Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-11-06 / 1063. szám

Buttel Kapil 1931. navmjiér <s. KI mint vet, úgy arat, mautmnER magnál jobbat sehol sem kaphat. niaglermelS és ms gkeres­kedelmi részvénytársaság Telefon: 463—65. MAÜTHNER ÖDÖN cn^NYa^MÁu THNERÉK. BUDAPEST, Központ: VII.. Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy ftfárjegyék, mely növényárjegy­zék: őszi árjegyzők jácint, tulipán stb. virághagymákról ingyen és bérmentve a Ferencrendiek templomával szemben. SZÉCHENYI gyógyfürdő a Városligetben a székesfőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Nép­fürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZ LEKEDES Eltemetett források Buda eltemetett forrása címén előadást tartott három évvel ezelőtt dr. Eperjessy István, a budai írók, művészek és tudósok budai egyesületében, a Hollós Mátyás Tár­saságban, amelyet közérdekű voltára való tekintettel a Budai Napló is leközölt. Eb­ben az előadásában az előadó rámutatott arra, hogy a vízszegénynek tartott budai hegyvidék forrásokban bővelkedik, ismer­tette a még meglévő forrásokat és törté­nelmi okmányok alapián pontosan megje­lölte mindazon helyeket, ahol a múltban bővizű, sőt melegforrások Is voltak, de azok részben betömettek, részben gondo­zás hiányában eliszaposodtak, bedugultak. Kimutatta, hogy e források vize az any- nyira nélkülözött strandfürdők céljaira, to­vábbá tavak létesítésére, az utak, kertek locsolására volna felhasználható. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a múlt­ban a svábhegpi Nádor kút és a Béla ki­rály kútja látta el az egész Vár vízszük­ségletét, ma a Duna partiáról nyomják fel nagy költséggel úgy az ivóvizet, mint a kertek locsolására szolgáló vízmennyisé­get, ugyanakkor e két forrás vize kihasz­nálatlanul csurog le az árokba. Közérdekű voltára való tekintettel Eperjessy előadá­sát lapunk csaknem teljes terjedelmében közölte. Figyeltük, lesz-e az előadásról való köz­leményünknek eredménye. 3 évig nem tör­tént semmi. Most azonban két esemény­ről kell beszámolnunk. Az egyik: — volt a Zalai-út mentén egy forrás, amelynek vizét, mielőtt a Virányos vízvezetéke megépült, a környék lakói sza­márháton hordták a villákba. Ez a Kis for­rás annakidején az egész Virányos v/z-J szükségletét ellátta. A Zalai-úti forrás a Zalai-út kiszélesítésével az eltömés ve­szélyébe került, mire a környék lakossága felhívta a főváros figyelmét, hogy ezt a forrást mentse meg. Magas fekvésénél fog­va néhányszáz méter vízcső fektetésével e forrás vizéből a Zugligeti-út mentén gyö­nyörű strandfürdő lett volna létesíthető, ahol a közlekedő-edények törvénye alap­ján e források vize több, mint 20. m. ma­gas szökőkutat képezhetett volna. A kör­nyék lakóinak kérelmére a főváros kivéte­lesen legnagyobb csodálkozásukra gyorsan intézkedett. Néhány nap múlva a forrás már el volt tömve és helyén megjelent a következő feliratú tábla: „Itt szabad törmeléket lerakni". A felolvasás és cikkünk másik eredmé­nye a következő: a Kűtvölgyi-úton ez év tavaszán a ví­zivárosi temető felett csatornaépítés köz­ben olyan erős sóstartalmú forrásvízre bukkantak, hogy azt a betoncsatornába bevezetni nem merték, mert azt tönkre­tette volna. A környék lakossága boldog volt, hogy a gyönyörű budai hegyvidék, a legegész­ségesebb nyaralóhely most egy gyógyfür­dővel fog gyarapodni, amely gyógyfürdő­nek ideális sétálóhelye lett volna a most parkká kiképzendő szomszédos vízivárosi temető. Siettek is ez irányban kérelmet beadni a fővároshoz. Tévedés lenne azt hinni, hogy azóta ezen a helyen fúrásokat ejtettek volna, kutatták volna a víz forrásait, megnézték volna a mélyebb rétegeket. Nem' Nem. Ezt a for­rást is sikerüli ártalmatlanná tenni, be­tömni vagy elvezetni. Helyét egy pár év múlva már senki sem fogja tudni. Tasnádi Szüts András a tehertétel. Azt a régi keleti közmondást, mely sze­lt... a kutya ugat, a karaván halad... érvényesíthette egyes lapok támadásával szemben Tasnádi Szüts András, az idegen- forgalom nagymceulja, de nem tudjuk, hogy miképpen tud majd kitérni ama fel­hívás elől, mely most egy nagyon komoly tanulmányban, amelyet VÁKÁR P. ARTHUR dr„ volt kormánybiztos, és volt lapszerkesztő, jelenleg pedig a miniszterelnökség sajtó­irodájának számottevő tagja irt „Az állam- háztartás megsegítése" címen, ahol külön­féle megtakarításokat ajánl a kormány fi­gyelmébe. Mintegy húsz vállalatot sorol fel, ahöl összesen 73 millió pengő megtakarítás eszközölhető s ezek között van az IBUSz Rí., amelynél a végrehajtó bizottság meg­szüntetése és az igazgatóság megjelenési­díj melletti ülésezése utján megtakarítható 26.000 pengő, a szerződésrevizió (alelnök, vezérigazgató, s egyes alkalmazottak js- dalmazásának mérséklése utján) 200.000 pengő, — a dologi kiadások mérsékléséből 250.000 pengő, — a személyi autók leállí­tásából 45.000 pengő— tehát már igy is 521.000 pengő évcnkint, amihez hozzájárul még — az adósok és hitelezők számlájából (1929-ben 8,490.616 pengő) a vizsgálat ered­ményéhez képest... (?) Vákár P. Arthur dr. bizonyára közel áll a miniszterelnökhöz, utal egy most folyó vizsgálatra s igy tisztán látja azt a ret­tenetes tehertételt, amit Tasháttí Szüts' András személye jelent egyik legnagyobb idegenforgalmi Intézményünknél. A hollandiak tabáni sorsjátékénál külön­ben is oly nagy összegű — úgy mondják — egymillió pengő tisztcletdljat kap, ami még végkielégítéseknek is nagyon szép összeg és bizonyára sokan fogják érte irigyelni. Tasnádi Szüts András már azért is kell, hogy feláldozza az IBUSz-nál viselt pozí­cióját, mert az ő személye tenné lehetet­lenné a végleges megegyezést a Cook és a Waggon Lits, a világ két legnagyobb ide­genforgalmi intézményével. Erről a „Ma~ gyár Lloyd" nemrégen a következőket irta: „Tasnádi Szüts András ugyanis az ország érdekének fittyet hányva kevélyen ráütött arra a monopolisztikus szerződésre, amit még az inflációs időben kötött az Ibusz az államvasúttal és kevélyen kijelentette, hogy , ide pedig a Cook nem jön be!" És Tasnádi Szüts erősebbnek bizonyult, mint az ország érdeke. A közellenes írott papirvongy és még ki tudja, micsoda más rejtélyes befolyás lehetővé tette szá­mára, hogy útját állja a Cook konkuren­ciájának. Hogy ez a konkurencia óriási jövedelemtöbbletet jelentett volna az or­szágnak, az nem számított. Csak az volt a fontos, hogy Tasnádi űrék minden morált és etikát megssúfoló óriási üzleti haszna csorbittatlanul megmaradjon. A szerződés tehát érvényben maradt ép­pen úgy, mint Tasnádi Szüts egyéb mono­polisztikus üzictai, noha ez a szerződés fel­háborítóan előnytelen a magyar állam Szempontjából. A menetjegyiroda províziója a eladott jegyek után ugyanis indokolat­lanul magasabb ma, mint békében volt. És Tasnádi Szüts űr mindezt megteheti egy olyan vállalat élén, amelynek a részvénytöbbsége a magyar állam bir­tokában van. Tehát a magyar adózók pénzéért vett rész­vények segítségével károsíthatja meg az ország közönségét és taposhatja lábbal a| lakosság érdekeit. Hihetetlenül hangtana mindez ,ha nem tudnók, hogy sajnos, mégis így van. Amel­lett az Ibusz kudarca minden téren teljes. Impotenciája felidézte az idegenforgalom teljes elapadását, mert tevékenységének egyetlen látható eredménye, hogy Tasnádi és társai részére óriási közellcnés jövedel­meket biztosít. Lehet egy embernek ekkora privi­légiuma? Elismerjük, hogy Tasnádi Szüts András kiváló vadász (elsősorban a jövedelmek vadászásához ért nagyszerűen), de ez még nem elegendő ok és érdem arra, hogy va­laki az ország rovására ilyen kivételes el­bánásban részesüljön. A szerződést, amely ezt az országra káros hatalmat adta Tas­nádi Szüts kezébe, törvényhozási úton kell érvényteleníteni a kivételes rendelke­zések alapján. Itt mutassa meg a kormány az erejét' A Tasnádi Sziits-íélc vadászó egziszten­ciáknak el kell tűnniük a közéletből, vissza kell zuhanniok a homályos ismeretlenségbe, ahonnan előkerültek. Elég volt Tasnádi Szüts Andrásból és vszelyes játékaiból' Érthetetlen, hogy a 33-as bizottságnak még mindig nem szúrt szemet az Ibusz protek- cionált helyzete." taglétszám tekintetében megnövekedett kört. A gazdasági balok és nehézségek, — melyek valójukban akkor még ki sem fej­lődtek — politikai térre terelték a kör éle­tét. A háborús évek alatt tapasztalt meg­adó türelem politikai öntudattá nőtt. A vesztett háború nyomán támadt poli­tikai balratolódás a kört is politikai harcok színterévé tette s e politikai küzdelmek káros hatását érzékenyen megérezte a kör. Az 1930-ik évben már hivatalosan ál­lást foglalt a kör a polgári egység gondo­lata mellett. A háború utáni években szükségét látta annak, hogy a kerület többi társa­dalmi egyesületével a szorosabb érintke­zést felvegye, különösen a Budai Polgári Körrel. Néhai dr. Thury Zoltán közigazga­tási bíró elnökké választásával erős ütem­ben megindult a „Budai Napló“ által fel­vetett „Buda a budaiaké“ szállóige alkal­mazása. Erre az időre esik a körnek és a „Budapesti Iparosok önsegélyző Egyesü­letének" szoros összekapcsolódása olyfor- mán, hogy a két egyesület tagjai tömeges belépéssel kölcsönösen erősítették egy­mást. A megbékélés szelleme lett úrrá az elnök lebilincselő, tiszteletet kiváltó modo­rának és néhány vezetőségi tag apostoli munkásságának hatása alatt. A Budapesti Iparosok önsegélyző Egyesületével való szoros kapcsolat révén a kör-tagok, de az egész kerület kisiparosságának hitel­kérdése is megoldást talált . A kiengesztelődéssel és megbékéléssel a kulturális munka is lendületet vett. Szá­mos, irodalmi, kulturális és gazdasági fel­olvasást tartott a kör és céltudatos tevé­kenységet fejtett ki a kulturbizottság a ta­gok szórakoztatására, szellemi és erkölcsi épülésére. A háború alatt szünetelő da­lárdát ismét életrehívták. Az inflációs idők jelensége volt a kör könyvtárának erős anyagi támogatása. A most már ezer kötetet meghaladó könyvtárt Tóth Elemér értékes irodalmi gyűjte­ménnyé szervezte. Az elmúlt 25 év alatt a kör életrehivá- sában és annak tekintélyes társadalmi egyesületté tételében, úgy a szaktevékeny­ségben, mint politikai, gazdasági és kul- turmunkájában méltó volt az iparosság önmagához. Felvehette a versenyt a többi kerületi egyesületekkel, sőt igen sokszor és soká vezető szerepe volt. A rendkívüli események, a nem is sejtett gazdasági ne­hézségek közepette is a magyar hazafias szellem vezérelte és mindig meg volt a körtagokban a vezetők megválasztása te­kintetében a bölcs higgadtsága, amely ha­zafias munkássággal, fáradtságot nem is­merő küzdelemmel cgyüttartotta az egye­sülésben rejlő erőt a tagok összesége ja­vára. A 25 év nehéz, tövises útján sok önfel­áldozó, kitartó iparos, de más társadalmi osztályokhoz tartozó érdemes egyén is munkálkodott a kör révbejuttatásán, akikre hálával kell visszaemlékeznie az eljövendő 25 évek iparosságának. Minden időben hivatása magaslatán ál­lott a kör az iparosságot érdeklő minden irányú eszme kitermelésével és szorgal­mazásával. Egészséges közszellem kiala­kításában áldásos munkát fejtett ki és a további végtelen fennállás és fejlődés le­hetőségét teremtette meg. CL flezsö~téri temptom Terjedelmes cikk keretében emlékeztünk meg Budapest legújabb s egyik legimpo­zánsabb templomáról, a budai nagynevű, dr. Leelmer Jenő építész müveiről, a Ferenc József fogadalmi templomról. A hatalmas­arányú építkezésben résztvett munkatársai egy részéről meleg hangon, a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg Lechner Jenő dr., folytatólag közöljük még többi munka­társairól közölt véleményét, akiknek egy- része a templomépítésnél, másik része ' pedig más nagyarányú építkezéseinél volt segítségére. A templom központi fűtését UJJ GYULA tanár technikai irodája tervezte, amely vízvezetékek és csatornázások tervezésé­vel is foglalkozik. Ujj Gyula fizikatanár, Becsey Antal mérnöki irodájában szerezte | meg a gyakorlatot jelenlegi teljesítőképes | vállalatához, mely minden berendezést a központi —'VYt Vo-1 terén alapos szaktudással es nagy gonddal, az építőművész intencióinak teljesen meg­felelően kivitelez. A vállalat nagyobb ön­álló munkái közül említésreméltó a Baár- Madas lcánynevelőintőzet épületcsoportjá­nak központi fűtése és sok magánépiiletbcn végzett munka. BRÜNDL JÁNOS központi fűtési-, vízvezetéki- és csatorná­zási vállalata végezte a templom központi fűtési-, csatornázási-, vízvezetéki- és bá­dogos mimkáit a legteljesebb megelégedé­semre, a tőle megszökött precizitással. A céget 1889-ben alapította a jelenlegi cég­főnök s csaknem félszázados fennállása óta számtalan munka tette ismertté a vállalat nevét az egész országban. Kivette részét legnagyobb köz- és magánépiileteink építkezésénél és munkáit egyaránt meg­találjuk úgy a felséges uralkodó család, mint a magyar főnemesség részére épült palotákban. A cég nevéhez fűződik többek között Andrássy Sándor gróf, Csekonics Endre gróf budapesti palotáinak, Esztcr- házy Miklós herceg budai palotájának és cszterházai kastélyának fűtési berende­zése. A cég építette az állami számvevő- szék, Budai Vigadó, testőrségi laktanya, Fasori . gimnázium, Műcsarnok, Toldi Ferenc-utcai főreáliskola, Vöröskereszt­kórház fűtési berendezéseit. Vízvezeték és csatornázási munkát végzett a budapesti királyi bérpalotában, csaknem az egész fönemesség budapesti palotáiban és vidéki kastélyaiban, nagyon. sok köz- és magán- épiiletben és sok gyárban. HAVAS 4 SÁNDOR műépítész és építőmester nemcsak leg­nagyobb és legjelentősebb, hanem legne­hezebb terveimnek is megvalósítója volt. Egyetemi tanulmányai befejezése után az államvasut szolgálatába állott, ahol először tervezésekkel foglalkozott, majd az Állam- vasúti Nyugdíjintézet palotáinak technikai gondnoka lett. E minőségében jutott osz­tályrészéül egy nagyon szép feladat: nagy­bátyámnak, Lechner Ödönnek egyik pom­pásművét, az Andrássy út 25. számú (Drechsler) bérpalotát rekonstruálta. Az épületet, amely műemlékként őrzött büsz­kesége a magyar fővárosnak, gondosan a mester eredeti tervei alapján állította helyre. Ez a munka, bizonyságot nyújtott kiváló képességeiről, amelyeket később hasonló munkáimnál használtam fel" A sárospataki tanítóképző intézetnél Havas Sándor volt a dologi végrehajtó. E mun­kánál a tökéletes munkatársat ismertem meg benne. Tagja volt annak a szűk baráti körnek, amelyhez három évtizede tarto­zom. Az összes munkák között, amelyeket vezetésem alatt teljesített, különösen elsőrangút alkotott a nagyvonalú helyre- állítási munkálatoknál a régi budai parla­ment épületénél, amikor is a csaknem rom- szerű épületből a főváros egyik legszebb műemlékét teremtette. Havas Sándor sze­mélyéhez fűződik Medgyaszay István ter­vei után, — aki mint én is egyik kiemelkedő harcosa a magyar stilustörekvéseknek, a I Baar-Madas leánynevelő intézet kivitele­zése is. Meg vagyok győződve, hogy kői ] légáim hasonló hálát és szeretetet éreznek iránta, mint én.-. ___... _____ÁCS, AURÉL épí tőmester úgy a Magyar Nemzeti Mú­zeum helyreállításának nehéz feladatánál, mint a régi budai parlament épület rekon­struálásánál Havas Sándor munkatársaként működött. Mindig komoly törekvése volt, hogy a rábízott munkákat intencióimnak megfelelően végezze és nagy elégtételemre szolgál, hogy együttműködéséről a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozhatom. RÁKOS MANÓ Különösen indíttatva érzem magamat, hogy a legmelegebb elismeréssel, sőt hálatelten emlékezem meg Rákos Manó szobrászmesterről, aki minden munkájával elismerést váltott ki s aki számomra a Medgyaszay-szinház összes szobrászmun­káit készítette, teljes egészében valóra váltva művészi elképzelésemet. GYULAI BERNÁT építő- és kőfaragómester főleg a temető­művészet márványmunkáival foglalkozik. Kitűnő eredménnyel végezte részemre a cég mindazokat a munkákat, amelyekkel megbíztam: így a Magyar Nemzeti Múzeum helyreállítási munkálatainál a monumen­tális előcsarnok márványburkolatát, az újonnan felállított szobrok márványmélye­déseit és konzolait és az összes emléktáb­lákat, közöttük a háborúban elesett múzeumi tisztviselők emlékét. A Gyulai cég készí­tette az általam tervezett háborús-emlék­művet az egyetemi épület filozófiai tan­székén, valamint a márványpadot és em­léktáblát a régi budai parlament új épüle­tében. HAVERLAND ANTAL magyar királyi szabadalmazott emelőgép-, felvonó- és vasszerkezetgyár, amely egyike Magyarország legrégibb speciális gyárai­nak, kitűnő szakértő, szerkesztői és kép­zett, fegyelmezett munkásszemélyzete se­gítségével Haverland-gyártmányú gomb­nyomás-szabályozással működő személy- felvonókat, körbenfutó (Paternoster) sze­mély- és teherfelvonókat, ételfelvonókat, elevátorokat, darukat, speciális emelő­gépeket és szállítóberendezéseket gyárt. Nagyobb munkái közül említésre méltók a budapesti és fiumei raktárházak és a fűzfői papírgyár számára szállított 1500—2000 kiló hordképességű felvonók. A gyár szállította a 12—18 fülkés Paternoster személyfelvonó­kat a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Központi Járásbíróság, a Beszkárt, az HALLÓ ! ITT 52 — 7 — 69 1 N ük ß T F F Fk F ^ hogy csak a kerthelyiségem B * “■ ™ érdemlinyáronalátogatást mert bizalmas Tiszt siettet GUTTENBERGER A. KEDVES SZOBÁIMBAN ====:====:========I-------TPI PM >® pompásan I &L E.IT érzi magát a vendég kitűnő konyhám, , pincém és ajó zene mellett a TROMBITÁS v,?"£&'£Ju^on°8a 11^ RETEK UCCA 12 UJ VEZETES Szeifert-Kávéház MARGIT-KÖRUT és ZSIGMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye esténkint ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok. Figyelmes kiszolgálás Túl. Tihaméry Kálmán Államvasutak Igazgatósága, a Postavezér- igazgatósás és a 16 emelet magas Társa­dalombiztosító felhőkarcoló épülete szá­mára. A gyárból származnak végül a Hangya-palota, Gellért-fürdő, Igazságügy- minisztei hun, Kereskedelemügyi minisz­térium, a mátrai tüdőbeteg-szanatórium és sok magánpalota és bérpalota felvonói, úgy Budapesten mint külföldön. RESOVSZKYNÉ lakásberendezési műterme, amely 1911 óta áll fenn és a legelőkelőbb és legmegbíz­hatóbb ilynemű vállalkozás, kezdetben műipari tárgyak szállításával foglalkozott, amelyek a lakásberendezés kiegészítéséül szolgálnak. Rövidesen a legelőkelőbb körök keresték fel, sőt a királyi udvartartás is megbízta a budapesti és gödöllői királyi paloták számára lámpaernyők, átvetők és díszpárnák szállításával. Megbízható és ízléses munkái következtében a cég állan­dóan emelkedett és 1919 óta fametszetek és facsillárok előállítására külön műtermet rendezett be, melyet Resoíszky Dezső vezet. A Resoíszky-féle műteremben készül­tek a fa- és üveg koronacsillárok, fali­karok' és kandeláberek, melyet a budai régi parlament épület díszterme számára ter­veztem' A műteremből erednek továbbá a stilszerü bútorok, a dísztermek függönyei, a bútorhuzatok és a tapéták, melyek mind finom ízléssel és helyes stilusérzékkel ké­szültek. A műterem restaurálta pompás módon a Nemzeti Múzeum kupolatermét díszítő 4 hatalmas kandelábert is, amelyek történelmi értékű emléktárgyak, azonban siralmas állapotban voltak. DOBAI JÁNOS a legrégibb és egyúttal legtekintélyesebb tégla- és cserépfedő cég. Magyarországon. 1860-ban alakult és azóta teljesítménye legnagyobb nemcsak Budapesten, hanem az egész országban icüijjnöseij kitűnt a fje. az azóta már nem szokasoSpalafedő mun-*" kákban. A cég fedte legjelentősebb épüle­teink kupoláját. Munkái közül különösen cmlítésreméltók a királyi palota, a Parla­ment, az Igazságügyminisztérium, az Orszá­gos Levéltár, a Műegyetem, a nagy modern klinika épületek, több nagy templom, a Klotild főhercegnő és József kir. herceg palotái, a Dunapalota és Astoria-szálló, to­vábbá a Nemzeti Bank Hitelbank és Föld- vábbá a Nemzeti Bank, Hitelbank és Fölö­dig a legnagyobb megelégedésemet vívta ki a cég munkája. ID. FORT OSZKÁR ÉS TSA vízvezeték- és csatornázási vállalat, mely egyike a legrégibb pesti cégeknek és a leg­megbízhatóbb kivitelben dolgozik, készí­tette legnagyobb megelégedésemre a Sáros­pataki Tanítóképzőintézet, a munkácsi gimnázium internátusa, a Mészöily-utcai bérház és az Elemér-utcai iskola víz­vezeték és csatornázási munkáit. Emellett központifiltés és bádogos munkákkal is foglalkozik. Ezen munkái közül említésre méltók a Kémiai Intézet, a Szőlészeti és Borászati Intézet, a gróf Andrássy, gróf Károlyi, gróf Somssich, báró Inkey, Kohner Adolf-féle kastélyok gőzfűtési berendezé­seit A cég rendezte be a tihanyi gyógy­fürdő vízmüveit is. JABLONSZKY JÁNOS ÉS FIAI műipari lakatos- és vasszerkezet-gyár, melyet 1869-ben néhai Jablonszky János alapított s melyet 1909-ben fiai, Géza és Gyula vettek át, készítette számomra az Országzászló óriási rúdjának, szószékének berendezését és a Jókai-síremlék nagy­arányú kettős bronzkapuját, amely munká­val valóságos mcstermüvet teremtett. Az üzem egyéb kitűnő teljesítményei közül is kitűnnek a Budapesti Központi Járásbíró­ság, a pestvidéki törvényszék és fogház, a Magyar Lovaregylct székháza, az Andrássy Géza gróf palotája és Pappenheim Szig­frid gróf iszkaszentgyörgyi palotájának lakatosmunkái. KRÖSZL ISTVÁN kárpitos- s díszítőmester készítette terveim után néhány nap alatt minden képzeletet meghaladó erőfeszítéssel IV. Károly király koronázása alkalmából a budai koronázó­templom hatalmasarányú oltársátrának dí- szltőmunkáit és szállította a trómnenyezet, a trónszékek, a templomtribünök és a ha­talmas boltozatsátor díszítéseit, amelyek­hez 2500 méter bíborbársonyt, 5000 méter atlaszselymet és száz és száz ezüst keresz­tet dolgozott fel. A cég, melynek pompás a legkényesebb igényeket is kielégítő dí- szítömunkái a legelőkelőbb szalónokat, klubhelyiségeket és a mágnáspaloták hali­jait díszítik, feltűnést keltett annakidején a királyi palota vakítóan szép teremsorai számára szállított függönyeivel, tapétáival és bútorhuzataival.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom