Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-08-06 / 1091. szám

MINDENT KAPHAT OLCSÓT, JÓT (fodor András hészdiszentlélehi vas-, háztartási«, villany-« fa*" tök-, JÁték- és sportáruüzletóbon I. MÁRVÁNY-U. 46. TEL.. 651-31. midőn e helyen is őszinte köszönetemet és hálámat fejezem ki mindazoknak, kik érté­kes tanácsaikkal és útbaigazításaikkal munkámat megkönnyítették és elősegítet­ték. Köszönetemet nyilvánítom SzviezsénYl Zoltán min. tanácsos úrnak, a Budapest Fürdőváros Egyesület ügyvezető igazgató­jának, dr. Tausz Béla úrnak, az Idegen­forgalmi Szövetség ügyvezető alelnöké- nek, Tábori Kornél úrnak, az Idegenfor­galmi Szövetség sajtófőnökének, BdtUaky Qéza úrnak, a Szent Qellért gyógyfürdő vezérigazgatójának, Felber Lipót igazgató úrnak, a Balneológia! Egyesület ásvány­vízügyi referensének, dr. Markon Béla úrnak, a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatal titkárának és Viradg Béla úrnak, a Budai Napló főszerkesztőjének, akik a legnagyobb jóindulattal és készséggel bo- csájtották rendelkezésemre a kívánt ada­tokat Az érdemes könyvet részietekben ismer­tetjük s mint első részleett közöljük az alábbiakat: lakberendezések Esy*s KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTZTE1EK ÉS 0ARANCIA MELLETT SCHAFFER JÁNOS ■nübutoriizuloanál fl>> TORÖK-U. 2 Telefon HÍVÓ 55-2-98 __________ Ér dekes adatok a. budai fürdők történetéhez. Budapest, jobban mondva Buda gyógy­forrásainak használata, illetve fürdőinek keletkezése nagyon régi időkbe nyúlik vissza. A mai Óbuda környékét már a bronz- korszakbeli emberek is lakták. Bizonyít­ják az e korból származó ott talált tárgyak. A római időkből maradt feljegyzések és a helyszínen talált maradványok tanúsága szerint e helyen a keltáknak volt egy Acinke (Acinko) nevű városuk. Ez az acinke kelta szó, bó vizet jelent ék bizo­nyítja, hogy a kelták már ismerték és használták az óbudai hévvizeket. A rómaiak hódításaik során eljutottak a kelta településekig. Kr. u. első században foglalták el a rómaiak, majd municlpium lett és állomáshelye a II. számú római segédlégiónak. A várost a kelták Acink el­nevezése után egy „um“ szócska hozzá- toldásával Acincum, illetve rómaiasan 'Aquincumnak nevezték. Aquincum a római Pannónia tartomány végvára volt. A várostól északra a quadok és a mar- komannok, keletre a jazygok laktak. Aquincumot Kr. u. 120 körül Hadrianus municipiummá, 193 körül Septimus Seve­rus coloniává emelte, majd virágzása tető­pontján — 300 körül — Pannónia Inferior fővárosává lett és Salamon Ferenc sze­rint lakosainak száma 60.000-re emelke­dett. Fejlett kereskedelmi város volt, a kelet-nyugati és az észak-délnyugati tran- aitóforgalom gócpontja. Nagy kereskedel­mi forgalma és katonai erőssége révén élénk idegenforgalma volt, amit még a szórakozók és üdülők nagy száma Is nö­velt. Ezeket a város szép fekvése és nagy­számú fürdői vonzották oda. Dr. Tausz Béla kutatásai nyomán megállapította, J hogy a római császárok és a császári ud­vartartás kedvelt üdülőhelye volt Az aquincumi ásatások alkalmával napvilágra került fürdők romjai tanúbizonyságai, hogy a rómaiaknak itt fejlett tUrdökulta- rdjuk volt. Fürdőiket az ottani hőforrások vize táplálta, amelyet maradványaiban még ma is látható vízvezeték segélyével vezettek úgy a nyilvános, mint a magán­fürdőkbe. A kutatások eddig hét nyilvános polgári fürdő helyét állapították meg. Ezek kö­zül három Aquincum északi részén, köz­vetlenül egymás mellett feküdt, a negye­dik volt a Laconicum gőzfürdő. Az ötödik fürdőt a óbudai régi vámnál fedezték fel, a hatodik és hetediket a Gyárszigeten. Megjegyzendő, hogy abban az időben a Gyársziget, a megszűnt Feredőssziget és a Margitsziget egymással és a Duna jobb- partjával összefüggő szárazföldet képe­zett. A római imperim után Kr. u. 434-ben Attila ütötte fel itt szállását, Anonymus frja: „Ä világhódító Sttila győzedelmes seregével Pannóniába jővén, s a rómaia­kat legyőzvén, a Duna mellett királyi la­kot alkota magának és a hévvizek fölött, amelyeket ott talált és megnyitotta, s igen erős fallal megépítő, melyet magyar nyel­ven Budának a németek Ecelburgak ne­veznek.“ Egyes történetíróink Buda elne­vezést a szláv voda (vuda — víz) szóból származtatják. Mások szerint Attila fivé­rétől Budától nyerte volna elnevezését, (ős szittya nyelven.) Attila halála után a népvándorlás alatt ezek a nagyszerű fürdők Aquincummal együtt elpusztultak. Ugyancsak Anonymus írja, hogy midőn a magyarok Árpád vezérlete alatt 884-ben Mogernél (Megyernél) a Dunán átkeltek, a part hosszában egész a felső hévvizekig (usque ad aquas calidas superlores) tá­borba szállottak és másnap bevonultak At­tila király ős várába. (Buda — az öreg szóval, ahogy Indiában ma is gyakori. A Szerk.) Szent István Újlakon építette fel a Szent Péter székesegyházat. Az itt letelepedett szerzetesrendek négy fürdőkórházat épí­tettek. Leghíresebb volt a Szent Három­ság kórház, a „domus et hospitalis Sanc- tae Trinitatis ab calidis aquis“, hol már Lodomér esztergomi érsek is gyógyulást keresett s mely III. Orbán pápa 1187.-I bullája szerint az esztergomi rendház bir-! tokát képezte. A tatárjárás után IV. Béla Budán új vá- | rat épített. ZsJgmond király a Szent Imre gyógyfürdő hőforrásai fölé fürdőházat emelt. II. Lajos a felsőhévizi fürdőkbe járt fürödni, télen pedig a Várba hozatta fel a gyógyvizet. Buda fénykorát Mátyás király uralko­dása alatt érte el és világszerte mint hí­res fürdőváros volt ismeretes. Mátyás ki­rálynak a budai fürdők klépítéséer az im­pulzust valószínűleg Beatrix királyné Ba- den-ben való nyaralása adta. Kedvenc fürdője a mai Szent Imre gyógyfürdő (Ráczfüidő) volt. A fürdőt a királyi vár­tai (gy boltozatos folyosó kötötte össze. A Szent Imre gyógyfürdő (Rácfürdő) női gőzfürdőjében még ma is látható az e kor­ból teljes épségben megmaradt szép és hatalmas kupola. A Szent Imre- és Rudas- fürdő környékén volt egy fürdőkórház, nevét II Emué leányától, thüringial Szent Erzsébettől kapta. A törökök azonban le­rombolták.. A török hódoltság fürdőügyi fejlcdéses rörlénetét a legközelebbi szá­ntunkban közöljük. KIRÁLY-FÜRDŐ Épflitta 1551-Dan KARA MUSTAFA tidal tasa. Budán, II., Fél-utca 84. »»■ JC (nl/nn alénMV«» nátront, szénsav«! 45 TOKOS tnesz.t, klorn-tnum0' ■ w IWIIWW gf nagnéziumot tartalmazó hévvlz köazvény, csúz-, bor- és csontbetog- sógek, fómmérgozés, iúáj-.lép-» moh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. ^fiáknak .... röggel Gőzfürdők. n^nefc hétköznap d. u. 2 7. JüókúrcL M EQNYtLT HRUSZ GYÖRGY FŰSZER- ÉS CSEMEGEÜZLETE 1. Bors-utca 15 Kelenföldért. Alig másfél évvel ezelőtt alakult meg a Kelenföldi Polgári Kör azzal a célkitűzés sei, hogy a rohamosan fejlődő városrész főleg nyugati felének fejlődését elősegítse, lakásait a társadalmi érintkezés jegyében összehoza. Vezérül választotta Kelenföld érdekeinek hűséges pártfogóját KOZMA JENŐ Dr. orszgy. képviselőt. Másfél év alatt a leg-1 mostohább viszonyok között odáig fejlő­dött ez a Kör, hogy ma Kelenföld egyik legtekintélyesebb egyesülete, amelynek szavát a várospolitikában már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bizonyítja ezt a Kör legutóbb lezajlott ez évi rendes köz­gyűlése is, melyet Devecis Mihály mű­szaki főtanácsos elnök nyitott meg, üd­vözölve a megjelenteket, majd pedig a fel­mentvény megadása és a költségvetés el­fogadása után a Kör fáradhatatlanul ügy­buzgó és agilis ügyvezető elnöke Fejér János dr. főv. biz. tag mondotta el beszá­molóját. A Kör tagjainak száma elérte a 4U0-at, helyiségét az Erzsébet Sósfürdő tői bérelt öt teremből álló helyiségekbe helyezte át A tagok részére különböző kedvezményeket sikerült biztosítani, így az ingyenes tánc és vívótanfolyamokat. A nyár folyamán pedig szombatonkint meg­ismétlődő nagysikerű hangversenyeket ren­dezett tagjai szórakoztatására. A jövő év célkitűzéseinek ismertetése után még Barid Szabó József dr. főorvos beszélt Ke­lenföld problémáiról és az idegravitáló Ke.lenvölgy Budához csatolása érdekében. Az új tisztikar a 'következőképen alakult: Díszelnökök: dr. Kozma Jenő , Becsey Antal. Elnök: Devecis Mihály. Társelnö­kök: Barla Szabó József dr., Bánfaly Ede, Batlay Dezső dr.. Petracsek Lajos dr., Rogány Pál, Szombathy Kálmán, Uk- ner Ágoston és Weber Sándor dr. Ügyve­zető elnök: Fejér János dr. Alelnökök: Bajcsi Lajos, Becht Henrik, Kestíer Samu és Rignáth Béla. Igazgatók: Szilárd Ber­talan dr., Józsa Viktor dr. Főtitkár: Wein- lich Károly. Titkárok: Bánfalvy Tibor, Tóth Béla. Háznagy: Trusinszky Miklós. Pénztámok: Varga Ferenc, Halneck Gyu­la, Horváth Imre. Gazda: Feuerisen László Számvizsg. biz. e. Misik Ferenc. A város- politikai szakbizottság enöke: Bánfalvy Ede, helyettese Gzvik Ferenc, főtitkára Komáromy József dr. A társadalmi szak- bizottság elnöke dr. Mikola Géza, a kultur bizottságé Kozma Imre. A sport szakosz­tály vezetői Cserszky Elemér, Kuszár Az eltűnt Tztőfi-emtékzk ~ megkerültek. A segesvár-fehéregyházi csata 1849. július végén volt. Itt tűnt el Petőfi Sándor, akinek az utolsó korty bort Macskásy Antal 1848—49. százados nyújtotta. Macskásy hozzákezdett Pe­tőfi menekülésének bírálásához. Ada­tai megbízhatók lettek volna, sajnos, súlyos vasúti baleset érte. Macskásy hosszabb betegeskedés után kiszen­vedett. Héjasfalvát tartották a 60-as évek­ben Petőfi nyugvóhelyének. Ide te­mették közös sírba állítólag Petőfi és Zeyk Domokos őrnagyokat, valamint DaczÓ testvérek székely huszártisz­teket, tarsolyukat megtöltötték arany­nyal, hogy honorálva legyen az, aki elestük után eltemeti őket. Héjasfalván Haller József, Fehér- egyházán pedig Haller Ferenc grófok voltak lelkes ápolói Petőfi és hős társai emlékének. Héjasfalván mfikedvelőtársaság is létezett. Ennek elnöke Imre György birtokos és Nagy Elek jegyző javasla­tára elhatározták, hogy Petőfi Emlék- bizottságot alakítanak, tőkét gyűjte­nek és síremléket állítanak. Húsz évig nagy lelkesedéssel bár, de kevés anyagi eredménnyel dolgoztak. Ekkor a kezdeményezők elhalván, Bethlen Gábor gróf főispán, Emke elnököt nyerték meg a bizottság élére. A ne­mes gróf 1887. jun. 10-én 4000 gyűjtő- ívet bocsátott ki. 1895-ben már 16.200 frt (32.000 pengő) gyűlt össze. Bethlen Gábor gr. e pénzből nem síremléket, hanem nagyszabású honvédemléket állított. E 10 m. magas gúla tetején turulmadár, derekán pedig „Pe­tőfi Sándornak és elesett névtelen hős társai emlékének" felirat áll. Azonkívül a segesvári vár vasúti ál­lomás felé néző, a vármegyeház épü­lete előtti térre Köllő Mihály kitűnő székely szobrászművész Petőfi szob­rát állította természetes életnagyság­ban, A szobor magas talapzatán, az ol­dalakra müveit nemzetek nyelvén „Szabdfjság, szerelem! E kettő kell nekem."... ötsoros versiét vésette. E felirat különösen az idegennyelvű lá­togatókat lepte meg s azt noteszeikbe bejegyezték. Szegény Bethlen Gábor e remek al­kotásának gyönyörű ünnepségét már nem érhette meg. Pár héttel a leleplezés előtt elhunyt. Később Héjasfalván is állíttattunk egy honvédemléket. Itt Zeyk Domokos és hős társai vannak felsorolva. Erről más alkalommal szólok. Most megemlítem, hogy Fehéregy­házán egy 16 holdas sík mező az el­esett 1849-beli honvédek temetője. A gúla fölött kibontott szárnyakkal itt őrködik a turulmadár. Felette Petőfi Sándor s hős társai lelke lebeg. E nagy területet gr. Haller Louise, ki honvédtiszt édes­apjával megosztotta a többévi kuf- steini fogságot masszív tölgyfake­rítéssel vétette körül. Közepébe örházat s ebben tágas Petőfi-szobát rendezett be székely bútorokkal. Itt az asztalra Petőfi Emlékkönyvét s a csatára s Petőfire emlékeztető képe­ket, iratokat, nyomtatványokat állí­tottunk. Ide raktuk be a sírokból a rendezés és parkírozáskor kikerült csontokat, lövegeket, koszorúkat és azok szalagjait. Egy kis múzeum léte­sült itt. Később az állam megvette a fehéregyházi uradalmat és mint kincs­tári birtok tartozékát a Petőfi-ház gon­dozását, az őr Illetményei fedezését is vállalta. 1916-ban az oláhok első betörésekor közprédává kezdett válni a Petőfi mú­zeum. Egy cseh furvézer kapca he­lyett Petőfi emlékkoszoru széles szaJ- lagját húzta röhögve a csizmájába'. Ezt egy magyar tiszt meglátva, tisz­tességre tanította a cseh pimaszt. Be­ment a tiszt a Petőfi-házba s onnan szőnyeget, egyes ereklyetárgyakat hátizsákba rakott s megmentette a pusztulástól. így a Petőfi emlékköny­vet is megmentette. E könyvbe a lá­togatók százai, sőt talán ezrei írták be neveiket. Fontosabb feljegyzéseket is tettünk ebbe. Nagyküküllő megye akkori főispán! hivatala váltig kutatta az elvitt tárgyak hollétét. Nem tudtak rájönni. Petőfi centennárium évében én kezd­tem kutatni. Hirlapok utján kérdezős­ködtem. Megtudtam, hogy a mentő Dienes Ödön 9. honv. huszárezredben száza­dos volt A megmentett anyagot beadta a Pe­tőfi múzeumnak, ott a Petőfi Emlék­könyvbe futtába be is pillantottam. Ott találtam Gömbös Gyula (ma mi­niszter) nevét 1900. jul. 1-ről az egye­temi kör csoportjában. Továbbá Bartha Albert főhadnagy és Bartha Lajos hadnagy neveit, 1899. jul. 31. beve­zetve. Egyikök ma nyug. miniszter, a másik pedig nyug. tábornok. 1899. jul. 31-én volt a segesvári csa­ta^ 50 éves évfordulója. Ez évforduló előtt Haller Lujza grófnő működését emléktáblával örökítettük meg. 1914. tavaszán Szentgyörgynapkor a Pesti Napló egy téves közleményére tartot­tunk Fehérgyházán vizsgálatot. Az eredményről a P. Naplóban beszámol­tam. A kiszállásban résztvetf dr. Veszprémi, a küküllőmegyel főispán titkára is. Ekkor tettem utolsó bejegy­zést a Petőfi Emlékkönyvébe. *• - j _i: Kuszkó István. Ha kertje nincs az én kellemes :: KERTHELYISÉGEMET II.. RETEK U. 12, !: Trombitás vendéglő Kitűnő konyha, pince, zene. Tnlajd.: GUTTENBERGER A. vendéglős j DE ha jól akar nyaralni I kellemes, olcsó és jó ellátás mellett, akkor tisz- ! teljen meg és jöjjön hozzám Balaton Lellére — Trombitás pensio. Jenő, a ^-szakosztályé Waldmann Mik­IÓAz elnökséget 20 tagú Igazgatóság és 50 tagú választmány támogatja. Nemzetiségi súrlódás az ötszáz év ®lotíl Budavárában kevésszer fordult elő, bár a németek erőszakoskodása sokszor provo­kálta azt. A budavári plébániák egymás- közötti pörösködése közben egyetlen egy­szer történik említés nemzetiségi villon­gásról illetve nvelvbitorlási panaszról. A Na'gyboldo&asszofny (Mátyás) templom plébánosa panaszt emelt a Mária Magdol­na (ma Helyőrségi) egyház plébánosa el­len, amire a pápa, IX. Bonifác, bírónak Donaldus bécsi skót bencés apátot küldte ki. Ennek 1391-ből ránk maradt levele a pápa bulláját is tartalmazza, mely a Má­ria Magdolna templomát, valamint az alsó város Szent Péter plébániáját (a mai Or­szágút) a budavári Nagyboldogasszony- egyháznak rendeli alá — többek között azzal a megokolással hogy a pervesztes két plébánia papjai magyarul prédikáltak, holott a területükön németek is laknak, már pedig a többi lakósok, tehát a magya­rok is mind beszélnek német nyelven. A pápa ezért egyházi átok terhe alatt meg­hagyja, hogy a két plébánia és népe pa­rancsának engedelmeskedjen. Ennek az ítéletnek nem lett foganatja, sőt a két plé­bánia az eddig fizetett egy márkányi ezüst kötelezettsége alól is felszabadúl s teljesen függetlenné lesz. Ebből nyilván­való, hogy a pápát tévesen informálták, aki a magyar főpapok felvilágosítása után visszavonta a magyarság ellen irányuló Ítéletét. Hangverseny a Zugligetben. Huszár Ele­mér a zugligeti róm. kath. egyházközség szegényei javára augusztus 1-én sikerült hangversenyt rendezett Székely Julia nagy tetszéssel fogadott művészi zongora- játéka után Huszár Elemér a „keresztény feminizmus“-ról tartott mélyen átgondolt előadást. Meleg elismerésssel fogadták V. Szerdahelyi Ilona és Sch. Rados Lucy énekszámait (zongorán kísérte Rados Je­nő). Margherita Boni (írói nevén Gáspár Miklós) egy novelláját olvasta fel a kö­zönség rendkívüli tetszése mellett. Vitéz Vadkerti Jenó szellemesen konferált. Együnk magyar gyümölcsöt! Ezzel a felhívásai fordulnak a magyar gyümölcs- termelők a magyar fogyasztóközönséghez. Az a vámháború, melyet az osztrákok gá­lád módon ránk zúdítottak, szinte kataszt­rófád helyzetbe sodorta gyümölcstreme- lőinket, minthogy a kivitel nem érheti el a tervezett mérveket. Export-kereskedel­münk dicséretes készséggel mindent elkö­vet ugyan, hogy Xsztria híelyett más pia­cot biztosítson gyümölcs-kivitelünknek, ge ez a probléma nem oldható meg máról­ÉHGYOMORRA NAPONTA IGYÉK EGY POHÁR Kristály vizet holnapra. A értékes magyar gyümölcsnek nem szabad kárba vesznie s ezért a ma- gyár fogyasztók kötelessége, hogy mező­gazdáinkon segítsenek. Ez pedig sikeresen úgy érhető el, ha minél több magyar gyü­mölcsöt fogjyasztunk. A magyar testvéri összetartás diktálja: eyünk magyar gyü­mölcsöt! w Értesítés! Mária-Remete-Boldog- asszony-Kápolna egylet felparcellázza a Pesthidegkut községhez tartozó Szögligetben lévő szántóföldjét. Eladásra kerül 12 egyenkint kö- rülbel ül 170-180 III -öl nagyságú kertes családiház építésére alkamas telek a Mária-Remete kegytemplom közvetlen szomszédságában I _l-ölenként 3-10 Pengő ár ban. Ezek a minden tekintet­ben kitűnő fekvésű telkek, melye­ken mindenhol néhány méter­nyire bőséges és igen jó ivó­víz található, a Hüvösvölgy- Mária-Remetei autóbusz megál­lónál a Pesthidegkúti műut mel­lett fekszenek, a közel jövőben villamos vasúti közlekedéshez is jutnak. Ugyanott eladó még egy közel másfél hold szántóföld. Az Egylet vezetősége részletfizetési ked­vezményt is nyújt. Bővebb felvilágosítást ad az el­nökség: Budapest II, Fő ucca 18 (Telefon 52-0-92) és ,id. Balázs Antal vendéglős Mária-Remetén. Az Elnökség. t Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesatyánk, bátyánk és rokonunk Kammer Siegfried 1932. julius 31. napján, hosszas szenvedés után, visszaadta lel­két az Úristennek. A Mindenható akarata előtt engedelmesen meghajolva, kér­jük lelkének az örök nyugodalmat. Drága halottunk kedden, folyó hó 2-án délután 4 órakor a Kerepesi úti temető halottasházában, a róm. kath. egyház szer­tartása szerint fog beszenteltetni és ugyanezen temetőben a csa­ládi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozatot szerdán, folyó hó 3-án reggel 9 órakor mutatjuk be a budavári koronázó főtemplomban. Budapest, 1932. augusztus 1. Kammer György, Ágnes és Éva gysrmelreí. őzv. Fluss Józsefnó anyósa. Kammer Hugó, Kammer Sándor, Acél Jenőné ■ziil. Kammer Gizella teatrérsi. Kammer Hugóné »ül. «zempci Kammer Ella, Kammer Sándorné «zul. Frftnkel Margit, Dr. Fluss Györgyné sógornői, Acél Jenő sógora. Müller Józsa. Dr. Acél István, Kammer András, Fluss Mihály és Kató unokaöccsei és unokahuga.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom