Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-03-12 / 1076. szám

3 SZENT IMREI! GYÓGYFÜRDŐ <R A C F 0 R D Ő) Erősen radioaktív és rádiumelemet tartalmazó természetes 42* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint ko- éa kádfürdőkkel. Az összes gyógyténjezőkkel —- felszerelvs. ' Egész éven át nyitva. pasztalta a polgárság saját bőrén, hogy mit jelent az, ha ilyen ügyekben késlel- kednek a hatóságok. A polgárság zsebére és bőrére megy mind az a költség, amit ott meg kellett hozni, hogy a minimális nyereséget kimutató vállaJatoklial szem­ben áj. jól megfogható ingatlan-adóala­nyok képződjenek. A Budai Napló, mint egyetlen budai újság a közérdeket képviseli. Fokozott kötelességünk ez különösen manapság, amikor a közigazgatás terheinek hordása mindinkább a polgárságra nehezedik. Azt szeretnék, bogy az igazság érvé­nyesülése ne évekkel kullogjon, mint egy náthalázas beteg a bizottságok munkája után hane.m, mint diadalmas lángpallosá arkangyal rögtön a bűnösség megállapítása nyomán. ' Olyan magyar urak, mint Rakovszky és Ripka most hogy értesültek a szörnyű mulasztásokról, bizonyára nem fognak késlekedni többé az ostó igazság szekéré- I nek elindításával. Mi a polgári rend és érdekek őrei szin- j tén résen leszünk! Mese a hasznos és haszontalan madarakról Ez a mesém modern mese s mindegy, hogy Neked kedves-e. Balpartján a vén Dunának, pesti há­zak szírijei közt, vagy Angyalföld jéghidegtől csonttá fagyott rög ugarán, tavasztlesők száz odvábán, ezer nyo­mor sárfészkében gyűléseznek a ma­darak... Itt madárszó, ott madárszó. verebek, darvak és sólymok, gólyák s öreg fülesbaglyok összegyűlnek „ülésekre", összeülnek „gyűlésekre". Bizony, madárváros lettünk. Pesten rossz s jó madár van. Váci utca öreg fáin, minden platán ezer ágán, verebek szürke serege világ-vándor-gyűlést rendez. „Csip- csip-csirip“ csiripelnek; fáznak, éhe­sek szegények: „Hol lehet szemet ke­resni, féregirtó munkabérbe hol lehet­ne megtalálni buza-ocsu aranyszemét“. I Más tárgya nincs a gyűlésnek, tovább- szállnak másik fára, ott a nyomor­szakosztályban főverebek csiripelnek. És a gyűlés eredménye, az aszfaltra hulló szemét. Ezalatt száz fával odébb, fővárosi ingoványbán darvak, kócsagok és gé­mek kócsagtanyán fészken ülnek. Ve­rebekről határoznak, hogy ez mégis tűrhetetlen. Ezer panasz: ezer pecsét esett „crepe de chine" ruhára, darva- dozó díszmentére. És ukáz megy. (Hit? Szeretet?) Éhezőkre szükség nincsen, a veréb egy káros állat! Ha kell, vágják ki a platánt Lőportól vagy megetetve: pusztuljanak a ve­rebek! Angyalföldi száz ivóban tiz rossz asztal, rongyos abrosz. Tiz-tiz asztal, üres abrosz... Körülötte ülnek, állnak meddő vágyak, megtört testek. Itt naponta összebújnak... Száraz ág a rozzant asztal; embertől fült füstös csapszék Váci utca vén platánja... Ez az éhes verébsereg olyan fásult, hangja sincs már. Nincsen kenyér. Nincsen munka... Hová lett az arany búza? Magyar alföld dús termése, kanaání kalásztenger?... Oldott kéve könnyen pereg... Ezer csipkés szikla alatt, védett helyen, sólyomfészek. Ragadozók itt tanyáznak: sólymok, kányák, ölyvek, vércsék. Messzeszálló sötét sólymok a vidéken madarásznak szétszóródott