Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-11-10 / 1146. szám
2 tíuüai Napló Buda, 1933 november 10. rolták meg a királytól Buda polgárai. Most — kincstári kaszálórét. Nő a fű a Vérmezőn, ropogva nő és bölcsen hallgatják ezt a város urai — örömmel a hadtestparancsnok. Neki nő. Katonát csak elvétve látni ezen az állítólagos gyakorlótéren. Itt-ott egy álmos huszár poroszkál, szürkekabátos vezérkari tiszt nézi a megrongált rézsükéket, s aztán ismét csend van, csak a növő fű ropogása hallatszik. És csak hadd nőjön a fű a Vérmezőn, mert ha a 21 holdas Vérmező négyszögölét 300 pengővel számítjuk, ez a kaszólórét ldlenc millió pengőt ér. Drága széna. Tíz év óta világszép parkja lehetne Európának és Buda-Bath nagyhírű dísze. Most, a nagy nemzeti összeforradas idején, amikor megértésre talál minden jogos kívánság, amikor az annyira szükséges föllendülés érdekében áldozatokat hoz az állam, a nemzet, a kincstár, — talán visszaszerezhetné ezt a drága kaszálórétet a várost Nők az alkotmányban — A PASARÉTI EGYESÜLET választmányi ülése és társa svaosorája. — A jövő emberét ünnepelte SZILAGYI KÁROLYBAN az Óbudai Hegyvidéki Szövetség és a Hollós Mátyás Társaság. A békeidőkre emlékeztető kedves estét töltöttek el a pasarétiek e hó 8-án, este a Bruekbaber-vendéglő különtermében, ahol nagy társaság gyűlt össze, hogy meghallgassa Dalmady\ Zoltán dr. egyetemi tanár előadását, amely kedves modorban és" népszerű tudományos alapon sok érdekes dolgot ölelt fel a Pasarét növényéletéről és sok más egyébről. Rendkívüli érdekes adatokat mondott el e vidéknek változó flórájáról, ahol nagyobb időközökben új virágok jelennek meg, régiek pusztulnak el, mert elfogy az erdő, amelynek szélén nyílnak, vagy kedvességük és illatuk miatt folyton tépik és pusztítják azokat, amig kivesznek. Be is mutatta rajzban és természetben a Pasarét és környékének a múltban és a jelenben ott díszlő növényzetét. Azután áttért a lakásviszonyokra, — a levegőre, a ködre és — a Pasaréten jelentkező mindenféle éghajlati jelenségre. A közvetlen kedves előadást Kozma Jenő dr. orszgy. képv., az Egyesület elnöke köszönte meg a tudós professzornak, kiemelve, hogy sok olyasmire irányította a hallgatóság figyelmét, amiről a pasarétiek eddig csak nagyon keveset tudtak. Indítványozta is, hogy a kivesző flórát telepítsük vissza és gondozzuk azt a kertjeinkben. Fölkérte egyúttal az illusztris előadót, hogy folytassa ezeket az érdekes előadásokat, ami rendkívül élénkítené az egyesület belső életét. Bejelentette egyúttal, hogy Török László dr. min. tan. decemberben előadást tart az egyesületben, bere- kesztve ezzel a választmányi ülést, a melyet társasvacsora követett. A vendéglő nagytermét teljesen betöltő közönség nagy része hölgyekből állott, ami kedvessé, családiassá tette az estét és Báthory István elnök ennek a hangulatnak a hatása alatt üdvözölte az előadót és a vendégeket. Utána Steuer György ny. államtitkár tett vallomást, hogy a hölgyeken kívül a Pasarétet szereti a legjobban és lelkesen felajánmm Megrendelhető a székesfővárosi Ásványvízüzemnél, I, Gellert rakpart I. Tel.: 53-0-03. GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyintézet, Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Évtizedes közmunkával szerezte mej polgártársai elismerését, tiszteletét szeretetét SZILÁGYI KAROLY v. nemzetgyűlési képviselő, amely működés nemcsak Óbuda belső részeire vonatkozik, hanem elsősorban az óbudai hegyvidék fejlesztését szol gólja. Csak az óbudai hid felépítésé után derül majd ki, hogy az óbudai hegyvidék a természeti szépségek mily nagy sorát rejti és tárja majd fel, amikor ez a hegyvidék erős kapcsolatba jut a pesti oldallal és betöltheti hivatását, A Gsászárfürdő Hollós Mátyás terme megtelt ünneplő közönséggel, Szilágyi Károly személyes barátaival és híveivel, akik virágokkal lepték meg a név- ünnepét ülő budai hegyvidék vezérét. Az ő önfeláldozó munkája révén év- ről-évre több lámpa gyullad ki az eddig oly sötétnek látott budai hegyvidéken, ami azt bizonyítja, hogy ott száz számra épülnek új családi házak, épülnek utak és különféle hasznos közművek. A„Hollós Mátyás Társaság“ főtanácsának elnöke, Hennyey Vilmos dr. üdvözölte a vendégeket, köztük első helyen a mindenki által nagyrabecsült Szilágyi Károlyt a társaságnak egyik ügybuzgó, szorgalmas tagját. Az ünneplő beszédet Lugmayer József dr. mondotta kiemelve és méltatva Szilágyi Károlynak rendkívüli érdemeit a hegyvidék fejlesztése körül, kiváltva ezzel az egész társaságnak lelkesedését az ünnepelt iránt. Szervey György, a hegyvidékiek népszerű főtitkára, a maga részéről is külön üdvözölte Szilágyi Károlyt és felolvasta a beérkezett üdvözléseket, köztük Andréka Ká- írolyét és Orova Zsigmondét. Ezután felszólalt Pávai-Vajna Ferenc dr., a nagynevű geológus és meghajtva Szilágyi Károly előtt a polgárság lobogóját, elmondotta véleményét az óbudai téglagyárak rendkívül káros működéséről, ami a hegyvidék fejlődését hátráltatja és foglalkozott Buda vízellátásával az óbudai gyógyforrások útján. Az érdekes felszólalást élénken megtapsolták. A Hollós Mátyás Társaság nevében Viraág Béla alelnök-háznagy köszöntötte Szilágyi Károlyban a jövő emberét, akire még nagy feladatok várnak és akit nagy munkabírása mindezekre predesztinál is. A felszólalás igazságát bizonyította a lelkes ünneplés, amelyben ezután az ünnepeltet részesítették. A vacsora folyamán felszólalt még Kulcsár Sándor, aki Wagner Levente főmérnököt köszöntötte, a hegyvidék polgárságának köszönetét tolmácsolva azért a lelkes munkáért, amit a hegyvidék érdekében kifejtett. Nagy figyelem közepette emelkedett szólásra Bárdos György dr., a „Budai Ingatlantulajdonosok Egyesületének“ elnöke és rendkívül tartalmas beszédben vázolta a jövő feladatait, Szilágyi Károly eddig elért eredményeit, — kedvesen megemlékezve arról a lelkes munkáról, a melyet a Budai Napló végez Buda ér- ' dekében, meleg. szavakkal emlékezve meg e lap szerkesztőjének 70-ik születésnapjáról és arról a harminc esztendőről, amit Buda szolgálatában oly rajongó szeretettel töltött el. A lelkes ünneplést hasonló lelkesedéssel köszönte meg \iazután Szilágyi Károly nagy szónoki felkészültségével fogadalmat téve az Óbudai Hegyvidék érdekében továbbra is kifejtendő működése mellett. Befejezte a felszólalásdk sorát Geguss Dániel üdvözlő szózata és Béke Mózes igazgató tárgyilagos és sok minden kérdésre kitérő beszedő, amelynek minden szava Szilágyi Károlyt dicsérte. IHennyey Vilmos dr, elnök szélién mes zárószavai fejezték be a felszólalások sorát, hogy helyet adjanak egy ifjú énekesnő, Hahn Elza művészetének, aki most indul el ezen a pályán és pompás hangja révén bizonyára diadalmas lesz az útja. Szép dalait zúgó taps kisérte és ezzel a művészet is meghódolt Szilágyi előtt, akiben a jövő emberét ünnepelte Óbuda. A budai kérdések között föltétlenül a legnehezebb kérdés - a VAR Valahányszor ez a kérdés eddig előtérbe került, mindig csak negatívumokat hallottunk. Azt, hogy mit nem szabad a Várban csinálni. Soha senki arái nem beszélt, hogy mit szabad, mit lehet és mit kell a Várral csinálni. — Pedig égető probléma ez is, mert a Vár Budapest kirakatja. Ahogy Payr Hugó mondja: — fényreklám ja. Budapest látképe a Vártól függ. A királyi palota szép, de nem a Várnak megfelelő,, hegyi stílusban épült. A Városligetbe való fejedelmi kastély. Ez azonban már megvan és senki kedvéért lebontani nem fogják. A királyi palotán kívül, a többi részre vonatkozó vélemények egymást ütik agyon. A kialakult közvélemény szerint a Várban magas épületet emelni tilos, — a most ottlevő apró házakat lerombolni tilos. Ezeket a nagyrészt értéktelen épületeket kinevezték műemlékeknek. Van köztük egynéhány gyönyörű udvarokkal, lépcsőházakkal, kapualjakkal, —> de a többi lerombolni való, értéktelen viskó, mely a török hódoltságutáni lakásínségnek köszöni vályogos létét. Stílustalan tákolmányok, rosszul épült szobákkal, lehetetlen beosztással. Komoly szakemberek véleménye szerint ezeket nem csak lehet, de le is kell rombolni. Nem méltók a Várhoz. Helyükbe igenjis épülhetnek magas házak, de nem a Teréz körút stílusában .hanem megfelelő várbeli stílusban. Nagy és fontos tanulmány tárgya a Vár és ezt külön tanácskozások tárgyává kellene tenni, vagy rá kellene bízni valamely zseniális építészre, aki ott az egészet, minden részletében megtervezné. Külön iskolát alapítana e célra, mert egy ember, egy élet ehhez kevés. ROMAI FÜRDŐ ÓBUDA — nwBMMa AKVINKUM k , . A "ivéso őszig POMPÁS STRAND Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektoliter rádfoakfiv thermálvíz A szentendrei HÉV vasútnak a MFT'R hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Starok zenekara éttermében: 1.. Attila ncca BUTULLA Jazz zenekara SANTA NELLY énekel és dirigál. TÁ N C Ásztalrendelés : 5?—8—85 CSÁSZÁR nagyhírű ÉTTERMEIT ÁTALAKÍTJÁK és ismét a régi szerepéhez mérten a budai úri társaság kedves, meleg otthona lesz CSIRSZKA KONRÁD VENDÉGLŐS aridge I., Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. = hangulat Tánc — szórakozás Konyha = ólvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS Központ! fűtést, használati melegvíztermelő', vízvezeték- és csatornázási berendezéseket készít Puska és Riedlmayer Budán, 11., Batthyány ucca 67 Telefon: 55-9-75. Végig a balatoni szüreten Irta: László Zoltán. Budán már nincsen szüret. A turáni népek szent földjén, a Balaton tava körül, megindult régi vidámságával a szüret. Hangosak a zalai szőlőhegyek a szüretelők danától és a mai gondterhes idők között is néhány napra eltűnik a búbánat, hogy uralmát a bizakodó remény, a kedélyesség és vendégjárás örömei foglalják el. A szüret szent dolog, ősi mithologiák és vallási szertartásokban szerepet játszott s alig van vallás, mely az ős-mágiától, Zoroaszte- ren, Hykszoszon a Serapis és Mythras kultuszon keresztül a kereszténységig a bornak ne juttatott volna kultuszában szerepet, mint szent italnak. Persze a korhelyek ezt másképpen fogják fel. A szólót Európában nem ismerték. Firudun ősmagyar világhódító urunknak érdeme, hogy táltosaival behozatta Európa földjére a szőlővesszőt, amely azóta is nemcsak vallási vigasz, de a búbánatban örömet is nyújt az embernek. A kitűnő Lendl Adolf egyik könyvében közli a Tauruszban végzett munkájának eredményeit és leírja a Bagdad vasútat építő német mérnökök által feltárt sziklareliefet, amely a Tau- rusz egyetlen járható hasadékában ragadta bámulatra a technikusokat. Ez a hatalmas szobormű, amely egy torony- magasságú simára csiszolt sziklából van vájva, egy Árpádhoz hasonló fejedelmet ábrázol, aki előtt porban fekszik a nyugati ember és térdelve veszi át a Kelet, Űrvárosa ajándékaik a szőlőt és a búzát, az eddig Európában ismeretlen terményeket Ez a jelenet a német szakértők szerint Krisztus előtt 3000 évre tehető, tehát Firudunra vonatkozik, mert teljesen fedi a tibeti kolostorok lámáinak és a kínai kútforrások adatait. Vitán felül áll, hogy ezt a hatalmas világtörténelmi jelenetet a kora ó-kor egyik Isten áldotta művésze örökítette meg ott a Taurusz szakadékéban. Tudós Lendl professzor lefényképezte és munkájában meg is található. Egy kicsit elkalandoztam, de valahányszor az akarattyai dombokról feltűnik előttem a millió szín hazája és a Balatonon végig tekintve, meglátom Tihany büszke ormát, könnybe lábadnak szemeim és egy fohászt küldök ös- Tenhez, hogy ezt a szent földet meghagyta turáni választott népe birtokában. Autónk gyorsan robog, a Balaton Riviérát építő Holek Sámuel kitűnő Marmont kocsija csak úgy eszi a kilométereket, alighogy Kenését elhagytuk, ős Kenéz várát, már Fűzfő is mögöttünk marad s mire magunkba eszmélünk már Almádi sincsen és az alsóörsi szőlőhegyek között robogunk tovább. De egy feltartott kar megállít bennünket. Itt meg kell állni, mert hisz ez a Bocsor Imre pincéje, a volt községi bíróé, a vendégszerető tipikus turáni magyaré, ahol már füstölgő bográcsban | rotyog a kitűnő birkagulyás, a Hagyományos szüreti ebéd, amelyet a házigazda sajátkezüleg egy Brillant-Savarin szaktudásával készít. De az idő rövid és bár tán hetekig is szívesen látna a házigazda, újságírói kötelességünk tovább szólít. Lovason, a gyógyforrásairól híres községben, ahol a hindu mit- hológia szerint egy gangesparti szentzarándok király van eltemetve, egy ugrásra megállunk lklódi Szabó János, Varjas Géza és Németh Sándor törvényszéki bíró pincéinél Néhány jó szó és mégjobb must és murci, aztán tovább Palosmakra, ahol már nagyban áll a veszprémi székeskáptalan, a piaristák ‘és a plébános szüretje. Balaton- -kövesden a rektor úr vár ránk, Palo- tyay Laci barátunk, akinek már forr a mustja és itt az első murcit kínálják. Csopakon Kiss Pius apát, Csécsi-Nagy Miklósék, írótársunk Tímár Jóska főjegyző, már nagyban szüretelnek, hangos a határ a víg nótáktól és ontja áldását a csopaki hegyvidék. Ha mindenütt megállunk, nem jutunk tovább, hiába marasztal Sully László alezredes bennünket s bár a vendégszerető szőlő- birtokosok szinte rossznéven veszik, hogy újból odébb kell állammk, de Füred-din-ben (Balatonfüred) és Avá- cson is kötelezettségeink vannak. A Vadnayak híres ősi szőlőjét nem lehet elkerülni, Pettkó Zsigáéknál, ahol a vi- lágnevezeíességű gyógyborokat szemelik, már vár a barátságos présházban a szüreti vacsora, ott a murcihoz még vacsora előtt a bájos háziasszony magasütötte pogácsái és sajátkészítésű trappista sajtja járnak. Itt már k-otlik a murci is. Murci? A legtöbb ember azt sem tudja mi fán terem. Amint a must erjedésbe jön és forrni kezd, akkor „murci“ a neve s az marad, amíg az erjedés minden fázisán át nem ment, hogy aztán új bor váljék belőle. Az átmenet alatt többféle állapota van, mint édes, kesernyés, eavany- kás, de a legtökéletesebb formája, amikor kotlós. Se nem édes, se nem kesernyés, inkább édes mint keserű, inkább kesernyés semmint mézédes, egyszóval tökéletes átmenet á must és bor között, tele vitaminnal, mézzel, virágillattal, koncentrált napsugár, egészség, erő, kedély, barátság van minden cseppjé- ben. Színe ilyenkor a kotlás alatt elüt a must piszkos-vöröses színétől vagy a bor tükrös fényétől, olyan mint az aludt tejé. Ez a valódi kotlós murci, a Bala- tonvidék csodaitala, orvosság, mely gyomrot, beleket, vért tisztít. Aki nem ivott belőle, nem tudja mi az. Itt a balatoni és somlói szüretek ideje, most kotlik a szemelt rizling, a muskotály, a vegyes fehér, a furmint, a mézédes, a kéknyelvű szőlők mustja, amiknek ősvesszőitFirundun táltosai hozták magákkal az A1 tájról Perzsiából, talán Ürvárosából, Turánből. Késő éjjeli órákban válunk meg vendéglátó gazdáinktól, mert reggel meg kell néznünk a Pántlikát, a vendégszerető magyar piarista papok világhírű pincéjét és szőlőjét Akali-Dörg lesén, amely a legenda szerint még Fhrudun alatt telepített. A tibeti és mongol kolostorok hagyományai azt ta-rtják, hogy Firudun, amikor hadseregével meghódította Európát az Alpesekig, hódító útján telepítéseket végeztetett a magával hozott papokkal, akik Európa fél és egész vad, kultúráílan s civilizálatlan népeit megtanították a gabona, gyümölcsök, kertivetemények művelésére, a szőlőt ők telepítették elsőkként Európában és a bor készítését is megmutatták a leigázott népeknek. Nem nyomor, átok, szitok maradt világhódító Firudun után, hanem áldás, istenhit, kultúra, civilizáció. El Akii, a nagytáltos, a gyulákkal és bocskorok- kal a mai Dörgicse-Alkáli helyén csinálta meg az első nagy magyar szőlőtelepet a Dunántúlon, pincét éípített s a nagy király parancsára papjai ott telepedtek le. Évezredek múltak el, de a dörgicsei szőlőhegyek ma is ontják a turáni nektárt, ép úgy, mint Füred- din időiben, a táltosok is megmaradtak a kereszténység kezdetéig, majd a turáni jogfolytonosság alapján átadták helyüket a színmagyar piarista rendnek, amely a híres Pántlikát, Firudun nagytáltosának, El Akiinak, régi pincéje helyén építette azt föl. A hálás utókor El Akii után nevezte el Dörgicse (a Dörgő nemzetség után) testvérközségét Akaiinak. A piaristák vendégszerető otthonát nehéz elhagyni, különösen a mikor Hamuig páter, a nagyszerű gazda, ta rend jószágkormányzója nem engedi a vendégeket Rohan az autó: jönnek a Badacsony szőlői, Guides, Szigliget Tapolca bortermő lankái, hogy késő éjjel fussunk be a Somló alá, Devecsérbe. Egész napot igénybe vesz az Eszterházyak, az állam, a püspökség, a bencések és ciszterciek szőlőinek megtekintése. Itt is áll a szüret, kotlik a murci. Sehol a földkerekségén olyan szép és idegenforgalmi szempontból oly értékes őszi idény nincsen, mint a Balaton mellett. Nem hiába választotta Firudun a szent Bál-tó vidékét a turánság kultúrális központjává. Ös-Ten áldja meg a Nagyun nevét. Használjuk ki a Balaton őszi szépségeit, csinálunk az egész világot behálózó propagandát a magyar ősznek, mely Budáról indulva el Keszthelyig, a Somlóig, a Kemenesaljáig a maga csodáival bámulatba ejti az utasokat. Szíves figyelmébe ajánlom a Balaton melegszívű miniszterének, Fabinyi Ti- hamérnak is, aki máris annyi megértést tanúsított Firudun szent földje tránt. Aki t&stileg-lelkileg gyógyulni és fiatalodni akar, aki szivét, kedélyét, agyát szereti, az menjen ki a budai hegyekbe s onnét le a Balatonhoz. A földkerekségnek nincs jobb és hatékonyabb gyógyszere, mint a magyar ősz, nem hiába a hosszúéletű öreg emberek hazája a Balatonvidék, ahol szivet és idegeket gyógyít a viz és kiima, a szőlő, gyümölcs és a nyugalom. lotta szolgálatait az ottani társadalom megszervezésére, amely most olyan, mint Tömörkény község független cigánybandája, ahogy ott nevezték azért, mert annak minden egyes tagja, egymástól függetlenül mást és mást muzsikál. Bejelentette, hogy szívesen tart előadást a Pasarét útjairól. Szellemes fordulattal éltette Kozma Jenő drt, a Pasarét patrónusát. Viraág Béla, lapunk szerkesztője a hölgyeket éltette, akiknek jelenléte kedvessé teszi az estét, vonzza az ifjúságot, rászoktatva azt ezzel a közmunkára, mint ahogy ! maga a vezér, Kozma Jenő is már jo-. gászkora óta vesz részt abban. Arra kérte a hölgyeket, hogy minél intenzívebben vegyenek részt az egyesület társaséletében. Közkívánatra Kozma Jenő dr. is felszólalt csaknem a csin- talanságig menő jókedvvel és kedves fordulatokban méltatta annak a flórának a szerepét, amelyet a Pasaréten nemcsak ibolyának és margarétának, hanem Mariskának, Zsuzsinak, Emmának és Ilonkának is hivnak. Egy kicsit , megsimogatott, megcsipkedett mindenkit, fokozva ezzel az estét jellemző jókedvet, ami Dalmady Zoltánt is arra késztette, hogy felszólaljon és méltassa : egyi szellemes hasonlat kíséretében , Kozma Jenő tevékenységét» Majd Czakó Tibor dr. ügyvéd, az Egyesület ügyésze szólalt fed a fiatalság nevében és szellemes fordulatokban gazdag beszéddel lepte meg a hallgatóságot, nagy sikert aratva. Még Pénzes Mihály dr. szólalt fel a vezér jóakaratába ajánlva a Törökvész és környéke lehetetlen parcellázási viszonyait és befejezte az estét Hoepfner Guidóné kedves felszólalása, amelyben fogadalmat tett a hölgyek nevében, hogy szívvel-délekkel felkarolják az egyesület ügyét, ami lélkes visszhangot keltett.
