Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-11-21 / 1065. szám

Budai Napló 1931 novemb'er 21 KI mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál jobbat sehol sem kaphat! műm Ödön kedelmi részvénytársaság Alapítási év 1874. Telefon: 463-65. SÜRGONYCIMi M a U T H NE RÉK, BUDAPEST. MAUTHNER MAG Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy főárjegyék, mely nővényárjegy- zék- őszi árjegyzék jácint, tulipán stb. virághagymákról ingyen és bérmentve a FerencrendieK templomával szemben. SZENT QzCJért GYÓGYFÜRDŐ Vlzgyógyi ntéset, hullám- és napfürdó Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. I Szakképzett személyzet Miért üres sok szálloda? Erre a kérdésre egy amerikai szállótu- lajdonos sokévi tapasztalatai alapján a következőt válaszolta: A vendégek kimaradnak: 1. a személy­zet udvariatlansága miatt, amely a ven­dégek legalább kilenc százalékát riasztja el, közönyös kiszolgálás miatt( két száza­lék), tulmagas árak miatt (tizennégy szá­zalék), rossz étkezés miatt (tíz százalék), j rossz hálószobák miatt (öt százalék), idc- felvilágosítások miatt (hét százalék), meg­tévesztő reklám miatt (négy százalék), rossz hálószobák miatt (öt százalék), ide­gen valuta hiányos váltása miatt (hat százalék), tisztátalanság miatt (tizenkét százalék), tullassú kiszolgálás miatt (tíz százalék), és mert alig van változatosság az ételsorokban (öt százalék). De kimarad­nak még sok más egyéb okok miatt is (hat százalék). Csak példakép említve: a ke­leti ember szereti az ő rituális és sajátos ételeit (pikaw, dzsuvecs, arab-mocca kávé, I csorba, kebab, kesré-kávé, török-tatár- I kínai teák, burek, bárány nyárson, szomun, sörbet, rahat stb.), szereti a kedélyes, ba- I rátságos helyeket, utálja a zajt, a kapko­dást, elvárja, hogy keleti és mohammedán lapokat is kapjon s akadjon lélek, aki anyanyelvén szólítja. Aztán gondolkodóba ejti a vendéget, ha azt látja, hogy azért a szállóbeli szobáért 10—15—25 pengőt kell naponta melléke.- | sek nélkül űzetnie, amelyet elsőosztályú I csöndes, nyugodt, úri penzióban teljes el­látással (reggeli, ebéd, vacsora) együtt épenséggel napi 6—7—9 és 10 pengőért megkap. Tapasztalat mutatja, hogy egyes szállo­dákban csakis a borravaló nagysága sze­rint becsülik a vendéget, amihez a nagy külföld a szociális században hozzászokva j nincsen és csakis a borravaló nagyságához mérten szolgálják ki, informálják (sokszor rosszul) és beszélnek hozzá. Sok-sok ven­dég elmaradozik tőlünk emiatt is. így aztán érthető a vendegek 100 száza­lékos elmaradása. nevük 1848-ban még nem volt ez; illetve az ellenkezőjét nem tudják bizonyítani. Hogy Kari családnév szerepelt a sza­badságharcban, azt bizonyítja egy vas­megyei zászlóajbeli ismeretlen nevű tiszt naplöjeg.vzeíei között talált feljegyzés, mely szerint 1849 április 28-án befutott hozzájuk egy Kari nevű hadnagy, mint fu­tár nagyobb útra köppeny, vagy mente nélkül nem indult, rendfokozata nem volt látható, valószínűleg Kari fiatalabb korát és tiszti szabású saját öltözetet összeadva nézhették hadnagynak! A Kari család az 1686-i ostromkor került Budára Németországból. Azóta a Kariok derék, becsületes, tekintélyes polgárai let­tek a városnak. A XIX. század első felé­ben mint ízó.da-ccetgy árosókat és városi I tisztviselőket találjuk őket. Az egyik kö- I züliik helytartótanácsi engedéllyel a Ká- rolgyi nevet vette fel 1845-ben. A XIX. század második felében ágaztak azután szét az ország más tájaira is. A család do­yenje adta elő nekem, hogy nagyatyjának, ki 1834. körül született, 5 testvére volt. Ezek közül csak egyet tartottak nyilván Magyarországon, a többiek szétszéledtek. Ezek között találhattam fel Kari Vidort, az első ludovikások egyikét, ki Isten tudja Amerika melyik" szegletén piheni hánya­tott élete fáradalmait! 1 j Amant Zoltán. A szerkesztőséi kéri mindazokat, akik a Kari családról, illetve Vidor nevű tagjáról tudnak közelebbi,, adatokat, — tudassák azokat a Hadimuzeummal, I., Vár. A magyar tragédia megismétlődik és csaknem minden zse­niális emberünk az Irinyiek, a Puskás Tivadarok sorsára jut. Ez a tragédia egy rövid hírben nyilatkozott most meg, amely tudomására hozta az or­szág népének, hogy a Hungária r.=-t„ mely a Salgótarjáni szénbánya r.-t. alkotása, kibérelte Karcag városától a villamos műveket és a földgázforrást 40.000 pengőért évente. Amikor né­hány év előtt Pávai Vájná Ferenc dr. főbányatanácsos és főgeológus az ál­lam megbízásából és Karcag város 100.000 pengős hozzájárulásával mély­fúrásokat eszközölt Karcag közvetlen környékén és egy szép napon 180.000 köbméter földgáz erupciója sok méter magasra vetette fel a fúrótornyot is,- beigazolást nyert az a föltevés, hogy a magyar Alföld mélyén talál­ható gyűrődésekben mérhetetlen meny- nyiségű földgáz és tnlhevített víz ta- | látható. Ez a tény halálos ítélet volt az olaj és szénfűtés számára, mert a vi­lág legolcsóbb energiatermelését tette lehetővé. Az akkori erupció, vagy va­lami más hibás intézkedés következ­tében a földgáz mennyisége lecsök­kent napi 4000 köbméterre. Ez a meny- nyiség is elegendő lett volna, . hogy Karcagot és a szomszédos nagy köz­ségeket ellássa a lehető legolcsóbb vil­lanyvilágítással és hajtóerővel. Kar­cag városa — ahogy ottjárt munka­társunk jelenti, —: kölcsönt keresett külföldön, hogy olajfűtésre berende­zett villanytelepét átalakítsa földgáz­fűtésre, amivel évenkint 100.000 pengő árú romániai olajat takarított volna meg. A kölcsönt meg is kapta volna, de az akkori pénzügyminiszter nem engedte meg, hogy azt fölvegyék, ez Volt a város tragédiája. A földgázt köbméterenkint 1 fillérért bérelte ki az államtól Karcag városa, viszont a vá­ros most 5 fillérért adja tovább az új részvénytársaságnak, de fizet a villa­nyért 60—70 fillért. Arról egyelőre nincs is szó, hogy a Salgótarjáni föl­használja a földgázt hanem a maga 300 kilométeres vezetékébe kapcsolja bele a karcagi vezetéket és valószínű­leg pusztulásnak indul a karcagi föld­gázforrás, amelyhek felrobbanó ereje egy napra' bévílagí tóttá a'1 múg^ár'1.iö- vőt. A magyar gazdasági élet az olcsó energitermelésen fordul és ennek le­hetőségét tárta elénk a karcagi fúrás, de más gazdasági ■ érdekek, . íőképen magánérdekek, még áldozatok árán is igyekeznek elzárni ezt a lehetősé­get és inkább pusztulásnak engedik át ezt az áldott forrást, mely a szebb ma­gyar jövő biztos alapja lehetne. Magyar nemzeti görögkeleti egyházat! Irta: Németh István dr. szentesi gör. kel. magyar főesperes, szentesi plébános. Kpurt Vidor Budai származású volt az első ludovikás A Hadimuzeum igazgatósága a vezeté­sem alatt álló osztály anyagából, mely vi­téz Agglnizy Kamii ezredes gyűjtése, a „Ludovika Története“ számára rendelke­zésre bocsátott egy nyilatkozatot. Emig­rált« honvédek és más exponált egyének tiltakoznak ebben, az 1850-ben Newyork- ban kelt nyilatkozatban Ausztriának ma­gyarországi önkényuralma ellen. A nyilat­kozatot egy, magát ludoviceumi növendék­nek nevező egyén is aláírta. Neve így a szabadságharc 9 ismert ludovikása közé került. Ezt a ludovikást a Ludovika Történeté­nek szerkesztője Vidor Károlynak keresz­telte el, pedig Kari Vidornak hívták s a régi budai pátricius Kariok közül való volt A Vidor vezetéknév már csak azért is lehetetlen, mert a Vidor szó nyelvújítási alkotás, a Hilárius név megmagyarosítása, tehát 1848-ban még nem lehetett annyira a köztudatban, hogy már vezetéknevet is arra magyarosítottak volna. Nagyszámú más-más felekezetű, különböző Vidor csa­ládok egybehangzóan kijelentették, hogy 57. MAGY. K1R. ÁLLAMI SORSJÁTÉK 17 ezer nyereményt sorsolnak ki 250.000"- arany pengő érték ban. FŐNYEREMÉNY 40.000 ARANYPENGÖ Nyeremények: 2o.ooo P. 1 o.ooo P. 2-szer 5.ooo P. 4-azer 2.5oo P. 6-szor 2.ooo P. 10 -szer l.ooo P. melyek mind készpénzben lizettetnek L HÚZÁS DECEMBER 10-én. Sorsjegy érek: Egész 3*— P. Fél I.50 P. Kapható minden bank, eorsjétékelérusítónél és dohány tőzsdében. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít M.K. Pénzügyigazgetóség Bp. V. Szalay u. I0 A görögkeleti hit nem idegen az ős­magyarság előtt. A magyarok, bejöve­telük alkalmával, a görögkeleti, egy­házzal lévén érintkezésben, elsősorban a görögkeleti hitet, az ú. n. ó-hitet (orthodox) vették fel. — Ez volt a ma­gyarok ó-hite. — Igazi ősmagyarok vannak még a görögkeletiek között most is, akik semmiféle más nyelvet, mint a magyar nyelvet, nem beszél­nek. A görögkeleti egyház már a hon­foglalás előtt összeköttetésben volt őseinkkel, melyet természetesen az­után rém szüntetett meg. Hazánk te­rületén sok-sok évszázaddal előbb volt a konstantinápolyi patriárchának iurisdictioja, mint az utóbbi századok­ban a magyarság nagylelkűségénél fogva bevándorolt szerb és román nemzeti egyházak íöpapjainak. Hazánk területén voltak görögkele­tiek akkor is. amidőn a szerb és ro- mán nemzeti egyházak Magyarorszá- r gon ismeretlenek voltak. — Ezek, | minthogy külön gör. kel. magyar egy- I ház nem' volt, a konstantinápolyi pat­riarchátust ármérték el legfőbb egy- házi főhatóságuknak s a hozzávaló ra- J gaszkodárukat megőrizték napjaink- I ban is. Magyarország területén az 1868. évi IX. t.-c. szerint két görögkeleti nem­zeti egyház van: u. m. a szerb1 és a I román, de magyar nincs. — Minthogy | ez a törvény ma is érvényben van: a magyar ajkú, görögkeleti hitet valló ősi magyarok egy része a román, má­sik része a szerb nemzeti egyház ju­goszláv patriárchájának van alávetve, a szerb kongresszuson intézik ügyei­ket s egyházuk egész szellleme szerb“. Szükséges, hogy az országgyűlés Képviselőházának 1930. július 7-én tar­tott 422. ülésén . bemutatóit „Emlék­irat" szellemében egyszakaszos tör vény alko tassék a gör. kel. magyar püspökség alkotmányjogi helyzetének rendezése végett. Egyházjogilag a magyar egyház or­szágos életrehivásának akadály ái nincsenek. Az egyház Kánonjai pártol­ják a nemzeti egyházak kialakulását; így „a IV. egyetemes zsinat 17. ká­nonja, a trullai zsinat 3S. kánonjával megújított azon határozatot foglalja magában, mely szerint az egyes egy­házak területei bosztásánál tekintettel kell lenni az egyes országok politikai organizációjára is." Ezen általános szabályt, amelynek a két zsinat, csak törvényes kifejezést adott, a gör. kel. világegyház megala­pítása óta mindig különös figyelemmel tartották. Minden állam gondoskodott — il­letve módot nyújtott gör. kel. híveinek a nemzeti egyház megalapítására. így alakult meg a világháború után a finn, észt, lengyel, litván stb. nemzeti egy­ház a konstantinápolyi patriárchátns egyházi hatósága alatt. Mindenütt be­látták ennek nagy fontosságát. A magyar kormánytól függ, hogy a törvényjavaslattal az országgyűlés elé járulva, módot adjon a törvény meg­szavazására. Buda érdeke megkivárná, hogy Németh István ne maga maradjon ha­zafias törekvéseiben, hanem őt minden tényező támogassa, mert a magyar I gör. kel. egyháznak a nemzetiségi gör. kel. egyházakkal, tehát nemzeti­ségi alakulatokkal szemben nem sza­bad háttérbe szorulnia. Hajdanta a gör. kel. magyar egy- ! háznak érseke és püspökei voltak, az egyik Budán székelt, tehát első­rangú érdeke a 'fővárosnak, hogy a I felállítandó gör. kel. magyar érsekség székhelye okvetlenül Buda légyen. Múlt évben- Budán székelt még az ckuméniai pátriárka képviselője: Ka- ravangelis Qermanosz érsek, keleteu­rópai exarcha, hbgy kinek a hibájából hagyta el budai1'-székhelyét s miért ] tette rezidenciáját Récsbe, azt homály födi. Kalifaváiasztó j gyűlés Jeruzsálemben nagyban folynak az elő­készületek a kalifa-választásra, mely vi­lágpolitikai horderejű esemény lesz és itt dől el az izlám^szlipremácia kérdése! Ez “áz1 t‘l$'ő,'Jáltálárftre'*\'oú:rtkffzákff“'moh'á'íftTne- dáti gyűlés másfél évezred óta, amelyen a török izlám már nem vesz részt. A Ka- lifátus jelöltjei: I. Fnad, egyiptomi; Feihsál irák-mezopotámiair ' Ihn Szaud ‘ hedzsászi királyok: a hajderábadi nizám fia, aki né­hány nap előtt vefte feleségül Cannésben az utolsó kalifa (Abdul Hamid) unokáját és végül Imam Iahyjá,’ a yemeni szultán.' A kalifaválasztól!: ú. m.F seik-ül-izlámok, nagymuftik, és az uralkodók, valamint | Teisz-ul-ulemák ' nap-nap után érkeznek Jeruzsálembe, akikét Hadzsj Emin jeru- j zsálemi nagymuiti és a rendezőbizottság í fogadnak. 1,11 A budai mufti is'"meghívást kapott a ka­lifaválasztó gyűlésre, azonban egyrészt a fővárost, másrészt.,az állam desinteressze- mentje folytán nem utazhatik le. Mennyit veszítünk külpolitikai préstige-ünkből ily kicsinyes felfogás Lmiatt, mely tisztán egy városi tisztviselő és egy minszteri taná­csos szűklátókörű’'íróasztali munkájának eredménye, azt rövidesen látni fogjuk, s I akkor nem lesz többé reperálható és nem tudunk Budából seík-iil-izlám székhelyet I csináni. így a mgyar izlámot Jeruzsálemben a j budai mufti fetvájíi alapján: Hadzsi Meh- med Dzsemaluddin Csausevics effendi, valóságos belső titkos tanácsos, a régi osz­trák-magyar monarchia rcisz-ul-ulctnája fogja képviselni és fog a magyar moham- medánok nevében s megbízásából' sza­vazni. Dzsemaluddin effendi Szpaho Moham­med bég dr. ny. államminiszter kíséreté­ben már meg is érkezett Jeruzsálembe. A mohammedán. .világ fejedelmei és ve­zető egyéniségei közü többen már közöl­ték a budai muftival és a mohammedán- magyar kulturkomlté elnökségével, hogy Budapesten keresetül utaznak Jeruzsá­lembe s budai rövid tartózkodásuk alatt módját ejtik maid, hogy a magyar kor­mánnyal a magyaí mohammedánok ügyé­ben tárgyalhassanak. PENGŐ adugonkint na­ponta élő halból készült Halászlé! HAJAS ÉTTEREM I., Krisztina-körut 61, 1 HALLÓ ! ITT 52 — 7 — 69 ! nagy tevedes, mert bizalmas hogy csak a kerthelyiségem érdemli nyáron a látogatást KEDVES SZOBÁIMBAN TFLFN is pompásan • ’ érzi magát a vendég kitUnö konyhám, pincém és a jó zene mellett guttenberqer A. a TROMBITÁS *t? retIkucca™?! Magyar pedagógus Parisban. Aktuális kérdésekkel foglalkoztak a szákoktatási kongresszusra összegyűlt 34 nemzet rész­vevői. Tárgyalták:a-pályaválasztás, tanonc oktatás, különböző ipari' szakiskolák, ipa­ros tanonciskolái'szakoktatók, árúsítás és reklámoktatásnak kérdéseit, az . iskolai fil­met, stb. Hazánknak is jutott szerep. Dr. Orel Gézát, Páris- iskoláinak annyira ala­pos ismerőiét meghívták. A Nemzetközi Kongresszus Elnöksége külön is felszólí­totta arra, hogy az árusitástan oktatóinak kiképzését, illetőleg a kiképzés elgondo­lását írja meg. Valószínűleg beküldött dol­gozata alapján tisztelték meg azzal, hogy az árusítástan és a reklám kérdésével foglalkozó bizottság ulelnökségére is meg­választották. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy mindenfajta . kereskedelmi szakiskolában, sőt azok tanárképzőjében is, tanítsák az árusitástant és a reklám­tant. Ez iránt megkeresik a nemzetek mi- nisztérumait. Orel Géza dr. főigazgató szerint a kereskedelmi iskolákban feltét­lenül tanítani kell az eladástant, a vevő- i: méretét, stb.. mert a kiszolgálás finom­sága, becsületessége tarthatja meg állandó vevőnek a vevőt. A .közismert pedagógus szerint azonban az árusitástant és a rek­lámtant a kereskedelmi tanonciskolákban feltétlenül és kizárólag . a pedagógiai ta-1 pintattal bíró- üzletemberek, a felsőkeres- kereskedeimi iskolákban, a főiskolákban is csak azok taníthatnak, akik ezen a téren kiválnak és gyakorlati egyének. Orel Géza főigazgató újonnan szerzett tapasz­talatait feldolgozza, egyik cikke az isko­lás növendékek biztosítása, most jelent meg. mert érdekes, hogy a párisi Keres­kedelmi Kamara a felsőkereskedelmi isko­lákba, avagy a pályaválasztási műhelyi iskolákba járó tanulókat a tanulás tarta­mára minden baleset ellen „an blokk" biz­tosítja. Szárazabbá vált Magyarország klímája az utóbbi években. Erről a témáról tartott érdekes előadást Szolnoki Imre a Magyar Földrajzi Társaság nov. 12-iki szakülésén, adatokat sorolva fel a magyarországi as- vályok és szárazságok történetéhez. Jótékonycélú teadélutánt rendezett a kelenföldi Társaskörben fíecsey Antalné e hó 20-án délután 5 órakor. SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE ll.,MARGIT-KRT. 34. Forcncrondiek templomával szemben, FIÓK: I., Kriszti na-körút 8-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel.- 54I-26 Zenei élet FAILLONI SERGIO dirigálta Mo­zart születése 175-ik évfordulóján a szé­kesfővárosi énekkarral kibővített bu­dapesti hangversenyzenekart, bebizo­nyítva, hogy Mozartot oly tökéletesen tudja interpretálni, mint Verdit, vagy Puccinit. Szuggesztiv volt, nagyvonalú. ENGEL IVÁN kitűnő, képzett zongo- rás. Estélyén bebizonyította, hogy jól ismerj a Béethoveni szellemet es sti- iust. Az f-mofl, c-moll, cis-moll szoná­tákat játszotta. Legnagyobb sikert az Appassionátával ért el, melynek min- den taktusa magán viselte a gondos tanulmány és felkészültség sigillumát. BRITT HORACE belga csellós a ka­marateremben mutatkozott be. Meleg, szines tónusú, kitűnő technikájú mű­vész, a gordonkások ama ritka töredé­kéből, kik még tévedésből sem fognak mellé. Megérdemelt sikere volt. PLÁN JENŐ a vigadóban hegedült. Régi ismerőse ő a koncertlátogató kö­zönségnek s érdemeit már nem egyszer méltattuk. Ezúttal is gondosan összeválogatott műsort játszott végig nagyszámú hallgatói őszinte gyönyö­rűségére. BÉKEFFY LÁSZLÓ vasárnap dél­után tartotta Konferánsz-estélyét. Kedves, közvetlen egyéni humorával társadalmi, majd politikai vonatkozású „előadást“ tartott. Közönsége, mely zsúfolásig megtöltötte az akadémiát, írenetikus tapssal jutalmazta. Mint vendégek Ilosvai Rózsi, Szász Ha, Gál Franciska járultak a sikerhez. Az estén a kormányzó is megjelent csa­ládjával. SCHLESAK AUGUSZTA és HEGYI 'EMANUEL ' együttes"" ' hangV'éFSéhyt tartottak. Schlesak Auguszta előkelő Ízlésű, poétikus előadási! énekesnő. Kultúrája elsőrangú. Közép és mély fekvésben hangja kifogástalan, magas régiókban azonban kissé kemény, éles. Ünnepelték. Hegyi Emánuel a zene- művészeti főiskola tanára régi, érde­mes művész. Beethoverit, Chopint, Lisztet adott elő, kifogástalan techni­kával, komoly elmélyedéssel, de, Ta­nár Ur! kissé több melegséget! GERGELYFFY GABOR dr. a niagy.. háziasszonyok kulturdélutánján olva­sott fel műveiből. Zugó tapssal hono­rálták. Maller In're. Mohammedán kultur-est. A mohamme­dán—magyar kultufkomité rendezésében barátságos kulturestet tartottak . a magyar mohammedánok, és az izlám magyar ba­rátai vasárnap este 8 órakor az Esplanade szálloda éttermeiben. Az első felköszöntőt Imam Hüsszein Hilmi budai mufti magyar és bosnyák nyelven vitéz Horthy Miklós kormányzóra mondotta, maid Viraág Béla a magyar-mohammedán vallásközség nagy jövőjére, nagy hivatására ürítette poharát, — Medriczky Andor dr. fővárosi, fogalma­zó a magyar-török barátságról, Gül-Baba kulturális működéséről elmélkedett és a végén a testvér török nemzet nagy re­formátorát: Gázi Kenuit pasa köztársasági elnököt és a török testvórnemzetet éltette török nyelvű fel köszön tőjében. Lovag Um­lauft Szigfrid dr. nyug. boszniai kajmakám a magyar-moszlim mozgalom egyik buzgó harcosát: a Budai Napló felelős szerkesz­tőjét éltette, kiemelve az ősz vezér nagy érdemeit az elhagyottan álló magyar- izlám felekezet életrekcltése körül. A dí­szes társaság kitűnő vacsora é$ hangulat mellett a reggeli órákig maradt együtt. Az estén megjelentek: báró Eperjessy Ár­pád dr. külügyminiszteri itanácsos,. Weixl- gaertner Tivadar ezredes, Max, János al- tzrcdes.S/í’ín Sándor dr. és neje, lovag Umlauft Szigfried nejével és leányával, Gukler Gyula főhadnagy és .neje, , Hitt ej y Szabó László százados, Budaluizy László dr. kúriai tanácsjegyző, Rezulovics Mehc- med bég, Dttrics H. Hilminé, László Zoltán dr. szerkesztő és számos tagja a budapesti mohammedán: társadalomnak. SZÉCHÉNYI GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Nép­fürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom