Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-09-28 / 1140. szám

2 Budát Napló IBS Buda, 1933. szeptember 28. gyógyfürdő Vixgyógy intézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. használjon égy-egy pohár gyógyvizet. . . Mindennel szemben vallom, hogy a saját gyógyértékeduk megismerései, belső propagandája mindennél előbbre- való. Nemcsak, mert az minden külső idegenforgalomnak is az alfája. Tud­juk, hogy a törökök, mintán megismer­ték Budun 16 gyógyfürdőjét, az egész Oszmán birodalomból ide gyűltek gyó­gyulni és gyógyhatásúkról az akkori Európa is tudomást vett. Orvosok utaz­tak tanulmányozás eéljából Budára. így Browne Edvárd híres angol orvos és útleiró látta pl. először Bu­dán, hogy isszák is a gyógyvizet a fiirdőző törökök. A magunk gyógy­eredményeiből okul a külföld is — persze, amely ország maga is nincsen bőviben a hasonló gyógyhatású vizek­nek. Mert éppen ez a bökkenő, hogy a tőlünk nyugatra levő országok egytől- egyig hivalkodva hirdethetik kitünően felszerelt gyógyfürdőiket és gyógyfor­rásaikat. Éppen az angol vagy olasz orvosok költséges szemleútja — szerin­tem, nem biztat oly nagy sikerrel, — hi­szen saját kenyerüket veszélyeztetnék, — mint a bolgár, török, vagy más déli és főleg keleti országok érde­keltjeinek bekapcsolása a fürdő- propagandába. Viszont amig ez a keleti idegenforga­lom kialakul, addig mi magyarok és budapestiek ismerjük meg és használ­juk fokozottabb tempóban saját gyógy­forrásaink áldott erejét! Ha van példa, amely valamely propa­ganda hatásosságát igazolja, akkor a mi kedves, öreg Viraág Béla bátyánk propaganda-munkájára szabadjon rá­mutatnom. Igaz, hogy ez egyúttal a mi lokálpropagandánk sajátosságának is indexe: amiket ő a Budai Naplóban Buda fürdőiről és Budapest Fürdővá­rosáról évtizedekkel ezelőtt megálmo­dott és meghirdetett, az mostan teste­sül és valósul meg igazán, fokozato­san, élő valósággá. Az autóbusz fontos szerepe a gazdaságban és honvédelemben XII. Irta: Liszka Károly tanácsos. Teleki János grófnak előbb említett tanulmánya példaadásul szolgálhat az elismerést érdemlő törekvések terén, amelyek a vállalati érdeket a közérdek­kel becsületes harmóniába hozni lelki- ismeretesen törekszenek. Ez a tanul­mány autóteherfuvarozás kérdéseiben szakszerűen értékes, praktikus és hasz­nos vezérelveket tartalmaz. A nagy- közönséget nem minden célkitűzése ér­dekelheti, de praktikus útmutatásait, amelyeknek a Bszkrt, illetve az autó­buszüzem is hasznát vehetné, érdemes beható áttanulmányozás alá vonni és így azokat — szerző engedelmével — a következőkben sorolom fel: Szerinte is „...minden beteg válla­latot át kell organizálni és a mai egész­ségtelen állapotot le kell építeni. Az új felépítés a kereskedelem és pénzügyi jövedelmezőség alapelvei és nem egye­dül a műszaki szabályok figyelembevé­telével történjék. A közület pénzügyi és kereskedelmi érdekei és az egyéni teljes felelőség irányítsanak mindent.“ Ezeknek az elveknek megfelelően kí­vánatos volna: „Az üzemi szállítások anyagbeszerzési szerződések felülvizs­gálata, a közszállítási törvény legszi­gorúbb alkalmazásával.“ — „Transitó- forgjalom megszervezése a figyelembe jöhető környező vasutak megyersenye- zése, akár díjtételek, akár azok alá- igérésével." — „A fizető közönség ré­szére kedvezmények adása, hogy a kör­nyéki személyforgalom a fővároson ke­resztül kényszeríttessék, figyelmmel az amúgy is közvetlen közlekedő jára­tokra.“ „A vállalati számvitel, könyvelés, pénzkezelés és a jogi ügyek a kom­merciális vállalatok mintájára szerve- zendők át — leegyszerűsítve.“ „Erős személyzeti létszámapasztás kívánatos, főleg a legmagasabb négy rangosztályban. Az így üresen maradó munkahelyek alacsonyabb rangosztá­lyú tisztviselőkkel töltendők be — új munkaalkalmakat teremtve.“ „A jelenlegi óriási nyugdíjterhet Iparkodni kell, nyugdíjbiztosítás út­ján, legalább részben, más nemzedékre áthárítani.“ „Minden javaslatot és plausibilis ter­vet összhangba kell hozni és a közérdek szolgálatába állítani — egységes terv és elgondolás alapján.“ „A közlekedési intézmények fejlődé­sét csak szabályozni, — megakadályoz­ni azonban nem szabad.“ „Ut cs vonalépítés tekintetében elen­gedhetetlen kellék a tervszerűség s az előre meglel ő célkitűzés, amelytől -1- térni nem lehet.“ „Az áldozat, melyet esetleg valamely inagasabbrendű cél érdekében megho­zunk, legyen mindég tudatos és mérté­ke előre körülhatárolt.“ Teleki János gróf fenti megállapí­tásai értelmében az üzemi javulás a Bszkrt-nál is gyorsabban következnék be, ha széttagolt parallel üzletvezetés helyett, egységes és központosított üzemvezetés révén csökkentetnék a je­lenlegi kettős adminisztrációs költsé­ge. Ebből folyólag evidens, hogy a szükségesnek mutatkozó császármet­szést sürgősen végre kell hajtani — és ha általánosságban feltétlenül elisme­rendő is e vezérnyilatkozat helyes meg­állapítása hogy ott mutatkozik csak eredmény ahol az üzem- és üzletvitel szerves kapcsolatának reorganizálását üzemracionializáMssal és adminisztra­tív reformok bevezetésével kívánják megoldani, — mégis meggondolandó, hogy .helyes-e, ha egy alvállalat, mint pl. jelen esetben a Hév, teljes beolvasz­tását csak arra az időpontra tervezik, ha majd annak, mint külön vállalat­nak a mérlege egyensúlyba jön. Teleki János gróf tulajdonképen az államvasúttal és a dunai gőzhajózás­sal analóg és azokkal egyenrangú álla­mi központi szervet állított fel az or­szágos' teheraiutófuvarozás központi beszervezése elosztása és irányításának centrális szabályozása céljából, a „Ma­gyar Közhasználatú Gépjárművállala­tok Országos Egyesülete“ címmel, mely- lyel kapcsolatban azonban megalkotta egyidejűleg a „Magyar Teherfuvaro­zók Országos Központi Szövetkezetét“ (Miateosz-t) is, hogy tömörítés útján a gépjárműtulajdonosok érdekei is meg- védhetők legyenek. Az ilyen célú központosító és szer­vező vállalati generális centrumnak, igen fontos hivatása lehet az egységes és organizált' üzletvitel, valamint az egyenlő keresetbiztosítás szempontjá­ból, amely öntudatot és bizalmat önt tagjaiba, kitartásra serkenti őket és megbízható, pontos munkateljesítésük előírása és ellenőrzése által a közönség támogató jóakaratát is biztosíthatja számukra. Hogy pedig még országos vonatkozásban is mily fontos és hézag­pótló szerepet tölt be az ily intézmény, arra legerősebb bizonyíték egyes la­poknak az eddigi állapotokat elégedet­len hangon tárgyaló több oly közle­ménye is, melyekben jogos méltatlan- kodással ostorozzák kultíválatlan vi­szonyainkat. Sok oly vidék van ugyan­is még az országban, ahol a modern közlekedésnek ezideig semmiféle elő­nyeit nem élvezhették, mert annak megszervezése terén mindezideig fi­gyelembe nem vétettek, sem pedig a ma annyira eminens jelentőségű ke­reskedelmi kapcsolatba be nem vonat­tak. Ennek illusztrálására megemlítem, hogy nem régiben jelent meg egy köz­lemény, amely hasonló okokból kelet­kezett hibára mutat rá, amidőn felpa­naszolja, hogy pl. „... Perbál község Budától 24 kilométerre van, lakósai- nak mégis 70 kilométert kell megten­niük, ha a fővárosba óhajtanak jutni, mert 10 kilométer autón utazás után jutnak el Esztergomba és közel 60 km, onnan a vasút Budapestre. Ezen az ál­lapoton segíteni kell és pedig a leg­könnyebben megvalósítható módon, autóbuszvonalak létesítésével ..." — A fentebb említett szervezet útján az ily kívánalmak megoldhatók s a kör­nyék rusztikus lakossága könnyebben juttathatja el terményeit a fővárosba, hogy azt olcsó élelemmel lássa el. Egyik további nagy előnye volna az ily szervezetnek a főváros-környéki autóbuszközlekedés kiépítése által az is, hogy átmenetileg vagy később ideig­lenes tartamú alkalmi nagyobb forgal­mak lebonyolításánál, még talán a fő­városi autóbuszüzem által is igénybe­vehető volna. Jóllehet, ma rendelet tiltja a taherautomobiloknak személy­szállításra való alkalmazását, de meg­felelő technikai kivitel és biztonsági felszerelések mellett meg lehetne talán találni a módját, hogy miképen kap­csolható a két cél kielégítő módon és ez alapon az idevonatkozó szabályren­delet megváltoztatása is kieszközölhető. Ha a teherautók személyszállítás cél­jára megfelelőeknek találtatnak az ál­lamrendőrség a katonaság és munkás­osztagok részére, akkor a szükségesnek ítélt közbiztonsági rendszabályok be­tartása mellett személyfuvarozó autó­buszszolgálatot is teljesíthetnének egyes külsőbb, főleg a sportvomala- kou. A közelmúltba:: lezajlott jamboree és evezősversenyek alkalmából oly kül­földi autóbuszok fordultak meg Buda­pesten, amelyeknek felső karosszériája több darabban könnyen leszerelhető s csak egy kisebb oldalrész és a fenek- deszka maradván meg rajta, így az könnyűszerrel egyszerű teherautóvá volt átalakítható. Az efféle kettős célú koesiépítési rendszer engedélyezése ki­hatással lehetne a teherautomobilfuva- rozás fellendítése által még a honvéd­ség annyira fontos érdekeinek szolgá­latára is, miáltal úgy a magánvállal­kozásnak, mint a közcélnak is jelenté­keny közgazdasági előnyöket biztosít­hatnának. Sokat vesztett egykori népszerűségé­ből valamikor gyakran ünnepelt és körülrajongott „Normafa“ a Svábhe­gyen. Ünnepnapokon ezrivel tódultak oda a kirándulók, sőt hétköznapokon is zajos volt az élet a Normafa alatt. Most is megállanak ott a kirándulók, sokan le is telepednek^ de ma már nem végpontja aj kirándulásnak, hanem csak emlékezetes hely, amelynél meg­ái lani tisztesség, mert az öregek sokat beszélnek róla. A Nemzeti Színház mű­vészei tették népszerűvé, mert az úgy­nevezett ,morma“-napokatn,; színházi szünnapokon, ide rándultak ki egész napra és Szigethy József rendezte eze­ket a kirándulásokat. Innen kapta a nevét is, hogy Normafa. Valaki azt a legendát igyekezett a köztudatba bele­vinni, hogy a kiváló énekesnő: Scho- delné elénekelte itt egy alkalommal a Norma opera nagyáriáját, ami nem nagyon valószínű, mert Schodelné csak nagyon ritkán, énekelt ebben az ope­rában, mivel egyike a legnehezebb sze­repeknek. Viszont Blaháné nagyon sokszor énekelt a fa alatt. Meglátogat­ta 1866-ban Erzsébet királyné is ezt az évszázados fát, aminek akkor, a ki­egyezés előtti esztendőben nagy hire kelt. Még ép volt a fa, amikor Keleti Gusztáv festőművész lefestette. A ki­lencvenes években villámcsapás érte a fát és a város vaspántokkal fogta kö­rül, hogy megmentse a végleges pusz­tulástól a Svábhegynek ezt az orszá­goshírű fáját. Sijgray Pál emlék­táblával jelölte meg a fát, amely azon­ban rohamos korhadásnak indult és 1917-ben a szélvihar kettétörte törzsét, úgy hogy csak a törzsének egy csonka része^ maradt meg. A fa történetéhez tartozik, hogy Budavára ostroma al­kalmával 1849-ben Remeliay Gusztáv nemzetőrkapitány, aki kémekre vadá­szott a hegyvidéken egy ártatlannak bizonyult vándorló legényt felakaszta- tott rá. Egy másik szomorú emléke a fá­nak, hogy most 100 éve: 1884 május 17-én, pünkösd napján óriási tömeg kirándulót ért ott a sokáig emlékezet­ben maradt rettenetes felhőszakadás, amely alkalommal néhány ember el is pusztult. Sajnos, ma már talán csak a gyökerei vannak meg a hires Norma­fának, de a helyét a város körülkerí­tette és emléktáblát állíttatott helyére. A budai templomok történetéhez tartozik, hogy a mai óbudai templom alapját 1744 június 8-án ásták meg, majd július 28-án történt az alapkő- letétel — ahogy azt az ottani , jól szer­kesztett „Egyházközségi Tudósítóban“ olvassuk. Az építést Barwick Keresz- tély plébános és Genszky Simon óbu­dai bíró szorgalmazta és Paur János György pesti építőmesternek a Zichy udvar és az óbudai városháza által jóváhagyott tervei szerint építették a tervező és Pfister András pesti kő művesmester segítségével. Az ácsmun­kát Weingartner Lipót, a bádogos­munkát Bindburg János György, a kőfaragást Mayer János Mihály -- csupa pesti mester végezte, öt évig épült és az építést 1749-ben fejezték be. Ugyanekkor készült el a Lajos utcai homlokzat kiképzése is, amelynek szob­rászati dísze, a bejárat felett nyugvó szent Rozália reliefje, a két oldalfül­kében álló szent Sebestyén és szent Rókus, továbbá a torony sarkainál álló szent Péter és Pál szobrai meg a voluták díszvázái. Ha ezek nem is mind személyes művei Bebo Károly helyi szobrásznak, de az ő műhelyéből kerültek ki, amely műhelyben ezidőtájt több szobrász dolgozott. A homlokzati bejárat faragott kapuzata eredetileg a homlokzat falához simult úgy, hogy szent Rozália reliefje közelről látható volt; a szélfogóul elgondolt, arányta­lan és összhangtalan előcsarnok újabb idők ehibázott toldása, amely torzul hat és láthatatlanná teszi szent Rozá­lia fekvő alakját. Hamisított ötvösművészeti munkákat adott el eredetiek gyanánt egy pesti ötvös. A tulajdonosok hosszú ideig ab­ban a boldog tudatban éltek, hogy va­lódi műremekek birtokosai, míg vélet­lenül kiderült a turpisság. íme az illú­ziói Elég volt a puszta hite a valódi­ságnak, hogy büszkélkedve mutogas­sák kincseiket. Hány ilyen hamis, csak­is az illúzió mázával bevont kincs van életünkben! BUDAI KRÓNIKA Törhetetlen bizakodással nézünk a jövő elébe. Jóleső érzés, ha mindennapi gond­jaink mellett a jövő reményeinek is szentelhetünk egy csekély ősz- szeget. Az osztálysorsjáték min­denkinek módot nyújt — vagyoni viszonyaihoz mérten — helyzeté- Dek Javitasara. Ha az osztály- sorsjáték egyebet sem szolgáltat­na mint egy kis izgalmas játékot mely kizökkent bennünket eav- hangu életünkből, mely szug-gesz- tiv erejével kellemesebb hitbe ringat bennünket, növeli önbizal­munkat és reménységet nyújt hogy a jövőt szebbnek és jobbnak is láthassuk, már üdvös dolgot végzett. Hát még az a kitartó remény, hogy szerencsével még a szenzá­ciós 109.000 pengőt, 200.000 pengőt, sőt 300.000 pengőt is nyerhet bár­ki, gyönyörű perspektívát nyit meg a gazdagságért, boldogságért vágyódók számára. Ezért fokozó­dik évről-évre a m. kir. osztály­sorsjáték híveinek hatalmas- tá­bora. Az új sorsjáték október 14-én kezdődik. I., Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. Zene = hangulat Tánc =szórakozás Konyha — ólvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS Éhgyomorra naponta igyék egy pohár s vábhegyi ^ a natár i um subalpin (430 m) diétás gyógyinté már napi 16.— pengőért legtökéh sebb szanatóriumi ellátást ni 5—6-szori étkezéssel, vizkúréval égi — A Budai Vigadót a Németország­ból hazajött művészek akarják kibé­relni hangverseny és bár céljára, de aligha nem visszautasítják az ajánla­tot, mert a Vigadóra sokféle szükség van. — Városrendezési ankétot rendeznek a harmadik kerületben <a híd-kérdés és a vele kapcsolatos problémák megvi­tatására. — Kevés a polgári iskolája Kelen­földnek, ahonnan a Fehérsas térre jár­nak a tanulók, mert a Váli úti iskola túlzsúfolt. — Óbuda panaszát a kisszakaszrend­szerrel orvosolták. A Fő tértől a Szép­völgy uccáig és innen a Margithídig egy-egy kisszakasz. Eddig ez háromba került. | — Szent Gellért tiszteletére névünne­pén, szeptember 24-én országos ünnep volt a tabáni plébániatemplomban, amely a Szent Gellért szobornál foly­tatódott — A budai alagút forgalma 1881-ben a következő volt: 1,341.245 gyalogos,5245 targoncás, 151.182 egyesfogat és 217.305 kettősfogat. Az összes vámjövedelem 55.710 forint 61 krajcár volt. — A képviselőválasztók névjegyzéke ellen összesen 33-an szólaltak csak fel. Észrevételt különben október 15-ig le­het tenni. — A fővárosi kath. plébániákat Bre- yer István dr. püspök felülvizsgálja. Ez az úgynevezett Canonica visitatio, amely alatt az egyházi javak leltáro­zása értendő, legutoljára a kilencvenes években volt a főváros területén. — Az angol városok polgármesterei nagyon érdeklődnek Budapest iránt. Legutóbb Richmond város főpolgár­mestere jelezet, hogy meglátogatja Bu­dapestet. — A legtöbb tatarozni való ház, ösz- szesen 208 Óbudán van; a legkevesebb, 12 az I. kerületben. Halottak napjára elkészül a far­kasréti villamos második vágánya s elkészül a pálya végén a hurokvágány is, ami a forgalmat meggyorsítja. Télen a kettős villamoskocsik egyikét teljesen kisszaka szoknak ren­dezik be. — Ennek az évnek első felében 6017 élveszületés és 6956 halálozás volt. Ter­mészetes szaporodás helyett 939 főnyi a csökkenés. — Az új Attila és Juventus források vize a gyógyvíz elnevezést kapta. Csak még tájékoztató táblák hiányoznak. — Az álláshalmozások megszünteté­sét egy évre elodázza a most kibocsáj- tandó kérdőívekre adott válaszok fel­dolgozása. — Egy és negyed millió pengőt kér a református egyház a fővárostól öt új templom építéséhez. — Az uccai gyűjtések korlátozását kéri a főváros .a belügyminisztertől — a polgárság anyagi kimerültségére va­ló hivatkozással. A téli nyomorúság leküzdése ellen a főváros Sipőcz polgármester nyilat­kozata szerint elszánt harcot akar foly­tatni. De ez úgylátszik csak a fizikai munkásokra korlátozódik a segélynyúj­tás, mert a szellemi szükségmunkát — többezer ember utolsó reményét — nem indítják meg, a főváros tíz milliós de­ficitje miatt. Már 50 év előtt is sok gondot okozott a főváros vezetőségének a Tabán. Rá­jöttek ugyanis, hogy a Kereszt ucca 48. számú ház lakói koldusok és a házban oly egészségtelen volt a levegő, hogy a lakók egyrészét ki kellett lakoltatni. Volt szoba, amelyben 22-en laktak és a legkisebb szobának is 16 a lakója. A la­kók nagy száma dacára, minden szobá­ban csak két ágy volt, a többiek szal­mán aludtak a földön. budai basa. Budán, II., Fő ucca 84. sx. 45 fokos Ewasm szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnát­riumot. magnéziu­mot tartalmazó hevviz köszvény, csúz, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-, epe-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyo­morhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúra FÜRDŐ ÓBUDA — *^*»1 AKVINKUM Késő őszi g POMPÁS STRAN'O Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter rádloakttv thermálvíz A szentendrei HÉV vasútnak aMFI R haji >knak és az ÚJPESTI átkelő propellernek álló mása Bújni Polgárok! Keressétek fel a szekszárdi borospincét! Szekszárdi bikavér . . iterje —.30 Sötét kadarka ................... „ —.60 Aszta li fehér................... „ —.60 Ürmös m agyar „Vermouth" „ 1.20 Budára ötliteres rendelést haza szállítunk! Magyar üdvözlettel PökotO Sándor üzletvezető Budapest, Vili, József ucca 19. sz. Telefon; 32-0-63. Nincsen párja o szekszárdi bornak A borospince ékességei: Hagyományos pompája magyar vin- cellérdiszítmények, címerek, magyar köszöntő-rigmusok. Nemes és olcsó szekszárdi fajborok l Borkóstoló poharazással l Minden látogató a, szekszárdi szőlőhegyek történetéről szóló emlékfüzetet kap I

Next

/
Oldalképek
Tartalom