kormány­biztos a főváros vezetését. A váro­si politikát pedig átvette Kozma, Je­nő dr., aki a leggyakorlottabb községi politikusok egyike legapróbb részle­tekig ismerve a városi és városházi életet a szükségleteket, amelyek meg­látása nélkül feltétlenül megállt vol­na ennek a világvárosnak az élete. A Keresztény Községi Párt, amely a saját híveivel kormányoztatta a vá­rost nem szívesen engedett a kor­mány intencióinak és Kozma Jenőnek lépésről-lépésre kellett tért foglalnia, hogy felmentse a várost az egyoldalú kormányzás alól. Uj eszmék, uj ter­vek, egészséges uj áramlások számá­ra nyitogatta az ajtókat, amelyek lassan összetörték az előbbi kerete­ket és lehetővé tették a Városházán a kor igényeinek megfelelő gazdál­kodást. Szigorú ellenőrzés alá került a város költségvetése, ahol a folyton növekvő kiadások már messze meg-1 haladták a bevételeket. A Községi Polgári Párt a lereálisabb gazdaság- politikát vitte bele a város gazdál­kodásába és sikerült is megóvni az egyensúlyt, ami megerősítette a kül­földi hitelezők bizalmát a magyar székesfőváros iránt. A Községi Polgári Pártnak ez a térhódítása azonban állandó megal­kuvással járt és az előbbi kormányok hiába keresték itt a megoldást. Jön­nie kellett olyan kormányelnöknek, akiről mindenki tudta, hogy a ma­gyarság a magyar faj érdekében kész volt a legelszántabb harcokra — aki­ről köztudomású volt, hogy keresztes vitéze a kereszténységnek; mint ami­nőnek Gömbös Gyula miniszterelnö­köt ismerték, akiben párosult a két tulajdonságon kívül az államférfim bölcsesség és biztos Ítélő képesség, a helyzet tiszta meglátása és munka­társainak gondos megválasztása, ami nélkül eredményes kormányzás el sem képzelhető — s igy bátran mer­hetett hozzányúlni azokhoz a kényes körülményekhez, amelyek nemcsak az országban, de főleg Budapesten gátolták az észszerű közéletet. Nem lehetett kétséges, hogy a mi­niszterelnök gondos információk be­szerzése után, mindennap érintkezve a főváros polgárságának valamely osztályával, vagy rétegével másirány­ban dönthetett volna, mint ahogy most döntött, amikor a Városházán egy párt kezébe tette le a kormány­zást, még pedig olyan párt kezébe, amely kimondottan polgári s amely párt egy évtized óta küzd becsüle­tes és a főváros érdekeit szolgáló programmjáért, amely előfutára volt a kormányelnök országos programm- jának. A könyörtelen élet ennek a pártnak adott igazat, mely a nehéz gazdasági viszonyok között kereste azokat a lehetőségeket, amelyek szol­gálják a hétköznapi életet, valami­képpen elviselhetővé teszik az álta­lános leromlást és nem kergetik a szélsőségek karjaiba az élettel meg­küzdeni is alig tudó alsóbb rétegeket. Talán elenyészően csekély pont, de feltétlenül jellemző az a jelentés, amit a kelenföldi munkáscsoport el­nöke tett e napokban a munkásgyü- lésen, amikor kijelentette, hogy Koz­ma Jenő és pártja három héten be­lül tizenhat munkanélküli családapá­nak szerzett biztos kenyeret. Minden frázis sablonnál többet ér ez a föld­szinten járó, hétköznapi, de kenye- retadó eredmény, amilyennek egész sorára tud rámutatni az a városi ve­zérpolitikus és pártja. A miniszterelnök megfontolt elha­tározása lehetővé teszi a különféle polgári pártok barátságos együttmü­FELELÚS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA ködéséta Városházán és betöltheti igy ez a guvernamentális párt a hivatá­sát, ami nyugvópontot jelent a jobb és baloldali szélsőség között. De igazság is egyúttal! Igazolja azt, hogy Budapest lakossága harcrakészen ragaszkodik a pol­gári gondolathoz, ma is szentnek tartja a magán vagy ont, de teret en­ged a ma még tagolt fővárosi társa­dalom (minden rétegének ja város kormányzásában. A magyarság erőpróbája Budapes­ten dől el, ahol csaknem kétmillió ember él egymásra utalva a Budapes­téi érintk ezösözségekben és magában a városban, akinek itt van a kenyér­kereső helye, ha meg tudjuk teremte­ni számára a kereseti lehetőségeket, amelyek azonban csak egységes ala­pon, összhangban álló működéssel te­remthetők meg. Ha az ország azt látja, hogy a kormányelnök Buda­pesten meg tudja teremteni a Nemze­ti Egység Pártját, tehát a nemzeti egységet, akkor föltétlenül behódol a vidék is ennek az országmentő, nemzetfenntartó eszmének és példát szolgáltat Európának arról, mikép­pen lehet a nemzeti nagy gondolat mellett raeghódolni a nyugati civi­lizációt jelentő kereszt előtt anélkül, hogy a nyugati civilizációból kisar­jadt brutalitással gázoljon végig az uralkodó faj a polgárok egész során. Itt Európában mi turáni magya­rok oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosoknak is meg kell ke­gyelmezni. Dubonai Pál Szerkesztősig is kiadóhivatal; Budin, I, Borsui. 24 Telefoni Aut. 502-96. Hivatalos óráki délután 4-6 lg Uj utakon... Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter nyilatkozik a ,, Budai Napló“ olvasóinak A nemzetek kormányzatában a legfon­tosabb gazdasági szerv > mindenkor a ke­reskedelemügyi tárca volt, amelynek te­vékenysége megtermékenyíti a talajt az állam polgárainak, s azok megélhetésének érdekében s a termelés fontosságát biz­tosítva, szolgálja azok jólétét is. Ez érdekli elsősorban a polgárságot. A múlt tapasztalatai ugyan igazolják, hogy a gazdasági életben a válságokat szabályszerűen váltja fel a megújhodás, azonban a közgazdasági elméletek egy­másután megbuknak, uj világnézetek ala­kulnak ki s igy revizió alá kell venni a ré­gi gazdasági törvényeket. A belső gazdasági elszigeteltség elsor­vadást jelent a csak kölcsönös együttmű­ködés képes a gazdasági életet feltá­masztani. Áruforgalom nélkül nincs személyfor­galom és nincs idegenforgalom. A gazdasági világválság idején még so­hasem járt oly súlyos felelősséggel az egyetemes termelést átfogó kereskedelem­ügyi tárca irányítása, mint napjainkban. Általános megnyugvást kelt azonban, hogy a tárca jelenlegi irányitója, reálpolitikus, a gyakorlati élet alapos ismerője, akinek előbbi tevékenysége révén alkalma volt fel­ismerni mindazon gátló bürokratikus | intézkedéseket, amelyek hátráltatták a gaz­dasági élet fejlődését. A jelenlegi minisz­ter tárcáját úgy tekinti, mint egy nagy kereskedelmi üzemet, mely napról-nap- ra, óráról-órára, az adott helyzetnek meg­felelő azonnali intézkedést igényel. FABINYI TIHAMÉR DR. ke. e. kedelemügyi miniszter aki miniszterségének! rövid pár hónapos tevékenysége alatt tanujelét adta, hogy ki­zárólag egyetemes nemzeti szempontok irá­nyítják cselekedeteit — célkitűzéseiről a kővetkezőkben tájékoztatta a Budai Naplót összefoglalva, röviden eddig több helyen,' több alkalommal részletekben elmondott pro grammját: A KÜLKERESKEDELEMRE helyezi gazdasági politikájának súlypontját. Eddig sikerült már az olasz, osztrák, román szerződéseket perfektuálnia és néhány technikai rendelkezés elintézése után a cseh megállapodás is elkészül. A ju­goszláv szerződés most van tárgya­lás alatt. AZ EGYETEMES TERMELÉS értékesítése szempontjából fejleszti az utépités programmját és ennek biztosítására uj törvény készül. A VASÚTI TARIFÁKAT az adott gazdasági helyzetnek meg­felelően óhajtja arányosítani. Nagy súlyt helyez a vasút motorizálására. A vasút és a gépjármű versenyét megfelelő együttműködés utján sza­bályozza, szem előtt tartva, hogy a vasútokba nagy nemzeti vagyont fektetünk. IDEGENFORGALMI, de valutáris szempontból is prog- rammjába vette a Balaton fejlesz­tését. Az idegenforgalom fejlesztése érdekében uj törvény készül, amely szerint egy központból irányítanák az eddigi szervezetek működését és növelnék igy a láthatatlan exportot. A KISIPAR FELSEG1TÉSÉRE nagy súlyt helyez és négy albizott­ságot szervezett, amelynek feladata, hogy a kisipar, a közmunkák és köz- szállitásokból fokozottan részesítse. Sajnálja, hogy egyelőre csak egy- I millió pengőt nyújthat a kisiparnak, amely segély egyenlő részben osz­lik meg a főváros és a vidék között. Elsősorban oly közmunkákat tervez, amelyeknek zömét a munkabérek teszik ki éppen ezért a Boráros téri hid földmunkálatoit indította meg. AZ IPARFEJLESZTÉS törvényének végrehajtására vonat­kozó utasítást adta ki, de mun­kában van már. AZ ENERGIATÖRVÉNY, 1 mely elősegiti a mélyfúrásokat és a gázkutatást. A közüzemek ügyeit a belügyminiszterrel együtt igyek­szik junius 30-ig elintézni. A KORMANYELNÖK NYILATKOZA­TÁRA utalt, amelyet az OMKE gyűlésén mondott, feltárva a gazdasági hely­zetet és rámutatva a fejlődést gátló körülményekre, kijelentette: ha vala­hol káros a bürokratikus rendszer, akkor a gazdasági életben az ... ” és egyben részletes programmot is adott, mellyel teljesen azonosítja ma­gát a kereskedelmi miniszter és ezt a programmot szigorúan végrehajtja. A közölt programm az uj magyar életnek szól egy egész életre. Kijelentette Fabinyi Tihamér miniszter, hogy a közeljövőben lesz még sok monda­nivalója és külön Buda számára is. Steinberg Albert A hámba fogott Ichtiosaurus r Érdekes tervek Érdekes tervek kerültek szőnyegre legutóbb a Zugligetben, ahol a város­nak társadalmi vezetői városi tiszt­séget viselő illusztris vendégek bevo­násával afelett tanácskoztak, hogy a szép Zugliget vonzó erejét mivel le­hetne fokozni, mi keltené fel , foko- zottab mértékben a főváros lakói­nak érdeklődését a csodásán szép vi­dék iránt. Az itt fölvetet kérdés viszhangra számíthat egész Budán, mert kétség­telenül fontos, hogy Budának minden része megtalálja a maga karakteré­nek megfelelő belső berendezkedés módját, megalkossa jellegzetes külső képét. Bizalmasabb, maradandób em­lékeket hagy ez az idegen lelkében is, de arra készti a főváros lakóságát is, hogy a maga lelkületének megfe­lelő környezetben rendezze be laká­sát és magánéletét. A Zugliget egyelőre üdülőhely, nyaralótelep, de földje elárulja, hogy nem is tulmélyen gyógyerejü for­rások várják a feltárást, amelyek fölfakadnak az útépítések, csatorná­zások alkalmával. Csak valamelyes külső hatást keltő, dekorativ, de ér­tékes alkotás kell ide, hogy határo­zottabb, mélyebb hatásokat váltson Lendl Adolf, a Budáról Keszthely­re költözött természettudós a „Hol­lós Mátyás Társaságban”, baráti kör­ben sokszor kifejtette, hogy a Zug­ligetet vélné a legalkalmasabbnak az „ősállatok kertje” számára, mert itt még vannak nagyobb területek, ahol ezt a nagyvilág és az ország okulá­sára a legpompásabb keretben meg lehetne alkotni. A fővárosnak is vannak itt nagy telkei. Maga az elgondolás nagy ha­tásokat ígér és nem kíván tulnagy befektetést. A tudomány már rekon­struálta az eddig fölfedezett marad­ványok és lenyomatok alapján ezeket az óriási ősállatokat, ismeri életmód­jukat, harcaikat és természetes nagy­ságban, harcközben, vagy életük más megnyilatkozásában, vasbetonból megalkotva, színezve kellően elkészí­tett tájrészletbe állítva, csodás ha­tással volnának a Zugliget látogató közönségére. Kenyeret adna ez a ter­vezőknek, építőknek, sok munkásnak, de azontúl fokozná e tájék vonzóere­jét. Az előzetes tervek alapján évti­zedekre osztható fel a megvalósítás munkája és költsége, ami nem okoz zavart a város költségvetésében. így foghatnánk hámba az Ichtio- saurust és társait, Buda érdekében. Ha valamikor feltárják majd a Zugliget ■ gyógyforásait, akkor ez a védett, zárt völgy — ilyen érdekes külsőségek mellett, feltétlenül és ha­marosan világhirre tenne szert. A szomszédos Hűvösvölgyben csak fel kellene éleszteni az ottan volt „Vadaskertet ’, ahol szelíd őzikék és világszerte ismert testvérei, azok kü­lönféle növényevő társaiban fácánok, túzokok, pávák és más ismert, aklima- tizálható társaikban gyönyörködne a gyermeksereg. A Hűvösvölgy a nagy hídig kertváros jellegű része lesz Bu­dának s ahogy a Pasaréten már meg­indult a több emeletes bérvillák épí­tése, feltartóztathatlanul tódul ki ide a város, mert a talaj emelkedés alig észlelhető, de alpesi levegője vonzani fogja mindjobban a levegőre vágyó közönséget. A Svábhegy, mint magaslati hely a maga pompás kilátásával, föl a Já- noshegy kilátójáig a nagy nyaraló és sportoló hotelek helye. Ezt a jövő spekulációja teremti és alakítja át azzá, aminek lennie kell. A Svábhegyalja — kis svábhegy­től, a Martin hegy alatt, a Farkas rétig és Sashegyig — a déli vasút állomásának a Gellérthegyig való hátratolásával kielégítő területe a „Buda világfürdő”-nek, a Gellérthegy, a Tabán, Vérmező, Horváth kert bevonásával a Dunáig. Lent köz­pontja a Karácsonyi palota, amely­nek két szárnya kiépülne a Krisztina körútig. Ezt a kérdést világpályáza­tok utján — amelyek egyúttal világ­reklámok — kell megtervezni és fel­építeni . A Sashegyen túl, az őrmező, az örsödi völgy már világhírű a kese- rüviz forrása révén. Teremtett ivó­kúra terület. Csak sürgősen ki kell jelölni e források védő területét és azt grandiózusán kell parkírozni. Min­den kutvállalat megalkotja ott a ma­ga ’■ ics3 riokait, talán szállodáit is. / i ' '"»Idi medencét két részre osztja á'uc t-rvári sugárút. A Duná­ig terjedi it sz, a csepeli kikötővel szemben gplV’áros és melegvizü téli­kikötő — a a egyig terjedő rész egyelőre ke* áí1 os. A Vizivári &■' i nyugdíjasoké, a Krisztina az ipar és kereskedeleme. A vár az udvaré, a főuraké és a mi­nisztereké. A Rózsadombnak jelle­get ad majd a mecset és a moha­medán kollégium a Wagner villában. De ez képezi a felsőhévizi fürdők hinterlandj át, ahová hatalmas 2-3 emelet magas, hidak vezetnek át a Lukács- és a Császárfürdőkből. Ezek közönsége lent a völgyben gyógyul, fent a hegyen üdül és lakik. Óbuda marad a felső medence kereskedelmi gócpontja, mely magához kapcsolja az északra és nyugatra fekvő falva­kat. Akvinkumnak meg van a történel­mi karaktere, mely 2000 évnél mesz- szebb nyúl vissza a múltba, és csak fejleszteni kell ezt. A felső medence a Római fürdővel és a mögötte elte­rülő hegyvidékkel Budapest fürdő és nyaraló helye. A városrendezés bölcsei talán más­képen határoztak, más módokat ta­láltak a budai rész jellegzetes fej­lesztésére, de ezeknek a karakterek­nek a kidomboritása épen olyan szükséges kelléke a városfejlesztés­nek, mint a jó közlekedés, az utak, a tiszta levegő, a vízellátás és vilá­gítás. Tegyük ezeket a kérdéseket vita tárgyává, használunk vele a város fejlesztésének, a fürdővárosnak és az idegenforgalomnak. Budapest jelene—Budai Budapest a Közép-Duna idegen­forgalmának központja Ripka Ferenc dr. udvari tanácsos, nyug. főpolgármester tanulmánya 111. Érdekesnek tar,tóm megemlíteni, hogy a mi jelentéktelen anyagi áld'ozatalnkl mellett mégis milyen jelentés eredmé­nyekre tudunk rámutatni. Amíg az össz- idegenforgalom tekintetében 13-ikl hen lyen állunk az európai nagyobb városok sorában, melyet Páris 2.5 millió ide-, génnél nyit me|g| s n,tájnál Berlin 1.6 milli-, val, München 0.8 millióval, Praga 0.6 millióval, Bécs 0.5, Róma 0.4, Nápoly 0.3 millióval követi, — Budapestéin két-. szjázlretvenezer idegen látogató forduld meg 1928-ban — a külföldiek forgalma tekintetében Budapest már a 6-ik he­lyen szerepelt 110.000 külföldivel. Nagyor érdekes annak megállapítása is, hogy az utolsó két esztendőnek kü­lönféle utazási korlátozása által megbé­nított idegenforgalmában milyen viszi) szaeséseket' tapasztalhatunk. Amig Berlin 1932-ben a külföldi ven­dégek számában 36 százalékos, Bécsi közel 30 százalékos veszteséget szenvedett, Budapestnek ez a veszíleséglistája 5 szá­zalékot mutat, s csupán München tar­tatta meg az előző év idegenforgalmát. Ellenben Csehország 60 százalékos, Fran­ciaország majdnem 80 százalék, Svájc pedig 50 s zázalékos csökkenést szenve­dett. Ugyanakkor áruexportunk havi 7B millió pengőről 26.5 millióra, tehát 70 százalékkal csökkent. Az idegenforgalom1 előbb jelzett örven­detes eredményének magyarázni áként rá kell mutatnunk Budapestnek csodálatos vonzóéi ejére, melyet egy, külföldi vendég tavaly nyáron ölyképp jellemzett előttem, hogy a magyar fővárosnak az európái városok között ellenállhatatlan sex ap­peal-je van. De jelentős része van ebbejn az eredményben idegenforgalmi szerveze­teinknek ős; amelyek^ hivatásuk magasla-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom