Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-03-24 / 1077. szám

Budapest l'93á riiärehis 24 BBüát Napló vezető út megválasztása nemcsak raj­tunk, hanem a külföldön is múlik, de lassan érik. Nekünk biztonságot ad az. hogy nálunk lesz ennivaló és a közterheket is mérsékli a kor­mány. Eredményt csak a való helyzet fel­tárása hozhat és éppen ezért ő senkit sem hiteget, ö és képviselőtársai csak közdolgokkal foglalkoznak, elha-, nyagolják magánügyeiket, viszont az ellenzék az idegekre utazik. Szociális munka. A főváros is elvégzi kötelességét és 68.000 embernek ad ebédet. A tanács mindennek igyekszik gondját viselni és j elsősorban megjavította a közekedést, főleg Budán. Előtérbe jutott a takaré­kosság elve, — megszüntették az álíáshalmozást, de tiszteletben tartják azokat a kis mellékjövedelmeket, amikkel a kis tisztviselők pótolják re­dukált fizetésüket. A nagy fizetéseket leszállították 136.000-fől 22.000-re csakhogy ezt az ellenzék sajtója mái nem közölte, mert nem tartotta a köz­lést alkalmasnak bomlasztó céljai szolgálatára. Nagy összegeket szántak a kis- iparbitel számára. ami lehetővé tette az igények kielé­gítését. A kultúra napszámosai. Elismerés illeti az oktatóosztályt s éppen ezért szorgalmazni fogja az üres állá- j sok mielőbbi betöltését (a nagyszámban megjelent oktató sze­mélyzet megtapsolta és megéljenezte e kijelentéséért). Nem meghalt párt ez,J hanem élő nagy szervezet: a polgároké egysége. Bizalmat kér! Ettől a nagy szervezettől kér bi­zalmat, ez a bizalom adja meg neki az erőt, hogy továbbra is tántoríthat- lanul álljon és küzdjön a polgári gon­dolat mellett, mint ahogy állt és küz­dött kora ifjúságától. Ha nem volna ér­demes a bizalomra, rögtön átadja he­lyét, mert jobbat, töbet tenni nem tud. Minden idejét a polgárság javára ■róüt lelkiiMiiei'ct- j használja fel és uyti tel kéria bizalmat. ... A termet zsúfolásig megtöltő közön­ség állva ünnepelte a vezért és része­sítette meg-megújulo lelkes oyacio ban. Ennek csillapultával PETRACSEK LAJOS dr. országyűlési képviselő rövid beszé­dében arra- kérte a választókat, hogy mesterségesen tenyésztett mende­mondákat, rágalmakat utasítsák Vtsz- sza, mert éppen Buda ismert erkölcse tiltakozik a rágalmak éllen. Felhívta a választókat, hogy mint budai polgárok álljanak a fő­városi polgárság élére. A tanszemélyzet nevében ERÖDY KÁLMÁN tankerületi főigazgató köszönte meg az oktatószemélyzetnek jutott elisme­rést. mert szerite a kultúra a nemzet jövője és létérdeke. Eltette Kozma Jenő dr-t. Utána HOÖR TEMPIS MÓR1TZ üdvözölte Kozmát és lelkes rövid be­széd kíséretében a következő határo­zati javaslatot nyújtotta be: A Budai Egységes Polgári Párt vezetőségének mai napon tartott ér­tekezlete egyhangú lelkesedéssel bizalmáról, szeretet érői és ragasz­kodásáról biztosítja a párt vezérét, dr. Kozma Jenő országgyűlési kép­viselőt. Eddigi országos és város' politikai működését minden tekin­tetben helyesli. Kimondja egyúttal az értekezlet azt is. hogy a pártot egész Budára kiterjedő szervezési I és fejlesztési munkájában minden \ erejével a legmesszebbmenő módon támogatja. Végül a közönség soraiból állott szólásra Steinberg Albert szerkesztő köszönetét mondva Kozma Jenőnek, hogy munkaalkalmak teremtésével már a múltban is sokat tett a kerüle­tért. Befejezésül Kozma Jenő dr. mon­dott köszönetét a szervezeteknek és a vezetőknek, elsősorban Szombathy Kálmánnak, Hoór Tempis Móritznak, Petracsek Lajosnak, Becsey Antal­nak, akik munkájukkal rendkívül meg­könnyítik az ő munkáját. Az ifjúság sors: Az ifjúság nagy problémájának meg oláásáf gátolja ma az állam és a váró: költségvetése, melynem engedi mej az elhelyezkedést. Munkanélkül áll a; ifjúság és nem szabad, hogy ezt meg szokja. E helyzeten okvetlenül segiten, kell olymódon, hogy az egyes hivata­lokba — még díjazás nélkül is — íróasztalhoz és munkához kell jut­tatni az ifjúságot (a nagy számban megjelent ifjúság zajosan megtapsolta és megéljenezte ezt a kijelentést. Ott alka­lom nyílik a kiselejtezésre s kenyér­hez jutnak sokan, ha eljön a jobb idő. Ezt az ifjúságot nem ültethetjük azokra a helyekre, amiket ma — ál- fáshalmozással vádolva — miniszterek és államférfiak foglalnak el, mert ezek­ben az igazgatóságokban érett szak­tudásra van szükség, nem pedig fiata­los lelkesedésre. Ma feltétlenül szükséges a fizetések és nyugdíjak csökkentése, de a javuló helyzettel ezen is segíteni kell, mert az életstandardját mindenkinek meg kell tartania, viszont pedig íthetővó kell tenni, i hogy régebben válalt kötelezettségei­nek eleget tehessen, mert sínyli ezt nemcsak az iparos és a kereskedő, ha­nem az állam is, sínyli a gazda, akinek részére mielőbb piacokat kell szerezni, hogy befizethesse az adóját Ez a kérdés most már a kormány és párt főtörekvése, de egyúttal a külföldnek is nagy érdeke. A pengő aranyértéke megrögzitette a tartozásainkat, de az értéktárgyak, tehát a fedezet értéke csökkent. Ezt a kérdést is meg kell oldani és ezirányban majd javaslatot terjeszt elő illetékes helyen. A kartellek ellen. Az árakat le kell törni, de nem a gabonaárakat, hanem a kartellárakat, ebben az ügyben a kormány már kikul- egy repülőbizottságot és ennek tagjai lelkiismeretesen tanulmányozzák és vizsgálják ezeket az árakat, hogy le­törjék. Eddig már megfigyelték a szén, petróleum, cement, olaj, vas árait és elbírálták azokat. Ennek a nagyon fontos kérdésnek az elbírálá­sánál is szükség van a nagy és erős pártra Választás nem lesz. Szóló szerint a koncentráció feles­leges, mert meg van a többség és így — választás sem lesz. Csak egy új választási törvény alapján lehetne vá­lasztani s így az ellenzék reménysége hiú, és hiába várt tőle a 33-as bizott­ság jó ideákat. Nem hoztak mást, mint demagógiát, ez pedig nem segít. A ki­Séta a Pesti-Vigadó idegen- forgalmi centruma körül Mit akarnak az Ibusszal? — Kik ÍDorlandék? A magyar idegenforgalom ügye időnkint leszorul a pesti közélet hori­zontjáról s átkerül Budára, ahol min­den valamire való polgár hivatott lel­kes harcosa az idegenforgalom ügyé­nek, hiszen mindenki érzi, hogy bár­miként erőltetik azt, hogy a centrum Pest legyen a fürdőváros, az idegen- forgalom, a fürdőkultura mégis csak Budát predesztinálja arra, hogy mind­ennek központja legyen. A pesti sajtó csodás, hallgatag magatartása csalt időnkint robbant ki egy-egy szenzá­ciót. Ilyen pesti szenzáció volt a Dor- land reklámvállalat és az IBUSZ fú­ziójának, egymásratalálásának ügye. Ha a fáradságot nem sajnáljuk és vé­gignézzük a Pesti Vigadó dunai front­ját s beljebb kerülünk az árkádok alá, ahol az Ibusz menetjegyirodája székel, a bejárat körül, mint vadásztrofeákat ott láthatjuk a különböző utazásii és idegenforgalmi irodák tábláit. Azokkal a táblákkal tart fenn összeköttetést az Ibusz. Ott nincs a Dóri and! Most ime mégis egymásra találtak az Ibusz és a Dorland. Talán nem is annyira az Ibusz és a Dorland, mint inkább annak vezetői, igazgatói és vezérigaz­gatói. Eddig a nagy Ibusz a kicsi Dorland- dal nem is törődött. Még arra sem tartotta érdemesnek, hogy a cégtáb­láját kiakassza. Csodás játéka a sorsnak, hogy ami­kor először leírták a pesti lapok a Dorland nevet, akkor egyszerre, mint­ha minden irányban egy hang adta volna az alaptónust: — a Dorland világ-cég lett, amely a párisi gyar­matügyi kiállítást rendezte s a hiva­talos és félhivatalos világ —, a pesti sajtó híradása nyomán — a Dorland I cégtől várta a magyar idegenforgalmi világ megvalósítását. Buda jó megérzésével és előrelátá­sával várt, várta, hogy mikor némul- I iiak el a hangszerelések s várta, hogy mikor szállnak le az ugorkafáról azok, akik Dorlandtól és csak Dorlandektol várták a megváltást?! A kiábrándulás, a kijózanodás nem váratot sokáig magára. Előbb szűk­szavú félhivatalos jelentések, később önkéntes sajtóriportok hírül adtak a magyar idegenforgalom felvirágzása után szomjuhozó közönségnek, hogy Borland volt, Borland nincs, azaz, hogy van, az igazgatók és vezérigaz­gatók elgondolásában, de egyébként csak reklámcég, amely csak akkor áll­hat teljes erővel a magyar idegen- forgalom és fürdőkul túra szolgálatába, ha először keres és talál olyan válla­latokat, mint amilyenek Amerikában, Angliában, Franciaországban vannak ugyan, de amelyek valóban csak az -idegenforgalom és a fürdőügyet szol­gálják s az iránt érdeklődnek. A Pesti Vigadó dunai frontján tehát egyelőre újból csend van. Nem a halál csendje. Valami olyan csend, amely sok jövendő eseményt sejtet. Valami változás készül az Ibusz fronton. Nagy az apparatus. Nagyok a személyi és dologi kiadások s hiába faragnak le innen-onnan kisebb-nagyobb tételeket, a 2.400.000 pengő alaptőkével dolgozó vállalatnak sokat kell dolgoznia, hogy eleget tudjon tenni sok irányú szer­ződési kötelezettségének. A deviza nehézségek derékba tör­ték a „3 nap Budapesten“ név alatt hirdetett akciókat. „Hét nap Magyar- országon“ lett a „3 nap Budapestből.,, A székesfőváros Wienben felállí­totta ,',Budapest“ címen idegenfor­galmi irodáját. Szép a márvány portál, szépek a fővárosi képek, Buda termé­szeti gyönyörűségei. Ausztria válaszolt Buidapest idegenforgalmi vizitkártyá­jára s az Andrássy-úton felállította és berendezte ,Ausztria" név alatt ide­genforgalmi irodáját. Ausztria nem há­rom napot kér Wien részére, hanem egy hetet Ausztria számára. Erre vá­laszolt a Máv.: • „Hét nap Magyaror­szágon.“ A Pesti Vigadó idegenforgalmi front­ján csend van. Valami készül... Alig­hanem végre is belátják azt, hogy a Cook és a Waggons-Lits mégis csak felért volna a Dorlanddal. A nagykö­zönség örök problémája marad, hogy mi lesz a Cook Waggons-Lits érde­keltséggel, amelytől oly sokat vár a magyar közönség. Nemcsak a magyar közönség, hanem az egész világ. A Cook iroda az egész világé s a Wag- gon-Lits fölényét az egész világ tu­domásul veszi és bámulja. Most már csak arra várunk, azon van a sor, hogy az Ibusz probléma megoldódjék s a Pesti Vigadó dunai frontjára valóban boruljon reá a jótékony csendesség. Gerő Sándor. SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R A C F O R o Ö) Erőfton ™4ÍMt<ív «3 .;d,um«Wet tutulmnzó természetes 4Z C. loldes-mcszcs hüíorrisokkal S»,0,®; valamint IS. « kádfürdőkkel. Az összes gyógytóovordtl-el ———— felszerelve. ~~ ____ Eg ész éven ét nyitva. A Krisztinavárosi Oltáregyesületben már­cius 15.. 16., 17-én este 6 órakor lelkigya- korlatos konferenciákat tartott Kerner Ist­vánéi*. pápai kamarás, ak özponti szemi­nárium lelkiigazgatója. A mindenkor zsu- folt templomban a krisztinavárosi hívek nagy lelkigyönyörüséggel hallgatták a nagy műveltségű főpap konferenciáját. A közös szent áldozás 18-án reggel volt, amellyen igen sokan járultak a szentségekhez (H. B. Sz.) GYERMEKKÉPEK Blahosnál, Fű utca 18. Az utolsó budai basa em­lékét, leplezik le május 22-én ke­gyelete« török-magyar ünnepség kere­tében. Abdurrahmann Abdi Atnaut bu­dai basa emlékét a bécsi kapu mellett ahol 1686-ban hősi halált halt, — igv jelenti ezt a Miklós Elemér és Tábori Róbert szerkesztésében megjelenő „Ide­genforgalmi Tudósító“. — A felavatás ünnepségét Aggházy Kamii ezredes, a Hadimuzeum igazgatója a Vár Bará­tainak egyesületével, a Hollós Mátyás Társasággal és a József nádor cétível együtt rendezi. Az emlékmű egy, - Buda ostrománál elesett — magyar vitéz leszármazottai: Szabó Sámuel, n „Filadelfia kávéház1 tulajdonos és testvére az elhunyt Imre áldozatkész­ségéből jött létre. SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Foreocre&diek templomival szemben, FIÓK': I., Kriszti obi-körűit 8-10 FELL) OLY vegytisztád üzletében. Tel: 541-26 |HáZ, telek, lakás hirdetéseink a a 6-ik oldalon SÜRGŐSEN ELADÓ a Svábhegy déli lejtőjén 1343 négyszögöl nagyságú telek, .amelyen- 4 .szobás konyás lakás áü és Cd* favázas egy szoba konyhás házmesteri lakás. Vízvezeték, villany és a szabadban nagy beton fürdőmedence. Mintegy 100 termő gyümölcsfa. Az ingatlan ára 35.000 pengő. Értesítés telefonon is a Budai Napló kiadóhivatalánál. JO HELYEN bérelhető 4 szobás kerti lakás, konyha, cselédszoba, fürdőszoba, belső lépcsővel, melegvízfűtéssel, villa­mosvilágítással ellátott villában), május hó 1-től. Konyhában, fürdőszobában gáz­fűtés, központi melegvízfűtés. A kert­használattal kiadó villa a Várhegy nyugati oldalán a Logody utcában van. Bővebb felvilágosítást ad a szerkesztőség tele­fonon. Teniszpályák jutányosán béreJhe- tők: a Rendőrtiszti Atlétikai Klub sport-telepén UI., Óbudai rakpart, Tímár-utcánál. Érdeklődni lehet dr. Bede József rendőrtanácsosnál, főka­pitányság II. em. 143. (telefonon is) vagy a sport-telepen.' Csítfag az éjszakában Irta: Kiss Menyhért. Abos András csizmadia mesternek Csíkszereda legvégében kuporodott a kicsi hajléka. A fazsindelyes ház kicsi volt, de annál nagyobb bánat szakadt rá. Ma délután odajött személyesen főtisztelendő Szekeres Pál esperes­plébános úr, s közölte a családdal, hogy noha a Boldizsár gyerek vala­mennyi tantárgyból színjesles, magavi­seleté dicséretes, az erdélyi római ka­tolikus státus mégse ad helyet a sze­mináriumban. — Hát van azoknak ott fenn lel­kűk? — fakadt föl Abos Andrásban a keserű harag.- Van bizony, csak vagyonuk nincs. Az állam elvette a csiki vallás­alapot. A státus hét gimnáziumában a szegény, de jó tanulók mind abból ta­nultak. Egy-két évig bírták a legva­gyontalanabb szülők is, átalvetőben kenyeret, szalonnát, túrót, hagymát vittek be a kisdiáknak. S mintegy a latin közmondás is azt tanítja, hogy tele has nem tanul örömest, e hideg- rideg koszton tanult nebulók úgy ki­vágták a rezet, hogy csupa öröm. A finom tortákkal, pecsenyékkel gazda­gon traktált városi gyerekek mind alul maradtak a szellemi tornában, (sőt fizikai tornában is), s a fehér harisnyás, csizmás, szürke condrás sikulusoknak üresen maradt a hasuk, de sziporkázott az eszük. Szekeres Pál esperes-plébános úr vigasztalni jött tulajdonképen, de be­lezavarodott nemes szerepébe és ő is panaszkodott kifényesedett szemmel:- Eddig a régi határos országban alig lehetett falut találni, hol a pap, kántor, jegyző ne a hét erdélyi, vagy a többi erdélyi intémátusokból, sze­mináriumokból került volna ki. Mert itt annyj volt a gyerek, mint a rosta lyuka. A gyerekbőség istenáldása volt a fenyőfából összeácsolt viskóban. Nem úgy, mint az Alföldön, vagy a Dunántúlon. Ha a gyerek jámbor volt, ha tehénpásztor volt is az apja, mint gyulafehérvári éneklő kanonok iejezte be pályáját. Ha a gyerek nyugtalan vérű volt, ügyvéd lett belőle Brassó­ban, vagy képviselő Budapesten. And­rás bá, oda van a csíki vallásalap. Ha később szülétek, én is favágó lennék a Hargitán, nem esperes-plébános. Boldizsár is felkötheti a bocskort, s vállára csaphatja a fejszét. Más nebu­lókat nevel urakká a csíki vallásalap, nem a mi gyermekeinket... — A vallásalap ötvenezer holdas erdeit mi ültettük, mi őriztük, körös­körül földjeink, házaink ölelik körül, s ha a villám meggy új tóttá, mi oltot­tuk, mentettük. — A mi dalaink ver­sengve csengtek-bongtak a szurdok vízeséseivel. S a magas sziklák fensé­ges ormait álmok fellegvárával épí­tették tele a lelkűnkből kiröppenő me­sék. —Ne sírj, Boldizsár! Ha visszajön Csaba királyfi a Hadak útján, lesz még meleg ködmönünk, csontos kala- bérünk. Addig,túrd te is a földet ve­rejtékezve, s tagadd el, hogy négy nyelven is meg tudod fejteni Phitago- ras tantételét. Az esperes úr jobban sírt, mint mi­kor rekviemet tartott az édesapjáért. Kissé restelte is magát, de nem tudott alakoskodni. Magát is siratta, a Bol­dizsár fiút is, de meg azt a sok-sok ezer Boldizsárokat, akik megszülettek vagy a jövendőben fognak megszü­letni, de se a székely, se a magyar népnek nem lehetnek soha-soha többé pásztorai, mert oda van a csíki alap, a kis szúrós, fekete szemű, durva-da- róc ruhás székely nebulók a csillago­kat megszégyeníthetik ragyogó elmé­jükkel, nem tanulhatnak, a szürke ál­cákból, nem röppenhetnek fel tarka- szárnyú pillangók s a messze kéksé­gekbe álmodott tündérpaloták arany- kapúján mások lépegetnek be bizako­dón. Mások... Az esperes úr megtörölte a szemét, elbúcsúzott, s úgy ment el a cipész házából, mint egy halottasházból. S ámbár kiváló, isteúes férfiú vala, csupa erény, könyöriilet és alázat, ez­úttal még sem helyesen fogta fel az ő szép feladatát. Hitet önteni, vigasz­talni kellett volna,' ehelyett a vad ke­serűség a meg nem érdemelt szenve­dés, s az Örökös, kárhozatos lemon­dás karvalyai borzongtak, sikoltoz­tak, lázongtak, gyújtottak szavaiban. Abos András lecsapta a dikicset, s miután egy félliternyi fenyővíz volt benne, tehetetlen dühében a kis kerek széket belevágta az almáriumba, majd a hatalmas konsoltükörbe, melyet Abosné asszony egy jómódú rokoná­tól örökölt. A Boldizsár elébe állt és csitítgatta: — Minek is van akkora fejed. Mily lélekkel fogsz követ tömi az ország­úton, mikor azt álmodtam, hogy te le­szel a gyulafehérvári püspök. S akkor rólam, anyádról, hét testvéredről, a sógorokról, komákról, kereszt és bér- maapákról s azok magzatjaikról mó­dodban lészen gondoskodni. Most már egész életünkber ehetjük a túrós puliszkát, s ihatjuk a robogó autók nyomán felkavart portengert. . — Az Isten máskép akarta, s punk­tum. Meg kell nyugodni benne... Ennél szebbet, felségesebbet egy diák se mondhat hasonló helyzetben egy dühöngő apának. De az öreget megszállta az ördög, s az eltörött szék lábával ütlegelni kezdte a fiát:- Aludtej foly az ereidben, nem vér. Te gyáva, sápkoros fehórnép, te, j ellopják a párnáidat, a falatodat, a hét gyermekem falatját, szentasszony feleségem falatját, a jobb gúnyánkat, s a halál előtti szép boldog őszt, te korcs, te szégyen, ez kell neked... Zsúp, zsup, hullt az ütés. Boldizsár ifjú csontjai ropogtak bele, míg édes­anyja a gyerekek ijedt hívására bero­hant, s megfogta a lázadó, ész nélkül hadonászó kart. Boldizsár véresen — könnyesen, de egy vértanú megnyugvásával támoly- gott ki a szülői hajlékból. Lopakodva, óvatosan ment, futott, hogy valahol ki­mossa sebeit és rendbe szedje gondo­latait. Egy égő, zúgó katlan volt a feje, teste, s először arra gondolt, hogy az apjára se tud haragudni, mert ha valakit borzalmas csapás ér, el­veszti könnyen az eszét. Aztán arra gondolt, hogy itt már úgyse lehet se­gíteni, itt úgy is minden elveszett és soha, jóvátenni nem lehet, jobb hu félre áll, nem szenved se magáért, se másért, se senkiért, béke, nyugalom, harmónia pedig egyedül a megváltó Halálban van. A lábai már benne vol­tak a város alatti feneketlen tó hullá­maiban. Most arra gondolt, hogy pár ugrássall a tó túlsó oldalára megy, mert ott u legmélyebb. Az országúton egy kocsi sietett Somlyó felől, Szere- da felé, aztán egy csobbanás, a hullá­mok gyűrűztek, kavarogtak s az élni- vágyás bírókra kelt önkéntelenül Is a feneketlen tó szörnyeivel. A somlyói barátok kocsisa víziem­be r, marosszéki ember volt, egy pilla­nat, s a partra húzta a fuldoklót. Két öreg páter fektette rá a kocsira és betakarva vitték a kórházba.- Vigyetek a klastromotokba, szentatyák, nem! kórházba való va­gyok. A testem ép, a lelkem zavaro­dott össze.. I Szót fogadtak. Páter kvardián egy hét múlva el akarta bocsátani.- Itt maradok, szentatyám. Fi hoztatok vissza a másvilágról, Isten­nek hála, itt maradok.- És mi lesz a neved?- Kapisztrún János. Abos Kapiszt- rán János.- Annak a neve, aki Hunyadi mel­lett harcolt és győzött Nándorfehér­várnál? — Annak a neve. És ha az Úristen megbocsájtott a magyarnak, ad majd neki Hunyadi Jánost is... firlTT» MM Pasarét i-út legelején épülő előkelő ikervilla felerésze-, ugyanott épülő kétlakásos villában négy­szobás öröklakás eladó. Felvilágosítás: Kerekes Barnabás építészmérnök 85-3-54 SZENT GYÓGYFÜRDŐ Vlzayógylnt * * ® *• hullám- es napfüroo Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom