Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-04-15 / 1119. szám
XXX. évf. 1119 SZ. 1933 április 1B előfizetés Egy évre . . 24. — P Negyed évre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesületek, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai filáron kapják Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb szálas, I m/m' magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állaodú blrdetSknek nagy kedveznénk Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kladóHIvatal: Budán, I. Bors-u. 24 Telefont Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg aki ember képében megváltotta a világot, 30 évig bolyongott a földön, hogy megmérje ezt az emberiséget, érdemes-e arra, hogy a nagy Isten; az Ös-Ten újból kegyeibe fogadja, — tud-e visszatérni azokhoz az erkölcsökhöz, amelyekkel elindult, hogy a föld órává legyen. Ez a 30 esztendő az ö küldetésében annyi, mint az a 3000 észtén-* dő, a mit a magyar nemzet töltött bolyongás köziben, elindulva »Ur« városából az altjáj'at uraló, a nemzet bölcsőjét ringató medencéből, hogy megkeresse azt a földet, ahol a maga nagy, kiváltságos, államalkotó, nép-* családokat összefogó hivatá áriak élhet. A keleti csendes nagy tenger partjától a nyugati tenger partjáig sok helyen megállt, és mindenütt ura volt az ott talált népeknek, amelyek szívesen behódoltak az ő kimagasló erkölcsi és lelki erejének. A magyar mindenhol tisztelte és megbecsülte az uralma alá került népet, hagyományait és nemzeti szentségeit, nyelvét és szokásait, — sohasem volt zsarnok és éppen ezért nehezen viselte balsorsában mások zsarnokságát. Évezredes múltú népek csodálattal szólnak krónikáikban e mádja beli származá u turáni r.éo ragv ir.it veltségéről, fejlett családi életéről és fegyelmezett hadikészültségéről. Kulturális műveltsége csökkenhetett e viJ, lágot járó honkeresés örökös harcai idején, de erkölcse nagy maradt, mint ahogy azt bizonyítják a hunok, az avarok és más előrebocsátott turáni néprajok, akiknek világhódító útját nem a pusztulás kisérte, és csak lelki {elsőbbségük váltotta ki azt az irigységet, amely ezt a daliás, férfiasán szép, nőiben gyönyörű népi fajt különféle állatokhoz hasonlította, alhlogy azt a svájci kolostorok krónb kás barátai feljegyezték. [Tudós papjaik, a mágusok jobban ismerték a világot, mint Európa bölcsei és világlátó nagy tudását bizonyítja Attila apánknak, amikor másfélezer év előtt a világuralomért küzdő népek európai hadszínteréül, az egymással szembe kerülő milliós hadi- seregek csatája helyéül ugyanazt a területet jelölte meg, amelynél különbet, jobbat, alkalmasabbat a mai nagytudómányu hadvezérek sem tuda tak megállapítani a most lefolyt világháborúban. Idegenből származott, magyarrá vált egyéniségei a magyarságnak a nyugati kultúrához kötötték megtelepedése után ezt a magyar népet, amely megtalálta a Duna és Tisza közt azt az egyetlen területet Európában, ahol egy riomádságból, vándorlásából ismét állandó lakhelyre kívánkozó nép ezen a változáson belső rázkodtatások nélkül át tud menni, — és ezer é|v ó,ta ezeknek a nyugati idegen népeknek kultúráját történetét, haditényeit ojitogatlák a magyar telkekbe, amelyek mellett elhalványodott az a nagy, világtörténelmi jelentőségű múltja e népnek, amelyen felépült az egész világ civilizációja. Ötezer esztendősnél még! idősebb, hatalmas, a mai fogalmakat messze túlhaladó szobrásza'.i mii vek hirdetik ennek az őskulturának ai létét ,és terjesztését, amih'ez a történelmi tények, világrészeket meghódító hadjáratok, számottevő nagy államok alkotása fűződik. Mindezt elnyomta bennünk a külön színezetben elénktartott, lelkűnkbe ojtott nyugati kultúra képe. Hatezer esztendőre visszamenőleg bizonyítható, dicsőséggel telt történetünkből ötezer esztendő elveszett és mi, ma élő törpe magyarok csak az utolsó ezer esztendő történetét ismerjük és azt sem úgy, ahogy történt, hanem olyan alakban, ahogy azt ellenségeink, ahogy azt a mesterkélt nyugati ku’- tura saját vigasztalására följegyezte A mi háromezeresztendős kálváriánk a jó Isten kegyelmiből talájn most ért véget, amikor ezt a nemzetet keresztre feszítették ési megosztoztak a (latrok e nemzet országán úgy, ahogy a pribékek osztották föl egymás között a Megváltó köpenyét. Mögöttünk a keleten ébred a turáni világ, amelytől elszakadtunk és idegen mestereink gondosan igyekeztek elvagdalni azokat a rokoni szálakat, azokat a testvéri kötelékeket azokat a vérbeli kapcsolásokat és egy törzsből fakadt lelki ágazatokat* amelyek bennünket a turáni népek nagy lelki életéhez fűznek. Mintha röstelték volna a múltat. Csakhogy ezek az ős érzések, eztek a tudatalatti ösztönök, megértések föltétlenül kilobbannak mindén alkalomma’, amikor a lét kérdése,a fennmaradás kétsége a jövő reménye tartja a nemzetben az életet. Mi nem tagadhatjuk meg a múltat! Nekünk a mult a jövő. A mi jövőnk nagy fája a múltba eresztette gyökerét és iá zt a múltat ápolva terem meg rajta a jövő gyümölcse. Most, a ke- resztrefeszités idején, mint ahogy a Megváltó föltekintett az égre, tekintsünk mi is vissza a nagy múltba, mert ahogy ő merített erőt a mennyei ha-l talomból, mely őt feltámadásra segítette és feltámasztotta vele a bűnbe süllyedt világ nemes erkölcseit, úgy mi is uj erőt, uj erkölcsöt meríthetünk a múltból, hogy biztoban al;> pozzuk meg a jövőt. Ma s orsot vetnek idegen országok vezérei a mi jövőnk felett, abban a gőgös hitben, hogy övék a hatalom övék a jog, de nem látnak mást, mint ezt a maroknyi magyarságot, nem látják azt -a turáni világot, amely a maga másfélszázmillió néptömege- vel inem engedi elveszni testvérét ittl a nyugaton. Ma még neim’él sen* bennünk, sem a turáni népekben telNéhány héttel ezelőtt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésén indítvány hangzóit el, mely azt célozta, hogy a Lukács- és Császárfürdők környékét rendezd zéik. Szóba került az alkalommal a Margithid budai hidjfjőjlé mellett elterülő homok- és 'kjav'tesfe'rakbd’óte-í lep és kiöjzmakfált, a melyeknek elv távolítása kívánatos, a Császárfürdő [mellett létező baraképlültet, melynek lebontása időszerű és végül a Hévvonal végállomásának a Pálffy-tér- ről la* CsászárfürdÖ állomásra való helyezése, hogy a Pálffy-tér az ott felállítandó Bem-szobor részéire alkalmassá, a nevezett fürdők előtti; rakpart peleiig aSz telfcmi követeimén ínyeknek megfelelővé tehetői legyen. A Lukács- és Császárfürdő környékének rendezése nem újkeletű probléma, de a megoldás irányában a mértékadó tényezők eddig semmit sem tettek. Pedig a legszélesebb körök részéről nyilvánul meg ismétel! ten érdeklődés oly célból, hogy ezeknek az egész világon gyógyhatásúkról előnyösen ismert fürdőiknek ai környezete mikor fog mári oly állapotba kerülni, a minőt attól el tehet méltán várni. A Zsigmond-utcai sarok és az ott dübörgő lármás kocsik zaja semm'ilkc(:l;n sem tűrhető, ha azt kivánjuk, hogy külföldi fürdők kényelméhez szokott idegenek itt magukat jól érezzék. E rendezési, vagy helyesebben A Budapest Fürdőváros Egyesü et nemrégiben töltötte be 10 éves működését. Ez az időszak szorosan összeesik a háboruutáni Budapest célkitűzéseivel és fejlődésének uj irányával. A húszmilliós ország gazdag fővárosa egy megcsonkított, életerejében megfogyatkozott, gondokkal, nehézségekkel küzdő főváros tett. A békebeli Budapest ipari és kereskedelmi centrummá épült és teljesen figyelmén kívül hagyta a Budapest természeti fekvésében, földalatti kincseiben és gyógytényezőiben rejlő nemzetgazdasági értékeket.. Ezekben a nehéz időkben termelődött ki a FÜRDŐVÁROS gondjolat mint gazdásági probléma- hogy pótoljuk az anyagi veszteségejes kifejlődésében az' a tudat, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy egymásért kell élnünk és csak a múlt kimagasló nagyságai, a hit terén Mit- rasz, Zoroaszter, Buddha, — a világ« uralomban pedig Feridun és Attila, azok a kimagasló csücsök, amiket minden turáni szem lát és1 ezek révén érzi a nagy vérkapcsolatokat és testvériséget. Ha majd olt is, itt is az uj kultúra, az ázsiai őstörténelmet állítja az európai történetem helyébe, és a két világnézet kultúrharca megindul, akkor derül majd fény a magyarság hivatottsá- gára, a turáni népek testvériségére, mert lehetetlen, hogy csak a sors1 szeszélye követelte volna ettől a néptől hogy ezer évet megelőző időktől kezdve vérét csorgassa - haszontalan áldozatul más népek buldogulápáért. Ahogy a mádjá földjén, az elsüllyedt Atlantis helyén oly magasra tud tűk lemelni az embert és kultúráját hogy még a1 római tudomány is csoJ dálattal emlékezik meg róla, úgy bízó nyára más szerepet szánt nekünk a sorsot intéző Isten, mint azt, hogy a földönjáró kisistenek hatalmuk tobzódásai közben martalékul dobjanak minket a pribékeknek, akik úgy nerj tudják ma, mint ahogy nem tudták kétezer évvel ezelőtt, hiogy nem g* galilei ács fiát, hanem az Istent kísérik utolsó földi utján a keresztfáig.' A népek nagy keresztfájára szegezve lélünk tiz esztendeje'és végre jönnie kell a feltámadásnak. Viraág Béla szólva tisztogatási munkálatokon felül van ennek a vidéknek még egy igen fontos és felette érdekes problémája, nevezetesen á|z úgynevezett Józseihegyi tó, vagy ahogyan a »Budai Napló« elnevezte. az őstó ügyének rendezése. A Zsigmond-utca 48 sz. a. területen, szemben a Lukács- és Császár- fürdőkkel van ez a tó épen a hegy lábánál. Tielé vad melegvizi virággal amelyeknek idetelepítése oly nörí vény tani eredmény, a miről külföldi szaklapokban találunk ismertetést. A Budai Naplóra hivatkozva szinte irigyen ir a mi tavi rózsáinkról1 a bécsi »Gärtner Zeitung« és a mesz- sze jövő képének mondja a fürdőváros elgondolását. Egy magas kőfal zárjá el a tavat a közönség szeme elől a helyett, hogy propagandát csinálnánk és feP hívnánk az érdeklődők -figyelmét erre az idegenforgalmi attrakcióra. Igaz, hogy jelenlegi állapotában, szégyenünk eltakarása végett helyes, ha a kőfal elzárja az idegent az őstó látásától, de ha megfelelő szépérzékkel Morbitzer Dezső a Józsefhegyi hegyoldalt és a tó partját rendbe fogja hozni és a tavat kitisztítják, akkor te lehet bontani a tó elzáró falait, hogy gyöfnyöriüs égéit találja annak szépségében Budapest népe. az o rszág lakossága és a külföldiek. Erre a munkára fogom husvét után felhívni az illetékesek figyelmét. két azoknak a gazdasági erőknek a kihasználásával, melyeket a gondviselés a válságos időkben a mi Székesfővárosunknak megmentett. A fürdőváros gondolat előharcosainak szánalmas mosoly és fölényes kézlegyintés jutott osztályrészül az első időkben, de m'a már jóleső elégtéL tellel állapítjuk meg, hogy az elvetett mag terebélyes fává Ioimbo- feodott. Ma a közvélemény teljes mértékben átérzi a változott •viszonyok közlőit Budapest Fürdőváros nagy jelentőségét. A fürdőváros mozgalom magvetőinek megvan az az elégtétele, hogy aránylag rövid idő alatt alapigazsággá vált, hogy a mai viszonyok között Budapest jövőjének egyetlen szilárd támasza az idegenforgalom és Budapest Fürdővárosnak racionális kiépítése. Az idegenforgalom, mint nemzetgazdasági ágazat csak a legutóbbi időben lett kormányképessé. Más, természeti kincsekben bővelkedő országok már igen régen felismerték az idegenforgalom nagy nemzetgazdasági jelentőségét, mi sajnos csak a háborús katasztrófa, után eszmél- tünk r,á, hogy természeti kincseinkkel gazdaságosabban kell sáfárkodnunk. Az osztrák-magyar monarchia idejében Magyarország teljesen elhanyagolt idegenforgalmi érték volt hiszen az osztrák diplomáciának nem volt érdekében Magyarország) feltárása és megismertetése. Az önálló külpolitika eredményezte az idegenforgalom iránti intenzivebb érdeklődést; megszűnt a Bécstől való függő^ helyzet és a háború utáni első évtizedben nehéz körülmények között kellett lerakni az idegenforgalmi propaganda alapjait. Ahhoz, hogy egy városban nagyszabású idegenforgalom induljon meg, sok egyéb előfeltételt kell megelőzően megteremteni. Hála a Szé-' kesfőváros nagyvonalú és körültekintő előrelátásának,, a mai Budapest teljes felkészültséggel várja az ide?; gént falai közé és itt valóban mindent megkaphat, ami kényelmére szórakozására és üdülésére szolgál. Szinte csodálatos, hogy ez a város a nagy katasztrófából piegifjödva, megszépülve került ki. Budapest fürdői valóban alkalmas tényezők arra, hogy az idegent minél tovább itt-tartsák és itthagyott pénzéért cserébe visszakapja azl egészségét. A három-négy napra jövő turistával szemben, sokkal nagyobb nemzetgazdasági értéket képvisel a hetekig itt-tartózkodó fürdő- vendég és a kereskedelem, ipar vérkeringésébe uj lendületet visz a »Fürdőváros« mozgalom gazdasági megerősödése. ( Volna itt még számos kívánnivaló, de ezekre ehelyütt kitérni nem alkalomszerű; az alapkeHéklek megvannak ahhoz, hogy intenzív fürdőpropagandába kezdjünk és ha gazdasági köreink látni fogják, hogy a meglévő fürdők és szállodák tele vannak füT- dővendégekkel, akkor majd meg fog indulni az uj vállalkozásoknak egész sora. ; * i Budapest idegenforgalmának egyik1 leglényegesebb akotóeteme gyógy-, értékeinek a változatosságában és fürdőinek kiváló gyógyhatásúban rejlik. A háború utáni uj Budapest-*' nek ezeket az értékeket kell gazdaságilag kihasználni, miért ezek fogják jelenteni Budapest polgárainak a munkát, a jólétet, országunknak pedig .a; külföldön a megbecsülést. * a A Fürdőváros Egyesület legutóbbi választmányi ülésén érdekes indítványt tett Ha valamikor, úgy az elmúlt téten tapasztalhattuk a legjobban a reánk nehezedő és füstölt, port piszkot tartalmazó ködnek egészséget rontó, a munkakedvet és készséget csökkentő, kedvetlenséget keltő, idege? sitő hatását. A ködnek eme kisérő jelenségei cseppet sem válhatnak előnyére olyan városnak, a melyet páratlan gyógyforrásai révén a föld-* kerekség legirigylésre méltóbb fül* dőmetropolisává fejleszthetünk, A gyógyuló betegnek, az üdülésre szorulónak 'elsősorban is friss, tiszta levegőre van szüksége. E nélkül a legcsodálatosabb erejű források sem érnek semmit, mert 'ezervezetünktó gyakorolt balzsamos hatásukat a légi zés utján tüdőnkbe kerülő fertőző parányok teljesen lerontják. Amikor tehát« »Budapest Fürdőváros Egyesület« a tél folyamán megrendezte a főváros füstje elleni védekezés céljából első vitaestélyét, ezzel i rendkívül fontos mozgalmai indított meg. Nyomban azután a Magyar »Mérnök- és Építész Egylet« gépészeti- gyláripari és el(ejktrótech- nikai szakosztályán is elhangzott egyi szintén értékes füst elleni előadás, BÁRSONY OSZKÁR az IBUSZ vezérigazgatója, amelynek lényege az, hogy a transzfer pénzek felszabadítása ügyében forduljon a Fürdőváros Egyesület a pénzügyminiszterhez és a Nemzeti Bankhoz és kérje, hogy az idegenforgalom érdekében, de a magyar és a budai fürdők érdekében is kössék e pénzek kiadását a Iegliberiálisabb feltételekhez, a mi szolgálná az ország érdekeit. Ugyanezen a választmányi ülésen NEMES GYÖRGY JENŐ dr. volt fürdőorvos előadó ismertette a budapesti Ivókúráik hygiénás, gazdasági és szociális problémáinak nagy jelentőségét. A budapesti gyógyvizek energiáit nemcsak kimondottan a renmás megbetegedések gyógyítására lehet felhasználni, de mint történeti, hydrogeológiai és biopharmakológiai adatokkal és illusztrációkkal bizonyította: a belső megbetegedések egész sorában, sőt számos külföldi gyógyhely gyógyhatását is sokszorosan felülmúlják. Kell, hogy a bndapesti ivókúrák klinikai fundamentuma megtörténjék, egy fővárosi balneológiái orvosi kar kialakuljon, idegen nyelveket beszélő, idegenforgalmi propagandához értő és a gyógyvizek értékével tisztában levő orvosok köréből, akik nemcsak betegeiknek használnak e gyógymódok előírása által, de fővárosunk és az ország gazdasági támaszává lesznek. Javasolja a leendő új ivócsarnok mellé egy orvosi irányitószerv létesítését, hogy a nyakra-főre való teásnak viszont gátat szabjanak. Szegény betegek ingyen ihassák a fővárosi gyógyvizeket. CL külfötdi gyógyui^eket is fölülmúlja az Erzsébethidnál talált (két uj forrás; amelyeknek gyógy-1 hatása [a mész, a rádiumemanáció és a 'kén együtthatásából tevődik össze. Mindkét forrás oly értékes, hogy 3 Salvátor, a Sultán és a Borszéki viz kiszorításához fog vezetni, sőt, ami még nagyobb jelentőségű, teljesen pótolni togja a wildungeni forr ásó-, kát, . vagy a marienbadi Rudolf Quellét. A források vize nagy siker-* rel használható a légutak, d'e küllőn Üösen a vesemed'enee és a hólyajg gyulladásos megbetegedéseknél, idült bélhurutnál, kjöszvénynél, asztmánál, szénaláznál, és a csalánkiütésnél Ugyancsak kiváló hatású a szervezetnek 'azoknál a megbetegedéseinél, amelyeknél Tokozott mész-szükségletet kell kielégíteni, például áldott állapotban fevjő nőknél, serdülőknél, de nemkülönben a magas vérnyomásu betegek érgörcsének a megszűnteiénél. források rádium ja a reumás, bántalmak kezelését teszi tehetővé, miért csillapítja a fájdalmakat. a melynek következménye három vitaest is volt. Ezeken aztán kiderült, hogy a (Székesfőváros már évtizedekkel ezelőtt gondolt a védekezésre s e célból bizonyos rendeteteket is hozott, (sajnos azonban' nem bizonyultak elég hatásosaknak, egyrészt mert időközben elavultak, másrészt mert talán nem voltak eléggé energikusak. Foglalkozott a füst- és köd1 kérdésével a »Hollós .Mátyás Társa sag«, de a »Magyar Meteorologiai Társaság« választmánya is, még pedig olyan értelemben, hogy a közel jövőre szakelőadást vett tervbe, a melyen a ködképződés okai és hatásainak kutatása terén eddig végzett megfigyeléseket, felállított el-* méleteket összefoglalva, egyrészt megállapítsa a további teendőket, másrészt hogy eldöntse minő álláspontra helyezkedjék ebben a nagy- fontosságú ügyben. Igen komoly és biztató lépést jelent a végre megindult mozgalom ban a Magyar Alérnök és Építész Egylet gépészeti- gyái ipari és elektrotechnikai szakosztálya által a múlt héten alakított bizottság, amelyBuda uj disze Látvány lesz az elfalazott tó Irta; Orova Zsigmond dr. „Fürdőváros“ és idegenforgalom Irta: Szviezsényi Zoltán dr. faarc a por, füst, kőd etten 'Ciszta teu&QŐt Jbuda-fűrdőuárosnak Irta: Massány Ernő dr. m. kir. tőmeteorologus A szenvedő Isten
