Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-09-25 / 1096. szám
Budai Napló Budapest. 1932. szeptember is I Olcsó de legjobb PLÁN JENŐ államilag ZENEISKOLA eng. m. . Horthy Miklós-ut 46 Tel. 58-1-24 Beiratás naponta 3 órakor vidéken még a vízvezetéki csapokból is gyógyitóerejil víz csurog — ingyen. A Rudasfürdő fellett feltárt források egyike csaknem teljesen azonos az eddig páratlannak tudott páráéi vízzel. Hasonló erejű, de különféle összetételű forrás akár száz is nyitható a Duna mentén és a hegyek alján. Csak épen a káposztásmegyeri kutak vizére nincs szükség Budán. Csakhogy ehhez szükség volna valamelyes fürdőfejleeztő programúira, — a mi nincs. Mert viz, az van. _________ Fr ontharcos zászló- szentelés Budán Fegyelmezett formaruhás századok ütemes lépései verték fel szeptember 2-án korán reggel a Fő-utca vasárnapi csendjét. Harsány trombitaszóra felsorakozott a Kapucinusok temploma előtt két foránthar- cos osztag, ahol a kaffiolikus egyház felszentelte a lágymányosi frontharcosok zászlaját. A többi frontharcosok számszerűt körülbelül 3000-en a Műegyetem előtt gyülekeztek és vitéz Áronfly Mihály ezredes vezetésével hosszú oszlopban két zenekarral vonultak fel a Szent Imre szoborhoz, a zászlóavatás színhelyére. A Törekvés dalárda Hiszekegye után vitéz Rát- vay Imre tábornok üdvözölte a megjelen-, teket. József, József Ferenc, Albrecht főhercegeket v. Oalánthay-Glock Tivadar tábornok, a miniszterelnökséget báró Kazy Károly miniszteri tanácsos, a honvédelmi minisztert Kozmowszky József tábornagy, a Vitézi Széket vitéz Zatkóczy Dezső dr., a fővárost Spannberger Alajos I. kér. elöljáró képviselte. A nagyszámú előkelő közönség soraiban helyet foglalt vitéz Bénárd Ágost ny. miniszter, Becsey Antal, vitéz Vásáry Géza, vitéz Krompecher Jenő, vitéz Dobokay Béla tábornok, Barta Félix ezredes, vitéz Benedikty Imre eredee a Frontharcosok orsz. főparancsnoka és számosán Buda előkelő társadalmából. A Hiszekegy elhangzása után Vitéz Martsc- kényi Imre tvh. biz. tag mondott lendületes beszédet, melynek végeztével felharsant az ima kürtjele a hősi halott bajtársakért. Azután vitéz Galánfhay-Glcfck Tivadar tábornok méltatta az ünnepséget a Fenségek nevében. Magas szarnyalásu, nagy hatást keltő szónoklatában megállapította, hogy a revizió a forntharcoskérdés megoldásától függ és a frontharcosok és hadirokkantak megbecsülése nélkül meg nem valósítható. Az egyházak és felekezetek képviseletében Sebestyén Andor dr. ref. lelkész,'(ír. Szánthó Róbert ev. lelkész, dr.| Benesovszky Imre rabbi és D. Husszein^ Hilmi, a. Budai Magyar Mohamedán Hitközség nagymuftija léptek az emelvényre és gyönyörű egymással versengő költői szónoklatok után sorra megáldották a zászlót, melyet1 a zászlóanyák Martse- kényi Ottmárné, Czeitler Károlyné, Kozma Sándorné koszoruztak meg. Nagy hatást keltett József Főherceg üzenete, amit vitéz GaUnfhay-Glock Tivadar -tábornok, a Kelenföldi csoport elnöke idézett akkor, midőn a zászlósjzöget beverte: József apátok veletek lesz mindhalálig! . A minisztériumok után a főváros polgármesterének képviseletében Spannberger Alajos elöljárót, lelkesen meg01jehe?.t$Jt- Élénk tetszést váltott ki az utolsó zászlószög beverő Hasszán bég szónoklata, aki a Budai Gillbaba Magyar Mohamedán Hitközséget képviselte, hiiségfogadalmat téve,* hogy a magyar mohamedánok Nagy- magyarországért az életüket is feláldozák. Az ünnepség végeztével a frontharcos századok dtszmenetben vonultak el a honvédelmi miniszter képviselője előtt, majd a U/rft/wann-vendégüibcn gyűltek össze 3ÓÍ) „terítékes társasebédre, aljol lelkesen fejezték be a XI. Frontharcos kerület zászlószentelő ünnepét. (S. J.) ATTILA URUNK — 433-1933 — Ezerötszáizadik évforduló vilégünnepe Az 1933-ik esztendő Attila fejedelem emlékezetének éve. Az. 1933-ik esztendőben virrad reánk Attila! fejedelem trónralépésének 1500-ik jelentőségteljes nagy éve. Attila fejedelem teljes íme: „Attila, a hunok, a médek és a dákok fejedelme.“ E népeken keresztül ő maga és fajtája Kína határaitól az indiai Gan- gestől Nyugateurópa szivéig és az északi tengertől a déli óceánig terjedő birodalmon uralkodott. Ebből a fajtából kerültek ki a nagy vallásalapítók, világokat megrengető hadvezérek és államalkotók. Ennek a fajnak volt legkiemelkedőbb lángesze: Attila! Soha senki sem férkőzött jobban a világ köztudatába és rokonszenvébe úgy, mint Attila, a hunok királya. Az a 800 krónikás irat, regény és színdarab szerte a világon , ami Attiláról megjelent, Attilát a hunok fejedelmének s egyben a magyarok ősi királyának tudja. A törökök indulója a versek visszatérő soraiban biztatóan zengi: Ne feledd, hogy Attila volt a te ősapád. A bolgár nép viszont nagy Attila fiától, Imáktól eredteti hős első királyát. A magyarok napi imájukban, a szent himnusz szavaiban köszöntik áldón ősüknek, Bendeguznak fiát, nagy Attila királyt. Az erőslelkü székelyek Attila itt maradt hun népe. Hunokból tellett India java harcos népe és vezető fejedelmeik; ugyanúgy Csaba, Attila királyfi visszatérő hunjai és maga-leszármazottaj alkották meg a magyar vezető. törzsek és fejedelmek színe javát is. A Szentes alatt csendesen -folydo- ffáló Kórógy vize látta utoljára Attilá- urunk viz alá merített aranykoporsóját. Buda hegyei és halmai s Réka ,er- dejénk páfrányok közé omlott tornyos palotái egykor szemtől-szembe látták Attila királyt. A nagy magyar alföld tágas térségein haladtak végig, a négy világfáiba, keleten el az.Uraiig, a liun-halmok jelző pónzái, melyek éji tüzcsóvák jeleiben fegyverbe hívták India határairól a fehér hunokat, Kína szomszédságából á hun-fajta avárt, a Kaukázus aljából a kazár-hunokat, Média vidékéről a parthus-szkythákát, Kis-Szkyt- hiából, a Duna aló folyása mellől és Pannóniából az ugyancsak szkytha dákokat. Fegyverbe szállt valamennyi s Attila intésére, parancsára felsorakoztak lit mind, sorra, a nagy magyar alföld térségeire, hogy mint Isten akaratából való néphatalom, a tespedő Jelkivilágok helyén uj szint hozzanak és erőt adjanak s a megtapodott ethi- ka helyett Istennek tetsző úját mutassanak. Sznt Genovéva, Páris városának ol- talmazója, Isten ostora elhárításáért könyörögve, meghallgatásra talál. Nagy Leo pápa Attila előtt könyörög Róma és a keresztyény világ megkeni éléséért: „A senatus és a római nép, egykor a földkergség legyőzője, most mint legyőzött kér kérve tőid kegyelmet, könyörög életért hozzád, kirá- lyok-király, Attila!“ igaz. a népek maguk között Attilát Isten ostorának tekintették; de viszont az isten a jobbjában tartotta ezt a kiengedett ostort, amelyen mindig is megérzett az Isten kezének áldó melege, abban a .nagyszerűen fenséges cselekedetben %,* amikor az isteni ’szóra hallgatva, Rómán keresztül megkegyelmezett a keresztyén világnak a szkythák és hunok nagyfejedelme, Attila király. Ezt az Attilát kell ünnepelnünk az 1933-ik esztendőben világraszóló ünnepségek során. Zajt) Ferenc. Építkezés Budán Ragyogó múlt. sivárjaién és reménybeli ‘ szebb lövő: ez Buda. A mostoha;- viszonyok ellenére jassan bár; de folytonosan» fejlődik, épül. Gyttnyö- rfí’környéke, ózondús levegője magnetikus erővel vonzza letelepedéser a portól, koromtól, füsttől, zajtól kábult pestieket. Egymásután emelkednek modern bérpaloták a főútvonalakra s a csendesebb belső mellékutcákban s társas villák és magánházak a hegyvidéken. Pest felfedezte végre Budát. A „Budai Napló“, Buda múltjának, jelenének krónikása lész a lövő számára.'u „Az épülő Buda“ rovatunk állandóan beszámol a budai építkezésekről, minden érdekes és szép épületről és tájékoztatják a közönséget afelől, hogy kik voltak azok a tervezők és építő-művészek,-akik ezeket a liáakat emelték Buda díszére. Minden kérdésnek helyt adunk "e rovatunkban, mindent megtárgyalunk, ami „Buda építészeti fejlődését érinti és reméljük, hogy a budai közönség hozzászólása nem egy olyam ötletet vet madj fel, ,an;ely egy lépéssel közelebb visz a célhoz, hogy Budát tegyük ismét Mátyás király virágzó városává! Gerö Sándor. Befejezéshez közeledik néhány na- gyobbszabásu magánépitkezés Budán. Az Olasz-fasorban PlaOdiek Imre építész tervei alapján Kármán Andor műépítész és Kirschner józsef építőmester kivitelezésében a Mendlovits Mór rt. hatemeletes modern bérpalotája készül el a napokban. A Királyhegy-útcábáii a Ganz-telken rövidesen szintén beköltözhető a Mészáros László műépítész által tervezett és á Neuschloss Ödön és Márcei cég, illetve vezetője: Nándor Pál építész által épített hatalmas bérpalota. A közismert Sorg Antal építőipari rt. három nagyarányú építkezést is folytat: a Budafoki- és Lágymányosi-utcában csaknem kész egy-egy bérpalota s most folytatná a szerencsétlen véget ért „Tégla rt.“ által megkezdett, de a közismert események miatt abbahagyott Szent János-téri épületet. A Gellérthégy-utcában serényen folynak egy négyemeletes bérház munkái, melyet Münnioh Aladár műépítész tervezett és Frank Emil mérnök, ép. váll. és Takács mérnök építenek. Októberre elkészül a „Centrum“ házépítő szövetkezet Pasarétiúti „Bellevue" társasvillája is Román Ernő műépítész tervei alapján. Andriska Károlyné Beiratások gyermek, diák és felnőtt tánctanfolyamra megkezdődtek. Budai Vigadó palotájában II. Szilágyi Dezső-tér 5. —r. Telefon ; 543-63. N C intézete megnyílt LEGSZEBB AZ ŐSZ BUDAPEST SZIVÉBEN A MARGITSZIGETEN A Szanatóriumban : telje» ellátás, fürdők használatával ét gyógykezeléssel 16 p.-től, a Nagyszállodában I szoba négyszeri ellátással, thermal-, strandfürdő és vizgyógy használattal. egy személynek 12 pengőtől, 2 'személynek 20.50 pengőtől. - Week-end szombat délutántól hétfő reggelig. ellátással s fürdőkkel 6Qy személynek P 20.—, kettőnek P 35.— Zene — Tánc ^ Telefonj 206-20 ÉHGYOMORRA NAPONTA 1GYÉK EGY POHÁR Kristály vizei SZÉP KÉPHEZ -SZÉP KERETET Szalféter Ede utóda Bandik József készít 11. Margit körút 32. szám épületüvegezések, javítások Telefon 56-2-43 Ferenciek templomával szemben. gOOOQOBQQQQOOeoeOOOOOBWQOOf ÜVEG és porcellán-árukban GÁL LAJOS Budán ______________ 11., Széna-tér 7, VEZET TI SZTVISELŐK nagy árkedvezményben részesülnek. Kedvező fizetési feltételek. NYELVISKOLA: 11. Fö utca 52. I. 3. Kitünően bevált rendszer Szerint tanit idegen nyelveket Méltányos tandij ! RaVaSz cukrSsz I, KRIUTIIU-KÖtÚI 75 CUKRÁS^SZALON Telefon: S02-84. - _____ , SZ ALFÉTER EDE Üveg- és porceüánkereskedés, üvegezés!- é. képkeretezé.i vállalat fióküzlete egyidejű megszüntetésével 1. KRISZTINA KÖRÚT 63 alól I, KRISZTINA KÖRÚT 77 SZÁM alá költözött TELEFON: 50-2-36 P B O R r. Szombat, Vasárnap ÉTEL ö Schrammelzene A KÖZISMERT ÓBUDAI WETZER VENDÉGLŐBEN III. SZENTENDREI ÚT 28 SZÁM 'Camay mozgásműués^eti iskola. J. Q.Ckotás ucca 13, sz. tanfolyamai megkezdődték / ‘telefon: SS—9—76, Puskás Tivadar — A legzseniálisabb feltaláló. — Föl jegyzéseimből: Viraág Béla. (2) Amikor megismertem már beteg ember volt Nm látszott rajta. Rendkívül arányos, termete, egyenes válla, biztos lépése az egészséges embert mutatta. Olyan volt a 90-es évek elején, mint két évtized előtt Antwerpenben, az ottani kiállítás alkalmával. Ott sokan találkoztak vele és sok érdekeset mondott el róla Sasvári Ármin, aki valamely budapesti kereskedelmi testület részéről küldetett ki oda. A kiállításon többen vettek részt a magyar kormány és a budapesti sajtó részéről. Egy napon meghívást kaptak egy új szerkezetű léghajó bemutatásához, mely akkor óriási feltűnést keltett. Zárt, magas teremben szállt föl a miniatűr léghajó, és oly magasra ahogy kívánták, olyan irányban indult el, ahogy azt a bizottság előre kijeleölte. Mindenki elragadtatással nyilatkozott a találmányról, csak a föltaláló mosolygott keserűen. A gratulációkat azzal fogadta, hogy — Egy baja van ennek a léghajónak, hogy csak zárt helyiségben engedelmeskedik a parancsnak. Kint, a szabadban minden befolyásolja a mozgását. De talán majd sikerül ezt is megoldani. Sasvári Ármin ennek a jelenetnek is tanúja volt. Ennek az antwerpeni léghajónak életnagyságú mintája talán még ma is meg van egy párisi villa padlásán, ahol egy ideig lakott Puskás. A kiállítás után Pusksá engedélyt kért Antwerpen városától egyik új találmánya bevezetésére. Az egyes lakásokat egy központtal akarta összekötni táviróhuzajokkaií, oly célból, hogy az emberek így a lakásukról érintkezhessenek egymással s az írógéphez hasonló masinéria segítségével, táv- irjanak egymásnak. A mai telefoti volt, csakhogy nem élőszóval, hanem írásban közölték vtlna egymással a mondanivalókat a felek. Tietek óta dolgoztak már a munkások és Antwerpen már alaposan be volt drótozva, amikor hírül hozta az amerikai sajtó, hogy Edison föltalálta a hang átvitelének módját, — és ekkor Theodor Puschkasch, vagy ahogy Amerikában nevezték: Püszkesz, — ott hogyta a bedróttzott várost és még aznap Amerikába utazott Edisonhoz, akit régebbről ismert. Kilenc hónapot töltött nála szakadatlan munkában, Edison rendszere szerint élve. Ott nincs nappal, nincs éjszaka. Minden mindig egyformán világos. Mindenki akkor fekszik le, amikor elfáradt, akkor eszik, amikor éhes. A többi időben dolgozik, búvárkodik, kísérletez. A telefon még nem vtlt kész. A hang-átvitel lehetősége megvolt, de „Püszkesz“ úr gyakorlati érzékére volt szükség, hogy az a gyakorlati életbe átvitessék. Kilenc hónap alatt ez is sikerült és elismerésé jeléül Edison ajándékba adta Püszkesz úrnak az európai államokra szóló szabadalmakat. Fejedelmi ajándék volt, de ez bizonyítja egyúttal, hogy a mai telefon megszerkesztésénél mily nagy szerepe volt Püszkesznek. Átjövet Európába, az első telefon- hálózatot Manchesterben állította föl, s mialatt Londonban folytak az előkészületek, „Püszkesz“ úr átjött Pá- risba, hogy ott is demonstrálja az új találmány nagyfontosságát. Akkor Párisban időzött egy nagyobb magyar társaság, főrendek, képviselők, köztük Hoitsy Pál is. A nagykövetség révén ők is meghívást kaptak a már világhírre szert tett „telephon“ bemutatásához. Egy csoportba vrődve csodálattal hallgatták, hogy „Püszksz“ úr a franciáknak franciául, a németeknek németül .azangoloknak angtlul s az olaszoknak olaszul magyarázza a találmányt, minden nyelvet úgy bszélve, mintha anyanyelve lett volna. A magyar társaságból valaki tréfásan megjegyezte magyarul: — Amilyen ezermester ez a yenki, egyszer csak megfordul és nekünk magyaroknak magyarul fogja elmagyarázni! A társaság nevetett. Az a végtelen elegánciával föllépő idegen pedig megfordult, mosolyogva meghajtotta magát s az elképedő társaságnak azt mondotta a legszebb, legcsengőbb magyar nyelven: — Uraim! Én ditrói Puskás Tivadar székely, nemes vagyok és nagy örömömre szolgál majd, ha önöknek magyar nylven szolgálhatok iölvilágosí- tással. És azontúl folyt ajakáról az édes magyar szó és még a terminus technikusokra is talált megfelelő magyar szavakat. Nem mese z, — valóság. A jelenet tanúi közül többen ma is élnek. A csehországi Adamsthal egy neves mechanikusa tudna fölvilágosítással szolgálni arról az automobilról, mely első volt a villamos hajtásnak között, s melyhez megvolt a találmánya ’ is, hogy — ne rázzon. Ez a találmánya is ott veszett. A ricinus olaj rendszeres termesztése, a foszfát — az ösföld — alkalmazása és kihasználása Puskás emlékét dicséri. Az akkor még szinte lakatlan, elhanyagolt Florida félszigeten néhány évig ananászt termelt a forró sziklákba vájt, vakondtúrás nagyságú lyukakban. A második esztendőben már 40 ezer ilyen lyuk termelt számára egy-egy ananászt. Darabonkint egy dollárért vették New-Yorkban. öccsét, Albertet, aki felügyelt az ananászgazdaságra, ott kergette meg fürdés közben a tengeri tehén. Az utolsók egyike lehetett, mert azóta kiveszett ez a csoda-szörny. Mindenhez volt praktikus ötlete. A bécsi kiállításon, azt hiszem 1873- ban, Puskás Tivadar is Bécsben élt és ott ismerkedett meg egy Bossán nevű oajai bankárral, aki a legszebb bajai leányt Blitz Évát vette volt el feleségül és mint gazdag ember Bécsbe költözött, ahol folytatta a banküzletet. Az asszony oly szép volt, hogy főhercegek igyekeztek megkörnyékezni. Ennek udvarolt Puskás is. Akkor szűk viszonyok között élt. Egy alkalommal azt mondotta a bankárnak, hogy a kiállítással kapcsolatosan nagy pénzt tudna keresni, ha yolna 300 forintja. Bankár barátja ezt szívesen fölajánlotta — ha jó az idea. Megegyeztek. Puskás a vasúti állomások mellett, nagy reklámtáblákkal • irodákat nyitott és azt hirdette, hogy aki maradni szeretne, de a vasúti jegye lejár, annak jegyét meghosszabbítja. Az egész világról, távol . s közel országokról odacsődült emberek között sokan voltak, akiknek hamar elfogyott a pénzük és mentek volna vissza, holott a jegyük még 2—3 hétig érvényes volt. Puskás ezek jegyét átvette,, valami kis kárpótlást adott és egy olyan vasúti jegyet, mely már lejáróban volt. Ezeket viszont azoktól szerezte, akiknek még volt pénzük, szívesen maradtak volna, de a jegyük már csak egykét napig volt érvényes. Egy olyan jegy Páriába, Madridba, Londonba, Konstantinápolyba, Moszkva, Péter- várra sok pénzbe került s aki marad- i ni akart a jegy árának felét szívesen I megfizette, átvéve honfitársa jegyét, aki pénzhiány miatt kénytelen volt elutazni. Az üzlet pompásan sikerült és — az utóbb Budapestre költözött bankártól tudom — kétszázezer forintnál többet keresett Puskás. A szép bankáménak én is udvaroltam, de udvarolt neki Szohner Antal, a volt honvédelmi államtitkár is, aki még Bajáról ismerte a szép Évát, és udvarolt neki kelmesi Melczer Géza volt orszgy. képviselő is, Pedig az a szép asszony akkor már 53 éves, — de még mindig szép volt. Puskás Tivadar akkor már öt éve kint feküdt a kerepesi temetőben. 4 Nehezen vártam a másnapot, mert nagyon lekötötte a. lelkemet minden, amit az első napon Puskás elmondott. Reggel 9 órakor már nála voltam. Várt. Azt hitte, hogy nem jövök. Kellemesen lepte meg, amiktr mégis megjöttem. Mondanom sem kell, hogy ismét estig ültünk együtt. Teljesen megértettem az egész nagy elgondolást, másnap-harmadnap próbát is tettem és megírtam a reggeli lapok közlései alapján, hogy miképen alakult volna ki a hírszolgáltatás előtte való nap folyamán. Puskás ezeket elvitte haza Gráczba, ahol egy külön kastélyt bérelt a városon kívül a családja számára. Külön tehenészete is volt a gyermekei részére. IJgy volt, hogy két hétig pihen ott. De már harmadnap visszajött és azza) lépett be hozzám, hogy még aznap elkezdi a központ és a hálózat kiépítését. Tehette minden aggodalom nélkül, mert a telefon-vállalat még az övé volt és így feltűnés nélkül drótozhatta be a várost. A központi irodának alkalmas helyet a Belvárosban a Magyar-utcában béreltünk közvetlenül a Hatvatii- utca — pardon — Kossuth Lajos-utca mellett. Alig egy hét múlva már any- nyira voltunk, hogy mintegy 15 helyen ’rfh a város különböző ■ részein. — már hallható volt a központból elhangzott szó. Odabent pedig lázasan folytak a kísérletek. Két szó okozott nekem akkor álmatlan éjszakákat: — a vállalat, illetve ennek az előszóval elmondott újságnak a neve és — az egyes hírek elválasztása. Ma olyan természetes, hogy azt Telefon Hirmondó-nak nevezik és az elválasztó szó: — más. El sem lehet másképen képzelni. Pedig nem volt olyan egyszerű. Az első terv az volt, hogy „Beszélő újság“ tesz a neve és ajánlottak ehhez hasonlót sokat, míg végre Puskás elfogadta az én indítványomat és lett Telefon Hírmondó. Megszerveztem a redakciót is. De azt hiszem hogy Bonitz Ferencen, a volt sajtófőnökön kívül már senki sem él, aki a Magyar-utcában is dolgozott, ö is onnan ment Fehérvárra napilapot szerkeszteni és akkor alakult Néppárt számára. Elköltözött már Déri Gyula, a helyettes szerkesztő, Vay Sándor gróf, aki értékesítette nagy nyelvtudását és a külföldi lapokat bújta.. A Rudas-fürdő melletti, ma az Asvány- vízüzemet magába foglaló házból váltottam ki, ahol valami primitiv asz- szony rabságában ólt. A zenei átvitel kísérleteinél boldogult Szapáry Pál gróf is volt a cimbalmával, mint egészen fiatal ember, aligha volt még húsz esztendős. Az első katasztrófa a Telefon Hírmondót a zongora szállításnál érte. (Ftlytatjuk.)