Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-03-03 / 1075. szám

BuBal Napú feuitepesí ifi® március- 3 SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R Á C F Ü R D Ö) Erősön radioaktiv és ridiumolomet tartalmazó természetes 42* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint^ ko­ca kádfürdőkkel. Az összes győgytéayezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. van. Itt, a Horthy Miklós úttól a Duna- parton, Döbrentei-Fürdőparkon át talán a Császárfürdőig és a Margitszigeten ke­resztül fog a fürdőélet lényege zajlani. A gyógypromenád és park itt lesz a Gel- lért és Szt. Imre (Rác) fürdők között. Buda-Bath-nak fogják angol rövidséggel nemzetközileg azt a helyet nevezhetni. (Álsovinizmus volna az idegenajkuakra ráoktrojálni a nekik kiejthetetlen „fürdő­város“ nevet.) Egy egész milliós főváros nem lehet fürdőhely amúgy sem. Karlsbadnak is két része van, csak a lulajdonképeni Fürdő- ■ telep, ahol a Sprudel, a Kolonade-ok, für­dők és szállók vannak a — Badestadt. Budapesten az egy Széchenyi fürdőtől eltekintve — a tulajdonkénem' thermák a Gellérthegy, illetve a budai hegyek lábá­nál buggyanank elő. Ez a fürdőtelep épí­tendő ki tulajdonképen, mint ahogy az j idegenforgalmi érdekeltségek is elsősorban ekörül tervezik a Fürdőváros City-jét. Fürdőváros, fürdőszezon — Budán! És így, ha egy világfürdő szezonjáról beszélünk, a majdan kialakult Buda-Fürdő- város szezonjánál is elsősorban tökéletes, évenkint megújítandó és fokozódó, főleg orvosi propagandával kell elkezdeni. Té­ves az az illetékes szájából hallott fel­fogás: hogy ezt a „Balncologiai Társa­ságinak, meg a Rheuma Bizottságnak kell elvégeznie! Ezt a Fürdőváros köz-1 ponti irodája (Badeverwaltung, Curkom- mission stb.) együttesen végezze! Több­ször vetődött fel: a fővárosi külön fürdő­ügyosztály létesítésének óhaja. A város, a kerületek, idegenforgalmi érdekeltségek, fürdőváros egyesület együtt, egy közös | nevezőre hozott határozott tevékenysége érheti csak Itt Is el célját. Magánosok, orvosok a fürdő irodája útján vétethetik fel kataszterbe lakás-felajánlásaikat. Ét­termek, konyhák, szórakozási lehetőségek ezen a „központosított fürdőmentaIitás“-on át jutnak megelevcnedésre. Szépítés, fej- I lesztés, hirdetés, megvalósulás csakis 1 egyesült, közös ideológia beidegződésével lehetséges. Szórakozási Programm kidol­gozása, a fürdőszezon eseményei, érde- keségei, művészi produktumai, nemzeti I megnyilvánulásai, kirándulások a budai I hegyekbe, térzenék a fürdőparkban, illu-II minációk a Gellérthegyen stb. egyszövall a budai fürdőszezon jövő képe csak egy központilag — lehetőleg Buda-Fürdőváros közepén — elhelyezett fürdő vezetőségi iroda'direkciója mellett lesz lehető! I dót és a vendéglátó vadászokat és rd- I világított az azokra az erkölcsi erőkre, amelyek még a török hódoltság alól való felszabaduláskor sarjadtak ki és emelték Budán magasra a polgári erényeket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Studinka Béla bizottsági tag kedélyes, tréfás hangon beszélt a vadászatról, amely szolgálta a családi élet bensőségét. Utána Guth Ferenc dr. elöljáró felköszöntöjcben afeletti örömének adott kifejezést, hogy a lövészegycstilct megőrizte továbbra is a lövészhegemóniát és őszinte elisme­rését fejezte ki Babits Sándor főlö- vészmesternek a kifejtett rendkívüli munkáért, amellyel az ügyet szolgálta. Babits Sándor dr. főlövészmester sze-1 rint a bor gazdaest egyúttal örömnap is, amennyiben június óta most jelent­kezett a századik 25 éven aluli tag, akit azonban az öreg vadászok, puska- vesszővel a kezükben hiába kerestek s igy a szokásos lövészavatás elma­radt. Azután felolvasta Rothermere lordnak a levelét, aki megköszönte a B. P. L. E. arany plakettjét, amelyet Endresz Sándor diadalmas óceánre­pülő Londonban átnyújtott neki. For­dításban a levél szövege a következő: Kedves Babits dr.! Végtelen örömömre szolgált, hogy megkaptam a Lövészegyesület szép érmét, amelyet Endresz kapitány ho­zott el nekem az önök megbízásából. A magyar ifjúság hazafias, egészséges szellemének megkapó tanuságt étele ez, hogy még a gazdasági válság leg­sötétebb napjaiban is első helyet fog­lal el sziveikben a haza sorsa feletti aggodalom, és csak ezután következik az egyéni nyomorúság által felidézel letargia, melynek súlya alatt valószí­nűleg sokan szenvednek. Olyan egye­sülésben, mint az Önöké, válóban ha­talmas az erő, hogy ezt a hazafias szellemet továbbra is maradandó ép­ségben megtartsa. Igaz hívük London, 1932. február. Rothermere j Az emelkedett hangulatban reggelig együtt volt a közszeretetben álló bor­gazda és vendégeinek nagyrésze. A másik borgazdacst, amely szinten nagvszámmal vonzotta a vendégeket 'és kedves családi estté fejlődött. Bittner János felsőházi tag jóízű disznótoros borgazdaestje volt feb­ruár 25-én. A járványos Influenza agyán erősen megrilkitotta a várt ven­dégek sorát, de azért megtelt a terem, emelkedett a hangulat, amit nagyban szolgált Stér nád István vezérigazgató kedélyes tclköszöntője, akik elsősor­ban Guth Ferenc főlövészmestert, majd a vendéglátó borgazdát, Bittner Já­nost köszöntötte fel, aki megköszönve ezt, keresetlen szavakkal kívánt jó­étvágyat a pompás disznótoros va­csorához. A lövészegyesület e két borestje nemcsak a jelenvoltak jókedvét szol­gálta, de nem feledkezett meg a sze-1 gényekröl sem, mert az egyik atka- J lommal 40, a másik alkalommal pedig 60 ínségben szenvedő szegényembert látott vendégül. r kozlä'lo irodája addig birtokában le- [ gyen a kellő anyagnak. Pelkérjük tehát azokat, akiknek bérbeadó nyári lakásuk van, je­lentsék ezt be haladéktalanul kiadóhivatalunknak és pedig akár levelezőlapon, akár te­lefon útján. Gondunk lesz rá. hogy a nagykö­zönségnek tudomására jusson: mily 'tájékoztató iroda áll rendelkezésére és reméljük, iiogy ennek az intéz­ménynek a megteremtésével meg a mai, nehéz gazdasági viszonyok közt | is jelentékeny hasznára tudunk lenni Buda lakosságának. Sz. L. Zenei élet Xyarat/unk Tbudán! Borgazda a Lövész egyesületben - Rothermere lord levele — Két borgazdaeströl kell beszámol­nunk, amely esték a Budai Polgári Lövészegyesületben folytak le, vissza­varázsolva a régi szép napokat, ami­kor ez a patinás, hagyományos, 250 esztendős egyesület volt talán az egyetlen hely, ahol Buda polgársága rang és osztályra való tekintet nélkül barátságosan érintkezett és itt élte ki a maga társadalmi éeltét. Guth Ferenc dr. elöljáró, főlövész­mester borgazdaestje február hó 11-én volt az egyike ezeknek a most lezaj­lott és nagy érdeklődést kiváltó bor­estéknek, amelyen mintegy kétszáz vendég vett részt. Babits Sándor dr. főlövészmester köszöntötte a borgaz­A közelmúltban okos, hazafias és gazdasági szempontokból fölötte egész­séges mozgalom indult meg ezzel a jelszóval : „Nyaraljunk itthon!“ Nem most hangzik el először ez a felszólítás. Csakhogy eddig meglehe­tősen meddő volt. Mert tudja Isten, miként van: de a magyar embernek valami csudálatos gyöngéje, hogy Szeretettel előnyben részesíti azt, ami külföldi. Seholse talál jobb, hatáso­sabb fürdőhelyeket, kedvesebb nya- ralótelepekct, mint ebben a megcson- | kítottságában is gyönyörű országban. Mégis inkább megy külföldre és viszi ki a pénzt, amely pedig jobban el­kelne idehaza. Most, hogy a deviza-intézkedések megnehezí­tik a külföldre való utazást, talán végre ráeszmélnek a külföldi „flancért“ rajongó magyarok, hogy itthon is nagyon jól lehet nyaralni és nem okvetlenül szükséges, hogy évről-évre sok millió pengő vándo­roljon ki nyaralás címén az országból. Az itthon való nyaralás érdekében megindult hazafias mozgalmat támo­gatjuk azzal, hogy a magunk hivatá­sához mérten külön jelszót hangozta­tunk. Ezt: Nyaraljunk Budán! Mert messze földet be lehet járni s az ember nem talál festőibb szépségű érdekeket, egészségesebb, üdébb leve­gőjű tájakat, mint Budán és környé­kén, a mi gyönyörű, erdőborította hegyeink közt, melyeknek azonfelül még megvan az az előnyük is, hogy könnyedén és kényelmes közlekedési eszközök révén közelíthetők meg s hogy minden kulturigényt is ki tud­nak elégíteni. Szinte érthetetlen, hogy miért kell drága útiköltségbe verődnie a budapesti embernek, mikor itt, a főváros közvetlen közelében megtalálhatja a legideálisabb nya­ralóhelyeket. Hiszen eddig is sokan nyaraltak Budán és a budai hegyek közt. De a nyaralók száma kétségkívül sokka nagyobb lenne, ha azok, akiknek bér beadó nyári lakásuk van, nem tanúsé tanának káros indolenciát és nem mu-1 lasztanák el a kellő propagandát. Már pedig enélkiil sohase lesz igazi: siker. ( Tudjuk a hozzánk érkező levelek­ből, hogy hol kell a dolgokon segíteni. Íme ezt mondja például az egyik le­vél: „Szívesen bérelnék nyári lakást Iliüla hegyei közt, de hát valami lehetetlenség óz, hogy az ember óriási kiterjedésű vidékeket bejár­jon lakáskeresés' érdekében Ugyancsak arról1 beszél egy másik, hozzánk érkezett levélnek az írója, hogy szeretne lakást bérelni a csa­ládja részére, de nem tudja, volta- képen hol is kezdje meg a lakáskere­sést. Igen helyesen meg is mondja mindjárt, hogy mit kellene itt tenni: • „Nem tudom, itagy azok, akiknek a budai oldalon bérbeadó nyári laká­suk van, miért nem teremtenek meg , könnyen megközelíthető helyen egy olyan közös .szervet, ahol az érdek­lődő közönség megkaphatná a kí­vánt útbaigazításokat, hogy hová és merre forduljon." Hát igen, — ez az, amit meg kell csinálni! Csak ezzel a megoldással érhető el, hogy Buda és környéke erősen látogatott nyaralóhellyé legyen. A Budai Napló, mély hivatásának te­kinti, hogy minden erejével szolgálja Buda érdekeit, ez ókból elhatározta, hogy a Budai Napló külön irodát nyit, mely minden érdeklődőnek kész­séggel és teljesen díjtalanul szol­gál felvilágosításokkal Budán és környékén bérelhető nyári laká­sokról. Tudvalevő, hogy már márciusban, áprilisban megindul a nyári lakások keresése s így hát kell, hogy a Budai Napló e nyári lakást ajánló és tájé­GERTLER ENDRE, a belga királynő hegedűtanára „Pro Miisika“ kvartett élén mutatkozott be, pompás összjáték, elő­kelő stilus jellemezte játékukat. HANNOVER GYÖRGY és KENTNER LAJOS szonátaestét tartattak a Zeneaka­démiában. A kél kiváló, fiatal művészt kisszámú közönség hallgatta, de ezek az elmaradottak helyett is lelkesen ünnepel­ték az előadókat, kik a klasszikus műfaj minden szépségét plasztikusan domborí­tották ki. A WALDBAUER—KERPELY kvartett IV. hangversenye teljes siker jegyében zajlott le. A jói ismert kvartett minden egyes tagja nagy ambícióval vitte sikerre Korányi Frigyes pénzügyminiszter tagad­hatatlanul ötletesen és tematikusán meg­komponált vonósnégyesét. DR. TÓTH DÉNES szerzői estét ren­dezett. Nem sok mondanivalóját szeretet­tel tolmácsolták Kosa György, Kerpely Jenő és a temperamentumos, kitűnő Feny­ves A'Hce. ' ... ' , KREISLER FRIGYES, Amerika dédel­getett kedvence, a világ egyik legnagyobb hegedűse játszott a Vigadóban zsúfolt termek előtt. Fellépése mindig ünnep- számba megy. Nemes játéka bár nem magával ragadó, maga a desztillált ízlés. A Kreutzer szonáta, Mozart csodaszép Conccrt-je feledhetetlen művészi jelentő­ségűek. A ráadásokban önmagának kon- kurrált. Ezeket a csipkcfinom kis kompo­zíciókat mindenki ismeri, akinek grammo- fonja vagy rádiója van. Felülmúlta a kon­kurenciát. SZILÁGYI TERI ízléses énekével ara­tott megérdemelt sikert a háziasszonyok kuliur-délutánján. DULL1EN KLÁRA és RIEGER TIBOR II. szonáta estje március hó 11-én lesz este fél 9 órakor a Zeneművészeti Főis­kola nagytermében. Bemutatásra kerül Rieger Tibor g moll szonátája. Műsoron: Schumann, C. Franck és Rieger müvei. Jegyek:- 1—6 pengőig a - „Koncert" Rt. jegyirodában (IV.. Váci utca 23. sz.). Maller Imre RaVaSz l. KRISZTIHA-KŰRÚT 75 Telefon: 502-34. cukrász ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON SZENT C e C ( é r t GYÓGYFÜRDŐ gyógy* nlézet, Iéim- és napfürdő V í * Fi ul lám- Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet Balatonalmádi legszebb helyén, a für­dő telep közepén, vasútállomás és strand­fürdő közelében, a Széchenyi sétány (je­genye fasor). Hétvezér cs Erzsébet ki- rályné utak mentén ,7000 pengőért kapha­tók telkek. Ritka alkalmi vétel! — Cím a kiadóhivatalban. P. BENDE SZANISZLÚ ajjpp PílP a budai szent Ferencrendiek volt fő­nöke, aki Amerikában a plébániája égésekor odaégett. Budai ismerősei és hivei szeretettel gyászolják. Tavaszi kiállítást rendez a Budai Szép- művészeti Társulat a Budai Klub helyisé­geiben II., Margit körút 6. A kiállítás március 6-án nyílik meg s a kiállított tár­gyak csereáruért is kaphatók. Bizalom kérdése a cipővásárlás s ezért csak ismert márkájú, jó cipőt vegyünk, I mert így nem érhet kellemetlen csalódás. Az általánosan ismert ZI-LA cipők lera- kata megnyílt Budán s a budai uriköZön- I ség így megbízható, olcsó cipöforrásboz jut. j Márciusi ünnepélyt rendez Vogl Imre tánciskolája március 12-én Medve-utca 6. sz. alatti helyiségeiben, amelyén a ma­gyar táncszólót ifj. Vogl Imre mutatja be. A várbeli török pincék és emlékek felkutatásával Kadics Ottokár főgeo­lógus egyetemi tanárt bízta meg a m. kir. Földtani Intézet, aki vállalkozott arra, hogy kutatásainak eredményéről és nyert tapasztalatairól a helyszínen előadást tart. és hemutatja az akkori időkben készült pincéket az érdeklő­dőknek, március hó 8-án. Várbeli szervezete az Egys. Községi Polgári Pártnak március hó 4-én pénte­ken este tartja rendes összejövetelét a „Balta“ vendéglőben, ahol az I. kerületi bizottsági tagok és a párt ügyvezető el­nöke, Szombathy Kálmán is résztvesznek. MEGNYÍLT 'BUDA LÁTVÁNYOSSÁGA A FÉNYESEN ÁTALAKÍTOTT „STAMBUL“ NAGYKÁVÉHÁZ "Ttl^MARGIT-KORU^I^SZr TELEFON: 54-0-97 ÉS 84-4-26 KÁROLYI ÁRPÁD KOMBINÁLT ZENEK ARA KÜLÖN TERMEK SZÍNHÁZI VACSORÁK TULAJDONOS : OTTÓ DEZSŐ Buda-Pesí... Csend... Derűs tabáni est! Szűk kis utcák, pislogó lángok, Meghitt csókos szerelmes párok... . i, Milyen más innen nézve Pest. Zaj... Lárma süerie-széjjeh Sugárutak és fényreklámok, Néger jafczband, kifestett lányok... Most dalol a pesti éjjel... Pest.,, Itt &z élet, a fény, Á táhc, a bál, yígság, a móka... — Budáé a halk magyar hóta, Ábrándok, álmok s a remény.., Tichy György Qoctfic a üdndor és utazó 7fn’A n®met költőfejedelem halálának cen- ' . *■ . tonáriumára 1932. március 22)-cbuá ■ Irta: Fligl ziloqA nagy poéta vándorlási és utazási iqyWdve is lépést tartott az ő nagy akarat- <v>\fn®gJiyilvánulásaival. A barangolás és az kitágította látókörét, gazdagította sokoldalú és széleskörű műveltségét Feljegyzéseiből tudjuk, minő kristály- tiszta ifjúi örömmel vándorolta végig a költőtitán az Hm és a Saabé partjait majd nagyobb célokat tűzött ki magának, hogy később a német erdőket és alpesi világot is kercsztül-kasul bejárja. Barátaival és gyakran egymagában is, elvándorol a Vogelgebirgbe, turisztikailag egyszerűen felszerelve, dalokat énekel­getve „a Hamburg és Darmstadt között fekvő vidéken, Wetzlartól le a Lahn völ­gyébe és ki Koblelizbe; és a Gotthardra felvezető út is )ó kis vándorlás volt.“ Az utazás és a vándorlás annyira gya­rapította életerőit, hogy észrevehetőleg tapasztalta magán, amint a szabad termé­szetben fokozott testi megerőltetés által élesebben tudta megfigyelni lelki világát. Minden utazása előtt különféle előké­születet tesz, Harz-hegységi útja előtt pe­dig „csodálatos, titkos útiterve van“, Thü* ringiát keresztül-kasul barangolja és igy szól: „Negyven esztendő óta kocsin, lóháton és gyalogszerrcl végig vándoroltam Thii- ringiát.“ Olaszországi útja a művészet klasszikus honában legnagyobb életnyereségévé test­es ezt a következtetést vonla le belőle: „Olyan természetek részére, mint ami­lyen az enyém, amelyek szívesen letelep­szenek és megtartják magukban a dolgo­kat, egy utazás felbecsülhetetlen, mert élénkít, megjavít, oktat és képez.“ Megértő pillantása átfog minden orszá­got és svájci utjai új benyomásokkal! je- lentékeny tudományos anyaggal és friss művelődési lehetőségekkel gazdagítják őt. Szeme a tájakban és az emberekben mindenütt észreveszi a lényegeset, az el­térőt: „Az utazás alatt ázf ember mégis min­dig lát valami hasznosat és mint cselekvő ember is levizsgázik.“ Hála fogja őt el, ha idegen vidéken ta- j lálkozik egy olyan személyiséggel, amely az ő lelkének bármit is nyújthat és azon­nal megtudja benne találni a reá nézve előmenetelt jelentő dolgot. „Minden ember egy bizonyos hazai Ítélő módot hoz magával; ptindenkiben megvan a jónak, méltóságteljesnek, kívánatosnak vagy kiválónak egy bizonyos mértéke: és a kor jellemvonásai, ^melyeket az utazók magukon viselnek, szintén megnyilvánul­nak.“ Reá úgy minden kalandos, mint minden csendesen szemlélődő dolog egyformán impulzfv hatással vám és egy alkalommal ezt írja fiatal barátjának, Schillernek: „Annál a fontosságnál, hogy a tárgya­kat felvegyem magamba, gazdaggá let­tem, anélkül, hogy túlterheltem volna ma­gamat; az anyag nem inkommodál engem, mert értem a módját,- hogy azt nyomban rendezzem és feldolgozzam.“ Goethe mindenütt próbára teszi megfi­gyelőtehetségét, minden útján fel tudja is­merni „a pillanat legfőbb ismérvét“ és hasznosítani tudja azt költői produkciói­nál." Udvarias és közvetlen módon érintkezik vendégfogadósokkal, a falubeliekkel és gyermekekkel és valamennyit elbűvöli költői lelket sugárzó tekintetével, mert bele tudja magát érezni minden ember gondolkozásmódjába. A német szellenióriás természete min­denütt nyíltszívűnek, közlékenynek mutat­kozik és így még a látszólag legcseké­lyebb dolgot is magáévá teszi. Élesre ál­lítja szeme lencséiét, hogy kellő pillanat­ban mindent t-szrcvegyen és mélyebb megfigyelésnél hozzá csatlakozik a megis­merés is: „Szemem, amely. be van gyakorolva arra, hogy a tájak festői, pazar és szinte emberfölötti szépségeit felfedezze, szinte kéjeigett a közelből és a távolból, a cser­jékkel és bokrokkal borított sziklákban, a napsugárban fürdő faknronákban, a ned­ves talajú rétekben, a magasban trónoló várkastélyokban és messziről csalogató, kéklő hegyóriásokban.“ Goethe naiv, jókedvű utazó volt és olaszországi útja gyógyító balzsamává lesz mély lelki sebei, a világtól való el­idegenedése részére, lelki megtisztulására és belső felszabadulására szolgál.“ Amit vándorlásain és utazásain a termé­szetből emberi és művészi mivoltának) tö­kéletesítésére merített, azt artisztikus iz­zással lefektette müveiben és talán sehol másutt olyan megindító szépséggel, mint a természethez intézett ezen szavaiban: „------igen, én visszatérek és ami reám vá rakozik, az bizonyára megérte azt a fáradságot, hogy ezeket a hegycsúcsokat megmásszam, ezeket a völgyeket beba­rangoljam és elmerüljek ennek a kék ég­boltnak a szemlélésében, hogy láthassam: van egy természet, mely egy örök, néma szükségesség következtében létezik, amely önzetlen és isteni, mialatt nekünk falvak­ban és városokban kell a mi keserves életszükségleteinket biztosítanunk és emellett mindent alá kell vetnünk egy összekuszált önkénynek, amit szabadság­nak nevezünk.“ NÉVJEGYEK, 100 db 1.60 pengő, -szép kivitelben, kiválasztott betűkkel a Budai Napló nyomdájában. L, Bors u. 24. Telefon: 502—96, SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT, 34. Ferencrendiek templomával szemben, FIÓK: I., Krisztina-körCit 3-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel; 54I-26 RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA — AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektó- ' liter rádioaktiv therm álviz A szentendrei HÉV vasútnak a MFTR hajóknak éa az ÚJPESTI átkelő propellernek állcfbóaa Hangulatos estük a SZEIFFERT KÁVÉHÁZBAN Fehér és Neményi szalonzenekara és iff. Suky Tóni cigányzenekara muzsikál Tulajdonos: Tihamér/ Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom