Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-02-02 / 1072. szám

SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R A C F 0 R D Ő) Erősen radioaktiv és rádiumaiéinál tartalmazó természetes 424 C° földes-meszes hSíorranoUtai. Két női és egy úrí-’gözlürdővel, valemint kő­ét kádfürdőkkel. Az összes győgytenyezoktel 1 — felszerelve. Egész éven át nyitva. bér a gyönyörű székesfőváros utcáin, téréin "V a szeme önkéntelenül meg-meg- akad a névtáblákon. Olvassa: Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Deák Ferenc tér, Városház utca, Csokonai utca, Arany Já­nos utca, Széchenyi utca, Ábel utca, Fe­renc József, tér, Oaál utca, Cipő utca-... Ifcenl. Cipő utca. Most aztán, álljunk meg. Íme csak néhány találomra felsorolt budapesti utca neve. Mennyi gondolatot keit föl ez a néhány utcanév a járókelő magyarban. Mily különböző gondolatokat! Kossuth Lajos utca! 1848. Szabadság- harc . -.. nagy idők, nagy emberek... a magyar- nép dédelgetett bálványa: Rá­kóczi út: a nagy bujdosó fejedelem, a kuruc idők... Pro libertate! Mikor ham­vait hazahozták, bíbor,.arany pompában... Deák Feréhc: a kiegyezés, a nemzeti len- düíéf kora... Városház utca: . az invali­dusok remek' barokk palotája,' melyre ki­jártakor azt mondta Mária Terézia, hogy szebb, mint a bécsi Burg, r— Csokonai utca: a Lilla dalok édesbús poétája, Arany János utca: a Toldi! Arany veretű magyar versek.. a Széchenyi utca: a legnagyobb magyar! az új Magyarország pirkadata... Ábel utca: ... Jól láttam? Ábel utca! Hm... Mi a csodát keres ez a név a I falon? Ferenc József tér: A nagy Mon- 1 archia... a Habsburgok... a magyar tör- ] ténelem hosszú századai... * ,’Wlá boré... Oaál Stca... Ki ez »Oaál? Csak I így, Oaál? Annyi derék, hétszilvafás Oaál él lakik ebben az országban, városban, ugyan melyikre is «gondoltak az elneve­zésnél? Persze, sejtem, hogy valószínűleg a „Peleskeí nótárius" kedves tollú, neve- zétfeS szerzőjére, Oaál Józsefre, dehat mért nem írják ki a keresztnevét is, hogy a járókelő polgárnak ne lehessen kétsége, hogy az a régi magyar író kapta csak­ugyan ezt a megtiszteltetést? Miért legyen az utcanév — tábla — találós mese ilyen és sok más esetben, amikor viszont a másik fölöslegesen a szájamba rágja, hogy Kossuth Lajos utca, holott bátran meg­esküdhetem reá vakon, hogy nem Kossuth Ferencről, sem Kossuth Lajos Tivadarról nevezték el'ezt a pesti utcát, hanem a negyvennyolcas idők éltető szelleméről, Kossuth Lajosról? Ki gondolna egy má­sik Kossuthra', ha csak Kossuth utcát ír­nának ki a táblára?. És végül: Cipő utca! Ugyebár el kell mosolyodni az embernek, mikor ezt ol­vassa le a falról... A derék lábbeli! Mi­lyen megtiszteltetés. Kinek támadhatott ilyen félszeg, szánalmas eszméje, hogy egy utca a cipőről kapjon nevet? Hiszen ezzel a szóval még csak egy régi, kedves emlékű kocsmacégérre sem lehet emlékez­tetni senkit! Ha még „Sarkantyús csizma utca“ lenne, akkor még valahogy meg­járná, de így, ilyen gyárias kifejezéssel: „Cipő utca“...? Ennyi joggal, ennyi okkal lehetne „Harisnya“ utcánk vagy népiesen „Kapca“ utcánk is ugyebár? Milyen szép lenne! Majdnem olyan meghitt, mint a „Cipő utca“? íme csak néhány találomra kiragadott utcanév és máris be tudom vele bizonyí­tani, hogy az utcaelnevezéseknek nagyon nagy jelentősége van ám! Az utcanevek elgondolkoztatnak, tanítanak, nevelnek, emlékeztetnek, kritikára késztetnek. A Pesti Hazai Else Takarékpénztár Egyesület eredményes mérlege Budapest 1932 február 2 Terjed a mozgalom a GFB harisnyagyár ellen • — Védekeznek a budai, kereskedők. — Az a mozgalom, melyet a kereske­dők az óbudai, Vihar-utcai Guttmann és Fekete R. T. hárisnyagyára ellen megindítottak, egyre nagyobb arányo­kat ölt. Mint ahogy megírtuk, az ak­ciót az szülte, hogy Quttmann és Fe­kete,. „Pók“-áruházakat létesített a fő­város több pontján, melyekben a maga gyártmányait árusítgatta, -mégpedig olyan áron, mellyel a detail-kereske- ■dők, akik szintén tartják raktáron a GFB márkájú harisnyákat, nem képe­sek konkurrálni. Ezért kívánják a gyá­rat, az elé az alternatíva elé állítani, hogy vagy megszünteti a Pók-áruhá­zak konkurenciáját, vagy pedig a de- táil-ker.eskedők helyezik bojkott alá a GFB gyárat. Az első Pók-járaliázat a Rákóczi­idon létesítette a gyár, melynek egye­düli tulajdonosa Fekete Jenő (Jakab.) Erre az alapításra a bosszú adott okot. Feketének ugyanis valami differenciája támadt a „Magyar Divatcsarnok" tulaj­donosával, . Rutkaival, aki egyik legje­lentékenyebb vevője volt. Az összetű­zés következtében Rutkai megszakított minden üzleti összeköttetést Feketé­vel. Erre a. harisnyagyáros megfo­gadta, ' hogy. ott fog ártani Rutkainak, ahol tud. Nyomban meg is nyitotta á „Magyar Divatcsarnok“ tőszomszéd­ságában az első Pók-árúházat Az első siker után megnyitotta a többit is.. , Mikor aztán e miatt jogos felhábo­rodás támadt a detail-kereskedők közt, Fekete Jenő úgy próbálta a kedélye­ket lecsillapítani, hogy a detad-keres- kedők javára leszállította á gyári ára­kat, Ezzel megszűnt ugyan az az ano­mália,. hogy a Pók-áruházak olcsóbban adták a harisnyákat, mint a többi de- tail-kereskedő, aki Guttmann ‘ és Fe­kete kommitense, de a kereskedők ez­zel nem érték be, mert igen jogosan, főleg azt hangoztatták sérelemként, hogy konkurrenciát csinál nekik a gyár, melytől árút beszereznek. Fekete Jenő mentalitására nagyon jellemző, hogy milyen magatartást ta­núsít ő a többi harisnyagyárakkal szemben. Vevőkörét ő maga szokta lá­togatni és dúlt-fúlt, ha meghallotta, hogy a kereskedők nemcsak tőle sze­reznek be árút, hanem a, többi haris- ny agy ártól is. Történt, hogy Fekete néhány hónap előtt több kereskedőnél elkezdte ócsá­rolni egyik konkurrensét, a Greber és Viranyí-harisnyagyárat. — Ilyen árút tart ön raktáron? — kiáltott föl a konkurrens gyár haris­nyagyártmányaira mutatva.. — Néz­zen ide! Azzal,— ráköpött a Virányi-féle ha­risnyára és ott, ahol ettől a nem túl­ságosan gusztusos művelettől a haris­nya átnedvesedett, elkezdte morzsolni, tépdesni. Már most tudnivaló, hogy a műselyem igen könnyen foszlik, ha nedves lesz. Mindegy, hogy GFB, vagy Virányi-féle műselyemharisnya-e. A tépdesésnek persze meglett az a kö­vetkezménye, hogy a harisnya szét­oszlott. Fekete ekkor diadalmasan felkiáltott: —r No látja! Hát ez áru? Hát ez ha­risnya? Ilyet lehet raktáron tartani? A dolog tudomására jutott a kon­kurrens gyárnak, mely hitelrontás miatt haladéktalanul megtette a följe­lentést Fekete ellen. A pör már hónapok óta folyik és már eddig is egész sereg tanút hall­gattak ki. Mint halljuk, a kereskedők körében most ívet köröznek, melyen az alá­írók becsületszóra fogadják meg, hogy minden összeköttetést megszakítanak a GFB gyárral, ha az a Pókárúházak- ban nem szünteti meg haladéktalanúl a harisnya árúsítást. Ép testben — ép lélek Addig törödj egészségeddel, mig nem késő Rettenetes'megpróbáltatásokon ment-Te- I tesztül az utolsó két évtized embere. Bé- j kés nyugalmából, megszokott kényeimé- j bői kizavarta a világháború, mely 4 éven keresztül minden testi és lelki erejét igénybe vette, a háborút követő forradal­mak, az azokat követő példátlan gazdasági válság pedig még jobban tönkretette az emberiség amúgy is megtámadott egész­ségét A létért- való küzdelem egész em­bert kíván, megkívánja, sőt követeli, hogy teljes testi és szellemi épsége birtokában legyen az ember és tálán sohasem volt oly Hagy szükség árra, hogy egészségünk­kel törődjünk, fnirit a mai nehéz viszonyok között. Mindenkinek kötelessége saját mar Kával, mint ésaládjával és á közzel szem­ben. hogy féltékenyen óvja legdrágább kincsét; ágéázségét. Emberi gyengeség és talán lélektani momentum, hogy a legtöbb ember már csak akkor megy orvoshoz, mikor valamely betegség kétségbevonha­tatlan jeleit fedezi fel magában, amikor gyakran mar késő. Mennyi életet, mennyi tehetséget lehetne ' megmenteni, ha be- idégzodne az emberekbe, hogy egészsé­gükkel addig' törődjenek, amíg nem késő, amíg a segítség: ’könnyű volna. Az ember sajnos mindennel jobban törődik, mint az egészségével. Egészen természetesnek tartja, hogy á tulajdonában lévő vagyon­tárgyakat óvja, magától értetődőnek, hogy például az írógépét minden hónap­ban megvizsgáltassa, még akkor is, ha ha- fározöttan tudja; hógy annak semttii baja nincs. Mennyivel nagyobb érték a terem- tós koronája: az ember és mennyivel fon- Í9#abbi -Hogy állandó orvosi vizsgálatnak vesse alá magát, amivel nemcsak azt éri el, hogy megakadályozza az esetleges be­tegség kifejlődését, hanem anyagi szem­pontból is előnyökhöz jut, mert a gyor­san felismert és gyógyított betegség keve­sebb költséget jelent. .Ez az elgondolás hozta létre „A kórház és egészségügyi szövetkezetei", mely most állította fel budai fiókigazgatóságát. A szövetkezet célja, hogy tagjainak és azok családtagjainak a legteljesebb biztosítékot nyújtsa egészségügyi téren, úgy megelő­zéssel, mint a már meglévő betegség gyö­keres gyógyításával. A szövetkezet tagja lehet minden felnőtt, keresettel biró férfi, ha. egy 12.— pengős üzletrészt jegyez, amely-esetben -felesége és 18 éven aluli keresetképtelen gyermekei is részesülnek a szövetkezet részéről nyújtott szolgálta­tásokban. A szövetkezeti tag havi 7.— Pengős tagdíjat fizet és ennek fejében a következőkre van igénye; szabad orvos- választás mellett orvosi vizsgálat, minden­nemű gyógykezelés, műtétek, Röntgen- és laboratóriumi vegyivizsgálatok, kórházi és szanatóriumi ápolás. A szövetkezet alap- szabályzata olyan tág teret ölel fel min­den egészségügyi kérdésben, hogy, részle­tesen nem lehet vele foglalkozni. Helye­sen teszi, azonban mindenki, aki fontosnak tartja a maga és családja egészségét, ha felvilágosítást kér az egyesület budai igazgatóságától, i., Attila utca 5., ahol a legnagyobb készséggel, mindenre kiterjedő figyelemmel informálják, továbbá a szö­vetkezet levelpzőlaphívásra készséggel ki­küldi kültfsztvíselőit lakására. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága jan. hó 30-án tar­tott ülésében megállapította az 1931. üzlet­év mérlegét és elhatározta, hogy a f. évi február 16-án tartandó 92.' évi rendes köz­gyűlésének javasolni fogja a 2,536.190.47 pengőt tevő tiszta nyereségének követ­kező módon leendő felosztását. Osztalékra fordiftassék mindéit /észvény után 8.—, P, vagyis 200.000 db részvény után 1,600.000 P, adassék a rendes tartalékalapnak az alapszabályszerű 124.227.97 P helyett 250.000.— P, az ingatlan-értékcsökkenési tartataléhalapnak 1QO.000.— P, a nyugdíj­tartalékalapnak ÍOÖ'OOÓ.— P, köz- és jó- tékonyeélokra 15.000.— P, a felügyelő­bizottság és a választmány tagjainak tisz­teletdíjára 31.675.— P, a tisztviselők külön jutalmazására 120.000.— P, a fennmaradó 175.287.50 P pedig az 1932. évi nyereség és veszteség számlára vitessék át. Az 1931. krízis év megszakítást jelent abban az állandó fejlődési folyamatban, amelyről az egyesület előző évi mérlegei tanúskod­tak, amennyiben egyes üzletágakban az álladékok csökkenése következett be. Megemlítendő itt a könyvecskékre, folyó­számlán és csekkszámlán elhelyezett be­tétek álladókéban beállott apadás, amely a világszerte tapasztalható betétcsökkenés­nek hazánkban is észlelhető következmé­nye Az év első felében az egyesületnek skerült 75,000.000 sv. frank névértékű, 20 évre '7 százalékos zálogelvelet Svaiéban egy előkelő ottani csoport útján elhelyez­ni. Az emisszió valuta-ellenértékét egy­részt túlnyomórészben a Magyar Nemzeti Banknak szolgáltatta be, míg másré*ft ezzel a jelzálogkölcsönökbe fektetett töke tekintélyes részét mobilizálni volt képes. Az egyesület főüzletágainak álladókat a következő számadatok tünteük fel: Bettii könyvecskékre elhelyezett betétek álladé- ka 78,350.826.66 pengő; folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek álladéka 39,208.620.08 pengő; úgy, hogy az egyesü­letnél elhelyezett tőkék álladéka, az egyéb hitelezők tételének beszámításával 137,946.873.91 pengő; a váltótárca álladéka 85,564,042.21 pengő; az értékpapírokra adott előlegek 3,424.930.06 pengő; adósok egyéb fedezetek alapján, valamint nyílt hitelek és különféle adósok álladéka 29,862.440.88 pengő; a jelzálogkölcsönök álladéka 62,916.295.58 pengő; a községi kölcsönök álladéka 9,161.010.28 pengő; a forgalomban levő egyesületi záloglevelek álladéka 35,989.485.20 pengő; az érték­papírtárca álladéka 10,199.303.59 pengő. * II. Zenei élet A BUDAPESTI HANGVERSENYZENE­KAR 11. estjén Polgár Tibor, mint karnagy mutatkozott be. A Stúdió érdemes, fiatal művésze igen hosszú műsort dirigált vé­gig, talán rátermettségét akarta ezzel alá­támasztani. Debüje a siker jegyében zaj­lott le. Kvalitásai Stravinszky Tűzmadár szvitjében érvényesültek, melynek minden taktusa magán viselte a komoly Studium sigillumát. A vendégművésznők: G erő Márta, pompás zongorajátékával, Kálmán Mária ízléses hegediilésével, Tóth Erzsi 2 Kodály dal művészi, értelmezésével arat­tak megérdemelt sikert. ERICOURT DÄNIEL cincinatii zongora- művész bemutatkozása sikeres volt. Finom billentésű, értelmes! ízléses zongorás. Chopin művek előadásában excellált. Kö­zönsége melegen ünnepelte. HEGEDŰS GYULA emlékének áldoztak vasárnap este a Zeneakadémiában. Rend­kívül előkelő közönség jelent meg. Az igazgatói páholyban a kormányzó és csa­ládja. A hangversenyen a színi és zenei éiet kiválóságai szerepeltek. Szem nein maradt szárazon, mikor Fedák Sári Ma- gyari zenekarának kísérete mellett el­énekelte az elhunyt nagy színész kedvenc nótáit. Lélekbemarkolóan szép* volt ez, egyszerű, keresetlen, nemes, mint Hege­dűs'Gyula maga. A MAGYAR HÁZIASSZONYOK kulttir- délutánján Nyéki Sándor igazgató szelle­mes bevezetője után' nívós hangverseny kóv tkezett. melyen Szamosi Klára kül­földi turnéjáról hazaérkezett énekművész- nő pm'npás' koloraturájával és Pessy Mara néhány ízlésesen előadott dallal tűnt ki. FRECIA MASSIMÖ olasz vendégkar­mester dirigálta a budapesti hangverseny- zenekart. Qualitásai elsörangúak. Minden szépséget plasztikusai] hoz ki az előadott műből. Melegen fogadták, viharosan ün­nepelték. LIGETI DEZSŐ és SALGÓ SÁNDOR együttes koncertet rendeztek a Zeneaka­démiában. Ligeti, aki! különben a Városi Színház magánénekese, kizárólag dalokat énekelt. Előadása rendkívül ízléses, le­bilincselő. Mutatkozik | ugyan itt-ott egy kis kiegyenlitetlenség technikájában, de azt abszolút muzsikálásával pótoljo. Li­geti a .jövő énekese,, kinek nagy, komoly sikerei lehetnek. Salgó Sándor fiatal hege­dűsünk szintén talentumos művész, meleg, zengő tónusa van. Súlyos műsorában kü­lönösen Paganini „God save the King“ variációk rendkívül nehéz útvesztőjében kitünően állotta meg helyét. Maller Imre Uj budai utcanevek.'! A Közmunkák Ta­nácsa Szarvas Qábor nyelvtudós születé­sének századik évfordulója alkalmából tel­jesítette a Nyelvtudományi Társaság ké­rését és a Zugligetben levő Szarvas-utat Szarvas Gábor-utnak nevezte el. Az Árok- utcánái levő Zug-utca Szarvas Gábor-utca elnevezését megszüntette s ennek az Árok­köz nevet adta. Az !., Kelcnföldön az egyik névtelen útvonalat Dávid Ferenc- utcának, a másik utcát Náday Ferenc-ut- cának, a harmadik névtelen utcát Ujházy Ede-utcának és a negyedik névtelen utcát Edison magyar munkatársáról és a 'tele­fonhírmondó és telefonközpont feltalálójá­ról Puskás Tfvadar-utcának, az ottani két teret pedig Pirsftas-térnok, illetőleg Puskás- udvarnak nevezte el. A III. kerületben egy névtelen utat Szomo/nofc-utcának, egy má­sikat Boglya-utcának!, a Táborhegy egyik névtelen utcáját Pdloshegyi-úlnzk és a II., Bimbó-utcától keleti, -irányban haladó névtelen utcát Árvácska-utcának nevezte el. A Halászbástya rendezésé kapcsán a bástya alsó - részén felállította a Szent György-szobrot. A tanács kimondotta, hogy a. szobron megfelelő szövegű bronztáblát helyez el, amely tábla felett- a talapzat kö­vébe ezt a felírást • vésik:. „S. Geőrgius equitom patronus.“ A Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége élénk mozgalmat fejt. ki Buda minden ke­rületében. Legutóbb a Krisztina-téri elemi iskolában, volt népes tagértekezlet, ame­lyen jelen volt vitéz Árvátfalvi Nagy Ist­ván országos elnök,. Spannberger Alajos I. kér. elöljáró, Nagy Józsa György fogal­mazó és a fővárosi csoportok számos kép­viselője. Rebe'nyák István csoportelnök üdvözölve 'a megjelenteket,, foglalkozott a rokkantiigy sérelmeivel, végül indítvá­nyozta, hogy a szövetség országos elnök­sége kövessen. el minden lehetőt a sérel­mek orvoslása érdekében. — A II. kerü- elti csoport kedves szeretet-vendégséget rendezett, amelyet Vadász Mihály kor­mányfőtanácsos, csoportelnök megnyitója vezetett be, majd ifj. vitéz Markos Mihály szavalata következett, amely után Nemes Antal püspök szívhez szóló szavakban emlékezett meg a hadigondozottak szenve­déseiről. Az ünnepséget vitéz Markos Mi­hály szavai zárták be. Adományban része­sült 71 hadirokkant, hadiözvegy és árva. NÉVJEGYEK, 100 db‘ 1.60 pengő, szép kivitelben, kiválasztott betűkkel a Budai Napló nyomdájában. I., Bors u. 24. Telefon: 502—96. MENYASSZONY képek Blahosnál, Fő u. 18 A Gellért hegyi kioszk bérlete az idén lejár. Mitzl Szerafin a jelenlegi bérlő, az­zal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy szerződését hosszabítsák meg. Ez esetben nagy terraszt építtet a vendéglő mellett, a kioszkot is megnagyobbítja, de erre a nagy kiadásra csak az esetben vállalkozhatik, ha a főváros a szerződés meghosszabífásával lehetővé teszi a jelen­tékeny befektetések amortizációját LEGJOBB KENYÉR Kliment péknél II. Kapás-utca 35. A szülök iskolája második félévi tanfo­lyama január 19-én nyílt meg. Az előadás, sok helye a-' Közgazdásági egyetem (IV. Szerb-u. 23.) II. emeleti VI. számú terme. Ideje pedig minden kedd esti 7 órája. A kurzus-összefoglaló címe: „A környezet hatása a gyermekekre és a serdülőre“,. GYERMEK képek Blahosnál, II., Fő u. 18. Esti kereskedelmi szaktanfolyam nyílik meg február 1-én a Budapesti Kereskedel­mi Akakdémián. Az előadások hetenkint négyszer, esti fél 7—9-ig lesznek. Rendes tárgyak: könyvvitel, (mérlegelmélet, át­író módszerek is), számtan, levelezés stb. A tanfolyam keretében kisebb csoportok­ban német, francia és angol nyelvet is ta­nítanak. A tanfolyam 5 hónapot tart. LÁTCSÖVEK Zibrinyinél, I., Roham utca 1. A cipésziparosok kiállítása január 16-án nyílt még a Technológia épületében. A kormány képviselőinek és számos társa­dalmi előkelőségnek jelenlétében Hadik János gróf nyitotta, meg a kiállítást. Meg­elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a mindenképen nagyon sikerült kiállításban szép számmal vesznek részt budai iparo­sok is, mégpedig elismerésreméltóan minta­SZENT Qe_f (jé r t ^GYÓGYFÜRDŐ vizgyógyint é. * e t, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet szerű és ízléses munkákkal. A kiállítás január végén zárult. Adóügyi kiskáté (Almanach) 1932. Ily címen dr. Szcpessy Mihály „Az Adózók Lapja“ szerkesztője összegyűjtötte betii- sorrendben a; ma érvényben lévő törvé­nyeket és rcndeleteket. amelyek a köztar­tozásokra vonatkoznak. Megtaláljuk benne a most különös fontosságú rendeletek is­mertetését az adótörlésekre, a felmondá­sokra, a végrehajtás alól kivett tárgyakra is. A megfelelő beadvány mintákkal ellá­tott és nagy gyakorlati érzéssel összeállí­tott mű ára 2 P és kiadóhivatalunk utján is megrendelhető, valamint a szerzőnél V. Bank-u. 3. Szabad orvosválasztást ingyen kezelést elsőrangú szanatóriumi ellátást és miitőtermet, köt- és gyógy­szereket, Röntgen, vegyilabora­tóriumi vizsgálatokat, szülési- és műtéti segélyeket biztosit tagjai részére a «érkéz és Egészségügyi Szövetkezet IX.. Üllői ut 3. Budai igazgatóság I. ATTILA UTCA 5 Még ma lépjen be, ha a maga és csa­lódja egészségéről gondoskodni akar! Addig törődjön egészségével, amig nem késő! SZÉKESFŐVÁROSI AUTÓBUSZÜZEM AUTÓBUSZOK A NAGYKÖRÚTON A Székesfővárosi Autóbuszüzem értesíti a m. t. utazóközönséget, hogy f- évi január hó 25-tői kezdődően a Boráros-tér és Lipót-körut (Pannonia-utea) között a NAGYKÖRÚTON át 12-es jelzéssel autóbuszjáratokat indit AZ AUTÓBUSZOK MEGÁLLÓHELYEI: a Jézsef-körúton az Erzsébet-kdrAton a Teréz-körúton a Lipöt-körúton a Práter-utcánál a József-uteánál a Népszínház-utcánál a Dohány-utcánál a Wesselényi-utcánál az Andrássy-utnál (Oktogon) a Nyugati pályaudvarnál a Koháry-utcánál Szakaszbeosztás; I. szakasz Boráros-tér—Wessolényi-utea II. ,. Práter—utca—Andrássy-út [Oktogon] III. „ Dohány-utca-Pannonia-utca Az autóbuszok 2—5 perces időközökben közlekednek és a Boráros-térről 7'00 órakor a Pannónia-utcától 7'00 a Boráros-térről 10*00 ., a Pannónia-utcától 10*00 ,, A Viteldíjak azonosak a többi vonalakon érvényben levő viteldíjakkal. Budapest, 1932. január hó 19-én. A SZÉKESFŐVÁROSI AUTÓBUSZÜZEM IGAZGATÓSÁGA az első kocsi: az utolsó kocsi:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom