Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-03-31 / 1117. szám

XXX, évf. 1117 sz. 1933 március 31 E LŐ F I ZETÉS Egy évre . . 24. — P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesületei^, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai félúton kapják Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb széles. 1 m/m' magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Aliaodd hlrilBtSkttek nagy k a d v ■ z m dny Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgélé ujség FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Ostoba nemzet amely nem ápolja a maga östöi te- j ne Imi hagyományait, hogy azoKuól merítsen erőt, — auieiy ejnaxtyágö;- ja evezi ecienre visszanyúló kuuu.á- jat es mesterkélt i elegen ku.tu.ak majmoiásábau éh ki világát akkor, anuivor otoii eiete titkait loná.ja előtte a rnuit dicsősége, világiorsot intéző szerepe, megativa a biztos aiapot a nemzetre varó nagy jó,ö- noz. A magyar nemzet jövője van moj kockára teve. Vakot vetünk, vagy uatot. A ma közkézen toigo kock_n csait egy Hatos van, ot oitlaia vak. vaioszinu nogy ezzei a kockává, va­kot vetünk. ivytigaii uijjlomaiáit elejtett nyilatko­zata.ban Valinak kwZje.eieii utonclu- sok a magyar reviz.or-1, ami,ve. ums uiplomatarv yis^oni megcaioiiia.v i.a- sori.o, n.elUkésén eiejteti mmiciá Ok­kal. t-Zi csinálják az angolok, claszO.t, nemetek es a uanciak, azok nyomán pétiig a kisántánt, vagy a.iogy na-, iunk nevezik a »uocSao.os amuitA, mint a legujubu ötcüik nagyit taljm, Vannak nyugaton »joaiva.o oarala- utk«, akik úgy meilakesen — moita- juk sjjOitsaeruen űzik a magyar k^r- ucssei való iivtbaiozáot. Dosszan.jáic veie ellemeleinket ts mi — lm ko­molyan vesszük ezt. na nimueni íco'nioly an vennenk,, akkor azt is Komo.yau itenene iOga_- mr amit egy Budán lakj penzkapac.- tas, am most jött vissza loujOhuA, monuott el bizalmas ivorneii.: »...Londoni c sülni egyike, i ölj an taisasagban voltam, aiiot azért ro­konszenveznek a magyarokkal, n.e. t ütaljak a esetieket. A.uiruKmakkat ta­lálkozó es érintkező egyenek mou- ciottak, hogy egyes, Prágában meg­fordult üip.omaiak különös vdemeny nyel vannak e maroknyi sz áv n.j,- csaiádról, amelynek történelme nincs, hacsak rablókalandjai revén, allam- fertiai sohasem voltak, mert a b.c.i Burguan csak az inasok, a lakájok sze- repuiez jütottak. Ilyen ma is diplo­máciái mentalitásuk, a háloszobácan, háióingyáitás közben kiköpött me^- jegyz.sek, am két elejtette az udvar tagjai és hivatott államfőn iái a nap­közben tapasztalt politikai hullámve­rések és torlódások, intézői felöl, még utálva azokat. Ez volt a csehek diplo­máciai iskolája s ezt utánozzák most trakkban és smoking-ban a nagy nyilvánosság előtt. Hol tanu.ták vol­na a világsors intézését? az előszo­bákban vagy a hálószobákban ? Nagy államférfi egyáltalán nem kerü.t ki soraikból. Maga a n.p nem mutatia Ki soha semmiféle téren a kiválóbb tulajdonságait, jlegfeljeb-bj hogy 'trom­bitáltak, muzsikáltak, de még a cigá­nyokkal sem bírták a versenyt. Se nősök, se bátor katonák nem voltak soha. Csak engedelmes inasok. Aze­lőtt a nagyúri házaknái, a bécsi ud­varnál, most a gyárakban és műhe­lyekben. A becsi udvar iránti hűtlenségük juttatta most szerephez. Csakhogy ez a szereplés a balkáni tűzfészket töl­tötte a Balkánról — Prágába. A világ­háborúban az árulást és a hóhérságet gyakorolták. Védtelen embereket mé­szároltak. Előre tóit őrsége ez az ó-i rósz szovjetnek, áliíol vígan b. rjánzik a boisevizmüs és egyik szemével ál­landóan Oroszországot nézi. Euiópá veszedelme...« Ez volt a bevezető kép és ehhez fű­ződik az angol diplomaták egyré sző­nek az a következtet.se, hogy: »... Addig Európában nem lesz bé­kesség, amíg a tüzcsóva a csehek ke­zében lesz. Ezt keli lehetetlenné ten­ni. Elvégre erőszak az egész »cseh birodalom«. Negyven százak 1c c:'eh uralkodik bh százaléknyi idegen nép lelett, amelyek kulturálisan és em­berileg is magasan felettük állanak. Ez az erőszakkal összetákolt állam uipoan van mindenkinek, 1 égtek .yen a világbékének. Ennek más orvos á- ga nincs, minthogy ezt az uralkodás­ra. egyáltalában nem termett, kis szláv népcsaládot hozzácsatolják a szovjettől távol álló, nagy szláv nép­családhoz, a lengyelhez (Ez kárpótlás is volna egyúttal a danzigi koridor- crt) Bohemia német részét es átölni Keli Németországhoz, hogy v.szont mondjon le Ausztriáról és az An- schlussról. Morvaország déli né­met részét kapná Ausi tr a, az északi szláv részét Lengyelország, viszont a tótság visszacsatoltatn k Magyaror­szághoz. A csehek a régi állapothoz mérten élnének a lengyelekkel, módjuk volna bcletanu ni az európai •viszonyokba és. lemondva nagyzási hóbortjukról — tovább trombi’álhat- i iának...« Lehet, hogy tulszigoru ez az elb.iá- lás, ám közel jár a valóságb z De azért ne vegyük túlságosan komo­lyan, mert az olasz Üijzlomaták sze­rint a cseh tűzfészek — kiég önmagá­tól. Aki mindezeket elmondotta, bi­zonyára nem szánta a nyilvánosság elé és kénytelen volna letagadni, ha felelőségre vonnák. Így is csak bizalmas körtén mara 1 itt — Budán. ■ Aki nálunk komolyan és nyugodtan számol és ilyen komoly értesülések alapján látja azok felületességét, akik oly könnyen osztanak ei országokat és népeket, akik sorsunk felett hiva­tottak dönteni — nyugati értelemben — az elfordítja fejét a textilkultura s nyugat felől, a lelki iez.s geí képvi­selő Kelet felé, ahol százmilliónáí több turáni testvérünk él és sürgetni sze­retne azokat a magyar d piomác ai lépéseket, amelyek közelebb Hoznák Hozzánk a keletet. Meg ma, elkésve is, ott kell kezde­nünk, hogy minden iskolában, annak minden osztályában tan.tum kell a magyár, a .'hun, a turáni ostort.netet, mely sokezer évre nyúlik vissza. Ve> lünk toegtanultatták a Wikingek ten­geri Kalandjait, az egy iptomt fáraók viselt dolgait, Vercinge.onx gall ve­zér csatáit, az Izrael nép történetét, a germán ts görög mitológiát, — csak i-pocn u magyarok őstörténetét, a- melyröi ezer és ezer adatot őriznek a k!>..ii krónikák, a t beti kolostorok, az indus pagodák, az afghán szent­völgy királysírjai, a tauruszi ha a- dék ősi domborművé, az egyiptomi őslakók, a fellah nép hagyományai, melyek szerint spmx neve náluk az ősidőktől fogva hun — csak épen ezt nem tanitatta ve ünk soha senki, .oiG.ct ebben rejlik a mi erőnk, a mi hivalottságnnk es a mi jövőnk. A magyar tudomány tanulmányoz­ta az irlandi zuzmó örök életet, a toluin bácsi légy átalakulásait, c ak jéjrpen a magyar nemzet sok ezer esz­tendős átalakulását, ölük tlétének tit­kait, nyelvének bizonyítható ősere­jét nem n.karja tanulmányozni. Pedig a magyar tudomány itt kez-i dödik. Dubonai Pál. A keleti idegenforgalomba vonjuk be az Észak-keletet LÁSZLÓ BERTHOLD dr. Finnország legnagyobb lapjának munkatársa, aki már száz finn földbirtokost hozott ide látogatóba, írja nekünk az alábbi cik­ket. Azért nekünk, mert lapunk foglal­kozik legintenzivebben a keletről való utazások és egyéb kapcsolatok elősegí­tésével. Itt pedig a területek újabb bő­vüléséről lehetne szó magyar nézőpont- . bél. Most ugyanis legjobban össze le- I hetne kapcsolni a finnek Magyaror- i szágra való utazását a lengyetek csopor­tos idejövetelével, tekintve, bogy a Báthory-emlékünnepség alkalmából amelyet a Magyar Idegenforgalmi Szö­vetség iniciált — nagyobbszámú lengyel vendég ideérkezéso várható ebben az évben.* Finnek számára legközelebb esik és a legolcsóbb a lengyel íöldön való utazás. László dr. egyébként már egesz csomó cikket irt a magyar kultúráról és speciálisan a budai gyógy fonásokról is, valamint hasonló témájú előadásokat is rendezett, a Tábori Kornél -szer­kesztő által küldött filmsorozat alapján HELSINKI, március. Légvonalban 3000. km. a távol ág Budapest és Helsinki között. A posta kerülő utakat végez, mégis eljutott a finnek ’fővárosába a »Budai Napló«, amely hasábjain igen helyesén rá­mutat azokra a területekre, amelyek­ről megfelelő propagandával ügye­sen alátámaszthatjuk idegenforgal­munkat. Minden felhozott érv he­lyes és ezért teljes erővel összesített,, átgondolt tervszerűséggel keli a fel­vetett gondolatot megvalósítani. Ha a keleti bekapcsolás megold­ható, akkor — végigtekintve a há­ború In tani ’uj térképet — Europa, egy nagy földrajzi területe, a szovjet állam kiesik minden kombinációból, de ha figyelmünket AZiuj északkeleti államon határaira irányítjuk, két igen érde­kes területre akadunk, amelyek égisz különleges figyelmet igényé nek. Az uj államalakulatoknál nem any- nyira a litván és lett vonatkozások­ra kell gondolnunk, mint inkább arra a két nemzetre, amely a tudományos és gyakorlati megállapítások szerint rokoni viszonylatban áll velünk, ma gyarokkal. A kis létszámú ESZI NEMZET és a mesterséges orosz határral fel­darabolt FINN NEMZET olyan uj látogatókat nyújthat fö városunknak, tudományos és gazda sági vidéki központjainknak, ame­lyekkel érdemes foglalkozni. Átutazó magyarok Észtországba^, Finnországban a személyes érintke-j zés folyamán nyomban észrevehetik azt az önzetlen szimpátiát, amelyet (ez a két némáét irántunk táplál. Úgy az észt, mint a finn kulturközpontok mindén p.iüoft alkalommal nyomaté­kosan rámutatnak a magyarsággal való összétartoZandóságra és az a kevés, Finnországban vagy Észtor­szágban állandóan ottlakó magyar szeretettel gondol arra a vendégba­rátságra, amellyel finn testvéreink őket övezik. A hosszú tél, a kffmatikiis viszo­nyok és a két nemzet nagy kuítur- igénye alkalmas források ahoz, hogy vándorútra indítsák tavasz és ősz ide­jén az eszteket és finneket egyaránt. Ez ta vándorsereg eij'ut Angi ába, Franciaországba, a Riviérára, és a Rajna vidékére és szórványosan hoz­zánk, Magyarországra. 'Rosszmájúsággal úgy lehetne be­állítani az esztek és finnek utirány- vtálasztását, hogy — hiszen rajta va­gyunk a térképen, ishiemek ben­nünket az iskolából, tehát vasúti je- ! yüket errefele is megvághatnák. Ez beállítás nagyon helytelen volna, mert bárminő nagy is a szimpátia, hívatlanul egy országból sem jön hozzánk a vendég, mert amíg az an­golok, franciák, olaszok és németek utazási irodáik utján elárasztják is­meretterjesztő füzetekkel az észt és finn érdekeltséget, addig mi magya­rok csak az elméleti szimpátiánkra támaszkodva lessük erről a terület­ről az idegeneket. A keleti bekapcsolódás mellett jog­gal tarthat az északkeleti rokonnem- zet igényt arra, hogy az idegenfor-j galnu propaganda kereten belül ők is megfelelő elbánásban részesülje­nek, ami ránk, magyarokra nézve, a mai viszonyok különös figyelembe­vétele mellett nemcsak gazdasági, ha­nem politikai jelentőséggel is bír. Dr. Lás. ló B.rtho’d. — A POLGÁRI EGYSED Klub­ja legutóbbi közgyül.sén egyhangú nagy lelkesedéssel megválasztot a el­nöknek: KOZMA JENŐT, társelnök­nek Bárczy Istvánt, Tolnai Kornélt és Ugrón Uábort. Alelnökké Becsey Antalt, Bódy Tivadart, Chorn Fe­rencet, Eber Antalt, Ereky Károlyt, Désy Uézát, Gaár Vilmost, Ciliicks- thal Samut, Payr Hugót, Papp Jó­zsefet, Petracsek Lajost, Pomp.ry Elemért, Scheuer Róbertét, Szabó Sándort és Usetty Bélát, igazgatókká Andréka Károlyt, Dárday Edét, Dó:a Ottót, Erősdy Sándort, és Morvay Zsigmondot választották meg. — A HÁROM KORMÁNYZÓ. A parlament elnöki szobájában most már meg van freskószefüen ö- fökitve Magyarországnak mind a há­rom nagynevű kormányzója: Hunya­di János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. Hende Ince festőművész nem régen fejezte be a Horthy Miklóst ábrázoló freskót a mellette tlő állam­férfiak társaságában. Ennek a képnek a sikerült fcnyképlelvételét mutatta be a festőművész a Pénteki Borgaz­i datársaság legutóbbi estjén. Szerkesztőség és kiadóhivetel; Beidéin, I. Bors-u. 24 Telefoni Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 ig — SZEKELV -múzeumot kap ■Buda, amelyet a főváros a Szenthá- háromság-utca 3 számú házban ren­dez be. Az értékes székely-gyűjte­ményt, amelyben a székely építési stílus s Iházkultura sok érdekes terve es emléke s magyaros bútorok van­nak, 1 horoczkay-Wig-and Ede aján­dékozta a fővárosnak, üül-baba ut­cai házával egyetemben. Európai autóutat terveznek a Calais-i szóróitól, tehát csaknem Londontól, Franciaországon, Németországon, Bécsen, Budape ten át Belgrádba és onnan tovább Kon- stantinápolyig. Az ut lehetőleg nyíl­egyenes lesz, más közlekedési eszköz nem közlekedhetik rajta, csak autó. Egyelőre fölhasználják a már kész autóutakat, de úgy tervezik, hogy, e- g'észen külön utat építenek e célra, hogy a legnagyobb sebességgel le­hessen haladni rajta és még a váro­sokat és községeket is elkerüli, ahova levezető utak visznek majd. A n.met sajtó najgy örömmel üdvözli ezt és kiemeli, hogy főleg Magyarországon és Törökországban nagy az érdeklő­dés e vállalkozás iríáuxt ,és laz érdekeit államok minden segítséget felajánlot­tak. Törökországban, úgy tervezik, hogy ezt az utat meghosszabitjákj (An­karáig. Budapestnék-'Ti-agy előnye, hogy csaknem a központján fekszik ennek a nagy autóutnak, amelynek, építését minden valószínűség szerint már tavasszal megkezdik. CLz uj Qctzdasáoi minisztérium terve már hetek óta kísért. A jelenlegi gazdasági helyzet óráról- órára azonnali intézkedést igénye*. Ennek a felismerése vezette bizony­nyal a kormányelnököt abban az el­gondolásában, hogy a gazdasági ü- gyek föintézésével a két gazdasági tárca egyesítése révén az uj gazda­sági minisztériumot bízta meg. Ez . zonyitja, hogy a kormányelnök tu- oatában van az egyes minisztériu­mok hatásköri összeütközéséből a múltban származott súlyos bajoknak. Diszharmónia tünetei jelentkeztek az egész vonalon, amelynek nem egy­szer vallotta kárát úgy a mezőgazda­sági, mint az ipán termelés es vállal­kozás. A különböző érdekek eddigi szet- «agoitsága a közős cél érdekében azoknak közös nevezőre való jut­tatását parancsolólag követeli, ami­nek a harmónia jegyeben ke.L meg­történnie. Zenei hasonlattal élve a »gazdasági kvartett« főkomponensei a Kereskedelem, az ipar, a közleke­dés és a mezőgazdaság. A fősuly, az =rá nyitás az előbbi három kompo­nensen nyugszik. Logikusan követ­keztetve az uj gazdaság miniszté­rium főirányitása elsősorban az ed­digi kereskedelemügyi tárca feladata kell hogy legyen, mely uj értékesítő piacok teremtésével biztos.tha ja a mezőgazdasági termel, s zavartalan menetét, mert hiába terme.ünk, ha “gyben nem gondoskodunk az érté­kesítés lehetőségeiről. A fogyasztás emelésének első tel­tétele az olcsóság! Amint olcsóbb lesz a megélhetés, akkor a lefara­gott tisztviselői fizetések újra teljes értékűvé és vásárlóképessé válnak. El kell ítélnünk a nagytőke ellen megindított oftenzivát. Nem a nagy- ■oxer védjük, amelyhez egyébként -;nmi közünk, de igenis közünk van a sok mliónyi szeg ny emlier­■V-VV'V'V'V'VWV-W-V-V hez, akik csak akkor tudnak megél­ni, ha a töke zavartalanul dolgozik. Ejjpen ezért |i- nagytőkét bátoiitam kell és nem megfélemlíteni. A válla’- kozás szabadságát, ezt az egyik leg­nagyobb közgazdasági szabadságot minden eszközzel biztosítani kell. Hathatósan támogatni kell az ipar. es kereskedelem érdek:be.i a mező­gazdasági termelést, mivel Bismarck szerint: »ha a parasztnak pénze van — mindenkinek van pénze«. A mezőgazdasági ágak érdeke az áiletörés, az. olcsóság, melynek be­vételi többlete csak a több fogyasz­tásból, a nagyobb forgalomból te­lik ki. A hasznot nem a magasabb ár jelenti, hanem a fokozottabb fo­gyasztás. Az európai helyzetet te­kintve, nálunk megvan a társadal­mi nyugalom, csak gazdaságilag kell biztosítanunk, napról-napra több em­bernek kell kenyeret adni, növelni azok számát, akiknek van félteni és viesztem valójuk. Politika nélkül, valóban politika­mentesen, tisztán gazdasági alapon kell intézni ezt az ügyet. A gazdasági termelés erőkifejtéseit napról-napra mindjobban lekötötték a rendeletek, : paragrafusok béklyói — sok eset ben hiányzott a lüktető élettel való kapcsolat. Ezzel szakítani keli az e- s'csz vonalon, mintahogy szakitolt vele tárcája átvételekor az »Elet mi­nisztere« Fabmyi Tihamér dir. Vezető szakembereket, nem poli­tikusokat kíván az ország, melynek polgárai dolgozni akarnak es a kü­szöbön álló tavaszon meg kell mun­kálni a talajt. Termelésre keli előké­szíteni « gazdasági élet talaját — ,!e paragrafus mentesen és hozzá­értéssel. Elmúlik a • Hág válság. Isten se- .-eiielnievel jobb napokra virradunk. Erre a versenyre tel kell készülnünk — tehetséggel és' tudással. Steinberg Aibert. k-'LVV-^V%V''LV-V'WV'V Buda rohamos fejlődése Ripka Ferenc ünnepi szózata a Budai Társaskör közgyűlésén Kozma Jenő dr. érdemeit méltatta Hatalmas tömegben gyűlt ös:ze e hó 23.-án a Budai t ársaskörnek a jjolgári társadalomnak minden os.tá- .tyába tartozó tagjainak tábo.a, hogy1 jelenlétével tüntessen a polgán gon­dolat mellett, és igazolja az Egysé­ges Községi Polgári Párt jogom.t- ságát Bunapest világváros veze­tésére. A mai nehéz időket és a magyar nemzet jövőjét fenyegető sötét fel­hőket tükröztette vissza az a komoly­ság, amely megülte az összegyűlt társaság lelkét, amelyet azonban ia> san eloszlatott jóslatszerü kijelenté­seivel megnyitó beszédében az elnök. Általános figyelem fogadta a köz­gyűlést megnyitó elnök: RIPKA FERENC dr. udv. tanácsos, v. főpolgármester üdvözlő szavait, amelyekkel a köz­gyűlést köszöntőbe és figyelmébe a- jánlotta azt a régi hagyományt, hogy a társaskör közgyűlésén a kör be sö ügyein kívül a főváros életenek és fejlődésének egyes mozzanata: i, szó­ba kerülne*. Gyümölcsoltó boldog- asszony ünnepével kapcsolatosan poe tikus szavakkal mutatott rá e nap jelentőségére, mely a természet meg­újhodását hozza magával és rámuta­tott azokra a jóslásokra, ameljek szerint az 1933. évet mondják a nagy változás évének, amit oly epedve vá- unk. Kívánja, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe ind.tsa el a magyar fának rügyfakadását. Azután megemlékezett a Társas­kör három és félévtizedes múltjá­ról, a változásokról, amelyben 33 évi alatt neki is része volt, aki vezető­szerepben vett részt a kaszinó éle­tében. Megemlékezett a tíz év előtti fúzióról, amely nem sikerült és vi- ; lagnézeti okok követelték, hogy a két kaszinó ismét szétváljon. Sze- beny Antal elveit vallja és egyén szerint értékeli az embereket, keiülve a gyűlölködést és a felekezeti szem­pontokat. Ezt a szép alapgondolatot ö sohase hagyja el, még ha maga marad is. Ez ellen ismét erős mozgal­mat indítottak, de ő köteles leszö­gezni azt az örvendetes tényt és igazságot, hogy a most lefolyt fiz év alatt azok végérték az áldásos közmunkát, akik annak idején vele együtt alkották az uj tábort. Mele­gen emlékezett meg arról a hero­ikus küzdelemről, amit Buda érdeké­ben KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képvúelö |‘az Egységes Községi Polgári párt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom