Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-12-24 / 1068. szám

Budát Napló ; Budapest, IMI. december 24. király-fürdő ípItitK 155HM KM* lüftf* total tata Budán, n-r Fő-utsa 84. »z. ,r , . __.zénMYM nátront. 45 (Qitos —* tartalmazó hév víz kö„viny. <*«-. bőr- W cioatbetej- ségelc. fómmórgeze., m«)-.lep-. húgfbóly«gbiotaloi»k. gyomorhurut és aihisi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon at. férfiaknak .... «M« Gőzfürdók: B;^nek hétköznap d. II. 2 7. Jüókúra C&y darab szinfoáz~tőrténetem CL régi és mai Jbuda színházai Irta: Liber Endre alpolgármester Régi paloták a Várban Érdekes, régi épületek még ma is nagy­számban vannak a Várban. Egész u caso- rnkon még egyszerű tagozatlan boltoza­tok a kr^ XIV.. XV. századbeh építmények. A Fortuna, Nándor, Werbőczy utca csupa ősi bejáró. Találunk tagozatlan, dongaboltozatos, hevederes, gótbordázatu kapualjat; a kapuivek a renaissance em­lékei, de különösen az Úri és az Ország ház utcában sok a csúcsíves kapu. Néhol több ölnyi széles kapubejárókon nyoma látszik a kapugerenda sarkának, amelyen a kapu fordult s a tűzfalak egyes helyén még most is láthatók két sorban a gerenda­lyukak, a XV. század divatja. Nagyon régi és elhanyagolt emlék pl. a Szentháromság utca 1. sz. ház sarkán egy cifra sarokkő, amelyet vastag mészrétegek takarnak. A sarokkő díszesen faragott renaissance Íz­lésű egykori erkélytartó gyámkö, vörös márványból, mint aminő anyagból a többi Mátyás korabeli kőtöredékek valók, ame­lyek részben a főváros múzeumában, rész­ben a Nemzeti Muzeum kőtárában láthatók. Budavár visszafoglalásakor épült az Or­szágház utca 6. sz. ház, melynek homlok­zatán nem is olyan régen ott volt az 1686. évszám. Az Úri utca 49. számú ház helyén állott 1448-ban a beginák vagy clarissák kolostora és temploma, akik a török elől Pozsonyba menekültek. 1714-ben visszake­rültek és II. József rendeletére 1786-ban feloszlottak. Helyükre a kir. ítélőtábla, majd a kir. helytartóság került. Falai ma is erősen állatiak és belügyminisztériumi hivatalok vannak benne. Az Úri utca 60. sz. ház helyén (a mai hercegprlmási pa­lota) állott Perínyi Imre nádornak és fivé­rének, Ferenc nagyváradi püspöknek a kö­zös háza, melyet 1515-ben Som Gáspár temesi gróftól cseréltek be. Az ékesen fa­ragott kapufél kövei még az eredetiek. Sok kézen ment át az Úri utca 58. sz. ház helyén állott palota, mely 1425-ben a Szt. Zsigmond-féle kanonokok háza, majd az 1686-i ostrom után a királyi kincstáré, 1697-ben Zency Kristóf kincstári admi­nisztrátoré, 1759-ben Burghausen gróf budai várparancsnoké, később újra a kincstár, maid 1766-ban Albrecht főherceg, 1768-ban a híres Hadik gróf várparancsnok s 1785- ben Jankovics Antal gróf birtokolja. A Dísz téren (melynek neve régen Szt György tér s még régebben Szombathely — vicus Sabbathi volt) állott 1485-ben Tolnai Bornemissza Jánosnak, 1486-ban Báthory György erdélyi vaida fivérének a háza. A mai 15. sz. ház helyén pedig a . kékesi pálosoknak volt a hajlékuk 1493- | ban. Háza volt itt Gora Miklósnak, Korvin Jánosnak, Oroszi Lipótnak, Kanizsai Mik­lósnak, Czobor Gáspárnak, Mátyás bánnak, ! a szentgyörgyi és bazini grófoknak. Itt laktak a bokuclori Kiberek, Perényiék, Rozgonyiék, Garák, Bakács Tamás prímás, nádorok és gróf Teleky József erdélyi kormányzó magyarországi katonai főkor­mányzó lakása is itt volt A Duna felöl a hadi kormányszék épülete a Theatrum mellett állt Itt nagy fegyvergyár vagy fabrika is volt. Más nevezetes épületek is voltak még a Várban. A Várnak nyu­gati oldalát a törökök egy köhiddal kötöt­ték össze a Spitzberg (Gomboshegy), ré- gente Sonnenberg, jelenleg pedig Nap­heggyel, mely híd kőoszlopokon állott s ezen mentek ki a törökök sétálni a Nap­hegyre. Ennek a hídnak nyomai most is láthatók a Vár nyugati oldalán. A Pala­tínus lakása, amelyet még Corvin Mátyás építtetett. Az Országháza a Bécsikapu felé, hol a nagyméltóságú helytartótanács tar­totta tanácskozásait. Országgyűlések is voltak benne. 1792-ben a protestánsok . egyházi gyűlése is itt volt. A kir. kamara | vagy kincstár épülete (ezelőtt a jezsuiták klastroma) szintén egyik monumentális épülete volt akkor Budának. A pénzügy­minisztérium helyén állott Széchenyi Ta­más országbíró háza, a tér nyugoti sarkán lakott Kanizsai Miklós tavernicus. A mai Fortuna utcában volt háza Bdthori Endré­nek és a Ciliéi grófoknak. Mátyás király vadászkastélyára az utób­bi számok egyikében felhívtuk a közönség figyelmét. Most Lázár István közöl a „Pesti Hírlap“ képes mellékletén a kastély­rój és törtéentéről kedves leírást. Itt szö­vődött a nagy király és Szép Ilonka ro­mantikus szerelme. Áll még az elvadult park közepén a sárga ház, az emeletes vadászkastély, kint a Hűvösvölgyben a Hidegkúti úton. A nagy park kerítését el­hordták, ősfái egymásba fonódtak. Egyik végében sírbolt, a másikban düledezö ká­polna. Közepén hatalmas kőmedence, a király fürdője. Az emeletes vadászkastély­nak 6 szobája van. Tágas, nagy vendég­szobák. Lapunk egyik figyelmes olvasója most azt kérdi, hogy a Hollós Mátyás Tár­saság révén nem lehetne-e ezt a történel­mileg nevezetes helyet a nemzet számára megmenteni: Tulajdonosa, Simontsits Ele­mér őexcellenciája parcelláztatni akarja s így bontó csákány alá kerülhet a kastély Is. Állam és város érdeklődhetne iránta. Ma, amikor színházi válságok idejét él­jük, nem érdektelen néhány visszapillan­tást vetni azokra a régi időkre is, amikor a kultúra a mai főváros területén még meglehetősen kezdetleges volt, egy pil­lantást vetni a főváros színházi életének a kezdetére, a kezdet nehézségeire, majd a fokozatosan fejlődő kulturigények alap­ján mind nagyobb és nagyobb számban keletkező színházi vállalkozásokra. Ezek az adatok mindenesetre alkalmasak annak az igazolására, hogy a főváros lakossága jobb gazdasági körülmények között min­dig messzemenő módon pártolta a szín- művészetet és ha ma ez a pártolás csök­kent is, ez nem a kultúra csökkenését je­lenti, hanem ennek okai kizárólag a nehéz gazdasági viszonyokban keresendők. A magyar nemzeti színjátszás kezdete az Iskolai színjátszás, ami még a XVI. századba nyúlik vissza. A régi főváros­ban is az iskolai színjátszás jelenik meg először. 1760-ban fordultak meg először Budán német színészek, akik mint kóbor színé­szek vendégfogadókban játszanak. Budán az első színház a Várszínház volt, amelyet a Karmelita apácák templomából alakítot­tak át 1787-ben. Az első magyar előadás is itt volt 1790-ben, amikor Simay Kristóf piarista tanár „Igazházi“-ját adták elő. A német színházak bérlői azon voltak, hogy a magyar előadásokat lehetőleg ki­szorítsák és ezért új magyar színházról kellett gondoskodni. Erre a célra a mai Várkert-kioszk helyén álló nagy deszka­szint alakították át és itt indult meg az első magyar színigazgató, Kelemen László vezetése alatt 1792-ben a magyar társulat munkássága, amely 1796-ban feloszlott. Azután csak 1807-ben találkozunk ismét Budán magyar színtársulattal a régi Falh- szinházban. A 60-as évek elején Budán állandó szín­ház épült Budai Népszínház néven, a mai kereskedelmi minisztérium helyén, de mindössze 10 évig működött. A mai budai nyári színkör eredete sokkal régibb: 1838- ban építették már a Horváth-kertben mint ideiglenes színkört, 1843-ban rendes aré­nát építettek ide, amelyet Buda városa megvett és azt a Várszínházzal együtt adta bérbe. A Várszínházban azonban egy társulat sem tudott boldogulni, sokáig a Nemzeti Színház tartott ott hetenkint két- három előadást. A budai nyári színkörben egy ideig a pesti Népszínház, majd egyik kiváló vidéki színtársulat játszott, de csak nyáron. A háború után a Várszínházban mégegyszer Czakó Béla vállalkozott, bu­kása után végképp bezárták a színház kapuit, a nyári színkör pedig Sebestyén Géza bérletébe került. A szinházkulturának folytonos növeke-l dése tette indokolttá Óbudán^ egy külön színháznak, a Kisfaludy-szinháznak 1897- ben való megnyitását, de ez a vállalkozás sem járt sikerrel, sorba buktak meg az igazgatók és ma is csak nagy nehézségek között, de a jövőbe vetett hittel, tudja magát fenntartani. HALLÓI ITT 52-7-691 , > I . s* V TÉWenerC hogy csaJt 11 kerthelyiségem NAva T I Eb V la vtw] érdemli nyáron a látogatást »HALMAS - KEDVES SZOBIBAN „ „ ■ tLtH érzi magát a vendég kitűnő konyhám, pincém és a Jó zene mellett pin __________ a TPOMRITAS vendéglő tulajdonosa QUT TENBERQER A. « I It KJ M Pl ■ J II.. RETEK UCCA Tisztelettel 12 Buda rejtett kincsei Irta: Margittay Richard dr. Az ős Nibelung monda szerint egy mély vadonban Tafner nevű sárkánnyá válto­zott óriás őrzi barlangjában halomba ra­kott kincseit, melyekhez emberfia nem férhet s így el vannak veszve a világ számára, míg azután nem jő a hős Sig- fried, ki megöli a sárkányt és napvilágra hozza a rejtett kincseket. Hol van az a Sigfried, aki Buda elhanyagolt, feledésbe ment kincseit ismét régi fényükben fogta bemutatni az ámuló világnak s a külföldi turistáknak? Igaz, hogy a mai gazdasági viszonyok erre nem igen alkalmasak, de legalább vegyük számba, amink van, hogy kedvezőbb konkunkturák beálltával ki ne maradjanak a programmból. Aki Olaszországban, vagy Délfrancia- országban utazgatott, tudta, hogy a római városok telephelyeinél sok helyen meg­maradtak a rómaiak kedvenc szórakozási helyeit képező amfiteátrumok, melyekben annak idején gladiatori és állatviadalokat, vagy színházi előadásokat tartottak. E római színházak közül sok maradt meg többé-kevésbbé jó állapotban s így több város határozta el azok lókarba hozatalát avégböl, hogy bennük, a különösen Rein­hardt Miksa hazánkfia újszerű rendezési elgondolásainak sikere óta divatba jött, szabadtéri szinielőadásokat tartsanak. Ogy Francia-, mint Olaszországban több he­lyen tartanak ily rekonstruált ókori amfi­teátrumokban szabadégalatti színjátékokat, csak rá kell mutatnom a veronai hatalmas minden részéből összesereglctt 30—40.000 ember nézte végig pár évvel ezelőtt a grandiózus előadást, melynek érdekes an­tik keretét a modern nagystílű rendezés töltötte be élményt jelentő tartalommal. A ml Istenáldotta Budánkon, ahol van hegység, erdő, folyóvíz, meleg gyógyfor­rás, magaslati üdülő, római város és min­den más, amit csak akartok, természetesen római amfiteátrum is van, 30 filléres át­szállójegy távolságban, Aquincumban. De persze az ódón, tiszteletreméltó kősáncok oldalában tehenek legelnek s így azok kö­zönybe meredve álmodják vissza a 2000 éves múltat, mikor az életerős római tele­pesek hangos mulatozásait verte vissza az odanéző Csúcshegy széles oldala. A mai könnyű betónépltés mellett, azt hiszem. Vágó László budai műépítészünk­nek, ki igen szeret ilyenekkel foglalkozni, nem esnék túlnagy fáradságába stílszerűen helyrehozni az amfiteátrum kontúrjait és nem valószínű, hogy akadna pesti ember, ki ne kockáztatná a 30 fillér útiköltséget, hogy egy nyári estén megnézze ott egy Sophokles tragédia vagy Plautus víg­játék előadását a fáklyákat helyettesítő ívlámpák fénye mellett. A Szent István napi ünnepségek egyik nagy attrakciója lehetne az ily szabadtéri előadás és talán a vállalkozó sem csinálna vele rossz üzletet... Crdekesfejfák A íemetök krónikája Régi szép nevek, érdekes budai emlékek, szabadsághösök, várostromló vitézek, fő­rangúnk és polgárok sírjai vesztek volna el, ha a tanács kegyelettel nem igyekezett volna öreg fejfáikat, sírköveiket és sír­jaikat megmenteni azzal a határozattal, hogy a budai felhagyott temetőket nem szünteti meg végleg, hanem rózsaliget ke­retében fenntartja a tabán—krisztinavárosi, és parkká alakítja a vízivárosi temetőt. Az elsőben 196 síremléket, az utóbbiban 659 sírhelyet hagynak meg a helyén. — Az /. kerületi temetőben alussza örök ál­mát többek közt losenkampi Burdina Ala­jos, dóm Miguel ezredbeli honvédőrnagy,1 aki Budavár ostrománál esett el. Novák József, a budapesti német színház kar­mestere. Nagyon sok az érdekes felirat és a foglalkozás megjelölése ezekcTi a sírem­lékeken. Johann Ressler síremlékén a kö­vetkező foglalkozás van: Ofner Bürger, v. Bürger Representant. Itt nyugszik Francois Xaver de Bertrand honvédkapitány, báró Bercsényi Pálné, Jezertsek Lukáts, aki szintén Budavár bevételénél halt hősi ha-j Iáit; Hefner János egyetemi jogtanár, Nagy Váradi báró Josinczi József udvari vár­nagy, Wenzel Schimek Bürgerlicher Klei­dermacher und Gerichtsbesitzer des löb­lichen tabaner Gerichts, Joseph Liebl in Tabán, szandai Sréter Lajos honvédezre­des, országgyűlési képviselő, itt fekszenek a Budavár bevételénél elesett hősök több. tömegsírban. Ide temetkeztek az elnyoma-! tás idejében elhalt volt szabadságharcbeli honvédek Is. Georg Hoffer Bürgerl. Fiacker Meister, assakürti Ghyczy István. A vízi-' városi temetőben 659 sírhely és síremlék fenntartását javasolja a polgármester a temető helyén létesítendő parkban. Az- érdekesebb, nevesebb halottak itt a követ­kezők: Iványi József ny. cs. és kir. porko­láb, Graf Antonio Biordi degli Uberti da Kitinaho, nemes Nincsics Liubomir, akit orozva megöltek, Makay Vilmos, akinek sírboltjában nyugszik felesége és két gyermeke. Az egész család tüzljátéksze- rencsétlenség áldozata lett; Knáhl Antal, a Budai Zeneakadémia Igazgatója, Vörös­marty Erzsébet, Belányi Ferenc budai képviselő, fighei_ Csató János tiszteletbeli titoknok. Balás Dénes budai képviselő, Josepmis V. TTöllober királyi kamarás, Scossa József Buda főváros volt könyv­vivője, Wilheim Weyde akadémiai festő, Szőlősiné szül. Tamási Julia szinlgazgató- né, Mathias Konstantzer Bürgerlicher Land­kutscher in Ofen, gróf Sigray József, Vá- sonkeöi gróf Zichy Kázmér, gráf Alexander Königsegg, Hajnik Károly, a magyar gyors- írászat megalapítója, bethleni gróf Bethlen Adám, gróf Bethlen János, Kemény Dénes, Mayer Ferenc, a róla elnevezett fiúárva- ház megalapítója, báró Gerliczy FülöP és Ferenc cs. kir. kamarások, gróf Pejácse- vics család, gróf de la Motte Károly, gróf Csáky család, Nemes Herman Karolin, ala­pítványi rendhölgy, Norbert Bauer, a vá­rosi nyomda igazgatója, báró Babarczy Kálmán, Eötvös Pálné, Batthyány Julia, a gróf Gyulai család, Keszics Antal ország­gyűlési képviselő, jekelfalvi és margi[falvi Jekelfalussy László, Keglevlch Bort» grófnő, Kecskésné Mária szinészuő. Csak egy kis sarkot kérek Irta: Laczó Viktor dr. VIII. A Pénzügyi Kurir december 1-i számá­ban dr. Rózsa Andor igen. költői lelkületű cikkben azt fejtette ki, hogx az ország megmentése céljából adjuk oda az állam­nak mind azt az aranyat, amelyet még találunk. A Budai Napló december 7-i szá­ma pedig közli Vákár P. Artur előadásá­ból azt a gondolatot, hogy adjuk oda az államnak minden megtalálható ezüstünket. Amilyen tiszteletreméltóak ezek az in­dítványok a nemes törekvések és magasz­tos akarások értékelése szempontjából, épp olyan aggodalmasok azok a kérdések, amelyek behnünk az indítványoknak gya­korlati végrehajtása tekintetében támad­nak. Mindenekelőtt kérdezzük: ingyen vagy árért adjuk-e az aranyat, ezüstöt? Ingyen adni elszegényít. Árért adni lehet vagy teljes áron, vagy áron alul. Teljes árért nem veszi az állam, így bárhonnan kap­hatja. Áron alul adni ismét csak elszegé- nyit. Azt mondják, adjuk oda nem pénzért, hanem papirért: jegyezzünk részvényt! De minek akkor az aranyat, ezüstöt adni, amelyek sokszor művészi formában van­nak? Nem elég jegyezni részvényt kész- pénzfizetéssel, pengővel? Hiszen ez az, amit belső kölcsönnek nevezünk! Az egész probléma tehát az, van-e remény arra, hogy az ország lakossága szóra érdemes kölcsönt jegyezne? A levegő nem nagyon kedvező. Nagyon megrontotta az a sok hadikölcsönpaplr, amely a szekrények fiók­jaiban poshad. Azt mondják, igen, nagy baj, de nem tehetünk róla, a háborút el­vesztettük. Hát most nincs háború? Igen, gazdasági háború van, de épp ebben aka­runk győzni ezzel a belső kölcsönnel. De akkor tessék kiszámítani, hogyan és mennyivel lehet itt győzni! Mert először máris tartozunk és ez után kamatokat fize­tünk; másodszor a belső kölcsön is. .tarto­zás, amely után kamat jár. Mennyit lehet itt konvertálni, hogy inkább magunknak tartozzunk, mint a külföldnek? Nem teszi rá kezét a külföldi hitelező arra a mi ke servesen összegyűjtött kölcsönünkre? Nem adtuk-e már oda eddig is igen sok ara­nyunkat és ezüstünket is a nagy adók és a drágaság folytán? Szükséges ezt a fo­lyamatot siettetnünk? Nem kellene-e in­kább a pénztől fokozatosan függetlened­nünk és a pénztől függetlenül szervezked­nünk? Nem kellene-e a kamatterhes köl­csönöktől jobban irtóznunk, mint minden ördögtől, pokoltól és nyavalyától? Nem a hitelező, hanem az adós borzalmával?! Képeinken bemutatjuk az amfiteátrum keleti főkapuját, a bullák eltávolítására szolgáló sikátort s Nemesis istennő szen­télyének romjait, melyben a viadal kez­dete előtt a gladiátorok imádkoztak fegy­vereik győzelméért. római színházban előadott uN*ro" című «Indárab esti előadásaira, hói a világ Bérautók esküvőre, városi, vidéki és kül­földi utakra minden időben, leg­olcsóbban rendelhetők. Magánjellegű (taxióra nélküli) elegáns luxuskocsik. Félnapra 15 pengő. Aut. 83—8—24. (53) Megfejtések. Az 1065. számban közölt rejtvények megfejtése: I. Elsötétedik a szeme előtt minden, 2. Nagyon előkelő úr, 3. Parslval, 4. Aszkéta. Rejt vény tudós; Az első rejtvény meg­fejtése; Elsötétedik a szeme előtt minden. Miért? Első T, hetedik a Sz, M E előtt és mind E-n van; összeolvasva: Elsöthete- dlkaszemeelőttsninden. de „ — .. és —' h, valamint , Losonczy Ilonka: ön az egyetlen, aki helyesen feltette meg mind a négy rejt­vényt. Gratulálunk. Csak A pengő, mégis örök- értékű .karácsonyi ajándék DICKENS Kaphat. TiS2a Testvérek Ajándékkönyvek, Ifjua&gi iratok utca 19L nagy válantéklaan — ..............rJ hmmmmhm A h ullakamra Az amfiteátrum keleti bejárata A Nemesis szentélye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom