Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-09-14 / 1138. szám

XXX. évf. 1X38. BZ. ELŐFIZETÉS Egy évre . . . 21.— P Negyed évre . . 6.— P Egyes szám 40 fül. Egyesületek amelyek­nek hivatalos lapja, — tagjai féláron kapják Búdat Napló 1933 szeptember 14. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles. 1 •£» magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőségés kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. UÍ városrész készül a Gellérthegyen túl, a Lágy­mányos és a Kelenföld, az őrmező, őrsöd és Sasad egybeolvasztásával. Buda Alsóvárosnak nevezte el ezt a területet ötletesen Gömöri Győző, az egyik kelenföldi társaskör elnöke, aki a maga társaskörét is „Buda Al­sóváros Egyesületinek nevezte el. Ez az új városrész nem is annyira új, de föltétlenül ennek a századnak a szülöttje és központja a Szent Im­re tér. Egyik főútvonala a Ferenc József hídtól kiinduló Horthy M. út, amely a Szent Imre téren két ág­ra válik és innen indul Budapest egyik leghosszabb sugárútja, a Fe­hérvári út, mely ma Budapest egyik perspektivás, nagyjövöjű útja. Ke­resztezi ezeket a Lenke út, amely nagyarányú fejlődésnek indult és rövid időn belül látványos útja lesz Budapestnek. Fő közlekedési ere ennek az új ke­rületnek a „Kelenföldi sugárút“ lesz, amely szerencsés elgondolásban a Boráros téri út híd folytatásában a keserűvízforrásokhoz vezet, kétszer oly hosszú mint az Andrássy út és szintén villaszerűén végződik majd} amely útnak megnyitása, hozzáfér? hetően új világfürdőtelep megala­kulását jelenti és hivatva lesz a Bu­dán elhanyagolt ivókúrát a helyzet­hez méltón kifejleszteni. Új város képet kapna itt a főváros, mert dombnak futna a végén s így a vi­lágítás csodás hatásait érhetné itt el a város. A kelenföldi pályaudvar és a Máv töltése szerencsétlenül három részre osztja ezt az új városrészt és ezen okvetlenül, sürgősen segíteni kell. Ningsm semmi jogosultsága., hogy áz‘összekötő hídon at a Sasad aljáig fusson a vonat, aminek semmi gya­korlati célja sincsen. Annak már a Fehérvári út előtt le kell ka­nyarodnia a Dunapart felé és meg­kerülve a téli kikötőt, a Duna men­tén épült gyárak szolgálatára kell állania, hogy Albertfalva határán ágaztassa szét a dombóvári és győri útvonalakat és a Osepelszigettel szemben a Dunapart közelében épül­jön föl az új kelenföldi pályaudvar. Megszabadul így a fejlődést gátló töltéstől a kelenföldi rész és mint­egy varázsütésre új és jelentős ér­tékké válnak azok a telkek és csa­ládiházak, amelyek ma — megfele­lőbb helyi közlekedés hijján — érték­ben nem emelkednek, de vesztenek. A kerületet átmetsző új Kelenföldi sugárút rendkívül módon hatna szintén az út környékén a telekérték emelkedésére. Az új hídfő környéke — mint ahogy azt a Ferenc József hídfő környéke igazolja — rövid időn belül kiépülne és városfejlesztő Itatása olyan mértékben hatna a ma még vadonban fekvő dunamenti részre, mint ahogy hatot a Ferenc József híd is. A különféle gátak, feltöltések, va­súti vonalak miatt ma még rendszer­telenül épülő új városrész a Kelen- löldi.sugárút kiépítése révén rende­zett, planirozott területen szintén megindítaná jobbról, balról a nagy­arányú építkezést, ahová szívesen költözne a pesti oldalnak idehajló részéről a jobb, hegyi levegőre vágyó közönség. Hozzáférhetővé té­ve, föllendülne a Sósfürdő a maga világhírre érdemes és női bajokat párját ritkító módon gyógyító for­rásaival, már ma is szép fürdőpark­jával. A Dobogódomb környéke, amely előtt terülnek el az Őrmező keserííviz forrásai, mögötte pedig az örsödi völgy világszerte ismert és a Saxlehner család által annak idején világraszóló arányokban be­vezetett keserűvízek, — szinte föl­kínálkoznak a világtőke számára, hogy itt jelentős befektetésekkel Európa leghivatottabb ivókúra tele­pe létesüljön. Az új városrésznek pompás hegyi keretet ad Sasad he­gye, amelynek lejtőin már lassan­ként épül az új villaváros. Tálán ösztönszerűen, talán tuda­tosan a Városházán kialakult az a vélemény, hogy ezt az új városrészt külön kerületté kell tenni, ami a túl­ságosan nagy első kerület adminisz­trációjának nagy könnyítésére szol­gál. Az első kerület adófizető polgá­rainak érdeke is azt követeli, hogy a rendkívül távol eső és félnapokat igénylő utazás alól >— a Várbeli elöljáróságra és vissza — fölmentes­sék, amely közkívánság elől a Vá­rosházán sem zárkózhatnak el, mert elvégre is nem a kerület polgársága van itt az elöljáróságért, hanem for­dítva. Az első kerület felosztása há­rom részre már elhatározott tény s a kihasított két új kerület lesz délen a XI., északon pedi ’ a XII. kerület. Csak éppen hogy neífoaen alakulnak ki ezek az új egységek, amit gátol egyrészt a pénzhiány, másrészt a folyton változó politikai helyzet. Pedig az új kerületek kialakulását a városi adminisztráció tökéletes be­rendezésének kell megelőznie: Fölve­tődött az a gondolat is, hogy egye; lőre „kirendeltségeket“ állítanak fel az új kerületekben, de bizonyára za­varba jön minden gyakorlott elöl­járóság! vezető, ha fölvetnék előtte komolyan azt a kérdést, hogy a ke­rületi adminisztráció mely részeit rendeljék ki. Ez csak ideiglenes fol­tozás volna, költséges kísérlet és nem elégítené ki a polgárságot. A kelenföldi részen, amely a fej­lődésben is vezet, ma már sürgős az intézkedés és a Városházán elhatá­rozták, hogy a volt Zichy-féle kép­tár helyiségeiben rendezik be az új elöljáróságot, illetve kirendeltséget. Szerencsére a kiküldött építészeti bi­zottság ezt a tervet elvetette, mert el­sősorban költséges, másodsorban nem célszerű. Bérházban elhelyezett elöljáróságra vonatkozólag elriasztó példa a népes hetedik kerület elöljá­rósága, ahol botrányos helyzetekkel küzd a közönség is, a tisztviselői kar is. Bérház sohasem épülhet alkalma^ módon ilyen nagy hivatal számára. Drága és célszerűtlen. így járhatna a kelenföldi új elöljáróság is, ha a pillanatnyi szükség ilyen megoldás­ra kényszerítené a Városházát. Még ideiglenesen is fölösleges költséggel és rengeteg bosszúsággal jár. A Ke­lenföld, mint Budapest egyik leg­nagyobb kerülete, mint gyárvá­ros is rohamos fejlődésnek indul majd egyik részén a Dunaparton, másik részében , világjelentőségű fürdőteleppé alakul át, harmadik ré­szeben pedig villaszerűén épülő hegyvidék s így ide olyan elöljáró­ságot kell állítani* amely a fejlődését irányítani és . előmozdítani tudja. Takarékossági szempontból is, de fő­leg városfejlesztési szempontból mi­előbb meg kell oldani annak az utá­latos gödörnek a kérdését, mely a Horthy Miklós út .és Fehérvári út összefolyásánál, undortkeltő állapot­ban várja a végleges rendezést. Ke­lenföld legszebb terén ez a legtöbbet ígérő telek, önként' kínálkozik fel az új városrész központjának, ahol minden olyan közhivatalt összponto­sítani kell, ahol gyakran fordul meg a kerület közönsége. Tehát elsősor­ban ide kell építeni az elöljárósá­got, mégpedig hatalmas, impozáns palotában. A_mai tőkeviszonyok mel­lett föltétlenül akad vállalkozó, aki ezt fölépíti és szívesen vállalja úgy, hogy a város harminc év alatt évi 25 ezer pengő bérrel törleszti. Erre a telek tömbre kell épülnie valami re- doutszerű épületnek is, amely eset­leg színházi célokra is szolgál, nagy hangversenyteremmel, amely bálte­remnek is alkalmas és nagyobbará- nyú gyűlések befogadására is fel­használható. Ezt a telektömböt sür­gősen rendezni kell, mert új város­képet teremtünk vele és eltakarjuk a hátamögött még rendszertelenül épü­lő városrészt. Állanak ott már telje­sen kiépült utcasorok is, de a tájkép ma mégis sivár, mert a Fehérvári út rendezetlen, amit pedig egyelőre a vasúti töltés átjárójáig okvetlenül meg kell építeni. Az elöljáróság fölépítése így sok olyan célt szolgálná, ami egy világ­város fejlődésében rendkívül fontos és várossá avatná azt a városrészt, ^anieiy ma falusias, hatást vált ki a szemlélőben. Az a jóakarat mely a Kelenföld­del szemben a Városházán megnyi­latkozik, föltétlenül biztosítja a pol­gárságot afelől, hogy itt nem kicsi­nyes, ideiglenes toldozásról van szó, hanem a világvárossá fejlődő Buda­pesthez méltó megoldásról. .Dubonai Pál. Buda világünnepe 1686—1936. — A múltban rendezett ünnepek. — — Érdekes adatok a lengyel segítésről. — Állandóan emlékezetben kell tar­tanunk azt az európai világeseményt, aminő Budavárának 1686-ban történt visszafoglalása volt, amiben részvett Európának csaknem minden nem­zete és így annak megünneplése gondos rendezésben világünneppé válhat, ha az illetékes haltóságok már most intézkednek arról, hogy a nagy­világ kellően informáltassék. Minden adatot lehetőleg feldolgo­zunk és kérjük mindazokat, akiknek erre vonatkozó adataik vannak, hogy azokat rendelkezésünkre bocsátani szíveskedjenek. A nevezetes évfordulót minden al­kalommal megünnepelték s most kö­zöljük ezek leírását. Buda 1686-iki visszafoglalásának hajdani évfordulói. 1687 szeptember 2-án, Buda visz- sza foglalásának első évfordulóján „a kereszténységnek e diadalmas napján“ — miként a jezsuita atyák budavári rezidenciájának évkönyvei írják — „a melyen a múlt évben Buda a mi kezünkbe visszakerült és a mely eseménynek évfordulóját megünnepeltük, a szentséggel me­nyeit (baldachin) alatt, a melyet a csapatok kiválóbb tisztei vittek, a többi tisztek, nemesek és a polgárok­nak céhei részvétele mellett, körme- net tartatott. A császári résnél, — tudniillik azon helyen, melyet a csá­száriak a roham alkalmával legelő­ször elfoglaltak — az Ambrus-féle hymnus ágyúk dörgése mellett el­mondatott. Két nyelven, németül és magyarul díszbeszédek mondattak, melyeket a körmenetileg érekzett pes­ti nép is meghallgatott. Ezeknek vé­gével ugyanazon rendben történt a visszatérés templomunkba, a hol Is­tennek ünnepélyesebb misében ágyú- dörgések mellett hála adatott...“ 1711-ben a negyedszázados emlék­ünnepet, annak dacára, hogy Budán erősen pusztított, a pestis, mégis a rendes ünnepélyes keretek közt ül­ték meg, amelyek a fenti leírástól csak annyiban különböznek, hogy a visszafoglaláskor zsákmányolt zász­lókat s fegyvereket is körülhordoz­ták a körmeneten. A száz év előtti évfordulót a leg­utóbbi számokban ismertette a Bu­dai Napló. A megszokott formájú ünneplések közül csak az 1886-iki kétszázados évforduló válik ki külö­nös fényével. A már évekkel előbb megalakított rendezőbizottság megbízta a ma is nagy tiszteletben álló történettudó­sunkat: Károlyi Árpádot a visz- száfoglalás történetének megírásá­val. Károlyi Árpád díszműve még ma is a legjobb és legtökéletesebb monográfiánk ez esményről. Azután megbízták Majláth Bélát a történeti kiállítás rendezésével, amely 1886 augusztus 15-én meg is nyilt, továb­bá emlékérmet verettek, a helyőrségi templom falába emléktáblát illesz­tettek, nagyszabású ünnepségeket rendeztek. 1886 szeptember 1-én délután 5 órakor a Történelmi Társulat és Budapest székesfőváros törvényha­tósági bizottsága együttes díszülést tartott a Vigadó nagytermében, ame­lyet a díszes közönség zsúfolásig megtöltött. Megjelent a branden­burgi ezredek főtiszti küldöttsége, Becs és Stockholm képviselői, a ma­gyar kormány, a főpapság, a kato­nai és polgári hatóságok s ama kül­földi csaladok tagjai, akiket az ost­romban résztvett őseik iránti kegye­let ide vonzott. Pontban öt órakor megjelent kíséretével az uralkodó, /. Ferenc József, s akkor Ráth Károly főpolgármester elnöki beszéddel megnyitotta a dísziUést. Utána Ke­mény Gábor br., Széchenyi Antal gr. beszéltek, majd Károlyi Árpád előadása után Báth Károly rövid beszéddel bezárta a díszülést. Másnap, a tulajdonképeni évfor­dulón, a várbeli helyőrségi templom­ban Simor János hercegprímás mondott főpapi misét és ünnepi be­szédet, a Te Deum után pedig ünne­pélyesen leleplezték a templom fa­lába illesztett emléktáblát. Délután díszebéd és szeptember 5-én, vasár­nap, népünnepély a Városmajorban — zárták le a 200 éves fordulót. * Érdekes világot vet az akkori po­litikai viszonyokra az a körülmény, hogy Budavára visszafoglalásában nem vettek részt a lengyelek. A Budát 1686-ban visszafoglaló ár- mádában ott találjuk Európa majd­nem valamennyi népét. Volt ott ba­jor, sváb, frank, brandenburgi had­test, ausztriai és magyar sereg, svéd segélyhad s többezer fő- és közép­rangú spanyol, olasz, francia, angol, skót önkéntes, valósággal nemzet­közi jellegű hadsereg. Csak éppen a lengyelek hiányoz­tak. 1683-ban a lengyelek vitéz királya, Szobieszky János, szabadította meg felmentő seregével Bécset a török veszedelemtől, de ott volt lengyeléi­vel Esztergom visszavételénél is és a következő évben Buda sikertelen ostrománál a lengyel sereg a ma­gyar sereg mellett táborozott. Hogy történhetett mégis, hogy a nagy fel­szabadító ármádiában nem találunk egy lengyelt sémi Az ok: féltékenység, sértődés, pletyka, intrika, s mind az a sok gyarlóság, melynek összefoglaló fo­galma: a magasabb politika. A magyar királyi trónért folyta­tott vetélkedés, amely a tényleges uralkodó, I. Lipót, a Habsburgok uralpiäval elégedetlen magyarok ve­gére, Thököly Imre és a lengyel ki­rály fia, Szobieszky Jakab közt ki­alakult, volt a forrása azoknak a torzsalkodásoknak, melyek folyomá- nyaképen Szobieszky János Eszter­gom elfoglalása után sértődötten vo­nult haza téli szállására s a követ­kező 1684-ik évben már csak egy hadtestet küldött Érsekújvár és Bu­da ostromához. Mivel pedig a belső engedetlenség és a betegsége tény­leg annyira meggyöngítették, hogy a tatárok elleni harcban visszavonu­lásra kényszerült, sőt 1685-ben a ta­tárok Lembergig pusztították az or­szágát, Szobieszky 1686-ban szövet­ségre lépet az oroszokkal s a legyei fronton vette fel a harcot, a törökkel. Bár betegség gyötörte, maga vezette hadát és sikerült is elfoglalnia Mold­va fővárosát, Jászvásárt (Jassyt). így történt, hogy Buda visszafog­lalásában nem vettek részt a lengye­lek. —y —a dr. Az elnyomott svábok A barbár magyarok által oly rette­netesen elnyomott, szegénységbe üldö­zött, megkinoztatásukat oly fölényes kulturmegadással tűrő, igazán szána- lomraméltó svábokról, — ahogy ezt ők Germániában rólunk hirdetik, — ahogy az ő gálád anzágolásukat cáfoló újsá­gokat is megfenyegetik, — írja a min­den idevágó adatot gondosan össze­gyűjtő „Magyarok Lapja“, a követke­zőket: „A Bleyer-féle elnyomási vádakra ugyancsak rácáfol a Mária Terézia és II. József korabeli torontáli telepesek esete. Néhány héttel ezelőtt a párisi „L,Illustration“ közölt egy cikket fény- képfelvételekkel Charleville, Soultour stb. bánsági községekről, melyek annak idején tiszta francia települések vol­tak. 45—50 évvel ezelőtt az öregek még jól beszéltek franciául; a családnevek ma is franciák; Lafleur, Grandjean, Dupong, Mousong, Robespierre stb., nyelvük azonban már régen nem fran­cia, nem is magyar, hanem sváb! Te­hát „a nemzetiségeket elnyomó Ma­gyarországon“ a franciákat beolvasz­totta a legnagyobb ellenségükbe, a németségbe, a bécsi körmönfont tele­pítés. És Bleyer még panaszkodik és követelődzik!“ — Nevetséges! A belügyminisztérium szeptember 15-én kezdi meg a 3,200.00 pengő hadi- k ölesönsegély folyósítását. Az új házadómentességi törvénnyel kapcsolatosan a Mérnöki Kamara ter­vezete szerint a beépített belterületen való építkezés esetén 15—20 éves ház­adómentességet kapnának, míg olyan területen, amelyen még nem volt épü­let, mindössze 15 éves állami adómen­tességet nyújtana a kormány. A Tabán üres területeinek parcellá­zását határozta el a főváros. A parcel­lák értékesítéséből kb. 6 millió F be­vétel várható, egyelőre azonban nem megfelelő az érdeklődés. Az építkezési munkálatok a legjobb esetben jövő ta­vasszal fognak megkezdődni. A Boráros téri híd előmunkálatait télen is folytatják, mert a jövő év ta­vaszáig el akarnak készülni az alapo­zási munkák egy részével és a parti munkákkal. A Boráros téri híd építke­zésével kapcsolatban a vas- és gépipar egy része az őszi hónapokra is foglal­koztatáshoz jutott. Érdekes, hogy a Bo­ráros tér környékén a hídépítési mun­kák láttára meglehetősen élénk telek- spekuláció fejlődött ki. Az újabban megalakult épitő takarékpénztárak is részben erre a környékre koncentrál­ják most figyelmüket. A várhegy oldalának rendezését ké­szíti el a Közmunkák Tanácsa. Az Er­zsébet sugárút megépítését és az And­rássy út meghosszabbítását fedezet híj- ján nem tudják megvalósítani. Törványtjárók mizériái _ Az ügyes-bajos ember útja Esztergom és a budai Törvényház között — Esztergom és Buda között a tör­vénykezés révén elég élénk a forga­lom; az esztergomi járásbíróság terü­lete ugyanis a pestvidéki törvényszék területéhez tartozik, ennek székhelye pedig Budán, a Vízivárosban, a Fő ucca 70—78. szám alatti törvényházban van. Minthogy Esztergom és a pesti Nyugati pályaudvar között a távolság 58 km, Esztergom és Buda-Császárfür- dő között pedig csak 49 km. Esztergom számára a legközelebb eső budapesti pályaudvar Buda-Császárfürdö. volna és nem a pesti Nyugati pálya­udvar. Az esztergomiaknak tehát JJu- da-Császárfürdőn iát kellene leggyor­sabban és legolcsóbban a budai Tör­vényházat is elérhetniük. A hosszabb esztergom—pesti úton a menetjegy ára az I. osztályon 5 P 60 f, a II. osztályon 3 P 90 f, a III. osztályon 2 P 60 f, míg a rövidebb esztergom—budai úton csak 5 P 50 f, illetve csak 3 P 30 f, illetve csak 2 P 20 f. Buda-Császárfürdőtől a Törvényházig csak két kisszakasz- jegy kell, a pesti Nyugati pályaudvar­tól azonban már három kisszakaszjegy. Mindezt egybevetve: az esztergom— budai út költsége a Törvényházig és onnan vissza az I. osztályon 2 P 12 f-rel, a II. osztályon 1 P 32 f-rel, a III. osztályon 92 f-rel : kevesebb volna, mint az esztergom—pesti úté, — ha a „volna“ nem volna és Buda nem Buda volna . . . A tényleges helyzet szerint ugyanis a fent felsorolt előnyök még nem hasz­nálhatók ki, mert Buda—Császárfürdő vasúti forgalmát egyelőre még csak kültelki mértékre szabták. Esztergomból Budára már reggel 9 óra előtt igyekszik el­jutni az az esztergomi, akit reggel 9 órára idéztek a budai Törvényházba. Vonatja reggel 6 óra 48 perckor indul Esztergomból Budapestre, minthogy Óbudán nincs csatlakozása Iluda- Császárfürdő felé, kénytelen a pesti Nyugati pályaudva­rig jegyet váltani, Pestre 8 ,óra 53 perc­kor érkezik, itt kénytelen autótaxira ülni és áthajtani Budára a Törvény­házhoz, mert különben biztosan lekésik a 9 órás tárgyalásról. Persze gyorsabban, kényelmesebben és ol­csóbban érné el a Törvényházat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom