Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-05-24 / 1042. szám

Budai Napló Budapest, 1931 május 24. Ki min» vet, úgy arat, MAUTHNER magnál jobbat sehol sem kaphat! MAUTHNER ÖDÖN kedolmi részvénytársaság Alapítási év 1874. Telefon: 463-65. SCRGDNYCIH: M A UT II WE BEK, BUDAPEST, MAUTHNER Központ: VII, Rottenbiller-u. 33. Fióküzlet: IV, MAG Kossuth Lajos-u. 4, Nagy főárjegyzék, mely növényárjegy- zékef Is tartalmaz, Ingyen és bérmentve. a Ferencrendiek templomával szemben. SZENT GEIiIiERT GYÓGYFÜRDŐ Vlsyyégyintéut és napffirdő Külön Mrfi ét női osztály A legmodernebb berendezés szakképzett személyzet GUI Baba, az izlám és a budai fürdőiigy szentje Irta: László Zoltán. Szent Gül Babának, a rózsák atyjának, aki magyar földön, a budai Rózsadombon alussza ma­gyar testvérei között örök álmát, sok-sok legendája él a török nép ajkán. Az izlám szentjei között Mohammed próféta után a har­madik hely illeti meg s így bizo­nyos büszkeséggel hirdethetjük mi magyarok, hogy Buda az izlám tiszteletreméltó helyéi között, Mekka, a szent és Medina, a dicső­séges város után következik. Kairuán, Jeruzsálem, Damasz­kusz, Dzsidda és Bagdad is törté­nelmi nevezetességű szent helyei az izlámnak, hogy Kerbelát és Seih Ádit ne is említsem, de ki­mondott szent zarándokhelyek csak Mekka, Jeruzsálem és Buda, mert aki e városokban lévő izla- mita szent helyeken fordult meg, csak az viseli jogosan előnévként a „hadzsi“ (zarándok) jelzőt. Gül Baba csodái avatták Budát is izlanüta szent zarándokhellyé. Szaid Kálóm basától, iaéhai „iraki válltól, hallottam az alábbi kegyes történetet: Gül Baba egyszer az egyik török beglerbéget, aid. a budai hegyvidéken elszórtan lakó gyaur parasztnépet na­gyon Sanyargatta, bátran és kemé­nyen megdorgálta. A beglerbég ékte­len haragra gerjedt, hogy ez a dervis neki, a hatalmas janicsár tisztnek, aki hozzá a padisah ő szent felsége külön kegyence is volt, ilyen hangon mer leckét adni és megparancsolta a csausoknak, hogy fogják le a papot. A csausok megragadták a szent férfit, erőszakkal a lefejezéshez használt de­reshez szíjazták és a beglerbég ki­rántva damaszkuszi kardját, rásujtott azzal Gül Babára, hogy a fejét le­vágja. É pillanatban lángba borait n de­res és a beglerbég kardja csak a puszta tüskét érte, mert Gül Baba MEGNYÍLT! a Zugligeti Üdülő (Pensio) Zugligeti-ut 19. szám alatt, a „Szarvas“ vendéglővel szemben. 26 úri kényelemmel berendezed egy- és két­ágyas szoba, minden szobában liidcg-melcg- víz, központi fűtés, fürdőszoba használat. Külön évszázados fákkal körülvett park. Saját naplürdö. Méltányos polgári árak! érthetetlen módon eltűnt. Allah meg­mentette hűséges szolgáját. Máskor meg a budaörsi hegyekben járt Gül Baba, olvasóját forgatva és Allah igazságairól elmélkedve. Nya­kában egy kis „szépét“ (kosár) ló­gott, amelyben néhány alma, armúd (körte) és ckmek (kenyér) volt, hogy e csekélységet szegényei között széj­jelossza. Azonban alighogy kiért Bu­daörsről, szegény árva gyermekek ro­hanták meg, akik az éhségtől elgyö­tört hangon könyörögtek élelemért. Gül Baba belenyúlt a kosárkába s azt a 2—3 darabka gyümölcsöt és kenyér- két odaadta jószíwel az első öt gye­reknek. De a többi is sírt és könyör- gött, hogy Isten nevében adjon ne­kik is, mert napok éta nem ettek. Gül Baba megszomorodott, szemei könnyekkel teltek meg és felnézve az égre, nagyot sóhajtva monda: „AUa- hu ekber, Insallah!“ S íme, könyör­gését meghallgatta a nagy -Isten és a csodás módon megtelt kis kosárból egymásután szedte elő a jó gyümöl­csöt, kenyeret s az utolsó árvának is jutott belőle. Aztán tovább ment, befelé a rácugi erdőkbe, ahol elgyötörve a nagy nyári hőségtől és fáradtságtól egy fa alá ült s ott elnyomta az álom. Egész nap nem jutott vízhez, szomjas volt és ebben az erdőben nem voltak forrá­sok, patakok. De a szent férfi nem panaszkodott, imádkozott s tűrte a megpróbáltatást, amit Allah szent akarata rámért. Egyszerre csak, ami­kor éppen tovább akart indulni, lá­bai alatt süppedékessé vált a talaj és egy forrás keletkezett a lábanyomán. Gül Baba arcra borait s hálát adott Allahnak jóságáért. Miután pedig a pompás víztől felüdült, visszaballa­gott Badara. íme, Allah kétszer is csodát tett az istenes férfival. A forrás még ma is megvan s a bécsi vonatról, azt hiszem a 20. és 17. őrházak valamelyikénél látható is. Az erdők javarésze eltűnt, most tisztviselőváros épül azon a he­lyen (Buda-Rethermere néven), de a forrás még mindig megvan. Az 5 biztatására építették a törö­kök a Rudas-, Rác-, Király- és Csá­szárfürdőket, hogy ott a betegek gyógyuljanak s ez a tudat ma is él a török nép hitében, ami csak előnyére válhat a budai fürdőknek, ha ezt oko­san tudjuk kihasználni. Gül Baba ezzel a budai idegenfor­galom szentjévé avatta önmagát. El hamdn lillali! A Magyar Turistaszövetség kiállí­tása meleg bizonysága annak, hogy mi módon kell és lehet a természet szépségeiben gyönyörködni. A József- körút 6. sz. alatti Technológiai Mú­zeum termeiben mutatkozik be először a magyar turistakultúra, nagy-nagy erkölcsi sikerrel, bizonyára azért, mert a turistaságnak testnevelési, kulturális, népegészségügyi értékei — soha jobbkor, mint ma — jelentik azt az erőforrást, amelyre a magyar nemzet szent ügyéért vívott harcban a legjobban lehet számítani. Vörös Ti­hamér, a Magyar Turistaszövetség al- elnökének szerkesztésében pompás is­mertetés jelent meg a turistakiállítás­ról. A gyönyörű felvételekkel díszí­tett vaskos könyvecske nemcsak a ki­állítás anyagával foglalkozik, hanem a turistajogtól, térképolvasástól kezd­ve minden olyan kérdéssel, amely a turistasággal valami szerves kapcso­latot tart fenn. A sikerült kiállításnak is o volt a lelke, az ő buzgóságának köszönhető, hogy a kiállítás létre jö­hetett. A M. T. Sz. egyébként akiál- lítás előadótermében díjtalan előadá­sokat tart, a következő programmal: május 27-én: Yzl é. Hol féld Henrik és Magaziner Pál: A téli turistaság és hegymászás. — ^8 ó. Ankner Béla: A Vértes. — Május 29-én: %7 ó. Dr. Strömpl Gábor: Térképolvasás. — y28 ó. Dr. Domyay Béla: A Bakony és a Balaton. — Június 8-án: Yz! ó. Dr. Réthly Antal: Meteorológia a tu­ristaság szolgálatában. — Y> 8 ó. Szabó Pál: A Mecsek. — Június 10-én: Yz7 6. Dr. Dalmady Zoltán: Turista egészségtan. — %8 ó. Schön- viszky László: A magyar barlangok. — Június 12-én: Y27 o. Dr. Mezei Iván: Vezetés és útjelzés. — Y28 ó. Zsembay Ferenc: A Börzsöny és a Cserhát. — Június 15-én: Yz7 ó. Dr. Hahn Sándor: A vízi turistaság. .— i/28 6. Illyés Bertalan: A Bükk. — Június 17-én: Y27 ó. Kankovszky Er­vin: A fényképész-turista. — Y28 ó. Jász Géza: Hegyalja és Hortobágy. Az állandó kiállítási terület érde­kében Kelenföldön erős mozgalom in­dult meg s ez egyik sarktétele a Kér. Községi Párt Xl-ik kerületi párt- programmjának, hogy a Boráros-téri híd építési munkálataival kapcsolat­ban a híd budai torkolatával szemben, azon a lágymányosi területen, amelyet már régebben állandó kiállítási hely­nek jelöltek ki, a legsürgősebben meg­kezdődjenek a kiállítási terület rende­zése és egyelőre a Nemzetközi Vásár céljainak megfelelő építkezései. A Vá­rosligetben kijelölt hely nem csapán szűk már a vásár arányaihoz, hanem lehetetlenné teszi a kiállítók számára az állandó beruházásokat is. Miután a Városligetben a pavilIonokat éven- lrint le kell bontani és újra felépí­teni, ezen a helyen egyetlen intéz­mény, gyár, vállalat, vagy kiállító sem gondoskodhatik olyan hajlékról, amely nagy beruházásokat igényel­het. Ha állandó kiállítási terület lesz, akkor kétségtelenül olyan művészi és alkotó elképzeléssel indulhat meg itt [az építkezés, amely nem csupán a vá­sár külső arányait növeli meg, hanem illő és nagyszabású intézménnyé teszi a vásárt külső megnyilatkozásaiban is. m PALACK-TEJ Barokk-várossá kellene kiképezni Óbudának azt a részét, mely az Ár- pád-híd megépítésével a Zichy-utcá- tól a Fő-térig és a Flórián-térig úgyis lebontásra kerül. Ezen a területen elég nagyszámmal vannak a barokk­kor szépséges emlékei, így a Zichy- kastély, a Szentháromság-szobor, az óbudai katolikus templom, előtte a két barokk szoborral és a Flórián-téri szoborcsoportozat: Nem okozna nagy nehézséget, hogy egy újabb építési szabályrendeletben köteleznék az építő háztulajdonosokat a cseppet sem költségesebb barokkstílnsnak be­vezetésére. Ezzel Óbuda különleges történelmi stílust képviselne a fővá­rosban és egy kedves átmenetet a mo­dem Pestből a kétezeréves Aquincum köveihez, ami az idegenforgalom szem­pontjaiból is megbecsülendő értéket jelentene. Ezt fejtette ki a Keresztény Nemzeti Liga ni. kerületi osztályár ban nagy érdeklődés mellett Reischl- Réw Sándor igazgató, ahol, elhatároz­ták, hogy a Keresztény Községi Párt­tal karöltve igyekeznek az eszmét megvalósítani. Eredeti Zeileis-intézet nyílt Budán a Zsigmond-u. 6. sz. alatt dr. Somogyi Sándor v. mentöfőorvos valódi gallspachi Zeileis-készülókekkel szerelte fel az ú] intézetet A főváros tavaszi köntösben pom­pázó kies szép budai oldalának érde­kes szenzációja van két hét óta. A Zsigmond-utca 6. sz. hatalmas bérpa­lota földszintjén dr. Somogyi Sándor v. fővárosi mentőfőorvos Zeileis- rendszerű orvosi rendelőintézetet nyi­tott, amelyet eredeti gallspachi F. G. Zeileis-gépekkel rendezett be. A Zeileis-gyógymód körül, mint is­meretes, hónapok óta heves harcok dúlnak az orvostársadalom hivatalos köreiben. Vannak ellenzői és vannak hívei. Az ellenzők azonban inkább or­vosgazdasági, mint terapeutikus szem­pontból támadják a gallspachi Zeil- cis mester Jrorszakos gyógymódját és a tiltakozó memorandumok egyre ára­dó özönével próbálják megakadályoz­ni rohamos térfoglalását. De csak úgy látatlanba, a gyógymód tudományos kipróbálása nélkül, akadémikus hatá­rozatok keretében lövöldöznek szó- és tolipuskáikkal Zeileis és hívei felé. A Zeileis-gyógymód azonban e he­ves orvoskari támadások ellenére is egyre nagyobb tért hódít Magyaror­szágon. Csak a minap nyílt meg Bu­dapesten Klotild-utca 22. szám alatt dr. Böhm Sándor v. klinikai tanár­segéd nagyszerűen berendezett Zeil- cis-intézete, most két héttel ezelőtt egy másik kiváló fővárosi orvos, So­mogyi Sándor dr. v. mentőfőorvos nyitotta ineg Budán a Zsigmond-u. 6. szám alatt eredeti gallspachi vil- lanygépekkel felszerelt magasfrekven- ciájú ZeUeis-rendelőjét, amelyet már­is tömegesen keresnek fel a budai, a közvetlen környéki, sőt a messzebb! székesfehérvári és a veszprémi bete­gek százai is. Somogyi főorvos ere­deti Zeileis-gépének áldott gyógysu- garai már megkezdték a nagy mentő­munkát, amelynek hamarosan sok szenvedő beteg fogja köszönni gyó­gyulását. Somogyi Sándor dr. vezető főorvos kiválóan képzett, régi ismert tagja Budapest orvostársadalmának. Több mint két évtizeden át működött a fő­városban, mint a Mentőegyesület nép­szerű főorvosa és a két évtizeden át nagyon sok baleset szerencsétlenjé­nek nyújtott életmentő orvosi segélyt. A világháborúban négy éven át mint egyik hadikórház főorvosa működött, amiért több hadikitüntetésben része­sült. A Zeileis-gyógymódnak meggyő- ződéses, sőt harcos híve, aki teljes tu­dományos fegyverzettel száll síkra e gyógymód védelmében minden táma­dás vagy kishitűség ellen. Huzamo­sabb időn át, mint asszisztens műkö­dött a gallspachi Zeileis-intézetben a gyógymód feltalálója oldalán, így ugyanazon eredeti készülékkel és gyógymóddal gyógyítja most budai intézetében a betegeit, mint maga a mester, a messzi Gallspachban. A budai Zsigmond-u. 6. sz. alatti Zeüeis-intézet reggel kilenc órától ti­zenkettőig, délután háromtól hatig áll nyitva a betegek részére. Az első ke­zelés díja orvosi vizsgálattal együtt 5 pengő, a további kezelés 3 pengő. A Zsigmond-utcai Zeileis-intézet rendelőjében tegnap, amikor benyitot­tam oda, megható jelenet játszódott le. Egy martonvásári gazdaember, Buda! szemtanú Budavár 1686-1 osMrdl Jiczhok ben Selaomao ben Moise Rabbi — Budai Siratőja Copyright hy Budai Napló. ín. A Megillak ezután Budavára 1684-i első, sikertelen ostromáról ír. „Budára érkező parasztok a Kapuk előtti külső borházakban beszélték, hogy ha elmúlik a télies idő, megindul a Császár hadas népe Budun ellen.“ Majd újabb csodálatos ómenekről is megemlé­kezik. „És ezen a télen Budimban sok csúnya pestises nyavalyák voltak és csodálatos dolgok estek Mprt midőn egy napon eljött ’i őrség odaér- melynek neve Becs Kapuszi, Ivén pedig Vi­nertor: akkor az őrség tárva-nyit­va találta a Kapu szárnyait és an­nak hídlását az árok fölött le­eresztve találták és a hidat emelő láncok az árokban feküdtek. És a Kapu závára le vala ütve és le vala ütve betoló retesze is. És nem tudta senki, kicsoda cselekedte ezt. És felindult az .egész Város lelke. És Jesmoél fiai baljóslatú dolgot látván ebben, csüggedő lett az ő szivük. A Hódoltság alatti Kapu — mely itt Bécsi Kapu néven szere­pel — tehát árkos-hidas, tolórete- szes kapumű volt. A Sirató Dal ezután leírja Vác, azaz Boczin égését, melyet a Buda ellen vonuló császáriak bevettek. Május, vagyis Tammusz Holdnapja 17-ik napján rést történek a császáriak Boczin Városa falán és porig égették azt. És az égig szállott fel az égő Bo­czin füstje, mint ahogyan a ke­mence füstje száll az égig. A mi szemeink látták a három órányi lovaglásra levő Boczin füstjét. Tammusz holdnapja végén meg­jöttek a császáriak Budun falai alá és megzavarodott a Városnak lelke.“ Itt a Megillah a Bőjük Hóné, vagyis a Nagy Város, azaz az Alsó Város magyar nevét tar­totta fenn számunkra: az Alsó Várost „Várris“-nak írja, ami sze>- rintünk tiszántúlias ejtésben „Vár Rísz“-t, vagyis „Vár Részét“ je­lenti, igazolva, hogy sok magyar lakott Budán, különben a Rabbi nem őrizte volna meg az Alsó Vá­ros e pompás budai magyar nevét, de nemet hóstát — Vorstadt ne­vét is. Ezt írja: „És akkor a csá­száriak elkezdették lőni a Vár Ré­szét, . melynek neve Császáriak nyelvén Vorstat“. Ez a Vár Ré­sze éppen úgy Részeket jelent, mint az „Erdély Alvége“ a Ré­szek voltak. „És Áb Holdnapjá­nak 9-ik napján — írja a Budai Siralmas Ének — bevették a csá­száriak a Vár Részét és rettentő koncolást tettek a jesmóéliták kö­zött, mert hírmondó is alig akadt a Vár Része lakóiból. Mert tűz lángja faldosta fel a Vár Részét. És a császáriak Kumbarákat dob­tak be a Városba is, ezeknek a ne­ve Bomben“. Sok budavári ház égett le, mert „szemközt lőtték a császáriak a Város falait és nagy lövőszerszámokkal lőtték, melyek­nek neve császáriak nyelvén Stuk. És háromezernél többet lőttek a stukok. És mi minden nap mon­dottuk, midőn eljött a recfgel: „vajh eljönne már az estve!" És midőn eljött az estve, azt mondot­tuk: „vajh eljönne már a reggel!“ Így folyt az ostrom: „És Jés- móél fiainak lelke az ő kardhordó karjukba szállott. És hatalmas har­cot harcolták a császáriak ellen. És kirohanván a Kapukon, a Csá­száriakra vetették magukat: és nagy öldökléseket tettek azoknak sorai között.“ Bevilaqua-Borsody Béla. amikor dr. Somogyi Sándor főorvos egy percre kinyitotta kezelőszobája ajtaját, hogy az újonnan érkezett be­tegeket orvosi vizsgálatra szólítsa, odarohant a főorvoshoz, elkapta a ke­zét és megcsókolta. — Főorvos úr, az Isten áldja meg magát azért, amit szegény jé felesé­gemért tett, hogy meggyógyította. Most 10 napja, hogy idehoztam sze­gényt magához és már rá sem lehet ismerni, annyira megjavult. Tegnap is az egész éjjelt nyugodtan átaludta, nem fáj már semmije, szépen beszél­get, jóízűen eszik és a nehéz lélegzése is elmúlt. Hogy mit szenvedtem sze­génytől másfél év alatt, mióta a jó Isten ezt a nehéz idegbajt rámérte szegényre és mit szenvedett az egész családom, azt csak az tudhatja, aki látta. Már annyira el voltam kese­redve, hogy azt mondtam, nem bírom tovább, inkább felakasztom magam. A gyerekek is azt mondták. S most semmi baj sincs vele, olyan áldott jó lélek szegény, mint régen a baja előtt volt. A jó Isten áldja meg főorvos urat jóságáért, nem tudok mást mon­dani. A főorvos maga is megilletődve állt egy pillanatig az egyszerű falusi em­ber leikéből előtörő hálaszavak meleg zuhatagában. — De kedves gazd’uram, nekem kö­telességem volt segíteni a feleségén, ezért nem érdemiek akkora hálát, hogy nekem kezet csókoljon — feddte jóságos hangon a hálálkodó embert. — Mit érdemel ezért a főorvos úr, azt csak én tudom, meg a családom, még a nevét is napi imádságunkba fog­jak foglalni, akkora jót tett velünk. — Igazán, lelkem mélyéből örülök ennek, öregem — búcsúzott el tőle a főorvos és visszament kezelőszobá­jába. Az öreg magyar még az ajtón át is könnyes szemmel mondogatta utána: — Nem mondhatok mást, mint amit a lelkem parancsolt, hogy mondjak: a jó .Isten áldja meg érte. A várakozószobában vagy buszán várakoztak kezelésre, az öreg gazda elmentében odafordult a betegekhez és újra kibuggyant leikéből a hálál- kodás: — Én mondom, bízzanak' benne, meglássák, magukat is mind meg fogja gyógyítani. S könnyes szemeit törölgetve tette be maga után az ajtót. Kár, hogy nem látták e megható jelenetet a tudós orvosprofesszor urak is. . Gero Sándor. Széchenyi GTÓGYF ÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS MEGNYÍLT BUDÁN SCHÄFFER JÁNOS MŰBÚTORASZTALOS LAKBERENDEZÉSIÜZLE1E II„ TÖRÖK-UTCA 2. (MARGIT-HÍDNÁL) Műbútorok és elsőrangú gyárt­mányú ebédlő, háló, úriszobák, konyha- és előszobaberendezések. Kedvező fizetési feltételek és garancia mellett Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzll Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a D UN A gosmosó- és kelmefestő gyárba BUDAI FIÓKOK: 1., Attila-körút 19 11., Fö-utca 7 11., Retek-utca 69 ÉS A KÖZPONT: VIII., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztltást garanciával végeznek. — Telefón- Mvásra autóval jövünk. Telefón: József 350—62

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom