Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-04-15 / 1119. szám

XXX. évf. 1119 SZ. 1933 április 1B előfizetés Egy évre . . 24. — P Negyed évre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai filáron kapják Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb szálas, I m/m' magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állaodú blrdetSknek nagy kedveznénk Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kladóHIvatal: Budán, I. Bors-u. 24 Telefont Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg aki ember képében megváltotta a vi­lágot, 30 évig bolyongott a földön, hogy megmérje ezt az emberiséget, érdemes-e arra, hogy a nagy Isten; az Ös-Ten újból kegyeibe fogadja, — tud-e visszatérni azokhoz az erköl­csökhöz, amelyekkel elindult, hogy a föld órává legyen. Ez a 30 esztendő az ö küldetésé­ben annyi, mint az a 3000 észtén-* dő, a mit a magyar nemzet töltött bolyongás köziben, elindulva »Ur« városából az altjáj'at uraló, a nemzet bölcsőjét ringató medencéből, hogy megkeresse azt a földet, ahol a maga nagy, kiváltságos, államalkotó, nép-* családokat összefogó hivatá áriak él­het. A keleti csendes nagy tenger partjától a nyugati tenger partjáig sok helyen megállt, és mindenütt ura volt az ott talált népeknek, ame­lyek szívesen behódoltak az ő kima­gasló erkölcsi és lelki erejének. A ma­gyar mindenhol tisztelte és megbe­csülte az uralma alá került népet, hagyományait és nemzeti szentsége­it, nyelvét és szokásait, — sohasem volt zsarnok és éppen ezért nehe­zen viselte balsorsában mások zsar­nokságát. Évezredes múltú népek csodálat­tal szólnak krónikáikban e mádja beli származá u turáni r.éo ragv ir.it veltségéről, fejlett családi életéről és fegyelmezett hadikészültségéről. Kul­turális műveltsége csökkenhetett e viJ, lágot járó honkeresés örökös har­cai idején, de erkölcse nagy maradt, mint ahogy azt bizonyítják a hunok, az avarok és más előrebocsátott tu­ráni néprajok, akiknek világhódító útját nem a pusztulás kisérte, és csak lelki {elsőbbségük váltotta ki azt az irigységet, amely ezt a daliás, férfiasán szép, nőiben gyönyörű népi fajt különféle állatokhoz hasonlította, alhlogy azt a svájci kolostorok krónb kás barátai feljegyezték. [Tudós papjaik, a mágusok jobban ismerték a világot, mint Európa böl­csei és világlátó nagy tudását bizo­nyítja Attila apánknak, amikor más­félezer év előtt a világuralomért küz­dő népek európai hadszínteréül, az egymással szembe kerülő milliós hadi- seregek csatája helyéül ugyanazt a te­rületet jelölte meg, amelynél külön­bet, jobbat, alkalmasabbat a mai nagytudómányu hadvezérek sem tuda tak megállapítani a most lefolyt vi­lágháborúban. Idegenből származott, magyarrá vált egyéniségei a magyarságnak a nyugati kultúrához kötötték megtele­pedése után ezt a magyar népet, amely megtalálta a Duna és Tisza közt azt az egyetlen területet Euró­pában, ahol egy riomádságból, ván­dorlásából ismét állandó lakhelyre kívánkozó nép ezen a változáson belső rázkodtatások nélkül át tud menni, — és ezer é|v ó,ta ezeknek a nyugati idegen népeknek kultúráját történetét, haditényeit ojitogatlák a magyar telkekbe, amelyek mellett el­halványodott az a nagy, világtörté­nelmi jelentőségű múltja e népnek, amelyen felépült az egész világ civi­lizációja. Ötezer esztendősnél még! idősebb, hatalmas, a mai fogalma­kat messze túlhaladó szobrásza'.i mii vek hirdetik ennek az őskulturának ai létét ,és terjesztését, amih'ez a törté­nelmi tények, világrészeket meghó­dító hadjáratok, számottevő nagy államok alkotása fűződik. Mindezt el­nyomta bennünk a külön színezetben elénktartott, lelkűnkbe ojtott nyuga­ti kultúra képe. Hatezer esztendőre visszamenőleg bizonyítható, dicső­séggel telt történetünkből ötezer esztendő elveszett és mi, ma élő törpe magyarok csak az utolsó ezer esz­tendő történetét ismerjük és azt sem úgy, ahogy történt, hanem olyan alakban, ahogy azt ellenségeink, ahogy azt a mesterkélt nyugati ku’- tura saját vigasztalására följegyezte A mi háromezeresztendős kálvá­riánk a jó Isten kegyelmiből talájn most ért véget, amikor ezt a nemze­tet keresztre feszítették ési megosz­toztak a (latrok e nemzet országán úgy, ahogy a pribékek osztották föl egymás között a Megváltó köpenyét. Mögöttünk a keleten ébred a tu­ráni világ, amelytől elszakadtunk és idegen mestereink gondosan igyekez­tek elvagdalni azokat a rokoni szála­kat, azokat a testvéri kötelékeket azokat a vérbeli kapcsolásokat és egy törzsből fakadt lelki ágazatokat* amelyek bennünket a turáni népek nagy lelki életéhez fűznek. Mintha röstelték volna a múltat. Csakhogy ezek az ős érzések, eztek a tudatalatti ösztönök, megértések föltétlenül ki­lobbannak mindén alkalomma’, ami­kor a lét kérdése,a fennmaradás két­sége a jövő reménye tartja a nemzet­ben az életet. Mi nem tagadhatjuk meg a múltat! Nekünk a mult a jövő. A mi jövőnk nagy fája a múltba eresztette gyöke­rét és iá zt a múltat ápolva terem meg rajta a jövő gyümölcse. Most, a ke- resztrefeszités idején, mint ahogy a Megváltó föltekintett az égre, tekint­sünk mi is vissza a nagy múltba, mert ahogy ő merített erőt a mennyei ha-l talomból, mely őt feltámadásra se­gítette és feltámasztotta vele a bűn­be süllyedt világ nemes erkölcseit, úgy mi is uj erőt, uj erkölcsöt merít­hetünk a múltból, hogy biztoban al;> pozzuk meg a jövőt. Ma s orsot vetnek idegen országok vezérei a mi jövőnk felett, abban a gőgös hitben, hogy övék a hatalom övék a jog, de nem látnak mást, mint ezt a maroknyi magyarságot, nem látják azt -a turáni világot, amely a maga másfélszázmillió néptömege- vel inem engedi elveszni testvérét ittl a nyugaton. Ma még neim’él sen* bennünk, sem a turáni népekben tel­Néhány héttel ezelőtt a székesfő­város törvényhatósági bizottságá­nak közgyűlésén indítvány hangzóit el, mely azt célozta, hogy a Lukács- és Császárfürdők környékét rendezd zéik. Szóba került az alkalommal a Margithid budai hidjfjőjlé mellett el­terülő homok- és 'kjav'tesfe'rakbd’óte-í lep és kiöjzmakfált, a melyeknek elv távolítása kívánatos, a Császárfürdő [mellett létező baraképlültet, melynek lebontása időszerű és végül a Hév­vonal végállomásának a Pálffy-tér- ről la* CsászárfürdÖ állomásra való helyezése, hogy a Pálffy-tér az ott felállítandó Bem-szobor részéire al­kalmassá, a nevezett fürdők előtti; rakpart peleiig aSz telfcmi követeimén ínyeknek megfelelővé tehetői legyen. A Lukács- és Császárfürdő kör­nyékének rendezése nem újkeletű probléma, de a megoldás irányában a mértékadó tényezők eddig semmit sem tettek. Pedig a legszélesebb kö­rök részéről nyilvánul meg ismétel! ten érdeklődés oly célból, hogy ezek­nek az egész világon gyógyhatásúk­ról előnyösen ismert fürdőiknek ai környezete mikor fog mári oly álla­potba kerülni, a minőt attól el tehet méltán várni. A Zsigmond-utcai sa­rok és az ott dübörgő lármás kocsik zaja semm'ilkc(:l;n sem tűrhető, ha azt kivánjuk, hogy külföldi fürdők kényelméhez szokott idegenek itt magukat jól érezzék. E rendezési, vagy helyesebben A Budapest Fürdőváros Egyesü et nemrégiben töltötte be 10 éves mű­ködését. Ez az időszak szorosan összeesik a háboruutáni Budapest célkitűzéseivel és fejlődésének uj irá­nyával. A húszmilliós ország gazdag fővárosa egy megcsonkított, életere­jében megfogyatkozott, gondokkal, nehézségekkel küzdő főváros tett. A békebeli Budapest ipari és kereske­delmi centrummá épült és teljesen figyelmén kívül hagyta a Budapest természeti fekvésében, földalatti kin­cseiben és gyógytényezőiben rejlő nemzetgazdasági értékeket.. Ezekben a nehéz időkben termelődött ki a FÜRDŐVÁROS gondjolat mint gazdásági probléma- hogy pótoljuk az anyagi vesztesége­jes kifejlődésében az' a tudat, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy egymásért kell élnünk és csak a múlt kimagasló nagyságai, a hit terén Mit- rasz, Zoroaszter, Buddha, — a világ« uralomban pedig Feridun és Attila, azok a kimagasló csücsök, ami­ket minden turáni szem lát és1 ezek révén érzi a nagy vérkapcsola­tokat és testvériséget. Ha majd olt is, itt is az uj kultúra, az ázsiai ős­történelmet állítja az európai törté­netem helyébe, és a két világnézet kultúrharca megindul, akkor derül majd fény a magyarság hivatottsá- gára, a turáni népek testvériségére, mert lehetetlen, hogy csak a sors1 sze­szélye követelte volna ettől a néptől hogy ezer évet megelőző időktől kezdve vérét csorgassa - haszontalan áldozatul más népek buldogulápáért. Ahogy a mádjá földjén, az elsül­lyedt Atlantis helyén oly magasra tud tűk lemelni az embert és kultúráját hogy még a1 római tudomány is csoJ dálattal emlékezik meg róla, úgy bízó nyára más szerepet szánt nekünk a sorsot intéző Isten, mint azt, hogy a földönjáró kisistenek hatalmuk tob­zódásai közben martalékul dobjanak minket a pribékeknek, akik úgy nerj tudják ma, mint ahogy nem tudták kétezer évvel ezelőtt, hiogy nem g* galilei ács fiát, hanem az Istent kí­sérik utolsó földi utján a keresztfáig.' A népek nagy keresztfájára szegez­ve lélünk tiz esztendeje'és végre jön­nie kell a feltámadásnak. Viraág Béla szólva tisztogatási munkálatokon felül van ennek a vidéknek még egy igen fontos és felette érdekes prob­lémája, nevezetesen á|z úgynevezett Józseihegyi tó, vagy ahogyan a »Budai Napló« elnevezte. az őstó ügyének rendezése. A Zsigmond-utca 48 sz. a. terü­leten, szemben a Lukács- és Császár- fürdőkkel van ez a tó épen a hegy lábánál. Tielé vad melegvizi virág­gal amelyeknek idetelepítése oly nörí vény tani eredmény, a miről külföldi szaklapokban találunk ismertetést. A Budai Naplóra hivatkozva szin­te irigyen ir a mi tavi rózsáinkról1 a bécsi »Gärtner Zeitung« és a mesz- sze jövő képének mondja a für­dőváros elgondolását. Egy magas kőfal zárjá el a tavat a közönség szeme elől a helyett, hogy propagandát csinálnánk és feP hívnánk az érdeklődők -figyelmét erre az idegenforgalmi attrakcióra. Igaz, hogy jelenlegi állapotában, szégye­nünk eltakarása végett helyes, ha a kőfal elzárja az idegent az őstó látá­sától, de ha megfelelő szépérzék­kel Morbitzer Dezső a Józsefhegyi hegyoldalt és a tó partját rendbe fogja hozni és a tavat kitisztítják, akkor te lehet bontani a tó elzáró falait, hogy gyöfnyöriüs égéit találja annak szépségében Budapest népe. az o rszág lakossága és a külföldiek. Erre a munkára fogom husvét után felhívni az illetékesek figyelmét. két azoknak a gazdasági erőknek a kihasználásával, melyeket a gond­viselés a válságos időkben a mi Székesfővárosunknak megmentett. A fürdőváros gondolat előharcosainak szánalmas mosoly és fölényes kézle­gyintés jutott osztályrészül az első időkben, de m'a már jóleső elégtéL tellel állapítjuk meg, hogy az elvetett mag terebélyes fává Ioimbo- feodott. Ma a közvélemény tel­jes mértékben átérzi a változott •viszonyok közlőit Budapest Fürdő­város nagy jelentőségét. A fürdővá­ros mozgalom magvetőinek megvan az az elégtétele, hogy aránylag rö­vid idő alatt alapigazsággá vált, hogy a mai viszonyok között Budapest jö­vőjének egyetlen szilárd támasza az idegenforgalom és Budapest Fürdő­városnak racionális kiépítése. Az idegenforgalom, mint nemzet­gazdasági ágazat csak a legutóbbi időben lett kormányképessé. Más, természeti kincsekben bővelkedő országok már igen régen felismerték az idegenforgalom nagy nemzetgaz­dasági jelentőségét, mi sajnos csak a háborús katasztrófa, után eszmél- tünk r,á, hogy természeti kincseink­kel gazdaságosabban kell sáfárkod­nunk. Az osztrák-magyar monarchia idejében Magyarország teljesen el­hanyagolt idegenforgalmi érték volt hiszen az osztrák diplomáciának nem volt érdekében Magyarország) feltá­rása és megismertetése. Az önálló külpolitika eredményezte az idegen­forgalom iránti intenzivebb érdek­lődést; megszűnt a Bécstől való függő^ helyzet és a háború utáni első évtizedben nehéz körülmények között kellett lerakni az idegenfor­galmi propaganda alapjait. Ahhoz, hogy egy városban nagy­szabású idegenforgalom induljon meg, sok egyéb előfeltételt kell meg­előzően megteremteni. Hála a Szé-' kesfőváros nagyvonalú és körülte­kintő előrelátásának,, a mai Budapest teljes felkészültséggel várja az ide?; gént falai közé és itt valóban min­dent megkaphat, ami kényelmére szórakozására és üdülésére szolgál. Szinte csodálatos, hogy ez a város a nagy katasztrófából piegifjödva, megszépülve került ki. Budapest fürdői valóban alkalmas tényezők arra, hogy az idegent minél tovább itt-tartsák és itthagyott pénzéért cserébe visszakapja azl egészségét. A három-négy napra jövő turistával szemben, sokkal na­gyobb nemzetgazdasági értéket kép­visel a hetekig itt-tartózkodó fürdő- vendég és a kereskedelem, ipar vér­keringésébe uj lendületet visz a »Fürdőváros« mozgalom gazdasági megerősödése. ( Volna itt még számos kívánnivaló, de ezekre ehelyütt kitérni nem alka­lomszerű; az alapkeHéklek megvan­nak ahhoz, hogy intenzív fürdőpro­pagandába kezdjünk és ha gazdasági köreink látni fogják, hogy a meglévő fürdők és szállodák tele vannak füT- dővendégekkel, akkor majd meg fog indulni az uj vállalkozásoknak egész sora. ; * i Budapest idegenforgalmának egyik1 leglényegesebb akotóeteme gyógy-, értékeinek a változatosságában és fürdőinek kiváló gyógyhatásúban rejlik. A háború utáni uj Budapest-*' nek ezeket az értékeket kell gazdasá­gilag kihasználni, miért ezek fogják jelenteni Budapest polgárainak a munkát, a jólétet, országunknak pe­dig .a; külföldön a megbecsülést. * a A Fürdőváros Egyesület leg­utóbbi választmányi ülésén érdekes indítványt tett Ha valamikor, úgy az elmúlt téten tapasztalhattuk a legjobban a reánk nehezedő és füstölt, port piszkot tartalmazó ködnek egészséget rontó, a munkakedvet és készséget csök­kentő, kedvetlenséget keltő, idege? sitő hatását. A ködnek eme kisérő jelenségei cseppet sem válhatnak előnyére olyan városnak, a melyet páratlan gyógyforrásai révén a föld-* kerekség legirigylésre méltóbb fül* dőmetropolisává fejleszthetünk, A gyógyuló betegnek, az üdülésre szo­rulónak 'elsősorban is friss, tiszta levegőre van szüksége. E nélkül a legcsodálatosabb erejű források sem érnek semmit, mert 'ezervezetünktó gyakorolt balzsamos hatásukat a légi zés utján tüdőnkbe kerülő fertőző parányok teljesen lerontják. Amikor tehát« »Budapest Fürdő­város Egyesület« a tél folyamán meg­rendezte a főváros füstje elleni vé­dekezés céljából első vitaestélyét, ezzel i rendkívül fontos mozgalmai indított meg. Nyomban azután a Magyar »Mérnök- és Építész Egylet« gépészeti- gyláripari és el(ejktrótech- nikai szakosztályán is elhangzott egyi szintén értékes füst elleni előadás, BÁRSONY OSZKÁR az IBUSZ vezérigazgatója, amelynek lényege az, hogy