Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-08-19 / 1092. szám
XXIX. évf. 1092. SZ. ELÖFIZ E TÉS: Egy évre . ■ 24.— P Negyed évre . 6 — P Egyes szám 40 flliör. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai f é 1 á r o n kapják Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ, VIRAÁG BÉLA 1932. AUGUSZTUS 1fl. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, m/m magas •or egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor éra 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindeko előre fizet endö állandó Hirdetőknek nagy kedvezmény Szerkesztőség és kladöhlvatal: Budán, I., Bors-u.24 Telefoni Aut. 502—96. Hivatalos órákt délután 4-6-lg A szó nehéz súlyos a szó Nyilt levél Munyady Ferenc gróf ur Öméltóságához Méltóságod azzal fejezi be cikkét, amely bennünket itt, Budán rendkívül módon érdekelt, hogy... „A szó nehéz, súlyos a szó!...“ De mindig csak — szó! Most, hogy Méltóságod egy új párt létesítésén dolgozik, amelyről nem tudjuk még, hogy „Kisgazda és Polgári Párt“ jesz-e a neve, vagy „Független Kisgazda Párt“, — Méltóságod, aki ehhez a Párt alakulásához fűzi a maga egyéni terveit, amelyekkel a magyar nemzeten segíteni szeretne, azt kívánja, hogy mindenki ugyanazon a szemüvegen, ugyanazzal a lelki mentalitással nézze és lássa ezt a pártalakulást, de épen ezért engedje meg, hogy Méltóságod elé terjesszem a budai elgondolást, a Budai polgárság elgondolását az új pártalakulások felől. Méltóságod talán emlékszik, hogy volt alkalmam kifejthetni, a QrSf úr jelenlétében, hogy Magyarország jövője nem új pártot kíván, új örvöt a házőrző komondor számára, hanejn tetteket, eredményeket vár, amelyek bizonyítanák a szándék komolyságát és egy, egyetlen egy lépéssel előbbre vinnék a gazdasági életet Mert megálltunk. Mert meg kellett állnunk azon az úton, amelyen nem szabad és nem is lehet tovább menni. Újabb, gyakorlatibb, hasznosabb célokat kell a nemzet elé tűzni és kezdeményező tettekkel bizonyítani azt a komolyságot, amely- lyel Önök, a felsőbb társadalom, bíznak ezekben az új tervekben, a gazdasági élet átalakításában és ennek bizonyságául nagy anyagi befektetésekre is hajlandó az a társaság, amely a régi rendszer híveitől át akarja venni a kormányzást. A régi gazdasági rend nem ad már kenyeret az új embereknek, akik most özönlenek az egyetemekről, vagy kenyerüket vesztették a leépítések miatt. Nem is adhat, mert a régi rend maga sem tud megélni. Ennek az országnak mindene van, még sója is — ügye különös! — és mégis rengeteg pénzt visz külföldre, mondjuk virágért, primőrökért, különféle ásványokért, gyógyszerért, egészen eltekintve a széntől és olajtól. A magyar ős-zsenik most is öserővel dolgoznak. Vannak Pával-ak, akik egész életüket, karrierjükét annak a teremtő gondolatnak áldozták fel és szentelik, hogy az elavult gazdasági rend helyébe megteremtsék az új rendet, de — új alapokon. Elővarázsolják az új olcsó energiát- a földből, mint forró, vizet, gőzt, gázt, olajat. Keresik és meg is találták azokat az ásványokat, érceket, gyógy- elemeket, amikre ma nagy szüksége van a világnak. Helyettesítik ezzel a drága szénenergiát és elejét veszik ezzel egy új gazdasági betegségnek: — a hőuzsorának. Lehetővé teszik ezzel a földmívelés régi rendjének átalakítását. A nap heve mellé az ember szolgálatába állítják a föld melegét, mely kofmá- nyozhatóbb a napénál. Minden nagy birtokon van fúrásra alkalmas hely, ahol Ingyen energiát termelhet a nagybirtokos. Csak föl kell építeni az olcsó üvegházakat, melegítő telepeket, ahol virág terem, primőrök teremnek, déligyümölcs terem és Magyarország tíz év múlva Európa konyhakertje lesz, mint ahogy évszázadokon át gabonatermő rónasága volt. Elképzelheti Méltóságod, hogy hány ember és család jutna így becsületes jó kenyérhez. Minden magyar földmí- ves kész kertész. Mérnökök, gépészek, kertészek, kerti munkások kalácsot ennének Pannónia földjén. A foglalkozás maga gyönyörűséges. Dunántúl száz új bányát nyithatnának megyék, városok, földbirtokosok és volna sótól kezdve mindenünk. Ennek be kell következnie, mórt ha a fúrások révén feltörő forrd víz egyúttal gyógyító erejű víz is lesz és Magyarországot ellepik az Itt gyógyulást kereső külföldi betegek, azokat sem kukoricával, sem zabbal, sem árpával nem etethetjük, azoknak primőrök kellenek, itthon termelt, olcsó primőrök. Azoknak virág kell télen-nyá- ron. Nekünk mézet, vajat, baromfit kell termelnünk és minden kisbirtokos megél. A farmokban újból megtelepszik sok szegény úri család és megtörténik minden politikai pártalakííás nélkül, hogy összeforr a falú és a város. I . _ J.; Fontos ez nekünk itt Budán, amely ősi város, a magyarság örök városa a maga szent hegyével, napról-napra veszti értékeit, Polgári erényeit meg- őrli a nyomorúság, kincset érő gyógyforrásai nagyrészt fölhasználatlanul folynak el a Dunába. Történelmét nem ismeri a világ, hagyományainak tisztelete csökkenőben. Ezeket kell ébren- tartani, megőrizni, értékesíteni. Más nép megélne annak a mohamedán szentnek a világhíréből, aki harmadfél évszázad óta felénk irányítja a Kelet szemét. Ezt a székesfőváros a maga erejéből nem tudja megcsinálni, ezek országos kérdések. Buda gyógyfürdői, Budapest idegenforgalma, Európa egyik legnagyobb tavának: — a Balatonnak kultusza és kihasználása, a régi magyar fürdők föllendítése s mindezek érdekében a földmívelésnek teljes átmenete a szántóföldes gazdálkodásról a kertgazdálkodásra, — ezekben fekszik az új kormányzati Programm! De nemcsak az erről való beszédben. össze kell fognia harminc-negyven gazdag nagybirtokosnak és elkezdeni ezt az új gazdasági rendet: — bányákat nyitni ott, ahol értékeket ígér a föld, — furatai a forró víz után és az így nyert ingyenes fűtőerő fel- használásával elkezdeni a primőr-termelést. Micsoda országot-nemzetet ébresztő Programm volna az, amely így kezdődnék: „...Az elmúlt esztendőben 300 mérnök, 600 gépész, 1000 könyvelő, 2000 irodatiszt, 5000 főkertész, 10.000 kertész, 20.000 kertimunkás jutott kenyérhez e kezdeményezés révén. Ezer bányász- család és sok ezer fuvaros, iparos, kereskedő, ügynök jutott búsás keresethez...“ Ezt a programmot lelkesedéssel fogadná az ország népe és alakítás nélkül is megalakulna az „Uj Magyar Párt“, amely nem tologatná egymáshoz, vagy egymástól az embereket foglalkozás,. vallas es1 vidékek szerint. Nem játszaná ki a falut a város ellen és viszont. Ezt tapsolva fogadná a kormány is és szívesen adna helyet az úttörőknek.. Vagy talán azt méltóztatik gondolni, hogy Károlyi Gyula gróf miniszter- elnöknek olyan irigylésre méltó helyzete van? Nem vagyok pártember, de szentül meg vagyok győződve, hogy ő és társai a kormányzásban örömmel adnák át helyeiket azoknak, akik boldoggá tudnák tenni a magyart. Ök sem keresnek mást, mint olyan megoldást, mely több kenyeret juttatna az éhezőknek, jövedelmet a nincsteleneknek. Ha Önök megtalálják a módját a gyakorlati életben, az első ember aki örömmel gratulál majd Önöknek, maga a miniszterelnök úr lesz. „A szó nehéz, súlyos a szó!“ _ ha rö gtön tett követi s a tetteket eredmények. Ezek nélkül az új pártok csak szavak, minden súly nélkül. Méltóságod Fra Girolamot idézi. Ezzel szemben engedje meg, hogy én a magyar népiélek .megnyilatkozásait idézzem. Minden kornak meg voltak a maga nótái, népénekei. Az ezeréves szenténekek, a kurucdalok, a 48-as nóták, sőt még a Bach-korszaknak is megvoltak a saját népversei. A legújabb magyar nóta’'refrénje: „Bánom is én, jöjjön, ami jön!“ Szép programokkal, pártalakításokkal már tele van a magyar. Nem szavakat vár , hanem tetteket. Minden fölvetett eszmének vannak hívei. Egy ideig. Aztán új pártot keresnek. Méltóságod is más pártról ment át az alakítás alatt álló új párthoz és segít a színfalakat tologatni az új színhez, az új jelenethez, de nem veszi észre, hogy a darab a régi és a közönség is a régi ízlés, megszokás alapján jön ebbe a színházba, ahol soha nem találja meg azt a befejezést, azt a megoldást, amit a szinlap ígér. A darabban sokat beszélnek és keveset cselekszenek. Uj darabot kell írni, ahol sok történik, mert Üres marad a színház, amelynek közönsége ma azt mondja: — Bánjuk is mi, jöjjön, ami jön! Dubonal Pál. Cfuesztettüfo dttíta sírját —* 6gy ittuzíóuaC szegényebb tett TbucLa —* Számos legenda szövődött Attila, a nagy hűn király sírja körül, amely csak a krónikákban, hagyományokban maradt meg. A hármas koporsó nem volt puszta fantázia, mert hasonló módon temették a gót királyokat is az elvezetett folyók medrébe. Ml Budán szigorúan állottunk a „névtelen jegyző“ állítása mellett, amely szerint Attilát Budán temették el. Ezt a hitet lassan lemorzsolta az idő és az a lázas kutatás, amelyet nemcsak Magyarországon de a küföldón is folytatnak a nagyértékü sir után. Az arolsmunsterl kastély alatt Ausztriában most is lázasan ásnak Attila sírja után, valami kuruzsló jóslása alapján. Valószínűleg hiába. A tudomány Attila kortársa és udvari embere Priscos Rhetor nyomán jár és ezen a címen legtöbb jussa van Szentes városinak Attilához. Mert Óbuda lehetett Attila vára, de Szentes volt a nagy tábora, sátor városa. Ezt bizonyítják az ásatások. Priscos Rhetor leírása szerint Attila székhelye sík terűiden, síkságon volt, folyók | közeléber, ahol nem volt sem kő, sem fa, tehát nem volt sem hegy, sem erdő, ami I nélkül pedig Budát elképzelni bajosan lehetett még Anonymus idejében is. Priscos Rhetor beszámol útjáról, amikor Attila udvarába utazott, aki akkor fel volt háborodva Bizancz ellen. Ugyanis Ede- kon volt Attila konstantinápolyi követe. A bizánci udvar Attilát el akarta tétetni láb alól, a rnerényettel Vigilást, a bizánci udvar Attilához indított követét bízták meg, de belevonták a tervbe Attila követét Edekont is, aki színleg belement a tervbe, de Attilához érkezvén, urának felfedte a merénylet te; vél Nagy kavarcíist keltett az a hír Attila táborában, hogy a hűn király ellen merényletet terveztek a bizánciak. Ettől kezdve megszakad a leírás a táborban támadt zavar miatt, csak később írja a krónikás, hogy egynapi távoliét után tovább indultak Attilával északnak! Ekkor keltek át a Tiszán és*egy Igen nagy faluba jutottak, melyben, mint mondják, Attilának egyebütt lévő lakásai közt legfényesebb laka állott. Attilának tehát több helyeti volt lakása. iA leírás minden kétséget kizáró módon azt bizonyítja, hogy Attila székhelye sík területen volt. Arolsmünsterben már csak azért sem lehetett, mert ott nincsen sík terület, ott nem folyik a Tisza. Az az egy bizonyos, hogy Attila székhelye és a sírja a leírás alapján egy esetedül csak Magyarországon, pontosabban: az Alföldön lehet és pedig a Tisza közelében. Még pontosabban meghatározva: Csongrád megye területén. Eddig körülbelül hetben-nyolcvan hűn temetőre bukkantak, ezekből harminc Csongrád megye területén van, a harmincból pedig tizennyolc nagy kiterjedésű temető éppen Szentes határában. A szentesi leletek azt igazolják, hogy Itt sok előkelő hűn élt, mert a sírokból a legdrágább díszítésű tárgyak kerülnek elő. Mindezekből annyi látszik bizonyosnak, hogy Attila Budáról kormányozta világbirodalmát, de nem itt halt meg, hanem valószínűleg Sentesen és ott is temették el. Buda külön nagy ünnepe Szent István napja. Ezer éven át vissza- konduló magyar harangszó. Mintha még a turáni mezőkről szólana felénk. A száz éven át pihent és uj erőre Tcapott magyarság államalkotó nagy képességeit bizonyító történelmi alkotás, mely megmentette Európát a tatár és török inváziótól. A magyar sors tragédia egyik nagy jelenése, mintahogy öt-hat ezer év előtti időtől kezdve befolyt Ázsia nagy átalakulásába a maga még ősibb — tévesen szu- mirnak mondott — és minden nemzetek felett fenállott műveltségével. Ne feledjük mindezt magyarok és emlékezzünk mindezekre Szent István napján! Kérges a paraszt tenyere, de a királynak is honnan van kenyere. Ez a régi' nóta a most alakult „Magyar Nemzeti Pa-1 raszt Párt" jelszava és körlevele szerint I az ország Jóléte fájának gyökere a földművelés, törzse a közigazgatás, ágai’ az Ipar és kereskedelem, levelei az egyes emberek. A mozgalmat Vass János csong- rádmegyei gazda indította meg, aki, mint rokkant, mintagazdaságával tűnt fel gazdatársai között. A múlt években különféle mozgalmat Indított a gazdáik felsegélyezésére és hívet arra buzdították, hogy ezeket a mozgalmakat egyesítve és országosan megszervezve, kell megalkotni a Magyar Nemzeti Paraszt Pártot, mely 'demokrata irányú, de mértéket fart a ’demokráciában és tiszteli a magántulajdont. Jelszava: „A haza mindenek előtt"!... Nagyon furcsán festene, ha ezzel a paraszt párttal szembeni megalkotnák az „úri pártot“, vagy a „mágnás pártot“, vagy mondhatnék úgy is, hogy a „nyul- tenyésztők pártját“. Ma mindnyájan egyformák vagyunk és éppen ezért csak általánosan nemzeti, jóléti, vagy gazdasági pártnak van jogosultsága. Azt hisszük, hogy ez a Paraszt Párt nem jut el Budáig. A középkori építészet Budán nem csökkent még a templomépitések aranykorá- 1 nak lehanyatlása után, a XV. században sem, hanem még nagyobb lendületet vett a nagyszámú és nagyszabású profán épületek emelésével. A művészi külsővel gyarapodó épületek révén pedig nemcsak a kőfaragók és kőművesek, hanem a templomok belső díszítésével foglalkozó többi mesterek működési köre is hatalmasan bővült. Sajnos a középkori profán építészetről, a budai Várat kivéve, kevés határozott adatunk van. Még romok képében sem maradt reánk ebből az időből egyetlen magánépület sem, csupán néhány polgári ház pincéje, kapualja és egy-két földszinti szobája hirdeti ma azt, hogy a XIV. századtól kezdve az építészet sok művészettel párosult itt. A ránk maradt emlékek majdnem kizárólag csúcsíves stilüek, ami arra vall, hogy hat a renaissance későbben a házak külseién érvényesült Is, a házak magvát, főleg az erősen boltozott földszinti helyiségeket nem változtatta meg. E boltozatok még a török hódoltság viharait is kiáltották s így sikerült 'Arányi Lajosnak, a budapesti Tudomány Egyetemen a kór- bonctan első professzorának, aki régészeti kutatásaival is jelentős eredményt ért el, 1877-ben hetvennégy budai házban középkori részieteket feltárnia. Ezeket gondosan összeállította és lajstromba foglalta. Nagy kár azonban, hogy azóta közülük már nagyon sokat lebontottak. A még meglévő középkori részletekből a legérdekesebbeket: néhány csúcsíves boltozatú XV. századbeli kapualjat, kapualjak falába vágott s néha szinte szeszélyes legyezőformájú ívvel betetőzött lócás fülkét a Rudolf trónörökös és Jókai Mór szerkesztésében megjelent „Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képben“ című könyvben mutatták be. A kapualjakon kívül az Országlház-utcában egyetlen emeletes épület maradt fenn1, amelynek homlokzati fala egészen a XV. századból való. A ház belső részét a török megszállás után újonnan építették. A homlokzaton párosával csoportosított ablakokat látunk, emeletifala egy lábnyira szökell ki a földszinti’ fal fölött és lóhereíves frízzé olvadó vaskos gyámköveken nyugszik. Ez a ház a favázas épületek hatása alatt készült, mely. épitésimód ekkor egész Közép-Európában általános volt. Téglát nem használtak házak építésére Budán azért, mert igen gazdag volt kőben, de favázas házak a XV. század élőt a Várban Is voltak, különösen azonban a külvárosokban épültek nagy számban. A Kelet követe — Szíria emirje, Sefyb Arszlán herceg Budán ““ — A Hollós Mátyás Társaság ünnepi lakomája — Emberi elme alig veszi észre, hogy az ember, a város, a nemzet sorsa hol és mikor fordul más irányba és megy vagy a végzete, vagy a hivatása felé. A múlt héten megérkezett Budára SEKIB ARSZLAN emir és itt szállt meg az Esplanade szállodában, hogy Husszein flilnii budai főmuftival egy- fedél alatt lakhasson és állandóan vele lehessen. Mint magánember jött Budapestre és az volt a terve, hogy Budapesten át tér haza Szíriába, de az itt talált táviratok visszaszólították Genfbe. Arszlan emir hivatalosan képviseli Qenfben Szíriát és Palesztinát, egyúttal elnöke és fele annak a bizottságnak, amely az egész mohamedán világot képviseli ott. Ebben a világban ma döntő súlya van az ő szavának, amely előtt tisztelettel h'ajol meg minden igazhívő. Régi barátság fűzi Husszein Hümihez, akit még egyiptomi egyetemi hallgató korából ismer és Budapesthez is régi szálak fűzik. Ez alkalommal ötödször járt Budapesten és — ahogy kijelentette — ezentúl még gyakrabban jön ide. A legapróbb részletekig eimőndatott magának mindent, ami a magyar mohamedánok vallásközségének alapítása körűi történt, nemcsak a főmuftit hallgatva meg, hanem másokat is, olyan keresztény magyarokat, akik jóakaró barátsággal szolgálták eddig ennek a mohamedán mozgalomnak az ügyét. A fejedelmi látogatót pénteken e hó 12- én este a HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG is vendégül látta és a nyári szünet dacára számosán vettek részt az összejövetelen, ahol Hennyey Vilmos elnök fogadta a főmuftival együtt az érkező 'emirt. A mohamedánok sorfala meghajolt előtte mélyen. A Császárfürdő történelmi emlékű udvarára nyíló terraszon terítettek a 70 tagú társaság számára és a vacsoránál a Hollós Mátyás Társaság tagjain kívül a . Gül Baba vallásközség tisztikara és a budapesti és környéki mohamedán vallású magyar állampolgárok, mint a vallásközség tagjai vettek részt. A meghívás hirtelen történt, részben az emir kívánságára, mert köszönetét akart mondani a Hollós Mátyás Társaságnak a mozgalom lelkes támogatásáért. A Hollós Mátyás Társaság részéről Hennyei Vilmos elnökön kívül megjelentek ott: vitéz Aggházy Kamii ezredes, Szviezsényi Zoltán dr., a Budapest fürdőváros Egyesület igazgatója, Lechner Jenő műépítész, Medgyaszay István műépítész, Szilágyi Károly igazgató, Lugmayer József kTmft. ügyvéd, Istók János szobrász. Pávai Vájná Ferenc főbányatanácsos, Hubert Vilmos nagyiparos, Szászhalmi József szerkesztő és Viraág Béla aielnök- háznagy, továbbá mint vendégek: Galán- thai-Glock tábornok képviseletében Nyári Brauner Iván. őrnagy, vitéz Szentiványl- Walleshausen Alfréd százados, továbbá Szeredal Leó szerkesztő és neje, Nemes- sányi-Kontuly Béla festő, Suppinger Ferenc építész, dr. Nagy Kálmán orvos, Major János vaskereskedö, nemes Faltay László tengerészkapitány, L. O. Richárd Nitsch kapitány és neje, Rojké Viktorné, Viraág Béláné, özv. Wagner Vilmosné. A „Gül Baba" vallásközség részéről pedig Husszein Hilmi fömufti és neje) Max János alezredes, lovag Umlauft Siegfrid dr. László Zoltán dr. szerkesztő, p. ü. tan., Medriczky Andor dr.t Kiss Árpád dr. jogtanácsos, Ressulovlts Medhmed bég főtitkár, Harsády Róbert főszámvevő, Mehmedagics Izmai! Imám, Zacher Lajos és neje, Hadzsi Muszics Haszán bey és a vallásközség mintegy 25 tagja. A társasvacsora befejeztével Husszein Hilmi a magyar hazát éltetve, magyar nyelven és arabul üdvözölte a magas vendéget. Hennyei Hennyey Vilmos dr., ny. államtitkár, elnök a Hollós Mátyás Társaság nevében köszöntötte fel az emirt francia nyelven — utána lovag Umlauft Siegfrid, a „GUI Baba“ vallásközség nevében szintén franciául mondott beszédében Ünnepelte a fejedelmi látogatót. Mehmedagics Izmail imám, az ez alkalomra írt és e számunkban közölt üdvözletét olvasta fel, — Hadzsi Muszics Hasszán bey pedig a bosnyák származású, de magyar állampolgárokká lett mohamedánok nevében, köszöntötte lelkes szóval az emirt. Nagy érdeklődéssel és figyelemmel fordult mindenki a szólásra emelkedő SEKIB ARSZLÁN emir felé, aki a francia nyelvet használta. A világpolitika | szolgálatában eltöltött élet leszűrt nagy igazságai az „Ébredő Kelet“ mentalitásában különös hatást váltottak ki. Az európai műveltség teljes- birtokában ennek a keleti uralkodónak a póznélküli beszédmodora, szavainak egyszerűsége egészen másként hatottak, mint a nyugati diplomatáké.Olyan különös, a mi magyar lelkünket átölelő dolgokat mondott.
