Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-10-20 / 1061. szám
Budai Napló 1931 októb'er 20 KI mint magnál , _ MAIIK ÖDÖN Alapítási óv 1874 vet, úgy arat, jobbat sehol MAUTHNER sem kaphatl iragtsi melő és magkeres- kedelml részvénytársaság Telefon: 463—65. A U THNEBÉK, BUDAPEST. _ MAUTHNER MAG Központ: VII., Rottenbiiler-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. i Ferenerendieft templomával szemben. SZENT Get térj GYÓGYFÜRDŐ Vlzgybgylnt é * e t, hullám- és napfurdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet Lajos volt országgyűlési képviselő. Csatlakozását e mozgalomhoz bejelentette számos asztaltársaság és a hegyvidék több gazdasági szervezete. Kellő rutinnal bíró szervező kezében rövid időn belül vezető párttá alakulhat ki, mint ahogy a harcos, helyi érdekű szervezetek Budán mindig beváltak,! amit a Szubadpolgári Kör nagy eredményei bizonyítanak. A Budai Napló megszervezte az ösz- szeköttetéseit ezekkel az új alakulatokkal és a maga független, minden párt kötelektől mentes, magasabb álláspontjáról figyelve az eseményeket — számol be ezentúl lietenkint Buda polgárságának ez újabb szervezkedésekről. gainak adminisztrálására. Hétezernél több magánügyet intéz, mozgat, biztat és sok választójának intézte el már sikerrel az ő, vagy családja ügyét. A magánérdekek kielégítésére közérdekű kérdéseket tud felszínen tartani — ért a társadalom sajátos csoportosításához —, de büntetni is tud. Aki nála a fekete listára kerül, akár ki is vándorolhat Budáról, legyen még oly magas állású egyén. Természetes, hogy a nagytömegű magánügy intézése révén neki is van — az elégedetlenekből alakult —* ellenzéke* de meg tudja gátolni, hogy az kellően szervezkedjék. A pártiroda már erősen dolgozik és a terv az, hogy egész Budát egy táborba egyesítse. De szervezik Buda polgárságát a baloldali szélsőségek ellen egészen új emberek, mint a Magyar Polgárok Szón vétségé. Ennek a szervezetnek élén dr. Nagy Lajos áll. összejöveteleit minden csütörtökön este tartja a budai Vigadó földszinti éttermében. Tábora állandóan növekszik. Hasonló célt szolgál a Budai Iparosok Szövetsége is. Gazdasági irányú szervezkedés a Kál- lay Miklós által tervezett Gazdasági Párt, mely a Ketter-féle lágymányosi vendéglőben rendezi találkozóit és a gazdasági téren mozgó budai vezérembereket igyekszik tömöríteni. Az Egységes Községi Polgári Párt tagjai közül többen — jelentékeny egyéniségek — vettek már részt ezeken az estéken, hogy a párt volt vezérét, Kállayt támogassák. Nagy jogosultsággal bir a budai komoly, a speciális budai kérdések iránt előszeretettel biró polgárságnak az a tekintélyes része, amely abban a meggyőződésben él, hogy Buda természetadta kincseinek, gyógyvizeinek feltárása, az ezek révén várható idegen- forgalom — országos érdek — s amely külön budai tömörülést, szervezetet, esetleg Budai Pártot óhajt és a most meginduló mozgalom révén ez ti meg is akarja teremteni. Ezt a régi ke- I letű, de új szervezkedést szolgálja ma-1 gas nívón tartott előadásaival a Hollós Mátyás Társaság és a Gazdaságvédel'j mi Társaság, de politikai téren támogatja a Tisza István Társaskör tagjainak Budán lakó csoportja, Hennyeyl Vilmos ny. államtitkár és Horánszkyl CLn.ka.ra - Budapest Irta: Vákár P. Arthur dr. min. bizt. korm. főt. Két nemzeti lobogó testvéri ölelkezése hirdette, hogy ünnepe volt a magyar népnek. A török félholdas lobogó mellé simult a magyar nemzeti trikolor, mintha két testvér ölelkezését szimbolizálta volna. „Keleten nőtt törzsöké fánknak“ — mondhatja mindkét nemzet. De a közös törzs ágainak és gyümölcseinek életadó törzsét a történelmi idők folyamán nemcsak a természet táplálta, de gyakorta önvérünkkel öntöztük, mert a történelmi elrendeződés úgy akarta, hogy a két testvémemzet, két világrész küzdelmének centrumába kerüljön s két világfelfogás ütközzék meg egymással! a testvérek vére hullása árán. A történelmi idők véres korszakai lezárultak, a lőporfüstös kulisszákat széttologatták s századok óta, századok múltán, — testvérként állunk egymás oldalán . |! Aki volt valaha a csodásán varázslatos Aranyszarv öbölnél, vagy őszi alkonyatkor elmerengett a sztambuli híd korlátjai mellett, annak képzelete a pesti Dunapartot s a gyönyörűséges budai oldalt kereste, ahol a királyivár tüneményes pompájában átível az ősi Citadella - felé, hogy a világ két legszebb látványossága párosuljon egymással: Sztambul—Konstantinápoly, Buda—Budapest. Aki ott volt valaha Rodostóban, Rákóczi, Mikes elárvult sírjánál, az a Márványtenger partjai mellől gondolatával felkeresi Gül-Baba budai rózsaligetes sírját s a két kép lelki szemléleténél úgy érzi, mintha messze távolba szakadt két testvér sírhalmánál áldozna az örök emlékezés oltárán. Azután Ankara, Budapest, két testvér főváros írta be nevét a történelembe. Az egyik testvér nevében Ke- mal pasa, a másik testvér nevében Bethlen István gr. írta alá és pecsételte meg azt a testvéri-barátsági szerződést, amelynek, — a vérség jo- j gán — örökérvényűnek kell maradnia az idők végtelenségéig. Most Izmed pasa, miniszterelnök és Tevfik Rüsdi bey külügyminiszter Budapesten voltak, hogy a magyar fővároson keresztül testvéri üdvözletei küldjenek a magyar népnek, amiért a két testvémemzet két nagy fia, Kemal pasa és Bethlen István, megnyitották az új történelmet a két testvérnemzet számára. A legújabb kor, történelmének emlékei foglalták aranykeretbe azt az ünnepséget, amelyet a két török testvér érkezése jelentett nekünk, magyaroknak, mint jelentett Abdul Kerim és a magyar nemzet;, ifjúságának ölelkezése, amikor a díszkardot a magyar küldöttek átadták a hős török vezérnek, mint' jelentett Abdul Hamid, aki a Corvinákkal örvendeztette meg a tradícióihoz ragaszkodó magyar nemzetet Azután pedig a kuruc bujdosó magyar vitézek porladó hamvainak hazaszállítása Rodostóból, amikor a Szent Sírokat őrző török testvérek felzokogtak, a mi kettős ünnepünk örömére. Itt pedig, itthon, a történelmi Buda, ahol a rózsák atyja, Gül-Baba alussza örök álmát, hogy zarándokhelye legyen és maradjon a nagy világ tengernyi muzulmánjai számára. Ankara, — Budapest, mintha egy évezredes közös törzsnek hajtása volna s alatta és. körülötte és benne: a két testvérnemzet tradíciói, csodás múltja és biztató jövője. Ankara, Budapest legyen,- uferadion az idők végtelenségéig két geográfiai stáció, ahová kölcsönös lelki vágyaink úgy sóvárognak, mint testvér szíve sóvárog a jó testvér portája1 után. A testvéri barátsági-szerződés ' legyen egy „örök vízummal" ellátott útlevél, amely arra kötelez minket ’ kölcsönösen, hogy örömben, búbánatban felkeressük egymást, hogy életünk országútiét testvéri harmóniában járjuk a közös történelem óvatósságra oktató, de egyben biztató útmutatása szerint. RUDAS Fürdő radioaktiv hőforrás 602- ÉS KÁDFÜRDŐ <30 FEDETT USZODA Kegyelmet a Rózsadombnak A most különös fcjlőJésnek indult Rózsadomb sorsa a közlekedés lehelő .égető! fiig4. Erre vonatkozik dr. Nádas Bélá- n.tk, a Rózsadombi Egyesület agilis főtitkárának alábbi jelentése: Beszüntetik a rózsadombi 17 számú autóbuszjáratot, legalábbis a városi takarékossági bizottság javaslatában beszüntetését indítványozza. A Rózsadombi Egyesület, mely negyven év óta dolgozik kitartóan a Rózsadomb és környéitc fejlesztésén és szépítésén, a Rózsadomb és környéke lakosságának legerélyesebb tiltakozását jelenti be az autóbuszjárat besztin-j tetősének eszméjével szemben. Öt évi harc után indult meg a Rózsadombnak ez egyetlen közlekedési eszköze: csak két éve annak, hogy közlekedik, s azóta egész utcasorok keletkeztek és épültek be, még a helytelen vonalvezetés s egyéb hiányosságok és a mai szomorú gazdasági viszonyok dacára is. Az autóbuszüzem is közüzem és így deficites vonalát is fenn kell tartania közérdekből, városfejlesztési, lakáspolitikai, közforgalmi és egyéb szoci- ciális okokból. Nem lehet egyedül döntő szempont a rentabilitás kérdése, mert a takarékossági bizottság jelentése szerint a 17-es járatra cca. 110.000 pengő a ráiize- tés. Adókban és munkaalkalmakban pedig a beépítés és benépesülés folytán sokszorosan megtérül ez az összeg. Számtalanszor kifejtette már az Egyesület a rózsadombi járat deficitjének eltüntetésére, sőt rentábilissá tételére vonatkozó javaslatát. Rámutatott arra a tapasztalati tényre, hogy mennél hosszabb, mennél több átszállási lehetőséget nyújt, mennél sűrűbb és mennél jobban alkalmazkodik az illető vidék speciális közlekedési igényeihez valamely járat, annál rcntabilisabb. Kizárólag a kellő meghosszabítás folytán váltak idő után rentábilisukká az 1., 3., 5, és 15- ös járatok is. Ezt a meghosszabitást kéri mindenekelőtt a Rózsadomb is: a Rózsadombon a Vérhalom-térig, a pesti oldalon a Berlini téren át a Liszt Ferenc térig, majd idővel a Blaha Lujza téren és Tisza Kálmán téren át a Baross térig, illetve a Keleti pályaudvarig, harmadsorban a budai oldalon a Széli Kálmán téren át a Délivasú tig. Ideális vonallá válnék így a rózsadombi járat, összekötve így egymással közvetlenül mindhárom pályaudvart, számos színházat és egyéb más középületet is, átszelve egyben a legforgalmasabb városrészeket. Közlekedés nélkül nincs fejlődés. viszont fejlődés nélkül nincs rentabilitás. Előbb kel! megteremteni a jó és olcsó közúti közlekedést és csak azután lehet beszélni fejlődésről és rentabilitsáról. A takarékoskodásnak sem lehet végcélja minden fejlődés megölése, oly városrészekben. amelyek — miként a Rózsadomb, — idegenforgalmi és fürdővárosi szempontból is jelentősek. KIRÁLY-FÜRDŐ fpltlttl 1556 lan KARA MUSTAFA buhl h» Budán, II., Fő-utca 84. >z. fnkne azéns“™» »««ront. »zéa.avn, “U lUllUu me«e*. szénsavas klótnátriumot-------------— es magnéziumot t ä r t & I m ázó hévvlz köszvény, csúz-, bor- és csontbeteg- segeli, fémmérgezés, máj-,lép-, méh-, hugyhólyagbántalmak, gyomorhurut “ síhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: • • • • reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2—7. ________________________Juókúra Mar gitpark KÁVÉHÁZBAN II., Margit-krt. 1. Kurina Simi muzsikál Szombat és vasárnap délután a Xízsní/~Xougorodí JbaCatajka ßlnfversenye* Michailov Michail vezetése alatt Teljesen uf vezetési Külön termek díjtalanul <47> BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN ESTE Á N C Elsőrangú koncert- és tánczene Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és pormentes levegő. Este kétféle menü 3 és 5 pengős. Déli menü 2.50 Asztalrendelés: A. 528-48 Zugligeti „Semmering“ panzió olcsó egy- és kétágyas szobák, hideg, meleg folyóvízzel, központi fűtéssel, szeptember 5-től napi 3 pengőtől A pengőig, fürdőszobák, nap- és légfűrdők. Légcsőbetegek részére I igéző helyek. Pormentes, tiszta hegyi levegő. Hónapos szobáknál ármérséklés. 81-es villamos megállóhely, Zugllgetl-út 19. sz. Tel.: 644-27. A üzaranyas budai pille In»: Móra Ferenc A nemrégiben megjelent legujabl magyar lexikonban a pillékről is sz< esik. Az ismertetésben meg van em lítve a Valéria orbicularis nevű ritk; pille-faj is, mint a budai hegyek spe cialitása. Hát én ezt a Valeria-ügyet megel lenzem. Úgyis, mint minden hiábavaló ságok tudora, úgyis, mint szegedi em bér. Először is ezt a Valériát nem hívjál Valériának. Mikor a Pallas-lexikon t betűje készült, akkor meg úgy hívták mert azt hitték, hogy a Valeria-pillél közé tartozik. Azóta azonban önállósí tották és lett belőle Oxytripia. Ez alat a név alatt aztán olyan érdemeke szerzett, hogy megipszilonosították é most Oxytrypia orbiculosa a becsiile tes neve. Lehet, hogy mire a Révai lexikon V betűje elkészül, akorra meg kapja a harmadik ipszilont is. Igaz hogy ő minderről nem tud semmit, d< az: nem baj. Ha az emberek felül is sol mindenféle intézkedés történik a meg kf.rdeiZésük nélkül- a pillangók is visel lék el a sorsukat türelemmel. Amint nogy nem is igen tud róla senki, hog' a pillangók valaha zokszót ejtette! volna. Különben van az Oxytrypiának ma gyár neve is: Körjegyű ardóc. De há ez még gorögebbül van, mint a tudó mányos neve és erre nyilván mé úgyse ért. Körjegyünek azért kör jegyű, mert a felső szárnyán, a min denféle „sáv“, „szalag“, „hullámvonal“, „nyíl folt“ közt a „középtér“-en „körfolt“ is található. Hanem, hogy mért ardóc, azt én sem tudom. Azt csak az öreg Frivaldszky tudta, ha tudta, aki a hatvanas évek elején adta ezt a nevet hősünknek. Hőst mondok, mert az Oxytrypiának olyan kalandos históriája van, aminek nincs párja a pillangó-történe- lemben. Van abban harc, háború, munka, diplomácia, de még szép asz- szony is. Az Oxytrypia orbiculosa első példányát 1798-ban fogták Szeged környékén. (Azért van nekem jussom ebbe a dologba beleavatkozni. Meg kell védenem a városom dicsőségét. A „szegedi kormány“-t kínáltuk Budapestnek, de nem kellett neki. A szegedi pillangót most már azért se adjuk oda.) Hogy, hogyse, a lepke, amely még akkor névtelenül libegett a világűrben, Koy Tóbiás budai entomológus- hoz került. Koy Tóbiás ugyan bécsi ember volt, aki az udvari kamara pénztárosának i került Magyarországra, de azért mégis ő volt az első magyar ember, akinek rovargyűjteménye volt. (Abban az időben a szittyáktól nem is lehetett ilyen bolndságot várni.) Az öreg német ür- gette-forgatta a selyem pillénél valamivel nagyobb, de sokkal gracilisabb, sötét tarka szegedi leletet, de nem tudta, melyik skatulyába szúrja bele, mert ilyent még sose látott. Nem talált hozzá hasonlót a szakkönyveiben sem. Más bogaras ember, akivel összeülhetett volna tanácskozni, nem találtatott a magyar korona országaiban. Kapta magát, kiküldte a csodát Erlangenba, tudós barátjához, Eugen Johann Cristoph Esper-hez, aki teológusból lett muzeum-igazgató és hatkötetes könyvvet írt Európa pilléiről. Ez az Esper vezette be a mi lepkénket az irodalomba, adván neki vezetéknevet, keresztnevet és beosztást, amint az megillet egy beérkezett pillét, akinek még az a jelessége is megvan, hogy nincs belőle több, csak egy. Hogy az erlangeni tudós milyen csoportba, milyen családba és milyen nembe sorozta be Szeged reprezentánsát a pillangóvilágban s hogy hatvan éven keresztül hogy disputáltak össze az atyafiságán azok a Hfsz.-ek. Led.-ek és Staud.-ok, akiket a lepké- sek úgy tisztelnek, mint az evangélis- i tákat, az miránk, közönséges halandókra nem tartozik. Nekünk elég any- nyit tudnunk, hogy az első Oxytrypia baj nélkül hazaérkezett Erlangenből, Koy Tóbiás külön dobozt készíttetett neki s vigyázott rá, mint a szeme fényére. Az ő halála után Frivaldszky birtokába került az unikum, attól megvette a Nemzeti Muzeum s ott már régen megünnepelte a százéves jubileumát is, ha el nem felejtette. Történt azonban 1847-ben, hogy MerkI pesti evangélikus tanító a Városligetben fogtt e£y Oxytrypiát, lévén ! a kezdő bogarászoknak olyan szerencséjük, mint a kezdő kártyásoknak. Persze nem tudta, szegény feje, hogy mit talált s begombostűzte a kincset a káposztapilléi, meg a szenderei közé. I Ott látta meg egy jószemű pillekeresr kedő, Kindermann Albert, aki éppen akkor jött meg otöszországi gyüjtő- utjáról, hozván magával egy láda csudaszép orosz pillét, meg egy csudaszép orosz asszonyt. Kindermann rögtön ráismert az addig csak szakkönyvvekben látott ritkaságra, de jó üzletember létére nem kapott rajta mohón, hanem válogatott még hozzá egy-két közönséges pillét s akkor cserét ajánlott a tanítónak, néhány fémes ragyo- gásu orosz Plusá-t. Ä naiv MerkI kapott az üzleten, Kindermann hazavitte az Oxytrypiát s néhány hét múlva el is Ígérte egy bécsi gyűjtőnek tíz aranyért. S a városligeti Oxytrypia ki is vándorolt volna Bécsbe, ha közbe nem lép egy magyar gyűjtő, Praz- novszky Ignác. Praznovszky tulajdonképen ur volt, gavallér magyar úr, módos pesti ügyvéd, a Károlyi gróíok ügyészei — de szenvedélyes entomológus is, • nemcsak szép asszonyok, hanem szép pillangók kedvelője is. (Hiába, negyvennyolc felé járt az idő, a nemes urakat is kikezdte már a tudományos métely.) Ez a szenvedélye tette barátjává Kinderman- nak, akinek házához járatos volt s ez i ejtette kétségbe, mikor meghallotta, I hogy Bécsbe akarják vinni a második I csuda-pillangót. Mindjárt megajánlotta | érte a tíz aranyat ő is, de a kereskedő a bécsi üzletfelével való megállapodásra hivatkozott, ü már a szavát meg nem másíthatja, ha szolid hírében nem akar kárt szenvedni. Szorultságában aztán Praznovszky diplomáciai úton próbált boldogulni: a szép ICindermannét nyerte meg szövetségesének s kereszttűz alá vették a pille-boltost. Aigner Lajos, aki első történetírója volt a nevezetes lepkének, l úgy meséli, hogy Praznovszky térden- j állva kérte Kindermanntól a lepkét s | az asszony ugyanakkor addig isten- kedett az urának, hogy az kénytelen volt engedni a barátság és a családi ! békesség kedvéért. Tíz aranyért Praz- I novszky Ignácé lett a pesti Oxytrypia, ami akkora összeg volt akkor, hogy mostani bankóban kalappal kellene mérni. És befejezi az Oxytrypia-ro- mantikának ezt a szakaszát az,hogy Praznovszky halála után, a nyolcvanas években a gyűjteményét a szegedi múzeum vette meg. így került az első Oxytrypia Szegedről Budapestre és így került a véletlen szeszélyéből a második Oxytrypia Budapestről Szegedre s így vagyok én egyéb naplopó foglalkozásaim mellett ez idő szerint a legdrágább magyar pillangó pásztora. A pille romantikájának azonban itt még nincs vége. Egész 1861-ig csak ez a két nevezetes példány volt belőle ismeretes s a szakemberek már misztifikációra gyanakodtak. Hátha ezt alcét példányt valahonnan keletről csempészték be? 1861 októberében azonban - mert az Oxytrypia az őszi napfény gyermeke — az Anker-testvéreknek, híres bogárkereskedőknek megint sikerült rátalálni a rejtélyes pillére a budai Kamara-erdőben. Darabját száz forintért szállították külföldre, ennélfogva titokban tartották a dolgot, ameddig lehetett. De csak egy-két évig lehetett, mert akkorára a konkurrens cég, Pech János' budai lepkész rájött, hogy az Ankereket szép őszi délutánokon nem a mélabú viszi ki a Kamara-erdőbe asszonyostul, gyerekestül, sógorostul együtt. Pech János is összegyűjtötte az atyafiságát s esernyőkkel és pillehálókkal felszerelve, orvul megtámadta az Ankereket az Oxytrypiák paradicsomában. • Anker Rudolf a rendőrségtől kért jogorvoslatot, mivel azonban a törvénykönyv- bzől kifelejtették a pillangóvadászat szabályozását, az Anker-had a háború zés alapján. Ez az egymilliárdos belső kölcsön „4 rmfdbat,' níérT a kibocsátándö pénznem, mint csereeszköz, az aranyvalurtazupun es tpurrnuve*—————— |—rnmTOctcn-iiiuimwi.i %.—jszeti cikkek előállítása iog ledolgozni. A Budai Napló kiadása.
