Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-12-08 / 1149. szám
Aan XXX, évf, 1149. sz ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám -40 f Egyesületek, amelyek nék hivatalos laipjta, - tagjai féláron kapják 1933 december 8 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. \ hirdetés dijla mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek nagt kedtaimént Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal s il, Batthyány u. B3 Telefoni 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4- 6-ig. uiki járod a világot, mint a magyar cxsiaeg tmiokiu lója, — szórtad a va- gyonodat ócska lírásokért, amiket öreg hindu papok őriznek szent umlautul, — másoltatod u kínai, a oson nép sokezer éves krónikán a hun ban nepek harcairól, világokat uraló nagy lejecteunok örök- eriekü történetéről, — saját véreddel táplált lákiyakat gyújtogatsz a magyar nép só tetbe vesző őstörténetének eddig homályos útjain, — hogy halomra döntsd az irigy IN yligái inamig tételét az ezereves magyar .múltról, amely megszakad Almosnál. Almosnál '!* . . . akiről még aizt sem tudja a nyugati krónika, üogy ki volt a ieiesege, ki volt Árpád anyja. Találgatás, kicsinyes vetette- des, akkor, amikor Almosán tűi év- I ezredekre visszamenő, világbirodalmakat alkotó páratlan nagy múlt all a magyar mögött. Testvérei az avarok, betmyők, jászok, bolgárok, — ezeket megelőzve a hunok és I azok testvér népéi ártották erős kezükben a turáni népek sorsát, uralva igy az egész akkori világot. Mi volt akkor a teuton, a germán, a frank '( Pún martalócok, görög kalózok általi alapított Rómát a ] magyar rovásírást író etruskokban ] a hun-magyar erkölcs mentette meg az utokor szamára, megadva neki erkölcsi nagyságát. le bolyongó liakirja a magyar ösdscgnek, elhoztad a turáni szenté lyek szobrainak, képeit és a hason lóságuk azt bizonyltja, hogy ezek voltak ai görög szobrok mintái. Es mégis mi vagyunk a jött- ment barbárok ! iNem nép, nem nemzet, csak horda, a mongol horda, aimely ezer ev elállt betört a Duma-Tisza közé és aizóta is véres erőszakkal tartja fenn itt az uralmat. Ezt igv vallja 200 millió „művelt" ember a - nyugaton. Es mi ezt tűrjük némán, büszkén ezer év ótaL Pedig ez ia nemzet, akármilyen szűk határok közé is szorította a Nyugat, — több zsenit produkál egymaga, mint laiz eiresz Európa. A francia, angol és német tudósok kiszámították ai méter-1, ám egy félszázad múlva utánaszámolt a magyar matematikus és kiderítette, hogy a „nagy" Nyugat hibásan számolt — tévedett. Re is ismerték. Volt-e nemzet &' Nyugaton, u- nielynek olyan dinasztiája lett volna, mint az Árpádok 'i Egyik nagyobb, mint ia másik. Angliában a laTuei nép most is égeti még a boszorkányokat, holott Kálmán 'király 600 év előtt törvénybe iktatta, hogy boszorkányok nincsnek. Te bukdácsoló napszámosa a világoi turaló nagy magyar múlt földerítésének, rögöt rög mellé téve ásod a magyar nép heroszi múltjának eltemetett útjait, — minden verejtékes filléredet föláldozva a inindenségat beragyogó Zaxathusz- trai oltára örök lángjának, — a nagy turáni mezők köveit hordod Attila urunk örök emlékéhez, aki legnagyobb volt iái nagy oki között, — okit letérdelve itisztelt az egész Kelet, -— aki mint „barbár" abban különbözött a „művelt“ teuton és germán népektől, amelyek új hazát kereső véndorútjukon elgázolták Rómát, -feldúlták és kifosztották, - hogy az egyetlen volt, aki a meghódoló Rómának megkegyelmezett. A „barbár" Attila ember- feletti zsenialitását bizonyítja az d tény, hogy 1500 év előtt, az akkori világháború idején, mint Európa egyetlen alkalmas harcmezejét, ai „salonszürmarn-i“ térséget jelölte ki, — mint ahogy ennél jobbat nem: találtak a „nagytudományu" Nyugat tábornokai a most lefolyt világháborúban. Te álomjáró csavargója a nagy mullt ködös ösvényeinek, a'ki koldussá rongyolódlál áldozatos utai- don, — és beleharsogod a nagy magyar rónaságba az ébresztő, riasztó szózatokat, máglyákat gyújtasz, hogy lobogó lángjuk bevilágítsa mesterségesen elsötétített nagy múltúnk, óriásait, — követ kőre rakva építed az Attila-emlék talapzatát, amelynek oly magasan kell állania, hogy szédülve csodálhassa, az egész világ. — lemásoltad a kínai krónikák sokezer lapját, a tibeti írásokat. az indus templomok féltei! adatait, — a nap fényével lerögzítetted fénymásolatokban a, mull I idők tudósainak történetünket bevi- I llágitó följegyzéseit, — a mai kor kutatóinak összegyűjtött anyagából kiválogattad a reánk, a mi múltúnkra, eredetünkre, harcainkra, kultúránkra vonatkozó adatokait, — lerajzoltad, megfestetted a megdőlt ősszittya' templomok csodálatos romjait Indiában, a Himaláyia völgyeiben talált „székely“ kapukat, az afghamistiani szent völgy magyar síremlékeit, — az ott élő, velünk oly csodálatos hasonlatosságu embertípusokat, amelyek igazolják Firduszi ősturáni eposzait, amelyekhez az adatokat a nagy Moh- ined indiai hun-magyar bölcs király rendeletére 3000 év előtt gyűjtötték össze világbirodalma' minden részében található megőrzött hagyományokat, népénekeket, legendákat, Írásokat é|> tanításokat, - Te koldusa a magyar gazdag múltnak, — Te mezítlábas vándora nag'y történelmünk rögös útjainak, '/. Te, Zaj ti Ferenc megbántad-e, hogy ősz fejjel, kétségbeejtő nyomoráé ágba jutva, ott állasz mindezek után a népek or- szágútján elhagyatva, talán megcsúfolva, kincseket érő okmányokba lefektetett naigymultunk bizonyítékait odaszorva nemzeted elé, — a- mely Téged megérteni, rettenetes munkádat értékelni nem tudja, filléres okoskodással talán item s akarja. Te bolyongó nyomorultja hálátlan -nemzeted nagyságának, miéri nem kiáltod oda az ország urainak, hogy a nemzet hálája helyeit viskód előtt már pereg a dob ! — és nagyot dobbamt-e a szived Zajti Ferenc, meggyötört édes magyar testvérem, amikor a nemzeti magyar állam törvényes rendelkezéeett érvényesítő „közege“, a végrehajtó — évtizedeken át világszerte összegyűjtött sok-sok ezer ívre terjedő, eddig nem ismert, sohasem látott, sohasem tudott adataidat, hivatalopan zálogolva és odajegyezve, hogy ezek a magyar ősiség okmányai, - azokat TO pengőre becsülte szekrényestől! * A keserűség könnye csordul ki ai szememből, amikor ezeket ■a: sorokat rovom. Amikor elgondolom, hogy ezek az adatok, ez az óriási gyűjtemény írásban és képeikben, mint makulatúra papíréi? kerül árverésre, avatatlan kezekbe, kó tya - very éré, hogy becsávázzák és papendeklit préseljenek belőle. Soha,többé ezt senki összegyűjteni nem fogja.. Csak egy része van feldolgozva, az is 24 váiskos kötetet adna. Ott van Bonfinius első hiteles és teljes ’.fordításán és Pray György nagy történetének első] teljes magyar fordításán kívül, ;! magyar múltat kutató idegen ■ tudósok : De- sericius, Parker, fVhylie, Modi, Kingmill a turáni, tehát ősma- gyair népekről, róíu-nk Írott számos műve a jelenből. — de ott van ia Kelet titkolt krónikáiban megőrzött rengeteg ismeretlen adat, amely nagyértékü gyűjtés, ha elvész, — összedől a nagy magyar múlt, v issza hozhaitetla- nul — a textiles, platátkultúrás Nyugat, irigy örömére. Elpusztul most, az egész világ nagy emlékünnepének küszöbén, amikor három év múlva öröktüzű oltárt kell állítanunk Attila, apánk* 1500 esztendőt? emlékének! ... Szinte fáj néha, hogy magyar vagyok. Dnbonai Pál Koson a Jenő ár. országgyűlési 'Képviselő december 12.-én. kedden délután négy órakor tartja beszámolójáti ii budai Vigadóban, amelyen a Nemzeti Egység Pártja vezérkarának kíséretében megjelenik Gömbös-Gyula miniszterelnök és kifejti nézeteit a főváros fejlesztésének módozatairól, valamint airról a lendítő erőről, amelyik a Nemzeti Egyiség megértő összefogása alapján Budapestet az ország politikájának középpontjába állítja. Várospolitikai körökben nagy vállalkozással tekintenek a beszá- mölőgyűlés elé, amely a, közeljövő jelentőségteljes eseménye Budán. Gróf Hadik János Irta: Benedek Sándor a kir. közigazgatási bíróság uy. másodelnöke. A lapokból olvasom, hogy Haldiik János 70 éves. A Budai Napló, mely m illegni agyarosodott Buda kulturális és gazdasági érdekeinek szócsöve, nem mehet el szótlanul az évforduló mellett. A magyar arisztokráciának vannak liibái, de vannak erényei is. Hermann Ottó, aiz a radikális politikus, aki 188'5- ben' ái főrendiház eltörlése mellett szónokolt), maga is beismerte, hogy a magyar arisztokrácia dicsó alakokat, nagyszerű hazafiakat, tetterős embereket adott ui haizának. Hadik János ezek közé tartózik. Tetőtől talpig magyar és hazafi. A darabont korszakol ostromló tábornak ő volt egyik legradikálisabb alakja. Mikor a darabont korszak bukása után belügyi államtitkár lett, akkor láttam először. Néma tisztelettel néztem fel délceg termetére, ami természetes, mert hiszen, .a, termetet illetőleg, báró Pap Géza tisztelt barátomnak voltam és vagyok versenytársa1. A Hadik János iránti tiszteletem még növekedett, midőn alkalmam volt megismennd lelkűidét is. A Hudiik-család emelkedése a hadi pályán elért sikerekben gyökeredzik. Hadik Mihály huszárkapitány 1720-ban nyert címeres nemes lett s ennek fia András, ,aki megsarcolta Berlint, lovassági tábornok és gróf lett. Hadik János is huszár volt fiatal éveiben, de később ai polgári pályára tért ál, megnősült és Seregélyes lelt családi fészke. Bizony elmúlt jó 25 esztendeije, hogy egyszer Seregélyesre vetődtem. Velem jött néhai való dr. Szőts Jankos, a pesti a Rákóczi keserve, >a honfi bánat, s öröm- tiizet gyújt a remény. Egész éjjel az elhangzott nótákról álmodtam s mikor felébredtem, akkor is balűiani véltem, hogy „Cserebogár, sárga cserebogár“. A közéletben, parlamentben és parlamenten kívül, a nemes gróf minden- feladatra vállalkozott, melyet igazságosnak ítélt. A nemzeti munkában tehát nagy része vám A felsőházban az ellenzéki irányzat az ő személyében összpontosult s -z Országgyűlési Almanach szerint is. sokszor igen erős kritikát gyakorolt. Hát bizony, mint bizottsági előadó, az általa tett és módosítással elfogadott határozz ti javaslatok szövegezésével én is éreztem a Hadik János erős akaratát, de nem követtem azokat a felsőházi tagokat, akik a*z erős kritikát rossz néven vették, mert nekem még most is fülembe csengenek _ a seregély esi kastélyból előtörő magyar nóták szivhez szóló dallamai, s most is hatliom -a daltB elhangzott bár. Cserebogár, sárga cserebogár. ref. teológia* közismert latnára is. Egyházi ügyben jártunk s éppen ezért nem szánhattunk meg a paróchián. Seregélyesen pedig nem volt elfogadható vendégfogadó. Szerencsénkre nyár volt és éppen nyári szünidő. így aztán» egy iskolatermet alakítottak át. Otft tanyáztunk s az árnyékos udvaron vacsoráztunk. Persze volt tepertős túrós csusza, meg tejfeles paprikás- csirke, melyre szivarfüst mellett izlet a korcos. A jóllakott ember nyugalmával néztük a holdvilágot s a ra'gyogó csillagokat, midőn a falusi este csendjét egy felharsanó nóta dallama törte meg. Egy magyar nótáé. Többen fújták. Hallottunk férfi baritont, női szopránt, sőt gyerek- haingot is. Mintha csak egy dalárda gyújtott volna rá, szakértelemmel és lelkesen. Egymásra néztünk. Mi ez ? A tanító meg- .mU'gyia'rázta.- Ez kérem, a kastély erkélyéről hangzik s- a> grófi család, meg a vendégek fújják. így van ez minden« vacsora után. Mást nem dalolnak, csak magyar nótát. Az egész falu oda figyel s a messziről hazatérő fiatalság csoportosan ácsorog a parkon kívül. Addig figyelik, mig eltanulják s a virágos mezőkrőüi, a kapa, kasza mellől visszhangzaniak az udvar nótái. Nincs az egész környéken olyan falu, a- hol annyi új és annyi szép nótái daloljanak, mint Seregélyesen, pedig lassanként eltanulják a szomszéd községek is. Aranyból van a mi uraságifhk magyar szíve. Ezalatt egymás után hangzott el a> dal. Régi magyar nóták, melyeket édesanyám dalolt altatónak, melyekből kibuggyan Mohamedánok a Hercegprímásnál A Budapesti mohamedán kolónia, amelynek minden tagja megszerezte már ai magyar állampolgárságot é|? létszámuk meghaladja laz ötszázat, olyannyira) (szervezkedett ;a!z utóbbi három esztendő alatt, hogy tagjai rendszeres egyházi életet élnek, megszervezték a „Gül Baba vallásközséget“, Husz- szein Hilmit választva1 meg muftinak. Már világmózgalom is indult ói Keleten, hogy Budunbami az ősi Buda területén mecsetet és kollégiumot építsenek, ami idegenforgalmi szempontból óriási fontossággal bír, mert a Keletről jött idegen itt ma sem vallási kötelezettségének eleget tenni, sem rituálisan étkezni nem tud. Mindez attól függ, hogy a magyar kormány elismerje a magyar mohamedánok vallásközségét, ami azért is fontos és sürgős, mert ai kis mohamedán ivadékok vallási neveltetéséről, de az itt nyugvó sokezer hősi halált halt mohamedán katonai halottnak gondozása ügyében is sürgŐBen intézkedni kell. Ez a magyar mohamedán kolónia november hó 25.-én tisztelgett Serédi J usztinián hercegprímásnál, aki kegyesen fogadta a Küldöttséget saját budavári lakatsán, ahol Husszein Hilrni üdvözölte a hercegprímást és biztosítottá őt ai mohamedán hitű magyar állampolgárok rendkívüli tiszteletéről. Válaszában a herceg- prímás őszinte örömének adott kifejezést, hogy ai mohamedánok, nála megjelentek ég beszéde folyamán arra kérte ai nagymuftit, hogy igyekezzen minden hívét a vallási zül- lötteég útjáról visszatéríteni ai. mohamedán hithez, mert csalk .valfás- erkölcsi alapon buldogul ha tanaik iti. a mohamedánok. Boldognak mondatta miagát', mert azt latjai, hogy a mohamedánok iát magyar hazának, hű fiad és betartják az isteni törvényeket, amelyek legelső tételei, közé tartozik a hazaszeretet. És amíg ezen az úton haliadnak, ő is szeretettel támogatja törekvéseiket. Megköszönte végül, hogy fölkeresték es törekvéseik felől őt felvilágpsitotT ták.- Üdvözletét küldte a mohamedán hit test véreknek és áldását hazafias mimikájukra. A mohamedánok küldöttsége mélyen meghatya, távozott a hercegprímás palotája-. 1 bél. i Buda fürdőváros f)árom alapfeltétele Irta x SZACAV SÁNDOR dr.jny. elöljáró Többen, köztük Dubonai Pál, e helyen — nem egy cikkében rámutatott arra, . . . hogy Buda fürdőváros, ez adja meg nemcsak jellegét, de polgárságának a jobb kenyeret) is. Ennek a vezéreszmének kell alárendelni mindent, a. meglévő természetes alapokon és akkor a dunántúli várci? minden része : Csillaghegytől Budafokig megkapja azt a vezető gondolatot, amelyet ki kell fejlesztenie, összhangot keresve ét? találva a szomszédos részekkel . . . Ennél tömörebben nem hiszem, hogy lehetne a történelmi Buda eljövendő nemzeti, kulturális és gazdasági jelentőségét találóbban leszögezni. Az értékes gondolat való ra válásának menetét azonban mint minden emberi tervet és törekvést, rendszerbe kell foglalnunk és oly alapokra kell helyeznünk, amelyeken aj fejlődé? — tán évszázadokon út — tovább folyhat. Buda fürdőváros életrekeltésé- nek első tényezője — valóban u Tabán rendezésének e céL szigorú szem előtt tartásai mellett való megvalósítása.. Ez, a fürdőváros létkérdésében egy nagyszerű, soha vissza nem térő alkalom, mint az ember életének ifjúsága. Ha az ifjúság és rajta keresztül a felülről jövő erők be nem kapcsolódhatnak a nemzet életébe, elvész annak lendülete, szépsége, az eszményekért való lel kesedése. Az igaz keresztényi hit szerint nincs véletlen, a Tabán rendezésének “fehér kúpja„ sem az ! Ezért számoljanak az illetékes tényezők Buda-fürdőváros adottságával és cselekedjenek a főváros és a magyar nemzet szebb jövőjéért. A második tényezője és tán lehetne igy mondani : „hordereje és pillére“ Buda-fürdőváros kifejlődésének : a tabáni, németvölgyi és farkasréti temetőknek teljes . beszüntetése és parkokká való átalakítása. Hisz, ezek a területek és velük együtt a dunántúli város klimatikus kies hegyvidéke, a modern közlekedési eszközök révén, pár perces utazást igénylő közelségbe jutottak a főváros belső részeihez és annyira beépült mind a három temető környéke hogy, ma már a/ egészséges város-fejlődés biztosításai, a fürdőváros hangulata és a főváros egész lakosi?ágának közérdeke követeli a kérdés sürgős megöl dacát: A fürdővárost előkészítő harmadik feladat: a Magyar 'Országos Vöröskereszt Egyeeület kiválóan' előnyös fekvésű kórházának1, a gazdaságilag -gyengébb néprétegek részére „reuma kórházzá“ való át- i?zervezése.. A külföldről gyógyulást kereső fürdővendégeinknek és módosabb honfitársainknak elhelyezé sere és gyógyítási céljáira: meglevő gyógyfürdőink, illetve gyógy berep- dezései és majdan a tabáni legmodernebb gyógyintézetei szolgálnának. Megállapíthatjuk, ami szintén Gondviiselésszerű jelenség : hogy mind iái három alapfeladat egyido- ben komoly technikai és pénzügyi akadályok nélkül a fürdőváros életcéljainak szolgálatára haladéktalanul megoldható, csak szív, bölcs előrelátái? és nemes, erős akarat kell’ hozzá. I Be/eg a ftíráőÜQy ßalneoiogial nagygyűlést I rendezett az „Orsz. Balneológiái Egyesület" gazdasági osztálya e hó 3.-án délelőtt B á n 1 aiík y Gézái elnöklete alatt a Szt. Gellért szálló dísztermében. Valóságos „parlamentje“ ez ® fürdőügyeknek, ahogy azt atz elnök találóan megjegyezte. Az első előadó Felbe r Lipót igazgató volt, aki rámutatott a kés erű vizekkel erősen konkurráló, hangzatos és bizonyos esetekben nem ártatlan, mesterséges hashajtószerek elhaxapódzásárál, ai pénztárak elzárkózó politikájára, asmi « külföldet is arra, ai példána ösztönzi, hogy ál magyar I keserűvizek helyett ott is a keserüsót engedélyezzék. Boczán Elemér dr. lelkes szavakkal matatott rá a, Balaton nemzet- gazdasági jelentőségére. Bánó Dezső a. Balaton jövőjéről értekezett, nem egyszer 'kifakadva a vezető körök elhibázott intézkedései ellen, így « pénztárak be-- utalásni hiányában kénytelen bezárni Ba- latonfüredet. Reise hl Richárd, Keszthely és Hévíz bajainak yok a szószólója. Te megtorpant bolyong ó,