a transzfer pénzek felszabadítása ügyében forduljon a Fürdőváros Egyesület a pénzügymi­niszterhez és a Nemzeti Bankhoz és kérje, hogy az idegenforgalom érde­kében, de a magyar és a budai für­dők érdekében is kössék e pénzek kiadását a Iegliberiálisabb feltételek­hez, a mi szolgálná az ország érdekeit. Ugyanezen a választmányi ülésen NEMES GYÖRGY JENŐ dr. volt fürdőorvos előadó ismertette a budapesti Ivókúráik hygiénás, gazdasági és szociális pro­blémáinak nagy jelentőségét. A buda­pesti gyógyvizek energiáit nemcsak kimondottan a renmás megbetegedé­sek gyógyítására lehet felhasználni, de mint történeti, hydrogeológiai és biopharmakológiai adatokkal és illusz­trációkkal bizonyította: a belső meg­betegedések egész sorában, sőt szá­mos külföldi gyógyhely gyógyhatását is sokszorosan felülmúlják. Kell, hogy a bndapesti ivókúrák klinikai funda­mentuma megtörténjék, egy fővárosi balneológiái orvosi kar kialakuljon, idegen nyelveket beszélő, idegenfor­galmi propagandához értő és a gyógy­vizek értékével tisztában levő orvo­sok köréből, akik nemcsak betegeik­nek használnak e gyógymódok elő­írása által, de fővárosunk és az or­szág gazdasági támaszává lesznek. Javasolja a leendő új ivócsarnok mellé egy orvosi irányitószerv létesí­tését, hogy a nyakra-főre való teás­nak viszont gátat szabjanak. Szegény betegek ingyen ihassák a fővárosi gyógyvizeket. CL külfötdi gyógyui^eket is fölülmúlja az Erzsébethidnál ta­lált (két uj forrás; amelyeknek gyógy-1 hatása [a mész, a rádiumemanáció és a 'kén együtthatásából tevődik össze. Mindkét forrás oly értékes, hogy 3 Salvátor, a Sultán és a Borszéki viz kiszorításához fog vezetni, sőt, ami még nagyobb jelentőségű, teljesen pótolni togja a wildungeni forr ásó-, kát, . vagy a marienbadi Rudolf Quellét. A források vize nagy siker-* rel használható a légutak, d'e küllőn Üösen a vesemed'enee és a hólyajg gyulladásos megbetegedéseknél, idült bélhurutnál, kjöszvénynél, asztmánál, szénaláznál, és a csalánkiütésnél Ugyancsak kiváló hatású a szervezet­nek 'azoknál a megbetegedéseinél, amelyeknél Tokozott mész-szükségle­tet kell kielégíteni, például áldott álla­potban fevjő nőknél, serdülőknél, de nemkülönben a magas vérnyomásu betegek érgörcsének a megszűnteié­nél. források rádium ja a reumás, bántalmak kezelését teszi tehetővé, miért csillapítja a fájdalmakat. a melynek következménye három vitaest is volt. Ezeken aztán kide­rült, hogy a (Székesfőváros már év­tizedekkel ezelőtt gondolt a véde­kezésre s e célból bizonyos rende­teteket is hozott, (sajnos azonban' nem bizonyultak elég hatásosaknak, egyrészt mert időközben elavultak, másrészt mert talán nem voltak elég­gé energikusak. Foglalkozott a füst- és köd1 kér­désével a »Hollós .Mátyás Társa sag«, de a »Magyar Meteorologiai Társaság« választmánya is, még pedig olyan értelemben, hogy a kö­zel jövőre szakelőadást vett tervbe, a melyen a ködképződés okai és ha­tásainak kutatása terén eddig vég­zett megfigyeléseket, felállított el-* méleteket összefoglalva, egyrészt megállapítsa a további teendőket, másrészt hogy eldöntse minő állás­pontra helyezkedjék ebben a nagy- fontosságú ügyben. Igen komoly és biztató lépést je­lent a végre megindult mozgalom ban a Magyar Alérnök és Építész Egylet gépészeti- gyái ipari és elektrotechnikai szakosztálya által a múlt héten alakított bizottság, amely­Buda uj disze Látvány lesz az elfalazott tó Irta; Orova Zsigmond dr. „Fürdőváros“ és idegenforgalom Irta: Szviezsényi Zoltán dr. faarc a por, füst, kőd etten 'Ciszta teu&QŐt Jbuda-fűrdőuárosnak Irta: Massány Ernő dr. m. kir. tőmeteorologus A szenvedő Isten

Next

/
Oldalképek
Tartalom