Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-12-18 / 1150. szám
r \ a XXX.tvU150.sz. ELŐFIZET É'S a Egy évre . . 24.^- P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek nék hivatalos l-tupja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1933 december 18 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 ram. miaga $ sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegkor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. V hirdetés dija mindenkor előre fizetendő* Állandó hirdetőknek nagy kediermín» Buda érdekeit a wárospoliftika, közélet, közgazda* aág, táraadalom éa művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány u. 83 Telefoni S0>2*96. Hivatalos óráki délután 4- 6-ig. Ji busza csődje A nyugdijkérdés izgatja ma a magyar társadalom szine-javát, mégpedig joggal, mert ez képezi a társadalmi rend gerincét. Ebben a kérdésben minden önálló politikusnak megvan a maga kialakult véleménye s igy ezt pártkérdéssé és bizalmi kérdéssé tenni nem lehet. Mélyreható, minden részletre kiterjeszkedő, politikamentes, szeretettől áthatott megvitatásra van szükség, hogy olyan végleges megoldást találjon az országgyűlés, amely nem ingatja meg az ország nagy társadalmi rétegének az állami jogrendbe vetett bizalmát. Keresni kell olyan megoldásokat, amelyek csökkentik az állam terheit és mégsem károsítják a nyugdíj igényjogosultakat. Hívjuk segítségül ezt az áldott magyar földet, mely oly sok embernek adott bőséges megélhetést és bizonyára tudna adni még soknak, — főleg azoknak, akik közel állnak a földhöz és családi hagyományok, gyermekkor és veleszületett hajlam köti is a földhöz Az államnak túlnyomóan nagy szánban vannak olyan nyugdíjasai vagy nyugdijat váró alkalmazottai, akik földműves családból származnak és lelkűk, szivük minden hajlandóságával vonzódnak a földhöz Csakhogy itt le kell számolnunk sok évszázados, mondhatnánk sok ezeréves hagyománnyal, mely a gabonatermelést tette a magyar nemzet életének gerincévé. Ezer év óta Magyarország volt Európa búzatermő szántóföldje. Mint minden gazdasági rend, ez is elavult és ahosry a kultúra is változtatta a helyét Pekingtől — Párisig, ez is eltolódott más világ tájakra, ahol megfelelő hasznot is termel, nálunk pedig csőd elé kerül Le kell tehát számolnunk azzal, hogy Magyarország ezentúl nem iesz Európa szántóföldje, hanem konyhakertje. Ahogy változik a népek étrendje, úgy kell változnia az uj étrend által megkövetelt élelmiszer termelésnek is. Az északi népek ma már nem fogyasztanak oly mértékben húst, mint a múlt században tették és áttértek a zőldségfogyasztősra s igy igényeiket e téren csak primőrök termelésével lehet kielégíteni. Ez adná meg a fordulás lehető ségét nálunk, ha a gabonatermelés helyett primörtermelésre tér- néuk át és olyan kerti veteménye- ket termelnénk, amelyeket keresve keresne az északi népek zöme. Ez n termelés nálunk sokkal olcsóbb volna, mint bárhol külföldön, mert a termeléshez szükséges üvegházakat és melegházakat oly csekély költséggel tudnánk fűteni, ahogy azt más népek aligha tudnák utánozni A nyugati és északi nagyvára-1 sok környékén tiz, sőt húsz kilométernyi távolságban teimelnek ilyen primőröket oly bőséges haszonnal, hogy az egyko/don termelő gazda jól megél és autón jár. Pedig ott szénnel, fával vagy koxszal fütik ezeket a melegházakat, ami nagy költséget jelent, de nálunk viszont a legcsekélyebbre csökkenthető. Ez a minden kinccsel megáldott magyar föld oly óriási mennyiségű meleg és forróvizet rejt magába-, hogy az egész Alföldet két-három holdas parcellákra osztva, melegházakkal betelepítve, Inthetné ez a rengeteg vízmennyiség a legcsekélyebb költséggel. A magyar állam abban a kedvező helyzetben van, hogy kiváló geológusok egész karával rendelkezik és a rendszeresített fúrás olcsóvá is tenné a fúrással járó munkálatokat s igy ezrivel tárható föl nálunk a meleg és forróvizet szolgáltató forrás. Tudjuk, hogy Hajdúszoboszlón 127 fokos vizet tárt föl Pávai Vájná Ferenc, ami már ipari célok szolgálatára is megbecsülhetetlen hőenergiát jelent. - Egész vármegyéket lehetne fillérekért világítani és a gyártelepek szükséges munkaerejét előállítani, A melegházak fűtéséhez pedig elegendő az 50 fokos viz is Vegyük példának a Magyar Államvasutakat, ahol talán 50 milliót is meghaladó nyugdijat kell fizetni a magyar államnak, amely összegnek kétharmad része olyan egyéneknek jut, akiknek ideáljuk a föld és veleszületett mesterségük a termelés. Ha már most a magyar állam sz&z meg száz olyan telepet létesítene, ahol 500 családonkint, két-három holdon ilyen primőr- termelést rendezhetne be azoknak, akik földműves családból származnak, ott felépítené nekik a i lakóházat és a szükséges melegházakat, ellátva az illetőket a kellő oktatással, gyakorlati útmutatással megfelelő felszereléssel és rendszeresítené ennek a termelt árunak a kivitelét és értékesítését, akkor két-három év mnlva átadná nekik öröktulajdonképen ezeket a telepeket és megtakarítaná a Magyar Államvasutak nyug dijának 60—70 százalékát. Ezt az összeget viszont a nyugdíjasok fennmaradt részének jobb ellátásán fordíthatnák. De van ennek a magyar földnek még számos rejtett kincse, különféle sók, fémek, ércek, ásványok, gyógyszerek, amelyek bányáit csak meg kellene nyitni és már is elhelyezhető volna sok száz, talán sok ezer család, amely itt megkeresné a maga mindennapi kenyerét és fölmentené az államot attól, hogy azok ellátásáról bármilyen módon is gondoskodjék. Ez is azon fordul, hogy a kibányászott értékeket kereskedelmi utón miképpen tudjuk bent és kint értékesíteni. Ez is uj jövedelmi forrást biztosítana a komoly pénzintézeteknek és nem kényszerítené őket, hogy a polgárságot kiuzsorázó kartellek utján keressenek jövedelmet Politikai pártok alakítását szolgáló nagybirtokosaiéit itt megtalálnák a maguk nagy hivatását az egységessé forrott nemzet képviseletében, mert a jelszavakból megélni, azokkal nyugdijat fizetni, az államháztartásának költségeit fedezni nem lehet. Viraág Béla tőjét, .aiki Buda választópolgárainak óriási táborával benső személyes Lsmereltségben és barátságban él. A miniszterelnököt ai MunkásdaiLárda a Magyar Hiszekeggyel, a Nemzeti Egység indulójával pedig a> Nemzeti Szövetség villatnoszenékiana fogadta. A lélkee, hosszas tüntetés csillapultával Erődy Kálmán főigazgató üdvözölte a> párt nevében Méltó folytatása volt Koznia Jenő nagyarányú névünnepének a budai polgárságnak tüntető felvonulásai beszámolója alkaillmából a Budai Vigadóban, amelynek öt nagy termét töltötte meg aiz érdeklődő közönség. A zord idő dacára még az utcán iis tömegesen állt meg Buda polgársága, hogy az erkélyen elhelyezett megaíon útján közvetlenül hallhassa képviselőjét, én részt vegyen azon ai jelentőségteljes eseményen, hogy Magyarország' miniszterelnöke innen, Budáról válaszol! a szomszédos kis! utódállamok fölényeskedő külügyminisztereinek. és innen szóljon Budapest polgárságához. Nem veheti ezt Peet sérelemnek, mert ezzel a ténykedésével Gömbö® Gyűli csak méltányolta Buda nagy történelmi múltját és hivatását. De bizonyságát .síel la Buda polgársága annak its. hogy nyugodt és fegyelmezett közönség, mert a legnagyobb figyelem inéi és mindéit, rendzavara® nélkül hallgatta, végig Kozma Jenő beszámol ób.eszédé!, amely az önérzetes politikus belió- dolácu voltt a miniszterelnök politikájának és nagv érdeklődéssel hallgatta1 Gömbös Gyula miniszterelnök rendkívül érdekes, szellemes bőszedét, amelyben felhívta Budapest polgárságát, hogy a Nemzeti Egység pártját támogassa és néhány találó, szatirikus mondással!- intézte el a kisiantenf ferrorisztiku- san ugráló külügyminisztereit, olyan kiöktatásban részeeitve őket, hogy azt a világsajtó is átvette, A budai a miniszterelnököt és méltatva Koz ma Jenő háromévtizedes közmunkáját Buda és a főváros érdekében fölkérte jőt, hogy beszámolóját mondja el. Hoscziantjairtó, lelkes éljenzés és taps között állott szólásra akihez Buda népe törhetetlen kész séggel ragaszkodik, hogy azután a legnagyobb figyelemmel hallgassa meg beszámoló-beszédét. Gömbös Gyula miniszterelnök KOZMA JENŐ beszámolóján válaszolt Beneséknek és szólt először Budapesthez - Budáról Vigadó nagytermében hatalma® dobogón foglaltak helyet, Kozma Jenő pártbeli vezérkarán kívül a főrendiház és a képviselőház tagjai, köztük : > Zsigmondy Gyula, Dési Géza, Navratil Dezső, Gszzmadia András, Tóth Pál dr„ jánossy Gábor, Endre Zsigmond, Söpkéz Sándor, Temple Rezső, Simon András, Payr Hugó, Scheuer Róbert, Sza-bóky Jenő, Téglássy Béla, Dencz Ákos, Strausz István, Bodó János. Lukács Bélái Marton Béla, Bánó Iván, Holitser Károly, Zsindely Ferenc, főrendiházi tagok: Papp József dr., Huszár Aladár főpolgármester. Varga Imre államtitkár, Petri Pál állami- titkár, Glückstahl Samu, Bárczy István volt miniszter, Ripka Ferenc dr.. Bénáid Ágoston volt miniszter, Steuer György ny. államtitkár, Ferenazy Tibor főkapitány, Morvay Zsigmond, Andréka Károly, Józan Miklós unitárius püspök. Fejér József ny. államtitkár, Husszein Himi nagy- mufti, Lugméyer József dr., Nagyőszi Ferenc, Zboray Gyula dr., Németh Béla dr., Talkács Gyuláné, Bairla Szabó József dr., Szlavik Ferenc dr., Bccscy Antal, Piazza Győző, Floor Tempi’s Móritz, Oszoly Kál- miián, Bárczy Boldizsár dr., Dorner Gyulai Orovn Zsigmond dr.. Paltoky Ferenc, Szibinkits György. Vadász Mihály dr., Weber Sándor, Sárkány Ferenc. Falui- Fülöp, Füller Mihály, Árválf-lvi Nagy István, Fekete Géza, Okolicsányi Kuthy Dezső dr., Ziegler Géza, Kovács József. Nagy Gyulai dr.. Baittrók József, Pász- télyi Vilmos, Steinberg Albert és számosán a dobogó mögötti kisteremben. A csendben várakozó, de katonáé rendben, zsúfoltan ülő és álló közönség hatalmi» éljenzéssel és felállással foga dfur a'z elsőnek érkező GÖMBÖS GYL LA miniezterenököt, aki Marion Lajos képviselő és Antal István sajtófőnök kíséretében érkezeit, mint ahogy lelkes ovációban részeeitette -a később belépő KOZMA JENŐ dr.-t, Buda- kép vise„Miniszterelnök Ur! Hölgyeim és Uraim! I Kedves Polgártársaim! Sokszor állottlci.m már itt ezen a helyen, otmákor programot adtam és a választók bizalmát kértem. Most ismét itt állok, hogy beszámolják .arról, hogy miképen sáfárkodtam ia- bizalommal és hogy eddig folytatott politikámhoz választóim továb- 1 bi hozzájárulását és jóváhüigyását kérjem. A mai beszámolót politikai eseménnyé emeli a Miniszterelnök Urnák támogató jelenléte. őexcellenciája ma jelenik meg első ízben Budapesten a választó- közönség előtt, hogy aktuális politikai kérdésekről nyilatkozzék. Az o jelenléte politikai munkámban megerősít, a további munkára pedig serkent polgártársaimnak itt most megnyilvánult nagy érdeklődése. Bárhol kezdjem is, oda jutok el a ma legnagyobb problémájához, a súlyos gazdasági helyizet kérdéséhez és ennek okait | kutatva, a mi vonatkozásunkban eljutok 1 a csonka országhatárhoz« ahonnan vágyakozva tekintünk át mi magyarok hazánk másik részére, az Ígéret földjére. Ebben la két fogadómban: gazdasági helyzet és országhatár, benne van a magyar bel- és. külpolitika I minden problémája, benne van a magyar ember minden keserűsége, minden aggo- dalm . minden vágyakozása*, a fiatalság minden bánata és reménye, benne van minden kérdés amely megoldásra vár. Sajnálattal állapítom meg azután, hogy a világgazdasági helyzet azóta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök vette át a kormány vezetéséi, világviszonylatban nem javult, sőt ellenkezőleg, lényegesen leromlott a világparitásban főtermé- ny linknek a> búzának ia<z ára. A miniszter- I elnöknek igy lényegesen nehezebb gazdasági viszonyok között kellett kormányoznia, de ezzel a súlyosbodott helyzettel szemben is mueg kell állapítanunk, hogy megfelelő kormányintézkedések révén megvan to kibont®ozás lehetősége és reménysége! A kibontakozás előfeltétele a1- belső politikai nyugalom, hogy a kormányzat minden tevékenységét, minden tudását, tSapaszlul-tát és cselekvő erejét kizárólag a gazdasági problémák megoldásának szentelhesse. A politikai nyugalom révén a. kívánt lelki adottságok akkor következnek be, ha a kormányzat intézkedései a polgárságban bizalmat ébresztenek. Mert csak a kormányzat helyes intézkedései és a válasz tóközön ség bizalma fejleszthetik ki azt a nemzeti egységeit, amelyre a súlyos időkben szükség van és amely az erőket megsokszorozza. A polgárság lelki egyensúlya az eredményes kormányzásnak legfontosabb pillére, ezért minden kormánynak kerülnie kell még a látszatát is, hogy nem méltányolja eléggé a választó polgárság, különösen; a konzervatív tömegek célkitűzéseit.“ — Majd így folytattál: „Az a városi polgárság és munkásság, amely ma itt megjelent és amelyet nekem van szerencsém képviselni, társadalmi állásra, foglalkozásra*, felekezetre valló tekintet nélkül konzervatív város- és nemzetfenntartó elem. Meg van benne *a hűség, amit1 ai mai megjelenése bizonyií, amellyel honorálja azt a hűséget, amelyet viszont én -adok néki cserébe — az ő támogatásáért. Mi városi polgárok elsősorban ai székeslő város ügyeivel foglalkozunk. A városi ember, polgár és munkás., életének köny- nyébbé tételét elsősorban a főváros intézményeitől várja és várja joggal, mert az erejét meghaladó, szinte megmérhetetlen áldozatokat hoz, hogy a főváros fcontarthaissa adminisztrációjia és intézményei nívóját. Büszkén vallom, — hogy a főváros iigveinek intézésében a polgárság mandátumai alapján nekem és partomnak komoly része volt és boldogan állapítom meg, hogv a főváros tekintélye, hitele az utóbbi esztendők során lényegesen megerősödött. — büszkén mutatok reá, hogy a székes- főváros intézményei: közlekedés, viz, viliimy dijai nem. emelkedtek, • "* *11 közlekedés és az áramszofgátintás dijai máris csökkentek, — büszkén mutatok reá, I hogy a székesfővárós volt az egyetlen I közület. amely nagy áldozatok árán komoly szüksésmunkákalti és beruházásokat eszközölt és ezzel a munkanélküliségen segített, — : reá mutatok arraí hogy a székesfőváros I az út- é9 csatorniaAálózat kiépítése és fejlesztése által a (polgárok tulajdonában levő ingatlanok értéket lényegesen emel- I te, — hogy a közlekedési vonalak helyes megállapításával ^gész városrészek felépítését mozdította I elő és ezekkel az intézkedésekkel ismét a miun ka nélküliséget 1 csökkentette, — (reá mutatok arra. is, hogy a „Kisipari Hitelintézet“ és „Községi ; Takarékpénztár“ útján, a mai megrendült hitelviszonyok mellett is segítségére sietett az egészséges iparnak és kereskedelemnek A nyomorenyhítés érdekében igen naigy áldozatok révén gondoskodott or ról. hogy a reászorultak — ellenszolgáltatás nélkül — az egész esztendőn át meleg ételhez jussanak, — szellemi szükség- munka elindításával módot adott a reá- .«zoruí'ó szellem!! intelligenciának, hogy keresethez jusson, — fejleszti az iskolai oktatás ügyét és sok olyan oktató intézetet tart fenn, évi sokmiilió költséggel, amelyre nem lenne kötelezve, mert az állami feladat, — fenntartja nagyszerű kórházait, amelyekben nemcsak fővárosi, hanem vidéki betegek is ápolást és gyógyulást nyernek, pedig ezekét a költségeket az ország nem téríti meg. Aíz egyetlen közület volt. amely 100 gyakornoki állás rendszere* sütésével megmutatta az utat. amely az ifjúság problémájának megoldásához vezet. A főváros komolyan kézbevette az álláshalmozás megszüntetését és kivégezte a mümut jövedelmeket. A nyugdíjra érett tisztviselőikkel szemben visszatartási jogot nem gyakorolV ^ egyszóval a városi polgárság adófillóreii a legnagyobb takarékossággal használta fel Különös figyelemmel arra, hogy a befizetett összegek, munkaalkalmak teremtésével ismét a közgazdaságba folyjanak vis$za. A városházán életbe léptettük az alkotások egész sorát és a vitéz frontharcos táborral egyesülten — téglát téglára téve — erős várat építettünk ott. amely ellenáll minden olyan destruktív törekvésnek, amely *aíz. évtizedek alatt felépített bástyát, — a Nemzeti j Egység bástyáját — megbontani töreked- I ne. Magán, egyéni egybizerü elhatározás- • íwjJ nem ülhet be senki olyan fészekbe, i amelynek minden alkatrészét véres verej- téKKel, a választópolgárok önzetlen, ko : moly munkájával, tehát mások hordtak I össze. Polgártársaim ! Ti voltatok ennek •a bástyának építői, ti tűztétek ki erre a bástyára elzelőtt 10 esztendővel a Nem- I zeti Egység zászlóját. Akarjátok-e, .hogy ! mi : — a tervező mérnökök, a vefeéiikn- . riak. a Ti polgári hatalmatok gyakorlói- átadjuk az intézkedés jogát azoknak, • kik eddig semmi formában nem adták j jelét a főváros ügyei iránti érdeklődé- ! üknek és szeretetüknek és semmi formfi- I ban nem működtek közre ennek a mi vá I rosunknak a kiépítéséhez.“ • Budapest virágos kert Azután, kedves hasonlattal élve. a fővárost virágos kerthez hasonlította, amelyet hozzáértő, kitanult kertészek, évtizedes tapasztalata, tudása, szeretete. hoz- j záértése fejlesztett olyan nívóra, hogy irigykedve járnak csodájára más városok intézői. Ennek a virágos kertnek <1 veuelmében áll itt ma ez a lelkes választó közönség, amely j& hűségért hűséggel fizet, ami ma megiiántorithiakatlan alappillér-' főváros kormányzásánialk és tiltakozik az ellen, hogy ennek a virágos kertnek virágait illetéktelenek t'épdessék le. atkik az alkotásba-n nemi vettek ugyian részt, de csokorba kötve szeretnék élvezni az évtizedes, fáradságos miunkiai ered- I ménvét. „Ebben a kertben töltöttük: a kertész- I kedés inaséveit. — mondotta, — megis- 1 mertük és elültettük ai memes anyagot, j de megismertük a gazt is, amely sokszor I pompás formában, de nagy kárára a köz- I nek igyekszik elburjánzaini a védett és ápolt palánták között. A főváros társadalma. mint ennek a -nis-gy kertnek földje. I különböző rétegekből áll, $ azok nem alkalmasak aiz általánosításnak A kertésznek kell ismernie a kertjét és tudnia kell, hogy mi és hol virágzik, miképen- fejlődik legjobban. Anniak a fővárosi kertnek nyugalmát nem engedhetjük át kísérleti célokra I Azt az egységet, ai kertnek azt a pompáját, amelyet évtizedes tlspaHzta- 1-s.tok a lallt fejlesztettünk -naggyá, -nem adjuk oda dilettáns próbálkozóknak! Ennek. a virágos kertnek fejlődéséért, a Székesfőváros nyugalmáért mi vállaljuk a felelősséget, akik ezt ia, belső nyugalmat- hosszú esztendők küzdelme árán - megszereztük ! A kormányzati politika az általunk már 10 esztendő óta művelt egységet jelentette ki a kormányzás alappilléreként. Mi, a kiválasztott kertészek, választó polgáraink megbízása, alapján, megvédj ük azt a csokrot, amely mindannyiunk életét kellemessé, széppé és egységessé teszik és mi ajánljuk fel az ország főkertészének, a Nemzeti Egység vezérének, a Miniszterelnök úrnak." Sajnálattal kell megállapítania, hogy amikor az országnak a legnagyobb szüksége van az egységre, éppen lakkor je- h ntkeznek bomlasztó tendenciák, amelyek — szinte azt mondhatná — az ellenségek malmára hajtják « vizet Ha: valaha, úgy most jelent reál-poli- tikát a Nemzeti Egység propagálása, és bűn minden megmozdulás, amely Kozma Jenő szózata
