Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-12-24 / 1151. szám
77 XXX. irt. 1151. sz. ELŐFIZETÉS Egy cviffc . , 24.— ;P Negyed évre . 6.— P Egyet szám 40 f. Egyesületek. «melyek nek hivatalos 1-aipjla.-, tagjai feláron kapják, Napló 1933. dec. 24. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 TO®. miagas sor egyszeri ■ közlésnél 30 fill, Szövegsor ára , 2 P. Ismertető köziénél* íyek megállapodás. szerint.. \ hirdetés dijia mindenkor előre fizetendő. tllantó hirdetőknek úgy k*Ét(M*n Buda érdekeit a wároepolitika, közélet, közgazda* aég, téraadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal i II, Batthyány u. 63 Telefoni 50-2*96. Hivatalos órák a délután 4- 6*ig. Ösmagyar karácsonyi ének: j Dicsőség a mennyben az Istennek, Békesség a földön az embereknek. Az angyali seregek vígan igy énekelnek: Dicsőség, dicsőség Istennek! (Ax angyalok kara) hogy mi földönijáró, törékeny lelkit és testű emberek meglássuk aizit, a- mit ezer év ótat meglátni rém tud- tunfc, — megértsük aiztj almit megérteni nem bírtunk, — amit Te hiába mutattál1 meg nekünk. lele szórtad ezt lói mi országunkat drága kincsekkel', amelyekből fakad aiz emberi jólét, melyek meggyógyítják a hainyaitló lelkeket . és meggyógyítják ai romlott testeket. A világ minden népét veri a sors, lett légyen afet nagy, vagy kicsiny, gazdag, vagy szegény, ha győzött ai nagy világtiusábain, vagy hal vesztett, — de megkímélted ezektől á csapásoktól a magyart. Világók pusztulnak, a föld belseje fölhányja' a: tüziét, romboló viharok söpörnek el városokat és falvakat étj árvizek öntik el a virágzó tájakat, — csak a magyart kímélte, mert ■ testvérei pusztították. Most amikor legkisebbek vagyunk. megáldottad ezt a; földet, megáldottad ezt a népet oly kiváló egyéniségekkel, akik be tudják tölteni azt a hivatást, hogy kivezessék nemzetüket abból* ai hirárból, ahová belökött minket a művelt nyugat. Most gyújtsál világot Jézus, nyisd meg szemeinket, világítsd meg agyunkat, tedd fényessé ai lelkünket, nemessé a, szivünket, hogy meglássuk, megtaláljuk, . felfedezzük mindazokat- a kincseket, világokat alkotó erőket, amelyek kivezetnek bennünket a sötétségből, kivezetnek újból arra a ragyogó útra, amelyen ezer és ezer év ótai vezetsz bennünket a legtávolabb keletről ai Kárpátok aljáig. le pedig drágái Nemzetem, budai testvérem, hallgasd meg azok jcoszerii szavát, akik javadat akarják. Íme a szózatuk : és elcsodálkozott a fürdők gyógy- ] erején, azok természeti szépségein, nagy lelkesedéssel! karolta; fel azt az ideát, hogy mint az indiai vasutak egészségügyi tanácsának elnöke, ideirányítjai a> betcy indusok figyelmét. ahol a Kelet iránt szeretettel viseltetnek. Ez érlelte meg benne azt a gondolatot, hogy a budapesti mecsetépitő bizottság kezére járjon és Budapest érdekében hatalmas propagandát fejtsen ki. Ennek volt iaiz első lépése a Gül Balba albizottság létesítése. Gyűjtést rendez, előadásokat tart Budapestről. amelyekhez a szükséges anyagot a főváros már rendelkezésére bocsátotta. A magyar mohamedánok és azok főpapja, Husszein Hilmi erő® összeköttetései révén Indiából és Egyptomból ide fogják vonzani a hittestvéreket, növelve ezzel Buda idegenforgalmát. Remélem, hogy az előkelő indus társaság működése rövid időn belül érezteti majd hatását, amitől megerősödik a ma még fiatal! budai vai- lásközség és e .külföldi segítség révén itthon is jobban megbecsülik hazafias munkáját, amellyel Budapest felé irányítja a gazdag Kele. figyelmét. Szívélyes üdvözlettel maradok híve Germamis Gyula Buda gyógyiló forrásait tol kell tárni! n Stadion sorsa — Óbuda! Irta: Ringer Lajos dr. Gyógyító források körül városok fejlődtek, mert idegenforgalmat teremt a gyógyító hatású víz. Nekünk a városunk már megvan. <le tuat .a; kiiwwet, almi csődét, hatású forrásainkban van. meg, nem használtuk ki eléggé. Budaipest idegen- forgalmának egyik leghatalmasabb vonzó ereje rejlik ezekben az áldofi területekben, amelyek a Csillaghegytől Kelenföldig a legkülönbözőbb összetételű és igen sokféle betegséget gyógyító vizeket rejtenek. Ha teljes értékükben fel akarjuk használni őket. fel kell tárni még azokat is. melyek ezideig nem állnak a közönség rendelkezésére és olyan forráshálózatot lehet ezzel üzcnibe~helyezni, amelynek i nincsen párja, sehol a világon. A székesfővárosnak ezt nem szambád sem elmulasztani, sem halasztani. Az idegenforgalomnak rendkívüli megnövekedését várhaltjuk ettől és ezzel Budapest gazdasági fellendülését’. HUSZÁR ALADÁR dr. főpolgármester. A szent ügy Buda gyúgykincseinek kellő kiaknázása iái inai nehéz gazdasági helyzetben nemcsak Buda szent ágyé, hanem az egész városé, sőt egész Magyarországé. Naigy gonddal és idegfeszii'ő sürgősséggel kell megoldanunk ^ azt a kérdési, hogy Buda fürdőváros, völgy, ahogy világ forgalmi nevén nevezhetjük: — Budat-Batth-ben, Buda belsejében építendő-e ki, vagy föl kell-e vinnünk azt a budai hegyekbe és völgyekbe, odavezetve áldott forrásainak gyógyító erejű vizét. Már holnap meg kell alakítanunk a városházán >ai kizárólag a fürdőügyekkel foglalkozó hivatalos sfservét, a legkiválóbb szakembereket állítva annak élére, úgy geológiai, mint or- vns-vegyészi szempontból, — hogy központot teremtsünk a fürdőügynek, amely össze köttetési keresne az egész világgal. Forróvizzel kell mielőbb fűtenünk Budát, hogy a távfűtés |bevezetésével füst es <korommentessé tegyük Buda levegőjét és úgy kell építkeznünk Budán, hogy még a kétszobás lakásoknál is az egyik szoba különbejáratú legyen s a fürdővendégeknek rendelkezésére álljo.n Ez hozná meg a jövedelmet a polgárság számára, ez kötné iái betegeket Budához és szolgálná a mi fejlett kézműiparunkat, és a kereskedők érdekeit. Parkot kell teremtenünk, még pedig világhírűén spép parkot a Vérmezőn és gyógysétányt a Dunaparton, mely a fürdőket egymással összekötné. Ezzel új életet teremtünk Budán, új jövedelmeket és ez hozná meg a budai polgárság jólétét. KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő. aki Hadinak fogadtál, reád, Bu- dun-ra tekint áhítattal most az egész kelet és nemcsak a lelki gyógyulást f. keresi nagy szénit je, Gül Babai sírjánál, hanem testi épsége megóvását, betegségben gyötrődő teste gyógyulását várja tőle. Kívánom, hogy az az egy igaz Isten, hitem szerint Allah segítsen meg mn- gyiur testvér nemzet mostani nehéz l^l-l í.e^ec “en lehetetlen, hogy no váljék, valóra az, amit buzgó imával kér az Egek Urától 400 millió mohamedán hitü keleti testvéred. Amikor mindenki elhagyott, akkor távoli Indiában megmozdulnak, a a-tdán ValI'% fagyjad, hogy elebb jussanak hozzád lelkileg a tailálj ős testvérnemzeteK jóságos gondoskodásában. Az osLitlfí!? szeréay imám mellé nők in, 'ZJ^' a “W“ mohamedá nők imádsága, hogy ismét az a fé C°v“ydiék főtted, maívvfta ml/6*?1’ amilyen féll™ Snkeieréves múltad. Keleten kél fali számunkra a nap és Áldott Buda áldást osztó egyik sugara az a levél its, amelyet at keletet járó, nemzetek barátságát szövő tudós, Ger- manus Gyula irt reménysugárként hozzátok, magyarok. Olvassátok ! HUSSZEIN HILMI budai nagymufti. Germanus Gyula az alábbi levelet Intézte Husszein Hilmi budai nagymuftihoz: Igen- tisztelt Uraim ! örömmel értesítem, hogy Sir Hassán Suhraoordi, a kalkuttái egyetem rektora megalakította Indiában a ..Gül Baba“ Bizottság indiai alosztályát. E bizottság főtagjai, egyelőre Sir Abdul Karim Ghaz- iiavi, az indiai államtanács tagja, miniszter — Sir Alkbail Hejdari, a haidarabadi kormány pénzügyminisztere, — Sir Mohamed Ikbal, a londoni kerekasptalkonferencián az indiai mohamedánok képviselője stb. Suhravaxdi, aki Budapesten járt liiabent sua, fata ... a1 nagy alkotások közös sorsa la végzet, amely a magyar nemzeti stadiont Óbudának szántba és rendelte. Emlékezünk, hogy Budapest volt alpolgármesterének utolsó aktája a Stadion helyének a rákos! rendezőnél, a mélynél mélyebb gödrökön vialó kijelölése és felajánlása volt. Emlékezünk, hogy n „Sport- I Dinich" ,a polgármester szobájából kijőve, az örvendetes hirt azonnal szerte telefonálta a „Stadion-váró" vezető egyéniségeknek. Amikor aztán a T híradásra szemlét tartottak, au heiyaziaoa*- Hányjában való számításnál is kitűnt, hogy a felajánlott helynek nincsenek közművei, mines közlekedési lehetősége, a gödrök feltöltésc és -a környezet rendbehozása a legjobb telkek árának összegét is jóval meghaladja', emellett iái levegője fertőzött és fekvésének — lévén tipikus „kültelek“ — hiányzik az oly nagy értékű —. mert meg nem szerezhető — történelmi jellege és dunaimenti fekvésé, amit pedig nekünk, magyaroknak politikai helyzetünknél fogva mindig keresnünk, kimutatnunk « hangsúlyoznunk kell. Nagyemlékű „sportmesterünk“, gróf Klebelsberg, a sokak szemében túlzott sjzámu és méretű kultui alkotásoktól remélte a magyar tudás és a magyar virtus konjunktúrájának elérkezését. „Készen álluni, hai jön a mi időnk" ez ai jelszó volt leolvasható az 5 alkotásainak moles- eirőL Közoktatásunk és országos testnevelésünk mostani vezetője, Hóm an Bálint miniszter, történettudós, akit a magyar történet élő szelleme emelt magasra', nyilatkozataiban máris hitet tett amellett, hogy elődje nyomán a sportot nemesítő és erősítő nemzetnevelő tényezőnek becsüli, amely eddigi csúcsteljesítményeivel ai vüágvizsgákon, az olimpiászokon tesz lelki és testi erőnkről, európadnissá- gunkról tanúbizonyságot. A miagyar sport meglepő eredményeivel már régen kiérdemelte, hogy valamely legközelebbi turnusban, mint vendéglátó — szerény, de önérzetes magyar gazda mutassa.1 be Stadionját, amire a sportunk megcsodált fejlődése végett is szükségünk van. Kelemen Kornél, a Testnevelési Tanács elnöke ,u lelkében hordja ai magyar nemzeti Stadion nagy ügyét és minden reményünk megvan arra, hogy a Stadion meglesz és pedig a maga helyén lesz meg a méltó nagyságban és m méltó eredeti kivitelben. Mert a Nemzeti Stadion a magyar sportnak az, ami u zenének az Operaház, a képzőművészetnek aj Muzeum, Vagy az irodalombnak az Akadémia; már nem a tanulás és gyakorlás iskola- helye, hanem a nemzet teremtőerejének ős jellemének kőbc-hegybe szökkent virágzásai.' A nemzeti géniusz ilyen remek, a világ szemére való. alkotásai képzelhető-e másutt, mint az őt megillető legelső és legnemesebb helyén: a Duna és a budai hegység között elterülő síkon. A Stadion a Duna és Buda hegyei között nyert ügy! A Stadion a Duna és a budai hegysor nélkül örök hiba! Itt álljon a Nemzeti Stadion Óbudán, minit ennek a küzdelmekkel megszentelt földnek kathodraliaa, mint a nemzetben mennyi nemzet, erre a speciálisan' új, de szinte a kán-legendák „Csörsz-árkaira“ emlékeztető magyar és magyaros megoldásra. így egyedül állana a) maga nemébe: ni (még olcsóságban is) a magyar Stadion, amelynek gondolata immár a maga érési útján haliad a végzete: — óbudi' felé. Máris nagy vívmányt regisztrálhatunk azzal, hogy ai közszellem kiszorította a pestoldali kültelki lehetőséget és szinte kitéphetlemil meggyökeresítette az . Ó- budán építendő Stadion gondolatát, o* melynek részére meg tudta nyerni az öfter ej ü SteindI ezéh elnökét, H ü I ti Dezsői tanárt és meg tudtál nyerni Ha rret Ferencet. a városfejlesztésnek hivatott .és hivatásos értőjét. A Stadion! helyének megválasztásában a végső döntés a kultuszminiszter kezében van. Az óbudai Stadion híveinek támogatásával tv közszellem meg fogjál találni a kultuszminiszter történelmi éráé: kéhez vezető szerencsés, utak A hegyek, oi Duna, « több ezer, áyes> kultúrát hordozó talaj, a. történelmi ke? rét, la nemzeti erő, a hozzáértők okos sza.va és a kitartó polgári jóazindék ate végzik, hogy a Stadion helyének megvár 1 osztásénál helyrehozhatlak elvétén-. ne essék I Az óbudai Sadionnal szemben kifogásul felhányják, hogy az Aranyhegy, ez a remek halom nehezen megközeUthetá. Birbauer Virgil szakéető számításai szerint a most meglévő forgalmi utakon és vizen, okos beosztás és kihasználás mellett egy óra alatt ISO ezer néző oda- vagy elszállítása lehetséges. Ám, mit fesz a magyar „végzés*, amely tolja a. magyar Stadiont az óbudai Arany hegy felé. Alig pattant ki ai Sánc-Stadion- -ötlete, máris olvassuk, hogy Újpest -városar és a szomszédos községek; a kormány• segítségét kérik az Újpest—-Óbuda közötti hid építéséhez. Ez a tervezett híd éppen az óbudai Stadionhoz vezet. Bizonyos, hogy az ób.udai Stadion-gondolata már nagyon erőt. Meghozza - Újpestnek és a vármegyének a kért hidat. Sors bona, ... Balatoni akuárium, kilátótorony és a balatoni múzeum Keszthelyen: országos érdekek LendI Adolf dr. teroei Sorsának jobbrafordulását reméli most már mindenki Keszthelyen, amióta F a b i n y i Tihamér kereskedelmi miniszter a> balatoni idegenforgalom fejlesztésének programjába foglalta e .sofcat- igérő kulturális intézménynek megsegítését. Sőt, mivelhogy Hónvn Bálint kultuszminiszterünk máris tekintélyes összeggel — 40.000 pengővel — támogatta az adósságba merült múzeumot és újabb nagy összeget ígért a. jövő évre, azért sokan azt hiszik, hogy a kormány állami múzeummá fogja átszervezni, annál is inkább, mert hiszen a vele egyesítendő és szintién nagyértékú sümegi Éje r n jg y-mjií zjetu m máris állalmi tulajdon. Mindkét miniszternek megértő jóindulatát ’ igen sokra becsülik ; szintúgy Rekovszky Iván keszthelyi képviselőnek közbenjárását, aki egy nem régen ott járt küldöttség élén, L o v ai s s y Sándor nyug. akadémiai igazgató, múzeumi elnökkel és Reischl Imre kormány- főtanácsos, városbíróval együtt behatóan tájékoztatták a minisztert a nagyszerű intézmény elszegényedésének okairól. —• L e n d I Adolf dr., hogy más döntő tényezők figyelmét felhívja; két hosz- iszu, alapos cikkben ismerteti terveit két újságban, hogy miképeu képzeli ő e kettős múzeumnak értékes és hozzáillő látván yosságokkal való kiegészítését, hogy ez a szó teljes értelmében a balatoni idegenforgalom élénkítésében hathatós vonzóerővel érvényesüljön. Elsősorban a B a1 Haj t o n i Akvárium létesítését ajánüa, mégpedig azért e helyein, mert al múzeum palotájának néhány nagy termet magába foglaló, tar. jedelmes alsó földszintje van, ahol egyébként száraz gyűjteményeket úgysem, helyezhetnének el. E, termeknek.külön bejáratot lehetne a múzeumi kertből .nyitni. Olyan magas helyiségek ezek, begy az akvárium berendezése hennök< jók .elférne. Az újdonság jelentős értékével bíró akvárium helyiségeinek megszerzése tehát úgyszólván költségbe se,kerülne, A nagyközönség nagyon szerdtä a vízben élő állatoknak, különösen a sokféle fürge halaknak életmódját szemlélni.. Az itteni akvárium medencéiben! —■ Lnnél elgondolása szerint niyölé-tiz nagyméretű és néhány közepes, még kisebb n végtáblás víztartó medence megfelelné a-célnak — különösen az amúgy is nevezete balatoni halfajokat lehetne beutmtütpi- Például, a külföldön névről ismert jós mindenütt kivánt fogast nemcsak egyes fejlődési példányokban, mint egy. vagy kétéves süllőt lehetne az érdeklődők szeme elé állítani, hanem a..- veié vetekedő és kárára gyarapodó k ö s*ü$l- 1 ő t, ennek életmódját, Htérő kifejlődése menteiéül szintén lehetne itt elevenén ismertetni. Eddig a jobbmódiír ’közönség a fogast és.a süllőt;-meg-az Oroszországból idehozott kősüllőt csak az előkelőbb vendéglők, tálain látta; mégpedig leforrázva, vagy roston sülve —- az akváriumban majd, mint- leselkedő; vagy, mint ide-oda surranó raölóhalakai fogja''éheket szemmel követhetni, ahogyan a*í- apróbbakon. folytonosan űzik. Hasonló bemutatásra.' kerülnének a többi halfajok, meg a rákok; sőt, a vízben található apróságok is, melygki között a Balaton -specialitása, a gyógyító hatással báró édesvízi szivacsfaj különösen kiemelendő. — Lendl mindazt Jézus! gyújts világot! élő, halhatatlan és immár elismert rend- fdkn „magyar virtus“ tüneményes palotája. . Birbaiuer Virgil dr. építésznek jutott r< a sorstól a hivatás, hogy felfedezze és ki- s‘ jelölje a magyar Stadion igazi helyét az Vf óbudai sikoni ai szént-hegyek lábánál,, a 1£ Duna két ágának összefolyásánál, a nap- ’ fényre került többezer esztendős kultúra csodás maradványai, az elrejtett Árpád- sl sírja és a közel jövőben kipattanó Árpád ri emlék közötti a1 pogány osan saját „magyarok Istenéinek akaratából. Birbauer építész a hegyek ölelő haj- e latára tervezi a magyar és magyaros 0 Sáne-Stadion-t. c Uj megoldás, új szó ! A jelentékeny alkotások végtelen so- t rában a legerősebb propaganda ereje an- * nak van, amely valami individuális jelleggel mutatkozik. i Birbauer elgondolása szerint a ma- s gyár Stadion karzatait nem egyenes vo- s nalu. sokmiUiióbaí kerülő betonépitkezés- ( nek tervezi, hanem 100—150.000 néző be- < fogadására, részben feltorlaszolt, részben ai hegy hajtásból kivájt sánc-építményt < Szemt bizonyos, hogy egy ilyen halai- | más „sánc-stadion“-ria. felfigyelne viala-
