Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-01-01 / 1106. szám
Budai Napló Budapest, 1933. Január t. Szent GELLÉRT J GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet, hullám- és napfürdő ^ Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet, nak, mint az ipar; munkások részére jelentős munkaalkalom. Nem veszteséges befektetés, mert kiküszöböl városfejlesztési akadályokat, kiélésit szépészeti követelményeket s amellett a vasút részéről csupán érték áthelyeződés. Ez az elhelyezés semminemű jövőbeni városrendezést ezen területre nem akadályoz meg, mer táltalában a környező utcák nívója alá kerül, tehát kiegyenlíti egy minden másra alkalmatlan völgy hepe-hupás területeit jól kihasználható felületekre. A Getlért-hegybenfurt vasúti alagútárat senkinek sem lehet útjában. A Gellérthegy mögött a Budaörsi-út mellett töltésen halad a pálya villa övezetben, magasvasut alakjábn, alatta akár minden harmadik lépésben átjáró létesíthető és a töltés oldala zöld beültetésekkel még előnyösen díszíthető is. A Szent Imre herceg-utja felett is a hid kibővíthető és díszíthető, hogy azt hatásrontónak ne tekintsék. Kelenföld sík területén nem okozhat nagyobb városrendezési akadályt a vasútvonal, hiszen itt akarták a nagy területen körülhatárolt pályaudvart elhelyezni. Feltéve, de meg nem engedve, hogy | ha mindezek dacára a pályaudvarid mégis kihelyeznék a Buda szivében vissza maradó árok mire volna felhasználható? Lakóháznak nem, mert annak _ a földszintje sőt még az emelete is pince lenne. Vagy park talán, esetleg fürdőpark? Kitéve egyenesen az északi szélnek, amely onnan ki sem tudna jutni? Szerencsétlen gondolat lenne. Általában ennek az ároknak felhasználás,- megoldását nehéz és há- ládatlan feladatnak tartom. De megvannak e terv nagy közlekedési előnyei. A „Keletidnek csakl egy útvonala van a Belváros illetve a főváros centruma irányában, a ,,Déli pályaudvarnak pedig a tervezett elhelyezéséből máris három fővonala van a főváros sűrűn lakott részei felé. A Mészáros-utcán át az alagút irányában mint a legfőbb útvonal, a második a Margithid felé a pii. felhagyandó területén keresztül, a harmadik az Erzsébethidon át a most épülő transzverzális ut nagyszerű kilátóvonalán s a megépítendő Tabánon keresztül. Ugyancsak fővonalnak tekinthetők a Kelenföld, a Sashegy, Németvölgy és Svábhegy sűrűn lakott területei felé haladó utak. A pesti dunaparti szállóktól pedig ez a pályaudvar nem esik messzebb, mint a nagy körút. „Buda világfürdő“ érdekeit pedig nagy arányokban szolgálná, mert a külföld által is elismert gyógyvizeink forgalmát az ilyen elhelyezés csak növelné. A gyógyulást keresőknek egyszerű és kényelmes összeköttetése a pályaudvar és a fürdők között nein jelentéktelen tényező ugyanígy idegenforgalmi szempontból is. Indokolni ezt talán felesleges, ennek fontosságát mindeki átérzi, aki idegen váró- rosok kényelmét már élvezte. Csaknem félórával korábban érheti el célját a dunántúli utas. ha nem kell előzőleg Budapestet a raktárak és hasonló külterületi intézmények tömegén keresztül körülutazni. Erre a pályaudvarra kell irányítani a Dunántúl és nyugat személyforgalmát. Az ut minimálisan 15 kilométerrel cs a Rákóczi-út több akadályos hosz- szával rövidül. Közlekedési szempontból a Rákczi-út túlzsúfolt forgalma lényegesen tehermentesülne, m'íg Budán a többirányú fővonalakon semminemű bonyodalmat a forgalomtöbblet nem okozna. Az építés után a felszabadult területeken és azoknak környékén természetesen a belforgalom is emelkedne, sőt egy újabb ipari és kereskedelmi gócpont alakulna ki, tehát az elszegényedett Buda polgársága uj keresethez jutna. Ä pu. megtervezésénél nemcsak a máj forgalmi szükségleteket kell fP gyelembe venni, hanem számítani kell a jövő fejlődésének kilátásait is. A forgalom a jelenlegi gazdasági de- pressió elmúltává lfokozottabb mértékben fog jelentkezni, amire annál inkább lehet számítani, mert Buda fürdőváros értéke, jelentősége ki fog domborodni, ehhez már is varrnak jelenségek. A kelenföldi forgalom emelkedik s ha a Kelet tarkasága Budapesten erőteljesebben mutatkozik, az ide fogja vonzani a Nyugatot is. Az uj pályaudvar- felépítményeit nyilvános tervpáyázatok útján kell beszerzni, de sürgősen, mert rengeteg munkáskéznek adna dolgot, s elodázhatatlan fontos szükségleteket valósítana meg. A szükséges tőke is visszatérülne a felszabadult telkek értékében, tehát úgyszólván pénzbe sem ke-J riilne, csak átmeneti költségekről kelj lene gondoskodni. A jövendő Budapest Harrer Ferenc dr. előadása a Budai Klubban Ritka alkalommal gyűlt a Budai Klub helyiségében ily nagyszámú és előkelő közönség, mint december hő 20-án .amikor HARRER FERENC dr. ny. alpolgármester a klub elnöke ismeretté előadás keretében Budapest városfejlsztő programmját. Jelen voltak: Bárczy Isván dr. ny. miniszter, Ripka Ftrenc dr. ny. főpolgármester, Liber Endre alpolgármester, Bérezel Jenő dr. ny. alpolgármester, Wildner Ödön dr., ny. tanácsnok, Pihler Gyula dr. ny. főstatisztikai hivatali igazgató, Vezér Károly dr. h. elöljáró, Exner Kornél dr. ny. ál-’ Iamtitkár, Éber Antal dr. és Scheuer Róbert orsz. képviselők. Beke Manó dr. ny. egyetemi tanár, Hoór Tempis Moritz dr. műegyetemi tanár, Schaok Béla udv. tan., ny. keresk. isk. főigazgató, Aggházy Kamii tzredes, a Hadimúzeum igazgatója. Vadász Mihály dr. és Luginayer József dr. kormányfőtanácsosok, Sós Ál-min vezér- igazgató, Spanyol Sándor igazgató, Nádas Béla. dr. és sokan, érdeklődők. Éber Antal dr a klub társelnöKc'üdvo^ zöite a vendégeket és méltatta egy új városfejlesztési Programm rendkívüli jelentőségét Harrer Ferenc dr. előadását avval a megállapítással kezdte, hogy céltudatos városépítési és ■ lakásügyi politikánk eddig nem volt és emiatt a város fejlődését egyedül irányító spekuláció, Budapest nagy kiterjedése és a mai beépítési lehetőségek mellett szükségképen a rendszertelen városfejlődéshez a túlmagas telekárakhoz és a közműépítési problémának megoldhatatlanságához kellett, hogy vezessen. Átfogó, szerves városfejlesztési programme van szükség, amelynek alapkérdése: miféle települési politikát folytassunk; intenzivet, a város belső részei kiépítését és újjáépítését kezdeményezőt, vagy extensívet, a külsőrészek beépítését támogatót — mindkettőt azonban összhangba kell hozni a települési szükséglettel. Előadó nézete szerint az előbbi előnyösebb, mert csak az elavult házak lebontásává lérhető el, hogy így az építési tevékenység folyamatossá, állandóvá válhass éje j •, j A települési kérdésbe kapcsolódik bele Nagy-Budapest problémája, amely megoldható oly módon, hogy a fővárosnak a Nagy-Budapesttel szemben táplált pénzügyi aggályai elesnek. A viziutak kérdésének érintése után Harrer áttért a nagyvasúti problémára, amelynek megoldása a közlekedési érdekeknek a városépítés követeléseivel való összhiangbaliozatalábau áll. A különleges budai pályaudvar; kérdések, a délivasuti és a. Császárfürdő állomás sorsa, valamint a HÉV Pál ffy-téri és Gellért-téri állomásainak eltávolítása, csak nagy koncepció keretében, találhatnak kielégítő megoldást. A város elrendezésének, valamint a szabályozási és építési kérdéseknek rövid érintése után előadó részletesebben a fürdőváros problémáiról beszélt, kiemel- vénTkntönröeu. a budai lorrcisoljs-ée-itnTtWi- jeleniőségét. Kinummrt^'fíőgy a fürdővárost Illetőleg legalapvetőbb kérdések sincsenek kizárva és kijelentette, hogy erre a munkára ‘ most az elnölete alatt, működő városépítési bizottság vállalko- ! zott. Budapest' fürdőit vissza kell vezetni arra az útra, amelyen eredetileg elindultak, t. i„ hogy gyógyfürdőkké váljanak. Mint fontos budai városfejlesztési problémákat Harrer még a Várnak és a Várhegy lejtőinek rendezését, valamint a hegyvidéki kilátásos úthálózat kifejlesztését jelölte meg. Ezután még ismertette a városfejlesztés jogi és pénzügyi • előfeltételeit és hosszasan tartó taps kíséretében fejezte be ezzel érdekes előadását, amelyért Éber Antal dr. mondott köszönetét. RaVaSz cukrász Ü KMSZTHtó-KÖBÚT 15 ! EL°KELŐ Telefon: 502-34. CUKRÁSZ SZALON SS utazás Jbudán ]rta Qegus Dániát Néhány hete a budai szobrok száma egy nagyon szép és magasztos emlékművel szaporodott. A Margit-hid budai oldalán a jobboldali park közepén állították fel a prsemysli hősök emlékét: hatalmas talapzaton méltó- ságos küzdő oroszlán, amelynek első lábai egy várfokon összetört ágyukon s tépett zászlókon nyugszanak. Sződi szobrászművész alkotta, akiről a leleplezési beszédet tartó Tamásy altábornagy ágy emlékezett meg: százados. A derék alkotó művész tehát ott harcolt a hősök között, talán prse- myslibe, szobrára tehát beleöntötte nemcsak művészi tudását, lelkének röptét, de a helyzet ismerete, átélése, a tragédia és hősi, küzdelem teljes megértése által adott igaz átgondolását, otthonvalóságát. A nemes és megbecsülő ellenfél nevezte el a vár védőit „oroszlánoknak“, a psemisli emlék ábrázolására tehát magától kínálkozott az erő legpompásabb szimbóluma, az állatok fejedelme: az oroszlán. Prsemisl! Ennek a névnek akiejtésekor lelkűnkben felmerül a világháborúnak ránk nézve talán legszomorúbb emléke, (a trianoni béke ma is jelen, nem sorolhatom mellé, pedig ez még szomorúbb), amely akkor, 1915-ben, a dicsőséges előmenetelben, majdnem kibírhatatlan tragédiaként zúdult mi árva magyarok lelkére. Hogyisne, remek katonáink mindenütt győznek, mennek előre feltartózhatatlanúl, a megvívhatatlannak tartott erőd dicsőségesen állja az oroszok ostromát, képtelen álomnak tartottuk, hogy elessen valaha is. Az a hivatása, hogy a felénk hömpölygő orosz áradatot feltartóztassa, ha elesik, nyitva a határaink az ellenségnek. A háború sorsának eldöltét sejtettük az erődítmény sorsában s az volt a hitünk, ha falai ledőlnek, Magyarország nem kerülheti el, hogy hadszíntér legyen, a mi pedig egyenlő az ország teljes elpusztulásával. A borzalmas hirt tehát, hogy Prsemisl elesett, csak suttogva, félve mertük tovább adni, mindig abban a reszkető gondolatban, hogy a másik percben megjön rá a reménykedés szülte örvendetes cáfolat. Hát nem jött meg. A vár, hősi küzdelem után, orosz kézre került, mert a hős védők, ha azt akarták, hogy őket az éhhalál egytől-egyig le ne kaszálja, kénytelenek voltak kapitulálni. Az emlékbeszédet tartó hős Tamásy generálistól, — aki a Kuzmanek parancsnoksága alatt a fényes haditetteknek beláthatatlan sorát követte el, — megtudtuk, hogy milyen szenvedéseken mentek ott keresztül a várat védő katonák, de megtudtuk azt is, hogy a felszerelés és berendezkedés hiánya is siettette az elbukást. A primitiv hadi eszközök, a rongyos bak- kancsok, a hiányos ruházat, az élelemről való rosszul gondolkodás összeadása hozta ki a szomorú eredményt. Amit, sajnos, más harctéren is kon-, statálhattunk, nemcsak Prsemisl-ben. A prsemisjj magyar hősök megtették a kötelességüket, minden tisztelet az övéké. Hogy mennyire megtették, bizonyítja az ellenfél elbánása: az orosz minden psemisli katonának meghagyta a fegyverét. És ezt a kivételes bánásmódot velük még a fogságban is megtartotta. Az ostromlott várban azonban más is történik. Piacsek Kamii hadnagy egy pionír sátorban rátalál egy csomó versre s felfedezi, a magyar irodalom igaz dicsőségére, a háború nagy és igazi poétáját, akin szürke, gyűrött, rongyos és sáros közkatona ruha van, — elveszi tőle a verseket s kiszórja a küzdő katonák közé. És a fakó, kopott pionír káplár neve egyszerre felrepül a halhatatlanságba. Gépmadár száll fel e versekkel, a levegőn keresztül haza hozza hozzánk: „Reménykedő magyaroknak Küldöm át a légen, Reménykedő magyarokkal A jó Isten Tegyen.“ És Gyóni Géza, a háború egyetlen nagy poétája, mint a görög Tyrteus, mint költő testvére, a szabadságharc Petőfije, — oda áll a küzdő hősök közé és mint azok, „lanttal kezében buzdítja a csatát“. És e csoda verseken keresztül látjuk a csoda küzdelmet s lelkünk egész odaadásával, remegésével és reménykedésével kisérjük a tragédia fejleményeit, mi: „reménykedő Magyarok.“ Mikor a rongy sátor nyöszörög a Hogy élek még, óh, hihetetlen épség. Az I. kér. Iparoskör e hó 19-én Korányi Márton elnöklete alatt igen látogatott választmányi ülést tartott, amelyen a vezetőség beszámolt az elszegényedett iparosok segélyezése érdekében tett intézkedéseiről. A választmány elhatározta, hogy január havában felállítja az ipari szakosztályokat, hogy az egyes .szakmák gazdasági kénléseit és sérelmeit letárgyalhassák. Elhatározták, hogy szilveszter estéi rendeznek. Egyben tagokat delegált a Délkeriileti Egységes Polgári Pártban egy- időben tartott ipari értekezleten való képvisel telesre Havas József díszelnök. Sógor József társelnök, Adamelz Ignác és Mo- ravesik Sándor háznagy személyében. IGYUNK „HARMAT“-VIZET! Megrendelhető a székesfővárosi Ásvány- víziizemnél I. Gellert-rakpart 1. Telefon: 530-03. SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM gyönyörű téli havas környezetében legtökéletesebb a üdülés. — Vizke- reszti weekend: 3J= nap, csütörtök délutántól — hétfő délelőttig már 70.— pengőtől. Huszonötéves jubileumát ünnepelte nemrég Rozsoudai Albert székesfővárosi nyomdai főtiszt, lapunk egyik régi volt munkatársa. A jubileumon közel háromszázan vettek részt s a székesfőváros tanácsa is képviseltette magát. Az ünnepelt nemcsak mint nyomdászrszakember kiváló, irodalmi téren is élénk tevékenységet fejtett ki. Számos vidéki lapban jelentek meg politikai és közgazdasági cikkein kivül novellái is. Társadalmi téren is kiváló egyéniség, a Budapesti Népfőiskolái Széchenyi Szövetség ügyvezető elnöki székében közel 10 éve fejt ki elismerésre méltó munkát. A romantika, amennyiben még megmaradt ebben a reális világban, Budára menekült s ma már csak a régi budai cukrászdák képviselik. Ezt a romantikát, párosulva modern, Ízléses környezettel, képviseli a 25 éves Tornai cukrászda, melyet nemrég alakítottak át és nagyobbitottak meg. FOTÓCIKKEK Zibrinyinél, Attlla-v. 8. Erősen készülődik Szilveszterre a „Szatyor“, ahogyan a Hudik-Távemát szellemesen elnevezték. Ez az elnevezés egyszerre népszerűvé vált Budán, mint maga az az Ízléses szórakozóhely, amelyet es- léröl-cstérc a legjobb közönség tölt meg. A Hudib-Tavet-na nagy népszerűségét nem- nomcsak hangulatos interieurje, hanem szigorúan kávéházi árai is megmagyaráz- ,zák. * »- — - - «<• —— BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ELEKTROMOS MÜVEI A fogyasztóközöiijkég szíves figyelmébe ajánljuk állandó kiállításunk megtekintését, ahol a szaTiályszerü—szerelések módjait, a különböző helyiségek helyes megvilágítását. a villamos háztartási eszközöket és gépeket üzemben is tanulmányozhatja. A kiállítás az V. Honvéd-utca 22. (Markó-utca sarok) szám alatt van és díjtalanúl megtekinthető minden hétköznapon délelőtt 8—12 és délután 4—7 óra között. A közlekedés 15. számú autóbusszal és a 2, 16, 22 és 48 számú villamossal. _____ ERD ŐS JÓZSEF hirdetési irodája BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 35. ÜZLETFELEINEK BOLDOG UJ ÉVET KÍVÁN. A betegségek égési sora így: az epekőbetegség és epehólyagbánta- Iom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a hasban és különösen a májban, köszvény, vesemed.cn- cebetegségek, alkati kövérség stb. stb eseteiben a hunyadi János keserűviz biztosan megszünteti a Székrekedést, szabályosa a bélműködést, azt nemre és korra való- tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel ímsználhatja. Az orvosok ezrei írják elő betegeidnek és a betegek tízezrei írtak róla elismerő nyilatkozatot. Legszebb ajándék a Bőrdiszmüárú 0 Bőröndök, retikűlök, pénz- és névjegytárcák, nagy választékban, olcsó áron, Ízléses, szép kivitelben Krisztina-körut 61 szám Postapalotával szemben 33 éves cég! Kelmefestést, vegytisztitást csak szakemberrel végeztessen REICHER II., TÉGLA-U 9 bu dOkende turcsa konosiurlar Saját készítményt! I P Ő K Elsőrendű minőségben olcsó árakon NÉMETH BÉLA régi budai cipészmester uj üzletében II. Zslgmond-utca l (Pálfty-íér sarok) A közismert 40 éves SCHMIEDL DÁNIEL HENTESÁRUGYÁR Fiókja I. Horthy Miklós-út 33. alatt MEGNYÍLT Hangulatos esték a Császárfürdő éttermében ahol minden este KRAFT PEPI és FETTERMANN JÁNOS schrammelegytittese énekel és muzsikál Kellemesen fütött terem, jó bácskai konyha, pompás hárslevelű bor Tisztelettel Csinszka Kon rád Hogy hall e fül, hegy látnak e szemek S az arcom érzi jeges szél, csípését.“ „Mikor a pokolnak égő torka tárul S vér csorog a földön, vér csorog a fárul, Mikor a nagy sátor nyöszörög a szélben S haló honvéd sóhajt: fiam.. feleségem.“ A vár elesett, a fogoly oroszlánok ott lépkednek már Szibéria felé. Ott halad a költő is, a lelke összetörve, de a dalt azért adja még. Adja, amíg végkép el nem borul. Távoli, mérhetetlen messziségben, rabok temetőjében, kis fejfán egy név: Gyóni Géza Ám a költő hamvai haza vágynak, ide a hazai földbe. Mikor fogja meghallani az ország a halott költőnek ezt a hazavágyó, bús sóhajtását,?!... Jól esett, hogy az emlékleleplezés hivatalos szónoka (József főherceg kimentette magát) Tamásy tábornok beleszőtte beszédébe „Gyóni bajtárs“ emlékét: érezte és megértette, hogy a két név: Prsemysl és Gyóni Géza szorosan egymáshoz tartoznak. A hősök emlékének leleplezésénél nemcsak, mint budai polgár, jelenteni meg, de egy küldöttségnek is tagja voltam: a Gyóni Géza irodalmi körküldöttségének. Ez az irodalmi kör feladatául tűzte Gyóni hamvainak a hazaszállítását. Egyebekben ápolja Gyóni emlékét és költészetét. E körül az ártatlan irodalmi kör körül keletkezett különben egy furcsa affér: alapszabályainak megerősítésekor Ber- zeviczy Albert tiltakozott az ellen, hogy az irodalmi társaság Budapest székhellyel dolgozzék. Maradjon csalt Gyónón, mert itt sok az irodalmi kör. Hogy Berzeviczy az Akadémát, vagy a Kisfaludy Társaságot félti-e az ifjú Gyóni Körtől, igazán nem tudom. A Gyóni Kör különben koszorút helyezett az „oroszlánok emlékoszlopára.“ Dr. Kiss Menyhért, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja — a Gyóni Kör tagja is, — poetikus, szép beszéd kíséretében tette le a koszorúnkat. Méltó volt ez a rövid beszéd Gyóni és a pirsemyslii hősök emlékéhez. Megkapó volt egy gyászruhás hölgy, aki családja nevében Prsemyslben hősi halált halt édesapja emlékének áldozott a koszorújával. Éppen ilyen megkapó volt a Prseniysliből és a fogságból hazakerült, életben maradt bajtársaknak a defelirungja, akik 17 esztendőt vénültek már azóta, itt-ott vedlettek, kopaszok, amíg az ott maradt hősi társak megnyerték az örök fiatalságot. Mi budaiak büszkék vagyunk erre a szép emlékműre s én örömmel, állapítom meg, hogy a közeljövőben megint két szoborral fog szaporodni a budai oldal. Az egyik IsidJános Bem apója, a másik Horvay- Gárdonyi Gézája. Istókkal és Sfíep elgondolásé szobrával csak a múltkor foglalkoztam, hiszem, hoKV a fiorvay munkája is kiváló alkotás lesz. Csak hadd fejlődjék, szépüljön ez a mi kedves Budánk, nagy múltjával, rászolgált, hogy ne feledkezzenek, meg róla. Mi magunk ezt a fejlődést szépülést igaz lelki gyönyörűséggel nézzük.