Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-12-24 / 1105. szám

i jWWWVVWV%,V* * Szent GELLERT J f GYÓGYFÜRDŐ f \ Vízgyógyintézet, ^ a hullám- és napfürdő ^ t Külön férfi és női osztály, f f A legmodernebb berendezés, t J Szakképzett személyzet, ^ Már most gondoskodjék a leg- célszerűbb Karácsonyi ajándékról BőrÖndők, retikülök, pénz- és aévjegytár- cák, nagy választékban, olcsó áron, izlésas, szép kivitelben Krisztlna-körut 61 szám Postapalotával szemben 9 m a Vár az óváros, de vegye körül két élő város a Krisztina és a Viziváros. A Halászbástyát építsék ki egészen a Dunáig, karolják fel a fürdőket és építsenek a Dunaparton szállodákat. Vada József, a Fodrász és Borbély Ipartestület nevében, amelynek 600 munkanélküli iparostársa van, kérj a vasárnapi munkaszünet feloldását, amely nap volt a legerősebb kereső­napja ennek az iparnak- Koch Gyula, a Hentes Ipartestület elnöke sajnálat­tal látja, hogy a dolgozó társadalom elvesztette bizalmát a hivatalos kö­rökkel szemben, azok kazdaságj te­vékenysége miatt. Ezen kell változ­tatni. Dörnbach Jakab mint utolsó szólal föl. Szerinte a kereskedelem­ügyi tárca olyan férfiú kezében van, akj átérzi a polgárság baját és igyek­szik azt a nyomorúságos helyzetből kivezetni. Ekkor lépett a terembe dr. Ripka Ferenc v. főpolgármester, akit Váli Gábor melegen üdvözölt. A szólásra emelkedő FABINYI TIHAMÉR dr. m. kir. kereskedelemügyi miniszter beszéde iránt nagy érdeklődés nyil­vánult meg s a külső termekben tar­tózkodó iparosok is betódultak a te­rembe. Azzal kezdte, hogy mint mi­niszter először a kisiparosok nagy­gyűlésén szólalt fel, ahol megelőzte öt a miniszterelnök, ami megbecsülé­sét jelenti a kisipari tásadalomnak mely mindig magyar volt és még az idegen ajkuakat is megmagyarosítot­ta. Életében sohasem tett fölösleges ígéreteket s ebben ma sem változott meg. Ha azt várják tőle, hogy sokat Ígérjen, csalódnak, ö csak azt meri megmondani, amit meg is tud csinál­ni, mert a ma; kormány az őszinte­ség elvét vallja, ő reálpolitikus volt és az is marad. Ott is segíteni akar, ahol az érdekek összegubancolt cso­móját ketté kell vágni. 14 panasz van előtte, amely ma este elhang­zott és mert ő ennek ajz acsarkodó, keserves, de mégis szép és nagy-jö­vőjű magyar életnek a minisztere akar lenni, igyekszik e 14 panaszra válaszolni, ö már kiadta a szövetek­kel és a posztóval való házalást be­tiltó rendeletet és a társadalomnak legyen annyi ereje, hogy érvénye­sítse azt. A fodrászok és borbélyok vasárnapi munkaszünetének felfüg­gesztésére vonatkozólag két homlok- egyenest ellenkező kérelem érkezett hozzá, ő becsületesen igyekszik majd megtalálni a kivezető utat. Az ipartrontó kontárkérdésben ő már elrendelte a statáriális eljárást és szívesen áll rendelkezésre minden panasznál, de az ipartestületek az ügyészeik révén érvényesítsék ezt a jogszabályt mert a törvények nagy tömkelegében senki sem ismeri ki magát.A pénzügyminiszternél kieszkö­zölte azt a rendeletet, amely a köz- szállításoknál pályázó iparosokat s kü­lönösen azokat, akik nem nyerik el a pályázatot,nagyrészben mentesíti a magas bélyeg és illeték alól. Reméli, hogy az Iparosok Országos Központ­járól szóló törvény, amelyet a múlt hóban életbe léptetett, egészséges és erőteljes szervezetet fog adni a kis­iparosságnak és ezzel is előmozdítja ennek ügyét. A kartelek dolgában 5 kartelnek eddig már megtörtént fel­oszlatásával — úgy hiszi — tanuje- lét adta elhatározottságának arra- | nézve, hogy ezt a kérdést nyugvó­pontra hozza és a gazdasági életre káros kinövéseket lefaragja ég ugyanez az álláspontja a magánipar­nak indokolatlan versenyt okozó köz­üzemek tekintetében is, amelyekre nézve sorozatosan kerülnek döntésre — miután a kérdés tanulmányozása befejezés alatt van — a konkrét in­tézkedések. A kisipari hitel kérdésére - mely az átmeneti idő szörnyű tü­nete — nagy súlyt helyez, mert en­nek keretében volna a tatarozási kér­dés és megoldható, belevonva a fővá­rosban kitünően működő Kisipari Hi­telintézetet is. Ez elsősorban pénz­ügyi kérdés, amely különös gondos­kodásának tárgya. Az üzlet- és műhelybérek leszállítá­sánál kívánatosnak tartja, hogy a konkrét panaszok előterjesztésével igyekezzenek megkísérelni a háztulaj­donosok szövetsége által felállított egyeztető bizottságnál a méltányos elintézést, hogy tisztán lássunk ab­ban a kérdésben, vájjon nem volna-e ez a kérdés jogszabályalkotás nélkül ■is nyugvópontra hozható. Mint egy fontos gazdasági tárca irányítója, szakítani akár az akta­gyártással, hiszen a változó gazdasá­gi helyzetek azonnali intézkedést igényelnek és nem tűrnek halogatást. Az álláshalmozások tekintetében ál­láspontja az, hogy közpénztárból csak egy jövedelem húzható. Reméli, hogy segíten; fognak a mai állapoton a külkereskedelmi megállapodások, amelyek közül az Ausztriával való fontos szerződés tető alá jutott és rö­vid hónapokra szóló ideiglenes meg­állapodások helyett egy hosszabb időre szóló bázist alkottak arra, hogy megnyíljék nyugat felé a kapu gazdasági forgalmunk részére. Elengedhetetlenül szükséges, hogy azt a magyar magabízást és erélyes határozottságot, amelyet Gömbös\ Gyula miniszterelnök hirdet, a kis­iparosság kövesse és magáévá tesye mert ez előfeltétele egy jobb jövő megteremtésének. Ezer éve él itt a magyar nemzet es még évezredekig kell itt élnie a Duna I mentén, amihez magábabízás kell. Gömbös Gyula miniszterelnök a be csület, a bátorság és atisztesség fák­lyavivője, aki mellé ő is fáklyavivő­nek állott be, hogy kivezessék az or­szágot a reánk szakadt sötét éjszaká­ból. A mélyenszántó szózat hatása meg­nyilvánult a hallgatóság lelkületén, mely zajosan éltette ,,a mi miniszte­rünket". Váli Gábor köszönte meg a nagy hatást kiváltó beszédet és utána Pet- racsek Lajos mondott köszönetét a miniszernek, hogy eljött és üdvözölte itt Kozma Jenőt és Ripka Ferencet, akik a fővárosi közéletbe belevitték a szeretet gondolatát. í Ismét csend lett a terembe, ami­kor Ripka Ferenc dr. szólalt fel és örül, hogy eljött, mert először hallot­ta Fabinyit beszélni mint minisztert, akinek szavai hitet és bizodalmát keltenek a szivekben. Nyolc nehéz közéleti munka után, ide tért vissza a budai iparossághoz, ahonnan elindult közéleti pályájára és itt ismerte meg a budai polgár ne­mes típusát.- Szívesen dolgozik tovább az ipari polgárság javára. A lelkes éljenzés csillapultával még Viraág Bé­la szerkesztőt kívánta meghallgatni az iparosság. A győlésen részt vettek a felszólalókon kívül Széli Jenő, a után Hubert Vilmos indítványozta Kisipari Hitelintézet vzérigazgatója, dr. Vezér Károly h- elöljáró, Lugmayerl József dr. kormányfőtanácsos, dr. Ketcsedy Endre ügyvéd, Szombathy I Kálmán igazgató, Csohay Géza posta­tanácsos, Nagyőszi Ferenc p. ü. tan. sni közül. Az ApMsel széleskörű megindulása nemzetmentő feladat BÁRDOS GYÖRGY dr. előadása a Gazdaságvédelmi Társaságban Karácsonyfa gyújtáskor a tiszta, áhitatos öröm pillanatában, ami­kor újra átéljük a Világ Világosságának a megszületését, a piciny Jézuskának a szentségen éjben való megjelenését ked­ves dolog visszagondolni a karácsony eredetére. Az isteni gyermek, aki istálló­ban született — tanításával elsöpörte trónjaikról a komor pogány isteneket. Az emberek előtt új út nyílt meg, amelyen haladva ki kell irtaniok magukból a go­nosz indulatokat s helyükbe a Krisztusi szeretetet, méltányosságot és krisztusi igazságot helyezni. A kereszténység első századaiból biztosan tudjuk, hogy Jézus szelleme élt mindenütt a keresztény köz­ségekben, ezt mutatják az üldözések is. Mert a kereszténységnek súlyos próbákat kellett kiállnia, amíg megszilárdúlhatott s komoly tényezővé válhatott az emberiség történetében. A pogányok vad dühvei gyökerestől ki akarták irtani az egyenlő­ség és a szeretet vallását, megtagadta a pogány császárok istenítését s a pogány intézmények tiszteletét. Hiába volt azon­ban minden próbálkozás, a tüzet elfojtani nem sikerült a legvéresebb kegyetlenke­désekkel sem. Konstantin császár belátta, hogy csak Jézus szelleme tarthatja fönn a gyűlölködésben kimerült római birodalmat. Kr.u. 320 körül a kereszténységet állam­vallássá tette a halálos ágyán maga is megkeresztelkedett A kereszténység ezen zaklatott, vérzivataros időiben alakult ki karácsony napja, Krisztus születésének a megünneplése. Eleinte különböző napokon ünnepelték a keresztények a Megváltó születését. De már 221-ben Sextus Julius Africanus egyházatya születésnapjául de­cember 25-ét jelölte meg Jézus születés­napjául, de csak Liborius római püspök rendelte el 354-ben, hogy a keresztények egyetemesen ezen a napon üljék meg ka­rácsony napját Jézus születésének emléke­zetére. Ettől fogva az egész keresztény világ ezen a napon ünnepli az Üdvözítő megszületését. A karácsonyfa eredete tu- lájdonképen pogánykori, mert ezzel akar­ták jelképezni, hogy a természet tflen sem hal meg, az élet nem semmisül meg. A keresztény karácsonyfának komoly adatok szerint csak 327 éves a múltja. Egy strassburgi kézirat, amely 1605-ből származik, emlfti először a fejdíszített karácsonyfákat. „Strassburgban szokás — mondja a kézirat —, hogy karácsonykor fenyőfát állítanak föl a szobában s azt színes papírszalagokkal, aranyfüsttel, os­tyákkal, cukorral s almával díszítik“. De móg gyertyák nem égnek a strassburgi A betegségek égés; sora, így: az epekőbetegség és epehólyagbánta- lom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a hasban és kü­lönösen a májban, köszvény, vesemeden- cebetegségek, alkati kövérség stb. stb ese­teiben a HUNYADI JÁNOS keserüvíz biztosan megszünteti a székreke­dést, szabályozza a bélműködést, azt nem­re és korra való tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel használhatja. Az orvo­sok ezrei írják elő betegeiknek és a bete­gek tízezrei Írtak róla elismerő nyilatko­zatot. karácsonyfákon. A legendák szerint az első karácsonyfát, amelyen gyertyák ég­tek, egy svéd tiszt állította föl a linde- naui templomban karácsonykor hálából, hogy a harmincéves háborúban kapott sú­lyos sebéből felépült s állítólag a tiszt hazájában ez a szokás már el volt terjed- va. De a megbízható adatok szerint az első gyertyáktól fénylő karácsonyfák Zittauban_ ragyogtak föl, legalább is Kitz- ling Oottfried, a wittenbergi egyetem ta­nára 1737-ben írt levelében erről ad tudó­sítást. Tehát 195 évvel ezelőtt készült a gyertyáktl ragyogó karácsonyfa. Innen hoszabb vagy rövldebb idő alatt elterjedt azután Európa' Izmién nagyobb városában a - díszes karácsonyfa. Becsben 1817-ben, Budán 1819-ben, Londonban 1828-ban, Pá­rizsban 1837-ben állították föl az első ka­rácsonyfát A keresztény világ ma már mindenfelé felállít és azok nagy városok­ban, kicsiny falukban egyaránt gyönyör­ködtetik a bámuló gyermekszemeket. De nemcsak a gyermekek öröme a karáconyfa, a felnőttek lelkét is megdobogtatja az ajándékozás öröme, a családias érzés és a saját, már régen elmúlt gyermekkorunk emléke bennünk is meggyújtja az égi fényt, a krisztusi szeretet tüzét. CLquíta CLdCtr CLdetína a m. Icir. Operaház és a Városi Színház volt énekmüvésznőjo r AN IT: lírai operaszerepeket, dalt, bel- cantot, coloraturát VÁLLAL: tehetséges kezdőket l. 6ellírtliegy-utca 1. ll. 12. sz. Tel. 509-83. d. u. 2—4-ig Hangulatos esték a Császártü rdő éttermében ahol minden este KRAFT PEPI és FETTERMANN JÁNOS schrammelegyüttese énekel és muzsikál Kellemesen fütött terem, jó bácskai konyha, pompás hárslevelű bor Tisztelettel Csirszka Konrád A báró Sherhcz Iván v. b. t. t. ny. h-or­vát bán vezetése alatt működő Gazdaság- védelmi Társaságban BARDOS GYÖRGY dr. ügyvéd, a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesülete elnöke előadást tartott az épít­kezések széleskörű megindulásának nem­zetmentő jelentőségéről és azokról az esz­közökről, melyekkel az építkezések meg­indítása biztosítható. Hangsúlyozta, hogy ma az építkezés hazafias és emberi köte­lesség, mert az építtető nemzetmentő munkát végez azzal, hogy hozzájárul szé­les rétegek munkával való ellátásához és ezzel csökkenti a veszedelmesen szaporo­dó munkanélküliek számát, akik a köz el­látására szorulnak. Megjelölte azokat az eszközöket, melyek segítségével megfele­lő töke is rendelkezésre állhat. Ezek közé tartoznak: Kötelező kimondása annak, hogy egyesületek, testületek, ha vagyonu­kat ingatlanba akarják fektetni, úgy kész épületeket ne vehessenek, hanem építkez­zenek. Nyivános számadásra kötelezett vállalatok ugyanazon összeget legyenek kötelesek építkezésbe fordítani, mint amely összeget tantiém dinén kifizetnek. Erős adó- és illetékkedvezményeket kell adni azon telekvásárlóknak, akik telkükön zá­ros határidő alatt építkeznek. Meg kell könnyíteni azon telektulajdonos parcellá­zását, aki fennmaradó telkére épít: Az egy éven belül építkező az új liázából eredő jövedelem után bizonyos ideig adót nem fizet. Adóamnesztiában kell részesíteni azokat a tőkéket, melyeket eddig elrej­tettek, most azonban építkezésre fordíta­nak. Ezeket az eszközöket azonnal elő le­het teremteni, nem kell hozzá semmi más, mint az elveknek törvényerőre emelése, ami napok alatt megtörténhet, a tavaszi építkezési kampányt pedig lényegesen elő­mozdíthatja. Vannak azután távolabbi le­hetőségek is (nyereménnyel összekötött sorsjáték tervé stb.) melyek azonban csak hosszabb megfontolás után jelenthetnek segítséget. Az előadáshoz többen szóltak: Hennyey Vilmos társelnök, Pető Lajos ügyvezető elnök. Latinak Jenő, Vajda Albert, dr. Fái j Sándor,, dr. Lugmayer József, dr. Csury Jenő miniszteri tanácsos, Ráth György gazdasági tanácsos, Burghardt József, dr. Losphitz Ferenc, Péry Dezső, dr. Adler Béla és mások, maid elhatározták, hogy Bárdos György előterjesztéseit elfogadják és gondoskodnak arról, hogy az azonnali megvalósítás érdekében memorandumban A közismert 40 éves w SCHHIEBL DÁNIEL Jk HENTESÁRÜGYÁR Fiókja I. Horthy Miklós-út 33. alatt MEGNYÍLT I fordulnak a kormányhoz, amelyben külön is kiemelik. Iioky az építkezések nagyobb lendülete nem jelenthet a bérházvagyon- ra semmi veszedelmet, mert az építkezé­sekkel újabb fogyaztó rétegek keletkeznek és ezzel szaporodik a lakást tartani és fi­zetni tudó existenciák száma. Komoly la­kásfeleslegről pedig szó sem lehet mert az éppen most megjelent statiszikai ada­tok szerint a fővárosban óriási azoknak a száma, akik nem emberhez méltó odúkban, sokadmagukkal, egészségtelen viskókban, VISSZAADNI! Jaj de szeretnék. Meghalni csöndben, senkitől fsiratva, • Senkinek a fia, senkinek az apja, Egyedül halkan utolsót lehelni Es a szent Halállal menni, menni, menni. A szép szabadulást csókkal megköszönni, S titokban éjjel újra visszajönni, Az alvók ágyánál rémeset kacagni, S mindenkinek minden rosszat Visszaadni! Tichy György. A Sycambria hírei. December 28-án 8 órakor rendezi a Corporatio Sycambria hagyományos karácsonyestjét, amely ün­nepet családi körben fogják eltölteni a ta­gok. Ezt követi 31-én este 9 órakor egy nagyszabású Szilveszter-est, amelynek nagy látogatottságára való tekintettel a háznagyi hfvatal már most kéri asztalfog­lalások bejelentését. Nagy előkészületek folynak a február 11-én a Budai Vigadó­ba n tartandó jelmezestéhre is. A báliroda is. a Sycambria-otthonban működik. (Sy- cambria-otthon: I. Pauler-utca 18., telefon: 54 -5—23. Idegenforgalmi kiállítást rendez az Ide­genforgalmi Szövetség bevonásával a MÁV igazgatósága a Hajózási Klub temed­ben VI.~ Csengery-u. 68. és azt január hó 3-án délelőtt 11 órakor nyitja meg. Farsangi eseménynek ígérkezik Budán a ..Hunnia“ budai technikus corporatio tánc­estélye. A sikerült „Hunnia-teák“ után ■nagy érdeklődés nyilvánul meg az Albrecht főherceg fővédnöksége alatt álló, február 11-i táncestély iránt, úgyhogy a bálbizott­ság Lórencz Jenő elnök vezetésével — a corporatio régi vendégeit kivéve — csak igénylés utján küld meghívót. Bállroda: I.. Krisztin a-tér 1. sz. A Budai Vigadó éttermeit áthelyezik az iskola-utcai oldalról a Szilágyi Dezső-téri oldalra, mert a vendéglő helyére költözik a Fővárosi Könyvtár fiókja, ami rendkívül szolgálja a közönség kényelmét. A ven­déglő viszont új szint ad a Fő-utcának és Kass Béla vendéglős sók kedves uiítást hoz vendégei számára. A Szent István gyógyszertár a II. Mai- git-körut 38. sz. ház lebontása folytán a szemben lévő Margit-körut 27. sz. házba költözik. IGYUNK „HARMAT“-VIZET 1 Meg­rendelhető a székesfővárosi Ásvány­vízüzemnél I. Gellért-rakpart 1. Tele­fon: 530-03. Kőnyuct adjunk ajándékba ujéukor CL Cegnagyobö uátaszték ‘GLSZOL ^Cjzstuérzk kőnyoe. sboCtjaban w n ______ 77, 'Fő-utca CS ARNOK ILLATSZERTÁRBAN (MARKOVITS IVÁN U. 2) VÁSÁROLJON KARÁCSONYI és ÚJÉVI AJÁZDÉKOTI SZENT ISTVÁN gyógysze rtá r II. MARGIT-KÖRÚT 38. SZ. ALÓL Margit-körút 27 álét költözik *Zinta~fott*) Hogy a cudar! hát ez meg mi? KI merte ezt idetenni? — Szó nélkül és fröccsenve ront Ide, ez a fekete folt! Már most aztán minek ez Itt? S még merészen ingerkedik?! — Tisztaságot meg papirt ront Ez a cudar fekete folt! Magában így elmélkedett Első osztályban Széli Elek, S tanító úr már intve szólt: — „Mi ez itt, e fekete folt?“ „Tanító úr nem én vétkem Diszn ó cseppent ide, kérem“! — „Nem „disznó“, ez, soh'sem )s volt. Inkább úgy mondd, hogy .tintafolt". * Két nap múlva kis Széli Lexi Mulasztását igy menti ki: „Azért voltam két nap othon, Tort ültünk egy — tinta-folton!" Mátyás Diák. * * A mezőtúri gymnázium egyik 15 éves tanulójától kaptuk az alábbi költeményt és meglepő költői tehetségre vall, hogiy még a tintafolt is poézist vált ki belőle. gyűMű^csTáK m Diszfák, Rózsák, Fenyők, stb. LEGBIZTOSABB BEVÁSÁR­LÁSI HELYE BÉKÉSCSABAI FAISKOLA R. T. EGYEDÜLI BUDAPESTI LERAKATA I. BUDAÖRSI UT 27. Telefon: 647-48 61.Vlllamos 4. Autóbusz KÖTÖTT TALAJ!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom