Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-05-02 / 1081. szám
1932. MÁJ HÓ-2 XXIX. évf. 1081. sz. ELÖFIZE TÉS: Egy évre . . 24. P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 filiér. Egyesületek, amelyeknek hivatalos íapjh, _ ta gjai f é I á r o n Icap ják HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy mim. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Sző« vegspr ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás* szerint. A hirdetések dija mindenkar előre fizetendő állanúúMföetőhaeK nagy kedvezmény Buda. érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- I felelős szerkesztős sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság VI R A Á G B É L A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—36. Hivatalos érék: délutén 4-6-lg Mióta nagyrabecsüll lapodban néhány kis cikkem felett a BUDA BATH név megjelent, illetékes helyről több figyelmeztetés érkezett szóbelileg is hozzám, hogy ez az elnevezés sem nyelvileg, sem értelmileg helyt nem álló. Angolul ugyanis a ballt szó bár fürdőt jelent, de korántsem liinliih'elyet, hanem csupán háti!Urdut; a fürdőhely és fürdőtelep megjelölésére a spa szó a helyes. Ilyen fürdő- telepek, fürdővárosok vannak Angliában és Belgiumban is (Spaa). Másik, fökifo- gás, az volt, hogy Budapest nevét ne vágjuk ismét ketté, ne essünk vissza az Olfn — Pejtt mentalitásba,-amelyben különösen a németek még ma is hajlandók icledezni. Végül — a Buda Bath elnevezés szem- bebe'yezkedés volna a Fürdőváros eszme- körrel, — amely azért küzd, hogy „tout Budapest,“ az egész főváros egy nagy fürdővárossá váljék, színházaival, klinikáival, intézményestül, hidasiul, parlamentestül együtt, amelyek nagy része éppen a Duna balpartján, a pesti oldalon foglal helyet. A Fürdőváros Egyesület ideálja éppen az volna, hogy Budapest — Fii>'dö-\ város, tehát Budapest Spa és ne Buda Spa legyen Budapestből — hogy Buda Buth-ot ne is említsem. Mint ez illusztris Egyesület szerény tagja sem kívánnék a vezetőség felfogásával, — amelyet nincs okom nem osztani — szembehelyezkedni, mindazonáltal c sorok keretében kívánom a Buda Ballt elnevezésnek általam mégis helyesebbnek tartóit JériogosuUságjít. kifejteni és -esetleg a másik elnevezés helyében való használatát ajánlani. Vegyük elsősorban a nyelvi szempontokat. Az- igaz, hogy a ballt szó így egyszerűen kádfürdőt jelent angolul, de miként a hasonló germán szóértelem: kettős, mert Bad és Badeort a német Karlsbad városnévben, Bad Hall-éban és végül Baden, Baden—Baden, Baden Bei Wien és így tovább, egész sorában a leghíresebb német világfürdőknek átvitt értelemben ott van. De ami a legeklatánsabb példa, maga az angol régi fürdőhely: —'„Bath" — fürdőváros. Talán nem sokan ismerik hazánkban ezt a 70 ezer lakosú angol várost és fürdőhelyet. floor Tempis Móric dr. egyetemi tanár szerint ez a Bristol közelében levő, a Somerset grófságban fekvő, Avon folyammenti város ősidőktől fogva az angol előkelőségnek kedvenc rheurna- és gyomorgyógyító fürdőhelye. Vize, ,,litne car- bonited water“, mely az eredeti angol leírás szerint 117 — 120 Fahrenheit hőfokú, bő radioaktivitásával hatékony. E fürdővárosban — mely elsőrendű szállókkal fogadja az idegeneket, — monumentális építmények, gazdag germán-szász emlékekkel és felbecsülhetetlen értékekkel teli múzeumok, színházak stb. emelkednek. Ezek szerint a bath szónak meg volna a létjogosultsága még Budapest fővárosunk neve jnellett is, (mondanák 50%-nyira kiegyezkedő ellenzőim), de Budapest Spa helyett még Budapest Bath-ot sem találom elég jól hangzónak és főleg propa- gandisztikus erejűnek. Budapest — Fürdőváros elnevezés nemcsak az idegeneknek kiejthetetlen és velük így elfogadhatatlan, de ha Budapest egészében gyönyörű metropolis is és idegenforgalmi vonzerő fekvésénél, thermái- nál és sok más egyébnél fogva, mindamellett a tényleges fiirdőtelep, az egy Széchenyi fürdőt kivéve, mégis inkább az alsó, Qellért-Rudasfiirdői partból és a felső részén fürdőkből áll; Margitsziget, Lukács- és Császárfürdő, a Római fürdőig, tehát Buda lesz a prononcirozott fürdőtelep — fürdőváros, fel a Sósfürdőtől, keserűvíz forrásoktól a Tabánig, fent pedig az Aquincumi, római partig, végig talán Szentendréig. Ennek a kiépítése és beidegzése mellett törnék én elsősorban is lándzsát és miként a tavalyi Társaskörben ankéten erre nézve sürgősségi véleményt is nyilvánítottam — meg is kellene indítani ennek a Buda-fiirdönek kialakítását — legalább is addig a határokig, amíg az számbavehető tőkéket nem igényel tehát az okvetlen megejthető alapmunkákig. Minden elmúlt év számottevő kár például ott, ahol fasorok és parkok létesítéséről van szó. Ép ezért érthetetlen előttem, miért nem kezdik már a Gellert rakpart trassirozását, fásítását, a Gellért- tér oly veszedelmes közlekedésének elimir nálását és egy pompás gőzölgő szökökút- lal a középen ideális térséggé való kialakítását úgy, hogy a HÉV kitelepítésével, a kocsi és villamosközlekedésnek a Műegyetemi rakpartra terelésével legalább helyet és levegőt (!) teremthetnének a jövendő fiirdőtelep centrumának. Ugyanígy kellene végre elhatározni a Tabán lebontását, parcellázását és parkírozását, hiszen a bontási anyagokért is elvégzik a szükséges munkákat. A felszabadult parcellákat bolgár mintára (Várna) részben ünnepélyesen külföldi barátállamok és fejedelmek részére -ajánlhatnék fel. az esetleges építkezés bőven behozza a nobilis gesztus kamatait! Mindezeket csak azért említem, mert Buda fürdővé fejlesztése az első magától kínálkozó etapp lenne és ennek adottsága volna elsősorban is kihasználandó,. de nemcsak szó és szóáradat útján, Iianem a koncentrikus cselekvés terén is.. Még a törvényhatósági választások előtti ícllcö| szöntőmbcji említettem nicg a legilletékesebb és legelső polgár jelenlétében- és helyeslésével, hogy én még az étkezési akcióban is csak azt az épkézláb polgárt részesíteném, aki közmunkavál tság . mintájára legalább .napi egy óra hosszat segít a Fürdőváros köveit összehordani! Mérhetetlen gazdasági . jelentősége vau idegenforgalmi, gyógyfiirdőipari szempontból Buda Bath sürgős kiépítésének, reklámozásának. Szálló, a kereskedő, orvos, bankár egyaránt érezné legyengült pénzérté káliásunk mellett az idegen valuta ideözönlésénck, sajnos, de reménytkeltően is: ezen talán cgycscgyediil legbiztosabb forrását. És nemcsak a leggyorsabb a Bitdu Bath létrehozásának lehetősége] (körülírt területen), de amint Tőled, Főszerkesztő uram, is volt alkalmam hallani: ennek a névnek varázsa, hangzata lenne; miként múltja, úgy nagy és fényes jöyöjc is! Mihelyt a csehek Karlsbadból — ebből a berögződött, könnyen kiejthető fürdőnévből „Karlovy Vary"-t kezdtek csinálni, bizony az idegenforgalom is csappanni kezdett. — Adjunk Fürdővárosunknak könnyű nevet! És hogy ez nemcsak a nyugatnak szól, de különösn a Keletnek, az Izlámhak, amely Budim nevét évszázadosán impregnálta emlékében: azt éppen Neked, a keleti propaganda nagy clöharco- •sának említenem is felesleges. Fogadd Buda Bath érdekében egy harcostársadtól írt eme sorokat a Te lankadatlan munkásságod szerény rezonanciája- képen nagyrabecsülésem és tiszteletem kifejezésével, Dr. Nemes J. György. A leszakadó hegy és az óbudai hid. A budai hegyvidék katasztrófája. — Huszonhárom esztendeje folytat meddő küzdelmet az Óbudai Hegyvidék Szövetség azért, hogy az óbudai hegyvidék s így a közönség érdekeit, tehát a közérdeket, de a hegyvidéken lakó kis ingatlantulajdonosok, kis- és középosztálybeli tisztviselők, lateincrek, valamint kisiparosok és kis kereskedők és kisebb alkalmazottak jogos magánérdekeit megvédje, de szembekerült e területen dolgozó nagy-, vállalatú téglagyárak s az ezekben érdekelt nagytőke manipulációival, közérdek- ellenes céljaival. A belügyminiszterhez beadott felterjesztésében azt vallja, hogy évtizedek óta folyik a küzdelem a hegyvidéken agyagásó Nagybátony—Újlaki tégla- és mészégető részvtárs. című vállalat, továbbá a Bőim Testvérek téglagyár rt„ a Kőbányai Gőztéglagyár Pesten rt., és az Egyesült Tégla- és cementgyár Rt., téglagyárak köz- és magántulajdont pusztító szabálytalan üzeme ellen. Ez évtizedes küzdelmeikkel parallel megállapították különböző hatóságok a legfelsőbb fórumon is. az állandó szabálytalan üzemvitelt, amelynek emberélet, közvagyon: közutak; magánvagyon: családi házak és viruló gyümölcsösök estek áldozatul. Ez a téglagyári garázdálkodás legújabban elnyeléssel' fenyegeti azt a transverzális hegyi-utat, melyet többszöri’ kényszerű áthelyezés után legújabban határozott el, a hegyi közlekedés s az agyagásás elhatárolása végett is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Székesfőváros törvényhatósága. Ugyancsak évtizedek óta panaszolja, különösen a Szent Margitsziget érdekeltsége és üdülést kereső közönsége, hogy az óbudai téglagyárak füstje lehetetlenné teszi, hogy. c sziget teljesen megfelelhessen isteni adottságának. Közérdek ez is, főleg mióta a sziget a Fővárosi; Közmunka Tanács tulajdona. E téglagyárak gyakfan ázzál érvelned, hogy munkaalkalmakat, virágzó ipart szüntetnénk meg e törekvések sikerű lese esetén és 7—800 munkásuk exisztenciáját teszi tönkre akciónk, holott hivatalos megállapítás szerint mindössze 121 munkásuk volt, azok között is alig 1—2 állandó lakhellyel biró magyar munkás. A geológus szakvéleménye ellen is kellett küzdenie akkor, midőn ugyanaz a geológus, mint a téglagyár geológus szakértője nyilatkozott 1911 április, hayabaö azt mondtat „az agyagásás sem a szoni- | szédos magánterületeket, seni á táborhegyi temetőt nem veszélyezteti“ s mi- *. .-r don, mint tudós tanar nyilatkozott c csn- szamlásokról műegyetemi előadásán: !„a jelén időben az óbudai temető-terület sírásással való megbolygatása, nemkülönben a téglagyártással járó agyagásás újból mozgásba juttatta ezt a lejtőt olyannyira, hogy a lépcsőzetes csuszam- lás- ma már messzire elharapódzott a lejtőn fölfelé." ■ A székesfőváros hatóságai teljesen tehetetlenek ezen közérdekellcnes cselekmények megakadályozására,.. Feldnzzasztot- ták e szabálytalanságok és bűncselekmények, a valamikor apró téglaégetöknek vagyonát, a székesfőváros közönségének mérhetetlen kárával, ma - már mammut- vállalattá és. félelmetes: nagytőkévé.. Két évtizedet meghaladta már, hogy az Óbuda, Hungária-úti híd szükségességét legfőbb hatóságaink megállapították s törvénybe iktatták annak megépítését. Ennek a heroikus küzdelemnek is a végeredménye egyelőre teljes eredménytelenség, - nem kis mértékben e téglagyárak manipulációi folytán. A III. kér. Mátyáshegyen a; székesfőváros hatóságai állandó jogtalan vegzaturát tartanak fenn az itteni ingatlantulajdonosok ellen. Élő-: SZÜU , u4 ,( négy év óla megtagadtak a középosztálybeli itteni és századok óta is birtokolt ingatlantulajdonosok építkezési kérelmeit, ezen a már fejlődése virágzásában levő gyönyörű területen. Most pedig azt akarják, hogy csak 600 négyszögöl területre lehessen építkezési engedélyt kiadni az eddigi 300 négyszögöllel szemben. A városrendezési érdekeivel szemben állanak itt a hegylábában működő Nagybátony—Újlaki tégla- és mészégető, oldalában pedig az Egyesült Tégla- és cementgyár. Legújabban a szabálytalan agyagásának ügye a jelen esetben a kereskedelemügyi minisztérium legfőbb felügyeleti hatósága alá tartozik. A kereskedelemügyi kormányzat egyedüli, egyoldalú feladata az iparvédelem s így hajlamos arra, hogy valamely iparvállalat még akkor sem korlátozható, szüntethető meg, ha az a közvagyon, a jogtalan eltulajdonításból es kihágás! bűncselekmények évtizedekre visszamenő és nnpról-napra ismétlődő tengeréből Is hizlalta fel magát és ha mindjárt e bűncselekmények során a kispolgárok súlyos anyagi romlását is idézték elő. A szövetség arra kérte a belügyminisztert, hogy évtizedes panaszainak és, sérelmeinek kivizsgálására független, érdektelen, geológussal is kiegészített vegyes bizottságot delegáljon s ebbe a szövetség delegáltjait is bevonva, ennek megállapításai alapján minél előbb döntésre kerülhessen a legfőbb felügyeleti fórumon e több évtizedes panaszos ügy, * Ebben az évtizedes, küzdelemben oroszlánrésze van Szilágyi Károlynak, a szövetség elnökének, Szervey György főtitkárnak és dr. Jankovtch Sándor szövetségi ügyésznek. CL főuárosi házak és a főuárosi tefkek Hasonló címen foglalkoztunk lapunk multi számában Kozma Jenő és Be- csey Antal fővárosi bizottsági tagok állásfoglalásával, amelyekben a fővárosi telkek és házak eladása került szóba. A Budai Napló munkatársa az alábbi nyilatkozatot kapta: Mint mondottam, az örökhaszonbérlet lényégében azonos a közönséges haszonbérlettel. Ingatlan átengedése hosszú időre (100 évre) meghatározott óvj alacsony haszonbér ellenében. Az örökbérlet és-örökhaszonbérlet ugyanaz a jog, de az örökbérlet városi telekre szól. Az örökbérlet felniépítmény emelésére kötelezi a bérlőt, amely feliilépítményt az örökbérlő elidegc- nítheti, megterhelheti és a jogot örököseire is átháríthatja. Amikor tehát a- fővárosi ingatlanok eladására gondol, kell, hogy szem elől ne tévessze a két ingatlan eladási, illetve- birtokszerzési formát. Külső területeken az örökhaszonbérlet, belső területeken az örökbérlet formát. Ha most a bérházak értékesítésére gondolunk, semmiesetre sem abból az elvből kell kiindulnunk, hogy „ezek az ingatlanok betöltötték hivatásukat, nem jövedelmeznek, tehát itt a legfőbb ideje, hogy a fővárosezeket .megjelelő körülmények között eladja." Sent a fővárosi telkeket, sem a fő- városj házakat nem lehet eladni dekonjunktúra idején. Becs'ey Antal nagyon helyesen meglátja, azt a körülményt, hogy „a kisexisztenciák a külvárosok felé törekszenek s ha a főváros területén nem vásárolhatnak telkeket, úgy a környékbeli községekben keresnek lakást s Budapesten szerzett jövedelmeiket ott költik. el." Ez a megállapítás egyaránt áll a telkekre és a házakra. Ma már nemcsak a kisexisztenciák, hanem a közép- és nagyobb exisztenciák is a vidék felé vergálnak. Budapesthez kell kötni őket. Egyiket telekkel s a telken építkezési lehetőséggel s a másikat házrésszel. Ha nem volna kedvező ingatlan- szerzési mód a „házrész“, — az „öröklakás" vásárlás, akkor nem keletkeznének egymásután az öröklakások Pedig az öröklakásépitkezés nem is volt éppen rentábilis, a magas építkezési anyagárak miatt. A fővárosi házak, különösen az előnyös helyen fekvők s a jókarban levők igen könnyen találnának házrész, öröklakás vásárjukra, Minden garancia mellett a vétel'lebonyolításánál a Községi Takarékpénztár állhatna a vevők segítségére. Ennél biztosabb és rentabilisabb üzletet, — ha semmi mellékkörülmények és káros befolyások nem érvényesülnek, — alig is lehet kívánni. A Nova és a Hév megvásárlása újból kísért. Állítólag a vétel újabb nagy telektömbökhöz juttatja a fővárost. Mindenesetre megfontolandó, hogy szabad-e akkor nagy összegeket telekspekulációba fektetni, új telket vásárolni, amikor maga a főváros is telekeladó akar lenni. Ezekre a kérdésekre legközelebb kitérünk ... Buda földalatti rejtelmei — Ä várbeii török pincék kutatása — Székesfővárosunk legérdekesebb termeszét: és: történelmi emlékei közé tartoznak a.iVár házai és utcái alatt elterülő nagykiterjedésü üregek, amelyeket: a várbeli polgárok „török- vágj' szikla-pincék“ néven, ismerik. Régebben, a szőlőkultura virágzása idejében, amikor a budai hegyek alját szőlők övezték, ezeknek a pincéknek nagy szerepük volt. Mikor azután a szőlők elpusztultak, a pincék is. elvesztették egykori közgazdasági jelentőségüket s ma már jóformán telicsen feledésbe mentek. Az időnkint egyik-másik napilapban megjelent cikkeken'kívül, amelyek e pincék legendáival foglalkoznak, álig találunk más tudományos jelentőséggel biró, közleményeket. Az első, aki ezekre a pincékre felhívta figyelmemet s azok kutatását sürgette, vitéz Aggliázy Kamill ' ezredes, a Hadimn- zeum igazgatója volt. Mivel azonban a tudományos körök és az irodalom ezekről a „török pincék“-ről. mint kőzetbe vájt mesterséges alkotásokról emlékeznek meg, nem tartottam magqmat illetékesnek arra, hogy mint barlangkutató, ezekkel a mii- üregekkel foglalkozzam. Midi év végén azután mégis több sziklapincét látogat-' tani meg s ekkor legnagyobb-meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy ezek a pincék mind eredetileg, természetes úton mésztufában keletkezett üregek, vagyis barlangok, amelyeket azután az ember többé-kevésbbé átalakított. Mikor ez a rendkívül fontos megállapítás megtörtént, j a m. kir. Földtani Intézet magáévá tette e pincebarlangok ügyét s azok földtani és barlangtani vizsgálatával c sorok íróját bízta meg. Bejárásaimon még Kalmár János régészmérnök, a Magyar Nemzeti Muzeum Történeti Osztálya ' megbízásából vett részt. Hűséges segítőtársaim voltak még Barbie Lajos és Kiss Miklós, akik a nehezebben hozzáférhető üregeket és aknákat mászták be, továbbá a pincék kivilágításáról cs fényképezéséről is gondoskodtak.,, Ez a kis expedíció a müli év decemberétől kezdve egészen ez évi március hő közepéig házról-Kázra járva az összes várbeli pincéket bejárta, megvizsgálta és a legfontosabbakat lefényképezte. A munka nem ment mindenütt teljesen simán, mert sok helyett tudományos vállalkozásunkat bizalmatlansággal fogadták és csak ismételt magj'arázgatás és igazolás után juthattunk a pincébe. Ezek azonban csak egyes esetek voltak, általánosságban véve a pincetulajdonosok, értesülve árról, hogy hivatalos Fiídományos pince vizsgálatok folynak, teljes megértéssel, sőt helyenkint élénk érdeklődéssel fogadták munkánkat. Bejárásainkat befejezve most az egyes alkalmas pincék felásására kerül' a sor, amely munkát a székesfőváros megbízásából és támogatásával eszközöljük. A várbeli sziklapincék történeti szerepét ugyanis jórészt még homály födi, az előttünk álló ásatásoknak a feladata lesz, hogy ezt a homályt eloszlassák és egyes: pincék rejtett titkait felderítsék. Ezt a nagy jelentőségű tudományos munkát azonban csakis a pincctulajdonosoknak újabb megértő támogatásával végezhetjük el ered- I ményesen. Ezért mindazokhoz, akik ben- - nünket pincéikben eddig is szívesen láttak, I arra kérem, hogy ezt az újabb vállálko- j zásunkat is hasonló előzékenységgel fo- I gadják. i Kadic Ottokár dr. m. kir. főgeologns, c. egyet, tanár. • A véletlen is scűit gyarapítani ezeket a földalatti látványosságokat és most a Bécsikapu-téren folyó báró Hatvany-féle ház rcstaulásakor a pince alatt egy nyolc- szögű románstilü templomoszlopra akadtak, amely állítólag nagyarányú zsinagógának egyik része, amely az akkori Samrabsta- ger Markt-on épült. „Buda Bath*3 vagy „Budapest Spa33 — T-evél a Főszerkesztőhöz —
