Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-09-18 / 1095. szám
XXIX. évf. 1095 sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24. — P Negyed évre . 6. —>■ P Egyes szám 40 fillér. Eyyesületeli, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai féldton kapják 1932mgtembéH8 HIRDETÉSEK Egy hasáb szálas, m/m magas ser egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor éra 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szeri n A hirdetések dija mindenkor • lőre fizetendő Állandó hirdetőknek nagy kiflvizntny Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, múvélzet és sport terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA S*erkesztőség és kiadóhivatal; Budán, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 602-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg Nem mindennapi különös gondolatokat és érzéseket vált ki belőlem Magyarország Patronájának egyszerűen és igénytelenül álló fehér szobra a budai Lánchídfőnél, ahol mint az útmé- rés kiinduló pontja jelzi a mértföldek elejét, azt a zérus pontot, ahonnan Magyaröxszg útjait mérik. Innen Budáról. Nem lehet véletlen, hogy ezzel a szoborral Budát teszik az ország központjává. Véletlenek nincsenek. Egy nürnbergi professzor 50 évvel ezelőtt egyik nagy tanulmányában, amely „Világutak jelentősége a világ- történelemben“ címen jelent meg, már akkor megjósolta, hogy Középeurópa világközpontja lesz, fekvésénél, szépségénél és világforgalmi központúságánál fogva Budapest. A Duna és az élet két részre osztották ezt a várost. Baloldali része szívja föl, dolgozza föl mindazt, amit a magyar nemzet termel, és így a jelennek él, - jobboldali része őrzi a múlt hagyományait és e történelmi alapon építi a jövőt és rakja le az odavezető út köveit. A két ellentétes feladat rögtön harmóniába olvad, ha ezen az alapon fejlesztjük, építjük ezt a különálló két részt, amely együtt intézi a sokezeresz- tendős magyar nemzet sorsát. Amikor odaát a magyar orsrzág- gyűlés házában, kemény harcok közepette keresik azokat az Igazságokat, amelyek ezt a nemzett mai helyzetéből megváltanák, nem mindig állanak azon a történelmi magaslaton, amely nélkül nagy csapások után, az átalakuló világrendbe illeszkedve, a nemzet jövőjét biztos alapokra lehet ráépíteni. E nemzet bölcsei már az ősidőkben, a történelem előtti időkben rendkívüli elhatározásokra tudták bírni népüket. Olyan rettenetes csapások után, mint voltak azok a szörnyű harcok, amit az asszírok ellen kellett vívnunk és amelyekben elvérzett a magyar, Kisázsiá- ból Tibet alá vezérelték a nemzetet, hogy ismét erőt gyűjtsön és ezer évekig is lekötve tartották, hogy meggyarapodva, erőre kapva, jobb hazát kereshessen. Csak így történhetett, hogy mint a villám jelent meg az Európát rázkódtató nehéz történelmi napokban 1500 évvel ezelőtt Attila urunk és rátiport a porban fetrengő Európa homlokára. A nyugat nagy kalmámé- pe, a gótok fondorlatosán aláásták ezt a nagy birodalmat és fajunk \rtssza- özönlött Ázsiába, hogy a Kaspi-tó partjáról 200 éves pihenő után Európára zúdítsa az avarokat, akiknek uralmát csak nagy Károly hatalmas birodalma tuddta megtörni. Már ekkor érezte és tudta a magya memzet minden vezére, hogy ennek a turáni népnek jövendő hazája a Duna és Tisza köze lesz. Valami ősi ösztön hajtotta a turáni népeket ide és nem Indiába, mint a többi vándomépet. Apró rajokban idecsaptak a kunok, a jászok, a besnyők, hogy lovaik patáival porhanyltsák ezt a földet, vérükkel áztassák és termőképessé tegyék a magyarok számára. Történelmi nagy elhatározásra volt szük- ségség, hogy a Kis-Oroszországban uj hazát talált, Kiewben székvárost épített országából, 150 éve® ottlét után, újra vándorútra kelljen a magyarság és visszaszerezze az ősei által oly sokszor birtokolt területet a Kárpátok ölén. Azt hiszem ez az ország, ez a nemzet most is ilyen nagy elhatározások előtt áll és a nemzet vezérelnek bölcsessége dönti el jövendőjét. így ahogy vagyunk nem élünk meg. Véreink szétszóródva, ősi birtrokon idegen igát nyögnek. Világuralomhoz, nagy nemzeti szabadsághoz szokott turáni népünk ezt nem bírja el. Elsorvad tőle és önmagát emészti, önmagát marja és tiporja. Nemzetalkotó, országfenntartó nagy képességeink ilyen világtörténelmi órákban nyilatkoznak meg leginkább. Hivatott vezéreink bölcsessége megtalálta a jobb jövőhöz vezető utat, a tatárjárás, és a török hódoltság után, — és a hivatottak a vezérek, akik ma intézik ennek a nemzetnek a sorsát, vagy akik most akarnak dönteni a jövője felett, bizonyára látják maguk élőt azt az útat, amely a biztosabb jövő felé vezet. Egy emberöltő alatt ez a nemzet mindig kihverte a sorscsapásokat és a történelmi fordulatot most az a körülmény jelenti, hogy a régi alapokon nem tudjuk megtalálni a megoldást. Amíg Európa közepén Magyarország volt a kenyértermelő terület Európa számára és ha megtermett a búza nálunk, jólét áradt szét az országban, de megélt Európa is. Az utolsó emberöltő í alatt nagyot fordult a világ Délame- rika mérhetetlen síkságain, Északamerikai végtelen preirein, Kanada óriási nagy területein, olcsó munkabér mellett, a legfejlettebb géptechnikával gabonát termelnek. Ebben a versenyben le kellett maradnunk és ez az egyetlen körülmény az oka a mi gazdasági válságunknak és nem egyedül a világválság. A magyar búzának nincsen értéke. Jólétadó értéke nem lesz már soha. Ez a történelmi tény, amelynek irányítania kell azt az uj gazdasági rendet, amely a magyarságot élteti és fenntartja. Ezen fordul a jövőnk. És megint nem véletlen, nem emberi számítás következménye, hogy egy emberöltő óta a magyar nemzet termelte ki önmagából a föld mélyét kutató, a föld belsjét már ismerő tudós gárdát, mely ma az egész világon vezet, tengeren innen és tengeren túl,' amely uj energiák után kutat és a föld mélyén szunnyadó erőket fogja be az emberiség szolgálatába. Magyar geológusok fejlesztették a mélyfúrást tudománnyá és művészetté, amely mellett eltörpült az angol mélyfúrások tudása és amelynek művelői, ezek a magyar földből kisarjadt zsenik, Amerikában, északon és délen, Ázsiának déli részein csodálatos eredményeket értek el. A nemzetek gondviselése úgy határozott, hogy ez az áldott föld, ahol a magyarság él, olyan mérhetetlen erőiorrása legyen a haladó emberiségnek, amelynek párja nincs a világon, mert ahol ezt a földet megfúrták, ott toronymagasra buggyant ki az a túlhevített gyógyerejű víz, amely nemcsak gyógyít, de olyan hőfokot hoz magával, a vele feltörő földgázon kívül, amelyet mai tudása mellett az ember át tud változtatni villamoseröre, fel tud használni fűtésre és igy módjában áll a gazdasági termelésnek olyan uj módját vinni ele a gazdasági életünkbe, amely Magyarországot ismét Európa kenyértermő területévé avatja. A szén alig száz éve uralja az ipart Ez egyik rákfenéje Budapestnek. Valami ránk maradt átok ez a dud- va a múltból, a mikor senkisem hitte, hogy itt a Duna derekán, az Alföld peremén, Közép-Európa metropolisa épül föl, Európa kenyéradó konyhakertjében, Magyarországon, hogy fenntartója, megmentője legyen az őskul- turáju magyarságnak. Pozsonyban nem ismerték a dudvát. Az rendezett királyváros volt. Budán a törökhódoltsság után nem volt udvartartás és — elszaporodott a dudva. Az Intéző körök dédelgetik. Nem irtják. Látom odaát Pesten is, hogy az üres telkeken milyen rettenetes módon elszaporodik a dudva. Mindenfajta undok féreg, csúszó-mászó bogár» egér, patkány, kóbor kutya ott lapul meg. A budai hegyvidéknek valóságos csapása. A villatulajdonos hiába irtja a kártékony bogarat, hernyót, férget, ha a kerítésen túl, városi külterületen vidáman burjánzik a dudva. Valóságos meleg ágya ezeknek. Nem tud ellene védekezni a kertész. Elpusztítja a gyümölcsöt, a kerti veteményt, virágot. És csúf, ronda, utálatos. Búvóhelye még a betörőnek is. Ott les, ott kémlel. A túlburjánzott dudva takargatja, védi. Minden kórság, piszok, szemét ott gyülemlik össze. Budán még a népes utakon, a járda szélén is megtűrik a dudvát. A Vérmezőn irtják, de az Attila-utcában nem. Talán a közéletünk is azért fajul el, és aligha tarthatja 'uralmát, mert a tudomány már jósolja a földben elraktározott készletek fogyását, amit a szénuzsora igyekszik kihasználni. A szenet fel fogja váltani a föld mélyéből feltörő forróvíz, amely olcsóbbá, szebbé teszi életünket. A forróviz átalakítja egész gazdasági életünket és a magyar Alföld beláthatatlan gabonatermő területeit szőkébbre szorítja, hogy helyt adjon annak a kertgazdaságnak, amely télen, nyáron tud majd zöldségféléket termelni, olcsó áron, hogy eláraszthassuk vele Európát. A nagy gabonaraktár és kukorica- górék helyett üvegházikat épít majd, különleges nagy üvegházakat, ahol megterem a virág és minden olyan primőr, aminőket ma keres az emberiség, mely a hustáplálkozásról készül visszatérni az ősi növényevésre, gyümölcsre, a zöldségfélékre, amivel szebbé teszi az életét és önmagát. Ma rengeteg pénzt küldünk ezért külföldre. Nálunk vadon megterem az erdőkben a sokféle kiváló gombafaj, amit szívesen vásárolna a külföld. Hátha még nemesítve üvegházakban termesztjük. Gyümölcsünk ízét zamatját nem éri utói más ország gyümölcse. A kanadai alma messze elmarad a miénk mögött. A nagy terv ugyanis adva van. Ezek a mélyfúrások- azt a szükresza- bott gondolatot, hogy Budapestet tegyük fürdővárossá > és idegenforgalmi világközponttá, a mélyfúrások révén rendkívül kitágult, mert egész Magyar- ország ontja magából a gyógyító forró vizeket s igy a fürdővárosból, fürdő- ország lett, ahol az északi népek keresnek majd gyógyulást, építenek nemzeti kórházakat és szanatóriumokat és már a közeljövőben talán százezrével özönlik ide az idegen, hogy betegségétől szabaduljon, amihez három nagy tavunk: a Balaton, a Fertő- és á Velencei-tó adják az utókúrát. De vonzani fogja őket ide az is, hogy itt kapja a finom ételt — megismétlődik a régi mondáss: Extra Hungária non est vita! — és jobban, olcsóbban meg él, mint bárhol másutt a világon. Budapest szépségének hamar hire megy, ez lesz a jókedv városa, mulatni tud a magyar, tudományos kincseink- értékesek, muzumaink érdeksek, egyetemi órvostanáraink világhírűek és minden betegségre van gyógyvizük, abban az ősgyógyszer: a thorium. Nincs ennek párja sehol a világon. Az lesz az uj honalapító, aki biztos kézzel végrehajtja a magyar gazdasági rendnek ezt az átalakulását. Dubonal Pál. mert megszoktuk a dudvát. Rossz példa. Rossz tanácsadó. Okvetlenül szükséges, hogy akadjon a városházán hamarosan ember, aki hadat üzen a dudvának. Szorítani kell a telektulajdonosokat, hogy beépítetlen telkeiket rendezzék, egyengessék és tiszta fűmaggal vessék be. Engedjék át azt a gyerekek számára játszótereknek. Vagy engedélyezzenek oda árusító bódékat. Csináljanak ott helyet a piaci árusoknak. De a dudvát ki kell irtani. A város járjon elő jó példával és minden közterületen, bent a városban és a külső részeken a legszigorúbban irtassa a dudvát. A városi kertészet lesz érte hálás. Elrettentő szigorral kell ezt a kérdést kezelni. Közegészségügyi fontos kérdés ez. Tűrhetetlen állapot a világvárosban. Hát még a fürdővárosban. A járda szélén futó földes részeket vessék be fűmaggal. Nem baj, ha letapossák. De ne engedjék oda a dudvát. Az falusi jelleget ad a városnak. A városi politika egyik legerősebb pártjának a hivatalos lapja is szóvá tette legutóbb ezeket az állapotokat és annak írásából vettük az alábbiakat: Külföldön a villamos kalauz büntetőha- tóslgi közeg Is, ha az utas papírt, vagy egyéb szemetet ejt a padlóra, a kalauz azonnal megbírságolja. Angliában csak egy üres gyufaskatulyát dobnak el az utcán, a rendőr már is bünteti a szemetelik, Budapest főváros utcáinak képe néhány év alatt j sokat változott, sokat javult, de rosszabbodott a városból kifelé vezető utcáknál, tereknél és főleg a külső részeken. Óbudán igen sok utca nincs még csatornázva és a lakásokból kifolyö és az utcán felgyülemlő káposztalé, tésztalé és szennyvíz-tócsákban Játszadoznak a gyerekek. A szennyes lé förtelmes bűze utcákat jár át s messze környéken megfertőzi a levegőt. Közvetlenül a bécsi országút óbudai szakasza mellett fekszik az egyik téglagyár munkástelepe. Az a külföldi, aki autón száguld Budapestre, a magyarok világszerte propagált fürdővárosába, joggal képed el, amikor a munkástelep mellett robog el autójával, A nyomorviskók előtt az ország- utmcntl árokban szurkoskezü, maszatos arcu, rongyos ruháiu gyerekek fürödnek az árok gödrében összegyillemlett bűzös szcnnylében, Óbudának külön nevezetessége a Császárfürdő parkjától a hajógyárig elhúzódó Választás előtt? Lehetséges, hogy az események oda fejlődnek és azt a választ adják erre a kérdésre, hogy —■ igen. Mindenesetre el kell készülnie a budai polgárságnak is arra, -hogy egy közeli választás esetén a nemzett és polgári gondolái jegyében olyan állandó rend megteremtését segítse elő, amely lehetővé teszi az ország pénzügyeinek rendezését, ezzel kapcsolatban a gazdasági termelés uj rendjére való áttérést és a ma már szinte uzsoraszerűen fellépő különféle kartellgazdálkodás letörését. Minden választó tartsa szem előtt, hogy ebben a verejtékes haláltusában, amit ez a nemzet folytat a fennmaradásáért, sem pártérdeket, sem személyi ériekeket nem tolhatunk nemzeti létünk elé, semmiféle kicsinyes szempontnak a választót befolyásolnia nem szabad, akármilyen tetszetős alakban terjesztik eléje, bármilyen nagyra fújják is fel azokat az eltörpülő és a nemzet további életében számot nem tevő eseményeket és célokat,- amelyek nálunk a pártélet révén a kedélyeket és a politikai állásfoglalásokat befolyásolják. A társadalomnak polgári berendezkedése még nem élte magát se túl, se le, fejlődésképes s így legalkalmasabb arra, hogy a nemzeti kereteket betöltse. A választópolgárnak nagyon komolyan kell most foglalkoznia a szavazása révén beállható politikai következményekkel, le kell hántania magáról a napi élet által kitermelt kicsinyes felfogásokat, hogy történelmi időkhöz méltón, csak olyan eszméket, terveket, célkitűzéseket támogasson, amelyek a nemzet életét új biztos alapokra lektetik. Most nem Politikai kalandokról van szó, hanem a magyarság fennmaradásáról. Adjja! a magyarok Istene, hogy e. nehéz órákan ez a sokat szenvedett nemzet megtalálja a maga hivatott vezéreit és a szebb jövőhöz vezető utat. Ezerötszázéves évfordulója lesz 1933- ban hogy Európa földiére dobbant Attila urunk lába és megremegett ettől a dobbanástól Európa vénhedt teste. Egész Ázsia A hires budai baracknál jobbizü alig terem Európában. Szőlőnk világhírű volt. De minden gyümölcs megterem a budai hegyekben. Mégis alig értékesíthető, hacsak nem a budapesti piacon, ahová kosarakban hordják be. Waggontételekben már lehetetlen árusítani. Ezzel nagy jövedelemtől esnek el a hegyvidék gazdálkodói és az ő nagy érdekük, hogy kellő szervezkedés mellett olcsón még többet és értékesebbet termeljenek. Budapestnek olcsó és kitűnő gyümölccsel való ellátása is követeli, hogy a termelők kellő figyelemre méltassák a Gyümölcstermelők Orsz. Egyesülete felhívását, amlyet az alábbiakban ismertetünk: Az a szomorú sors, amely a magyar földet érte, katasztrófális jövedelemcsökkenést eredményezett és igy hatványozott cselekvésre vagyunk kényszerítve, giaknddunapati szakasz, ahová évek óta a szemetet és a szénport szokták lerakni. Ha egy kis déli szél kerekedik, Óbuda utcáit valóságos szemét- és szénporeső lepi el. A Miklós-téri városi házak közelében áll az egyik cukorgyár. Elviselhetetlen az a kellemetlen illat, ami a cukorfőzés idején a gyár területéről kiszáll. A nyers cukor, a melasz nehéz, kellemetlen égett szaga napokra beszívódik az utcák házaiba. A városi házak több lakóla emiatt kénytelen volt el is költözködni Óbudának erről a részéről. Lágymányoson a tó lecsapolása sürgős, mert nyáron a mocsaras víz gylijtőcsator- hája minden szennynek és tenyésztelepe a veszedelmesen mérges szúnyogoknak, melyek még a Gellét-hegy lakóit is elüldözik. A Gellérthegy oldalában éjszaka nyitott ablak mellett a légyfogó háló alatt kénytelenek aludni az emberek, mert ezeknek a mérges szúnyogoknak a csípése sem egy esetben súlyos komplikációt okozott. készül ezt a világeseményt megünnepelni. Törökország jár elől az Attila-kultuszban és magyar tudósokat 'hívott meg, hogy Attila emlékét megörökítsék. Nálunk Zajti Ferenc és Medgyaszay István az Attila- kultusz hivatott előharcosai, de sajnálattal nélkülözzük az állam és a főváros megmozdulását, amely Attilához méltó módon ünnepelné ezt a világraszóló évfordulót. Mi nem tagadhatjuk meg Attilát, mi nem bízhatjuk az ő nagy ünnepének rendezését más néekre, ebben nekünk kell előljárnunk. Indiában, Tatárföldön, a Kaspi-tó mentén élő népek mindannyian készülődnek erre az ünnepre, csak ezen mi magyarok állunk majd mint nézők az utolsó sorokban? Fontot dátum Buda életében 1777, mert akkor kezdték meg a város éjjeli világítását. Nyolcvanhárom évvel előbb 1694- ben azonban még órája sem volt Budának, dhogy azt Palm János udvari kamarai tanácsos nagy megütközéssel megállapította. Budára is ráférne egy központi vásár- csarnok, hogy időt és pénzt takaríthassanak meg a budaiak. Most a szénatért piacot rendezi a város és valósszinüleg hasonlóvá teszi a Krisztina-köruti piachoz, amely épen úgy nem illik a körútra, mint ahogy ez nem fog Uleni a Szénatérhez. Ott van a Batthány-téri pompás vásárcsarnok, azt kellene Buda Központi Vásárcsarnokává fejleszteni. Teljesen érthetetlen, hogy a város nem találja meg a módját és hogy a szükséges kedvezményekkel és célszerű rendeletekkel ezt a vásárcsarnokot nem tudja életképessé tenni. Közvetlenebbül áll a Duna mentén, mint a pesti Központi vásárcsarnok és a felülről halóval érkező piaci árú itt hamarább talál piacot, meghagyva az alulról lövő árúk számára a pestit. A megoldás nem oly nehéz. Korlátozni kell a piaci árusok számát Pesten és kedvezményt kell nyújtani a budainak. A budai oldalon, főleg az északi részen fekvő községek termelőit csak a Batthyány-téri központi vásárcsarnokba engedjék kirakodni, olcsóbban, mint Pesten és bizonyos napokon kizárólag Budán kellene engedélyezni olyan idényáruk kirakását, amelyek eddig csak Pesten voltak kaphatók. Ezzel divatba hoznák ezt a budai csarnokot, a mely ma üresen áll és nem szolgálja azt a célt, a miért épült, pedig a egyetlen vásárcsarnok Budán. zattartul áll olyan termelési ágazat, amely kellő szervezettség és irányítás mellett igen nagy jövedelmet biztosíthat nemcsak a termelőknek, hanem ezen keresztül az államnak is. Akkor, amikor a termelőnek minden fillérre szüksége van, nem nézhetjük tétlenül, hogy ez a nagy horderejű gondolat, amely a szakszerű gyümölcstermelésben rejlik, nélkülözze e szakszerűséget. Tudott dolog, hogy a magyar gyümölcs ízben és zamatban világviszonylatban Is első helyen áll és eddig mégis elviseltük azt, (hogy a magyar gyümölcs mennyiségileg alárendelt szerepet játszott a külföldi piacokon. Nem nézhetjük közömbösen, hogy Magyarországra több gyümölcsöt legyünk kénytelenek behozni, mint amennyit klviszünk, akkor, amikor éghajlati és talajviszonyaink révén országunk határozottan hivatva van arra, hogy a kivitelre szánt gyümölcsmennyiséget megsokszorozza. Miért kell a szervezkedés? DUDVA Gyümölcstermelők szervezkedjetek I Nehéz napok
