Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-11-02 / 1100. szám

XXIX. évf. 1100 sz ELÖF IZETÉ8 Egy évre .' •. 24. — P Negyedévre . 6.—P Egy«s szám 40 fillér. Eyyesülelek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai félúton kapják Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tér sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budán, I. Bors u.24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg Mértföldes lépéssel jutottak előbbre Buda nagy érdekei, függőben lévő kérdései az utóbbi hé­ten, amikor a miniszterelnök elhatá­rozta, hogy átszervezi pártját és an­nak élére hét tagból álló tanácsot ál­lított mint pártvezetőséget. Tagjai köztudomás szerint: Bethlen István gróf, Mayer János, Ráday Gedeon gróf, Pesthy Pál, Rakovszky Iván és Kozma Jenő, a Polgári Egység vezé­re. Pártelnök: Sztranyavszky Sándor. Budai elgondolásban ez reneszán­szot jelent Buda számára, mert ennek a hetes bizottságnak révén nagy te­rűdet nyílt meg a gyakorlati politi­kus számára, amely Buda minden nagy kérdésének megoldását teszi le­hetővé a pártvezetőségben helyet fog­laló Kozma Jenő dr. személyében. Kozma Jenő sohasem tagadta meg Budát. Érzi, tudja, hogy ez adta meg az alapot politikai érvényesüléséhez, ez az ő biztos vára műiden politikai fordulattal szemben. Minden életszál Budához köti és ezt hűséges szeretet­tel ápolja. Nincs olyan kérdése Budának, ame­lyet gondosan ne tanulmányozott volna és idegemésztően túlhalmozott munkája mellett ráér foglalkozni a kézmüiparosok ügyétől kezdve a mohamedán vallásközségen, Pasarét fölvirágoztatásán, a hegyvidék kiépí­tésén, fürdőügyön, idegenforgalmon át a Városháza tanácsüléséig, az or­szággyűlés fórumáig minden időszerű kérdéssel. Az ő szavára állott maga a Város­háza is arra az egészséges álláspont­ra, hogy a városszéli telepítést ne a nagyvállalkozók érdekeinek szolgál­tassák ki, hanem az erre a célra szánt egymillió pengő jusson a fuldokló kisiparnak. A vasvázas épületek ter­vét épen ezért levették a napirendről és így ma olcsóbban építik fel ezeket az apró ikerházakat, foglalkoztatnak 120 kisházépitö vállalkozót és sok ezer kézműiparost. E napokban vállalta a mohamedán val­lasd magyar állampolgárok vallásköz- ségének patronatusát, mert ez a kér­dés nagy perspektívát nyit megakadt idegenforgalmunk föllenditésére, ha­nyatló fürdőügyünk életrekelésére, szállodai iparunk újbóli fölvirágozta- tására. Hátterében áll a nagy gondo­lat: — a Kelet erősebb bekapcsolása. Hónapok óta foglalkozik a tespedő Viziváros jövendő sorsával, amelyet biztosít számára az alsó és felső hé­vizek közti fekvése és hatalmas Du- napartja. Állandóan napirenden tartja két új dunai híd építését, és az ő segítségé­vel épültök ki a Rózsadomb folytatá­sában a hegyvidék új nagy kilátó útjai. Nem lehet közömbös előtte, hogy elhárítsa-e Buda világfürdő gyorsabb érvényesülése útjából az akadályo­kat, amelyek közt első helyen áll a Vérmező bizonytalan kérdése. A Vér­mező nélkül nem töltheti be szerepét Buda, mint világfürdő, mert erre a város közepén terpeszkedő húsz hol­das kaszáló rétre a fürdővárosnak szüksége van, hogy megépítse e zárt völgyben központi fürdőparkját, a nagyvilág minden részéből várható betegek délutáni üdülőhelyét. E világforgalom el sem képzelhető nagy központi fürdő-pályaudvar nél­kül, amelyhez már a tervek is elké­szültek a falusi méretű Délivasút ál­lomás helyére. Megoldásra vár a Gellérthegy, amely hez most építik a szerpentin utat. A hegyet övező gyógyforrások számára ez alkotná a magaslati üdülőhelyet. A Citadella átépítését egy tervpályázat nem fogja eldönteni, oly nehéz kérdés. Párja talán a Vár. Ezt megrontotta a naivitás és a nagy magyar hagyomá­nyok iránti érzék hiánya. A múlt hi­báit kell itt Jóvátenni. Megoldásra vár a nagy télikikötő kiépítése, amely a budai fürdők elfo­lyó melegvize révén jégmentes volna télen — de át kell telepíteni ide, a kiállítás területét, a fűvészkertet, - föl kell építeni Óbudán a Stadiont, hogy ennek révén híre kelljen az ak- vinkumi ásatásoknak, — mély fúrá­sok révén föltárni a felső medence hőforrásait, hogy az gyógyfürdővé váljék a Filatori-gáttól Szentendréig. A budai hegyvidék már gyermek­kora óta Kozma Jenő nevéhez nőtt, mihamar módjában lesz a kormány segítségével azt a lehetőségig fejlesz­teni. Pestnek ezer patrónusa van, ne­künk kevés volt eddig, de most válto­zott a helyzet, mert nagysúlyú gya­korlati politikus kezébe került Buda sorsa. Dubonai Pál. Ripka Ferenc ... És mégis elment... műiden ma­rasztalás, minden tartóztatás dacára ... elment csendesen, mint, ahogy a fáradt, a nyugalomravágyó ember el­megy észrevétlenül minden különö­sebb búcsúzkodás nélkül a társaságból, ahol szívesen látták, ahol megbecsül­ték. Nehezen betölthető űrt hagy ma­ga után és utódának nagy munkába fog kerülni, hogy megszerezze ismét azt az általános tiszteletet és szere­tetek amely most a távozó főpolgár­mestert kíséri útján. Ripka Ferenc dr. nagy készültséggel, a városi ügyek alapos ismeretével és azzal a nagy el­határozással ült a főpolgármesteri székbe, hogy ismét munkaképessé te­szi a városházát, ami sikerült is bará­tai révén és a városház vezető egyé­niségeinek ügybuzgó segítségével. Az ő puritán egyéniségéhez mérten igye­kezett rendezni azokat a túltengése- ket, amelyek a háborús időkben ön- kénytelenül kifejlődtek. Mindez nagy munkát igényelt, próbára tett még olyan munkabírást és olyan idegrend­szert is, aminővel a nyugalombavonult főpolgármester rendelkezett és mind a kettő lassan felőrlődött a város érde­kének szolgálatában. Már mintegy másfél éve foglalkozik a távozás gon­dolatával és azt bizonyos eredmények eléréséhez kötötte. Most alkalmasnak látta az időt, hogy fölajánlja állását a kormánynak é^ hiábavalónak bizo­nyult minden fölötte álló tényező ma­rasztaló szava, barátainak kérlelése, mégis elment, hogy ismét családi kö­rének szentelhesse életét és annak az emberbaráti munkának, amely leg­klasszikusabban nyilvánult meg a KIo- tild szeretetház gondozásában, amely egyedül neki köszönheti azt, hogy ma is fennáll, betöltheti hivatását, mint ahogy sok másirányú emberszeretö in­tézmény az ő megfeszített munkájá­nak köszönheti létét és boldogulását. De szeretettel várja őt budai barátai­nak köre, amelytől éveken át elvonta a Városházán kifejtett közmunkája. Ha mint főpolgármestertől el is bú­csúztunk tőle, tárt karokkal és szerető szívvel várjuk őt itthon, — Budán. Az uj dunahídak építése csigamódon indult el. Pedig a pénz" ügyi fedezetet maga a székesfőváros meg­teremtette azzal, hogy az ingatlan-vagyon­átruházási Illetéket felemelte. Ez havonta százezer pengőt hozott eddig, úgy, hogy a dunahidak alapja nemcsak fedezte az eddigi kiadásokat, hanem jelentős tarta­lékkal is rendelkezik. Ez a tartalék olyan nagy, hogy nyugodtan lehetne a tényle­ges építkezést is meginditani. Egy minisz­teri leirat szerint a Boráros-téri dunai hid vasszerkezeti munkáit és az óbudai dunai híd tervezési munkáit már megindította a miniszter és a jövőben is mindent el fog követni a hídépítési munkálatoknak minél szélesebb keretek között való végrehajtá­sa ügyében. Ez azonban csak írott malaszt addig, amíg az óbudai parton Is meg nem kezdik a hídfő rendezésének munkáit. És itt erősen latba esik, hogy az új hidak nemcsak közlekedési, hanem szociális szempontból is fontosak. Az ínséges fővá­rosi ezrek foglalkoztatása — ha már ^ a nagy tartalék megvan és néhány százalék kockázat csak az, ami az illetékeseket visszatartja az építkezéstől — lehengerel minden érvet. Elöbb-utóbb úgyis csak meg kell indulni a munkának, mert hiszen a vasszerkezet is elkészül és ha nem akar­ják, hogy ócskavas maradjon, akkor in­kább előbb, mint később meg kell kezdeni az alapépítmények munkáját is. A Borá- ros-téri híd is nehezen! tud megszületni, érthető, ha az óbudai tiíd még sokkal tá­volabb van a megvalósítástól, dacára an­nak, hogy azt már 19Q8-ban törvény írta elő. A Boráros-téri hídnak legalább már megvannak a tervei és a vasszerkezet egy része. Az óbudai híd terveihez még csak most fognak hozzá. Júniusban 60 magán- mérnököt vettek fel arra a célra, hogy az óbudai híd terveit előkészítsék. Ennek ket­tős célja volt. Először; néhány állástalan maganmérnöknek akartak elfoglaltságot nyújtani, másodszor azt akarják, hogy mindenesetre a tervek készen legyenek. A tervek előkészítésének költségei is a Du­nait íd-alapot terhelik, de ez olyan mini­mális, hogy nem jelent {hiányt a Boráros- téri híd kivitelében. A váratlan talajnebézségek okozták a Vízművek alagútfúrásának megakadását. A fúrógép még ma is be [van temetve, ahol . a víz betört és a talaj. beomlott. Milyen nagy összeg veszett ezzel kárba, a súlyos kudarcon kívül, amin a külföldön is nevet­nek. Mennyivel helyesebb lett volna a gaz­dag budai források vizét kihasználni, ame­lyek most haszon nélkül ömlenek a Du­nába. Rél^a forrás A jövő évi Attila évfordulóhoz, mely az 1500 év előtti világtörténelmi esemény méltó ünnepe kell hogy 'legyen, most Ne­mes Jenő György dr. v. szanat, főorvos azt indítványozza lapunk útján, hogy a fő­város illetékes körei nevezzenek el egy gyógyforrást Attila feleségéről Réka—ról, a hűn nagyasszonyról, a turáni világbiro­dalom királynéjáról, legendás Csaba ki-1 rályfi édesanyjáról, mint ahogy Attiláról j már neveztek el egy forrást a Rudasfür- döben. Árpáéról is van már forrá­sunk, amelyet a Rudas-fürdő uszodá­jával szemben a közel- jövőben ivógyógy­mód részére adnak át. Az elmúlt évben pedig több új kutat fúrt Pávai Vájná Fe­renc a Rudas-fürdő igazgatósági épülete előtti térségen. Az volt a cél, hogy ezek a hévvizek természetadta hőségükkel fütsék maid^ — mint a Lukács-fürdőben — az ék­telen kazánház lerombolása után a fürdőt. Az újonnan fúrt kutak egyikének vegyi elemzése azonban nem várt meglepő ered­ménnyel járt. Kiderült, hogy ebből a for­ráscsoportból ennek van a legkénesebb vize, mint hogy kéntartalma literenként kén- hidrogénban kifejezve 0.0018, tehát csak nem két miligram, ami gáznál máris tete­mes és gyógyhatásúban a többi forrásokkal legalább is egyenrangú, ha nem múlná fe­lül őket. De viszont sulfáttartalma és rá- diumemanaciótartafma is a külföld legne­vesebb gyógyvizeivel egynivóra helyezi. Rádiumemauació tartalma ugyanis We- szelszky tanár legújabb vizsgálatai szerint 24,3. Mache egység (a pöstyénié csak . kb. 9.8) és a mint kiderült, nemcsak gáz­alakban tartalmaz radioaktiv anyagot, ha­nem rádium szinelemet is tartalmaz na­gyobb nyomokban: kiszámítva cca 8 bil- liomod gr. mennyiségben, ami azért fontos, mert a szinrádium tartalom a gyógyvízből a testben felhalmozódva, hatását összehason- líthatlanul tovább tartja meg, mint a rá- diumenianació, melynek elillanáei ideje cca 4 nap. Mindezeket pedig dr. Nemes azért mondja el, hogy ezentúl a . gyógy források közt már ne szerepeljen ez a, kiváló gyógy­hatású forrás a suta „Kénes forrás" néven, hanem ereiénél, emlékénél fogva kapcsol­juk az Attila korhoz és nevezzük azt „Ré- ka-forrdsnak. * i KOZMA JENŐT kérték fel védnöknek a magyar mohamedánok A budai idegenforgalmi és fürdőügy a sok teoretikus tárgyalás és gyűlés után most egy erős lépéssel haladt előre, amikor a Keletet kapcsolja ben­sőségesebben Budához KOZMA JENŐ Dr. orszgy. képviselő azzal, hogy a mohamedán vallású ma­gyar állampolgárok vallásközségének elárvult ügyét felkarolta és ezzel há­lára kötelezi azokat a világtényező­ket, akik ma a muzulmán vallás érde­kében folytatnak nagy küzdelmet. Ennek a lépésnek szinte beláthatatlan következményei lehetnek és Buda ja­vát szolgálják. E hó 28-án tisztelgett az 1916. évi iszlám felekezet és a budai autonom Giil Babáról elnevezett mohamedán vallásközség együttes vezetősége Kozma Jenő orsz. képviselőnél, hogy a magyar iszlámvallás védnökség el­fogadását megköszönje. A küldöttsé­get a magyar muzulmán, Husszein Hilmi effendi budai nagymufti és Topcsagics Musztafa aga medslisz (presbyterium)-elnök vezették. Részt- vettek a küldöttségben lovag Umiauií Sziegfrid dr. ny. boszniai Kajmakám, felekezeti főjegyző. Reszulovics Meh- med bey, a medslisz titkára, László Zoltán dr. ny. pénzügyi tanácsos, lap- szerkesztő, a magyar iszlám-felekezet evkafrisz-je (főkurátor), valamint Mehmed Aga Izmail budai imám, Csá­tié Ábid, Hajdár Hajdcs és Ozmánba- sics Avdo medslisztagok. A Gül Baba társaságot Max János alezuedes,- kor­elnök és Medriczky Andor dr. tanácsi fogalmazó, köri főtitkár képviselték. Viraág Béla szerkesztő üdvözölte , a küldöttség nevében Kozma Jenőt, $ki épen Budáért, Gül Baba ősi székhe­lyéért tett oly sokat már eddig is, hogy a magyar iszlám azzal akartá kifejezni hálás elismerését, hogy -a val­lásközség védnökének . kérte fel és megköszönte azt, hogy ezt a tisztsé­get vállalta. Kozma Jenő,, megindul- tan vette tudomásul a mohamedán magyarok ragaszkodását és az iránta megnyilvánult bizalmat. ígéretet tett, hogy magáévá teszi a magyar iszlám ügyét, mert a magyar—mohamdán testvériség nem fantóm, hanem élő valóság, amiről a törökországi és ázsiai utazásai alkalmával személye­sen is meggyőződött. Buda egykor az iszlám és törökség ősi zarándokhelye volt és azzá kell újból lennie, ö a ma­gyar iszlámtól sokat vár a főváros és hazánk számára, mert a keleti kap­csolatok felújítása kulturális és gazda­sági viszonylatokban is,, főleg azon­ban az idegenforglom szempontjából, igen sokat jelent nekünk, A küldött­ség zajosan megéljenezte Buda nép­szerű képviselőjét, majd Husszein Hil­mi nagymufti adott felvlágosításokat a magyar iszlámfelekezet és a Gül Ba­ba vallásközség helyzetéről. Kozma Jenő sokáig elbeszélgetett még a küldöttség tagjaival, akik meg­győződhettek, hogy a magyar iszlám lelkes barátot talált. CL Stadion fittye ~ Óbuda! Jrtcr. flingtr Cajos dr, öt évvel ezelőtt az Óbudai Hegy­vidéki Szövetség előterjesztést tett az „Országos Testnevelési Tanácsnak“, hogy a magyar Stadiont és sporttele­pet. ne a hevenyében kijelölt, kültel­kien zilált és szabályozatlan ligettel­ki dűlőn, hanem Aquincum körül, a Duna mentén építsék. Erről hírt adott a Budai Napló, mint a budai érdekek őre és már akkor kifejtette, hogy tör­i int- mi a apón is Óbudát illeti a Sta­dion. A szövetség e‘nükségéi:e!>' és ve d ion-bizottsági előadójának, Buclay Gyulának köszönet jár, amiért meg­kezdett munkájukat — ha pihentették is — újra felvéve 'és tovább folytatva* egyre követelik, hogy a magyar Sta­dion Óbudának jusson. A legutolsó amerikai olimpiászon a legnehezebb és Jegkeserűbb küzködé- sek és a lefojtó narigulat dacára kiví­vott nagy győzelmek, valamint a Belg- rádban szinte a sors ellenére elért eve­zős eredmények, dmelyek világszerte elismertté tettek a magyftr virtus egyéni sajátos- nemzeti jellegét és nemzetközi jelentőségét — újból ak­tuálissá tették a Staidon pihenő kér­dését. Nagyemlékű sportminiszterünk, gróf Klebersberg az ő, sokak szemében túl­zott kultűralkotásai révén remélte a magyar tudás és a „magyar virtus“ konjunktúrájának elérkezését. — „Ké­szen állani, ha jön a mi időnk“, — ez a jelszó volt leolvasható az ö alkotá­sainak „mole®“-eiről. És ím közoktatásunk mostani veze­tője, Hóman Bálint történettudós, akit a történet élő szelleme emelt magasra, nyilatkozataiban máris hitet tett amellett, hogy nagy elődje nyomán a sportot lelket nemesítő és erősítő nemzetnevelő tényezőnek tekinti, amely csúcs-teljesítményeivel a világ- vizsgákon tesz benső erőnkről tanú­ságot. A magyar sport meglepő teljesít­ményeivel már kiérdemelte, hogy va­lamelyik közeli turnusban, mint ven­déglátó gazda mutassa be Stadionját, amire már sportunk fejlödhetése vé­gett is szükségünk van. Hiszen a nemzeti Stadion a magyar sportnak az, ami a zenének az Opera­ház, a képzőművészetnek a múzeum, vagy az irodalomnak az Akadémia: már nem a tanulás iskolahelye, hanem a nemzet teremtő erejének és jellemé­nek kőbe szökkent virágzása. A nem­zeti géniusz legremekebb alkotásai le­gyenek az őket megillető legelső és legnemesebb helyen! így legyen a magyar Stadion Óbu­dának, Európa eme megszentelt föld­jének katedrálisa, a nemzetben élő, tehát halhatatlan „magyar virtus“ fen­séges palotája. És álljon ez palota a hozzá legmél­tóbb történelmi talajon, az óbudai sí­kon, a szent hegyek lábánál, a napvi­lágra került többezer esztendős kul­túra csodás maradványai között, a sport klasszikus őstanúja mellett, a Dunának átkaroló ezüstszalagos sze­gélyezésében. A szövetség már is nagy vívmányt regisztrálhat arról, hogy — mondjuk — kiszorította a pestoldali kültelki megoldás lehetőségét és szinte kitép- hetlenűl meggyökeresítette az Óbu­dára építendő Stadion gondolatát, amelynek részére meg tudta nyerni az őserejű Steindl-céh elnökét Hfiltl Dezső tanárt és meg tudta nyerni Har­rer Ferencet, a városfejlesztésnek szü­letett, hivatott és hivatásos értőjét. A Stadion helyének megválasztásá­ban a végső döntés a kultuszminiszter kezében van. A Szövetség ilyen erők támogatásával bizonyára meg fogja tnlálni a kultuszminiszter történelmi érzékéhez vezető szerencsés utat. A hegyek, a Duna, a több évezredes kultúrát hordozó történelmi talaj, a nemzeti erő, a hozzáértők okos szava és a kitartó polgári jó szándék elvé­gezik, hogy a Stadion helyének meg­állapításánál helyrehozhatatlan elvétés ne essék. 20,811 Nagy összeg volt mindig; de óriási pénz most a qphéz gazdasági viszonyok között, amikor a fillérnek is jelentős értéke van. A közelmúlt napokban le kellett szállnom a villamosról, mert ijedten vettem észre, hogy a pénztárcámat otthon felejtettem és csupán tizenöt fillért találtam a táskám sarkában... — Huezezemyolcszáz­tizenegy pengőt adott össze hat hónap alatt a Krisztinavárosi Róm. Kath. Egyház- község a kerület szegényeinek támogatá­sára. Zsír, kenyér, ebédjegy, tej, lakbér­segély, ruha, cipő, reggeli, ebéd, kinek mikor mi a legszükségesebb. 1931. novem­berétől 1932. április haváig. — A nyár el­múlott, újra itt a tél. Gazdasági viszonya­ink nem javultak, a sokezer alamizsnáért kinyújtott kézbe újra adni kell a lehető­séghez képest: ezért'fordul ismét híveihez budai Kabaré SZEIFFERT' kávéházban Margit-lcrt és Zslgmond-u. sarok BELÉPŐDÍJ nincs MlndeVi' pénteken ‘ u J műsor Szolid kivíMzi ifik —i Meleg konyha I Farkas Béla muzsikál S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom