Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-09-28 / 1140. szám
2 Budát Napló IBS Buda, 1933. szeptember 28. gyógyfürdő Vixgyógy intézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. használjon égy-egy pohár gyógyvizet. . . Mindennel szemben vallom, hogy a saját gyógyértékeduk megismerései, belső propagandája mindennél előbbre- való. Nemcsak, mert az minden külső idegenforgalomnak is az alfája. Tudjuk, hogy a törökök, mintán megismerték Budun 16 gyógyfürdőjét, az egész Oszmán birodalomból ide gyűltek gyógyulni és gyógyhatásúkról az akkori Európa is tudomást vett. Orvosok utaztak tanulmányozás eéljából Budára. így Browne Edvárd híres angol orvos és útleiró látta pl. először Budán, hogy isszák is a gyógyvizet a fiirdőző törökök. A magunk gyógyeredményeiből okul a külföld is — persze, amely ország maga is nincsen bőviben a hasonló gyógyhatású vizeknek. Mert éppen ez a bökkenő, hogy a tőlünk nyugatra levő országok egytől- egyig hivalkodva hirdethetik kitünően felszerelt gyógyfürdőiket és gyógyforrásaikat. Éppen az angol vagy olasz orvosok költséges szemleútja — szerintem, nem biztat oly nagy sikerrel, — hiszen saját kenyerüket veszélyeztetnék, — mint a bolgár, török, vagy más déli és főleg keleti országok érdekeltjeinek bekapcsolása a fürdő- propagandába. Viszont amig ez a keleti idegenforgalom kialakul, addig mi magyarok és budapestiek ismerjük meg és használjuk fokozottabb tempóban saját gyógyforrásaink áldott erejét! Ha van példa, amely valamely propaganda hatásosságát igazolja, akkor a mi kedves, öreg Viraág Béla bátyánk propaganda-munkájára szabadjon rámutatnom. Igaz, hogy ez egyúttal a mi lokálpropagandánk sajátosságának is indexe: amiket ő a Budai Naplóban Buda fürdőiről és Budapest Fürdővárosáról évtizedekkel ezelőtt megálmodott és meghirdetett, az mostan testesül és valósul meg igazán, fokozatosan, élő valósággá. Az autóbusz fontos szerepe a gazdaságban és honvédelemben XII. Irta: Liszka Károly tanácsos. Teleki János grófnak előbb említett tanulmánya példaadásul szolgálhat az elismerést érdemlő törekvések terén, amelyek a vállalati érdeket a közérdekkel becsületes harmóniába hozni lelki- ismeretesen törekszenek. Ez a tanulmány autóteherfuvarozás kérdéseiben szakszerűen értékes, praktikus és hasznos vezérelveket tartalmaz. A nagy- közönséget nem minden célkitűzése érdekelheti, de praktikus útmutatásait, amelyeknek a Bszkrt, illetve az autóbuszüzem is hasznát vehetné, érdemes beható áttanulmányozás alá vonni és így azokat — szerző engedelmével — a következőkben sorolom fel: Szerinte is „...minden beteg vállalatot át kell organizálni és a mai egészségtelen állapotot le kell építeni. Az új felépítés a kereskedelem és pénzügyi jövedelmezőség alapelvei és nem egyedül a műszaki szabályok figyelembevételével történjék. A közület pénzügyi és kereskedelmi érdekei és az egyéni teljes felelőség irányítsanak mindent.“ Ezeknek az elveknek megfelelően kívánatos volna: „Az üzemi szállítások anyagbeszerzési szerződések felülvizsgálata, a közszállítási törvény legszigorúbb alkalmazásával.“ — „Transitó- forgjalom megszervezése a figyelembe jöhető környező vasutak megyersenye- zése, akár díjtételek, akár azok alá- igérésével." — „A fizető közönség részére kedvezmények adása, hogy a környéki személyforgalom a fővároson keresztül kényszeríttessék, figyelmmel az amúgy is közvetlen közlekedő járatokra.“ „A vállalati számvitel, könyvelés, pénzkezelés és a jogi ügyek a kommerciális vállalatok mintájára szerve- zendők át — leegyszerűsítve.“ „Erős személyzeti létszámapasztás kívánatos, főleg a legmagasabb négy rangosztályban. Az így üresen maradó munkahelyek alacsonyabb rangosztályú tisztviselőkkel töltendők be — új munkaalkalmakat teremtve.“ „A jelenlegi óriási nyugdíjterhet Iparkodni kell, nyugdíjbiztosítás útján, legalább részben, más nemzedékre áthárítani.“ „Minden javaslatot és plausibilis tervet összhangba kell hozni és a közérdek szolgálatába állítani — egységes terv és elgondolás alapján.“ „A közlekedési intézmények fejlődését csak szabályozni, — megakadályozni azonban nem szabad.“ „Ut cs vonalépítés tekintetében elengedhetetlen kellék a tervszerűség s az előre meglel ő célkitűzés, amelytől -1- térni nem lehet.“ „Az áldozat, melyet esetleg valamely inagasabbrendű cél érdekében meghozunk, legyen mindég tudatos és mértéke előre körülhatárolt.“ Teleki János gróf fenti megállapításai értelmében az üzemi javulás a Bszkrt-nál is gyorsabban következnék be, ha széttagolt parallel üzletvezetés helyett, egységes és központosított üzemvezetés révén csökkentetnék a jelenlegi kettős adminisztrációs költsége. Ebből folyólag evidens, hogy a szükségesnek mutatkozó császármetszést sürgősen végre kell hajtani — és ha általánosságban feltétlenül elismerendő is e vezérnyilatkozat helyes megállapítása hogy ott mutatkozik csak eredmény ahol az üzem- és üzletvitel szerves kapcsolatának reorganizálását üzemracionializáMssal és adminisztratív reformok bevezetésével kívánják megoldani, — mégis meggondolandó, hogy .helyes-e, ha egy alvállalat, mint pl. jelen esetben a Hév, teljes beolvasztását csak arra az időpontra tervezik, ha majd annak, mint külön vállalatnak a mérlege egyensúlyba jön. Teleki János gróf tulajdonképen az államvasúttal és a dunai gőzhajózással analóg és azokkal egyenrangú állami központi szervet állított fel az országos' teheraiutófuvarozás központi beszervezése elosztása és irányításának centrális szabályozása céljából, a „Magyar Közhasználatú Gépjárművállalatok Országos Egyesülete“ címmel, mely- lyel kapcsolatban azonban megalkotta egyidejűleg a „Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezetét“ (Miateosz-t) is, hogy tömörítés útján a gépjárműtulajdonosok érdekei is meg- védhetők legyenek. Az ilyen célú központosító és szervező vállalati generális centrumnak, igen fontos hivatása lehet az egységes és organizált' üzletvitel, valamint az egyenlő keresetbiztosítás szempontjából, amely öntudatot és bizalmat önt tagjaiba, kitartásra serkenti őket és megbízható, pontos munkateljesítésük előírása és ellenőrzése által a közönség támogató jóakaratát is biztosíthatja számukra. Hogy pedig még országos vonatkozásban is mily fontos és hézagpótló szerepet tölt be az ily intézmény, arra legerősebb bizonyíték egyes lapoknak az eddigi állapotokat elégedetlen hangon tárgyaló több oly közleménye is, melyekben jogos méltatlan- kodással ostorozzák kultíválatlan viszonyainkat. Sok oly vidék van ugyanis még az országban, ahol a modern közlekedésnek ezideig semmiféle előnyeit nem élvezhették, mert annak megszervezése terén mindezideig figyelembe nem vétettek, sem pedig a ma annyira eminens jelentőségű kereskedelmi kapcsolatba be nem vonattak. Ennek illusztrálására megemlítem, hogy nem régiben jelent meg egy közlemény, amely hasonló okokból keletkezett hibára mutat rá, amidőn felpanaszolja, hogy pl. „... Perbál község Budától 24 kilométerre van, lakósai- nak mégis 70 kilométert kell megtenniük, ha a fővárosba óhajtanak jutni, mert 10 kilométer autón utazás után jutnak el Esztergomba és közel 60 km, onnan a vasút Budapestre. Ezen az állapoton segíteni kell és pedig a legkönnyebben megvalósítható módon, autóbuszvonalak létesítésével ..." — A fentebb említett szervezet útján az ily kívánalmak megoldhatók s a környék rusztikus lakossága könnyebben juttathatja el terményeit a fővárosba, hogy azt olcsó élelemmel lássa el. Egyik további nagy előnye volna az ily szervezetnek a főváros-környéki autóbuszközlekedés kiépítése által az is, hogy átmenetileg vagy később ideiglenes tartamú alkalmi nagyobb forgalmak lebonyolításánál, még talán a fővárosi autóbuszüzem által is igénybevehető volna. Jóllehet, ma rendelet tiltja a taherautomobiloknak személyszállításra való alkalmazását, de megfelelő technikai kivitel és biztonsági felszerelések mellett meg lehetne talán találni a módját, hogy miképen kapcsolható a két cél kielégítő módon és ez alapon az idevonatkozó szabályrendelet megváltoztatása is kieszközölhető. Ha a teherautók személyszállítás céljára megfelelőeknek találtatnak az államrendőrség a katonaság és munkásosztagok részére, akkor a szükségesnek ítélt közbiztonsági rendszabályok betartása mellett személyfuvarozó autóbuszszolgálatot is teljesíthetnének egyes külsőbb, főleg a sportvomala- kou. A közelmúltba:: lezajlott jamboree és evezősversenyek alkalmából oly külföldi autóbuszok fordultak meg Budapesten, amelyeknek felső karosszériája több darabban könnyen leszerelhető s csak egy kisebb oldalrész és a fenek- deszka maradván meg rajta, így az könnyűszerrel egyszerű teherautóvá volt átalakítható. Az efféle kettős célú koesiépítési rendszer engedélyezése kihatással lehetne a teherautomobilfuva- rozás fellendítése által még a honvédség annyira fontos érdekeinek szolgálatára is, miáltal úgy a magánvállalkozásnak, mint a közcélnak is jelentékeny közgazdasági előnyöket biztosíthatnának. Sokat vesztett egykori népszerűségéből valamikor gyakran ünnepelt és körülrajongott „Normafa“ a Svábhegyen. Ünnepnapokon ezrivel tódultak oda a kirándulók, sőt hétköznapokon is zajos volt az élet a Normafa alatt. Most is megállanak ott a kirándulók, sokan le is telepednek^ de ma már nem végpontja aj kirándulásnak, hanem csak emlékezetes hely, amelynél megái lani tisztesség, mert az öregek sokat beszélnek róla. A Nemzeti Színház művészei tették népszerűvé, mert az úgynevezett ,morma“-napokatn,; színházi szünnapokon, ide rándultak ki egész napra és Szigethy József rendezte ezeket a kirándulásokat. Innen kapta a nevét is, hogy Normafa. Valaki azt a legendát igyekezett a köztudatba belevinni, hogy a kiváló énekesnő: Scho- delné elénekelte itt egy alkalommal a Norma opera nagyáriáját, ami nem nagyon valószínű, mert Schodelné csak nagyon ritkán, énekelt ebben az operában, mivel egyike a legnehezebb szerepeknek. Viszont Blaháné nagyon sokszor énekelt a fa alatt. Meglátogatta 1866-ban Erzsébet királyné is ezt az évszázados fát, aminek akkor, a kiegyezés előtti esztendőben nagy hire kelt. Még ép volt a fa, amikor Keleti Gusztáv festőművész lefestette. A kilencvenes években villámcsapás érte a fát és a város vaspántokkal fogta körül, hogy megmentse a végleges pusztulástól a Svábhegynek ezt az országoshírű fáját. Sijgray Pál emléktáblával jelölte meg a fát, amely azonban rohamos korhadásnak indult és 1917-ben a szélvihar kettétörte törzsét, úgy hogy csak a törzsének egy csonka része^ maradt meg. A fa történetéhez tartozik, hogy Budavára ostroma alkalmával 1849-ben Remeliay Gusztáv nemzetőrkapitány, aki kémekre vadászott a hegyvidéken egy ártatlannak bizonyult vándorló legényt felakaszta- tott rá. Egy másik szomorú emléke a fának, hogy most 100 éve: 1884 május 17-én, pünkösd napján óriási tömeg kirándulót ért ott a sokáig emlékezetben maradt rettenetes felhőszakadás, amely alkalommal néhány ember el is pusztult. Sajnos, ma már talán csak a gyökerei vannak meg a hires Normafának, de a helyét a város körülkerítette és emléktáblát állíttatott helyére. A budai templomok történetéhez tartozik, hogy a mai óbudai templom alapját 1744 június 8-án ásták meg, majd július 28-án történt az alapkő- letétel — ahogy azt az ottani , jól szerkesztett „Egyházközségi Tudósítóban“ olvassuk. Az építést Barwick Keresz- tély plébános és Genszky Simon óbudai bíró szorgalmazta és Paur János György pesti építőmesternek a Zichy udvar és az óbudai városháza által jóváhagyott tervei szerint építették a tervező és Pfister András pesti kő művesmester segítségével. Az ácsmunkát Weingartner Lipót, a bádogosmunkát Bindburg János György, a kőfaragást Mayer János Mihály -- csupa pesti mester végezte, öt évig épült és az építést 1749-ben fejezték be. Ugyanekkor készült el a Lajos utcai homlokzat kiképzése is, amelynek szobrászati dísze, a bejárat felett nyugvó szent Rozália reliefje, a két oldalfülkében álló szent Sebestyén és szent Rókus, továbbá a torony sarkainál álló szent Péter és Pál szobrai meg a voluták díszvázái. Ha ezek nem is mind személyes művei Bebo Károly helyi szobrásznak, de az ő műhelyéből kerültek ki, amely műhelyben ezidőtájt több szobrász dolgozott. A homlokzati bejárat faragott kapuzata eredetileg a homlokzat falához simult úgy, hogy szent Rozália reliefje közelről látható volt; a szélfogóul elgondolt, aránytalan és összhangtalan előcsarnok újabb idők ehibázott toldása, amely torzul hat és láthatatlanná teszi szent Rozália fekvő alakját. Hamisított ötvösművészeti munkákat adott el eredetiek gyanánt egy pesti ötvös. A tulajdonosok hosszú ideig abban a boldog tudatban éltek, hogy valódi műremekek birtokosai, míg véletlenül kiderült a turpisság. íme az illúziói Elég volt a puszta hite a valódiságnak, hogy büszkélkedve mutogassák kincseiket. Hány ilyen hamis, csakis az illúzió mázával bevont kincs van életünkben! BUDAI KRÓNIKA Törhetetlen bizakodással nézünk a jövő elébe. Jóleső érzés, ha mindennapi gondjaink mellett a jövő reményeinek is szentelhetünk egy csekély ősz- szeget. Az osztálysorsjáték mindenkinek módot nyújt — vagyoni viszonyaihoz mérten — helyzeté- Dek Javitasara. Ha az osztály- sorsjáték egyebet sem szolgáltatna mint egy kis izgalmas játékot mely kizökkent bennünket eav- hangu életünkből, mely szug-gesz- tiv erejével kellemesebb hitbe ringat bennünket, növeli önbizalmunkat és reménységet nyújt hogy a jövőt szebbnek és jobbnak is láthassuk, már üdvös dolgot végzett. Hát még az a kitartó remény, hogy szerencsével még a szenzációs 109.000 pengőt, 200.000 pengőt, sőt 300.000 pengőt is nyerhet bárki, gyönyörű perspektívát nyit meg a gazdagságért, boldogságért vágyódók számára. Ezért fokozódik évről-évre a m. kir. osztálysorsjáték híveinek hatalmas- tábora. Az új sorsjáték október 14-én kezdődik. I., Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. Zene = hangulat Tánc =szórakozás Konyha — ólvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS Éhgyomorra naponta igyék egy pohár s vábhegyi ^ a natár i um subalpin (430 m) diétás gyógyinté már napi 16.— pengőért legtökéh sebb szanatóriumi ellátást ni 5—6-szori étkezéssel, vizkúréval égi — A Budai Vigadót a Németországból hazajött művészek akarják kibérelni hangverseny és bár céljára, de aligha nem visszautasítják az ajánlatot, mert a Vigadóra sokféle szükség van. — Városrendezési ankétot rendeznek a harmadik kerületben <a híd-kérdés és a vele kapcsolatos problémák megvitatására. — Kevés a polgári iskolája Kelenföldnek, ahonnan a Fehérsas térre járnak a tanulók, mert a Váli úti iskola túlzsúfolt. — Óbuda panaszát a kisszakaszrendszerrel orvosolták. A Fő tértől a Szépvölgy uccáig és innen a Margithídig egy-egy kisszakasz. Eddig ez háromba került. | — Szent Gellért tiszteletére névünnepén, szeptember 24-én országos ünnep volt a tabáni plébániatemplomban, amely a Szent Gellért szobornál folytatódott — A budai alagút forgalma 1881-ben a következő volt: 1,341.245 gyalogos,5245 targoncás, 151.182 egyesfogat és 217.305 kettősfogat. Az összes vámjövedelem 55.710 forint 61 krajcár volt. — A képviselőválasztók névjegyzéke ellen összesen 33-an szólaltak csak fel. Észrevételt különben október 15-ig lehet tenni. — A fővárosi kath. plébániákat Bre- yer István dr. püspök felülvizsgálja. Ez az úgynevezett Canonica visitatio, amely alatt az egyházi javak leltározása értendő, legutoljára a kilencvenes években volt a főváros területén. — Az angol városok polgármesterei nagyon érdeklődnek Budapest iránt. Legutóbb Richmond város főpolgármestere jelezet, hogy meglátogatja Budapestet. — A legtöbb tatarozni való ház, ösz- szesen 208 Óbudán van; a legkevesebb, 12 az I. kerületben. Halottak napjára elkészül a farkasréti villamos második vágánya s elkészül a pálya végén a hurokvágány is, ami a forgalmat meggyorsítja. Télen a kettős villamoskocsik egyikét teljesen kisszaka szoknak rendezik be. — Ennek az évnek első felében 6017 élveszületés és 6956 halálozás volt. Természetes szaporodás helyett 939 főnyi a csökkenés. — Az új Attila és Juventus források vize a gyógyvíz elnevezést kapta. Csak még tájékoztató táblák hiányoznak. — Az álláshalmozások megszüntetését egy évre elodázza a most kibocsáj- tandó kérdőívekre adott válaszok feldolgozása. — Egy és negyed millió pengőt kér a református egyház a fővárostól öt új templom építéséhez. — Az uccai gyűjtések korlátozását kéri a főváros .a belügyminisztertől — a polgárság anyagi kimerültségére való hivatkozással. A téli nyomorúság leküzdése ellen a főváros Sipőcz polgármester nyilatkozata szerint elszánt harcot akar folytatni. De ez úgylátszik csak a fizikai munkásokra korlátozódik a segélynyújtás, mert a szellemi szükségmunkát — többezer ember utolsó reményét — nem indítják meg, a főváros tíz milliós deficitje miatt. Már 50 év előtt is sok gondot okozott a főváros vezetőségének a Tabán. Rájöttek ugyanis, hogy a Kereszt ucca 48. számú ház lakói koldusok és a házban oly egészségtelen volt a levegő, hogy a lakók egyrészét ki kellett lakoltatni. Volt szoba, amelyben 22-en laktak és a legkisebb szobának is 16 a lakója. A lakók nagy száma dacára, minden szobában csak két ágy volt, a többiek szalmán aludtak a földön. budai basa. Budán, II., Fő ucca 84. sx. 45 fokos Ewasm szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot. magnéziumot tartalmazó hevviz köszvény, csúz, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-, epe-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúra FÜRDŐ ÓBUDA — *^*»1 AKVINKUM Késő őszi g POMPÁS STRAN'O Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektoliter rádloakttv thermálvíz A szentendrei HÉV vasútnak aMFI R haji >knak és az ÚJPESTI átkelő propellernek álló mása Bújni Polgárok! Keressétek fel a szekszárdi borospincét! Szekszárdi bikavér . . iterje —.30 Sötét kadarka ................... „ —.60 Aszta li fehér................... „ —.60 Ürmös m agyar „Vermouth" „ 1.20 Budára ötliteres rendelést haza szállítunk! Magyar üdvözlettel PökotO Sándor üzletvezető Budapest, Vili, József ucca 19. sz. Telefon; 32-0-63. Nincsen párja o szekszárdi bornak A borospince ékességei: Hagyományos pompája magyar vin- cellérdiszítmények, címerek, magyar köszöntő-rigmusok. Nemes és olcsó szekszárdi fajborok l Borkóstoló poharazással l Minden látogató a, szekszárdi szőlőhegyek történetéről szóló emlékfüzetet kap I