Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-03-03 / 1075. szám
XX>X. évf 1075. sz ELÖFIZE TÉS: * Kgy évre . - 24. P pegged . 6.— P Egyes szám 40 flliér. egyesületek, ftnielyekr nck hivatalos lápja — tagjai f é1 á r o n kapjak Budai Napló Buda érdeF<®it a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáié újság 1932. MÁRC. HÓ 3 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szövegsor ára 2P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AMA ttrdtUluult nagy kidyniiéay Meddő jelszavak ütés kereteit vigyorognak a kábul lan álló polgárság felé, — az ország házából .is, a város házából is. Ami törvény kell, az rendben van, legyen. De ami a helyzet kialakulását illeti, ott nincs más csak beszéd és keret. A képviselőház, mint valami zárt ka szí; nem enged a fórumra senkit és semmiféle olyan javaslatot, amely ezeket az üres kereteket valóságos élettel betöltené. Ezek a javaslatok nem tudnak érvényesülni, mert ez a kasztrendszer csak egyéni érvényesülést ismer, csak embervadászathoz asszisztál . szívesen. A gazdasági helyzet pusztítja a nemzetet, de csak' politikai kenőccsel kuruzsolják. A piacon lassan elfogy az ezüst ércpénz, de nem pótoljuk, holott sok-sok milliót kereshetne rajta az állam, gyarapodna a forgalom, keresne iparos és kereskedő. Rengeteg pénz megy külföldre - Szénért, de nem pótoljuk oly módon, hogy kellőszámú mélyfúrás révén forróvizet és íöldgázt varázsoljunk elő az áldott magyar földből. Pedig vannak már kútjaink, ahol 180.000 köbméter földgáz áramlik felhasználatlanul, naponkint a levegőbe. Az ország népe szegényedik, mégis a karteleket gazdagítjuk. A Dunába napon- ' kint 100 és 100 millió liter csaknem forróvíz folyik hiába, de az egy Lukácsfürdőn kívül egyetlen házat sem : fűtünk vele se Budán, se Pesten. Minden csipetnyi sót a külföldről •kell hozatnunk, holott az alföldi fúrásokból előtörő sópatakokban elfolyó vizekből vaggonszámra nyerhetnénk pompás, jódos sőt. .Idegenből kerülő különféle ércek, olajok, gyógyszeranyagok létét bizonyítják' a fúrásók révén eszközölt tanulmányok, de azok kitermelésére egy lépést sem tettünk. Száz és száz apró bányavállalat volna nyitható, főleg a Dunántúlon, de sem az állam, sem a megyék, sem pedig az érdekelt községek és nagy birtokosok ily irányban nem igyekeznek jövedelemhez jutni, háztartásuk költségeit így fedezni, inkább koplaltatják tisztviselőiket. Tavasszal, ősszel, de nyáron és télen is szórjuk a pénzt külföldre friss főzelékért, primőrökért, virágokért, friss gyümölcsért, holott' tavaszt tu- ■ dunk - olcsón -varázsolni az év minden szakában és az egész Alföldön a mélyfúrások nyomán fakadó meleg víz útjíjn. Minden kertben, minden uradalomban melegházak épülhetnek, ahol á melegvíz keltetné, érlelné ezeket a főzelékféléket, virágot, gyümölcsöt és ment mi, rendelnénk azokat külföldön, ’ hanem a külföld nálunk. Aranyat termelnénk., Sok földmunkás család jutna becsületes kenyérhez, amely munkában résztvehetne asszony, leány, gyerek is, Azt a njeleg- . vizet, amely most százmillió literszám a Dunába folyik, ft—^ fölvézetlietnérik a budai hegyvidékre, ahol megteremne e milliós város számára minden primőr, virág, finom főzelék és a felhasznált vízzel öntözhetnénk kertjeinket. , Még azt sem tettük meg, hogy egy szimpla csatornán ezt a meleg vizet, »-'fürdők elhasznált vizét és a vad- források vizét — elvezetnénk a téli Ifikötőbe, az összekötő hídon túl és azt kellően megnagyitva, megteremtenénkaz első dunai melegvíz-kikötőt, ‘áinelynek Európában nem volna párja és ezréveí telelne itt az idegen hajó, a maga hajós népével. Egészen új vá.- rosrész épült volna már a téli kikötő környékén, új életet, új forgalmat, új jövedelmet biztosítva sok éhező polgárnak. Nem is említve, hogy az ottani • telkek ára ma a- 3—4-szeresét érné. „. -Fegyelmezett agyú gondolkodók rámutattak számos térre, ahol új jövedelmek nyithatók, új egzisztenciák életre hozhatók,- munkáscsaládok százai, pzrei elhelyezhetők, — de nincs sem a t. Házban, sem a t. városházán képviselő, aki ezeket szóvá tenné. Idegenforgalmunk pang, szállodáink üresek, de nehéz pénzt emésztenek fel» olyan idegenforgalmi vállalataink, amelyek csak önmaguknak cs önmagukban élnek, az idegenforgalommal csak"kacérkodnak és csak a magyart viszik ki, de nem hoznak idegent be. ...Nagyhírű fürdőink, ahova ezrével járt . egykor a Kelet, dobra kerülnek, de I nincs egy hitvány minaretünk, amely- | ről Keleten élő mohammedán testve- ; rejlik felé elhangzana a hívó szó, — ! nincs intézményünk, mely ki tudná i használni a Kelet rokonszenvét, mely I a mesés Indiák felől int felénk.' Azt az í egyetlen kapcsot, a Oíil Baba nevében .alakult mohammedán vallásközséget félév óta nem ismeri el se az állam, se a város, papját nélkülözések között, engedi tengődni, ahelyett, hogy azt, míritegy világító fáklyát emelné , magasra, hogy így meginduljon ide a keleti',, népek özönlóse, zarándoklása. Idegen tudósok állapították meg, hogy egyedül a budai gyógyforrásokban található a legősibb gyógyanyag ~ a thorium. Tudja ezt a külföld? Nem! Az egész világ figyelmét kellene erre felhívni, mert a legtöbbet költő idegen, aki hónapokig marad: — a beteg ember. Ezek valóságok, ezek tények! Nem pedig pukkasztott frázisok, meddő jelszavak, üres keretek, amikkel nagy fiuk játszanak azon a címen, hogy politizálnak. Dubonai Pál Úri gesztussal hárított el magától minden állást, amelyet hivatásszerűen töltött be Bódy Tivadar, Budapest volt polgármestere és csak a Nova Rt. elnökségét tartotta meg, mert a külföldi érdekeltség is orra kérte, hogy ezt az állását az ő megnyugtatásukra tartsa meg. De megtartotta mindazokat a tisztségeket, amelyekkel semmiféle fizetés, vagy tiszteletén nem jár, hogy továbbra is szolgálja azokat a közügyeket, amelyeknek nálunk csak ritkán akad gazdája, mert sok munkával járnak Ilyen többek között a Svábhegyi Egyesület és a Hegyvidéki Egyesületek Szövetségének elnöksége. Ez a két testület, amilyen sokat köszön Bódy Tivadarnak, oly sokat vár még tőle. A budai hegyvidék és elsősorban a Svábhegy mai képét, új útjait, a régiek rendezését és bensőbb kapcsolódását Buda belső részeihez az utóbbi évek rendkívüli munkájának köszönheti, amelynek lelke, tervezője, intézője és sürgetője Bódy Tivadar. Mint a Hegyvidéki Szövetség elnöke összhangot tudott teremteni a különféle hegyvidéki egyesületek törekvései és kívánságai között, megkönnyítve a városi hatóságok munkáját. De megsínyli lemondását a jövedelmethozó állásokról sok olyan nemescélú és emberbaráti intézmény, amelyekre talán mértéken túl áldozott a magyar urak folyton ritkuló típusa: — Bódy Tivadar. Elárverezik cl Sósfürdőt Szomorú perspektívát nyit Budapest főváros nagyarányú fejlődésére az a hír, hogy az Erzsébet Sósfürdő és Forrásvállalat Rt. régi nagynevű fürdője, három szállodával, vendéglővel, kiír szál ónnal, strandfürdővel, vvzjoggál és régi parkjával és parcellázott területtel a 850.000 hollandi forintot kitevő és betáblázott hollandi kölcsön miatt dobra kerül. Egyik nagy értéke ez Budapestnek, kiegészítő része a keserűvízforrásoknak és azokkal együtt külön gyógyiorráskomplexumot képez, amilyen talán sehol e világon nem található. Az árverés március hó 19-én lesz és megtörténhet, hogy a Központi Leszámítoló Bank a mai viszonyok mellett a kikiáltási áron alul fogja megvásárolni. Krivoss Árpád dr., a szkfvi törvényhatósági bizottsági tagja és az Erzsébet Sósltirdő és Forrás- vállalat Rt. csöítválasztmányának a tár. kincstár részéről delegált tagja, — ez ügyben beadványt intézett ár. Sipőcz Jenő polgármesterhez, arra kérve öt, hogy ezt a természeti kincsét Budának ne engedje elveszni és ha a mostoha viszonyok nem engedik meg az egész terület megmentését, úgy legalább a fürdőügyi részt mentse meg a város számára és a polgár- mester úrnak is oly kedves fürdőváros terve kiegészítéséül, mint annak elmaradhatatlan részét. Talán éppen ezek a világhírű keserüvizek és gyógyforrások képezik majd azt az emeltyűt, amellvel a fürdőváros megfeneklett eszméjét ki tudjuk emelni a közöny mocsarából, amelybe nálunk minden nagy terv, minden mentő gondolat belefullad. Buda közönsége nem nézheti tótlenül, hogy egyik legértékesebb természeti kincse kótya-vetyére, idegen kézre kerül. TCem feáet panama ós rosszmájú ember, aki mégis űzi mondja, ha az ártatlan játék, amit itt néhány év előtt a ház szám jelző útmutató táblákkal űztek. Igaz, hogy eléggé idétlen l:is póznákra szerelt táblák voltak, a leg- iigyetlenebb helyekre állítva. Az volt a hivatásuk, hogy elárulják azt a titkot, hogy folytatólag az utcában minő házszámok következnek egymásután. Más nagy városokban is megcsinálják ezt, de nem külön póznákon, hanem a sarokházak falán. FELeLÖS SZERKESZTŐ: VI R A Á G BÉLA Ezeknek a mi házsziimjclző oszlopainknak neki megy minden rövidlátó ember, mert a legszerencsélenebb helyen, a legfrekventáltabb utcasarkokon 'állították fel őket. Még pedig oly ügyetlenül, hogy a beforduló szekér elsodorja, elgörbíti, letöri. A legtöbbje után nem maradt más, mint az aszfaltból néhány ujjnyira kiálló csonk. A főutca járókelői sokat tudnának erről mesélni. Hogy pedig ez nem volt panama — ments Isten — az most bizonyosodott be. Ez valami népjóléti intézmény volt, mert ebből é/ most suszter, szabó, kalapos, orSzerkesztöség és kiadóhivatal: Búdén, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos órék: délutén 4-6-ig vos, patikus, droguista. Mert aki ilyen csonkba belép, megbotlik, annak tönkremegy a cipője, ruhája, kalapja, testi épsége, — annak orvos kelt, patikaszer vagy droguista fiasírom. Az egy pár nap szabadságot kap a hivatalban és mehet ezalatt sörözni, kávéházba, színházba. Szóval, ebből él az égész társadalom. így hát csak gonosz ember mondhatja, hogy ez panama volt, valami egészen kis panama. A jó ember legfeljebb eltűnődik felette, hogy... ml a fenének is kellettek ezek a házszámjelző oszlopos táblák? A számok ordítanak — Érdekes adatok — Jobb közlekedést Budának!- Eperjessy István dr. tanácsjegyző tanulmánya Kárbavész itt minden okos gondolat, minden okszerű fejtegetés, — mert minden nemesebb törekvést fölfal az a kicsinyes, személyes politika, mely önzőén csak öncélokat szolgál — a közérdek rovására. Beszéljenek hát a rideg számok. Ezek aztán hangosan kiáltanak, nem — ezek már ordítanak. A közelmúltban jelent meg lllye- falvi J. Lajos dr., -a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója szerkesztésében Budapest székesfőváros statisztikája, ahol megdönthetetlen számok nagy igazságokat bizonyítanak és azokból adjuk a következőket: Budapest népessége 1920. évtől 1930-ig 928.996-ró! 1,004.699-re, tehát 8.2%-kal emelkedett. Ha a magyar ; városok és a 10.000 lakónál nagyobb .községek népességét nézzük, úgy azt ilátjuk, hogy Pestszentlőrinc lak, u. e. 10 év. a. 159.6 Sashalom lak. u. e. 10 év a. 90.1 Csepel lak. u. e. 10 év a. 69.3 Pesterzsébet lak. u. c. 10 év a. 67.4 Pestújhely lak. ír. e. 10 év a. 43.3 Rákosszentmihály lak. u. e. 10 év a. 41.5 %-kal szaporodott,* ezXel szemben Sátoraljaújhely lak. u. e. 10 év a. 12.9 Mór lak. u. e. 10 óv a. 4.6 Hajdúszoboszló lak. ii. e. 10 év a. 3.9 Makó lak. u. e. 10 év a. 3.6 Esztergom lak. u. e. 10 év a. 3.4 %-kal csökkent. Soroksárpéteri 120.6% (helyiérdekű vasúti közlekedés), Békásmegyer 91.7% (helyiérdekű vasúti közlekedés), Pesthidegkút 85.2% (Pesthidegkúton nem a község fejlődik, hanem a hűvösvölgyi villamos végállomástól néhány lépésnyire létesült új telepek). Ellenben a rossz közlekedéssel bíró Tahitótfalu lakossága mindössze 1.8 Pócsmegyer „ .„ 3.9 Diósd „ „ • 5.8 %-kal szaporodott csak. Kétségtelen, hogy e helyek fejlődésében kedvező parcellázások és telepítések is közrehatottak, azonban minden kétséget kizár az, hogy ezek a helyek fejlődésüket elsősorban jó közlekedésüknek köszönhetik. Budapest fejlődése érdekében a főváros közlekedési politikájának oda kell irányulnia, hogy a főváros mindenegyes pontját jól és olcsón lehessen megközelíteni. Visszás helyzet az, hogy addig, amíg Pesterzsébeten csaknem utolsó házig a főváros tulajdonát képező BSzKRT kocsikon lehet eljutni, akkor a főváros területén levő természetes melegvízzel rendelkező gyönyörű Római fürdőbe csak óránkint induló helyiérdekű vasúttal juthatunk el, Buda egyéb pontjai pedig villamossal meg sem közelithetök. Teljesen helytelen az az elgondolás, hogy a BSzKRT-nak újabb vonalakat a város területén építeni nem érdemes, mert aki a Virányos dűlőre, Harangvölgybe, vagy más már említett városrészbe utazik, úgyis megfizeti a zugligeti vonalon a 24 fillért és ha lakásáig utazna, akkor sem fizetne nagyobb viteldíjat, azonban ne íelejtsük el azt, hogy közlekedés hiányában nem e vidéken, hanem ma már a helyiérdekű vasút mentén folynak az építkezések és az utasok száma ott emelkedik. A székesfővárosi autóbuszüzem utasainak száma hatványozott arányban növekedett az új vonalak beállításával és legnagyobbrészt csak azok veszik az autóbuszt igénybe, akik végcéljukat a villamosra való átszállás nélkül autóbuszon elérhetik (mert ellenkező esetben a kétféle viteldíj emelné a közlekedési költségeket) ilymódon az autóbuszüzem érdeke, hogy vonalai száma emelkedjék. Ez év nyarán a nehéz gazdasági viszonyok és a rossz közlekedés miatt valószínű, hogy a budai hegyvidéken a nyaralók egy része kiadatlan marad és így a főváros hatalmas adójövedelemtől esik el. Kívánatos volna ezért, hogy a főváros legalább a nyári hónapokban ezt a környéket az autóbuszközlekedésbe — kísérletképen — bekapcsolná, hogy a jó közlekedéssel a nyaralás iránti kedvet elősegítse. Sok romantika. keués uirág — Gallina Frigyes dr. tanácsnok tanulmánya Ha keressük az okát, hogy egyes községek és városok lakossága miért emelkedik oly nagy mértékben, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy Pestszent- lőrincnek, Pesterzsébetnek, Pestújhelynek kitűnő villamos közlekedése van és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R. T. villamoskocsijain Budapest bármely pontja 24 fillérért elérhető, Sashalomra, Rákosszent- mihályra csaknem minden 10 percben indul a helyiérdekű vasútnak egy-egy vonata, Csepelnek kitűnő autóbusz és helyiérdekű vasúti közlekedése van a Szkf. Autóbuszüzemei révén, ezzeL szemben Budapestnek legszebb részei, a beépítésre váró Kűtvölgy, Virányos, Törökvész, Csatárka, Kurucles, Szépvölgy stb. stb„ mondhatni minden közlekedés nélkül állanak, mert a villamostól sokszor fél órát, háromnegyed órát kell gyalogolni, míg a legszebb helyeket elérhetjük. A- főváros szívéből ma könnyebben érhető el Pestszentlőrinc, Pesterzsébet, Kispest, Újpest stb., mint a gyönyörű Zugliget legszebb pontjai vagy a Törökvész, Csatárka, vagy csak a Rózsadomb egészséges lankái. Sajnos, e részeknek még rendes útvonalai i sincsenek. A Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BART) új járatai Csepelre, Rákospalotára, Pestújhelyre irányulnak akkor, amikor a főváros területén megfelelő közlekedés nincs. Budapest székesíőváros érdeke ellen dolgozott akkor a városi villamos vasút, amikor pesterzsébeti vonalát kiépítette. Vájjon mennyit fejlődött volna már a Virányos, Kűtvölgy, Hunyad- orom. Harangvölgy, Csillagvölgy, Fácántelep, Szépvölgy környéke, ha a Kútvölgyi úton, amely talán egész Csonkamagyarország legszebb útvonala, Rákospalota helyett a BART autóbuszai közlekednének. Megerősíti ezt az is, hogy a közlekedésből és forgalomból kieső városok, mint a határszélen levő Sátoraljaújhely, Esztergom, a gyengébb vasúti | összeköttetéssel bíró Mór, Hajdúszoboszló, Makó az előbb felsorolt jó és olcsó közlekedéssel bíró községekkel szemben visszafejlődnek. Megerősíti továbbá ezt az is, hogy a szomszédos községek közül, amelyek jó közlekedéssel bírnak, ugyancsak nagy szaporodásról tesznek tanúságot, így Albertfalva 172.8% (jó helyiérdekű vasúti közlekedés) Rákoshegy 161.4% (jó vasúti közlekedés), Sokáig elnézelődhetne kedves Budán az utca esztétikusa, de terem nem engedi, hogy mindent apróra, tollhegyre vegyek. Szerencsére a sok lehangoló észrevétel mellett vigasztaló momentumokra is akadhatunk. A Rózsadomb és környéke a mai viszonyok között elég kedvezően valósítja meg arraielé a kertváros fogalmát. A sok kert-keretbe helyezett kisebb-nagyobb villa kellemesen hat, ha elég gyakran ütközünk is szegényes, vagy vidékies ízű épületekbe. Az itteni hegyi jellegű utcácskák között nem egy akad, amelyik romantikus levegőjével megkapja a szemlélőt. Ezzel inkább a régiesebb tónusú apró utcákra célzok, melyek a maguk keresetlen őszinteségével legtöbbször beszédesebbek, mint az újonnan keletkezettek. A Lukácsfürdő táján fel- kapaszkodó Gül Baba utca például több örömet kelt az esztétikát kereső szemében, mint azok a részek, amelyeket a szokványos budapesti divat rakott tele itt is bérházakkal. Általában véve: a meg nem bolygatott, már-már elhanyagoltnak tűnő, árnyas, mélázó budai (sőt óbudai) utcák kellemesebb hatást gyakorolnak a bolyongóra, mint a bérház-spekulá- ció által birtokba vett területek. Miért? Mert ezek ma is életszagúak, élményt adnak, míg az uniformisos, bérházas utcák lélektelenek. Fáradt emberek lakásskatulyái ezek a nagy emberi méhkasok, míg a régebbi és régi házak mögött egyéni gondolatok lebegnek. A vízivárosi öreg házakba betekintve, majdnem mindenütt láthatunk egy kis, régi kertet, sokszor nagyon csinosakat. Az akkori emberek szerették a fákat, a virágot, ez meglátszik ezeken az udvarokon. A régibb kerületek utcáiban örömmel menekülhet a tekintet egy-egy kellemes hatású öreg házra, egy-egy szebb kapura, ablakrácsra és sok ablakból int felénk valami szerény, de vonzó virág. Sajnos, a pesti oldalon még virágos ablak is kevés akad, pedig milyen hűhót csaptunk pár évvel ezelőtt a Virágos-Buda- pest jelszavával. Az utca-esztétikus sajnálkozik rajta, hogy milyen kevés erkélyen látható virág, vagy legalább valami futónövény. Pedig de fölféme ez a kis élő, mindig szép dísz a mi sivár falainkra, balkonjainkra! Igaz. pénzbe kerül ez is, de kitelne, abból, amit haszontalan cifraságokra, csempékre, kupolákra, cement- és gipsz-cifraságra költenek el még a kisebb villák, házak tulajdonosai is. Tessék elhinni, ha a legtöbb erkélyen valami kis futóka, vadszőlő, délig nyitó kapaszkodna föl: nem is sejtett mértékben csinosodna sok utcánk képe. A virágos ház, még akkor is vonzó, ha nem a legnemesebb anyagból épült, ha nagyon szerény is. Ezen a téren érdemes lenne újabb, komoly akciót kezdeni és a módosabbaknak jó példát mutatni. Nem tudom, gondolt-e a Műemlékek Országos Bizottsága arra, hogy kellő védelembe vegye a Víziváros még megmaradt, bájos öreg házait? Tudom, hogy egyes esetekben igen, de félek, hogy sok, finom, kis Hamupipőke van még itt, amit nem tartanak számon és egy napon ezeket is feláldozzák a mindenfelé betolakoló bérkaszámyáknak. Jó lenne idejekorán számon venni őket és konzerválni ezeket a részleteket. Örömmel látjuk a Városmajor újabb fejlődését, rendezését. Itt, a régi, el- hahyagolt helyen, most már szép parkunk van, csak kár, hogy itt is ízléstelen, nagy, össze nem illő óriások foglalnak teret mindenfelé. A Városmajor utca például határozottan szép utca lehetett volna, ha kimondják, hogy itt a már meglévő alaphangulathoz igazodva, csak földszintes, vagy legfeljebb egyemeletes, . városi-kúria- szerű házak építhetők. Így bizonyos kúriaszerü épületek fogódzkodhattak volna egysorba, olyanok, amilyenekből szerencsés példányokat láthatunk itt. De itt is kirívó épületek kezdenek felburjánozni, itt is megöltek egy kész, régi utcahangulatot a sablon kedvéért Buda-Bath Irta: Nemes Jenő György dr., Olvastam Baránszky Gyula dr-nalc a Hollós Mátyás Társaságban tartott beszédét. Ennek lényege: szükséges, hogy polgárságunkat egy különös „fűrdőmentalitás" hassa át! Buda polgárai érezzétek, hogy egy világfürdő építményének minden köve a ti munkás kezetek energiájára vár! Buda polgárai, a ti akaratotok, nyílt eszetek eszmeforrásai, lelkes propagandátok fogja megteremteni és tökéletesíteni Buda- Fürdöváros kereteit — a ti, a főváros, az ország javára. Ébredjetek, a ti jövötökröl van' szó, egy új életbázisról, megélhetésről, idegenforgalmi iparról, üzletről, építkezésről, pensiókról, magyar cikkek forgalmazásáról, trianoni hívek toborzásáról, - feltámadásunkról! Buda polgárai, értessük meg a főváros népével, hogy Buda- pest-Fürdőváros szép név egy metropolis ideállal között, de a milliós főváros taeldai oldala az, ahol a tulajdonképenl fürdöKlep leend, ahol annak minden adottság»nföeg* <-j ütablorio?
