Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-11-02 / 1100. szám

Budai Napló Budapest, 1932. november 2. fiEBü útra szóló villamosjegyekét. Szerencsés ötlet, mint minden, ami olcsóságot jelent. De.. . . Mi történik a 16 filléres szakasz­os a térképes átszállójegyekkel? A mai szakaszbeosztás átlagban körülbelül 1200— 1500 méteres távolságra szól; ki fog sza­kaszjegyet váltani, ha hat fillérért egy ki­lométert, vagy 12 fillérért kettőt tehet meg s utóbbi esetben át is szállhat? Vagy ki fog a sokat szidott térképes jeggyel utazni, ha négyszer hat fillérért négy kilométert tehet meg s ott szállhat le, és fel, három­szor megszakítva útját, ahol akar? <* Az üzlet alapja a reklám. Igazság, amit megdönteni nem lehet. A Beszkárt a fővá­ros közönségének tulajdona, de mégis csak üzletet akar és kell csinálnia, hiszen defi­citből nem tartható fel. Reklámozni kell tehát a villamosközlekedést is, nem ugyan plakátokkal, újsághirdetésekkel; hiába is tennék ezt, a közönség nagyon Is jól is­meri a közlekedés gyarlóságát és nem ül fel hangzatos reklámnak, hja tudja, hogy az — csak igér. De mondjon igazat! Egyetlen vállalatnak sincs birtokában a reklámozásnak oly kézzelfogható módja, mint éppen a Beszkártnak. Ha az utcán gyalogjáró közönség mellett sűrű egymás­utánban robognak el a kocsik, végre is felfigyel és mégis csak rászánja magát arra, hogy „felüljön“. Tegyenek csak egy­szer kísérletet, mondjuk egy hétig, vagy akár csak 3 napig. Járassák az összes já­ratható kocsikat a lehető legrövidebb idő­közökben, majd meglátják, lesz-e eredmé­nye. S ha nem? még mindig visszaállít­hatják a régi állapotot s a költségeket elszámolhatják a „reklám“ számla terhére. | Elvégre egy sok-sok milliós büdzsével dől- j gozó vállalat áldozhat egyszer néhány tíz pengőt ilyen reklámra. Ha pedig a reklá­mozásnak ez a módja, — amit nem hiszünk — nem hozná meg a várt eredményt, úgy I meglesz a Beszkártnak az az egyszersmin- denkorí elégtétele, hogy oknélkül szidják,' birálgatják s neki van igaza, amikor ko­csijait csak hébe-hóba, mutatóba Indítja Útnak. A németek, többek közt, - a világ legna­gyobb statisztikusai is. * Egy német bará­tunk érdekes adatokat közöl a Bcszkárttal kapcsolatban. A hntfillérefi jegy bevezetése révén 50 millió új utasra számítanak évente. Utasonkint 3 jegyet véve, az 150 > millió jegyet jelent, ami egyhosszában 7500 kilométer (egy jegy kb. 5 cm.): j egymásrarakva 30.000 méter magas hegyet kapnánk, minek a világ legmagasabb pontja, a Gaurizankár (8840 m.) is csak térdéig érne. Azt azonban már a mi néme­tünk sem számíthatta ki, micsoda szemét­többletet fog jelenteni a pesti utcán ez a horribilis jegymennyiség, mert annyi szent, hogy túlnyomó részben az utcára kerül és nem a szemétgyűjtő kosarakba, amelyek a legtöbb helyen olyan zseniálisan vannak elhelyezve, hogy direkt hátatfordítanak a villamos, vagy autóbuszról leszálló utas­nak. Érdekes különben, hogy ezek a kosa- 71 rak valamiféle mimikrit játszanak, teljesen j beleolvadnak a környezet színébe. Talán ! szerénységből. Az ibolyához illik a sze- rénység, de a szemétgyűjtőkosárhoz? Annak kiabálni kell, — mint mindennek itt Pesten, — hogy észrevegyék. (G. S.) I Kényszer-elhárító segélyezés. A Fcrenc- rendiek plébániája a II. kerületben széles­körű jszegénygondozást végez önfeláldozó i munkával és erről számol be ; most meg­jelent Évi Kimutatásbán P. Unyi Athanáz plébános. „A kifejtett rendszernek, amely­ben nagyon sok urinő vesz reszt tevéke­nyen, van még sok akadálya és ilyen a henyszer-fiháritó segélyezés is, amikor el­tekintve a plébánián a nap folyamán bár­mikor kopogtató szegények segélyezésétől- heten kint háromszor: kedd, csütörtök, szombati napon tömegesen 30—50 szegény kapott élelmiszerjegyet, vagy kenyeret. Az ilyen segélyezésnek igazán semmi ér­telme nincs, mert boldog-boldogtalan — egész Budapestről — még rendesen keresd egyének hozzátartozói is igénybe vehetik és veszik is a segélyezést s az a követ­kezménye, hogy lehetetlenné válik a sze- génysegélyezés, mert egy kisebb erősza­kos, tolakodó — és nem mindig nyomorgó- tömeg lefoglalja és kihasználja a segé­lyezés forrásait, míg a nagyobb, de sze­rényen otthon meghúzódó tömeg igazán nyomorog... Meg kell tennünk ezen segé­lyezést, mert rákényszerített minket az erő­szakos tömeg. Ugyanis a hatóság igen el­nézően kezeli a kéregetőket, így hát erő­szakosan lépnek fel a lakásokon, házról- házra járva. Az adakozó híveink természe­tesen a plébániára küldték őket, de a nem adakozók még inkább, így hát állandóan tömegesen megrohamozták a plébánia hi­vatalt. S mégis igen gyakran előfordult, hogy' a lakásoknál kopogtató . kéregetők aljas rágalmakat szórtak a plébániára, azt hazudván: semmit nem kapunk — és saj­nos, híveink közül sokan hitelt adtak ilyen hazugságoknak." A HONSZ. 1. kerületi csoportja október 30-án .népes közgyűlést tartott a Icrisztina- téri iskola tornatermében. Rekenyák Ist­ván elnök nagyszabású elnöki megnyitója után Kelemen József igazgató számolt be a csoport vagyoni gazdálkodásáról. Disz- elnök lett Petracsek Lajos orszgy. képvi­selő, hölgybizottsági új társelnökök: Iby Déncsné, Czcttler Károlyné és Olchváry Ödönné. A közgyűlést Sárkány Gábor köz­ponti igazgatósági tag beszéde zárta le. Teaestét tánccal egybekötve rendez a II. kerületi Általános Közlőt ékonysági Egyesület novémber 12-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel, a Rajna-park (volt Florida) összes termeiben. A tea-est jöve­delmét a Guth Ferenc dr.tanácsnok, elöl­járó elnöklete alatt álló közjótékonysági egyesület a II. kerület szegényeinek téli iölsegélyezésére fordítja. Az egyesület vi­galmi- és társadalmi bizottságának elnöke Privitzky Endre dr. ügyvéd és' a budai szociális és karitativ társadalmi munkát végző hölgybizottság agilis rendezősége mindent elkövet a jótékonycélú est sikere érdekében. A belépő- és tcajegy ellenében teát, csokoládét, sört, sandwichet vagy debrecenit lehel kapni. Ára 2 pengő. E mel­lett a Rajna-park kivételesen olcsó menü­ről és kitűnő jazz-muzsikáról gondoskodik. Ifi. Vogl Imre tánctanár bemutatja a bigint és tanganillát, lesz tombola és más szóra­kozás is. Záróra reggel 5 órakor. Jegyek a II. kerületi elöljáróságon és a helyszínen kaphatók. & 4U­J Szent» GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet, hullám- és napfürdö Külön lérlj, és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet, Utazás a Beszkárt körül Tisztelettel felkérjük a székesfőváros polgármesterét, ejtse útba a mostohagye­rek Budát még egyszer, a villamosközle­kedés tanulmányozása során. Felejtse el kis időre, hogy ő e világváros első polgá­rai közé tartozik s élje bele magát azok­nak a kisembereknek helyzetébe, akiket sorsuk a villamos használatára kénysze­rít. A budai körút, vagyis a Margit-, Krisztina- és Attila-körutak közlekedése erősen kihívja a kritikát. Erről könnyen I meggyőződhet a polgármester úr, de csak > akkor, hanem ugyanazzal a kocsival járja be a fenti útvonalat, hanem közben le-le- száll a Széli Kálmán-téren, a Déli pálya­udvarnál és Krisztina-téren és órával a ke­zében ellenőrzi a járatokat Ha ennél az |. ellenőrzésnél szem előtt tartaná még a l minden kocsiban kifüggesztett indítási idő- j közöket Is, nagyon érdekes tapasztalatokat j fizerézWéine. * | Bevezetik a hatfilléres, egykilométeres ( j Budapest uj művészi albuma — A főváros története képekben Finom kivitelű, nagyon érdekes mű­vészi kiadvány került a napokban Budapest barátai elé. Egy pompás, a modem nyomdatechnika minden új vívmányának felhasználásával készült gyűjtemény, mely negyven — részben színes — niínyomátú lapon adja a magyar Íí városnak, Budapestnek egész történtét QALLINA FRIGYES Dr. fővárosi tanácsnok, Budapest szerelmese szerkesztette az az albumot éq írta annak tömör, kí­sérő szövegét, mely pregnáns szavak­kal foglalja össze, dióhéjban Budapest történetét, úgy, ahogy az a szépséges régi rajzok és motsztek során előttünk kibontakozók. A negyven remek kivi­telű náűvészi lap egykorú réz, acél és fametszetek tökéletes hűségű másola­ta. Aft eredteti lapokat a Székesiővá- rosi Múzeum és a Székesfőváros Könyvtára őrzi. A Budapestet ábrá­zoló legrégibb ismert fametszettől kefedve a Biedermeier Pest-Budáig ve­zetnek el a régi kéipek. A modem "Bu- cjfapestet pedig ifj. Richter Aladár igen szép, külön e mű számára felajánlott •rajzai mutatják be. Szerencsés és új gondolat volt e gyönyörű metszetek füzérbe kötése, nemcsak Budapest ba­rátai találják benne örömüket, de ez az album a legfinomabb művészi pro­paganda eszhöz is egyúttal', mert aki ezt az albumot átlapozza, feledhetet­lenül vésődik beléje fővárosunk jele­nének páratlan szépége, és múltjának patina^ érdekessége. Uj hiteket éleszt, új birodalmat kelt e város nagy hiva­tása és ezzel együtt eljövendő nem­zeti nagylétünk iránt.A most megje­lent íhü értékét és érdeksségét nagy­ban fokozza az- hogy ilyen módon még egyetlen metropólis sem mutatta be történetét és így majd kibontako­zik az új világigazság, hogy Buda­pest nemcsak a tízmilliós magyar nemzet, hanem a nagy turáni népcsa­lád fővárosa. • te a szép munka mél­tán sorakozik Gallina Frigyes dr. ta­nácsnok két, feltűnést keltett tanulmá­nyához, melyek „Budapest utcanevei" és „Utcáink esztétikája" címmel nem­régen jelentek meg s melyekben a székesfővárosi elnöki ügyosztály ve­zetője annyi érdekes - a Budai Napló­ban nagyrészt leközölt — problémát vetett fel, mindenkor tanúságot téve Budapest és annak művészi szépsége iránti-rajongó szeretetéröl. I , A Magyar Si Klub november 8-án este 7 órakor tartja idén első vetitettképes fel­olvasó estjét a MOVE (Podmaniczky-u. 45.) dísztermében, A felolvasó, német nyel­ven, Max Hllber az ismert alpinista és síelő, a magas Tatiernek-ben végzett sí­túráiról. Belépődíj nincsen. UUWI21 Istók János Irta-. Qegus Dúníeí Nem azért adom én közre ezt az írást a „Budai Naplóban“, mert Istók János nekem nagyon régi kedves cim­borám s jól esik róla jót írnom, de mert Istók 'Jánossal nekünk budaiak­nak több szeretettel é, melegséggel kell foglalkoznunk, mint foglalkozna vele bárki más, mert a mi kedves mű­vészünk évtizedek 6ta lakik Budán s ilyenformán őt mi teljesen magunké­nak valljuk. A műterme is itt van a Király-bazárban, ahol genieje az agyagba életet lehel, ahol szárnyaló lelke fantáziával és poázissal ‘ hozza. I létre művészete legszebb álmait..ÍJ Meg vagyok róla győződve, hogy Istók | János teremtő művészete a mi Budánk levegőjéből szívja az életet s ha ta­lán Pesten az Epreskertben lakna, nem volna az a nagyszerű művész, amivé őt Buda alkotta. Mert Istók János igazi, istenáldotta nagy művész, akit talán nem is mél­tányolnak annyira, ahogyan azt meg­érdemeli. Valószínű, hogy ennek az ő végtelen szerénysége az oka. Nem ágál, nem kiabál, nem adminisztrálja magát, mint egy pár divatos művész- társa, dolgozik csendesen és becsüle­tesen s még. akkor se nagyon appre- hendál, ha egy-egy pályázaton érdem­telenül kudarc éri. Protektora se igen van. Brassó-megyéhen született Bác,$- falun igaz, becsületes székely szülőktőL Tehetségét a nagyapjától örökölte, aki építékz volt és korán észrevett^ a Jancsi gyereken, hogy szeret a sárba gyurkáilni, elárulván ez­zel szobrász hajlamait. Azonban mielőtt tovább mennék Is­tók János élethistóriáján, meg kell magyaráznom, hogy miért kerítek én most neki ilyen nagy feneket, amin talán ő maga is értetlenül csodálko­zik. Hát itt a magyarázat. Pályadíjat tűztek ki Bem apónak, a legendás for­radalmi lengyelnek a szobrára, ame­lyet Magyaijbíszág a hős iránti hálá­ból, Budapesten akar felállítani. Ezen a pályázatom Istók János munkája vitte el a pálmát és megbízást kapott a szobor elkészítésére. Ebből az ecetből kiindulva foglalko­zom én s foglalkozunk mi a mi ked­ves budai ■művészünkkel, mert ezzel mi neki iffazán tartozunk. Bem ap ó alakja csábító akár költő­re, akár festőre, akár szobrászra. A nagy leni jyel katona, aki eljött a mi szabadság junkért küzdeni, leghamarabb megtalált: a a költőjét. És hozzá micso­da költőit ! A világ legnagyobb lyriku- sa énekel,te meg Bem apót: — Petőfi. Jutott-e ;még ekkora megtiszteltetés egy katonának1!?! Ugyanaz a Petőfi, aki <%y g.orofnba tábornokhoz így írt: Táb ornok úr, én nem tartom magam Nai.gy embernek, de akkorácsjta csak Vagyok, hjogy ofy parányok, aminő ön, Levett kalappal szólhatlak velem! Bein apót, OszUrolenka véres csilla- í£át, úgy aposztrofálja, mint a haza megmenf.őjéft: „Mi ne> győznétik? Hisz Bem a Vezérünké“ kiált fel, majd Vajda-Hu- nyadon djmifí versét így fejezi be; „Nem a ij?ve>ilről, hanem szellemedről <’ S annak művéről ismerek reád: Az vagy, ki voltál négyszáz év előtt s most Te mentetted meg a magyar hazát“. Nos, hát ezt a csudálatos kis len­gyelt kellett megörökíteni a szobrász­nak s Istók János munkája győzött. Is­merem a szobrot: gyönyörű. A hős a piski-hídi csatát vezényeli, felkö­tött karral, mert az előző ütközetben megsebesült. Balja messze kinyújtva, köpenyegét a szél íodrozza, szeme a messzeség felé villog. Lent a szobor talapzatán, hátul és két oldalt roham­ra induló katonák nagyszerű csoport­ja. Baloldalon Gábor Áron az ágyú­jával, hátul kiemelkedve a csoportból a hős tábornok lyrikusa: Petőfi. Egyik kezét egy sebesült katona vál­lára teszi, a másikkal messze előre int. A szobor előrészén, Bem alakja lábainál, egy remekül megteremtett rohamozó honvéd, karddal, zászlóval. Ez a szobor, merem mondani, Istók János egyik legszebb alkotása. Elgon­dolás, fantázia, nagy históriai látkör és beszélő poezis van benne. Bizony megérdemelte a jutalmat. Ebből az alkalomból vessünk egy pillantást Istók János életfolyására és művészetére. Mondottam már, hogy székely származású, 1873-ban szüle­tett. Gyerekkorában elvégezte a hosz- szúfalusi állami műfaragó iskolát, majd Nagyszebenben tanul , s onnan kerül Budapestre. Külföldi utazásokat is csinál. Egy-két kedves epizód a külföldi utazásról, .Velencében talál­koztunk össze János barátommal és a feleségével. Az asszony panaszkodott, hogy ha valami templomba,, vagy mú­zeumba mennek, onnan nem tudja ki­hozni az urát. pgy szép napon János felpakolta a feleségét, felültette a »Dá­niel Ernőre“ s útnak bocsátotta. Másnap találkozom vele, boldogan ■mondjn, hogy ö most beül egy múze­umba s onnan ki nem jön, ainig ki nem tessékelik. Meg is tette, ott ült a kövek között étlen-szomjan egész nap. Velencéből tovább utazott s eljutott Párisba is. Becsülete^ magyar gyerek nem tud más nyelvet, mint a magyart. Beszélte, hogy Párisban a vendég­lőkben lerajzolta a pincérnek az ételt s az szépen ki is szolgálta. Első munkái közé tartozik a parity- tyás; Dávid. Nagyon szépen megalko­tott szobor, Budapesten a Muzeum- kertben áll gróf Széchenyi Ferenc, a múzeum alapítójának szobra, a Város­ligetben Bartha Miklósé, a Szervita- téri templom falán a 7-es huszárok gyönyörű domborműve, kint a Kere­pest! temetőben Holló Lajos remekbe alkotott síremléke, Zalaegerszegen Csányi János, Sümegen Ramaszéder szobra s az országban szerteszét leg­alább 14 hősi emlékszobra. A Vörös­marty szobornál 3-ik, a Kossuth szo­bornál is a 3-ik díjat kapta. A bírálók akkor kiemelték, hogy Istók Kossuth alakja a legjobb. Istók János meg lehet magával gédve, mert a Bem szobrot az abszo­lút tiszta művészete nyerte meg. Úgy látszik, ezelőtt meg kellett hajolni úgy a pártoskodásnak, mint a protek- cjónak. Bem apó a Döbrentei-téren fog állap} és hirdetni fogja a mi Istó­kunk művészi értékét és tehetségét. Amit eddig legjobban elismert a székely szülőfaluja azzal, hogy kiváló fiát megválasztotta díszpolgárának. A Krisztinavárosi Credo. Az országos Credo Egyesület múlt hó 20-án tartotta a bpesti.—krisztinavárosi r. k. egyházköz­ség helyi szervezetének alakuló gyűlését I Knebel Miklós dr. pápai kamarás, plébános mint egyházi és Némethy Béla dr. min. 0. tanácsos mint világi elnök vezetése mellett s több mint 100 új jelentkező taggal a 148. hasonló fiókot képezi. A gyűlésen felszólal­tak: Andor Endre ny. államtitkár, Kerék­gyártó Árpád, a lágymányosi „Credo“ el­nöke, aki utalt az óbudai és józsefvárosi Credo működésére, ahol 6—700 tag dol­gozik. Uj élet költözött november 1-évcl a Déli- pályaudvar éttermeibe, melyeknek bérletét ill Andorba János és Hujber Károly kapta meg. Az új bérlők hosszú szakmai múltra tekinthetnek vissza, amely idő alatt Szé­kesfehérvár 'legjobbnevű vendéglősei közé tartoztak. Most ok is budaiak lesznek és amint kijelentették, legfőbb törekvésük lesz, hogy megkedvcltéssék a budai­akkal a pályaudvar éttermeit, melyek Buda légexponáltabb helyén minden oldalról autóusszal, villamossal könnyen megközlít- hetők s amelyek terrasza az egyetlen szabadtéri terrasz Budán. Céljuk elérésé­re a legjobb konyhát és á legkitűnőbb bo­rokat fogják jiyultani szolid polgári ára­kon. A lég és gázvédelemről Petrúczy Ist­ván ny. repülőezredes tartott okt. 29-én igen érdekes előadást a Tud. Egyetem ás­ványtani intézetében. A nagyszámú kö­zönség soraiban ott volt Sipőcz Jenő polgármester is. Faiskolát létesített Budán I. Budaörsi-út 27. alatt a Békéscsabai faiskola és kgrt- gazdaság rt. budai vevői kényelmére. A részvénytársaság állami ellenőrzés alatt áll és gyümölcs-, disz- és fenyőfái minden be­tegségtől mentesek. A békéscsabai 30 hol­das telep talaja felső rétegében középkö­tött, alsó rétegében vastag agyag s a ta­pasztalat szerint az itt nevelt fák felelnek meg legjobban a budai talajviszonyoknak. „Holdvilág“ néven 9 évig állott lenn egy kedves, polgári vendéglő a Retek- és Ezre­desetek sarkán lévő kis földszintes házban. Tavasszal a kié földszintes házat lebontot­ták s helyébe hatalmas, modern bérpalotát építettek. Az utcát is átkeresztelték s az új ház Olasz-fasor 3. számot kapott. A „Holdvilág“ vendéglőt régi tulajdonosa, Ruisz Imre teljesen modernül berendezve az új bérpalotában nyitotta meg. Árai tel­jesen polgári nívón mozognak és speciali­tása az állandóan kapható falusi füstölt húsfélék. Átköltözött 20 év után Németh Béla régi budai epészmester, akinek I. Knsztina- körul 89. alatt volt üzlete s akit kiváló mi­nőségű, szabású és varrású cipői révén, az egész Krisztinaváros ismer. Uj helyiségét november 1-én il. Zsigmond-utca 1. szám (Pálffy-tér sarok) alatt nyitotta meg. Költözésnél fontos. Budapest Székesfő­város Elektromos Müvei felkéri azokat a fogyasztóit, akik a novemberi lakbérnegyedben lakást változtattak, hogy az árammérők ki- és bekapcsolása, átírása, alapdíjas megállapodások megbeszélése, önműködő kikapcsolok megrendelése és általában a háztartások áramellátásához tartozó ügyek­ben közvetlenül az V. kér Honvéd-utca 22. szám alatt a müvek Intézeti bérpalotájában levő „Bejelentési osztályához forduljanak. Telefon: 90—4—00, 92—2 50­Uj, higiénikusan berendezett hentes és mészárosüzletet nyitott I. Alkotás-u. ^ 9. i alatt ifi. Tóth András üzlete helyén Záros János, aki 20 éves gyakorlatával 5 éve I önálló itt, Budán s a Széna-téri Piaci és I II. Olasz fasor 25. alatti üzletei mellett » 1 Déllvasút környéke számára létcslte modern föüzletet, ahol a legfrissebb hús nemünket a legolcsóbban árusítja. Használt Portable Írógépet vennék, kéz alatt. Írásbeli ajánlatok 1 ármegjelöléssel Osztály mérnökség I. Mészáros-utca 19. — I ITT VAN amit máir régóta várt 25 grammos csoma­golásban kaphatja N i k 01 ex-minőség- ben a Finom Török és Finom Hercego- £rg vinai dohányt Fillérekbe kerül csak, m világo­sabb, Jobb, mint eddig volt BBBBBBBnnnnuuuuuuoounnuuuiiuu N yakkendő i i n k E divatos, 3 pengőtől ----­régi d ivatüzlelében, most II. MARGIT-KÖRÚT 5 1 eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee Ilii MEGNYÍLIK CSÜTÖRTÖKÖN, NOVEMBER 3-ÁN ESTE I ; B Geilért Kávéház j Gebauer Béla. j| j kérő szóval a Krisztinaváros szegényeiért ] aggódó plébánosa, Knébel Miklós dr., aki minden befolyt fillérről pontosan elszámol és kéri, hogy ne szüntessük be a megaján­lott segélyeket — de ne is adjunk a más kerületekből össze-vissza járkáló hivatá­sos koldusoknak, elvünk legyen: „Minden kerület csak a saját «regényeiről gondos­kodik“. — Beszéljenek a számok az alábbi beszámolón: 832 kg. zsírt 1.184.52 P, 3616 kg. kenye­ret 1.157.52 P, 2171 drb. ebédjegyet 3.290.40 P, lafcbéracgélyt 7.073.70 P, 2758 liter te­jet 1.054.31 P, 110 q szenet 512.— P, pénz­segélyt 641.40 P, lábbelit (részben új cipót, részbn cipőjavítást) 2.913.60 P, ruháza­tot (felsőruhát, alsóruhát, harisnyát) 2.206.03 P .egyéb dolgokat (hús, kalács, gyógyszer, reggeli, vacsora) 782.02 P ér­tékben osztottak ki, ami összesen husz- ezemyojoezáztizenegy pengőt és 50 fil- -lért tesz ki. H. Bcüázsy Luiza■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom