Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-02-11 / 1073. szám

Budapest 1031 feKtfliár U 2 BfiVaf Rap» 'SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R A C F 0 R D ő) Erősen radioaktív és rádiuméi rmot tsrtelniezo természetes 42,J C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint^ kő­én kádfürdőkkel. Az összes gyögytényczőkkol ■—™ felszerelve. Egész éven ét nyitva. tan., Hu Dzsin Ya kínai tanár, egyetemi lektor, Max János alezredes, Zajti Fe­renc, dr. Medriczky Andor, Szilágyi Ká­roly v. nemzetgyűlési képviselő, Horváth Károly vezérigazgató, lovag Leidl Henrik, Szervei György, Piazza Győző föv. biz. tag, báró Giuseppe Celligi, Rezulovics Mehmed bég, Erdélyi Mór kormányfőta­nácsos, dr. Folly József ügyvéd, Suppin- ger Ferenc műépítész. Ravasz László I. kér. fparoskör elnöke, Eperjessy Gyula, Harsády Róbert, Kiss Árpád dr. ügyvéd, Kálmán Ernő dr., Horváth József dr., Hó- dossy Kovách Oéza, Mehmedagics Izmail effendi budai imám, Topcsi Aga, Musztafa hitközségi medslisz elnök, lovag Umlauff Siegfried dr., László Zoltán dr. p. ü. taná­csos, Hasszán Gvozdovicb pasa, Bulju- basich Begó, Fest Ottó, Légrády Sándor, Rcndessy József, Haidics Haidár, Szlatino- vics Mohárem, Fazlagics Mechemed, Su- hayda Ferenc, Hadzsi Muszics Haszan bég, Guckler Gyula főhadnagy és még számo­sán a társadalom színe-javából. Alláht imádva! Az imaterem zsúfolásig megtelt; a moz- limek fejükön turbánnal és fezzel, levetve Cipőiket a nagymufti jeladására; Mekka felé fordulva leborultak a földre és meg­kezdődött arab nyelven az egyszerűségé­ben is megható szertartás. A Korán idé- i zetek felolvasása és a buzgó imák befe­jezése után, a nagymufti arab nyelven imát mondott a hazáért, Horthy Miklós kormányzóért és Bárczy Istvánért. Majd prédikáció következett, melyben a mai ünnep fontosságát méltatta a közönség előtt. Utána Umlauff dr. a mohammedán felekezet főjegyzője a magyar társadalom részéről és a mohammedán magyar kul- turkomlté megbízásából üdvözölte a nagy­számú muzulmán testvéreket Az isten­tisztelet befejezése után régi arab-muzul­mán szokáshoz hfven a nagymufti vendé­gül látta a közönséget és kitűnő mokka­kávéval, valamint a szokásos keleti cu­korkákkal kínálta meg a megjelenteket. Izlám bankett. Este 9 órakor volt az Esplanade szálló éttermében a „Mohammedán Magyar Kul- turkomité" által rendezett ünnepi Gül Baba emléltvacsora, amelyen mintegy százötven meghívott vendég vett részt. Az asztal­főn ült Bárczy István, jobbján a nagy­mufti, balról pedig vitéz üalántay Qlock tábornok. Az első felköszöntő előtt fel­állott a nagymufti és rövid ima kíséreté­ben megáldotta Bárczy Istvánt arab nyel­ven, maid bosnyák nyelven vitéz Horthy Miklós kormányzót éltette. Az üdvözlést megköszönte Bárczy Ist­ván és általános figyelem közepette az egész közönségre mély hatást tevő beszé­det mondott, amelyben hitvallást tett a magyar izlámakció mellett és kifejtette majdnem félórás beszédében a Gül Baba probléma világjelentőségét, az idegen- forgalom szempontjából is. Színes szép szóval ecsetelte régebbi törekvéseit hogy a keletet ide kapcsolja a testvériség ré­vén, — utazásait keletre és ott szerzett kedvező tapasztalatait, amelyek szerint a magyarság a keleti népek legműveltebb és a nyugat szivében élő előretolt őre, — Budapest pedig a Kelet kapnia! Megkö­szönte a nagymufti áldását azt a megtisz­teltetést, hogy a vallásközség védnökének választották meg és azt kívánta, hogy moszlim polgártársai együtt boldoguljanak magyar testvéreikkel a közös cél érde­kében. A vendégek lelkesen, szinte tombolva ün­nepelték a Budapest népszerű újjáépítőjét: Bárczy Istvánt Ezután Viradg Béla köszöntötte Bár- czyt, rá mutatva mindazokra a nemzeti és városi előnyökre, ami. e kérdés hátterében i dereng felénk, szenvedélyesen tárva fei lelkének fanatikus hitét a kelet révén vár­ható megújhodásról. Azután vitéz Galánthay-Glock Tivadar tábornok beszélt. Szónoklatát törőkül kezdte és magyarul foytatta. Elmondotta/ hogy kora ifjúságától a keleti nyelvekkel foglalkozott, aminek nagy hasznát látta akkor, amikor az Uraiban Perm városá­ban, mint hadifogoly ötszáz mohammedán katona jeltelen sírja fölé méltó emléket állíthatott. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Medriczky Andor dr., székfőv. tanácsjegyző Gázi Kemál pasát, a török nemzet megnrentőjét és nagy reformátorát éltette. Zajti Ferenc az Indiákat járó ku­tató szólalat fel ezután. Szeretné közelebb hozni a 77 millió mohammedánt, akik In­diában élő fajrokonaink. Igen fontosnak tartja a parsaikkal való összeköttetést, akik India kereskedelmét és pénzügyeit bonyolítják le. Indiában, a turáni népek mintegy ISO milliója tartja; velünk a ro-. konságot, mely az Attila kultuszban nyű"; vánul meg leghatározottabban és az 1933- ik „Attila emlék esztendőben'' fog nagy arányokban megnyilatkozni. Gegus Dániel ny. fökapitányhelyettes a íőmufti nejét és az estélyen jelenlévő hölgyeket . poétikus szavakkal éltette. Szervei György igazgató maláj! nyelven köszöntötte a jávai moha­medánok nevében a. nagy muftit és azzal fejezte be beszédét, Iiögy a jávai testvé­rek Jönni fognak:,' Sclamat tocankoe Mucid! Végül a legtávolabbi kelet fia Hit Ősin Ya dr. kínai tanár, — aki mellett egy bá­jos marokkói hölgy ült, —. mondott Ifebí köszöntőt Alagvarorszá^rá és , a turáni testvériségre, A jelenlévő szláv anyanyelvű muzuiiná- | nők sokáig gyönyörködtették még bána- I tos énekeikkel a közönséget. Befejezésül a jelenlévők állva énekelték a himnuszt végig. Magyar volt-e Buda a török hódoltság idején?- Littke Aurél tanulmánya A lakosság számát illetőleg a török ura­lom korából biztos adataink nincsenek. Károlyi Árpád számításai szerint 1685—Só­ban Buda és Pest férfilakossága a helyőr­séggel együtt 14.000-re, a nők és gyerme­kek száma 12.000-re tehető, úgy hogy az összes lakosság 24.000—26.000 lehetett. A lakosság zömét a törökök alkották, akiknek legnagyobb része a helyőrséghez tartozott. A katonákon meg a tisztviselő­kön, a bírákon és papokon kívül azonban találunk a törökök közt nagyobb számmal iparosokat is. Különösen nagy számmal voltak köztük timárok, akik tekintélyes társulatot alkottak. Műhelyeik a debbág- kh'áne (timárműhelyt jelent) külvárosban a mai Rudusfilrdő és várkerti bazár közé cső területen állottak. A bőrcserzéshez az ördögárok vizit használták. Jó hírnévnek örvendett mindenekelőtt a szattyángyártás. Buda visszafoglalása alkalmával a foglyok közt kitűnő szattyánosok akadtak, akik részben a híres drinápolyi szattyánosok műhelyeiben tanulták mesterségüket. A cserzővargákon kívül találkozunk fegyver­kovácsokkal, aranyművesekkel, üstkészí- tőkkel, rézművesekkel és cukrászokkal is. Az Ustkészftők és rézművesek műhelyei a középső várban voltak és itt volt a cuk­rászok boltja is. A budai kereskedők közt kétségtelenül voltak török kereskedők is. Az iparosokon és kereskedőkön kívül azonban akadt Budán akárhány olyan tö­rök ember is aki a tudománynak volt ba­rátja és pártolója. Az 1686-i ostrom alkal­mával KalocsaiMárton, a hadi tanácsnak egyik kéme vendége is volt egy ilyen török úrnak Budán. Volt köztük számos orvos is. Evlia ko­rában Dsáfer Csclcbi Muszii aga és Ali Zámen voltak híresebbek. A háborús idők folytán különösen a sebészetben voltak jártasak az orvosok. Sebészeik közül Madsar Jován, aki valószínűleg magyar ember volt, tűnt ki tudományával. Evlia a budai török költőkről is említést tesz. A török lakosságnak egy, bár cseké­lyebb részét tehették azok a nyugalmazott agák. török főtisztek, kincstári hivatalno­kok, bírák stb., akik Magyarországon szü­lettek és nyugdíjaztatásuk után az ország fővárosában telepedtek le és itt élvezték 4—5000 oszpora havi nyugdíjukat. Körül­belül 80—90 koronának felel meg, mi sok pénz volt abban az időben. Buda mohammedán lakosságának nagy része — úgy látszik — délszláv volt. Erre mutat legalább Evliának az a meg­jegyzése, hogy Buda egész lakossága boszniai bosnyák. Pigafetta, aki 1567-ben járt Budán, meg azt mondja, hogy minden török katona érti a horvát nyelvet. Ami­kor Verancsics Antal, egri érsek, akit Pigafetta is elkísért konstantinápolyi út­jára, megjelent a budai pasa előtt olaszul I adta elő jelentését, a pasa pedig törökül I válaszolt. A tolmács szerepét pedig egy padovai zsidó vitte. Pigafetta itt meg- I jegyzi, hogy horvátul is megértették vol- I na egymást, mert ezt a nyelvet úgy a I nagykövet mint a pasa is beszélte. Vol­tak azonban a pasák és török főtisztek közül sokan, akik jól beszéltek magyarul is. Evlia is azt dlliija, hogy Buda lakosai I tisztán tudnak magyarul. Februári kulturestjét az „Országos Katii. Népszövetség“ Lampcl Vilmos vezetése alatt álló budavári szervezete, a budavári kath. leánygimnázium termében, vasárnap, e hó 7»én rendezte a szokott sikerrel Szabó Pius páter dr., tábori főesperes, elmés beszédjével azt fejtegette, hogy a hittől elrugaszkodott néhány évtized előtti korban elhintett vetésnek most aratjuk keserű gyümölcsét s hogy az államnak, társadalomnak és a családnak roskadozó pilléreit, csak a hitélet erős fejlesztésével' tudjuk ismét feltámasztani. Közreműköd­tek niég: Ritter Irén, iíj. Wiescnberger Antal, továbbá Sárosi Schöberl Ferenc műkedvelői szintársuláti ~ igazgatónak veze- I tésével: Habel Józscfné, Radványi János, To’.nay Béla, Szalay Mihály. Kedvesen és szellemesen konferálták az estét Lampel Vilmos és Radványi, János. A zenét ellátta Balázs Dóri ny. főmérnök. A Fehér Asztal farsangi vidám estjét február hó 2-án rendezte a II. kér. Érseki kath. reálgimnázium dísztermében kitűnő sikerrel. A zeneszámokon és bohózatokon kívül előadták Rózsa Ernő és Novotny Lajos 1 felv. operettjét, melynek úgy szer­zőit, mint ügyes, sgrcplőit, Gárvai Gross- haus Gabyt, Maczck' Ducit, Szabó Ernmlt,' Fülöp Boriskát, Novotny Lajost, Eller Ist­vánt és Péter Józsefet számtalanszor hív­ták a függöny elé. A közönség, mint a „Fehér Asztal“ minden estjéről,, most is megelégedetten távozott, szeretettel és el­ismeréssel méltatva az est pompás mű­sorát öy cambria jelmezes! A pálcás urak sorfala között vonult be Wenckheim József grófné patrona Esterházy László herceg, protector kí­séretében a Corporatio Sycambria (Foed. Em. XVII.) által, február 1-én, a Budai Vigadó összes helyiségeiben ren­dezett hagyományos hetedik álarcos jel- mezestélyre, ahol őket a hatalmas rende­zői gárda élén Márton Lajos festőmű­vész, prior és Wagner Vilmos bálelnök fogadta. Fél 11 órakor harsonaszóra meg­indult a jelmezesek felvonulása, ötletes és szebbnél szebb jelmezek nagy tömege kápráztatta el az előkelő közönséget. A most már fővárosszerte közkedvelt mu­latságon a hajnali órákig maradt együtt igen . jó hangulatban a nagyszámú '. {■Előkelő közönség. Jelen voltak: Asz-1 szonyok: Lukovszky? Kornélné, Köry | Károlyné, Musztetz Jánosáé, Balka Ödön­né, Zártler Hermáimé, Bcnisch Arthurné, b. Szabó Istvánná, Urbán Gynláné, Nor- gaaer..Ricliardné, dr, Gerliczy Józscfné, Homolka Frnőné, Höchtl Ferencné, Czupra Jánosné, Tliőmanóczy ' Guszfáviié, Sipos Dezsőné. Kendoff An tahié, dr. Laczkovich Flemérné dr. Malyák Elcmérné, Wagner Vilmosné,’ Viraág Bóláné, Takách Mihály­iig dr. Mesztényi Sándorné, Apáthy Gá- borué, Karvaly Viktorné, Király Sándor­né. Garni Aladárné. Pray Istvánná, fzsépy Gyuláné, Stepankó Albertné, Krause Brú­nódé, Payer Gyuláné,. BartJÜ's Aladárul dr. Pavlovits „Gyuláné, Kalocsai Gyuláné. Laczkovich Gyuláné. Gőzön Gyuláné, Per- ■ laky Oyörgyné, Oberndorfer Rudolfné, Hoiccz Tiborné, Schmidt Tiboldné, Ko- vallk Józscfné, Rignáth Béláné, Novák Jó- | zsefué, Weler • Jenöné, dr. Zboray Bei tá­laimé, Radics Ferencné, Zechmeister De­zsőné, Roemer Károlyné, Hasznos Józscf­né, Andor Béláné, dr. Kalmár Istvánné, Kováts Józsefné, Schickedana Albertné, Clauscr Mihályné, Lehmann Ágostonná, Riemer Gyuláné, Petrovics Károlyné, Bolgár-Hild Ödönné, Bárány Béláné, Payer Sándorné, Dereano Istvánné Schmidt Ist­vánné, Ábrahám Károlyné, Böhm Ferenc­né, k. Kormoss Istvánné, Györy Dénesné, Stéiner Gézáné, Szabó Lajosné, Bonén Alfrédné, Sziits Pálné, dr. Tholt Józsefné, Töttössy Edéné, Adriány Zoltánná, Moizcr lmréné, Szalmássy Miklósné, Vértcssy Kornélné, Végh Józsefné, Kocsis Sándorné, Arany Józsefné, Horváth Aladárné, Tu- rcnccz Lajosné, Tichy Györgyné, dr. Frey Józsefné, Tarnay Istvánné, Deák Ferenc­né, Németh Lászlóné, Stolmár Károlyné, dr. Hermann Sándorné, Dömötör Jánosné, Zier Kálmánná, dr. Szövényi Lászlóné, Walient Ágostonná. Holló Ti vadamé. — Leányok: Tininszky Manci',. Kittner Lonci, Lukovszky Gitta, Dereano Ilus, Burger Gréte, Dömötör Mária. Dö­mötör Elly, Eőry Mária, Schmidt Maca, Schmidt Edit, Zier Gréti, Ábrahám Pannika, Bőhm Edit, Zartler Edit, Walient Olga, k. Kormos Judit, Benisch Lilly, Be- nisch Szilvia, b. Szabó Hona, Urbán Márta, Norgauer Edit, Gerliczy Lilly, Stekl Jó- zsa, Liemann Gabriella,. Höchtl Qróti, Markhót Hilda, Czupra Módi, Tomanóczy Ilus, Sipos- Ilonka, Kendoff Engadine, Bósa Irma, Takách Zsuzsi, Puskás Gizella, Ho- molka Márta, Németh Babus, Németh Magdus, Kováts Móki, Bcranek Paula, Bergmann Ágnes, Karvaly Ilonka, Elek Erzsébet, Király Klári, Szilas Rózsi, Garai Erzsi, Istráb Jolán, Czeitler Baby, Tarnay Stefánia, Princz Erzsébet, Izsépy Margit, Laczovich Aranka, Bartallts Gaby, Kp- valik Kató, Kalocsay Baba, Schmidt Duci, Holecz Edit, Lehmann Alice, Polgár Bözsi, Zemplén Jolán, Balogh-Kováts Viola, Sen- zenstein Mária, Zechmester Éva, Novák Ilonka, Andor Baby, Hasznos Irén, Radics Magdolna, Laszgalner Nóra, Dorogi Vera, Kovács Piroska, Kalmár Edit, Bolgár- Hild Annie, Riémfr" Emrhy,' Nátay Klári, Simon Gabriella, Csörsz Ilonka, Oyöry Margit, Stener Giziké, Szabó Nusika, Bonin Henriette, Bonin Erika, Sziits Er- | zsébet, Bugly Ilona, Moizer Margit, Mar- j gareta J. Vőodg (Hollandia), Tholt Judit, Töttössy Lívia; • Moizer Ili, Kiss Anci, Szalmássy Magda, Laczkovich Piroska, Makucz Aranka, Stanga Kató, Vértessy Klára, Végh Mára, Vizy Gizella, Vizy Ilonka, Kocsis lily, Balogh Qiza, Horváth Margt, Frőlich Gizella (Nagyvárad), Tu- renecz Margit, Tichy Márta, Frey Magdi, Závodszky Margit,- Rechák Piroska, Tar­nay Stefi, Princz Bözsi, Antok Mici, An- tok Teri, Pauer Juci, Pauer Micike, Pauer Teri, Kalmár Kató, Urbán Erzsi, Madis Oily, Holló Mária, Báthory Dug- már, Kishonthy Klára, Fekete Annié, Vi­raág Ilona. Nem jelszó! Valóság! hogy BUDÁN MINDENT MEGTALÁL ékszorjavitások, brilliánsfoglalások megvárhatok ! a Budai ékszerjavltómühelyb&n Kár Pestre fáradni! özv. oroszhegyi Szabó István nó II.» Zaigmond-utca 12. ezelőtt Fo-o 45. SZENT Qe ttért gyógyfürdő Vlzgyógyintézet, hullám- ás napfürdö Külön férfi és női osztály, A legmodernebb berendezés. Szakképzett szemóíyget ELJEGYZÉSI KÁRTYÁK. ízléses' kiállí­tásban, a Budai Napló nyomdájában, í„ Bors II. 24. Tel.: 502—96. 13.460—1932—XI. szám. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY Budapest székesfőváros polgármestere a szföv. Autóbuszüzem altisztjei, ellenőrei és soffőrjei részére szükséges nydri ruha­anyag (2000 m kamgarn-gyapiúszövet) és 280 pár férficipő elkészítésére és szállítá­sára nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet. A szállítási és vállalati feltételek értelmében szabályszerűen kiállított, 1.60 pengős állami és 1.60 pengős fővárosi ok­mánybélyeggel ellátott, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett, magyar nyelven szerkesztett ajánlatokat 1932. évi iebrudr hó 29-án (hétfőn) á. e. II óráig a székesfőváros polgármestere XI. ügyosztá­lyában (IV., Központi városháza II. cm. 235. ajtószámú szobájában) közvetlenül, vagy posta útján kell beadni. Budapesti (Budapesten cégiegyzett) ajánlattevők aján­lataikat postán nem kiidhetik be. Az aján­latok felbontásn ugyanazon a napon, a fent megjelölt helyen d. e. 11 órakor tör­ténik és ezen a felbontáson az ajánlat­tevők vagy igazolt megbízottaik jelen le­hetnek. Ellcésve érkező, vagy az előírt kellékeknek nem megfelelő ajánlatokat a polgármester nem fogja figyelembe venni. Az általános és részletes feltételek, vala­mint az ajánlati mintalapok .nyomtatványai a székesfőváros gazdasági hivatalában (IX. kér., Gyáli út 3b. szám alatt) közna- ponkint d. e. 9—11 órák között díjtalanul megszerezhetők. Ajánlattevők ajánlataikkal a végérvényes döntésig kötelezettségben maradnak. A székesfőváros, polgármestere fenntartja magának a jógot, hogy ,az aján­latok között a meajánlott árakra váló te­kintet nélkül szabadon választhasson, a a szállítást az ajánlattevők között tetszése szerint - megoszthassa, vagy az .összes ajánlatokat visszautasíthassa. Budapest, 1932. évi február hó 4-én. A székesfőváros polgármestere. PENGŐ ad agon kint na­ponta élő halból készül Halászlé! HAJAS ÉTTEREM l„ KrisztIna-körut 61. 1 1 Táncol? Minden este! a Zsigmond-kávé- ház és étteremben 11., Keleti Károly-utca 9. 9-es autóbusz megálló Délután és este Brawo Boys Jazz Tulajdonos: ZSIGMOND LÁSZLÓ a Spelarich éttermek volt igazgatója MINDENNEMŰ TEHERAUTÓ­FUVAROZÁS ifj. SCHÄFFER FERENC II., TÖRŐK-U. 2. Telefon HÍVÓ 65-2-98 Kedves zene minden eile a Császárfürdő éttermében A harmadik Kuruc Kassát vési lelkűnkbe: „Pillérek alatt, imás éjjelen, Hazát Kér. a hazátlan fejedelem." A hegyedik Vajda huny adót ábrázolja: „Kamráid s keresztjeid, Hunyad, — Vérével védte hálátlan Nyugat." Kolozsvárról szól Mátyásnak palotája: „Másodszor is Mátyás sírjába szállt, De az igazság, — nem ismer halált." Árvavárát bízta tgatja így: „Szírt meredélyén ősi Árvavára, Az Isten él: nem léssz örökre árva." Lőcsének üzen a másik: vA fehér asszony Lőcsén rég pihen, Így múlik el a fekete jelen." A csehek garázdálkodását így mondja el: „Bártfai föld és bártfai falak, A huszitának Nemet mondanak.“ Rákóczi kurucairól szól ígyen: „Suhog a szél a vén Késmárk felett: Édes hazám, kuruc szív nem feled!“ Elmondjam-e mi van még a föld felett, a hegyóriások tetején, a pisztrángos pata­kokban? Elmondom, miket láttam a föld alatt. Két hatalmas, órákig gyönyörködtető cseppköbariangot. Az Anna barlangot és a Szent István termes tárnát. Európa csepp­kőbarlangjai között, a lillafüredi cseppkő­barlangoké a pálma. Látványosság és ter­jedelem szempontjából a Palota szálló és környéke alatt elterülő és szétágazó Anna cspppkőbarlang világcsodát jelent és világ­értéket reprezentál. A Szent István csepp- kőbarlang még ennél is tágasabb. Az Anna cseppkőbarlanghoz a lejárat a legalsó bástyakör alatt, a vizcsés közvetlen köze­léből vezet a hegy mélyébe. A Palota szálló alá. A figyelmes vezetők vendég­könyvet tesznek eléd, hol olvashatod a vi­lág minden tájáról odasercglettek neveit. A vezetők, kezükben karbidlámpát tartva, elólhaladva kezdik el magyarázatukat, a cseppkőbarlang csudás alakulatairól. Alig teszünk pár lépést, vezetőink ma­gasra tartják a lámpákat, mutatják a Pa­radicsomot, amelyet a földalatti élet cso­dás titokzatossága alkotott. Valóban ott áll a barlang oldalán és mennyezetén a pa­radicsomi almafa s a gyönyörűen cizellált almafáröl, almanagyságú cseppkövek csün- genek alá. Tovább szent Péter halász­hálója kiterítve és szélein összesodródva, csillogó ceppkövekböl, oly finoman, mint­ha a leggyöngédebb női kezek helyezték volna cl az emberek gyönyörködtetésére. Vezetőnk figyelmeztet, hogy pár lépcsőt lefelé megyünk a föld gyomrába s itt _ már a karbidlámpa világát csakhamar a villanylámpák homályosítják el. A barlang oldalán és fenn a mennyeze­ten a konyhákért különfélesége tárul elénk. Karfiol, gyönyörűen cizellált szőllőfürtök, virágzó növények, hamvas gyümölcsök. Nem a képzelet varázsolja elénk a formá­kat, hanem a valóság. Még a harmat is ott tündöklik a földalatti kert csodás termé­kein s a csillogó kristály még káprázato­sabbá teszi. a barlang belsejét. Néhány lépcsőt teszünk lefelé s egy templomi szentély képe tárul elénk, amely szentek szobrait, a templom szentélyének oszlopsorait varázsolja a szemlélő elé. Templomi Orgona, ahol az orgonasfpok so­rakoznak egymás mellé. Nincs az á szob­rász, nincs az a tervező művész, amely ezt, ehhez fogható módon, szebben tudta volna felvázolni a barlang oldalára, annak mennyezetére. Csodálatos művészete a föld gyomrában rei!6 — s évszázadokig dolgozó titokzatos erőknek... Tovább, egy elágazásnál, erdélyi és hortobágyi juhászbojtárok subája, s mel- lotte és körülötte a bárányok bundája, mintha egy nyáj, — éjjeli Örök pihenőre telepedett volna I'c s a juhászok és bárá­nyok évszázadok, évezredek óta, meg- kövesülve várták volna az évszázadok és évezredek elmúlását, hogy egyszer, vala­mikor, a nyughatatlanul kutató ember reá- iuktaláljon s az emberiség közkincsévé tegye. Emitt üveggel Van lefedve egy tálalásra való makaróni. A vezető kedélyeskeve mu­tat a makaróni cseppkövekre s mondja.: „Olasz testvéreink Mátyás király idején jártak itt s makarónit ebédelve, meghagy­ták ezt a tál makarónit az utókor' szá­mára.“ A csipkefüggönyök, a csodás ezüst ve­retek és varrottások egymás hegyén-hátán oly élethűen, hogy az ember önkéntelenül kinyújtja kezét, hogy megfogja e tárgya­kat, de a vezető gyöngéden figyelmeztet: minden a szemnek, semmi a kéznek. Fél órája, egy órája járunk már a bar­langfolyosókon át a föld gyomrában, és a látványosság nem csökken, nincs vége, sőt fokozódik. Barlang-kisZélesedés lön. A cseppkövek kupola formájában ékesítik a barlangot. A vezető leveszi kalapját és keresztet vet magára. Ott állunk, csodálattól és elragad­tatástól megkövültén. Egy kis földalatti kápolna képe bontakozik ki. A barlang egyik oldalán márványtábla: „Felszentelte az Úrnak 1926-ik esztende­iében szeptember 12-én P. Zadravecz Ist­ván tábori püspök.“ A másik oldalon egy másik márvány tábla: „De profundis clámavi ad Te' Domine. Domine exaudi vocem meant." A kiszélesedő kápolnából egy fülke nyílik a magasba. Cseppkövek és csillogó viz- cseppmilliárdok között, mint a nyári csil­lagos égbolt miriádjai között, ott áll a cseppkőbarlang látványosságának betető­zése, az emberi kéz egyetlen alkotása: a keresztre feszített Krisztus és alatta cseppkőpárnán Szent István koronája. Venite adoremus. Jertek és innen a mélységből kiáltsunk Hozzád, Mindcnség Alkotója, c magyar természeti gyönyörű­ség teremtője. Ez Lillafüred, a föld mélyében, az Anna és Szent István cseppkőbarlangok misz­tikus mélységében s a téli Lillafüred min­den gyönyörűségét ott nyújtja, kínálja, pazarolja 60.000 holdon a hóval borított mindenség, hol hangosan beszél a csattogó korcsolya. A csilingelve, tovarohanó szán, a karikás botokkal rajokban egymásután rohanó síző had s a gondtalan gyönyörö­ket élvező piros rózsás arcú kiránduló tábor, mely sohasem felejti el az új ma­gyar Tátrát, a téli gyönyörökben úszó Lillafüredet, UJ VEZETÉS Szeíffert-Kávéház MARGIT-KÖRUT is ZSIGMOND-U «troli a budai úri közönség találkozó helye eetéskint ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok» Figyelmes kiszolgálóé Tulajdonos: Tlhaitiéry Kálmán SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Ferencrendiek templomával szemben, FIÓK': I., Krisztlna-körút 8-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel: 341-26 RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA —AKV INKU M Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter radioaktiv thermálviz A usntandrá HÉV valóinak t MFTR hajóknak ót ti ÚJPESTI átkötő propotUrnok állam tat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom