Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-12-24 / 1151. szám

1933. december 24. Egy Un * CT iw&tíí­A megtiltott dal A bíboros mondta a diszmisét — A sok-sok ezer szív meg hinti szét Az ezeréves ősi dallamot, Amit tíz század egymásnak adott: -Magyaroszágról, romlott hazánkról, Ne feledkezzél el szegény magyarokról ■ Egy cserkésztiszt tanár, Erdély fia, Dalolni kezdi. De kicsiny híjjá, Hogy el nem vágódik a zöld gyepen, Rázza valami szörnyű gyötrelem - Görcs bujt mellébe, fuldokol szegény, Könnytenger záporoz a két szemén. Mozgás. A bíboros is oda néz Egy-két gyerek mentőkért menni kész — Bocsássatok meg — szól- — nincs semmi baj.- Csak nálunk tiltott ez a drága da . — Tizennégy éve várom és lesem, — Hogy dalolom majd boldog-csendlesen, — Most lehetett vön, de a mult, a múlt Reám zuhant s a lelkem elborult.« - S kérdezi angol, francia, a dán, Holland, lengyel, finn, indus és japán: •Szabad éltiltani egy templomi dalt, Mit ezer éven át egy nép sóhajt?« — A gyermekszív földobban: nem lehet, Daloljuk: hát a tiltott éneket — Es szöveg nélkül, hangra hang felelt, S öt világrész együtt énekelt. Körül az erdők átvették a daft. Viharzó dómmá vált, ami kihalt; Velük dalolt az azúr-messzeség, Rigók, pacsirták, csízek, gerlicék, Harangvirág, vadrózsa, mirtuszág Fújták a láncravert dal himnuszát. Az ég kárpitját nyitják angyalok, Egymásnak adják át a csillagok, Hogy a szférák az Istenhez repítsék, Hogy hallgassa meg, mert lenn nincs segítség. »Magyarországról, romlott hazánkról, Ne feledkezzél el szegény magyarokról.« Gödöllő, 1933. augusztus hó KISS MENYHÉRT Csodálatos Karácsonyest Fölöttünk már a csillagfényes mesebeli rejtélyes éj, amikor elcsen­desül a világ zaja és megszólal egy­másután a sok kis ézüstcsengő, be­töltve minden zugot a békés csend­ben. Talán nem is hallható sehol sem igazán, de boldog önfeledt ka­cagása mégis betölti a szomorú szi­veket, ai ma oly nagyon gyötrődő elkeseredett magyar lelkeket. A ki­csi csengettyűnek csengő hívására mintha valami megmozdulna a Isi- künk legmélyén. Talán ismeretlen vagy, csendes hazavágyás. Csak erezzük, hogy valami oonz: rejtett erőforrás a távol messzeségben. Odaállunk az ablakhoz és a ház le­tek között, felhőponyvák mögött keresünk egy kis darab eget, az égen pedig ködön és füstön keresz­tül a fényes csillagokat. . . hogy megláthassuk mi is al piciny Jézus- kát, oki áldását adja szegény mind­nyájunkra, széttépett hazánkra, búban, bajban élő Budánkra! Hívogatják öt a Buda utcáit já­ró betiehemesek is, akik már szent Luca napjától kezdve járják ai há­zakat, vendéglőket és lakásokat, hegy hirdessék : dicsőség az Isten­nek. . . békesség a jónkarastú embe­reiknek! Színes pacitokból összetá­kolt templomot vagy istállót ábrá­zoló ládikát hordoznak magúkkal, amelyben kicsiny gyertya fénye mellett a Szent-család papírból ki­vágott, vagy gipszből, viaszból for­mált alakjai láthatóik. Sorra járják a házakat, lakásokat s a legtöbb he­lyen szívesen meghallgatják a bet­iehemesek karácsonyi énekeit és az isteni Kisded születéséhez, a pász­torok imádágához vagy pedig a napkeleti bölcsek zarándo Másához fűzött ártatlan mókákat. Végül megajándékozzák a betlehemes gyermekcsapatot, amely odébb vo­nul egy házzal. A betlehem-járás egyáltalán nem különleges magyar népszokás s a legtöbb európai ke­resztény népnél megtalálható; még pedig a magyar betlehemesekéhet hasonló alakban, ami azt bizonyít­ja, hogy ai betlehem-járás templomi eredetű, általános ünnepi szokás. Csupán az enyhébb éghajlatú dél- európai országok népeinél ismeret­len ebben az alakjában, ami vi­szont aZt is megmagyarázza, hogy az eredetileg templomi jellegű és az úgynevezett karácsonyi misztériu­mok sorábai tartózó párbeszédes elő­adás miként vált templomon kioüli népies játékká. A betlehem-járás a mai időkben sóikat veszített eredeti jelentőségéből, az ország némely vidékén azonban híven megőrizték a régi hagyomán nokat és a betiehe­mesek ajkán ugyanazok az énekek és monaókák szólalnak meg, ame­lyek már évszázadok előtt ünnepi hangulatba ringatták az ájtatos hí­veket. A titokzatos este gyönyörű va­rázsa minden szívben megremeg. hogy szeretettet sugározzon legalább ezen az egy napon, Iwgy szivtől-a szivig, léleidől~a lélekig áradjon le­hozva az eget » földre. Az 1933. év napi/ nyomorúságában a szeretet zsákjai jobban kitárulnak és öntik a különféle karácsonyfa-ünnepsé­geken a szegény öregek, árvák, be- (legek elé » kis Jézuska ajándékait. Gyönyörű karácsonyi ünnepséget rende­zett dec. 22-én az óbudai gázgyári elemi iskola és óvóda a gázgyári jóléti épület pompásan újjáalakított és mintaszerűen felszeréit sziiiliáz-ternfében. A gazdag műsort a gázgyári önképzőkör magasni- vóju zenekara emelte művészivé, Müller Antal karnagy vezényletével. A kedves csöppségek és nagyobbacskák is kitűnő betanítás mellett szavaltak, énekelitek, tán­coltak és adtak elő színdarabot, meleg karácsonyi hangulatot árasztva. A mély- hatású ünnepi beszédet Ekamp Nándor Szakfelügyelő mondotta, míg a rendezés szép és áldozatos munkáját Koffler Bé- láné, Farkas János, Varga Károly tanítók, Perger Ferenc mérnök és dr. Bihari László a gázgyári könyvtár lelkes vezetője vé­gezte. Meleg és szeretettel teljes karácsonyi ünnepséget rendezett december 23-án a Rómaifürdőtelepi elemi iskola növendék­Budat Ranlö serege. Az ünnepi beszédet ölveczky Pál szakielügyelő, a Budapesti Hivata.os Ta­nítótestület fáradhatatlan elnöke mondotta mély hatást keltve. A kiválóan szereplő' tanulók nagy tetszést arattak szereplés ük­kel, de különösen sok tapsot kapott a »Mindenki karácsonyija« című színdarab amelyet Kancze Ilonka tanítónő tanított be sok elismerést kiérdemelve. Az ün­nepség után minden tanuló kivétel nél­kül pompás szeretet-csomagot kapott amelyben ruhanemű, játék, Írószer, diós- és mákospatkó, szaloncukor és sok egyéb gyermeknek való kedvesség volt. Külön ki kell emelnünk, hogy a legszebb játé­kokat Flóry Győző tanító és Kuncze Ilo­na tanítónő éjszakáikat feláldozva saját maguk készítették el. De külön meg ke.l emlékezni az ottani Szülők Segítő Szö­vetségéről, a nemesszivü G. E. úrról, a jó Fischer bácsiról és a többi nagylelkű adakozóról, akiknek a legforróbb köszö­net j ár, hogy ezt az ünnepet olyan me­leggé és széppé tették. Falruliázási ünnepélyt rendezefllt de­cember 20.-án délután iái Budagyöngye he­lyiségében: ai Pasaréti Kápolnabizottság Zseltvay Eleimérné és Józsai László n,y. államtitkár elnöklete mellett. Az ünnep­ségen megjelentek: Kozma Jenő dr. or­szággyűlési képviselő, Kolozsváry Endre dr. n,y. államtitkár, Gulácsy József ny. tábornok, Bohnert Vállár lelkipásztor és még sokam mások ei helyi előkelőségek közül. A jól sikerült felruházás! ünnepély megrendezésében hetek óta tartó fárad­hatatlan buzgósággial közreműködtek Zseltvay Elemérné vezetése mellett, dr. Kolozsváry Endréméi, dr. Dussemasin Al- bertné. Szegő Gyuláné, dr. Újhelyi Hen­kel Lajosné, dr. Kendi Finály Istvánná, Hajós Mihálymé, Cziráky Zoltánná és Schütz Magda. Felruháztak és megaján­dékoztak 130 szegény családot. Karácsonyra KOVACSEU I CS mindenkinek jót hoz! Néhány igazi ajándék Férfi ing fehér puplinselyem . P 4.951 Divatsál bouclé, nagy választék P 3.50 Férfi Ing 9.- Selyemcipö k**1““? 7.50 nehéz tiszta selyem P 3.70 NÖÍ bÖfCipÖ 9-80 Nyakkendő Férfi hálóing mosott siffonból P 5 - Férfi félcipő box, kézimunka P 13.8Q dobozban. 10 Kemény gallér 'A’St 1320 Cserkész bakancs hénbGr, »éléses, no 36—46 számig ............ ... P uO Ház ikabát double-flanellből ... F 13 80 SfCipÖ duplatalpu, zsíros tehénbőr. Férfi himifa se,vemíénvü nut­■ ■■ üilüU® rletie béléssel va- Difii hQ7ÍPÍltfí meleg gyapjú, kt* n nn 16dl opossun galléral ... ____P 118,50 ! NŐI IldZICiPQ ha|l<Ss ... ... P 2.90 Álta lános kívánság, átérzeti szükség­szerűség, hogy a Dunánjtiul-nak olyan központi szerve alakuljon ki. amely en­nek az országrésznek ügyeit — a magyar kultúra, az idegenforgalom és a fürdőügy terén - közvetlenül és rövid utón in­tézhesse. A gazdasági nagy önzés idején miagára maradt ..Dunántúli Közművelődé­si Egyesület“, közismert nevén a D. K. E. látta be elsőnek, hogy ily dunántúli köz­pont kialakulására legalkalmasabb hely Buda és a Budai Polgári Kör meghí­vására átköltözött Pestről a budai Viga­dó épületébe, hogy itt szolgálja almaik a központi szervezetnek az érdekeit, amely­nek létesítését saját érdekében is siettet­nie kell. Ezt a célt szolgálta a D. K. E. Budán rendezett közgyűlése és szolgálja tovább a Budai Polgári Kör és hazafias vezérkara élén : Kozma Jenő. »A DUNÁNTÚLI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET« december hó 14-én csü­törtökön délután rendezte 49. évi rendes közgyűlését a budai Vigadó palotájában székelő Budai Polgári Kör nagytermében. A közgyűlésen többek között megjelentek: Lörinczy György, Szathmáry sltván, Szik- Iay János dr., Szalag Sándor dr., Kiss Menyhért, Palóczi Edgar, Max János al­ezredes, h. Balázs Lujza, Vlraág Bélámé, Wagner Vilmosné, Szalay Magda, Rusztler Károly, Wagner Vilmos, László Sándor és még számosán. A közgyűlést P. Szathmáry István társelnök, a Petőfi Társaság tagja nyitotta meg, aki a formalitásom el.ntézéte titán bemutatta Ser’di Juszt.n.án bíboros hercegprímás és Kupi Béla evangélikus püspöK, továbbá Kozma Jenő országgyűlési Képviselő Leve.eit, melyekben a nevezett előkelő személyiségek más irányú elfoglalt­ságuk miatt távolmaradásul at kimentették. Bejelentette az elnök, hogy Lörinczy György, a kiváló író, aki a legnagyobb anyagi válság Idején, Rákosi Jenő halála óta nagy buzgalommal és példás önzetlen­séggel vezette az Egyesület ügyeit, egész­ségi állapotára való tekintette! lemondott erről a tisztségéről. Indítványozza, hogy a DKE Lörinczy Györgyöt hervadhatatlan érdemeiért örö­kös tiszteletbeli tagjává válassza meg, amit a közgyűlés lelkesedéssel magáévá tett. Ezután Kiss Menyhért igazgató, vá­lasztmányi tag indítványozta, hogy a köz­gyűlés válassza meg az egyesület tisztelet­beli elnökeivé Nagy Emil dr. ny. minisz­tert,! valamint Kozma Jenő dr. orszgy. kép­viselőt. Ismertetve eddigi közéleti szerep­lesüket, a közgyűlés a javaslat értelmében Nagy Emilt és Koipia Jenőt az egyesület tiszteletbeli e.nökeinek választotta meg. Nagy Emil dr. foglalta el ezután az el- nki széket és nagyszabású programmbeszé- det mondott. A Dunántúli Közművelődési ’ fl kulfura fáklyáját gyújtva indult meg a Dunántúl szervezése a Dunántúli Közművelődési Egyesület közgyűlése Budán vízálló, duplatalpu 35-ös száma P duplatalpu, zsíros tehénbőr, bevarott nyelvű, bőrbéléses,« meleg gyapjú, ki* hajtás ... ... P Fil'V/i szenzációs uj szabadalom! Gummi és 4f| Oft Ac 44 D halcsont nélkül tökéletes alakot formál lUiOU Co i Ez az ajánlatom csak a budai fiókra vonatkozik! Kovácsevics Milenkó budai fióküzlete: 1, Horthy ITliklós-úí 39. Telefont 58—3 78. Egyesület Széli Kálmán és Rákosi Jerte alapítása lévén, azok elnöksége idején igen nagy szolgálatokat tett a magyar kultú­rának. Fennállása óta 812 könyvtárat, és 62 kisdedóvodát alapított egyéb kultu­rális tevékenysége melctt. Kultúra nélküa nincS jólő|t s a kultúra széretetének az ed­diginél mélyebben át ke.l hatni a széle­sebb néptömegeket. Olyan egyesületre, mint a Dunántúli Közművelődési Egyesü­let, mindenkor szükség lesz. Most megvá­lasztott elnöktársam, Kovpia Jenő nevében is kijelenthetem, hogy mindketten ezt a célt kívánjuk szolgámi. Hosszantartó lel­kes éljenzés és taps kísérte szavait. Lörinczy György olvasta fel ezt követii- leg Rákosi Jenőről és Klsbelsb,?rg Kun 5 grófról irt, emelkedett hangú megemléke­zését. A lelkes éljenzés elmúltával Kiss Meny hért indítványozta, hogy az egyesület vá­lassza meg ügyvezető elnökévé a dunántúli kultúra régi bajvívóját, Szi.lay Jánost, a kitűnő magyar Írót, — alelnökivé pedig Peterdy Sándort és Viraág Bélát. A köz­gyűlés ebben az értelemben határozott. Sziklay János, az újonnan megválasztott ügyvezető elnök mondott köszönetét ezután a maga és két alelnöktársa nevében a megválasztásért, aki Dunántúlon, a Bala­ton és Bakony mesgyéjén született. A köz­gyűlés Szi,.lay János ajánlatára egyhangú­lag örökös tiszt-litte.1 tagokká választotta meg: Darányi Kálmán és Pctri Pál állam­titkárokat, továbbá öváry Ferenc felsőházi tagot. Választottak ezenkivüi 29 uj- igaz­gató-választmányi tagot is: Aggházy Ka­mill, Bársony Oszkár, Becsey Antal, Czaútó Elemér dr., Fábián Gáspár dr. épitész, Gteguss Dániel dr. ny. főkapitány h., Hocr Tempis Móricz dr., Lendl Adolf (Keszthely), Lugma^er Joz-ef, M-teler Je­nó, Pá.ay-Vajna i-erenc d.„ Pa.aky Fe­renc lg., Dr. Szalay Sándor, Szilágyi Károly, Szviezséngi Zoltán min. tan., Tausz Béla ur. főorvos, Zajti Ferenc, Masmny Ernő dr., Ripa Ferenc, Ujj Gyula, Nemes Antal püspök, Budai-Gcldcérger Leó, tá­ró Weiss Alfonz, Wikersforfer Ferenc vezérigazgató, Scitovszky Tibor a Hitel­bank elnöke, Stelni Emil a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, Dr, Biró Pál, Vida Jenő vez. ig. Rákosy Gyula dr. ismertette; ezután a főtitkári jelentest, majd Rusztler Károly beterjesztette az 1932. évi záró-, számadást és az 1933. évi költség elő­irányzatot, melyet a közgyűlés is egyhan­gúlag elfogadott. Vlraág Bé a á felhők biz­tosította az egyesületet, a Hollós Mátyás TTársaság jóindulatú erkölcsi és testvéri támogatásáról. Az elnök beje.entetbe, hogy - változót íaoanvK megmernem az alap­szabályokat módosítani k.U, ezzel a kér­déssel a legköze.ebbi időben egy külön közgyűlés foglalkozik. Ezután elnök meg« említette, hogy az egyesület a.elnök-fötit- kára Rákosy Gyula dr. fáradhatatlan mun­kájának köszösiüetö, hogy az egyesület ed­dig is hivatásának magaslatán állva vé­gezte kulturmisszióját. ■ Végül még egy­szer megköszönte az érdeklődést és a ! ö.-gyűlés ezzel véget ért. A veszendő ősiség Pereg a dob a magyar fistörténet adatai felett nobilis táwanág inkább önmagánaik él, mint a nemeztnek és meg van­nak .ai maga, különös tudományos céljai, amelyek talán előbbre Vinc­iik ai tudományokat cs a kultúrát, de nagvon távol állanak minden nemzeti gondolattól, amely túlmegy az ezeréves határon és esetleg anyagi áldozaitokait követel a Ma­gyar Tudományos Akadémiától, megfeledkezve arról, hogy egész létét a magyar nemzet áldozat- készségének köszönheti. A magyar lelkek megdöbbené­sét bizonyítja« Móricz Pálnak, <a> leg- maigvaírabb írók egyikének alábbi levele, amelyet lapunk szerkesztő­jéhez intézett, amely nemcsak a«z 3 megrettenésének a tükre, hanem mindaizioké,, akik fafaattikus rajon­gással csüggemek azon al dicső ma­gyar múlton, amelynek csak egy törpe kis része a mi ezeresztendős |-európait küzdelmes létünk. Tekint­sen el alz olvasó ennek a levélnek ama részeitől, amelyek a szerkesztő iránt való barátság kedves megnyi­latkozásai és csalk azt a feljajdu- lásit értékelje különösen, amely e veszendő őstörténeti kincsek meg­mentését követeli. * Kedves, jó Béla Bátyám T~ Mióta felköltöztél a muai városmajori Alföldről Buaavár magas Hegyvidékére, va­lahogyan kiestel ai ytamöo.. A megkö- zelitesed — legalább is nekem — nehe­zebb. Pedig, haoár futólag is, jól esnék el-el tereierélni Veled, mert dércsipett lelkem mindig felfrissül, a további küzdé­sekhez életkedvet kap mindannyiszor. Ked­ves lapod, a »Budai Napló« révén még van ugyan közöttünk szellemi kapcsolat, ámde cikkeid olvastán sokszor s.eretnétek magamhoz ölelni. Te nagy, hivő lélek! Öreg Budánknak még próza-irásaidtan is legnagyobb, legelső, szerelmes poétája. Mi minden gyönyörűt meg nem látsz, szóvá nem teszel s a vak-lusta köztudat­ba hívőn, gyújtón bele nem dobsz? Édes bátyám! Ha majd hálás Buda még életed- | bén szobrot állít, ahogy megérdemled, és szürke cilinderedben, a régi gaval érok- I nak már csa.c általad vised, kedves, nemes úri divatja szerint fáradhatatlanul útnak indulsz és édes szóval; zamatos majyar tollal ismét és ismét felfeded Budának újabb és ú.abb, re t zkö jö szép ég.t, ve­szendő értékét, na kő, ha emberi tehetség, akár Budának agyonha lgatott igazsága, cl­mellőzött létérdeke az 1 Reád csakugyan áll az Is, hogy a szem a lélek tükre... A Tiedből fehér erő­vel kisugárzó, tüzlángos eszményi magyar lélek Is — bizony mondom! ritkítja párját; sőt másik ilyen ebben a mi sivár, hitet­len újságírásunkban nincsen is! Édes Bá­tyám, ha rajtad múlna, akkor a magyar lét és szebb sors tehetségeit, nagy cél­kitűzéseit, oly tengersok drága gyöngyét nem gázolnák porba-sárba az avatatlan durva és Idegen lelkű barbár kontárok: Micsoda megrendítő, hatalmas, igaz, lé ­künkét égető, nagy magyar Írásod most legújabban az is, amelyben »Te megtor­pant bolyongó« aranyveretű írásodban egy felmérhetetlen tudományos kincseivel pusz­tulásba taszított magyar zseninek, Zajti Ferencnek, az ösmult egyik legkiválóbb magyar kutatójának nagy magyar csaló­dását, végtelen árvaságát és észrevétlen tlhervadását tártad fel megrázólag és az igazságnak minden tekintetben megfelelő­ien!... Amennyiben van még e nemzet jobb érzésű fiaiban szemernyi becsület hiszem és tudós keleti kutató Zajti Fe- rencünk érdekében a »magyar ősiségekre vonatkozó óriási adatgyűjteménye« meg­mentéséért kívánom, hogy fájdalmas Írásod ne tűnjön el meghal'gatás nélküli A ma­gyarok Istene áldjon meg érettel Nagy szeretettel küldi ezt a virágszálat 70.-ik születésnapod alkalmából hű' öcséd, kész baj társad a hajdú MÓRICZ PAl. A sakkozó báb A világ legnagyobb csodája tulajdon- képen buuároi indult el viiagkörüa út­jára, mert alkotója: a Varszumáz át- epitoje, a romantucus Kempeien Faraas innen vitte azt Beesne. Ez a nagy tuucs kétszáz év előtt született s a jövő év­ben nemzetközi sasounerkozésen fogják megünnepelni szüieteseneK nétsiá-aoia eV- roruuloját. Félsztuaaaai késubo a »ma­gyar Hirmonuo« című újság 1 <83. évi 45. számában erueües módon irta le a leg- nagyoDD feltűnést keltó ta.áLmányat, a saiutmasinát. Maga li. József császár Kérte töl BécsDen Kempetent, hogy a csodagépet vigye Europas^ene körútra t, ez meg Is tönent. Berlin, London, Paris és P«térvár uraiKodói, előkelőségei egy­formán megcsodáltak, a tőrön basát, aai nem húsból és verőül vo.t, hanem prémes Kai tánoa-iuroántm bu j .atoll ti gu r a, de mégis nioát.aiul vég-z.e a húzásodat, há- náromajtjs, as„talio,máju szexr«nj nicLett ülve, úgy nogy világmres saxxjatekoso-»ai Könnyén megmattolt. Már a Xvili.-U szá­zad vegén nyo.c nyelven írták könyvekét á masináról s a XlA. Században újra vágy hat nyelven, amikor másóuik kőrútjára vitték az automaitátili Kempeien Farkas, aki 1734-bén szülafert, óriási szenzációt Keltett a bécsi uuvár ételt, amikor gépet 1769-tien először oemu.atta. Sokkal nagyobb szenzációt, mint unogy maga akarta volna. Épp«n ezért nemsokára kijelenteite, hogy a masina tönkrement és töDŐé nem tud Játszani. A kiváló tudós és udvari f ötisztviselö — am.lnt később mondották — azért állt elő a pusztulás, hirével, hogy békén hagyják. Dé néhány év múlva mégis újra pámutátta a bóSzór- kányos sakkjátéko. Pál nagyherceg Péter- v árról 1.. jozsef. látoga,ásóra érhetett és akkor a császár Kérte, hogy mu.assa m^g a gépet az orosz uhgjhe.oeji párna . Ez meg is történt. Kempe.en, úri eggéo .éht más nagyertéuü lusteitejos íel.ete éter- kel is iodra.ko.oti, 18J4 április 2-án i.alt meg. Károly nevű fia — uhvari fogalmazó — eladta á gépet Maeltei Lénárd híres mechanikusnak, a nútronom zeneműszer feltalálójának, aki a 42 életnagyságu fi­gurával játszó zenélőgépet, a pamnarmp- nikont is feltalálta. Már övé volt a sa iic- m as ina, ámiker I. Napoleon császár 1809- ben játszott vele Schönbrunnban és a gép legyőzte őt is. Legenda szerint haragjában úgy pofonvágta a török básagépet, hogy az egész összetört. De ez nem igaz, csak a sakkfigurákat dobálta össze a császár bosszúságában. Mae Ízel Napoleon mostoha­fiának, Eugene de Beauharnais-nak adta el harmincezer fráhkéít titkával égljütt a basamasinát. Az új gazda nagyon csa­lódottnak érezte magát rövid idő múlva és visszaadta a gépet Máelzelnek, aki 1320-ban Parisban XVIII. Lajossal és Londonban IV. György angol klrál.yal ját­szatta a basát, úgy, hogy mind a kér uralkodó kikapott töte. Később Amerikába került a szerke. et és 1844-ben még játszani látták egy Croizier nevű bellevillei gazdag mechanikus házában, de azután nyoma veszett. QOOOOOO0G0O0O0G0GO0GQO0OO0OG Blej’ér Testvérek sporlüzlete Budán, II., Fő-utca 27. Mindennemű sportcikkek leg­olcsóbb gyári áron. 1 pár jőminöségű kőrisfa-st teljes felszereléssel Pengő 12.50. SO éves cég Nagy karácsonyi vásár! 0000000000000000000000000000' Budapi ív. muzeum^törut BUDAI ÜZLETEK I., ALKOTAS-U. 1. Ill, TAVASZ-U 15. Egymáshoz szilé, egymást sze­relő iniaigyairok megdöbbenve olvas­ták, hogy teljesen hiányzik, úgy tudományos köreinkben, kulturin- 1 tézményeimkben, mint pedig ható- j ságainkbain ajz érzék a magyar ősi­ség iránit, amelynek rendkívül ér- , tékesi gyűjteménye, amely Zaj ti Ferenc őstörténeti kutató évtizedes munkájaként gyűlt össze, mint ma­kulatúra’ patpiros kerül árverésre. A magyar tudományos’ akadé- mia tartózkodó álláspontját telje- , I sen megértjük, mert ez a zártkörű !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom