Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-01-01 / 1106. szám
Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgaié újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 502-06. Hivatalos órák: délután 4-6 ig Temessük el a múltat. ■ Szomorú dolog, hogy újév küszöbén temetkeznünk kell, de a szebb jövőbe az út attól a sírhalomtól indul, amelybe a múltat minden bűnével, hibájával, elhibázott bizakodásával és eltévesztett célirányaival bele kell temetnünk. A vasnál is erősebb kényszerűség kell, hogy ezt a nemzetet új célok, új irányok szolgálatába állítsa, amelyek mentén uj élet, új jövő nyílhat, ha öntudatosan, megfeszített erővel és e nemzet nagy múltján alapuló erős, nagy hittel kezdünk a munkához. Sokan most is fantáziának, vélik azt a tervet, hogy Magyarország térjen el az eddig folytatott országos arányú gabonatermeléstől — azt fokozatosan építse le és amily arányokban apasztjuk a gabonatermelést, olyan arányokban lokozzuk a kertgazdaságot, a vetemények termelését és ha a múltban Magyarország volt Európa gabonatermő földje!, — legyen a jövőben Európa veteményes kertje. Ha eddig egyszer vittünk ki évenkint ezer vaggon búzát, vigyünk ki ezentúl évenkint tizenkétszer ezer vaggon veteményt. Termelhetjük fele áron, mert amíg külföldön szénnel fűtik a melegházakat, mi a legolcsóbb fűtőanyaggal az alattunk dübörgő tengernyi- forróvizzel -mondhatnánk — ingyen fűthetjük a mi melegházainkat. Át kell térnünk a drága szánni termelt energiáról, az ingynes forró- víz és földgáz adta energiatermelésre. A szenünk fogy és drágul, — a forróvizünk kiapadhatatlan, a földgáz mennyisége mérhetetlen! és állami iUüucpóHiimmé tehető Magyarország jövője úgy alakul ki, amily mértékben mélyfúrások révén tudjuk föltárni az anyaföld mé- hében rejlő kincseket, amiket föl- szdnre vet a forró viz, a feltóduló gáz és fölkínálja így azokat a rejtett erőket és kincseket, amelyek révén ma Alaskában, az örök jég honában virágzó gyárvárosok keletkeztek és a kelet pusztáin olyan telepek, amelyekből az angol nemzet nagyrésze él. Mérhetetlen pénzt küldünk külföldre — sóértj amit vaggonszámra ont magából a föld egy-egy mélyfúrás nyomán, — virágért, amit Itália küld nekünk, holott ittlton a melegvíz fűtötte üvegházakban szebben, jobban, olcsóbban termelhetnénk, — gyümölcsért, amelynél ízesebbet nem termel a világ semmj országa, — gombáért amelynek 37 kiváló, ízletes fajtáját termelik az erdőink és amiből ma a megszállt felvidék nyomorgó népe a maga kis eszközeivel tőkét kovácsol, ércekért sok mindenféle ásványért, gyógyszerért, amit ma drágán fizetünk és ami ott terem a Dunántúl földjébe, csak bányászni kellene, kenyeret adva mérnöknek, 'hivatalnoknak, munkásnak, -— I ha mindazt a nagybirtokosok, városok,. megyék és az állam támogatásával, megfelelő kereskedelmi szervezkedéssel, alátámasztott tudományos kutatásokkal, rendszerré tudnánk fejleszteni. A sors kegye úgy hozta mgaával, hogy világvárossá fejlődött székhelyünk Budapest úgy oszlik két részre a Duna két partján, hogy a pest; rész a kereskedelmet és ipart, — Buda pedig az embert szolgálja, a tudásban és — ami az élet legfőbb kincse, — egészségében. . Buda gyógyforrásai már magában is elegendők volnának, hogy óriási idegenforgalmat teremtsenek, de a heláthatatlamjságig fokozna ezt az a lehetőség, hogy minden mélyfúrás nyomán gyógyvíz fakad s így a Buda fürdőváros fogalma önkéntelenül fürdőország fogalommá nő, ami módot ád arra, hogy felhívjuk azoknak a nemzeteknek a figyelmét arra a hatalmas gyó'gyerőre, mely itt Magyar- országon tör a mélységekből fel, az emberiség felét gyötrő köszvény, csuz, és más a hideg égalj okozta betegsé- gek gyógyítására, akkor ebben az országban e .források mellé ezek az idegen, megkinzott, betegséggyötört népek fölállítanák saját kórházaikat, szanatóriumokat és ez az ország táplálná azokat a maga izes gyümölcsével, kerti veteményeivel, — orvosaink gyógyítanák és — föllendülne kézműiparunk, kereskedelmünk, hogy kiielégítse azoknak szükségletét. Utó- kurának külön meleg tengert, a Balatont teremtette a Jóisten ebben az országban, ahol a forróviz használta gyógykezelés után felüdülne, megerősödne, egésséges emeberré válna az idegenből jött beteg és áldaná ezt a nemzetet, mert neki erre módot adott. Igaz »hogy nehéz dolog ezeresztendős bendezéseket, szokásokat, átöröklött hajlamokat máról holnapra megváltoztatni, de mindez oly közel áll hozzánk, lelkűnkhöz, vérünkhöz, hajlamaikhoz, rátermettségünkhöz, hogy az uj generáció már teljes fölkészültséggel rendezkedhetik be ezeken az uj alapokon. A magyar nemzetben mindenhez meg vannak a megfelelő előfeltételek. Nincs a tudománynak, vagy az élet más kívánalmainak olyan szakmája, amelyben a legkiválóbbá nem tudna felfejlődni. Amikor a múlt század ötvenes éveiben ennek a nemzetnek nem volt egyebe, mint gabonája és hizott sertése, akkor mind a kettőt oly fokra tudta, fejleszteni, hogy a világ első lisztje a „pesti-liszt“ és a világ első zsirja a „pesti zsír“ volt. JVLint külön márka szerepelt és drágábban kellett megfizetni. Amikor a festészet ismét polgár-, foglalkozássá vált és kenyérkereső pályát adott, akkor Párisban a világ első festője Munkácsy, Szentpéterváron Zichy volt, — a müncheni [ akadémián, a mely a világ első miiintézete, három magyar festő vcnt ezymás után az igazgató. Ha Paris' valamely cipőüzletének kirakatában kiválóformájú szép cipőt lát valaki,, biztosan magyar cipész munkája,: ha Londonban szépmintájú bútor áll a kirakatban, azt magyar asztalos tervezte, mintázta. Az operett terén nemcsak operettel láttuk el a világot, de operett primadonnákkal is és a világ szállodáinak ír.i adjuk a legkiválóbb pincéreket. A losangelesi olimpiász bizonyítja, hogy kevés felkészültséggel 200 nemzet között a hatodik helyre tudtuk magunkat felküzdeni, — és a mélyfúrások terén ma mi látjuk el a világot a mélyfúrás olyan tekintélyével, akiket miniszter; ranggal tisztelnek meg az idegen nemztek és amit még Anglia is kénytelen elismeri Azt a nemzetet, amely mindezekre képes volt, nem szabod féltni akkor sem, ha a múltját temetve, az egész ország rendjét, a jöyő megélhetését uj alapokra fekteti és elindul egy olyan utón, amelyen eddig nem járt ugyan, de amely biztosan célhoz vezet s ismét — boldog lesz a magyar. Dubonai Pál. Buda szégyene A Budai Napló „Uj irányok — régi bűnök“ című vezércikke, melyben Adalics Omár dr. szakavatott tollal' mutatott rá Bethlen István gróf könyvének megjelenésével kapcsolatban az ellenforradalmi időszak súlyos hibáira és mulasztásaira, mindenütt méltó feltűnést és megdöbbenést keltett-"A „Magyarság"-bem két Ízben is rámutattak az általunk is felsorolt adatok helyességére és Kuruc tábornok, a görög-keleti magyar egyház világi gondnoka egyenesen a kormány azonnali beavatkozását követeli a görög-keleti szerb egyház és a budai szerb püspök ellen. Amig azonban a görög-keleti ügyeket szerb nemzetiségű politikusok tanácsadásai alapján kezelik illetékes helyen, a kultuszminisztériumban pedig a görög-keleti egyházak ügyeiben nem eléggé tájékozott referensek intézkednek, változást várni nem lehet. Nincs görögkeleti magyar vallású miniszteri tisztviselő az összes minisztériumokban? Van ugyan, de inkább kimondott szerb vagy protestáns, esetleg katholikus referésekre bízzák az ügyeket. Nincs görög-keleti theoló- giánk, nincs görög-keleti magyar papnöveldénk, keleti magyar papok utánpótlására nincs lehetőség. A magyar Tököli Imre milliós alapítványaiból jugoszláv érzelmű szerb papokat nevelnek és állítanak a magyarul imádkozni és hittant tanulni vágyó görög-keleti magyar hívek élére. Ez volt Tököli intenciója? Hiszen Mária Terézia előtt nem volt szerb és román görög-keleti egyház Magyarországon, a decretum illyricum rendelkezései az ős magyar-nyelvű görögkeleti egyházra vonatkoztak nemcsak teológiai, szervezeti, nyelvi, hanem egyházvagyoni viszonylatban is. Hol van ma püspöke, érseke a magyar görög-kelet; egyháznak? A régi kormányok támogatásával elszerbesítet- ték és elrománosították a magyar görög-keleti hívőket, Budán magyar görög-keieti püspökség volt hajdanta, ma a szentendrei görög-keleti szerb püspök a budai püspök, aki magyar főrend létére iurisdictiót arrogál magának a magyar görög-keleti hívők felett. A görög-keleti egyházak auto- keíálok s így minden nemzetnél meg van a maga pátriárkája, aki végső fokon a konstantinápoly; egyetemes nagy pátriárka alá van egyház jogilag rendelve. Tehát a budai szerb püspök mint magyar állampolgár, magyar főpap, magyar felsőház tagja, nem tartózhatik a belgrádi szerb pátriárka joghatósága alá és nem tehet hüségesküt egy idegen ország fejedelmének, & szerb királynak. Ilyen egyházi és államjogi ábsurditás csak iiántuk íöi-fréAaetfcii. meg. mert a referensek felületesen kezelték a sőrög-keleti egyház ügyeit, A budai szerb püspököt rá kell szorítani az állam és a konstantinápolyi egyetemes pátriárka iránti loyalitásra és őt kell helyezni Szentendrére. Ezzel szemben a kormánynak sürgősen fel kell állítani Budán a régi görög-keleti magyar érsekséget áldozatok árán is és a nem magyar állampolgárságú szerb papokat el kell a paróchiájuk éléről távolítani, mert tételes törvénybe ütközik a nem-magyar honosságú papok alkalmazása bármely felekezetűéi Magyarországon. Vagy a törvényt kell megváltoztatni, vagy a törvénynek érvényt kell szerezni, de semmiesetre sem szabad tűrni, hogy hetvenezer görög-keleti magyar hivő elnemzeti enSttessék. Jankovjcs Triton. Uj övezet beosztás, a budai hegyvidéken Rövid hír szól arról, hogy a Közmunkák tanácsa „övezet" kérdéssel foglalkozván, úgy határozott, hogy a II. kér. Pasaréti-ut és Vöröstorony-utca közötti részen 300 négyszögöles telkek alakítását megengedi, míg viszont a Törökvészi-út mentén a Törökvész- és Csatárka-dttlőben csak 600 négyszögöles telkek alakítását engedélyezi. Miután a tervbe vett beosztás az ottani telektulajdonosok érdekeit érzékenyen sérti, a belügyminiszterhez fordultak sérelmeik orvoslása céljából, aki az uj övezetbeosztást nem hagyta lóvd, hanem visszaküldődé a közmunkák tanácsának az érdekelt telektulajdonosok panaszainak figyelembe vétele és uj határozathozatal céljából. Buda evvel az érdeklődés központjába került. Fejlődése állandó és fokozódó. A fentemlített esettel kapcsolatban azonban — úgy vélem — az érdekelt telektulajdonosok mellé kell állnunk. Jogosan elvárható, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ne nehezítse meg mesterségesen a szépen megindult fejlődést. Lehet, hogy a Közmunkák Tanácsinak vannak teoretikus elgondolásai és ebből folyónn okai is, hogy egyik utcának előnyt nyújt és a közvetlen szomszédos utcáktól megtagadja azt. Talán meg is tudná okolni, hogy miért lehet ugyancsak a domboldalnak feléig 300 négyszögöles telkeket létesíteni, azontúl pedig csak 600 négyszögöleseket. A gyakorlati életet közelről szemlélő és benne élő polgárok azonban ezt nem értik Régen vajúdik a déli pályaudvar meg és csak anyagi érdekeinkbe ütköző ötletszerű, hatalmi beavatkozást lát az ilyen intézkedésekben. A Közmunkák Tanácsának átfogó nagy tervet, a fejlődést irányitó tevékenységet kell kifejtenie, mert nincs számbajöhetö szempont, mely a Törökvész-ut mentén, a Quggerhegy lejtőjén a 300 négyszögöles telkek alakításának útját állhatná. Dr. Pénzes Mihály. A labán problémája sehogyan sem akar megoldódni. Már régebben. Gallina Frigyes tanácsnok nagyon érdekes tervet dolgozott ki, amely sorsjáték útján oldotta volna meg a Tabán felépítését. Ez olyan tökéletes munka volt, hogy abban kifogásolható részeket találni nem lehetett. A kormány azonban elvetette a tervet és ezzel még a lehetőségét is megakadályozta a Tabán felépítésének. Most az első lépést ebben az ügyben a Közmunka Tanács tette meg, amikor megkezdte az uj trans- verzális út építését. A legújabb terv, amelyet most felvetettek — a betegbiztosító intézmények tőkéit akarja felhasználni a Tabán felépítésére. Azonban ennek a szindikátusnak a kigondoló! a fővárostól és a Közmunka Tanácstól potom áron szeretnék megszerezni a telkeket örökbérlet formájában. Elsősorban el kell dönteni azt a kérdést, hogy villanegyed, vagy fürdőváros legyen-e Tabán. A régi és az új főpolgármesterek tervét kell megvalósítani, hogy itt építsék meg az igazi fürdővárost. Változások lesznek a diplomáciai karban az uj év elején és — értesülésünk szerint budai diplomaták kerülnek előtérbe. — Kánya Kálmán berlini követünk váltja fel az esetben a külügyminisztert, Puky Endrét, ha az a közigazgatási bíróság elnöki székétfoglalja el, — Khuen-Héder- váry Sándor gróf vagy Masirevich Szilárd Berlinbe, — míg Bárdossy László Prágába megy esetleg követnek. Az ország; nagy érdeke volna, hogy Albánia, Szíria, Egyp- tom, Hedzsász, Irak-Mezopoámia szintén kapjon mielőbb magyar diplomáciai képviselőt. Csupa rokon-nép, velünk együttérző mohamedánok, akiket diplomáéiailag és keresedclinileg is erősebben kellene Magyarországhoz kapcsolni. CL détt~páti/auducLr kérdést Tbudafürdőuáros szempontjába£ — SÓGOR JÓZSEF építőmester előadása a Magyar Építőmesterek Egyesületében Régen vajúdik a déli pályaudvar kérdése. Kihelyezn; — vágy nem kihelyezni? megszünetetni — vagy nem? útban van — vagy pedig szükség van rá a mai helyén? A megszüntetés gondolatát azóta sikerült levé- tetnj a napirendről, sőt az illetékesek iá belátták,, hogy inkább fejlesz- réüi keil. Azóta újabb ötletek merültek fel. Van már a mai állomás helyére szánt nagyszabású pályaudvar-tervezet, van már bérházterv is a pályaudvar Alkotás-utcai frontjára. A szorgalmas tervezők szívesen gyártják a tekintélyek fantasztikus ötleteihez igazodó terveket. Vannak tervek a kihelyezésre is, sőt történtek a kihelyezés valószínű bekövetkezésére spekulációs telekvásárlások is. Nálunk ugyan sok tekintetben furcsa logika uralkodik. Azokat az intézményeket szokták kihelyezni, amelyekre a város belterületén volna szükség. Szerintem ennyire fontos kérdésben a városi polgárság igényeinek, illetőleg az országos közérdeknek kell diadalmaskodni. Ezeket figyelembe véve a pályaudvart kihelyezn; nem szabad. Nemis olyan régen a Keleti pályaudvart akarták óriási áldozatokkal a Belváros alá helyezni. Ezt csak a technikai nehézségek, illetve a technikai nehézségek leküzdésével arányban nem álló költségek akadályozták meg. Miért helyezzünk ki olyan központi fekvésű pályaudvart, mint a budai, amely aránylag csekély áldozattal a legideálisabb megoldás; lehetőséget adja. A környezettel összhangba kerül, útjában senkinek sem lesz, szükség van rá oly nagy mértékben, hogy ha egyáltalán nem volna, akkor is ide kellene megépíteni. Nem ugyan pont a mai helyére, mert igy tényleg ék Buda testében, amitől a budaiak szeretnének megszabadulni. Azonban ezt az éket átcsoportosítással meg lehetne szüntetni s jelentős területeket tehetünk más célokra szabaddá. A kihelyezéssel a pályaudvar a Gellérthegynek délnyugati oldalára kerülne a Kelenföldi pu. közelébe, a mi vasút technikai szempontból lehet ugyan megoldás, de a közönség érdekében semmiestre sem az. Onnan a városba jutni csak egy-két útvonalon lehetne, nagy kerülővel, sűrű forgalmas utakon, esetleg a Gellérthegyen keresztül. Az időveszteség az utasok részére jelentékeny volna. Két pályaudvar egymás mellett felesleges is. A Gellérthegy alatti alagút pedig közút céljaira nem használható fel, amit figyelmen kívül hagyni nem szabadHa tehát kihelyezni nem szabad s a ma; helyén nem maradhat, akkor milye megoldást keressünk? A Déli pályaudvar legszerencsésebb elhelyezése szerintem a Gellérthegyi alagút végződése és a mai igazgatósági épület közötti völgykatlan. Ez a hely olyan völgytorkolat, a melyet semmj más célúi előnyösebben jobbanh kihasználni nem lehet, mint mint pályaudvar céljaira. A véletlen ajándéka folytán annyira alkalmas, hogy •deálisabb hely ily célra el sem képzelhető. Talán már a pályaudvar megépítésekor a geniális tervezők látták, hogy ez a hely annak való. Ezt a területet csak be kell fedni s akkor megkapjuk a világ legnagyszerűbb földalatti és mégis földszintes pályaudvarát. ahol az alsó földszinten a mai nívóban közlekednének a villamos erőhajtásra berendezett vonatok és a fölötte levő földszinten a mai házsorok nívójában lebonyolítható volna minden adminisztráció. Az emeletekre helyezhető minden olyan intézmény, mely egy világfürdő és főváros együttes céljait kell, hogy szolgálja. Hely bőségesen van még posta-, csomag- és teherforgalom lebonyolítására is. Sőt a tetőn még kilátó terrasz is épülhet. Az ide elhelyezett pályaudvar területe csaknem ugyan olyan széles, mint a Keleti pályaudvar területe a lakóházak között, A m; területünk nagysága pedig a földalatti elgondolással kétszeres pálya-területnek felel meg. A pályaudvar ilyen értelmű elrendezése vasúttechnikai szempontból is nagyon előnyös, ezt mutatják a külföldi példák. Az áthelyezéssel kapcsolatban a pályaudvar mai végpontján a legértékesebb területen kb. 27.000 négyzetöl terület szabadulna fel, am; a város által tervezett formában 12.500 négyzetöl telekre mintegy ki- lencszáz öl hosszú utcai fronttal és 14.500 négyzetöl közterületre osztódna Azonban ezt a térrajzi elendezést jól dotált pályázattal kellene megváltoztatni s akkor a telek, illetőleg a beépfthetés jelentős mértékben emelkedne. így is tekintettel a nagy közterületre a nyert érték 5—6 millió pengő körül mozog, s ebből az uj modern pályaudvar meg is épülhetne. A kivitel gyorsan megkezdhető. Az építés tartamára nem kellene a forgalmat megszüntetni, mert a munkálatok minden nehézség nélkül a forgalom alatt is lebonyolíthatók. A munka kivitele a ir.ai ínséges időkben úgy a mérnök és építész társadalomA