verebekre. Elrepülnek, visszaszállnak. Ha nagyritkán együttülnek, költenek új rangot, rendet; öreg kányakotlók ülnek rég bezápult tojásokra... Alig haitik saskiáltás, főturulok vijjogása; ifjú vércsék egymást tépik: kié lesz az újabb préda? Síkságon a „gólyavárban“ kelepéi­nek ifjú gólyák; okos fejük összedug­va néhányszázan búslakodnak. Ingo­ványba darvak közé soha többé nem juthatnak. Meghiúsult minden álmuk, vége van a jó világnak, mikor daru lett a gólya, s a daru sólyommá ved­lett ... Pusztulnak az ingoványok, egyre fogy a hal a vízben és a gyérült mocsarakban mindig több a nádi ve­réb... Verébpecsenyével élni gólya­népnek lehetetlen... és mert sólyom­má nem válhat, — nádiveréb lesz a gólya. Komor, szürke szikla alatt költenek a fülesbaglyok; van közöttük sok száz­éves, tudományos akad elég, ki a dur­va madárnyelvet mohos sziklán csi- szolgatja. Szabatos is amit mondnak: „Füle között van a bagoly“, meggyőz minden kételkedőt... Estefelé gyűlé­seznek s borzongató huhogással cso­dálják egymás szépségét. Mialatt a bendőjükben hullák csontja, tolla kor­had, — aszkéták ők s nagyon büszkék szépségükre, jó szagukra. — Jaj! Budapest madárváros. Jaj! Az ország madárország. Van itt sok sas ,jnadárlej jel", táplálkoznak „ma­dárfejjel". „Angyal-föld rossz verebeknek, jó világ Jó madaraknak". Ez a mesém madár-mese már elolvastad. Kedves-e? Mezei Ádám fioni ipar mintacsaraoka A Baross Szövetség — llovszky János elnöklete alatt ülést tartott — melyen töb­bek között Orel Géza dr., székesfővárosi Márvány utcai felsőkereskedelmi iskola főigazgatója kéri egy oktatás- és egy propaganda-osztály felállítását,' amely ve­gye munkaprogrammjába tájékoztató mű­helyek felállítását, a pályaválasztók szá­mára, — tanoncöktatás reformját, — kira­katrendező tanfolyam felállítását, —' a mű­helyekkel felszerelt tanoncotlhonok terv­szerű felállítását, — (könyvtárakkal) a magyar árúcikk propaganda céljaira honi Ipari árumintacsarnok felállítását, — a hon ipari pártolásába vonja bele tervszerűen a pedagógiát, is­kolát, szemináriumszerü előadásokat ren­dezzen a tagok részére és nyilvános elő­adásokat mindenki számára, — propagálja a magyar ipart tervszerűen, sajtó, film és rádió útján, hogy a Baross Szövetség tart­son vándorgyűléseket a magyar ipar pár­tolása érdekében. A tartalmas programmból kimagaslik egy ideális javaslat: állandó honi ipari mintacsarnok felállítása. Orel Géza java­solja, hogy a házi-, kis-, középipar (nagy­ipar) honi temékcit sikerrel így forga­lomba hozzuk, és azt a közönség megis­merje. Szükséges a kiskereskedőknek is. hogy lássa, mit vesz. Azért kéri az ipari mintaúrucsarnok felállítását, szakmaágak szerint csoportosítva. Az ipar is szolgáljon olyan intézményt, mint a földművelésnél a Mezőgazdasági Múzeum. A honi árumintacsornokban alkalma vol- ra a vevőnek is, a kereskedőnek is meg­tekinteni a versenyképes árucikkeket anyagszerűségre, minőségre, árra, stb.' vonatkozólag. Nemcsak időt takarítana meg a vevő, hanem bizalmat is nyerne, — ami ma hiányzik sok árunál — hogy ott garantált árut vásárolt. Prospektust állítana szakmánként össze (könyv nem praktikus), továbbá mintakollekciót, min­tával a kezében menne vásárolni a vevő. MEGNYÍLT 'búda látványossága! A FÉNYESEN ÁTALAKÍTOTT „STAMBUL“ _NAGYKÁVÉHÁZ TELEFON: 54-0-97 ÉS 34-4-28 karolyi ArpAd KÜLÖN TERMEK SZÍNHÁZI vacsorák KOMBINÁLT ZENEKARA TULAJDONOS : OTTÓ DEZSŐ „Gyermekmérleg IC havi P. 3.-ért ITETOOd „SZENT ISTVÁN“ rXmrLL GYÓGYSZERTÁRA MARGIT KÖRÚT 38 TELEFON 5-16-19 Budapest 1932. március 12. Budai Napló s így garantálná az intézmény a vásárolt árút. Az iparcsarnok kebelében alakulna egy szavatoló, ellenőrző és panaszt fel­vevő bizottság. Az új intézmény önzetle­nül dolgozna és nem nyereségre. Orel Géza szerint ide kellene kapcsolni a megengedett iskolai' propagandát: a tankönyvek lapjait, az i irkák fedelét, stb. a diák fejlettségének megfelelően. Na­gyobbaknál az importot felölelő grafiko­nok támogatnák az ügyet. A folyosók fali táblái, filmelőadások, főképp a világosan, röviden, érthetően, megírt földrajzkönyvek, áruisme segítenék elő a magyar ipar el­terjedését a nemzet, a munkáskéz javára. A cigaretta és szivarkadobozok belső lap­Tbuda sztue munkában! Többször .beszámoltunk már arról á ne­mes munkáról, melyet a II. kerületi Álta­lános Közjótékonysági Egyesület fejt ki dr. Gulh Ferenc elöljáró tanácsnok hozzá­értő vezetése alatt. Az önhibájukon kívül szorult helyzetbe jutott szegényeknek, kü­lönösen az úgynevezett szemérmes sze­gényeknek kíván segítséget nyújtani, ezek­nek a megementését tűzte ki célul auélkül, hogy az általános jótékonykodás ki volna munkaköréből zárva. A mai gazdasági vi­szonyok között lehetetlennek látszik c magasztos cél megvalósítása. A lehetet­lenre cáfolt reá most már ismételten az egyesület agilis rendezősége, melynek dr. Pénzes Mihály: irányítása mellett si­került Buda közönségének szívéhez fér­jajt nagyon is fel lehet használni c célra, stb. Orel Géza továbbá azt is javasolta, hogy minden kerületben állítsanak tanonc- ollhonokat a jövő ipari generáció nevelé­sére való tekintettel. E javaslatnak alap­eszméje: tisztán elméleti ember ne ta­nítsa még az általános tárgyakat se, mert aki nem ismeri a mesterség lényegét, az meggyőződésből nem beszélhet, — a ta- noncoktatást műhelygyakorlattal kell ki­egészíteni, a műhelyek berendezésére a gazdátlanná vált szerszámok sajnos bő alkalmat adnak. A javaslatokat egyhangú­lag elfogadták kőznie és megértetnie azt, hogy a nyomor enyhítésében egynek keil lennünk és mindenkinek ereje szerint részf keli venni. Jobbnál jobb ötletek, gondolatok szü­letnek meg az anyagi eszközök előterem­tése céljából, melyek közül az egyik gon­dolat március 6-án valósult meg. Makray Teofil oki. mérnök, a Budai Apolló Mozgó- szinház ismert igazgatója, az Egyesület vezetőségén tiyiicitálva, egy mozielőadás teljes — készkiadások levonása nélküli, — bevételét ajánlotta fel az Egyesület céljára és így csak közönségről kellett gondos­kodni. E szinte példátlan áldozatkészséget a hálás budai közönség azzal viszonozta, hogy a körülbelül ezer személy befogadá­sára épült színházat március . hó 6-án (vasárnap) délelőtt zsúfolásig megtöltötte és a pár filléres jegyek bevételével több százpengős összeget juttatott a kétségbe­esettek megsegítésére. Szeretnénk, ha e gyönyörű példa követőkre találna és ak­kor nem volnának éhező és fázó ember­társaink. SZE NT QeCtért ..........rítt TG GY ÓGYFÜRDŐ vizgyógyi ntézet, hull&rn- és napíürdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Sza kképgett személyzet A földalatti vár — Érdekes ősleletek a budai várban — Régi mesék, még öregebb legendák, y hátborzongató. históriák kapcsolódnak azokhoz a várbeli barlangokhoz, amelyek az ott épült házak és azok pincéi alatt szeszélyes alakulatokban csaknem az egész Vár alatt elhúzódnak és valamikor ostromok idején összefüggő egészet ké­peztek, amit a békebeli ember azután ré­szekre osztott, elfalazott, hogy az új kor egyik új ipara: — az idegenforgalom szol­gálatába állítva azt ismét, egy nagy egésszé, világattrakcióvá alakítsa at. KADICS OTTOKÁR geológusnak az érdeme, hogy az I. kér. elöljáróság vállalkozó szellemű és érdek­lődő mérnökei, régebben Lantos Zoltán, újabban Müller De?$ö, révén nyilvános­ságra 'jutott földalatti barlangokat, régen elhagyott természetes' pincéket, térké- pészetiieg feldolgozta, a hozzáférhetőket felkutatta és lehetőleg tiszta képet ad mindarról, amit eddigi sikerült felfedeznie. Eddig 1-14 ilyen földalatti barlangot és természetes pincét találtak a Várban és ezek pontosan a Vár térképébe rajzolva, ma már általános ké­pet nyújtanak és geológiai szempontból feldolgozzák őket. Ezek történetét később lehet csak megírni, .mert újabb kutatáso­kat kíván. A Hadimuzeum vette elsőnek programm- jába, hogy a barlangokat föltárja és már 1927-ben, a nemzetközi barlangkutató kon­gresszuson fölvetette, amikor Kadics Otto­kár rögtön vállalta a munkát. Az elöljáróság szíve's meghívására mint­egy negyvenen jöttünk össze, hogy ter­mészetben is gyönyörködjünk ezekben a földalatti, különleges-- alakú barlangpin­cékben, amelyek hol egymás mellett, hol egymás alatt szolgáltatják az ősidők ter­mészeti kialakulásának képét. Mindannyi ős forró, források által ki­vájt üregek, abból az időkből, amikor a Duna szintje még egy magasságban folyt a Várheggyel. Az érdeklődők soriban ott volt Liber Endre alpolgármester^. Gallina Frigyes, Kovácsházy Vilmos és Szendy Károly ta­nácsnokok, Szacsvay, András r. főtaná­csos, Aggházy Kamill ezredes a Hadtör­ténelmi Múzeum igazgatója, Pávai Vájná Ferenc dr. főbányataiiasos, Lampel Vil­mos min. tan., több elöljáró, tanárok, mű­vészek és mérnökök. .. Spannberger Alajos tanácsnok-elöljáró, mint házigazda fogadta a vendégeket és a menet először a Verbőczy utca 5. szám alá vonult, ahol Kadics Ottokár vette át a vezetést és adta meg a kellő felvilágo­sításokat, rámtatva a feltörő forróvíz által kimosott a barlangok mennyezetén most is látható szeszélyes álakulatokra. A leg­figyelmesebb hallgató Pávai Vájná Ferenc geológus volt, aki lázasan, betegágyból kelve, jött el a barlarígbemu tatóra. Érde­kelte minden és örömében, lázában moso­lyogva dörzsölte bozontos üstökét A tár­saság azután megnézte az Országház- utca 4. szám, a Szentháromság utca 5, Úri utca 32 és 9, véiáíil Tárnok utca 10 szám alatti házak földalatti üregeit né­melyikben- negyven-ötvén lépcsőnyire le­szabva a föld alá. Némelyik pincében víz áll, némelyikben vízgyűjtő medencék, amelyekhez kürtők vezetnek, ahol a kö­télen Icbocsátott puttonnyal lehetett a vi­zet felhúzni. Némely kút a levezető lépcső elé van ásva, hogy a betóduló ellenség esetleg abba hulljon bele. Holtra fáradtan vonult aztán a társaság a „Fehér galamb“ vendéglőbe, ahol pom­pás budai reggelivel várta a barlangkutató társaságot az elöljáróság és Spannberger Alajos elöljáró üdvözölte a vendégeit Viraág Béla szerkesztő tréfás felköszön­tője után, amelyben rámutatott, hogy Bu­dának az alja is érték, — Pávai Vájná Ferenc dr. mondott érdekes dolgokat a látottakról és a melegvízforrások révén válható gazdasági alakulásról. Aggházy Kamill értékes felszólalása után Liber Endre nyilatkozott az ő kedves, Budát szerető modorában és biztosította a jelen­lévő budaiakat legmesszebbmenő szerete- térői és Buda minden kulturális ügyének felkarolásáról. A népszerű polgármestert éltetve oszlott szét a társaság. földek, emberek, állatok, gépek és ki­mondhatom, hogy emberek, állatok lak­janak jól, az emberek lássák el magukat minden szükségessel s a megmaradt ter­més az enyém, aki egy bizonyos pénz­összegért az egész falut megvettem Ez érthető. De vájjon tőke-e a pénz, ha én csak földet, csak gépeket, csak állatokat veszek rajta? Tőke-e a pénz, )la e2ck mellé embert nem vfásárolok? Tökie-e a pénz, ha minden ember szabad: rabszolga, hűbéres nem vehető? Influenza szervezetét a káros anyagoktól megtisztít és igy fertőzéssel szemben ellenállóvá tesz Hunyadi János természetes kesetii- vizből reggelenként egy fél pohárral véve levezeti a káros nedveket, tisztítja a v ér és előmozdítja az anyagcserét. H asznála étán ismét üdének és munkabírón ak érez zük magunkat, Repülögépkiállítást rendezett a „Mű­egyetemi Sportrepülő Egyesület“ március 10-től 12-ig a Műegyetemen. Ezen a ki­állításon adott számot az egyesület 1924. óta folyó munkásságáról, amely a magyar aviatika és pilótaképzés terén úttörő és szinte egyedülálló. A kiállítás helyiségé­ben, ahol őszkor a dicsőséges „Justice for Hungary“-t javították ki, négy gép impozáns vonalai fogják meg a belépőt. Itt látjuk a „Róma“ nevű sportrepülőgépet, amellyel Kaszala Károly és Bánhidy Antal, az egyesület pilótái, időtartam és távolsági rekordokat állítottak fel; ezzel a géppel járt Kaszala 1928-ban Rómában és Bán­hidy 1929-ben Svédországban. Azután itt van egy 100 HP-s Siemens motorral fel­szerelt iskoagép és két „Gerle“ típusú gyakorlógép, egyik teljesen feszerelve, a másik vázban. Ezeken kívül számos alkat­rész, fénykép, rajz és táblázat szemlélteti az egyesület szorgalmas munkáját, amely­nek nagyobb hálával tartozik a magyar közönség, mint az egyesület a közönség­nek a neki nyújtott segítségért. Négyszobás családi házat, kerttel, mo­dern komforttal, közlekedés mentén, bérbe vennék, esetleg megvennék. Ajánlatok „Jó helyen“' jeligére kéretnek á Budai Napló kiadóhivatalába. Kitűnő változatos ebédkoszt, diétás is, — 1.20-tól feljebb — kapható /., Bors-u. 8. I. 5. Megbeszélés 3—5 óráig. Schubert. SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARG IT- K RT. 34. Feroncrendiek templomával szemben, FIÓK: I., Kriszti net-körűt 8-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel; 541«26 Csak egy kis sarkot kérek Irta* Laczé Viktor dr. Az egész világ gazdaságában döntő je­lentőségű az értékeknek következő beosz­tása. Vannak terméketlen és vannak ter­mékeny értékek. Ez a felosztás annyira alapvető, hogy abban a legszigorúbb pon­tosságot kell követnünk, mert ha ezt is oly felületesen kezeljük, mint amily fe­lületesen a társadalom az árképződést, az árszabást és az áralakulást kezelte és még mindig kezeli, nem lehet csodálni, hogy a gazdasági életben a válságok meg- mcgisraétlödnek. Terméketlennek nevezzük azt az érté­ket, amely magában érték ugyan, de a saját megmaradása mellett újabb értéke­ket nem termel. Termékenynek mondjuk ezt az értéket, amely a saját megmara­dása mellett újabb értékeket is termel. Ha megveszem a belvederei Apollo szob­rát és szobám sarkába állítom, megma­rad ugyan és mindennap gyönyörködhe­tem benne, de újabb értékeket nem hoz­ván, terméketlen marad. Ha azonban be­lépődíj mellett kezdem mutogatni, termé­kennyé válik. (?) Termékenynek nevez­zük amúgy felületesen azokat az értéke­ket, amelyekről azt mondjuk, hogy „hoz­nak.“ A föld, a ház, a gyár, a gépi, a házi­állat „hoz“. Csakhogy egy dologra nem szoktunk figyelemmé*) lenni, a pontos fizikai igazságra! Magában tudniillik egyik sem hoz. Csak a megművelt föld, a be­léje vetett mag és a kedvező időjárás együtt hoz; mihelyest a kedvező időjárás helyébe jégeső, áradás vagy aszály lép, azonnal nem hoz. A ház csak fizető bér­lők által lakottan, a gyár csak gőzzel, vagy villannyal és nyersanyaggal együtt hoz.. A jérce és a baromfielcség együtt hozhatnak ugyan tojást, de hímes tojás és a kis csirkék hozatalához már kakas is kell. A szőlőtőke is csak a megmunkált földdel együtt, megfelelő gondozás után és kedvező időjárás mellett hoz. Ezek nélkül a szőlőtőke nem tőke. Ha tehát bármely úgynevezett termékeny értéket a szőlőtőkéhez akarunk hasonlítani, azt csak úgy tehetjük, ha azt mondjuk: „a tőke az emberi munkának vagy az emberi munka helyettesítőiének közreműködése mellett értékeket termelő értéit.? Minthogy a pénznek a jelon gazdasági életben az a szerepe, hogy bármely érté­ket helyettesíthet, hisz bármit is kaphatok érte, azért a pénz terméketlen, ha termé­ketlen értéket veszek rajta; termékeny tőke, ha termékeny értéket szerzek vele. A belvederei Apollo helyett vehetek a hlibérvilágban egy falut. Ebben Vannak A KIS ROYAL ÉTTEREMBEN Budán, I., Márvány-utca 19. Minden este PERTIS JENŐ cigányzenekara muzsikál Telefon: 52-0-46 Abszolút komfortos . 1—2—3 szobás lakások csem­pészett fürdőszobával, gáz, vil­lany, erkélyek, loggiák ISQITtO* dernebb kivitelű kitü­nően épített új SAROKBÉRHÁZ B AN III., Zápor-utca 16/a szám alatt május 1 .-ér« kiadók 1 szobás évi bére 700 P 2 „ | 1 1100 I 3 „ | „ 1300 „ Felvilágosítás: Dr. Hegyi Sándor r. tan. 111. kerületi kapitányság Timdr-u. II. 624-77. BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN ESTE Á N C Elsőrangú koncert- és tánczene Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü __3 és 5 pengős. Déli menü 2.60 As ztalrendelés: A. 528-48 Hangulatos esték a SZEIFFERT KÁVFHAZBAN Fehér és Neményí szalonzenekara és ifj* Suky Tóni cigányzenekara muzsikál Tulajdonos: Tihaméry Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom