Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-08-17 / 1134. szám
Budát Napló Buda, 1933 augusztus 17. 2 GYÓGYFÜRDŐ Vixqyóqyintéxet, hullám- és napfürdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. dúlt közlekedési vállalatok járatainak hatása alatt ezek a területen kívüli települések hamarosan oly hatalmas községekké, majd városokká fejlődtek* hogy rövidesen magának az anya-kö- zületnek, vagyis a székesfővárosnak csináltak legnagyobb | konkurrenciát, elvonva a fővárostól hatalmas adójövedelmeket, illetékeket és a közszolgáltatásokért járó megtérítések bevételeit. Miután pedig a közlekedési járatok üzemben tartásának: joga annakidején az idegen társulatoknak hosszabb időre leköttetett, így a fővárosra nézve kedvezőtlen hatásuk megszüntetése csak megyáltásuk által vált lehetségessé. Az időközben tönkre adminisztrálódott. kivénült vállalatokat kellett a székes- fővárosnak magához váltania, így az e megváltásokban rejlő örömet szelíd malmiéval „veszteségének is lehetne nevezni, hacsak a főváros Nagy-Bu- dapest megteremtésével nem igyekszik jelentős veszteségeit behozni. Mellőzésről az ily örömök juttatása terén persze a publikum sem panaszkodha- tik, mert ha előbb kényszerből viselte is a meghatározott pontos időközökben közlekedő járatok használata után a hatóságilag jóváhagyott szerződéses alapon megállapított viteldíjakat, ezentúl — hacsak nem hajlandó eléggé szorgalmasan utazgatni és így a jövedelmezőség emelkedését hathatósan elősegíteni — még megeshetik, hogy pótdíjakkal fűszerezett viteldíjakat kell majd az esetleg ritkított időközökben közlekedő „közcélú“ járatokért fizetni — és pedig, amennyiben saját választott bölcs képviselőtestületének megszavazása alapján történik ez —, „önszántából“ fogja azt viselni. Ily körülmények között az volna az egyedüli céltudatos városfejlesztési politika, ha a városszéli .határrészek fejlesztése, ideiglenesen, a szomszédos törvényhatóságok területeivel szemben, a fővárosi közlekedési üzemek segítségével erősebben kultíváltatnék. Közlekedési üzemei, betelepülést és így népsűrűséget fejlesztő hatásának irányt- szabó befolyása révén, a székesfőváros ugyanis hasson oda, hogy a szomszédos környékbeli lakott területek és a főváros sűrűn beépült belsőbb részei között elterülő elmaradottabb kultúrájú nagyobb határrészek fejlődése jobban megindíttassék — Nagy-Buda- pest érdekében. Ezt célozzák különben ma a tervbevett határmenti állami telepítések is. E cél elérésére pedig az autóbusz kínálkozik a legalkalmasabbnak, de egyben itt kenyértörésre is kell vinni a dolgot, amennyiben a székesfővárosnak ebben a kérdésben határoznia kell, hogy előnyt ad-e a telepítéssel kapcsolatos agilis városfejlesztési politika kívánalmainak, vagy megelégszik a szép lassú fejlődéssel, hacsak közlekedési vállalatai így jobban jövedelmezhetnek. Ez — beismerem — kissé erőszakolt irányítása volna a fejlődésnek, közérdekű céljai azonban néhol mégis indokolhatnák azt. Általános, egyenlő és igazságos fejlődést azonban csak Nagy- Budapest megalapítása, vagyis az érdekellentéteknek a közfejlődésből ezúton való kikapcsolása adhatna, mely esetben, ha azután a szerves egybeol-' vadás a szomszédos községekkel megtörtént és a .székesfőváros törzsterülete az átcsatolt részekkel teljes harmóniában fejlődik tovább, akkor a közlekedési politika újabb fázisának érkezik el az ideje. Előfeltételként tudni kell, hogy a fentebb felsorolt perifériális rapid fejlődés kétségbevonhatatlanul a székesfőváros életadó vonzerejét mutatja, tehát most már viszont a közlekedésügynek, e fejlődésszülte lüktető perifériális életet továbbfejlesztő lehetőségeit, a székesfőváros használja ki jól. Az. általános, szabályozási, tervek ^lapján újabb közlekedési vonalakat építsen a m,a külön községeket képező területek felé és az eddigieknél is tökéletesebb közlekedést teremtsen, melynek révén az idecsatolandó, részek lakossága a fővárossal teljesen egybeforrhasson. Ennek hatása alatt remélhető, hogy az új közlekedési vonalak mentén fekvő, de eddig elmaradottabb székesfővárosi területek;- rövidesen beépülnek, benépesednek. A település hiányainak ily kiegyenlítődése után a környékbeli lakosságot abból az okból is be kell majd erősebben kapcsolni a főváros forgalmába, mert ha egyfajta közlekedési eszköz használata mellett, egy átszállójeggyel teheti meg az utat, bizonyára többen ideszoknak és a távolabbi környék községeinek lakói is a mai fővárosi kültelkek lakosaivá válnak. A város fejlődése tehát centrális irányt venne a injai szétszóródottiság helyett^ miként azt minden nagyobb nyugati metropolisban észlelhetjük. A fontos momentum mindenesetre az volna, hogy minden kültelki autóbuszvonalnak direkt kapcsolata legyen a főváros szivével és hogy a főváros közlekedési politikájának oda kell irányulnia, hogy a főváros minden egyes pontját jól és olcsón lehesseu megközelíteni, miként azt már mások is követelték. Ez okból is érdeke a fővárosnak, hogy a publikum legkedveltebb közlekedési eszközének, vagyis az autóbuszüzemnek vonalai szapori itassanak. Hangsúlyozza azonban a fenti követelmény az olcsóságot1 is, mely talán soha sem volt annyira kardinális alapkövetelménye egy vállalat rentabilitásának, mint éppen ma, amikor a rendkívülien megnehezült kereseti viszonyok gondolkozóvá teszik az utazóközönség nagy százalékát, hogy érdemes-e fuvardíjat fizetnie szándékolt útjáért. hogy arányban áll-e a költség a vitel- díj révén megszerezhető előnyökkel. De veszedelmes az utazóközönség kritikája is, ha azt tapasztalja, hogy lakó- vagy munkahelyétől a város közepébe csak vegyes járműtípusokkal lehet bejutnia, amely esetben kétféle vitcldij igen megdrágítja az állandó utazásait. Nagyon természetes, ha az ily egyén takarékoskodik utazásaival, talán más környékre is megy lakni, vagy arra törekszik, hogy némi gyaloglással egységes vonaljáratot érhessen el — esetleg fel sem száll és gyalogol. Ezért a csatlakozó vonalak és átszállási lehetőségek kiépítése rendkívül fontos kérdés és a viteldíj méretezésével egyenlő jelentőséggel bír. (Folytatjuk.) Új gyógyforrások a Rudasfürdőnél Nagy lépéssel vitte előre a város a fürdőváros ügyét, amikor a forgalomnak átadta azokat az új, ivókúrára alkalmas gyógyforrásokat, amiket Pávai Vájná Ferenc dr. főgeologus jelölt ki és a fúrást a város költségén el is végezték sikeresen, mert felszálló vizű forrásokat tártak fel, ami ötven év óta inem sikerült. Szombaton, e hó 13-én délben ünnepélyes külsőségek között, előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg és adta át rendeltetésének LIBER ENDRE h. polgármester. Két olyan értékes, rendkívüli gyógyhatású vizet tártak itt fel, amelyek minden tekintetben vetekszenek a világ leghíresebb fürdőinek gyógyforrásaival. Az egyik forrás erősen kéntartalmú, a másik rádiumemanációja pedig vetekszik, sőt egyenértékű a rádiumban leggazdagabb gasteini források vizével. Az egyik új gyógyforrást Attila-forrásnak nevezték el, ez 45 fok meleg és erősen kéntartalmú, a rádiu- mos forrás, amely a Juventus nevet kapta, 46.6 C. meleg. Mind a két új gyógyforrás a Rudasfürdő előtti gyógyudvarban, a Hungária-forrás ivócsarnokának közvetlen közelében van. PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főbányatanácsos, főgeologus, az európai hírű magyar geológus. A megnyitó ünnepségen résztvett József Ferenc dr. királyi herceg, Anna királyi hercegasszony, Liber Endre h. polgármester stb. LIBER ENDRE h. polgármester megnyitó beszédében kiemelte a fővárosi gyógyfürdők és gyógyforrások rendkívüli nagy értékét és nagy jelentőségét és hangoztatta, hogy csak a világháború és az utána bekövetkezett gazdasági nehézségek akadályozták meg, hogy a főváros a gyógyfürdők és gyógyforrások fejlesztése terveit megvalósítsa. Utána KOVÁCSHAZY VILMOS dr. tanácsnok ismertette a források történetét és beszámolt az itt végzett értékes munkáról. Frank Miklós dr. főorvos, a Balneológiái Egyesület főtitkára méltatta még az új forrósok feltárásának és megnyitásána k Miagy jelentőségét. Nemes J. György a budapesti gyakorlóorvosok részéről szólott és hangoztatta az ivókúrák lehetőségének nagy jelentőségét. Az ünneplő közönség ezután az alpolgármester vezetésével a forrásokhoz ment, amelyeknek megnyitották a csapjait és ízzel az aktussal most már négy gyógyforrás áll a nagyközönség rendelkezésére, a Hunkária-, az Árpád-, az Attila- és a Juventus rádiumos forrás. Az ünnepséget Bánlaky Géza, a székesfővárosi fürdők központi igazgatója rendezte nagy körültekintéssel. Szent István ünnepe — A budai oldalon, — A Szent István-körmenet felvonulását az idén is Magyarország és a külföld nagy érdeklődése kíséri. Augusztus 20-án kora reggel zenés ébresztő kelti a főváros lakosságát és az ideérkezett külföldi vendégeket. A körmenet kísérete az idén is legkésőbb 7.30 óráig gyülekezik a Tárnok uecá- ban és a Honvédszobor körül a Várban. A rendőrség a körmenet reggelén negyed 8 órakor lezárja a Szent György térre vezető utakat, úgy hogy a későbben érkezők csak a Kapisztrán téren át mehetnek fel a Várba. A kocsiközlekedést csak reggel 8 óráig engedik. A Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án 8.30 órakor indul az udvari Várplébánia templomból és azt Serédi lusztinián dr. bibornok-érsek, Magyar- ország hercegprímása vezeti. A körmenet a Palotasoron, a Szent György téren és uccán, a Dísztéren és a Tárnok uccán át vonul a budavári Koronázó Főtemplomba, ahol a körmenetet vezető hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikái, Breyer István dr. segédpüspök pedig szentbeszédet mond. Az ünnepi szent-misével egyidejűén a Szent István szobor előtt és a Kapisztrán téren szentmise és szentbeszéd lesz. Az ünnepi szentmise végeztével a körmenet a Koronázó Főtemplomból a Szent Háromság térre a Pázmány- és Verbőczy uccán, a Bécsikapu téren, a Nándor uccán, a Kapisztrán téren, Úri uccán, a Dísz- és Szent György téren, valamint a Palotasoron át tér vissza a Szent Jobb őrzési helyére. Augusztus 20-án este 7 órakor a gellérthegyi Sziklatemplomban könyörgő litánia és szentbeszéd után áldás lesz. FÜRDŐ ÓBUDA— AKVINKUM ka.« - , ■ ■i\eső őszig POMPÁS STRAND Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektoliter rádloahtlv t hermái víz Aszentendrei HÉV vasúinak a MFTR haiáknnk és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása A hívek égő gyertyákkal kezükben hallgatják végig az istentiszteletet. Gyülekezés este 7 óráig a Sziklatemplom előtt. Augusztus 19-én este >49 órától este 10 óráig a budai Halászbástya északi bástyatornyán az Országos Rákóczi Szövetség tárogatós zenekara hangver- iSenyez Szijj' Dénes karnagy vezényletével. Űszóverseny.' A Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye Sport Clubja augusztus 20-án este >48 órakor rendezi tisztelet- es vándordíjas úszóversenyét a Margitszigeten, ahol harmadízben kerül eldöntésre a népjóléti vóndorser- leg. Belépődíj — szigeti belépővel együtt — állóhelyre 50 fillér, ülőhelyre 1 pengő. Pompás, hűs kert a Kelen földön az AVAR I., ALBERT UCCA 5. SZ. a Fehérvári út mellett, a vasúti töltés átjárójánál. HÉV. a Gellérltöl. — Tel.: 52—2—38. KITŰNŐ olcsó KONYHA Éhgyomorra naponta igyék egy pohár budai basa. Budán, II., Fő ueca 84. sz. 45 fokos IHü szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas ldórnát- riumot. magnéziumot tartalmazó ti é v v i z köszvény, csúz, bőr- és csontbetegségek, fémmérgezés, máj-, ép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyo- morhúrut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők s egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—1, nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúra föafaioni tevéi Irta: Palóczi Edgár. Az utolsó kürtjei is elhangzott. Felejthetetlen nyári nap délutáni derűjében kisded gőzösünk, a Csobánc, neki vág a gerjedő magyar tengernek, hogy a költő hajdanvaló honába: Badacsonyba vigyen bennünket. Hamarosan feltárul előttünk a keszthelyi panoráma három jellegzetes, magasba szökő tornyával: a karmeliták monumentális templomának, a hercegi palotának és premontrei rendház templomának s a premontrei rendház templomá- tornya. Az új város hatalmasan kiszélesítette a keszthelyi városképet. Mint- ogy boldog aranyvilág mosolyog felénk Keszthely. Halmainak koszorús oldalain érik a százféle gyümölcs és zamatos gerezd és „kies sorhegyei“ lábánál felénk int Gyenesdiás, a Nemzeti Színház művészeinek kedves nyaralóhelye, híves erdeivel, Vadlánybarlangjával s mintha a nádas felől a balatoni szellő hozná felénk Berzsenyi Dániel Keszthelyt megénekelte örökszép költeményének egy foszlányát: Gyakran mulatoz itt zöld hinarak között Nereus, sáskoszorús nympha leányaival; Gyakran zengeti itt Árion énekét A hold fénye alatt gerjedő vizen. Félgömb alakú kies hegyeoske tűnik fel a zalai parton: Szent Mihály hegye. Itt született Kisfaludy Sándornak regéje; a Szentmihályhegyi remete, a hegyeoske temploma köré temették századok a háborgó Balaton áldozatait.... Amint Szent Mihály magasságába értünk, csonka hazánk legszebb panorámája: ** Szigligeti öböl Olaszország legszebb tájaival vetekedő képe tárul elénk. Lgymás után bukkannak fel Csobánc, Szentgyörgy, Gulács, Hegyesd, Tóti és Haláp művészi alakú, csodálatos kúphegyei és a valameny- nyit fölülmúló hatalmas Badacsony. Valamikor tűzfolyó ömlött belőlük a mélybe, ma hűs pincék rejtik tüzes boraikéit méhükbe,i,. Toronymagasságú bazaltoszlopok, opálzöld szőlők, elszórt nyaralók, nefelejtskék víz és ég, fenyőerdők örökzöl palástja teszik itt a nyaralóhelyek nyaralóhelyévé Balaton- györköt. A somogyi part felől Fonyód várhegye békés nyaralóival szinte megirigyelni látszik zalai testvéreinek szépségeit s hívogatóan ragyog felénk a távolból, míg a túlsó parton Szigliget várromja valami csodálatosan barna patinás színben, mint egy itt felejtett öreg huszár üli meg nyeregalakú hegyét. Csákóját rég elvitték félelmes idők viharjai, kőpalástját pedig kegyetlenül megmarcangolták korok és emberek.... Alig másfél órai út és máris Badacsonyban vagyunk. A kies fürdőt és takaros, új fürdőépületét, sajnos, egy sor Ízléstelenségben párját ritkító régi kabinsor üti agyon. Parkja elhanyagolt és a Hableányban, igen, a Hableányban, cigányzene helyett jazz fogad.” A fáraók füstösképű fiait púderes szakszofonosok váltották fel; mint ahogy a keszthelyi Hullámban is, ide vetődött két fiatal lengyel barátom nem kis megdöbbenésére, oroszruhás modern zenészek ütötték ki a cigány kezéből a vonót. Megjósoltam már évek előtt, hogy cigányzenészeink felett megkondult a halálharang, de hogy a Balaton magyar romantikájából is ily hamarosan el fognak költözni, ezt nem hittem volna.... Rekkenő hőségben, kedves társaságban vágunk neki a királyi méretű hatalmas hegynek. Pompás nyaralók szunyókálnak gondosan megművelt szőlőkertek ölében. Az egyik szőlőből gótikus kápolnatorony romja tekint le a Balatonra s néz át Somogyba, a Nagyberekbe, amelynek még egy század előtti ingoványait ma már szántóföldek borítják. A Kazinczy megénekelte szántódi nádasból is alig maradt ma már hírmondó. Dísztelen, durván vakolt épület a hegyoldalban: Szegedy Róza, a rózsák rózsájának egykori hajléka. Barna zsa- lugáteres ablakai mögött alszik a múlt. Kőhajításnyira tőle híves forrás: a Kisfaludy-forrás fakad a hegyoldalban. Mintha a magyar Pegazus sarkantyús lovagja rugatta volna a hegybe, hogy az ősi mithosznak megfelelőén üdítő vizével lelkesítse, hűtse vele a költők tüzét, fájdalmát, derűjét és borúját. A Szegedy-ház felett áll a költő hajléka. Egyszerű, dísztelen épület, az 1886-ban elhelyezett mégegysze- rűbb emléktáblával. Előtte régi fák kőpadokkal. Messziről jött túristák isz- szák a kedvderítő hegy levét. Eszter- házy herceg uradalma méri ki elegáns butéliákban, szalmafonatos, címeres kulacsokban. Beljebb kerülök a régi épületbe. Az ajtóban, ebben a szerény kiskapuban megállók. Itt állott valaha a Provence-ból hazajött költő. Innen küldte a szomszédba szerelmes szive legforróbb villámait, innen csodálta a Balatont, itt merengett naplementekor régi idők, nagy idők emlékein. A ház egyik szobája valamelyes múzeumnak van berendezve, éppen nem szerencsésen. Még a fényképek rendes és ízléses felakasztásával sem törődött senki. A turisták bántó lármája tölti meg az alacsony helyiséget, amelynek faláról Kisfaludy Sándor régi arcképe tekint le ránk. Szemben Ergy Józsefnek, a jeles magyar festőnek pasztellje ékesíti a falat. Katonaruhában, a világháború idejéből ábrázolja a művészt, amikór a badacsonyi hadikórház lakója volt. Érdekes találkozása a költőnek és a művésznek. ... Búcsúzunk. Lassan feljő a telihold Somogyországból, mint egy hatalmas tűzgolyóbis a Balaton acélkékes vize fölé. Reszket sápadt fénye a sima víztükrön. Mély hullámbarázdákat vág a hajó csavarja. Csillám 1 ik vize a szép Balatonnak és eszembe jut Garay János Balatoni kagylóinak egyike: Kenésétől Keszthelyig Terjed el ia Balaton; Ott az éden kapuja, Itt az édenkert vagyon. Akik eddig jöttek, Keszthelynél kiszálljatok: Szent a föld, amelyet itt Be fog járni lábatok. Keszthely, 1933 augusztus 8-án. Fogynak a napjaim ... Fogynak a napjaim, sivár, üres napok, Róluk, ha rosszat nem, jót biz‘ nem mondhatok. Nem remélek én már semmi újat, szépet, Egyhangúan folyik ez a szürke élet. Óh, pedig volt idő, nem is olyan régen, Fönn szarnyalt a lelkem, fönn a magas égen, Föl tudott röpülni, hova vonta vágya, Halhatatlan fényű csillagok honába. Olyan voltam, mint a fiatal bérei sas, Mely előtt az égnek kék égje se magas. De a sors, a végzet erősebb volt nálam, Vihar jött viharra s összetörte szárnyam. Olyan voltam, mint a fiatal oroszlán, mely ott növekedett künn a szabad pusztán, Bátorrá, erőssé tette a természet: Ilyen voltam, de már megviselt az élet. Szivemben lángolt az érzelmek világa, Sok vágy, remény, ábránd született e lángba1, S mind elhamvadt, mintha soha se lett volna, Lelkemnek kincseit vesztettem azokba. S napról-napra tompán, egykedvűen élek, mint körültem a sok közönséges lélek. Eszmék gyűjtéséről örökre lemondtam, Veszkölődöm földi kicsinyes dolgokban. S fogynak a napjaim, sivár, üres napok, Nem örülök rajta, de nem is búsulok. Belefásultam már, ez az ember sorsa, Nem remélek semmit, hiába is volna. • P. Juhász Ödön,
