Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-04-08 / 1118. szám

XWLÓvLIIISj*^ ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyedévre . 6. — P Egyes »ám 40 fillér. Egyesülete^, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai féldron kapják Napló 1933 április 8 HIRDETÉSEK Egy hasáb szélet, f m/m\ magas mi egyszeri közlésnél 30 F. Sző* vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Aliaoló Hirdetőinek nagy kid véznái! Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal; Búdén, I. Bors -u. 24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos órák; délután 4-6 lg J(őzfe6ectést a fie$yuíclé6aek/ — CL Tbzszkárt uj eCnőkénck figyzCmébe. — Irta: Hennyey Vilmos dr. államtitkár Külön is köszönti BARCZY IST­VÁN dr. volt miniszter urat a Budai Napló abból az alkalomból, hogy a Beszkárt elnökévé választották meg. Nemcsak azért üdvözöljük ő,t mert budai lakős s a budai külön érdeicek- nek mindenkor 'készséges és lelkes szószólója, hanem az egész főváros érdeke szempontjából azért is, mert ismert szervezői képességénél es ere­jénél fogva bízunk aoban, hogy Budapest közlekedésének utóbbi idök- ben Kátyúba került szekerét ujool útnak fogja indítani és helyesebb, Diztosabb irányba teremi. A gazdasági válság a Beszkártot sem Kímélte meg. Megcsappant az utasok száma s ezzel a váliaiat be­vétele. De azok a takarékossági intéz­kedések, amelyeket a Beszkárt e jelenségek ellensúlyozására tett, nem tették meg a kellő hatást. Bem ■ a terKepes menetjegy, ameiy az átszál­lást nehezíti és a közönség hihetetlen zaklatásával jjár-, sem a közlekedői kocsik számának nagymérvű reuuk- ciója,nem volt alkalmas eszköz arra, hogy az elmaradt utasokat vissza- csaoitsa és eredményként csak a for­galom újabb visszaesése mutatkozik. Ezek a tapasztalatok vezettek azután újabban arra, hogy a helyes irány­ban, a forgalom újabb fellendítése s az igénybe.vétel könnyítése irányában ikeresséK a megoldást. Ebben a tekin-. tetben kísérletnek számit a 6 filléres kisszakasz-jegyek bevezetése. fő­város azonoan többet vár az uj irány­zattól, azt várja, hogy a íöiváros egész közlekedeset egységes maga­sabb szempontból vegyék revízió alá. E célra szükséges, hogy beható tanulmány alapján az egész közle­kedés újjá szervezésére, a jövő fej­lődést is felölelő, nagy terv dolgoz- tassék ki, amely, azután fokozatosan meg is valósulna. Nem gondolunk olyan megoldásra, amely Kizáróan a közönség érdekét tartja szem előtt s igy megvalósításában pénzügyi nehézségekbe ütközik. Ellenkezően ezt a két érdeket össze kell egyez­tetni, mert rövidebb időn belül csak igy várhatunk eredményeket. Ilyen reális tervet dolgozott ki nagy szorgalommal és a főváros helyi és környéki viszonyainak ala­pos ismeretére támaszkodva, régi munkatársunk L1SZKA KAROLY tanácsos, aki ezt »Egységes autóbusz közle­kedés« címen a múlt tavasszal tartott előadásában ismertette. Ezt a terve­zetet alapos gyakorlati ismeretre valló hét db. magyarázó grafikon egészíti ki, amelyek nemcsak a csat­lakozásokat, elágazásokat, a terulet- behálózást, hanem a tervezett egyes vonalakon az utak állapotát, a járat­ható autóbuszok kívánatos töobfeie típusát és a várható jövedelme­zőséget is feltüntetik, nogy Liszka tervezete mennyire átfogó és mily alaposan ismeri a viszonyokat e téren, mutatja az a körülmény, hogy felolvasása óta és ettől függetle­nül, elgondolásának egyes részleteit, mintegy ötletszerűen megvalósí­tották, másokat pedig, mint kívánal­makat, a sajtó felkaiolta és letár­gyalta. Így benne van a tervezetben j a villamos és az autóbusz azóta meg­valósított üzem egyesítése és a meg­vitatás alá vont gyorsvasúti közle­kedés, úgy szintén szerepei benne a később létesített, mai lz-es számú autóbusz vonal, .valamint a y-nek keresztül vitt megnosszabbitása. Benne vannak a BUDAI NAPLÓ to do szamaban a múlt evben foly­tatólag javasolt járatok, úgy mint az Istenhegyi vagy Oroánhegyi vona., melyet az Istennegyi egyesület sür­getett, a Kútvölgyi es Manrezai, amelyet a Zugligeti Egyesület hozott szóba, a Budai ingatlantulajdonosok Egyesülete részéről kiv| anatosnak jeizett újlaki vonal, a Margit-,' Kr.sz- tina- és Attila körutaK panaszolt rossz közlekedésének megoldása, a Berlini tértöl a Római partig létesí­tendő járat ügye, meiyet' a Liszka féle tervezeti sokkai megfelelőbben old meg, mint ahogy azt az evezős egyesuieteK kérik. Benne van továbbá a BUDAI NAPLOban tár­gyalt Kaszás- és Mocsáros dűlők közlekedése, mely az óbudai mai állomást és környékét, de talán a Római fürdőt is bekapcsolná a városi autóbusz hálózatba. A tervezet figyelemmel van továbbá a Budapesti Hírlapban tárgyalt városszéli telepítésekre, a »Nyolc .Órai Újság« szerint már engedélyezett Budakeszi és Buda- vörösvári járatokra, az »Uj Nem­zedékben« sürgetett Kőbányai, Kis­pesti és Pestszentlőrinc-Vecsési köz­lekedés megoldására és a Ma­gyarságban iielyszinnyjzilag is tár­gyalt zuglói villamosnak meg­hosszabbítására is amelynek el­gondolása mindenben egjerik Liszka tervezetével. Ez a tervezet és az e téren nagy tapasztalattal ren­delkező szerzője készségesen szol­gáltatta ezeket az adatokat, ame­lyek nagy segítségére lehetnek BARCZY ISTVÁNNAK az egységes uj közlekedési terv kidolgozásában. Mi az egységesség szempontjából csak azt hangoztatjuk, hogy a villamos- és laz autóbusz közlekedés átszállójegy utján kölcsönösen egy­másba fonódjék és hlogíy ugyanerre azok a magánautóbusz vállalatok is köteleztessenek, amelyek a környék­beli hálózat kiegészítésére engedé­lyeket kapnak, ott ahol a Beszkárt ily vonalak berendezését egyelőre nem tartja indokoltnak. A nagyközönségnek igen kellemes emlékezetében él még a posta néhai autóbusz járata, amelynek útvonalán most — csekély eltéréssel — a 4. sz. kocsi közlekedik. Ez volt Buda­pesten a legelső autóbusz jáiat, amely emelkedő útvonalon vezeted be autóközlekedést, megfelelő kisebb kocsikkal s olcsó adminisztrációval és oly jól végezte ieladatát, hogy minden jogos igényt kielégített, amellett pedig oly mérsékelt vitei- dijat szedett, hogy az ma is mintául szolgálhat. Ilyen alapon a LISZKA-féle tervezetet tartva szem előtt, egyelőre a következő jövedelmezők- neK Ígérkező járatok szervezésére gondolunk; A GELLÉRTHEGY —NAPHEGYI VONAL. íiz a Kálvin-térröl Kiin­dulva, a Kelenhegyi és Somlói utakon keresztül a Gellérthegy felső részeit, maja a Tigris-utcán átvezetve a Nap­hegy gerincét tenné hozzáferhetőve folytatásában esetleg a Mészáros ut­cán és a Gellert raKparton árba adva a Királyi József műegyetemnél vég­ződnék. AZ ÓBUDAI VISZONYLAT. Eri: a járatot a mai 7-es kocsikkal kellene egyesíteni, s a külső temető érintése után, az Óbudai vasúti állomás, a Római fürdő és Szentendrei úti sza­kaszra kellene kiterjeszteni oly mó­don, hogy minden második kocsi a mai külső végállomásig futna- a közr beesők pedig a most említett kör­forgalmat imák le. A RÓKUSHEGY1 JÁRAT. A Fillér­utca es Lövölde foiotc e.te.üio ke.t- városi részlet az utóbbi időben szin­ten nagy fejlodcsneK indult és meg­érett a városi közlekedés eszközeinek bevezetésére. A járatot legcélszerűb­ben úgy lehetne létesítem, ha a 16-os relációnak kocsijai a Dékán utca; régi végállomástól inoulnájiak és innen minőén második kocsi a Fi ler utcán végig — egy rövid útszakasz kiépítése után — a Bimbó utcába futha be és a ..apor valamint Fel- vinczi utcán át a Marcihányi térre, innen pedig a Lövöház utcán kei ész­tül a Széna térre közlekednének.. A KUTVOLGYi RELÁCIÓ, Az 5- ös vagy 14-es járat kocsijai közül egynéhány A. jelzéssel ellátva az Olasz-fasor végétől a Kútvölgyi útba irányittatnék, amelyen keresztül meg­lehetősen lakott területekéi crime nének. Folytatólag a kocsi vágj a Virányos utón végig a Zugligeti u ig Pfeifet Gyula földmivelési minisztérumi főtanácsos szerencsés elgondolásából im­már három éve Budának újabb nevezetes­sége a gellérthegyi szikla­templom, ahol a természetes sziklaüregek misz­tikus kibővítésében a magyar szentek párját ritkító hajlékot találtak. Kétség­telenül nemcsak a miszticizmus leié hajló hivő telkeknek, hanem Budapest idegen látogatóinak is olyan helye ez a szikla­templom, ahova mindenki visszavágyik, aki a Gellérthegy szikláinak ezekbe, a hőforrások természetes melegével fűtött templomába ellátogat. Emellett a sziklatemplom mellett már ott látjuk a küllőidről visszatelepitendő egyetlen magyar szerzetesrend, a Pálosok rend- házanak vázát is, amely festőién fog beleilleszkedni a Gellérthegy sziklái közé. Hogy mennyire szerencsés gondolat volt a Gellérthegyi sziklatemplom megterem­tése és mennyire hatással van a hivő telkekre, fényes bizonyítéka, hogy más­felé is tervbevették hasonló sziklatemplo­mok kiépítését. Így legújabban Húszát Elemér dr. a zugligeti katholikus plébánia plébánosa akciót indított a Zugliget dolomit szikiéi járna, vagy a Virányos ut elején a Szarvas ut felé térne el, sőt a Szarvas útról a Dániel-utat is bekapcsol­hatná forgalmába. A 12-ES JÁRAT folytatása a Réli p. udvarig, hogy igy bekapcsolja a 8. és 14-es járatokat. Mindezek a jára­tok nem igényelnek költséges út­építést A fentebb említett Fillér és Bimbó utcák közötti szakaszon kivul, csak a Tigris utca szakaszának meg­építésére és a Mihály utca és Somlói ut találkozásinál kialakult hegyes saroktelek átvágására lenne szük­ség. Az úthálózat többi része jeien állapotában is jól használható. Ezekkel kívántuk a várható köz­lekedési reform ügyét a magunk részéről is szolgálni és a Liszka-féle alapos és komoly tanulmányon alapuló tervezetet a feledés homályi- ból k.eme.ni. A BUDAI NAPLÓ és munkatársai régi ragaszkodásukat és bizakodá­séit kívánják kifejezésre juttatni, amikor hivatalba lépésekor a Beszkárt uj elnökének a fenti sorokat szives figyelmébe ajánlják. között egy hasonló szikla- templom építkezésére« Amint értesültünk, e hó legelején már bizottságilag is megvizgálták ezeket a zugligeti sziklákat, amely vizsgálatokhoz a budai hegyek és források szakértőjét, PÁVAI VÁJNÁ FERENC iőgeológust is bevonták és az épitendö templom helyére vonatkozólag máris megállapodásra jutottak, ügy, hogy rövidesen Buda második szikla- templomának építkezése is megkezdődik. Ennek a helyszíni szemlének meg­beszélése közben érlelődött meg a jelen­volt papi és világi emberekben, éppen a gellérthegyi Sziklatemplom építkezésé­nél is közreműködött tőgeológus ötletéből, hogy a budai hegyek más barlangjaiban, így a Várhegyen, a Szem lö hegyi és Rátl- völgyl barlangokban is be kellene egyes impozáns barlangürege­ket templomokká rendezni, sőt rámutatott arra, hogy Kőbánya és Budafok régi hatalmas sziklaüregei A sziklatemplomok városa lesz Budapest jCctkomák pohárköszöntők Irta s a Budai Polgári Kör borgazda est­jén előadta; Benedek Sándor II. A pohárköszöntő rendszerint vala- ftiely személy vagy eszme éltetésével végződik s erre minden nemzetnek lm|egivan a saját szava. A franciáknál VT ve, az olasznál Evviva, a spanyol­nál Viva, a délszlávoknál Zivio, a lengyeleknél Ad zije, mely szavak a mi Éljen kiáltásunknak felelnek meg. A cseh toast végszava Na zdar (gya­rapodjék, boldoguljon), a töröké Tschok jascha (élj sokáig) a németek pedig a Hochleben szói használják tel, vagyis egyszerűen azzal a szó­val lelkesednek, hogy Hoch. Nincs bebizonyítva, de már olvastam vala­hol, hogy a Hochleben szót legelő­ször Mária .Terézia királyunk hasz­nálta, midőn férjét 1745-ben Frank­furtban császárrá koronázták. Hogy a mi magyár szivünkben milyen gyö­keret vert az Éljen, erre nézve el­mondok egy esetet, mely a Bach- korszakban történt volna. Albrecht főherceg Magyarország­ban utazgatott s a hivatalos appara­tus nagy lakomákat és fogadtatáso­kat rendezett a tiszteletére. Volt nagy lelkesedés is, de sehol sem azt kiál­tották, hogy éljen, hanem azt, hogy vivat, ami a főhercegnek is feltűnt. Debrecenben meg is kérdezte a pol­gármestertől, hogy mi ennek az oka. Ez azután megmagyarázta. ^ — Fenséges uram, kegyeskedjék tudomásul venni, hogy ez hatósági intézkedés. Nagyon rossz nép ez, fenséges uram. Ha azt kiáltja, hogy éljen, mindig hozzáteszi azt is, hogy Kossuth Lajos. A régi magyarok lakomáit, me­lyek a hódito győzelmek örömét hirdették, nem lakomának, hanem áldomásnak hívták. Anonymus Írja, hogy honfoglaló őseink .Tarczalnál pihenőt tartottak s »fecerunt mag­num áldomás«. Egy fiankfurti pro­fesszor, Schneider Fedor ezelőtt 4 évvel történeti tankönyvet irt a kö­zépiskolák használatára s ebben az foglaltatik, hogy a honfoglaló ma­gyarok nyers húst ettek és vért ittak. Ezt a Schneider tanár urat joggal tarthatjuk Aufsch neide rnek, aki hal­lott valamit a vérszerződésröl, ami egészen más. Ámbár a legmüveitebb nemzetek történetében is fordultak elő brutalitások. Így Franciaország­ban 1792-ben Sombreuil grófnő csak az által menthette meg nagyatyja éle­tét, ihogy jegy pohár embervért ür.- r.ett ki a köztársaság jóvoltára. Azt hiszem, hogy ez volt a világtörténet­nek legborzalmasabb toastja, ha ugyan igaz.' Franciaországban szó-1 kássá vált az is, hogy élettelen tár­gyakat és állatokat is felköszönte- nek. Marsch Richárd német iró olyan lakomákról tesz említést, ahol a Bou­langer tábornok kardját s Orsimnek azt a bombáját köszöntötték fel, mellyel ez 1858-ban III. Napóleon ellen merényletet követett el. A futó lovak felköszöntése pedig ott ma is divat. j Az áldomás a magyar közéletben széleskörű polgárjogot nyert s a ma­gánjoggal is kapcsolatba jutott. Em­lékszem rá, hogy ügyvédjelölt ko­romban egy adás-vétel joghatályát azzal bizonyítottuk, hogy az eladó és a vevő az áldomást is megitták. De régebben az áldomásnak büntető­jogi jelentősége is volt. Werbőczy Hármas Könyve szerint (III., 34), a lókötőt fel kell akasztani, ha a lopott lovat eladja és arra már áldomást is ivott. 1 t Mátyás kiilály lakomái híresek voltak, amit nagyszerű ebédlő csar­noka ás bizonyít. Jeles történészünk Csánky Dezső igen érdekesen írja le Mátyás palotáját ,s ebben az ebédlő csarnokot. Ennek a csarnok­nak bolthajtása hatalmas hordót tar­tott, melynek belül külön rekeszei voltak s minden rekesz más-más hí­res borral volt megtöltve. Az erdélyi nemzeti fejedelmek hí­vek maradtak az ősi szokáshoz s la­komáik nemcsak társadalmi jelentő­séggel bírtak, de sokszor (elég saj­nos) a politikai kérdéseket is itt in­tézték ei inter opucula. Az erdélyi hires borok sok komorságot derí­tettek fel, de okozói lettek nagy bá­natoknak is. Báthory Gáborról azt írja Makkai Sándor »Ördög szekere« cimü regényében, hogy csak uj bort ivott, (de sokat). Apafi Mihály uram pedig csak régi bort fogyasztott (de szintén sokat). Az ö lakomáikat egy határ erkölcsi dudva s a Bánffy Dé­nes feje siratja. Ide nem lehet sorozni a székely, társadalmi lakomáit, melyek távol ál­lottak minden politikától. A háború előtt az erdők eladása megduplázta a lakomák számát s a nép a »puk­kanó borral« is megismerkedett. Ta­gadhatatlan, hogy ebben sajnálatos túlzás nyilatkoztt meg, de ez a túl­zás is [a<z egymáshoz való ragaszko­dás tiszta forrásából fakadt. Külön­ben a magyar nép más rétegeiben is megvolt és ma is megvan a túlzott vendégszeretetre való hajlam. .Csak a napokban olvastam, hogy Ocsenyben (Tolnamegye) egy pol­gári lakodalomra 600 vendég volt hi­vatalos s két marhát, több sertést, négyszáz darab szárnyast s temér- deK süteményt és italt fogyasztot­tak. A székely lakomák hire a német irodalomba is . eljutott. , Chamisso Adalbert, aki Franciaországban, a Boncourt kastélyban született s' a forradalom viharai elöl menekült Berlinbe, ahol aztán a németek egyik nagy költője lett, »Der Székler Land­tag« cimü költeményében humorosan szedte versbe azt az esetet, mjiidőn'a székely földön hónapokon át tartó eső volt s a »Landtag« folytonos la­komák kjözött tanácskozott a félen, hogy miként lehetne megállítani az esőt. Vegre aztán azt határozta, hogy addig essék az eső, ameddig tucj es akar s befejezte a tanácskozást és a lakomákat. Erre aztán elállóit dtp eső és az ég kiderült. A politikai lakomák nélkülözik a társadalmi lakomák (keresztelő, kéz­fogó, lakodalom, névnap, születés­nap, disznótor) bensőségét és őszin­teségét. A politika és a diplomácia céljai hozzáK mozgásba, tehát az ér­dek képezi a hajtó erőt. Például csak két toast emlékezetét idézem fet. Egyiket Nagy Péter orosz cár mondta 1. Lipót római császárra és magyar királyra azzal, hogy ő a .ró­mai császárért akkor is kiürítené po­harát, ha méreggel volna megtöltve. A másik toast pedig Wallenstein egészségére hangzott el azok ajkáról, akik másnap meggyilkolták. Persze a diplomácia is termel olyan toastot, ahoi a szív igaz húrjai pendulnek meg, ide ritkán. Grót Stadion, a müncheni osztrák követ 1808-ban, Napokon fénykorában egy ebédet adott, melyen iNapoieont eltetiék. Ek­kor felállott Lajos koronaherceg, a későbbi bajor király s egy contra po- hárkószöntót vágott ki, melynek az ivóit a (vége, hogy le a !kors.ikaivaI| s a ponarát a földnoz vágta. . | , A világháború óta Csonka—Ma- gj'arorszag es a magyar nép az anyagi romlás keserveit éli s ennek lacára a lakomák és ünneplések szá­ma megszaporodott. A .politikai ér­vényesülés keresi a jneiegfülü ban­ketteket. Pár év előtt még külön­ben kiváló és érdemes férfias, neve­lőapján az ezret megközelítő számban éltettük székesfővárosi vezéreinket. A centennariumok és más évfordu­lók Ünneplése napi renden van. Ezek között volt eset, hogy már; 10. esztendő évfordulóját is megünnepel­tek a törtetők. Sót az újságban ol­vastam valahol egy ő éves évfor­dulóról is. | , Ezek közül a, lakomák közüli a jog és kötelesség fényességével emelked­nek ki & jNemzeti Kaszinó Széche- nyi-lakomái. Széchenyinek, ki annyit dolgozott a nemzet anyagi és kultu­rális jólétének előmozdítására, erre joga van. A nemzetre nézve pedig Kötelesség hogy ne felejtse el a nagy Széchényi történeti alakját, aki végrendeletében arra kérte bará­tait, hogy halála után évenként ürít­senek emlékére egy pohár tokajit. Nem tokaji borral, de a Széchényire való emlékezés kegyeletével zárom be előadásomat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom