Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-09-25 / 1096. szám

Budai Napló Budapest. 1932. szeptember is I Olcsó de legjobb PLÁN JENŐ államilag ZENEISKOLA eng. m. . Horthy Miklós-ut 46 Tel. 58-1-24 Beiratás naponta 3 órakor vidéken még a vízvezetéki csapokból is gyógyitóerejil víz csurog — ingyen. A Rudasfürdő fellett feltárt források egyike csaknem teljesen azonos az eddig páratlannak tudott páráéi vízzel. Hasonló erejű, de különféle összetételű forrás akár száz is nyitható a Duna mentén és a he­gyek alján. Csak épen a káposztásmegyeri kutak vizére nincs szükség Budán. Csakhogy ehhez szükség volna vala­melyes fürdőfejleeztő programúira, — a mi nincs. Mert viz, az van. _________ Fr ontharcos zászló- szentelés Budán Fegyelmezett formaruhás századok üte­mes lépései verték fel szeptember 2-án korán reggel a Fő-utca vasárnapi csendjét. Harsány trombitaszóra felsorakozott a Ka­pucinusok temploma előtt két foránthar- cos osztag, ahol a kaffiolikus egyház fel­szentelte a lágymányosi frontharcosok zászlaját. A többi frontharcosok számsze­rűt körülbelül 3000-en a Műegyetem előtt gyülekeztek és vitéz Áronfly Mihály ezre­des vezetésével hosszú oszlopban két ze­nekarral vonultak fel a Szent Imre szobor­hoz, a zászlóavatás színhelyére. A Tö­rekvés dalárda Hiszekegye után vitéz Rát- vay Imre tábornok üdvözölte a megjelen-, teket. József, József Ferenc, Albrecht fő­hercegeket v. Oalánthay-Glock Tivadar tábornok, a miniszterelnökséget báró Kazy Károly miniszteri tanácsos, a honvé­delmi minisztert Kozmowszky József tá­bornagy, a Vitézi Széket vitéz Zatkóczy Dezső dr., a fővárost Spannberger Alajos I. kér. elöljáró képviselte. A nagyszámú előkelő közönség soraiban helyet foglalt vitéz Bénárd Ágost ny. miniszter, Becsey Antal, vitéz Vásáry Géza, vitéz Krompecher Jenő, vitéz Dobokay Béla tábornok, Barta Félix ezredes, vitéz Benedikty Imre eredee a Frontharcosok orsz. főparancsnoka és számosán Buda előkelő társadalmából. A Hiszekegy elhangzása után Vitéz Martsc- kényi Imre tvh. biz. tag mondott lendüle­tes beszédet, melynek végeztével felhar­sant az ima kürtjele a hősi halott bajtár­sakért. Azután vitéz Galánfhay-Glcfck Ti­vadar tábornok méltatta az ünnepséget a Fenségek nevében. Magas szarnyalásu, nagy hatást keltő szónoklatában megálla­pította, hogy a revizió a forntharcoskérdés megoldásától függ és a frontharcosok és hadirokkantak megbecsülése nélkül meg nem valósítható. Az egyházak és felekeze­tek képviseletében Sebestyén Andor dr. ref. lelkész,'(ír. Szánthó Róbert ev. lel­kész, dr.| Benesovszky Imre rabbi és D. Husszein^ Hilmi, a. Budai Magyar Mohame­dán Hitközség nagymuftija léptek az emel­vényre és gyönyörű egymással versengő költői szónoklatok után sorra megáldották a zászlót, melyet1 a zászlóanyák Martse- kényi Ottmárné, Czeitler Károlyné, Kozma Sándorné koszoruztak meg. Nagy hatást keltett József Főherceg üzenete, amit vitéz GaUnfhay-Glock Tivadar -tábornok, a Ke­lenföldi csoport elnöke idézett akkor, mi­dőn a zászlósjzöget beverte: József apátok veletek lesz mindhalálig! . A minisztériumok után a főváros pol­gármesterének képviseletében Spannberger Alajos elöljárót, lelkesen meg01jehe?.t$Jt- Élénk tetszést váltott ki az utolsó zászló­szög beverő Hasszán bég szónoklata, aki a Budai Gillbaba Magyar Mohamedán Hitközséget képviselte, hiiségfogadalmat téve,* hogy a magyar mohamedánok Nagy- magyarországért az életüket is feláldozák. Az ünnepség végeztével a frontharcos századok dtszmenetben vonultak el a hon­védelmi miniszter képviselője előtt, majd a U/rft/wann-vendégüibcn gyűltek össze 3ÓÍ) „terítékes társasebédre, aljol lelkesen fejezték be a XI. Frontharcos kerület zászlószentelő ünnepét. (S. J.) ATTILA URUNK — 433-1933 — Ezerötszáizadik évforduló vilégünnepe Az 1933-ik esztendő Attila fejedelem emlékezetének éve. Az. 1933-ik eszten­dőben virrad reánk Attila! fejedelem trónralépésének 1500-ik jelentőségtel­jes nagy éve. Attila fejedelem teljes íme: „Attila, a hunok, a médek és a dákok fejedel­me.“ E népeken keresztül ő maga és fajtája Kína határaitól az indiai Gan- gestől Nyugateurópa szivéig és az északi tengertől a déli óceánig terjedő birodalmon uralkodott. Ebből a fajtá­ból kerültek ki a nagy vallásalapítók, világokat megrengető hadvezérek és államalkotók. Ennek a fajnak volt leg­kiemelkedőbb lángesze: Attila! Soha senki sem férkőzött jobban a világ köztudatába és rokonszenvébe úgy, mint Attila, a hunok királya. Az a 800 krónikás irat, regény és színda­rab szerte a világon , ami Attiláról megjelent, Attilát a hunok fejedelmé­nek s egyben a magyarok ősi királyá­nak tudja. A törökök indulója a versek visszatérő soraiban biztatóan zengi: Ne feledd, hogy Attila volt a te ős­apád. A bolgár nép viszont nagy At­tila fiától, Imáktól eredteti hős első királyát. A magyarok napi imájukban, a szent himnusz szavaiban köszöntik áldón ősüknek, Bendeguznak fiát, nagy Attila királyt. Az erőslelkü székelyek Attila itt maradt hun népe. Hunokból tellett India java harcos népe és ve­zető fejedelmeik; ugyanúgy Csaba, Attila királyfi visszatérő hunjai és maga-leszármazottaj alkották meg a magyar vezető. törzsek és fejedelmek színe javát is. A Szentes alatt csendesen -folydo- ffáló Kórógy vize látta utoljára Attilá- urunk viz alá merített aranykoporsó­ját. Buda hegyei és halmai s Réka ,er- dejénk páfrányok közé omlott tornyos palotái egykor szemtől-szembe látták Attila királyt. A nagy magyar alföld tágas térsé­gein haladtak végig, a négy világfáiba, keleten el az.Uraiig, a liun-halmok jel­ző pónzái, melyek éji tüzcsóvák jelei­ben fegyverbe hívták India határairól a fehér hunokat, Kína szomszédságá­ból á hun-fajta avárt, a Kaukázus al­jából a kazár-hunokat, Média vidéké­ről a parthus-szkythákát, Kis-Szkyt- hiából, a Duna aló folyása mellől és Pannóniából az ugyancsak szkytha dákokat. Fegyverbe szállt valamennyi s Attila intésére, parancsára felsora­koztak lit mind, sorra, a nagy magyar alföld térségeire, hogy mint Isten aka­ratából való néphatalom, a tespedő Jelkivilágok helyén uj szint hozzanak és erőt adjanak s a megtapodott ethi- ka helyett Istennek tetsző úját mu­tassanak. Sznt Genovéva, Páris városának ol- talmazója, Isten ostora elhárításáért könyörögve, meghallgatásra talál. Nagy Leo pápa Attila előtt könyörög Róma és a keresztyény világ megke­ni éléséért: „A senatus és a római nép, egykor a földkergség legyőzője, most mint legyőzött kér kérve tőid kegyel­met, könyörög életért hozzád, kirá- lyok-király, Attila!“ igaz. a népek maguk között Attilát Isten ostorának tekintették; de viszont az isten a jobbjában tartotta ezt a ki­engedett ostort, amelyen mindig is megérzett az Isten kezének áldó mele­ge, abban a .nagyszerűen fenséges cselekedetben %,* amikor az isteni ’szó­ra hallgatva, Rómán keresztül megke­gyelmezett a keresztyén világnak a szkythák és hunok nagyfejedelme, Attila király. Ezt az Attilát kell ünnepelnünk az 1933-ik esztendőben világraszóló ün­nepségek során. Zajt) Ferenc. Építkezés Budán Ragyogó múlt. sivárjaién és reménybeli ‘ szebb lövő: ez Buda. A mostoha;- viszonyok ellenére jassan bár; de folytonosan» fejlődik, épül. Gyttnyö- rfí’környéke, ózondús levegője magnetikus erővel vonzza letelepedéser a portól, ko­romtól, füsttől, zajtól kábult pestieket. Egymásután emelkednek modern bérpalo­ták a főútvonalakra s a csendesebb belső mellékutcákban s társas villák és magánhá­zak a hegyvidéken. Pest felfedezte végre Budát. A „Budai Napló“, Buda múltjának, jele­nének krónikása lész a lövő számára.'u „Az épülő Buda“ rovatunk állandóan be­számol a budai építkezésekről, minden ér­dekes és szép épületről és tájékoztatják a közönséget afelől, hogy kik voltak azok a tervezők és építő-művészek,-akik ezeket a liáakat emelték Buda díszére. Minden kér­désnek helyt adunk "e rovatunkban, min­dent megtárgyalunk, ami „Buda építészeti fejlődését érinti és reméljük, hogy a budai közönség hozzászólása nem egy olyam öt­letet vet madj fel, ,an;ely egy lépéssel kö­zelebb visz a célhoz, hogy Budát tegyük ismét Mátyás király virágzó városává! Gerö Sándor. Befejezéshez közeledik néhány na- gyobbszabásu magánépitkezés Budán. Az Olasz-fasorban PlaOdiek Imre építész ter­vei alapján Kármán Andor műépítész és Kirschner józsef építőmester kivitelezésé­ben a Mendlovits Mór rt. hatemeletes mo­dern bérpalotája készül el a napokban. A Királyhegy-útcábáii a Ganz-telken rövide­sen szintén beköltözhető a Mészáros László műépítész által tervezett és á Neuschloss Ödön és Márcei cég, illetve vezetője: Nán­dor Pál építész által épített hatalmas bér­palota. A közismert Sorg Antal építőipari rt. három nagyarányú építkezést is folytat: a Budafoki- és Lágymányosi-utcában csak­nem kész egy-egy bérpalota s most foly­tatná a szerencsétlen véget ért „Tégla rt.“ által megkezdett, de a közismert esemé­nyek miatt abbahagyott Szent János-téri épületet. A Gellérthégy-utcában serényen folynak egy négyemeletes bérház munkái, melyet Münnioh Aladár műépítész tervezett és Frank Emil mérnök, ép. váll. és Ta­kács mérnök építenek. Októberre elkészül a „Centrum“ házépítő szövetkezet Pasaréti­úti „Bellevue" társasvillája is Román Ernő műépítész tervei alapján. Andriska Károlyné Beiratások gyermek, diák és felnőtt tánctanfolyamra megkezdődtek. Bu­dai Vigadó palotájában II. Szilágyi Dezső-tér 5. —r. Telefon ; 543-63. N C intézete megnyílt LEGSZEBB AZ ŐSZ BUDAPEST SZIVÉBEN A MARGITSZIGETEN A Szanatóriumban : telje» ellátás, für­dők használatával ét gyógykezeléssel 16 p.-től, a Nagyszállodában I szoba négyszeri el­látással, thermal-, strandfürdő és vizgyógy hasz­nálattal. egy személynek 12 pengőtől, 2 'sze­mélynek 20.50 pengőtől. - Week-end szombat délutántól hétfő regge­lig. ellátással s fürdőkkel 6Qy személy­nek P 20.—, kettőnek P 35.— Zene — Tánc ^ Telefonj 206-20 ÉHGYOMORRA NAPONTA 1GYÉK EGY POHÁR Kristály vizei SZÉP KÉPHEZ -SZÉP KERETET Szalféter Ede utóda Bandik József készít 11. Margit körút 32. szám épületüvegezések, javítások Telefon 56-2-43 Ferenciek templomával szemben. gOOOQOBQQQQOOeoeOOOOOBWQOOf ÜVEG és porcellán-árukban GÁL LAJOS Budán ______________ 11., Széna-tér 7, VEZET TI SZTVISELŐK nagy árkedvezményben részesülnek. Kedvező fizetési feltételek. NYELVISKOLA: 11. Fö utca 52. I. 3. Kitünően bevált rend­szer Szerint tanit ide­gen nyelveket Méltányos tandij ! RaVaSz cukrSsz I, KRIUTIIU-KÖtÚI 75 CUKRÁS^SZALON Telefon: S02-84. - _____ , SZ ALFÉTER EDE Üveg- és porceüánkereskedés, üvegezés!- é. képkeretezé.i vállalat fióküzlete egyidejű meg­szüntetésével 1. KRISZTINA KÖRÚT 63 alól I, KRISZTINA KÖRÚT 77 SZÁM alá költözött TELEFON: 50-2-36 P B O R r. Szombat, Vasárnap ÉTEL ö Schrammelzene A KÖZISMERT ÓBUDAI WETZER VENDÉGLŐBEN III. SZENTENDREI ÚT 28 SZÁM 'Camay mozgásműués^eti iskola. J. Q.Ckotás ucca 13, sz. tanfolyamai megkezdődték / ‘telefon: SS—9—76, Puskás Tivadar — A legzseniálisabb feltaláló. — Föl jegyzéseimből: Viraág Béla. (2) Amikor megismertem már beteg ember volt Nm látszott rajta. Rend­kívül arányos, termete, egyenes válla, biztos lépése az egészséges embert mutatta. Olyan volt a 90-es évek ele­jén, mint két évtized előtt Antwerpen­ben, az ottani kiállítás alkalmával. Ott sokan találkoztak vele és sok érdeke­set mondott el róla Sasvári Ármin, aki valamely budapesti kereskedelmi tes­tület részéről küldetett ki oda. A ki­állításon többen vettek részt a magyar kormány és a budapesti sajtó részéről. Egy napon meghívást kaptak egy új szerkezetű léghajó bemutatásához, mely akkor óriási feltűnést keltett. Zárt, magas teremben szállt föl a mi­niatűr léghajó, és oly magasra ahogy kívánták, olyan irányban indult el, ahogy azt a bizottság előre kijeleölte. Mindenki elragadtatással nyilatko­zott a találmányról, csak a föltaláló mosolygott keserűen. A gratulációkat azzal fogadta, hogy — Egy baja van ennek a léghajónak, hogy csak zárt helyiségben engedel­meskedik a parancsnak. Kint, a sza­badban minden befolyásolja a mozgá­sát. De talán majd sikerül ezt is meg­oldani. Sasvári Ármin ennek a jelenetnek is tanúja volt. Ennek az antwerpeni léghajónak életnagyságú mintája talán még ma is meg van egy párisi villa padlásán, ahol egy ideig lakott Puskás. A kiállítás után Pusksá engedélyt kért Antwerpen városától egyik új ta­lálmánya bevezetésére. Az egyes laká­sokat egy központtal akarta összeköt­ni táviróhuzajokkaií, oly célból, hogy az emberek így a lakásukról érint­kezhessenek egymással s az írógéphez hasonló masinéria segítségével, táv- irjanak egymásnak. A mai telefoti volt, csakhogy nem élőszóval, hanem írásban közölték vtlna egymással a mondanivalókat a felek. Tietek óta dolgoztak már a munkások és Antwerpen már alaposan be volt drótozva, amikor hírül hozta az ame­rikai sajtó, hogy Edison föltalálta a hang átvitelének módját, — és ekkor Theodor Puschkasch, vagy ahogy Amerikában nevezték: Püszkesz, — ott hogyta a bedróttzott várost és még aznap Amerikába utazott Edison­hoz, akit régebbről ismert. Kilenc hónapot töltött nála szaka­datlan munkában, Edison rendszere szerint élve. Ott nincs nappal, nincs éjszaka. Minden mindig egyformán világos. Mindenki akkor fekszik le, amikor elfáradt, akkor eszik, amikor éhes. A többi időben dolgozik, búvár­kodik, kísérletez. A telefon még nem vtlt kész. A hang-átvitel lehetősége megvolt, de „Püszkesz“ úr gyakorlati érzékére volt szükség, hogy az a gyakorlati életbe átvitessék. Kilenc hónap alatt ez is sikerült és elismerésé jeléül Edi­son ajándékba adta Püszkesz úrnak az európai államokra szóló szabadal­makat. Fejedelmi ajándék volt, de ez bizonyítja egyúttal, hogy a mai tele­fon megszerkesztésénél mily nagy szerepe volt Püszkesznek. Átjövet Európába, az első telefon- hálózatot Manchesterben állította föl, s mialatt Londonban folytak az elő­készületek, „Püszkesz“ úr átjött Pá- risba, hogy ott is demonstrálja az új találmány nagyfontosságát. Akkor Párisban időzött egy nagyobb magyar társaság, főrendek, képviselők, köztük Hoitsy Pál is. A nagykövetség révén ők is meghívást kaptak a már világ­hírre szert tett „telephon“ bemutatá­sához. Egy csoportba vrődve csodálat­tal hallgatták, hogy „Püszksz“ úr a franciáknak franciául, a németeknek németül .azangoloknak angtlul s az olaszoknak olaszul magyarázza a ta­lálmányt, minden nyelvet úgy bszélve, mintha anyanyelve lett volna. A magyar társaságból valaki tréfá­san megjegyezte magyarul: — Amilyen ezermester ez a yenki, egyszer csak megfordul és nekünk magyaroknak magyarul fogja elma­gyarázni! A társaság nevetett. Az a végtelen elegánciával föllépő idegen pedig megfordult, mosolyogva meghajtotta magát s az elképedő tár­saságnak azt mondotta a legszebb, legcsengőbb magyar nyelven: — Uraim! Én ditrói Puskás Tivadar székely, nemes vagyok és nagy örö­mömre szolgál majd, ha önöknek ma­gyar nylven szolgálhatok iölvilágosí- tással. És azontúl folyt ajakáról az édes magyar szó és még a terminus techni­kusokra is talált megfelelő magyar szavakat. Nem mese z, — valóság. A jelenet tanúi közül többen ma is élnek. A csehországi Adamsthal egy neves mechanikusa tudna fölvilágosítással szolgálni arról az automobilról, mely első volt a villamos hajtásnak között, s melyhez megvolt a találmánya ’ is, hogy — ne rázzon. Ez a találmánya is ott veszett. A ricinus olaj rendszeres termesz­tése, a foszfát — az ösföld — alkalma­zása és kihasználása Puskás emlékét dicséri. Az akkor még szinte lakatlan, elha­nyagolt Florida félszigeten néhány évig ananászt termelt a forró sziklák­ba vájt, vakondtúrás nagyságú lyu­kakban. A második esztendőben már 40 ezer ilyen lyuk termelt számára egy-egy ananászt. Darabonkint egy dollárért vették New-Yorkban. öccsét, Albertet, aki felügyelt az ananászgaz­daságra, ott kergette meg fürdés köz­ben a tengeri tehén. Az utolsók egyike lehetett, mert azóta kiveszett ez a csoda-szörny. Mindenhez volt praktikus ötlete. A bécsi kiállításon, azt hiszem 1873- ban, Puskás Tivadar is Bécsben élt és ott ismerkedett meg egy Bossán nevű oajai bankárral, aki a legszebb bajai leányt Blitz Évát vette volt el feleségül és mint gazdag ember Bécsbe költö­zött, ahol folytatta a banküzletet. Az asszony oly szép volt, hogy főherce­gek igyekeztek megkörnyékezni. En­nek udvarolt Puskás is. Akkor szűk vi­szonyok között élt. Egy alkalommal azt mondotta a bankárnak, hogy a kiállítással kapcso­latosan nagy pénzt tudna keresni, ha yolna 300 forintja. Bankár barátja ezt szívesen fölajánlotta — ha jó az idea. Megegyeztek. Puskás a vasúti állomások mellett, nagy reklámtáblákkal • irodákat nyi­tott és azt hirdette, hogy aki maradni szeretne, de a vasúti jegye lejár, an­nak jegyét meghosszabbítja. Az egész világról, távol . s közel országok­ról odacsődült emberek között sokan voltak, akiknek hamar elfogyott a pénzük és mentek volna vissza, holott a jegyük még 2—3 hétig érvényes volt. Puskás ezek jegyét átvette,, va­lami kis kárpótlást adott és egy olyan vasúti jegyet, mely már lejáróban volt. Ezeket viszont azoktól szerezte, akik­nek még volt pénzük, szívesen marad­tak volna, de a jegyük már csak egy­két napig volt érvényes. Egy olyan jegy Páriába, Madridba, Londonba, Konstantinápolyba, Moszkva, Péter- várra sok pénzbe került s aki marad- i ni akart a jegy árának felét szívesen I megfizette, átvéve honfitársa jegyét, aki pénzhiány miatt kénytelen volt elutazni. Az üzlet pompásan sikerült és — az utóbb Budapestre költözött bankártól tudom — kétszázezer forintnál többet keresett Puskás. A szép bankáménak én is udvaroltam, de udvarolt neki Szohner Antal, a volt honvédelmi ál­lamtitkár is, aki még Bajáról ismerte a szép Évát, és udvarolt neki kelmesi Melczer Géza volt orszgy. képviselő is, Pedig az a szép asszony akkor már 53 éves, — de még mindig szép volt. Puskás Tivadar akkor már öt éve kint feküdt a kerepesi temetőben. 4 Nehezen vártam a másnapot, mert nagyon lekötötte a. lelkemet minden, amit az első napon Puskás elmondott. Reggel 9 órakor már nála voltam. Várt. Azt hitte, hogy nem jövök. Kel­lemesen lepte meg, amiktr mégis meg­jöttem. Mondanom sem kell, hogy is­mét estig ültünk együtt. Teljesen megértettem az egész nagy elgondolást, másnap-harmadnap pró­bát is tettem és megírtam a reggeli lapok közlései alapján, hogy miképen alakult volna ki a hírszolgáltatás előt­te való nap folyamán. Puskás ezeket elvitte haza Gráczba, ahol egy külön kastélyt bérelt a városon kívül a csa­ládja számára. Külön tehenészete is volt a gyermekei részére. IJgy volt, hogy két hétig pihen ott. De már har­madnap visszajött és azza) lépett be hozzám, hogy még aznap elkezdi a központ és a hálózat kiépítését. Te­hette minden aggodalom nélkül, mert a telefon-vállalat még az övé volt és így feltűnés nélkül drótozhatta be a várost. A központi irodának alkalmas helyet a Belvárosban a Magyar-utcá­ban béreltünk közvetlenül a Hatvatii- utca — pardon — Kossuth Lajos-utca mellett. Alig egy hét múlva már any- nyira voltunk, hogy mintegy 15 he­lyen ’rfh a város különböző ■ részein. — már hallható volt a központból elhang­zott szó. Odabent pedig lázasan foly­tak a kísérletek. Két szó okozott nekem akkor ál­matlan éjszakákat: — a vállalat, illet­ve ennek az előszóval elmondott új­ságnak a neve és — az egyes hírek elválasztása. Ma olyan természetes, hogy azt Telefon Hirmondó-nak neve­zik és az elválasztó szó: — más. El sem lehet másképen képzelni. Pedig nem volt olyan egyszerű. Az első terv az volt, hogy „Beszélő újság“ tesz a neve és ajánlottak ehhez hasonlót so­kat, míg végre Puskás elfogadta az én indítványomat és lett Telefon Hír­mondó. Megszerveztem a redakciót is. De azt hiszem hogy Bonitz Ferencen, a volt sajtófőnökön kívül már senki sem él, aki a Magyar-utcában is dolgozott, ö is onnan ment Fehérvárra napilapot szerkeszteni és akkor alakult Néppárt számára. Elköltözött már Déri Gyula, a helyettes szerkesztő, Vay Sándor gróf, aki értékesítette nagy nyelvtu­dását és a külföldi lapokat bújta.. A Rudas-fürdő melletti, ma az Asvány- vízüzemet magába foglaló házból vál­tottam ki, ahol valami primitiv asz- szony rabságában ólt. A zenei átvitel kísérleteinél boldo­gult Szapáry Pál gróf is volt a cim­balmával, mint egészen fiatal ember, aligha volt még húsz esztendős. Az első katasztrófa a Telefon Hír­mondót a zongora szállításnál érte. (Ftlytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom