Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-06-11 / 1043. szám
J -XXVIIl évf.1043. Sz. Megjelenés: tietenkint kétszer (ELŐFIZETÉS: flj^y évre . . 24.— P (Negyed évre 6.— P Egyesületek, amelyek* neje (hivatalos lapja —. tagjai féláron kapják Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság Napló 1931. JUNIUS HÓ TI Hetenkínl kétszer HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy milliméter magas ser, egyszeri közlésénél 30 fillér. Szövegsor ára 2 pengő. Közgazdasági közlemények' megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó ötnJetöKMH nagy kedvezmény FELELŐS SZERKESZTŐI VIRAÁG LA Szerke&ztőség és kiadóhivatal: Budán, I-, Bors-utca 24. Hivatalos órák: Délután 4—6 óráig. Telelőn: 502*96 Végre ráeszmélt Buda közönsége arra, hogy a nagy magyar metropolis, Budapest székesfőváros keretében, — földrajzi fekvésinél fogva — külön nagy érdekei, külön ’hagyományai és saját dicsőségével bearanyozott múltja van. Ráeszmélt arra, hogy őslakossága egészen más vágású, mint a balparti városrészé. — hogy túj telepeseinek, akiket vonzott Buda esendje, gyönyörű hegyvidéke és patinás régisége, egészen más a lelkivilága, .mint azoké, akik odaát kergp&k a zajt és élik a nagyvárosok gyárszerű életét Ráeszmélt arra, hogy Buda áldott földje mélységes mélységig telve van olyan kincsekkel, amiket csak föl kell hoznunk, hogy az emberiség áldásává legyenek és a szegényedő polgárság jólétének alapját képezzék. Nekünk a világot igazgató Gondviselés megadta gyógyító erejű forrásainkban azt amit nem adott másnak széles e világon. A külföld nagynevű tudósai- ábnélkodva állapították meg, hogy e vizekben oly őselemek élnek ma még, amelyek millió évekkel ezelőtt szolgálták a teremtés nagy munkáját — amelyek ott izzanak a nap gyógyító sugarában, és az emberi nyavalyákat gyógyító szereknél százszorosán, ezerszeresen nagyobb hatásúak, köztük — a rádium ősanyaga: — a thorium. Valami végzetes nemtörődömség, talán a hirtelen világvárossá fejlődött balparti város érthető önzése, föltétlenül azonban a kellő szakértelem és tudás hiánya mindezt elhanyagolta, a magukat önként felkínáló kincseket parlagon hever tette és ezzel pusztulásba vitte Buda polgárságát Huszonhét éve küzd ezért lankadatlan erővel — minden más érdek feláldozásával — a Budai Napló, egy évtizede a „Hollós Mátyás Társaság“, több éve már —• királyi vérből származó elnöke vezetése alatt — a „Fürdőváros Egyesület“, — de pusztában hangzott el minden szó és kárba veszett minden jóhiszemű akarás. Az utóbbi két-három esztendő mégis Budára irányította az intéző körök figyelmét, még a politikusok is maguké- ,vá tették Buda ügyét biztató szóval, társadalmi körök tették megbeszélések tárgyává, csekély eredményű ankétek foglalkoztak vele, — de komoly, döntő nagy lépések nem történtek, Nem volt, aki megtegye! Nem volt ennek az elárvult ügynek fehér lovon járó, csillogó vértezetfi, fényeskardú lovagja, akire ujjal mutatott volna rá a pusztuló polgárság — íme — ez a mi lovagunk, ez a mi pártfogónk, ez a mi patronusunk. Nem volt, aki ennek a kérdésnek áldozza föl egész közéleti tevékenységét, — nem volt, aki az egész országban visszhangzó szóval rámutatott volna arra, hogy Budának ezek a nagy kérdései nemcsak egy városrész, nemcsak a magyar székváros, hanem az egész ország érdeke is, és Buda ősmagyar erejével kisugározza azokat az egész országra. Erre eszmélt rá Buda népe! Itt keresi most a megoldást a polgárságnak nagy erővel megnyilatkozott vágya, hogy Buda érdekeit külön országgyűlési párt és annak minden más politikai tényezőtől független képviselője 1 legyen bátorszavű szószólója az ország I színe előtt. Megalakul a BUDAI PÁRT és Buda polgársága szerető bizalom- I mai emeli a képviselőházba saját követét! Ezt a 48 pontot, amelyet, mint a Budai Párt programmját itt közlünk, szeretnénk kiszögezni a Városháza kapujára. Ez a 48 pont legyen a budai hiszekegy, — ezt kellene megtanulnia minden budai gyermeknek, — ezt kell tudnia minden budai embernek. Ezek nélkül nincs boldogulás, ezek nélkül nincs, jobb jövő Budán, csak pusztulás, csak szegényedés, végső leromlás. Ez a 48 pont nem levegőben járó fantázia, nem igényel csillagászati számokat megközelítő anyagi áldozatokat, — nem követel mást, mint becsületes munkát és tervszerűen beosztott, elviselhető költségeket. Ez a 48 pont megnyugtatná Buda adófizető polgárságát, hogy túlterhelt adóit a maga jobb jövőjének megalapozására fizeti, és valóra váltva azokat, megteremtené azt a mesés Budát, amely után ennek a városnak minden józan okos polgára áhítozik. Az a „második“ hely okozza a listaszerkesztők legnagyobb gondját A pártvezér jár elsőhelyen, az természetes. De ki legyen a második?. Budán a harmadik hely aligha jön szá* mításba. Két mandátumnál többre egyik párt sem számíthat, de a leg» többjének csak egy jut Lesz olyan, akinek egy se. Ez a második hely nehezen volt megoldható a Keresztény Gazdasági Párton, ahol Toper ezer Ákosnét szerette volna a párt tekintélyes része, de végre mégis a Kossalka pártja győzött és ő megy másodiknak. Nehézséget alkotott ez a Polgári Egység Pártján is, ahol a budai kerületek versengtek oly irányban, hogy az ő jelöltjük legyen az a bizonyos második, amihez legtöbb joga mégis csak Becsey Antalnak volt, aki Kozma Jenő dr. elnök mellett tölti be az alelnöki tisztet A kérdést itt Becsey régi szerelme. Buda döntötte el, mert ő az országos érdekek mellett a budai érdekek számára is követelt mindig helyet amit Kozma Jenő dr. elnök is helyeseit A! megállapodás hamar létrejött igy és Becsey Antal külön budai listával Indul, mint a budai gazdasági érdekek és mint a budai iparosok és kereskedők követe. így aztán a Kozma listáján másodiknak fut dr. Petracsek Lajos, ez az energikus fiatal ügyvéd, aki a B. B. T* E. révén nagy agilitást tud kifejteni. A Friedrich-párton (keresztény-ellenzék) okozta a legnagyobb felfordulást a második hely, vagy ahogy most az ügetőn dívó fogadás után mondják: —■ az olasz. Perczel Bélát az ö régi érdemei, évtizedekre visszamenő közmunkája, a kis emberek nagy bizalma révén -— illette feltétlenül a listavezetés Budán. Föltéve azt, nogy Friedrich István más kerületben lesz meg és itt mond le, — elfogadta volna a második helyet Nem így határozott a párt és Perczel Béla levonta a konzekvenciákat , kilépett a pártból és eb* Utazott üa]aKmfarxtd,„-J A Keresztény-szocialista Párton Szabd József és Petainek Jözsef között folyt a harc a helyekért és végül Petainekt aki a párt régi buzgó harcosa, a második helyre szorult. Az egyesült Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék pártján erős harcot vívtak a második helyért Gaál Jenői dr., Vázsonyi János dr. és Pakots József. Itt a paktum révén a második hely az első, — tehát a harmadik a második. Csakhogy — sicher ist sicher — mégis csak a 2-ik helyért folyt a harc és azzal végződött, hogy Gaál is, Vázsonyi is kiléptek a pártból, új pártot alakítanak és — mint nevető harmadik — a jó helyre beült Pakots József. A Szociáldemokrata párton úgy segítettek a bajon, hogy a 2-ik helyről feltolták Kéthly Annát első helyre és Büchler József megy a másodikon. Ott abban a hitben élnek, hogy Budán olyan polgárság él, mely a nehéz viszonyok mellett — reájuk szavaz. Itt esetleg meglepetés éri a pártot, mert még a nemzeti alapon álló munkásság is külön szervezkedik és Magyar Munkáspárt címen készül harcba menni. Ezt $ pártot az teszi szimpatikussá, hogy teljesen nemzeti alapon áll és üléseit a magyar Hiszekeggyel kezdi. Az Egységes Párt: Dr. Kozma Jenő, Dr. Petracsek Lajos, Dr. Andréka Károly, Szombathy Kálmán, Dr. Moldová- nyi István, Dr. Dehmel Aladár, Zseltvay Elemérné, Dr. Gyurmán Jenő, Váli Gábor, Dr. Szlávik Ferenc, Dr. Szalay Sándor, Oszoly Kálmán. Egységes Budai Gazdasági Párt: Becsey Antal, Hubert Vilmos, Szilágyi Károly, dr. Csobádi Samu, Missuray Jenő, dr. Kemény Dezső, zilahi Balogh Gyula, Fábián József, Boromissza Sándor, Koszorú Imre. Egységes Keresztény Gazdasági Párt: I. Wolff Károly, II. Kossalka János. III. Csilléry András, IV. Szigeti János V. Cselényi Pál, VI. Vajda Károly. Keresztényszocialista Párt: I. Szabó József, II. Petainek József III. Kerkai Sándor, IV. Magyary-Kossí Aladár, V. Seidl József, VI. Vekov Ádám Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék; I. Rassay Károly, II. Pakots József, III. Boros László, IV. Pfeiffer Ignác. Szociáldemokrata párt: 1. Kéthly Anna, II. Büchler József, III. Bárdos Ferenc. A Frontharcosok pártja még mindig nem állított listát — valószinüleg a „második“ hely miatt. A „BUDAI PÁRT* most szervezkedik és ha indul, akkor még e hét folyamán kitűzi plakátjait Buda minden esetre nyerne, jövendő fejlődését biztosítaná, ha az egységes polgári pártok útján egy képviselővel , többet küldene a parlamentbe. t V A Budai Párt programmja követeli, hogy — a Városházán még az 1931. évben állítsanak küí'ön ügyosztályt a fürdöüev és Sill: í-Orga 1 om szolgálatára és a gyógyforrásokat vegyék ki a csatornaügyosztály kezeléséből, a mivel rendkívüli módón segítik az iparost és kereskedőt, mert uj vevőkhöz jut, s7 ii n t P ?zer!®zfék annak mérnöki és geológiai szakosztályát megfelelő szakemberekből, hogy így meg- szüntessek azt __a hiányt, hogy világhírű gyógyforrásainak nincsen forr ás sza kér tő le, , v T •8zaIazJá,k e külön ügyosztály számára a rendes költségen kívül azt az összeget mely méltó a világhírű budai gyógyforrásokhoz és elegendő azok propagálására |z egész világon * y melt0 a . —-ja.jáfitsa ki a város az összes gyógyforrásokat az egyöntetű eljárás érdekében, es e célra állítsa fel az aJlam segélyével a fürdőügyi bankot, — fektessék le rendszeres munkával azokat az alapokat, amelyek lehetővé teszik a fürdőváros ki fejlődését, ' ' -M ------------------------el rejtett, megközelíthetetlen g y ó g y f o r r á s a i t tegye alkalmassá az ivókúrára és vizüket vezesse minden szabad, parkos térrel ---------------------------------------------... .... . ~ 7se!je gond->át- hogy Budán mélyfúrások révén föltárassék a túlhevitett viz a füst kedés számára CS<^ ** fustnelküh füté8ére’ mely egyúttal a legolcsóbb energiát is szolgáltatná a vüágitás és közlehelyezze át északról a gyár a k a t a kelenföldi dunapartra, , ~ építse meg mai helyén a téli kikötőt és szerezzen hozzá télire meleg vizet, vagy mélyfúrás utján, vagy vezesse oda a dunamenti fürdők felhasznált és elf oly ó'm elegy izé t. egy csator- nábajpüjtve azokat, hogy itt teleljen e melegvizű kikötőben minden dunai hajó Regen sburgtól Gáláéig és külön nemzetközi látványossága legyen Budának, ' i hajtsa végre a város a Víziváros és Országút közti városrész szabályozását, hogy ezen a legbelsőbb városrészén modern város épülhessen^ tegye a nyugathoz méltóvá a mostani helyéről áthelyezendő kelenföldi pályaudvart *és _ ?ül dS\lkülön^efafn\f?rnTft ** ^ * világhlrt. de megközelíthetetlen keserűvízforfejlessze ki európai nívón Buda v ilágfttrd’ő pályaudvarát, a Délivasut elavult Dálva- udvara helyén, E“ ------------*— — é pítse fel sürgősen a lágymányosi fertőző pocsolya feltöltésével a kiállítási területen a csarnokokat, ----------------------------------------— létesítsen müvésztelepeket, — hozza át az egye tömet éa 4f£pc*fceaoe ki alt tfJUBagq l 1 fl e g e U V e Z e t é 8 T e, — építsen fel az európai túra-autóutat, a Bécsi-út mentén, az Árpádforrás mellé a Stadiont, — a Római fürdőben a fedett és önmagát fütő úszó- és evező tréningcsarnokot, — tegye a város egyöntetűvé a közlekedést a budai hegyvidékre, csatolja a fogaskerekű vasútat, olymódon a közuti-vasuthoz, hogy olcsó átszállójegyek kiadásával a közönség látogathassa a hegyvidéket — építse ki a farkasréti közúti vonalat a Svábhegyre, teremtse meg a rendszeres közlekedést a János-, Gugger-, Mátyás-, Hármashatárhegyre, — váltsa meg a HÉV vonalait, hogy Nagytéténytől Szendtendréig az egész vidék becsatolható legyen, — kapcsolja a város a belső területeihez a budai hegyvidék keleti lejtőjű domboldalait az autóbusz- közlekedés fejlesztésével, — fejlessze kilátóheggyé a Rózsabombot, — alkosson a budai hegyvidék számos alkalmas pontján tavakat, — létesítsen a Pasaréten nagy tavi strandfürdőt, — tegye kellemessé a hegyvidéken való nyaralást, lehetővé ott a kertészetet és gyümölcstermesztést azzal, hogy fúrások révén ellátja forrásvízzel vagy vízvezetékkel és irgalmatlanul kiirtja a patkány, egér, féreg és hernyótenyésztö dudv át a város tulajdonát képező árkokból, a villák mentén és szabad területeken, — nyissa meg a Mátyáshegyen épült 300 holdas parkot, — lássa el megfelelő szórakozóhelyekkel és nyissa meg ezzel az óbudai hegyvidéket, — tegye 2000 esztendős múltjához méltóvá Aquincumot és a Római fürdő környékét, — rendezzen sporttinnepeket az aquincumi 2000 éves cirkuszban, — építse meg a 40 év óta vajúdó gellérthegyi liftet, — az idegenek érdeklődésének fokozása érdekében tegyen láthatóvá minden gyógyforrást — emeltesse ki a Várkertben elföldelt, Mátyás király idejéből származó és a világ legnagyobb Herkules szobrának mondott 400 esztendős szobormúvet, — tárja föl a Vár rejtélyes pincéit, — tegye Iáhatóvá a Flórián-téri földalatti .gőzfürdőt és sütőházat, tegye hozzáférhetővé^ a Gellértfürdő forrásait és használja ki izzasztó gyógyhatását. — növelje a budai hegyvidék forgalmát azzal, hogy létesíti a Zugligetben az ósáliatok állatkertjét, — építse meg a parlamentre néző nagy sugárutata Dunától a Csalogány-utcán át a virányosi dombtetőre, — a Gél lérthegy tői a Retek-utcáig, — a Boráros-téri Lágymányosi hid folytatásaképpen a keserúviz források mellett emelkedő Dobogódombra — és az uj óbúdai hídfőhöz a Vörösvári-úton és a Kiscelli-utcán át vezető sugárutakat, hogy igy Buda világvárosi jelleget öltsön, — hajtsa végre a Zöldmái 35 év óta húzódó szabályozását, — rendezze a Szépvölgyet, hogy új villaváros épülhessen ott, — hozza át az aszfaltkultuszt a budai utcákra is, — hozza rendbe és világítsa európai módon az Alagutat, , — ne csúfítsa el a várost olyan építkezésekkel, mint a k r i s z t i n a-k őr úti fedett vásár, mely csak ehhez a parlagi elhagyottsághoz illik, amelyben a krisztinakörúti parkos sétány sínylődik, — helyezze át a Farkasrétről a temetőt a Kamaraerdőbe, — építse meg a Horthy Miklós-út és Villányi-út között a Kelenföld nagy parkját az ottani tó keretéül, — épitse meg a budai dunaparton végighúzódó parkszerű sétányt, de elsősorban a Margitrakpar t aszf altsivat agját alakítsa át dunaparti gy ógy s é t á n n y á, — vesse meg az alapját a Vérmezőn a központi gyógyparknak, — épitse meg a budai Nemzeti Színházat ugyanott, ' — változtassa meg az építési szabályrendeletet olymódon Budán, a fürdőügy érdekében, hogy még a 2 szobás lakásoknál is az egyik szoba kiadható legyen idegennek, — és határozza el, hogy a Várhegy és környékén eszmei pályázat útján megteremti történelmi stílusban Buda hagyományaihoz méltóan az Óvárost.
