Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-09-06 / 1055. szám

Budai Napló 1931. szeptember 6. Ki mint vet, úgy arat, mAUTHNER magnál jobbat sehol sem kaphat! MERŐDÖN kedelmi részvényíarsas^g Alapítási av 1874. Telefon: 463_65. SÜRGÖNY — MAUTHNER MAG Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy főárjegyzék, mely növényár­jegyzéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve. aval szemben. SZENT Gzetért QYÓ6Y FÜ R D Ó~ Vlzgyógyl nt^.z hullám- és napfurdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet Mátyás király palotáját a törökök a kizil elma. a piros alma palo­táidnak nevezték, mert a palota tornyain és kupoláin egy-egy aranygomb ragyogott. A palotára a törökök nem nagy gondot fordítottak és a gyakori ostromok is hoz­zájárultak a palota pusztulásához. Es bar a törökök néha-néha javítgattak is rajta, mégis igeit sokat veszített régi fényéből. A török időkben a palotában a palota felü­gyelőjén kívül senki sem lakott. Általában azonban a palota megőrizte szép külsejét és elég jó állapotban volt. A palotába igen szép kapu vezetett, amelynek márványból készült boltíveit és keretét domborművek díszítették. A kapun bemenvén, tágas kő­lépcsőn jutott az ember a király fogadó­éi. tanácstermébe. A terem padlóját és fa­lait gyönyörű fehér márvány borította, a falakat festmények díszítették. A terem ajtaja fölött még 1572-ben e felirat volt ol­vasható: „Magnanimum principem sequitnr victoria, 1479.“ A nagy kandallót a Korvin- címer, Magyarország és Csehország cí­merei ékesítették. A nagytermen kívül az egykorú szemtanuk a kisebb termek es szobák egész soráról tesznek említést, amelyeknek falait szebbnél-szebb festmé­nyek, fafariagványok és aranyozott dom­borművek díszítették. Nem győzik eléggé dicsérni azt a bámulatos fényt és pompát, amely a porral és piszokkal fedett termek­ben meglepte a szemlélőt és sajnálkoz­nak azon a romláson, amelybe a törökök gondatlansága döntötte a pilótát. Több­ször említést tesznek az írók Mátyás ki­rály hajdani híres könyvtárártI is. 1572-ben még elég jó karban lehetett a könyvtár; azt írja ebben az évben a már említett Ungnadt Dávid utazásának leírója, hogy a könyv­tárban még néltány 1000 (?) szép könyv volt. A könyvtár boltozatát a csillagos ég­bolt freskója díszítette, a bejárattal szem­közt pedig két angyal nagy földgömböt tar­tott. A könyvtárból igen szép ajtó vezetett ki, amelynek vörös márványoszlopai közt e felirat volt olvasható: „Vladislai regis “noc munificium opus, 1502“. $- 1666-ban Lambecius, aki Leslie konstantinápolyi kö­vetségén vett részt, látogatta meg Buda­várát és a könyvtárt már úgyszólván tel­jesen elpusztulva találta. Csak nagynehe- zen, a pasa különös engedelmével juthat­tak be abba a földalatti helyiégbe, ahol Mátyás király világhírű könyvtárát találni! vélték’.' Nem állott azonban több, mint 300, 'legfeljebb 400 könyvből, amelyék halomban licvertek a földön s annyira ellepte a por, penész és piszok, hogy hozzáfogható nyo­morúságos látványnak tanúi sohasem vol­tak a látogatók. Följajdultak a fővárosi alkalmazottak mert a drága takarékossági ■■ rendelet megélhetésüket támadja. Az ő szerve­zeteik : a Fansz, az oktató szakosztály és az altiszti szakosztály fölkérésére Spunubergcr Alajos tanácsnok-elöl­járó, mesterien megszerkesztett memo rondumot nyújtott át dr. Erődy Kál­mánnál az oktató-kar vezérével együtt a polgármesternek, mely memorandum olyan képet rajzol meg a fővárosi tiszt­viselőkről, amelynek hatása nem ma­radhat el. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a székesfővárosi alkalmazottak anyagi helyzetének meg­alapozásával már egy évtizede foglal­kozik, — mondja a memorandum — és a Fővárosi Közlöny 1924. évi 17. sz. példányában grafikonokkal feltüntetve kimutatta azt az ellentétet, amely a bé­kebeli fizetés és a világégést követő el­ső években folyósított fizetések között mutatkozott. Nem kell különös össze- hasonlítóképességgel rendelkezni, hogy szembetűnjék az a nagy áldozat, ame­lyet az alkalmazottak e rövid né­hány éven belül: 1914-től 1924 évig hoztak. Tudvalévő, hogy á háborús évek, köztársaság, illetve a kommuniz­mus ideje nem volt alkalmas a közal­kalmazotti illetmények múlhatatlanul fontos rendezésére. Ezek az évek csak ráfizetéssel teltek el úgy, hogy az 1924. évben nyújtott első fizetésrendezés, mint segítség csak létminimumszerű megélhetést biztosított a tisztviselőtár­sadalom minden kategóriájának. A me­morandumot legközelebb részletesen ismertetjük, mert lehetetlenség, hogy szó nélkül menjen el mellette a főváros vezetősége. SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Ferenrendiek templomával nemben, KAPHATOK: az összes katolikus elemi isko­lai tankönyvek. — Mindenfajta Írószer raktáron. Az újlaki plébánost, Polity Lajost szép (ember 20-án iktatja he a plébánost java­dalomba fíediiárz Róbert dr. Nász. A tabáni templomban érdekes es­küvő volt augusztus hó 31-én, ahol dr. Ta- kdcsy Dénes lelkész az ismert zeneszerző és karnagy eskette össze ttoór-Tempis Móritz dr. egyetemi tanár és Serédi Sarolta leányát ttoór-Tempis Erzsébet hangver- senyéhekesnőt, Hollósy-Somogyi Ferenc győri árvaszéki tisztviselővel. Tanuk vol­tak: d. vitéz Mihály Jenő alezredes és dr. Raáványi Imre Győr város tb. tanácsnoka. Széchenyi György hercegprímás Buda és Pest második IV. Bélájának tekinthető. A Széchenyi család nagyságának alapve­tője. 0 alapította Budán az Akadémiát, az első budai főiskolát a visszafoglalás után, valamint a Jézus-társaságiak kollégiu­mát. Ezek számára összesen 210.000 forin­tot érő — akkor óriási összeg — három jószágát adta. Ugyancsak ő alapította Bu­dán a kapucinusok rendházát 20.000 forint­tal. A budai bástyák javítására 30.000 ir­tot adott. Pesten katonakórházat alapított s számára éltében 157.000 frtot, végrende­letében két nagy jószágot adott, a szervi­táknak templom és zárda építésre pedig 30.000 irtot. Az ő nagylelkű adományából vette kezdetét a pesti főtemplom restaurá­lása is. Széchenyi grófnak Buda és Pest iránt gyakorolt rendkívüli jótékonyságát a jezsuitáknak adott alapító levelében ő maga indokolja, kifejtvén, miszerint anyja (mindketten igen magas életkort értek el) a törökök bejövetele előtt Buda lakosa volt, s onnan kellett menekülnie. A nagy magyar egyházfejedelem tehát Budát mint­egy szülővárosának tekintette, amelynek nemes kegyelettel adta a félmilliót megkö­zelítő összeget. — Emléke érdemtelenül elfeledtetett. Nincs szobra Budán! Tér, vagy utca sem emlékeztet rája. Az ő váro­sáról beszél alól a tárcában Pálóczi Edgar. Gül-Baba haláláról ír érckcs dolgokat Evlia. a török világjáró tudós. Budán való tartózkodása idején melegen érdeklődött, a Rózsadombon eltemetett török szent iránt, akinek koporsóját, különös tisztelete jeléül, maga a török szultán, Mohammed minden hívének kalifája segített kivimn^ a temetőbe. A Császárfürdő, Véli bég fürdőjé­nek közelében, szőlővel borított halmon épült Giil-Baba bektási derviskolostora. Güi-Baba a bektási dervisrend tagja volt és részt vett Szulejmán 1541-i hadjáratá­ban. Evlia szerint még ugyanezen évben halt meg Budán. Holtteste a kolostor ólom- tetejű kupolája alatt nyugodott. Koporsóját zöld posztó borította és fején a bektási ko­rona ragyogott. A kolostort (lázi Mikhál- zádé alapította és javára gazdag alapítvá­nyokat tett. Jövedelmét részint a szegé­nyek segítségére, részint az utasok ellá­tására fordították. A kolostorban külön nyári és téli táncolóterem volt, ahol a ko­lostor dervisei különös forgótdneukat vé­gezték. Ezekben a termekben különféle gyertyatartók, mécsek, lámpák, füstölők és rózsavfztartók voltak elhelyezve. Buda és Pest török korszaka 1541-ben ve­szi kezdetét. 1526-ban és 1529-ben a törö­kök csak rövid látogatást tettek Budán, de a várost nem vették birtokukba. Csak 1541- ben foglalta el véglegesen Szulejmán szul­tán Budát, amikor Izabella királynőt fiával, János Zsigmomddal Erdélybe száműzvén, Szulejmán pasa, bagdadi vezért kinevezte Buda első kai Hiányzójává és sólyomforgót tűzvén fejére, főszerdári és udvari tanácsosi rangra emelte, egyszérsmind megtette Ma­gyarország helytartójává és alája rendelte a magyarországi bégeket. Ezzel Buda a ma­gyarországi török birodalom fővárosa lett. Evlia Cselebi, az ismert nevű török utazó írja, hogy megszervezte a város helyőrsé­gét, igazságszolgáltatását és egyházát is. A várat megrakta katonasággal és főleg ja­nicsárokkal, akiknek parancsnokál budai várparancsnokká tette. Kinevezte a főtisz­teket és a vitézebbeket megajándékozta zi- ámet- és tímár- (hübér) birtokokkal és megállapította az ezek által kiállítandó ka­tonaság számát. Kháiredin efendit kinevezte a város főbírójává. Az első pénteki napon pedig bevonult a keresztény templomból át­alakított dsámiba, ahol Nurallah efendi el­mondta az uralkodóért a hivatalos imát, a khutbet és elénekelte a győzelmi szózatot. Ugyanakkor az ulemákat, imámokat és mii- ezzineket a vár bástyáira küldötte, hogy onnan kiáltsák a mohammedi szózatot, Allah nevét, miközben az ágyúk üdvlövései hirdet­ték a mohammeánok győzelmét. Buda-Pest török korszaka a, vájsos visszafoglalásával, 1686-ban ér véget. A Budáról kiüldözött orvos. Horváth Kál­mán, a német diplomával rendelkező ter­mészetgyógyász (Naturarzt), egykor a vi­lághírű R:ckli Arnoldnak, az athmoszferi- kus kúra megalapítójának tanítványa és veldesi napszanatóriumának igazgatója, a cseh orvosok meghívására Trencsén-Tep- licre -utazott, ahol orvos-hatósági engedély- lyel praxist folytat: Szinte csodálatos ered­ményeket ér el természetes gyógymódjá­val ez a kiváló budai természetorvos és diagnosztikus, akit itthonról paragrafusokra hivatkozva, ahogy azt a Zeileis-üggyel is teszik, a közegészségügyi hatóságok el­űztek. Katolikus kultiirmissziót teljesít évek óta csendben és feltűnés nélkül egy kis Margit- köruti földszintes házban a Szent Antal kegytárgy üzlet, mely most a ferencren- diek templomával szemben, II.. Margit- körút 34. alá új, nagy helyiségébe költö­zött. A katholikus hívők igényeiknek meg­felelően megtalálnak-ott mindent: a szentek szobrait, szentképeket, vallásos iratokat, imakönyveket. A közeledő iskolaévre te­kintettel kaphatók az összes katolikus ele- miiskolai tankönyvek s az összes író­szerek is. Lendl Adolf dr., az állatkert tudós megal­kotója Jövőbetekintés című füzetéből kö­zöltük, hogy hol épüljön a. mecset. De té­vesen Hendl jelent meg Lendl helyett, — amit különben mindenki eltalált itt Budán. „Vasárnapi könyv“ címen igen érdekes ismeretterjesztő képes hetilapot ad ki' az Országos Közművelődési Tanács. Mindenki számára . értékesek ezek a heti füzetek, •inéit kedves, népies egyszerűséggel tár­gyalják a tudományos kérdéseket is. Ebből vettük át Budavár alagútiai című közlemé­nyünket. Előfizetése a Vasárnapi könyv­nek egy évre 6 pengő, kiadóhivatala: VIII., Stáhly-u. I. Telefon: 452—56. Csak egy kis sarkot kérek írta: Laczó Viktor dr. I. Ha az ókor vége felé élnénk, egy sztii- loszra, egy oszlopra lépnék s onnan hív­nám az embereket egynéhány vélt igaz­ságomnak meghallgatására. Most a töltő- tolloszlopocskát, a stílust, veszem kezembe s azzal igyekszem az olvasó érdekét ér­deklődéssé fokozni. A középkorban az utcasarkára állanék s a járókelőket figyelmeztetném, hogy ne sokat szórakozzanak, hanem fordítsák fi- gyelmüket arra az egyre, amitől ételük, ru­hájuk, lakásuk, bútoruk, tüzelőjük, köny­veik, mulatságaik, házasságuk, gyermekeik, munkaerejük, tehetségük és minden vagyo­nuk függ, ami tehát életüknek feltételévé vált. De az utcasarkon ma nem szabad tnegállani és az embereket megállásra bírni, mert mindjárt ott a rendőr s az em­bert bekísérik kihágás miatt. Ide vonulok tehát az ujsághasáb sarkába. Mert szeretnék kegyelmes urammal is beszélni s erre más módom nincs. Tessék ezt a néhány sort dolgozószobájának sar­kába vinni, elolvasni s elhinni nékem, hogy érdemes lesz ebben az irányban gondol­koznia s amennyire bírja, valamit tennie. Es méltóságos, meg tekintetes uramat is kérem, ne vesse meg ezt a néhány szava­mat csak úgVr mint ahogy millió és millió nyomtatott szót meg szokott vetni. Tudom és érzem, hogy sohasem volt, de kivált a jelen időkben nincs a szó szoros értelmé­ben érdekesebb téma, mint amelyről, hála a keserves sorsnak, végre valahára úgy­szólván mindenki beszél. Kegyelmes, méltóságos, nagyságos és tekintetes asszonyaimat pedig szintén ké­rem, a saját légyitálisabb érdekükben ké­rem, iparkodjanak nekem egy rövidke per­cet az ufángondolásra szentelni. Szépsé­gük, befolyásuk, uralmuk és minden élct- nyílvánulásuk forog szőnyegen. Engedjék meg, uraim és hölgyeim, a pénzről akarok beszélni! Ha azt hiszik, hogy egy regény, egy séta egy beszélgetés, egy tudományos előadás, vagy egy értekezlet érdekesebb és fonto-' sabb, mint a pénz, ám dobják félre ezt a néhány sort és menjenek. De ha csak sej­tik. mennyire fontos a pénz, ne akarják, hogy még mindig olyanok maradjanak, mint azok, akiknek van fegyvertartási joguk s a puska ravaszát meg is tudják nyomni; a fegyvert el tudják sütni, de annak termé­szetét nem ismerik. UJ VEZETES Szeifert-Kávéház MARGIT -KÖRÚT is ZSIGMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye esténként ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha. Bel- és külföldi lapok, Figyelmes kiszolgálás Túl. Tihamóry Kálmán Buda Mecénásának városában Irta: Palóczi Edgár. Sümegen, Kisfaludy Sándor regénye­sen szép szülőhelyén jártam tegnap. Kisfaludy Sándor emlékének szolgála­tába állított itt mindent a magyar di­csőség rajongó szerelmese: Darnay Kálmán. Egy íélszázad alatt, áldozatot nem kiméivé, összegyűjtött nagyszerű múzeumában mindent, ami a költőre és körére vonatkozik, s amikor gyűjteni való már nem akadt, deres fővel, de az ifjúi lelkesedés füzében lobogó szivével regénybe öntötte mindazt, ami itt vit­rinekből, szekrényekből, subláda fiókokból szól hozzád. Megjártam a sümegi várhegyet. A világ egyik legromantikusabb várromja búsul betört fővel a cukorsüvegszerő vulkánorom behorpadt tetején. Tüze évmilliók előtt már utolsót lobbant, de a vele szemben fekvő Baglyashegy ol­dalában erő szollotokék venyigéiben ott dereng ma is az ősi tűz. Kostold meg borát és megizlelted testőrszerel­mek hevenek hevitojet, költői meren­gés édesítőjét, sírva vígadás búsítóját: Sümeg borát. A várhegy lábánál ütött-kopott kunyhó kuporog. Eötvös báró Vár és kunyhójának, valóságos mása e szerény hajlék. Benne él ma Kisfaludy Sándor Sümegen élő nemzetségének két öreg leszármazottja, Kisfaludy. Róza és Aimu. Ez az 1808-ban épült házacska volt valamikor a költő magtára. Most lakóház lett belőle. A régi kerékasztal­nál körben ülnek az ősi nemzetség itt nyaraló tagjai. Itt van Kisfaludy Tiva­dar bátyám, a Deésről menekült nyu­galmazott telekkönyvvezető, aki ma is művészi készséggel veti papirra Sümeg regényes tájait. Estékint pedig maga­készítette csillagtérképe alapján kém­leli a csillagos eget. Igen, a Kisfa- ludyak szeretnek és szerettek a csil­lagok között járni... Itt van Szombat­helyről Kisfaludy Károly százados, a költő másodfokú unokaöccsének fia, kisded fiaival: a tízéves Lászlóval és hatéves ^ Attilával, akiket szerető szív­vel becéznek az öreg nénék és a bol­dog nagyapa. Az asztalon régi album. Kislaltidyak, Vörösmartyak megfakult fényképeivel, kint a költő kertjében pe­dig egy öreg körtefa ágaiban duruzsol a szellő. Ezt a fát a költő születésének örömére ültette anno 1772 Kisfa­ludy Tivadar uram dédatyja. Kár, hogy nincs közöttünk Kisfaludy D. ezredes, a budavári Hadtörténelmi Múzeum ki­váló munkatársa... Együtt megyünk innen Kisfaludy Sándor szülőházához. Falán megfakult vörös márványból való emléktábla néz szembe a költő mellszobrával. „E házban született élt és halt Kis­faludy Sándor.“ A költő ősi háza ma a veszprémi püspökség tulajdona. Rótt Nándor dr., a királynét koronázó püspök fenkölt- lelkű utóda, nemes kegyelettel ápol­tatja benne a költő emlékét. Derék in­tézője Schüdl Józsel, a magyar iroda­lomtörténet megalapítójának Toldy Fe­rencnek nemzetségéből, fogad bennün­ket, kalauzol az ősi kúrián. Itt őrzik rá­mába ioglalva a költő Íróasztala alól megmentett régi parketet, amelybe írás közben hatalmas lukakat vájt ki a költő sarkantyúja. Ugylátszik azzal tü­zelte a költő örökösen Pegazusát. Fel is röpítette mindenkor a magasba dél­ceg lovasát... Csoda-e mindezek után, hogy Sü­meget mindenki Kisfaludy Sándor vá­rosának nevezi? Még valóságos sze­rencse, hogy Darnay Kálmán bátyám, akinél senki sem tett többet szűk e ha­zában a Kisfaludy kultuszért, még ma sem tagja a Kisfaludy Társaságnak, mert különben még konfliktusba keve­rednék e nagynevű szocietással. Mi­velhogy mégiscsak merészség új epi- teton ornans-szal felruházni a „költő városát". És mégis, Sümeg ’nekünk budaiak­nak: „Buda Mecénásának városa". Itt élt Széchenyi György veszprémi püs­pök, a későbbi esztergomi érsek a XVII. század derekán. Itt kezdte gya­korolni a jótékonyság ama fejedelmi megnyilatkozásait, amelyet később a romjaiból új életre ébredő Budavár egyházi életének legnagyobb mecéná­sává tették. Itt áll a Szent Ferencrend kolostora és temploma. 1652-ben épí­tette a nagylelkű magyar főpap a szal- vatoriánus szerzetesek számárai Por. tája fölött a püspöksüveges Széchenyi címer alatt latin nyelvű felírat szól ar­ról. ö hozatta ide 1689-ben a máriánus BoUlogságos Szűzről címzett Ferencie­ket. A kolostor ebédlőmenti folyosóján ma is ott áll a nagy püspök életnagy­ságú képe. ö erősítette meg Sümegit (ez a helyes régies írás) belvárosát öt saroktornyos védőbástyával, ö fejezte be 1656-ban a belváros díszes kapuját, amelynek egykori címerköve a Dunán­túl leggazdagabb múzeumának: az ál­lami Darnay-Múzeumnak előcsarnoká­ban van beépítve. Ebben a múzeumban, egy lelkes magyarnak félszázados mű­vében fejeztem be a szép sümegi na­pot. — A dúsan terített asztal fejénél a magyar nagyasszonyok minden bájá­val és szeretetreméltóságával ékes­kedő Darnay Kálmánná látta el a há­ziasszony tisztét. Ott ültek körötte leá­nyai, fiai — és hinni sem akartam: Imi dédelgetett unokája. Darnay Kálmán bátyám ajkáról anekdota anekdotát kö­vetett és a múzeum régi képeiről is egy-egy mosoly látszott letekinteni a csipendéles ebédlőbe, ahol pompás hangulatban a késő órákig járt körbe a bujdosó pohár. Ha láttad már a Darnay Múzeum fe­jedelmi kincseit, lelesleges róluk külön is szólanom, de ha még ma sem láto­gattál volna el a magyar Weimarba — tedd ezt minél előbb, mert nemzeti di­csőségünknek olyan kincsei várnak ott rád, amelyektől büszkeséggel és lelke­sedéssel telik meg szíved, erőt merí­tesz belőlük a jövő küzdelmeidre és át- érzed minden idegszáladdal annak be­csét, hogy magyarnak születtél... KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-tun KAR# mustafa budai basa Budán, II., Fő-utca 84. *z. iij fnlrnc néo»»i TÜ lUtlUlJ mra,ze'’ .»«»«v« klórnátriumot ii ■ i M és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bor- és csontbeteg­ségek, fémmérgezés, mtj-.lép-, méh-, húgyhólyagban talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: fíJÍ“k?4lk,:“ ■ • "8*el nőknek hétköznap d. u. 2—7. Juókúra.1. Sok súlyos beteg köszönheti szerencsés felgyógyulását a budai Zeileís gépnek A kelenföldi pályaudvaron a kalauz odarohant az indulófélben levő ■ fehér­vári vonat egyik harmadosztályú ko­csijának nyitott ajtaja elé. Egy öreg gazdaféle ember kapaszkodott lel nagy erőlködéssel a kocsi lépcsőjén. A ka­lauz riadtan rivalg rá az öregre:- Ne olyan jámborul bácsikám, a vonat indul! Még a kerekek alá talál kerülni s majd nekem gyűlik meg miatta a bajom. Az öreg gazda nagynehezen fellépett a lépcső utolsó fokára. Onnan szólt vissza mérgesen a kalauzra:- Ne ollan hevesen öcsém. Könnyű magának a maga harmincesztendős csikaival — mutatott bütykös ujjával a kalauz lábai felé — hun van az az én hetvenkettőmhöz. A kalauznak nem volt sem ideje, sem kedve osztozkodásba bocsátkozni az öreggel, becsapta mögötte a kupé ajtót, de elmentében még felkiáltotta neki:- Isten éltesse a hetvenkét eszten­dejével! Az öreg gazda ősz fejét bosszanko- dón ingatva mormogta a kocsi folyosó­ján álló utasok felé:- Eunnye, de mérges egy kalahuz ez ittend. Majd megeszi az enibőrt, pe­dig ü se tudna gyorsabban felmenni lépcsőn, ha nekije is ollan rossz lábai lennének, mint nékem.- Még mostand csak istenes a lá­bam — dohogott tovább az öreg — de két héttel ezelőtt néztek volna meg, mi­kor Pestre hoztak fel. A sógorom ölelt le a vonatról s kocsin vitt be az orvos­hoz. A rehumátó nem hajlott egy csöp­pet se a térdem s úgy hasogatta a lá- bomszárát a fájás, mintha késsel me­télték volna. A budai orvos úr azonban két hét alatt úgy röndbehozott a vil­lannyal, hogy már megest tudok járni. Most is magam kapaszkodtam fel a vo­natra. Egész röndösen gyüttem fel a lépcsőn, a mérges kalahuz mégis igen rámparancsolt, hogy ,siessek. A budai orvos villannyal gyógyított ki. Zeileis- nek mondták. De akárhogy hívják is azt a masinát, áldja meg milliómszór érte az Úristen, hogy így tud segíteni a szegény, lábáról leesett beteg embe­ren.- De nem csak énrajtam segített ott az a villanymasina. Vótunk ott vagy húszán is, egyik a bélit fájlalta, a másik a derekát, ölik meg a hátát, vott aki a fejit. S mindegyiket meggyógyí­totta a Doktor úr. Vót, akibe már csak hálni járt a lélek, mikor odagyütt, s tíz nap múlva, mikor elment már maga sem ismert magára, annyira megjavult a baja. Vót egy asszony, akinek mind a két lába úgy-meg vót dagadva a re- humától, hogy olyan vastag vót, mint egy oszlop. Az is meggyógyult teljes- sen.- Hol van Budán az a csoda orvos, bácsi? — kérdezték tőle az utasok ér­deklődve.- A Zsigmond-utca hatodik szám alatt. Somogyi Sándornak hijják, a jó Istenem áldja meg minden lépését né- kije — mondta szíve mélyéből az öreg gazda s megemelte hozzá a kalapját ősz feje búbján, mint otthon a határ­ban szokta az útszéli szent János szo­bor előtt. BUDA LEGSZEBB KERTHELYISÉGE Zsigmond-ká oéház és étterem II., Keleti Károly-utca 9 9 és 17-es autóbusz végállomás Délután és este Brawe Boys Jazz TÁNC Tulajdonos: ZSIG M O ND LÁSZLÓ ______a Spolarich éttermek oolt Igazgatója SZÉ CHÉNYI GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Nép­fürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom