Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-12-24 / 1105. szám

A Rózsadomb és Vidéke Egyesüle­tének szerdán volt 39-ilc évi, rendes közgyűlése az egyesületi tagok nagy érdeklődése mellett Vály Ernő dr. egészségügy; főtanácsos, alelnölc el­nöklete alatt, kinek megnyitó beszéde után a közgyűlés a lelépő Bárczy István dr. ny. miniszter, elnököt — az egyesület érdekeinek előmozdítá­sában szerzett érdemeire tekintettel — az egyesület díszelnökévé válasz­totta és úgy határozott, hogy a kora tavasszal összehívandó, 40 éves, ju­biláns közgyűlésen sorra kerülő ál­talános tisztujitásig az elnöki széket nem tölti be. Ezután Nádas Béla dr. ügyész-főtitkár beszámolt az egyesü­let múlt évi, eredményes működésé­ről és jövőbeli, messzemenő célkitűzé­seiről. Almási Balogh Lóránt ajelnök és Tholt József dr. választmányi tag hozzászólása után, a közgyűlés jegy­zőkönyvi köszönetét szavazott az el­nökségnek és főtitkárnak és úgy ha­tározott, hogy a nagyszabású, átfogó programmot tartalmazó, főtitkári je­lentést kinyomatja és az egyesületi tagoknak s érdekelt hatóságoknak megküldi. Holtmann Károly pénztá­ros s a számvizsgáló bizottság jelen­tésének és a jövő évi költsékelőifány- zatnak tudomásul vétele s a felment­vények megadása után a közgyűlés kiegészítette a választmányt. A ki­sorsolt régi, választmány; tagokat csaknem mind újból megválasztotta.. Köztudomású tény, hogy gyászos Trianon óta szomorú idők, mostoha gazdasági viszonyok között élünk, de talán még sohasem éreztük ennyire, mint most Mohácsra emlékeztető, nemzeti szerencsétlenségünket, sajnos ma már azzal sem vigasztalhatva ma­gunkat, hogy: „több is veszett Mo­hácsnál“. És ki tudja, meddig késik még egyetlen reményünk: a revízió. Nem oknélkül kezdjük ily borús te­norban évi beszámolónkat egyesüle­tünk működéséről, mert úgy gondol­juk, e fekete színű aláfestés mindent megmagyaráz türelmetlenkedő, avagy éppen elégedetlenkedő egyesületi tag­társainknak. így különösen megmagyarázza azt, hogy bármennyire exponálta is ma­gát az idén ;s egyesületünk vezetősé­ge az illetékes hatóságoknál a Rózsa­dombnak oly szépen megindult fejlesz­téséért és szépítéséért, ez most ko­rántsem lehetett oly eredményes, mint az elmúlt esztendőkben, amikor még volt valamj lehetőség. Ismétlem, e stagnálásuk oka első­sorban a tavalyi bankzárlat óta ra­pid leromlott gazdasági viszonyaink­ban, az általános gazdasági krízis­ben s nem egyesületünk aktivitásának csökkenésében keresendő. Mégis az elmúlt esztendő sem múlt el egyesületünk életében a teljes ered­ménytelenség jegyében; ami — te­kintettel a gazdaság; lehetetlenülésre — egyáltalán nem lett volna csoda. Ily körülmények között mégis szám- bavehető, idei eredményeinkről és célkitűzéseinkről szándékozunk most egészen röviden beszámolni, búzgón kérve a magyarok Istenét' hogy en­gedje megérnünk, hogy a jövő évi, 40 éves, jubiláris közgyűlésünk alkalmá­val, a mostoha viszonyok jobbrafor- dultával megsokszorozhassuk vívmá­nyainkat és kielégíthessük beszámo­lónkkal a legkövetelőbb tagtársain­kat is a rózsadombi közlekedés, par­kok, utak, csatornák, s többi közmü­vek, közbiztonság; és egyéb várospo­litikai, szépészeti, kulturális és társa­dalmi, közérdekű kívánságok tekinte­tében. Úgy legyen! Mi mindenesetre rajta leszünk! Autóbusz. Mint már évek óta tapasztaljuk, így a múlt közgyűlés óta is a mi sze­rencsétlen autóbuszjáratunk kérdése izgatja legjobban a rózsadomb; kedé­lyeket. És a városi hatóságok — úgy- ilátszik — jótékonyan gondoskodni igyekeznek arról, hogy tagtársa.inkat állandóan izgalomban tartsák a „len­ni, vagy nem lenni“ rózsadombi autó­busz kérdéssel. így tavaly őszön csakugyan valóra váltották fenyege­tésüket és beszüntették az 5 teljes évi küzdelem után 1929. auguszus 21- én végre megindult, de már születése­kor vérszegénység miatt halálra itéflt, Az ekként kiegészített választmány tagjai csoportonkint u következők: Abos Brúnó, Bárány Oszkár, Bársony Oszkár, Boczkó János, Discha Győző dr., Éber Antal dr., Égerer Gedeon di'., Fáber Fülöp, Fröhlich Károly, Ge- renday Tivadar, Lengyel Endre dr., Légrády Ottó dr., Morbitzer Dezső, Répássy Miklós, Sásdy János, Szeghö Elemér dr., Székely Dezső, Torbócz Imre, Tholt József dr., Weszely Ferenc (ir-> — Asbóth Oszkár, Barta Antal dr., Bánlaky Adorján, Domokos Fe­renc, Harsányi Jenő, tlámos Róbert, Hoffmann Károly, Jónás Géza dr., Klein István dr., Kónyi Hugó, László Jenő, Liszka Károly, Luspay Mihály, Maier Emil, Márkus Lajos, Návay Aladár dr., Pétery János, Politzer Sándor, ifjú Schaffer György, Vikár János, — Auer Róbert, Csiky Ernő, Horcher Ödön dr., Kullmann László, Lányi Zsigmond, Leó György dr., Medek Béla, Mód Lajos, idb. Munká­csy Gyula, Németh Ferenc, Párkány Sándor, Réthi Zsigmond, Rieger Imre dr., Rontó János, Rudas József, Schack Béla dr-, Simonyi Semadam Sándor dr.. Szidás Nándor, Szlovák Pál dr., Winkler István dr. — Boros Rudolf, Frank Richárd, Hendrich An­tal, Kellner József, Knob Sándor dr.. Kulcsár András, vitéz Marton And­rás Lajos dr., Messik Géza, Országh Sándor dr. és Pályi Gyula dr. 17-es jelzésű ingajáratunkat és csak többszöri, terjedelmes, éleshangú me­morandumok, sajtóközlemények, sze­mélyes utánjárások és közelharcok után sikerült elérnünk nagynehezen annyit, hogy vidékünk mégsem ma­radt teljesen autóbuszjárat, mint je­lenleg egyetlen közlekedési eszkö­zünk- nélkül — pedig az illetékesek eredetileg ezt szándékolták — hanem meghosszabbították a Rózsadombra a belvár'öst 9-e§ járatot a Mechwart- tértől a Szemlőhegy-u. 1. sz. előtti térségig, — majd pedig meghosszab­bították a Nagykörúti 12-es járatot is a Vigszinháztól a Pálffy térig, később a Széna-térig. Azonban e két reláció együttesen sem elégíti k; a rózsa­dombi forgalmi igényeket, még meg­közelítőleg sem, miértis végleges meg­oldásnak egyáltalán nem tekinthető, legfeljebb csak ideiglenesnek. Mert a Rózsadomb szempontjából feltétlen közszükségletet képez legielsősorban is a9-es járatnak a Rózsadombon az immár elkészített. 13 öles úton (Bim- bő-űtca) a Vérhalom-térig meghosz- szábbítása és hurokszerülóg a Vérha- lom-utcán, Szemlőhegy-utcánj, Zárda- utcán, Szerpentin-úton, Margit-köru- ton át a Pálfíy-térig levezetése s csak e hurokfutam után tovább veze­tése a Fő-utcán át a Lánchíd felé, úgy mint az jelenleg is van, másod­sorban a 12-es járatnak a Széna-tér­től a Krisztina-köruton át a Déliva- sútig meghosszabbítása, — végül har­madsorban a 9-es járatnak az OTI előtti jelenlegi végállomásától a Ke­leti pályaudvarig való meghosszab­bítása. Hogy a 9-es és 12-es autóbusz relációknak ily vonalvezetése mily előnyökkel járna nemcsak a Rózsa­domb, hanem az egész Buda közleke­dése, e vonalak lukratizálása és így az üzem rentabilitása szempontjából is, nem kell bővebben fejtegetnünk. Engedve a jogos közóhajnak, de ta­gadhatatlanul rapid fejlődésnek in­dult vidékünk jól felfogott érdekében is. e vonal meghosszabbítások képe­zik a rózsadombi autóbuszkötflekedés terén egyesületünknek legközelebbi célkitűzéseit, amelyeket tűzzel-vassal, pontról-pontra, tervszerűen igyek­szünk már a kora tavasszal megvaló­sítani. Alapos a reményünk, hogy az autóbuszüzemnek a Beszkárt-ba való közeli, teljes beolvadásával kilátása­ink ezirányban jelentékenyen megiz­mosodnak. A Beszkárt-nál fel fogjuk vetni a Rózsadombi troUeybusz járat kérdé­sét is a 13 öles, transverzális mű- útjainkon (Mész-ti., Törökvész-út, Gá­bor Áron- utca, Pusztaszeri-út.) A trolleybusz ugyanis oly villamosautó- busz, amely villamosáram felsőveze­tékkel, de sín nélkül jár. Mint ;lyen sokkal kevesebb költséggel rendezhe­tő be, mint a vilamosközlekedés, vi­szont sokkal kevesebb üzemköltség­gel járatható, mint a benzines autó­busz és ami a fő. magaslati helyekre is kiválóan alkalmas, társas közleke­dési eszköz. . Gyógyszertár. Mint egyik legfőbb vívmányt kell megemlítenünk azt, hogy a belügymi­niszter úr több évi súlyos munka után végre engedélyezte kérelmezésünkre az áthelyezett helyébe egy újabb ró­zsadombi patika felállítását a Zárda-u. körzetében és annak pályázat útján odaítélése iránt megkereste a köze­gészségügyi törvény értelmében Bu­dapest székesfőváros polgármesterét. A polgármester által kiírt pályázat szeptember hó 20-án járt le. Beérke­zett 28 darab pályázati kérvény. A pályázatok sorsa fölött az új fővárosi törvény értelmében a székesfővárosi közigazgatási bizottság közegészség­ügy; albizottsága fog dönteni. Hogy miért késik a bizottság döntése, ért­hetetlen. Meg fogjuk sürgetni a pol­gármester úrnál, mert a döntés után ir. ég a gyógyszertár felállítása is hosszabb időt igényei, már pedig vi­dékünk elég régen nélkülözi az át­helyezés folytán a közszükségletet képező, helyi patikát. Tanulva a múl­takon, valamilyen kötelező jogi for­mában biztosítai kívánjuk gyógyszer- tárunk áthelyezhetetlenségét is. Füt-reálgimnázium. A nyár folyamán megoldódott a „Mátyás“ reálgimnáziumnak a Jurá­nyi-utcai tűzveszélyes és közegész- ségellenes karakókból egyesületünk által kezdeményezett kitelepítésének ügye is, azonban — sajnos — hiába forszíroztuk a kultuszminisztérium­ban e fiúközépiskolának a már sokat ismertetett okokból a rózsadombi ré­szekhez közelebbliozását, mert a mi­nisztérium úgy döntött, hogy ezt az intézetet a Vár oldalába az llona-ut- cába helyezte át a Ferenc József tan­intézet megszüntetett internátusának e célra átalakított helyiségéibe- E megoldás a rózsadombi gyermekek szempontjából kedvezőnek éppen nem mondható, miértis egyesületünk to­vábbra is állandóan napirenden fogja tartfínT"egy rózsadombi fiure ál gimná­zium felállításának kérdését. A Veronika-úti kápolna. Örömmel jelenthetjük, hogy egye­sületünk és a Buda-Országúti Szent- Ferencrendi Plébánia Egyházközség vállvétett szorgalmazására eme tér rendezési munkálata többrendbeli, helyszíni, bizottsági kiszállások és tárgyalások után az őszön végre kez­detét vette olyképpen, hogy egyrészt a Bolyai-utcai rozoga lépcsős feljára­tot áthelyezték a rendezés; terv sze­rinti végleges helyére, másrészt a szerpentin támfalának a Zárda-u. 39- sz. villa melletti megnyitásával, lép­cső beiktatásával és a szerpentin fö­lött gyalogösvény kiképzésével a te­ret és kápolnát a Zárda-utcából is megközelíthetővé tették, végül mun­kába vették az Apostol-utcai rész tervszerinti kialakítását is. A munka a fagy beálltával ugyan lassan halad előre, azonban bírjuk a munkálatokat végző II. kér. elöljáróság műszaki ve­zetőjének leghatározottabb Ígéretét arra nézve, hogy legkésőbb a tavaszig teljesen elvégezteti a rendezéshez szükséges összes föld- és útmunkála- tokat a keriiletj inségmunka kereté­ben ugyannyira, hogy a kora tava­szon a fővárosi kertészet már meg­kezdheti e tér végleges parkírozását is, ha lesz reá költségvetési fedezete. A rekonstruálandó stációk felállítása fedezet hiányában egyelőre elmarad ugyan, azonban mindenesetre nagy eredmény már az is, hogy éltűnik a Rózsadomb keleti kapujából a szépé­szeti szempontból oly zavarólag ható sivár, régi kép és lassan kialakul a történelmi nevezetességű Veronika­úti kápolna körül egy a Margit-utcai parkocskához hasonló, másik szép parkocska is, elragadó kilátással a Dunára és Pestre. Gül-Baba Társaság­Szemben a Veronika-úti kápolnával van még egy más megoldandó felada­tunk is a Rózsadomb keleti kapujá­ban, ami nemcsak rózsadombi, parti­kuláris érdek, hanem egész Budapest fürdővárosi és az egész ország idegen- forgalmi közérdeke. E feladat megol­dására alakult meg a Gül-Baba Tár­saság, amelynek alapszabályai most vannak jóváhagyás alatt. Alapsza- bályszeríi célja a Gül-Baba kultusz ápolása, vagyis a Gül-Baba sírhely és környékének köztulajdonba való meg­szerzése és idegenforgalmi s fürdő­városi attrakcióvá, az egész Kelet és különösen az egész mohamedán világ legfőbb vonzóerejü zarándokhelyévé (mohamedán otthon, minaret, mecset, Gül-Baba muzeum stb.) kialakítása. Egyesületünk mindenben kooperál ez irányban e társasággal, valamint ki­eszközölte azt is, hogy az Ibusz a Gül-Baba sírjának megtekintését ide­genforgalmi autóbusz körjáratai prog­ramjába beiktatta. Parkok. Hogy teljes legyen egyesületünk programja a Rózsadomb szépítését célzó parkok létesítése tárgyában, programunkba vettük még a gyö­nyörű kilátású, Barsi-utcai parkocska kialakítását s már régóta forszíroz­zuk a Vérhalom-témek gyermek- és sportjátszótérré kiképzését, valamint állandóan szorgalmazzuk az összes rózsadomb; utak fásítását. Padok. Bírjuk az illetékesek Ígéretét, hogy a tavaszon több új padot állítanak fel a Rózsadombon a régi és újabb parkjainkban s utainkon, különösen' pedig az újonnan készült Törökvész úton és környékén fel egészen a Gug- ger-hegyi Árpád kilátóig. Utak. Dacára a nyomorúságos pénzviszo- nyoknak, állandó szorgalmazásunkra elsőrangú transverzális müútjaink (Pusztaszeri-út, Mész-utca, Török­vész-út, Gábor Áronrutca) mégis csak­nem teljesen elkészültek, amiért iga­zán hálásak lehetünk az illetékes té­nyezőknek. Tervbe vettük még azt is, hogy a Törökvész-út folytatását képező Gör- gényi-utat, azaz végig az egész Ró­zsadombi „kilátó-útat“ minél sürgő­sebben építsék meg Pesthidegkúton át egészen Solymárig, hogy ekként Bécs felől az autóbusz és autók a je­lenlegi sívár képet nyújtó, óbudai, Bécsi-úti pálya és „Császár szoros“ helyett a rózsadombi, mesés pano- rámájú kilátó úton, mint talán a világ legszebb autóstradáján közleked­jenek és pillantsák meg legelőbb szép­séges fővárosunkat. A Közmunka Ta­nács már a legkoitiolyáhb formában foglalkozik is e terv kidolgozásával. Mi pedig még azt az eszmét is felvet­jük, a Rózsadomb fogalommá tételé­re, hogy a fent felsorolt tranzverdális útjainkat együttesen egy névvel „Ró­zsadombi-körútinak nevezzék el. De kisebb útjaink kiépítéséről sem feledkeztünk meg és a legerélyeseb­ben forszírozzuk minden oly kisebb rózsadombi utcának is közművekkel ellátását és sürgős kiépítését a szé­kesfővárosi szűkreszabott közmunka program, valamint a szükségmun­kák kertében, amely utcák rapid beé­pültek és benépesedtek. így Józsefhe- gyi-utca, Csejtei-utca, Cserje-utca, Cimbalom-utca Mandula-utca Ber­kenye-utca, Tövis-utca, Bimbó-utca stb- E tekintetben azonban, figyelem­mel a rendkívüli viszonyokra, egy praktikus jó tanáccsal is szolgáhatunk tagtársainknak: Álljanak össze ut­cánként az érdekeltek, tegyék letétbe egyesületünk útján a városnál az út­építés és közműfektetés előre kiszá­mított költségeit és mi garantáljuk, hogy bármelyik utcát vagy közmüvet a város soronkívül megépíti, illetve lefekteti. Ezzel az érdekeltek mitsem veszítenek, hiszen a város ha egyál­talán módja van a munka kiadására, úgyis csak előlegezi magas, évi 12 százalékos kamat mellett e költsége­ket és azután kiveti az érdekeltekre és könyörtelenül behajtja rajtuk, — míg a fenti módon a szükséges út- és közmű nyomban elkészül s e mellett a leghasznosabban és legradikálisab­ban segítünk a munkanélküliségen is. gén is. Állandóan és eredményesen szor­galmazza egyesületünk a rózsadombi névtelen utcák elnevezését is, amely különösen a postaforgalom szempont­jából fontos. Csatornák. A Rózsadombot illetőleg úgy az idei költségvetésbe, mint az úgyneve­zett inségmunkák közé meglehetős sok csatornaépítést vettek fel. így, hogy néhányat említsünk: Józsefhe- gyi-utca, Csejtei-utca, Cserje-utca, Cimbalom-utca, Mandula-utca, Tö­rökvész-út, Kapi-utca, Gábor Áron-u. Orló-u- stb. stb. Ezek közül már több elkészült, többnek elkészültét pedig csakis a hirtelen beállott fagy akadá­lyozza. Ha azonban netalán a kora tavasszal valamelyik meg nem épül­ne, az automatikusan fel fog vétetni a jövő évi közmunkaprogrammba és költségvetésbe, illetve inségmunkák közé, az illetékes ügyosztály felvilá­gosítása szerint. Egyesületünk eljárt eredményei a csatornaépítés; ügyosztályban az irányban is, hogy a Zárda-utca köz­csatornája tehermentesíttessék, mert a Törökvész-út csatornájának időköz­ben ugyancsak e csatornába bekötése folytán, a Zárda-utcai csatorna túl- terheltetett, ami elöntéssel fenyegette a Zárda-utcai villák és bérházak pin­céit nagyobb esőzések alkalmával, sőt ez a nyáron két ízben meg is tör­tént. Az ügyosztály soronkívül intéz­kedett az iránti hogy a Szemlőhegy- utca felső szakaszának vizét a Bo- lyai-utca felé terelje egy bővebb, újonnan lefektetett kjönyökcsatorná- val, míg a Törökvész-út szennyvizét ■részben az Észter-utcán át vezette le. Víz, gáz, villany. Örömmel jelenthetjük, hogy a gug- gerhegyi vízmedencét már üzembe helyezték és ekként a Rózsadomb ed­dig mostoha felsőrészei is részesünek a vízvezetéki vízszolgáltatás áldásai­ban. így a Törökvész-úton lefektet­ték már a fő csővezetékeket és rövi­desen a több; főútvonalakon is le fogják azokat fektetni s így a mellék­utak lefektetendő vízvezetékei a fő­vezetékekre a szükséghez és igény­léshez képest rákapcsolhatok lesznek. Részben tervezik, részben még az idén lefektetik, vagy már le is fektették a Törökvész úton kívül a vízcsöveket a következő rózsadombi utakon is: Orló-utca, Tövis-utca, Alvinci-út, Kovács-utca, Mandula-utca, Muraközi- út stb. stb. Kérelmünkre a múlt év nyarán a gáztársaság igen sok helyen felsze­relte a meglévő oszlopokra a fénye­sen égő „gázbomba-égőket“, miáltal közvilágításunk lényegesen javult, kü­lönösen az utcakeresztezéseknél. És sok helyen lefektette, vagy bővítés céljából kicserélte a gáztársaság ké­relmezésünkre a Rózsadombon a gáz­csöveket is: Szemlőhegy-u., Józsefhe- gyi-út, Gábor Áron-utca, Bimbó-utca, Orló-út stb. Végül a villanytársaság is igyeke­zett szorgalmazásunkra a lehetőség­hez képest megjavítani vidékünk közvilágítását, több helyen új légve­zetéket állítván fel: Józsefhegyi-úton, Mandula-utcán, PJajzs-utcán, Mész- utcán, Bimbó-utcán stb. Továbbá fo­kozatosan sürítette és nagyobbította utcai égőinket, amennyiben a főfor­galmi útvonalakon minden egyes osz­lopra új 100 wattos lámpákat szerelt fel, amelyek éjfélig mind égnek s csak éjfél után alszik ki automatiku­san minden második lámpa Szóval lassanként mindjobban kivilágosodik este a Rózsadomb. Utak olajozása Az idei tavaszon is megolajozták szorgalmazásunkra Rózsadombon a főforgalmi utakat az előző évekhez hasonló keretek között, de mégis az­zal a szerencsés különbséggel, hogy az idén nem mosta le a zápor még aznap az olajat és így az meglehető­sen eltartott és portalanította az uta­kat csaknem a hó leestéig, dacára a szép hosszú és száraz ősznek­Övezeti beosztás revíziója. A székesfővárosi építési szabályzat tárgyalás alatt álló revíziója alkalmá­ból eljártunk a Közmunkatanácsnál és írásban is átnyújtottuk ama kí­vánságunkat, hogy a Rózsadombon is egyes helyeken kivételes építési meg­szorításokat írjanak elő a kilátás és látkép megvédése érdekében, így kü­lönösen a Józsefhegyi kilátó, továbbá a Gül Baba síremlék és a rekonstruá­landó Rózsadombi Kálvária (Veronika kápolna körüli tér) körzetében, végül a Pusztaszeri, a Zárda és a Bimbó­utcák alján, mint a Rózsadomb északi keleti és déli kapujában. Ami pedig az övezeti beosztását illeti, szó van arról, hogy a IV. építési övezetben 600 négyszögöles parcellaminimumok rovására némileg kiterjesztik a III. építési övezetbeli 300 négyszögöles parcellaminimumokat, azonban a Rózsadomb és környéke területén 300 négyszögölnél kisebb parcellákat csak indokolt, kivételes esetben engedé­lyeznek, ezzel is megakarván óvni a Rózsadomb exkluzív kertváros jelle­gét. Rendőrség. A Rózsadomb közbiztonsági álla­pota általában kielégítőnek mondha­tó. Annál nagyobb örőmmél üdvözöl­hetjük az új főkapitány úrnak amaz intézkedését, hogy a Rózsadombon Beszámoló „Rózsadomb és Vidéke Egyesület*' közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom