Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-10-19 / 1143. szám

Buda, 1933 október 19. Buflat Naplú 3 Budai Testvéreink! Ünnepnapot készít elő a budai társadalom számára a HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG és a BUDAI NAPLÓ, amikor a budai társadalom vezetőinek és az évek óta velük dolgozó munkatársaiknak mai nehéz küzdelmét Buda felvirágoztatásáért, polgárai boldogulásáért, örök em­lékül szolgáló kötetbe gyűjtve, nagyjelentőségű könyvet szerkeszt BUDAI ALMANACH címen, Viraág Béla szerkesztő 70-ik születésnapjának maradandó em­lékére. Ez a díszes kiállítási könyv visszhangja lesz ama törekvések­nek, amelyekkel a magyar nemzeti reneszánsz fellegvárává akarjuk ismét tenni Budát, a hagyományok szent városát. Magasztos cél érde­kében indul tehát útjára a „BUDAI ALMANACH“, hogy Ikútforrása legyen minden szellemi és erkölcsi értékünknek, hirdetője patinás kul­turális kincseinknek, amelyeket* évszázadok halmoztak fel itt, a Duna jobb partján. A Múlt és Jelen ölelkezik ebben a könyvben, mert a törté­rtelmi Buda ismertetése után azokkal foglalkozik, akik a Jelen felelősség- teljes útját járják, akik díszéi, megörökítésre méltó munkásai Buda politikai, társadalmi, tudományos, művészi, kereskedelmi, ipari és sport életének. A közismert budai szerénység ne állja útját az életrajzi adatgyűj­tésnek, mert a Budai ALMANACH valóságos Pantheont állít Bu dán mindazoknak, akik e súlyos időkben a munka becsületével, csa­ládi életükkel, polgári és hazafiúi erényeikkel példát szolgáltatnak az egész magyar társadalomnak. Budai szeretettel és tisztelettel a : BUDAI NAPLÓ szerkesztősége Megrendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzemnél, I, Gel- lért rakpart 1. Tel.: 53-0-03. Személyi hírek PETRACSEK LAJOS diri orszgy. képviselő állapota iránt állandó nagy az érdeklődés és őszinte sajnálatot vál­tott ki az a szomorú hir, hogy vissza­esés zavarta a gyógyulást. Szerencsésen túlesett ezen is és most már orvosai bíznak gyors és teljes felgyógyulásá­ban. HOOR TEMPIS MÓRITZ dr. egyet, tanár a közüzemek aktuális kérdéséről tart előadást e hó 19-én fél 8 órakor a Budai Társaskaszinóban borgazda est­je keretében. SZTRÓKAY ISTVÁN ny. Beszkárt vezérig, helyettes régi lakásából elköl­tözött VTII, Vas ucca 5. szám alá. SÓS ÁRMIN helyettes vezérigazga­tót évtizedes érdemei elismeréséül vá­lasztották meg e hó 13-án a HÉV ve­zérigazgatójának. SZACSVAY IMRE, a kiváló szí­nész, a Nemzeti Színház örökös tagja csendes budai ottihonábaij ünnepelte szűk családi körben. hetvenkilencedik születésnapját. MÖLLER KÁROLY dr. építészmér­nök irodáját L, Nárcisz utca 3. alá he­lyezte át, MÁTÉ ISTVÁN az I. kerületi iparos­ságnak évtizedeken át volt vezére sú­lyos betegen fekszik lakásán. Meghívó. A Budapest Fürdőváros Egyesület október hó 21-én délután 6 órakor a Szent Gellért gyógyszálló hangverseny- termében elnökletem mellett tartja cvi rendes KÖZGYŰLÉSÉT. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés és beszámoló az Egyesület működéséről. 3. Huszár Aladár főpol­gármester beszéde „Budapest fürdővá­ros“ aktuális problémáiról, i. Zárszám­adások és számvizsgálóbizottsági jelen­tés beterjesztése. 5. A választmány és a tisztikar kiegészítése. Esetleges indít­ványok-. A hivatalos tárgysorozat után köz­vetlenül Pulay Ervin dr. jeles bécsi szakorvos meghívásunkra előadást tart német nyelven „Budapest gyógyfür­dőinek szerepe az anyagcsere betegsé­gek és a bőrgyógyászat terén.“ címen. Budapest, 1933 október hó. József Ferenc dr. kir. herceg, elnök. Érdekes telekvásár. Berónyi János gróf negyvennyolc ezer pengőért in­gatlant vásárolt Törökőrsön, — viszont KOZMA JENŐ dr. a Törökvészen lévő egyik ingatlanát 30 ezer pengőért el­adta Molnár Ferencnek, — MARGIT- TAI RIKARD dr., a Budai Napló munkatársa pedig elcserélte a Tábor­hegyen levő ingatlanait. A távfűtés rövidesen megvalósul. A villamosművek üzemenkivíil lévő áramfejlesztőtelepeket átadja a fő­város a magánvállalkozóknak. A gőzt innen kapják s a vállalkozók gondoskodnak a hálózat megépítésé­ről .elsősorban Budán és a fogyasz­tók kiszolgálásáról. Buda-Alsóvárosi Egyesület szomba­ton, október 21-én, félkilene órakor az egyesület gazdája: Lukács Gyula vendéglőjében, I, Bártfai utca 25. sz. alatt választmányi ülést tart, amelynek napirendjén fontos ügyek szerepelnek. Most is szivesen látja a választmány ülésen az összes rendes és pártoló ta­gokat, úgyszintén a hölgyeket és a ta­gok vendégeit is az egyesület. A pezsgőfürdőt a Gellért Szállóban B á n 1 a k y Géza igazgató tervei sze­rint kétszázezer pengő költséggel a pálmakertben megépítik — kölcsönből. A világháború hősei kegyeletes em­lékének példaadóan áldozott a római­fürdőtelepi elemi iskola. Az iskola egész ifjúsága a szülők nagy seregé­vel elzarándokolt az ezredéves emlék­mű előtti névtelen hős sirjához, ahol Kocsán József tanító mondott szivei megindító beszédet, a tanulók irreden­ta verseket szavaltak és Pórszász Nándornó tanítónő megható ima mel­lett megkoszorúzta az emlékkövet. Három nap. A budai Szent Adalbert egyházközség Credonegyesülete e hő 5-én megtartott évadnyitó ülésén Le­ber János dr. elnök mondott mélyha­tású megnyitó beszédei s utána M i - kola Géza dr. ismertette „Manrézai emlékek“ címmel a budai férfi lelkl- gyakorlatos házban töltött három nap­nak feledhetetlnül kedves benyomá­sait. Kedves, meghitt vacsora közben ün­nepelte a budai Hollós Mátyás Társa­ság alelnök-háznagyának és egyik meg­alapítójának: Viraág Bélának 70-ik születésnapját, 50 éves írói és újságírói jubileumát. A virágokkal feldíszített helyiséget megtöltötték a tagok és ba­rátok családtagjaikkal és zajos ová­ciókkal fogadták Viraág Bélát, amikor gyanútlanul belépett a terembe. Csa­ládias, baráti hangulatban megkezdő­dött a vacsora, amelyen az első felkö­szöntőt >a Hollós Mátyás Társaság rá széről Kiss Menyhért dr., a nagynevű poéta, volt országgyűlési képviselő mondotta, aki Viraág Bélát, mint a társaság alapítóját, a jeles költőt, írót, újságírót és Budának s a turáni gon­dolatnak vezérét méltatta poétikus sza­vakkal, amelyek után a díszes közön­ség percekig ünnepelte Viraág Bélát és a szónokot. Utána Gegus Dániel ny. helyettes főkapitány, lapszerkesztő szólalt fel, aki ismert kedves humorá­val méltatta Viraág Béla Buda fejlesz­tése körüli érdemeit és azt kívánta, hogy legalább még ennyi ideig álljon a Budáért folyó harcok élén. Általá­nos figyelem között állott fel azután Bárczy István volt főpolgármester és ny. miniszter, a mai Budapest megte­remtője, aki emlékezését azzal kezdte meg, hogy a jubilánshoz egy emberöltő barátsága fűzi, akit már diákkorában ismert és akinek Buda érdekében ki­fejtett munkásságát nem győzte soha eléggé megbecsülni, mert Viraág Béla volt az, aki az anyagi hasznot nem ke­reste soha, hanem idealizmusból küz­dött ősi Budáért, ő volt az, aki meg­rögzítette a nagy magyar történelmi hagyományokat és belenevelte a ma­gyar közvéleménybe Buda fontossá- ságát. A Budai Napló Viraág Béla szakavatott kezeiben mindenkor a kon­zervatív polgári erkölcs hirdetője volt és hogy Buda úgy idegenforgalmi, mint városi szempontból máris ennyi­re fejlődött, az Viraág Bélának és a Budai Naplónak elvitathatatlan érde­me. Meleg szeretettel ünnepelte végül az illusztris szónok régi barátját és küzdő társát, akinek a magyarok Is­tenétől további küzdelmeihez erőt» egészséget, boldogságot és hosszú éle­tet kívánt Percekig tartó tapsvihar mutatta, hogy Bárczy István a budaiak szivéből beszólt. Szilágyi Károly igaz­gató, volt országgyűlési képviselő, Ó- buda és annak hegyvidéke nevében kö­szöntötte a magyar újságírás friss egészségben megőszült harcosát, aki azzal, hogy a turáni gondolatot és a keleti kapcsolatok fontosságát belevit­te a magyar közvéleménybe, aminek fogható eredményeit máris látjuk, — crökídőkre beleírta nevét a magyar kultúrtörténelembe. Nagy csöndbe ál­lott fel azután az ősz költő: VIRAÁG BÉLA, aki meghatva, könnyes szemekkel mon­dott köszönetét a meglepetésszerű ün­neplésért és azt azzal hárította el ma­gától, hogy egy emberöltőn át csak új­ságírói kötelességét teljesítette és szive egész melegével küzdött Budáért és a magyar ősiségért. Kedves reminiszcen­ciákat mondott el ifjúkori küzdelmei­ből, a Bárczy Istvánnal való fiatalkori kapcsolatokról, a mai rádió ősének, a Telefon-Hírmondónak megalapításáról (melynek megalapítója, a feltaláló Pus­kás Tivadarral együtt Viraág Béla volt) és újságírói élményeiről. Sokáig éljenezték felszólalása befejezésekor a Budai Napló felelős szerkesztőjét. Pá­vai-Vajna Ferenc dr. főgeológus, fő­bányatanácsos, Viraág Béla családját köszöntötte kedves és szellemes modo rában, majd Medriczky Andor dr. fő­városi tanácsi fogalmazó a Kelet üd­vözletét tolmácsolta Viraág Bélával szemben és török nyelven fejezte be felköszöntőjét. Ujj Gyula tanár a ke­lenföldi végek üdvözletét hozta el, a legendásan erős hittel Buda jövőjében bízó szerkesztőnek. A díszes társaság csak a kora hajnali órákban oszlott I szét. Az ünnepségen megjelentek: Bárczy István dr. ny. igazságügyminiszter, a Beszkárt elnöke, Ripka Ferenc dr. volt főpolgármester, Kiss Menyhért dr. ta­nár, Szilágyi Károly igazgató, Henyey Vilmos nyug. államtitkár, Szerve y György Igazgató, Pávai-Vajna Ferenc dr. főgeologus, Petgrdi Sándor szer­kesztő és neje, vitéz Aggházy Kamill ezredes, a Hadi Múzeum igazgatója, Kapcza Imre gázgyári főtisztviselő és felesége, Lugmayer József dr. korm. főtan., Gegus Dániel ny. h. főkapitány, Weixlgaertner Tivadar ezredes, Bucsá- nyi Gyula dr. e. ü. tanácsos, Ujj Gyula tanár és neje, Husszein Hilmi budai nagymufti, László Zoltán dr. szerkesz­tő, Wagner Vilmos és még 6okan. — Táviratilag és telefonon üdvözölték a jubilánst: Kozma Jenő dr. országgyű­lési képviselő, Berényí János gróf, Exner Kornél ny. államtitkár, Móricz Pál író, Hubert Vilmos nagyiparos, a „Budai Iparosok és Kedeskedők Köre“ nevében és Horváth Károly vezérigaz­gató. T. I. Társasvacsorával kapcsolatosan hívta össze választmányi üllésre annak tag­jait a „Kelenföldi Társaskör“ e hó 18-án este 7 órára. A választmány több fon­tos ügyben határoz, a társasvacsorán pedig egyik kelenföldi közéleti egyé­niséget kíván a kör ünnepelni. Rádium-fürdőt rendeznek be a Rudas­fürdőben, mégpedig a Pávai-Vajna Ferenc által feltárt és megnyitott Ju- ventus-forrás vizét bevezettette a fő­város a Rudas-fürdő épületébe és a régi földszinten levő kádfürdőket rá- diumos fürdőosztállyá építtette át. A főváros a rádiumos fürdőosztályt a legmodernebb orvosi élvek és a fürdő­technika minden vívmányával felsze­relte és e hó 16-án reggel nyitotta meg a nagyközönség számára. A rádiumos fürdő ára 3 pengő. Zászlóavató ünnepet rendez az „Orsz. Frontharcos Szövetség“ XII. kerületi (Buda-Hegyvidéki) főcsoportja e hó 22-én vasárnap, mely reggel 8 órakor kezdődik, a városmajori új templom­ban, ahol szentmisét mond lovag Kriegs-Au Emil plébános, ünnepi be­szédet pedig Mándoky tábori esperes. Ezt a frontharcos zenekar térzenéje kö­veti kint a parkban, ahonnan zárt so­rokban vonulnak a frontharcosok az Attila utcai polgári iskola tornatermé­be, ahol a tulajdonképeni ünnep kezdő­dik fél 11 órakor és á zászlót a többi vallásfelekezet lelkészei is megáldják. Vitéz Horváth Gyula ny. tábornok, a főcsoport elnöke nyitja meg és Horlcy Ferenc vezető tiszt díszmenettel zárja be az ünnepséget, hogy azután hozzá­tartozóikkal együtt üljenek a társas­ebédhez. Tarka estét rendezett tagjainak szó­rakoztatására a „II kerületi Iparoskör“ batyu-vacsorával egybekötve e hó 14-én saját régi helyiségében. A borgazda tisztet Hengl Andor, az iparoskor lel­kes tagja vállalta. A kedvesen sikerült estén az ifjúság táncolt, dalolt és min­denkit jókedvre hangolt a bor, a nóta és a kedves társaság. Elhagyatva, elfelejtve halt meg a napokban a magyar-osztrák monarchia egykori görög-keleti szerb főpapja 75 éves korában a megszállott Szunjá- ban. Nevét is csak a külföldi lapok idéz­ték vissza kortársai emlékezetére, hisz a szerb hódítók őt is börtönbe vetették férfias jelleméért, közismert magyar érzelmeiért s magas egyházi méltósá­gától is megfosztották, mert mint Fe­renc József császár-király egykori való­ságos belső titkos tanácsosa és a Szent i István rend nagykeresztese, megta­gadta a szerb királlyal szemben a hű­ségesküt a világháború befejeztével, a monarchia összeomlásakor. Ez a tetőtől- talpig igazi főpap: L e t i e a Mihály ; dr. v. b. t. t., saerajevói gör. kel. szerb érsek-metropolita volt, akinek emléke előtt mindnyájan, akik ismertük, meg-; hajtjuk a kegyeletes emlékezés- zász-: lóját. Az agg főpap 1920 óta nyomorú­ságos kegydijon tengette életét szó-' morú internáltságában és még ma­gyarországi barátaival való levelezését \ is lehetetlenné tették számára . ) Gyermekképek Blahosnál, II, Fő u. 18. ITunnia-teák. Mindnyájunk emléke-} 1 zbiében élnek még a közkedveltségnek örvendő Hunni a- teák, amelyek úgy a mérnöktársadalom, mint a pol­gári középosztály társadalmi életének kimagasló eseményeit képezték a múlt­ban.. Az agilis rendezőség élén m. Ter- govits Géza, Niemetz Antal, Menyhért Rezső, Szandtner Frigyes és Pongrácz Róberttel idén is biztosítani kívánják, hogy a Hunnia-teák hirnevükhöz méltó keretek között kellemes esték eltöltésé­re nyújtsanak alkalmat a táncolni vá­gyé fiatalságnak} A Budai Pjolgári Kaszinó (I. Krisztina tér L)-ban két­hetenként ismétlődő teljesen zártkörű teaesték okt. 22-én (vasárnap) este 7 órakor veszik kezdetüket. A Magyar Jövő Szövetség „Budai Blokkja“ e hó 12-én este előkelő és nagyszámú közönség részvételével ala­kult meg a „Claridge“ vigadóban. Első Blokk vacsoráját a Magyar Jövő Szö­vetség ez alkalommal rendezte Zufall Sándor dr. a, Budai Blokk elnökének vezetése alatt. Fáy Aladár dr. ny. ál­lamtitkár mély értelmű beszéde után Zufall Sándor dr. elnök vázolta a szö- - vétség célját. Vitéz Bánsághy dr. és Bornemissza Géza törv. biz. tag politi­kai tájékoztatót mondott óriási hatás­sal. A szövetség a szellem inteligentia megszervezését tűzte ki céljául és szer­vező bizottsági nagygyűlését november első felében tartja. A mártírhalált halt Fischer Ágos­ton pápai kamarásnak, a Szent Alajos árvaház megalapítójának emléktáblát állítanak az óbudai Kiscelli u. 79. sz. házon, melynek kegyeletes leleplező ünnepsége október 29-én délelőtt 10 órakor lesz. Családi képek Blahosnál, II, Fő u. 18. Ha pénz volna...! A legszebb és leg­modernebb angolkert a Drasche-féle téglagyár helyén épült volna, ha a fő­városnak pénze volna. A Városmajor hátralevő részének parkírozása is el­marad. A várbeli pince­barlangok — Beszámoló a kutatásról —­Irta: Kadic Ottokár dr. Benedek Sándor, a közigazgatási bí­róság nyugalomba vonult másodelnöke a „Budai Napló“ 1932. évi március hó 24-ik számában cikket írt a borról s többek közt élénk színekkel ecseteli azt a rég letűnt aranykort amikor a budai hegyek alját viruló szőlők övezték és fehérlő présházak tarkították, amikor a budai kiskorcsmák és vendéglők han­gosak voltak a polgárok jókedvétől. Kétségtelen, hogy az elpusztult szőlő­kultúra bőséges forrását képezte Buda gazdasági életének. S ha azt kutatjuk, hogy a budai szőlőtermelők hová vit­ték boraikat, önkénytelenül eszünkbe jutnak a várbeli „török-pincék“. Ezek­nek a pincéknek gondos megépítése és nagy kiterjedése visszatükrözteti a bu- davidéki bortermelésnek egykori nagy­ságát és gazdasági .jelentőségét. Ami­kor azután a budai szőlők elpusztultak, a bortermelés is hanyatlani kezdett s ezzel karöltve a várbeli pincék is el­vesztették egykori közgazdasági jelen­tőségüket. A törökpincéket ma már senkisem használja*, ezek fölöslegessé váltak, sőt, mint veszélyesnek vélt üre­geket szeméttel és építkezési törmelék­kel töltik be s ezzel ezeket a legendás történelmi helyeket évről-évre pusztít­ják. A várbeli törökpincékről ma már annyira megfeledkeztek, hogy a mai nemzedék alig tud valamit azok létezé­séről. A tudomány szintén teljesen el­hanyagolta ezeket a rendkívül érde­kes üregeket. Ilyen körülmények kö­zött érthető, hogy magam is, mint bar­langkutató, csak későn értesültem a várbeli pincék létezéséről és tudomá­nyos jelentőségükről. , A Stadionért nagy versengés van Óbudán, ahol három hely is kínálkozik a megoldásra. Legutóbb a rómaifürdő­telepiek indítottak mozgalmat, hogy a Lőpormalom-dülőben építsék meg a nagy sportpályát. Nagy lesz a zavar a nyugdíjbamenő elöljárók utódjainak ntegválasztásó­nál. A központban és a kerületekben működd főjegyzők az állások és egy­más ellen is ostromot indítanak. A kettősvágányú villamosvasút rö­videsen megépül a Nánási úton az óbu­dai gázgyártól Csillaghegyig, mert az utca kiszélesítéséhez a telektulajdono­sok ingyen ajánlották fel a szükséges telekrészeket. A jövő évben Budán csak az Eszéki utat, a Törökbálinti utat, a Lórántffy Zsuzsánna utat és a Nagyszombat ut­cát építik még. Csatornát csak a Bárt­fai úton épít a főváros és az ördögárok 300 méteres szakaszát boltozzák be. A Kelenföldi Társaság október 9-éh este rendezte első kultúrestélyét, a megjelent tagok és vendégek nagy ér­deklődése mellett. Ez alkalommal Pécsi Albert dr. felsőkereskedelmi iskolai igazgató, a kiváló földrajztu­dós, a Kelenföldi Társaskör alelnöke, sikerült felvételekben mutatta be Bu­dapest környékét és nagy sikert ara­tott. Ezt Székely Vladimir alelnök, államrendőrségi főkapitány-helyettes­nek humoros felolvasása követte és érdeklődéssel hallgatták a megjelentek azokat a tréfás jeleneteket, amelyekét az érdemes író a rendőrségi életből merített. A közönség hálás elismeréssel adózott Székely Vladimírnak is, akit élénken megtapsolt. Ulmer Ágoston dr., a Kelenföldi Társaskör igazgatója, mondott köszönetét mindkét előadó­nak úgy a kör, mint a közönség nevé­ben. A Pénteki Borgazda Társaság e hó 13-án megült estjén Neuschloss-Knusch Kornél volt a borgazda s az estén meg­jelent Kozma Jenő dr. is. Lapunk szer­kesztője ott terjesztette elő a „Dunán­túli Kaszinó“ tervét. A napi vízfogyasztás (ivás, fürdő, mosogatás, mosás stb.) személyenkint a nagyobb amerikai városokban átlag 530 liter, Budapesten 178, Berlinben, Londonban, Párisban 170, Nápolyban 76 liter. Évadzáró kugliversenyt rendezett az új III. kér. Iparoskor e hó 'Ma este Kőszegi István ügyv. elnök, Lukács Ernő, és Omray Gyula sikerült rende­zésében és értékes nyereménytárgyak­kal kedveskedett a résztvevőknek. A díjakat Hokky István elnök, Steinet Károly alelnök, Bakos Ernő alelnök, Sípos Károly, Gaál Lajos és Cérmák Béla ajándékozták. Verseny után a vendéglő belső helyiségében az egybe­gyűltek éjjel két óráig kitűnő hangu­latban maradtak együtt. A Kör veze­tésében Viesner Ferenc építész álelnök és Urbán Gyula főtitkár is buzgón köz­reműködnek. A kugliversenyen az L és II. kerületi iparoskörök tagjai is részt vettek. (W. M.) Hogy azután újabban mégis • bekap­csolódtam a várbeli törökpinoék tanul­mányozásában, ezt főleg vitéz Aggházy Kamill ezredes barátomnak, a m. kir. Hadi Múzeum igazgatójának köszö­nöm, aki az utóbbi években ismételten felhívta figyelmemet ezekre az üre­gekre s azok kutatását sürgette. Végre az 1931. évi szeptember havában elha­tároztam, hogy néhány törökpincét fel­keresek. Ezt a vállalkozásomat meg­könnyítették Lantos Zoltán és Müller Dezső székesfőv. mérnökök, akik mint a helyi viszonyok és a törökpincék is­merői, készséggel vállalkoztak arra, hogy több ilyen pincét bemutassanak. Bejárásaimon Kalmár János régész- mérnök is résztvett, aki a Magyar Nem­zeti Múzeum történeti osztálya megbí­zásából a pincéket régészeti szempont­ból vizsgálta. Hűséges segítőtársaim voltak még Barbie Lajos és Kiss Mik­lós, a M. B. T. tagjai, akik az egyes ne­hezebben hozzáférhető üregeket kutat­ták s a pincék kivilágításában est fény­képezésében segítségemre voltak. Mun­kánkat nagymértékben elősegítette az a körülmény, hogy a nyolcvanas évek­ben ezeket a pincéket a székesfőváros megbízásából felmérte Schubert Ignác székesfővárosi mérnök. Mielőtt bejárá­saimat megkezdtem, Csárman Ferenc tanácsnok engedélyével a központi vá­rosháza műszaki osztályában a pincék alaprajzát és szelvényeit lemásoltam s így helyszini bejárásaimat kész térké­pek alapján végeztem. A végzett kutatás kiderítette, hogy a várhegyi pincebarlangoknak itudomáf nyos, honvédelmi és idegenforgalmi jelentőségük van s ezért megérdemlik, hogy velük behatóbban foglalkozzunk, A hegy alapkőzete budai márga, amely helyenként jól rétegzett, A Vár­hegy északnyugati részében, különösen a Duna felé néző hegyhát oldalán, te­Harminc éve töuda szolgálatá... — Ji Hollós Jtlátyás Harsasáé ünnepelte VtKftJiÁQ eSiÍ£Jl szerkesztőt Hetvenedik születésnapja alkalmából — RAVASZ cukrász I.« Krisztina körút 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom