Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-06-18 / 1044. szám

Budai Napló Budapest, 1931 június 19-fi vet úgy arat, MAUTHN ER magnáf jobbat sehol sem kaphat! mastsrmelö és magkeres- kedelml részvénytársaság Telefon: 463—65. R ÉK. BUDAPEST. MAIMER ODOR Alapítási ev 1874. cf^PfiflNYCIM i MAUTHN MAUTHMER MAG Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy főárjegyzék, mely növényár­jegyzékét is tartalmaz, ingyen és bérmentve. s Ferencrendieh templomával szemben. két Bethlen István gróf P°^áiá"a.kf támogatására. Kifejtette, hogy gróf Bethlen István politikáját Budapest fő­város életében teljes diadalra jutatta- Nélkülük a fővárosban semmi sem tör­ténhet Munkás és miniszter teljesen egyforma előttük és az Egysegespart igazságos ügyben mindenkinek rendel­kezésére áll. A Farkasret valasztóko- zönségét melegen üdvözli abból az al-l kálómból, hogy Perczel Béla vezetése­vei hozzá csatlakozott. Az ellenzékről pedig az a véleménye, hogy a fovaros életében döntő szavuk lesz akkor, ami­kor a reális és valóságokkal számoló alkotó politikát támogatják. Szioinkics I György társelnök üdvözlő szavai után Petracsek Lajos dr. szolalt fel es kije­lentette, hogy a hozzájuk csatlakozott Perczel Béla pártját és programmjat szívvel-lélekkel magáévá teszi. Utana Kollmann Dezső dr. lelkesítette a kö­zönséget, a kisembereket mindig támo­gató Kozma Jenő zászlajának követe­sére. Oszoly Kálmán, utóbb Pásztely Vilmos üdvözlő szavai után lelkes han­gulatban oszlott szét a Farkasrét intel­ligens polgársága. A budai kerület választási bizottsága tag­jainak választás il főbiztosa Szekeres Sán dór táblai tanácselnök a polgármester ja vaslatára kinevezte a következőket: Nagy Gyula ny. min. tanácsos és dr. Orova Zsig mond ügyvéd egységespárti, — Pru- zsinszky János min. tanácsos és Eckhardt Domonkos bizt. int. igazgató keresztényi nárti tagokat. A „Budai Társaskör" borestét rendez jú­nius 18-án csütörtökön este 8 órakor a Bu­dai Választókerület egységes (Gr. Bethlen István) párti képviselőjelöltjei tiszteletére ahol Kozma Jenő dr. vezetésével résztvesz- nek: dr. Petracsek Lajos, Andréka Károly, Szombathy Kálmán, dr. Moldoványi István, dr. Demel Aladár, Zseltvay Elemérné, dr. Gyurmán Jenő, Váli Gábor, dr. Szlávik Fe­renc, dr. Szalay Sándor és Oszoly Kálmán képviselőjelöltek. Teríték ára: P 1.60. Bor­ral és ásványvízzel a Budai Társaskör tisz­tikara és választmánya tiszteli meg vendé­geit. A „Pénteki Borgazdatársaság" a Ba­ranyai József-féle „Veronikádhoz cím­zetti vendéglőben (Budapest, I., Hidegkúti- út 20 szám) junius hó 19-én, pénteken este 8 órakor borestélyt rendez. Az estélyen fel­szólalnak: Kállay Miklós, Kozma Jenő, And­réka Károly és többen a Kozma-párt vezér­karából. Teríték ára P. 1.50. A borra és ás­ványvízre a borgazdatársaság vendégül lát­ja a meghívottakat. Kedvezőtlen idő ese­tén a borestét a vendéglő fedett helyiségei­ben tartják meg. így Írja ezt a Péntekiek örökös .'jegyzője és egyetlen tisztviselője Zboray Gyula dr. Zászlóbontás Kelenfölden Antalnapján Becsey Antalt ünnepelte az Egységes Budai Gazdasági Párt A gépkocsik egész sora állott a Sós- fürdő kapuja előtt, ahova százával vo­nult a Kelenföld, a Lágymányos közön­sége, tudva azt, hogy a budai nagy patrióták egyikét BECSEY ANTALT ünnepük ott névnapja alkalmából. Az ő egyéniségének a kiemelésére új párt alakúit Budán, mint az Egységes párt nemes hajtása: A „Budai Gazdasági Párt,,. Ez a régi tábor, mely nagyrészt lőecsey Antal személyes híveiből áll, széles-keretűi ünneppé avatta az ő név­napját és Kelenföldön, a Lágymányo­son szájról-szájra járt a hír, hogy min­den ember, aki Becseyt szereti, menjen el és egy szívből jött „éljen“-nel járul­jon az ünnepléshez. Még az est beállta előtt száz és száz ember gyűlt össze, bizakodó vidám hangulatban ünnepelve az új párt listá­ján szereplőket, amint azok egyenkint megérkeztek, különös tüntetéssel Be­csey Antalt -s családját. Zsongott a nagy térség az étterem előtt, két zene­kar is muzsikált, fent a terraszon pá­rok keringtek, lent a sűrűn terített ud­varon pedig a heti munka után lelkesen koccintgattak sok mindenféle rendű polgárai Budának. Jóval 9 óra után ér­kezett meg Ripka Ferenc főpolgár­mester, akit szűkebb körű bizottság, élén dr. Sütneghy László kir. közjegyző, korm. főt.-sal fogadott a kapunál és kí­sért a tömeg lelkes éljenzése közben az asztalfőhöz, ahol Becsey és vezér­kara fogadták. Az ünnep elején érkezett még, ami­kor Ukner Ákos üdvözölte Becsey An­talt, akit melegen ünnepeltek a meg­jelentek. . Amikor helyet foglalt a fő­polgármester, szólásra emelkedett SÜMEGHY LÁSZLÓ‘DR. kir. közjegyző. Beszéde elején bejelen­tette, hogy a Kelenföldi Társaskör ma üli ünnepi keretek között Becsey Antal névnapját, mint ahogy azt Kelenföldön evek óta meg szokták ünnepelni. Becsey Antal a munka katonája, aki Budapest szekesfovaros iparosainak, kereskedői­nek, munkásinak es az egész dolgozó társadalomnak érdekeit képviseli. Üd- vozolte szive egész melegével a vá- 10 Polgárságot és hódolattal köszön­tötte Ripka Ferenc főpolgármestert, aki nem feledkezett meg arról, hogy tanu- bjzonysagot tegyen e napon Becsey An- .. Hadese mellett. Szeretettel kö- szontotte azokat, akik a Becsey Antal áltál vezetett^ listán, mint jelöltek köve­ik Becsey zászlaját és szívből kívánja, hogy Becsey hosszú évek során át ülje Ipyii egészségben az Antal napo- kat Udvozh ót és hitvestársát Utana HUBERT VILMOS nek üd/i,P1r-l0k-e> kereskedők köré- talf agh^ ! ke “dvözölte Becsey An- SvébeS da'' lparosok és kereskedők Ä» sne-retettel Becs£y‘ « legjobb kölSS.92 !sten áldását kérte közmunkáiahoz es családja számára. Föl­most ma„H^érd^ ’, hoEy a Budapesten van e küzdő 600 jelölt között hn<r, „ i!íŰÜ’ .aklr°l fel lehetne mondani, a habbír,u alatt kerületének minden Polgáráról gondosho- b ff. Akinek kerületében nem volt fütetlen szoba és minden rongyos lábnak cipőt jut­tatott. Kerületében fekvő minden sebesült katonára kiterjedt a gondja, és gyámolította a hadiárvákat és özvegyeket. Ez volt Be­csey és ezért a mérhetetlen sok jóért . és áldozatért még mindig adósai vagyunk. A polgárságnak most megint van alkalma, hogy háláját lerója és amikor ezt megteszi, csak szent önzésének áldozata. Az éljenzés csillapultával Kada Ernő a kelenföldi iparosok nevében, akik Kramer Adolf vezetése alatt tömörültek, köszöntötte Becsey Antalt és az Isten áldását kérte mtinkájára. Majd Schwarz József ny. detektív köszöntötte Becseyt a szabadelvű polgárság nevében és bib­liai átkot szórt hitsorsosaira, akik nem sorakoznak Becsey Antal zászlaja alá. A jelöltek közül Táviratilag üdvözölték Becsey Antalt névmtrja alkalmából: dr. Kozma Jenő és Andréka Károly: levélben pedig dr. Staub Elemér h. államtitkár ,dr. Liber Endre al­polgármester és mások. enesei DORNER GYULA min. tan. köszöntötte Becsey Antalban az alkotó munka emberét, rendkívül meleg sza­vakban jellemezve azt a munkát, amit a köz érdekében fejt ki. A parlamentben hiányt pótol, mert hozzá hasonló kali­berű képviselő kevés van. Utána Ney Rezső, a „Lipótvárosi Polgári Kör“ nevében köszöntötte Be- cseyben régi barátját és hűséges hites­társát. A lelkesedés minden felszólalás után fokozódott, de azért általános figyelem között emelkedett szólásra RIPKA FERENC* főpolgármester, aki elsősorban megköszönte azt a ro- konszenvet, amelyben a jelenlevők és Sümeghy László részesítették. Antal napja mindig kedves ünnepe volt a bu­daiaknak, mert ez a keresztény világ legnépszerűbb szentje és Buda polgárai közül sokan vittek nagy szerepet, mint például Szebeny Antal képviselő, aki­nek köréhez tartozott ő is és Becsey Antal is. Magas tisztsége tiltja, hogy kortesvacsorákon vegyen részt, de ide mégis eljött. Nem kíván pártpolitiká­val foglalkozni, csak Becsey Antal sze­mélyét óhajtja kellő méltatásban része­síteni. Ezt a várost nem a fejedelmek kegye, nem egyes főurak áldozatkész­sége emelte naggyá, hanem a város polgársága a saját véres verejtékével, ezek között első helyen áll Becsey An­tal, akire büszke lehet a főváros közön­sége. Prohászka Ottokár mondotta 60 éves korában, hogy nem hiába élt az, aki hat igaz barátot tudott szerezni. 0 is közel jár e korhoz, nem tudja, hogy megtalálja-e azt a hat barátot, de Becsey Antal közöttük van, azért elszomorítaná ot, ha a polgárság nem azzal a mérték- *te* mémé Becseyt, aminőt megérde­mel. A mai estén látja a ragaszkodást es szretetet iránta, de ennek tettekben, is meg kell nyilvánulnia. Hiszi, hogy a polgárság tudja a kötelességét. Hosszantartó éljenzés kísérte a főpol­?-M* 1 2-1íwíe,r mele8 szavait. Az emberek toiallottak, úgy ünnepelték a főpolgár­mestert és Becsey Antalt. Mire ismét helyrállt a rend, szólásra emelkedett maga a jelölt BECSEY ANTAL és a következőkben fejtette ki a pro­grammjät. A főpolgármester kegyeleíes érzel niektől átszőtt beszéde után ő is kegye­lettel emlékezett meg becsületes, puri­tán, önzetlen és kötelességtudó egyéni­ségéről, akinek iskolájából került _ ki Ripka Ferenc is, ő is és megállapítja, hogy sokban tévedhettek, de a Szebeny tradícióktól nem tértek el soha. Azután köszönetét mondott azoknak, akik ha­talmas maniiesztációval ünneppé avat­ták az ő szerény névünnepét, amiben nagy része van a vele szemben meg­nyilvánuló szeretetnek, de szól azoknak' a törekvéseknek és célkitűzéseknek, amelyeknek ő-az exponense, de fel­emelő az a tudat, hogy a mai ünnep er­kölcsi igazolása annak a tevékenység­nek, amelyet közéleti működése során kifejtett. Az ő köztevékenysége fundamen­tumát a realitások képezik. Nem mate­rialista, mégis azt hirdeti, hogy eszmények realitások nélkül, ideálok gazdasági megalapozottság nélkül gyökértelen növények: elsorvadnak, mielőtt virágaik gyümölcsbe szökken­nének. Ezért hirdeti ő a gazdasági feladatok nagy hordereiét; hirdeti a termelőerők kifejlesztésének és harmó­niájának szükségességét. Falu, város, ínezőgazdaság és ipar, kereskedelem és fogyasztás szembe kerülhetnek lelki- uneretlcn izgatás eredményeképen .egymással, de valójában nem lehetnek fel egymás nélkül. Hirdeti a gazdasági iberalizmust. A termelő erők fejlesztő­iét hirdetni, de azokat ugyanakkor béklyóba verni, képtelenség. Az ö libe- alizmusa — Széchenyi, Kossuth és Deák klasszikus liberalizmusa. Kossuth laptétele volt az, hogy szabadság női­ül nincs evolúció. Felszabadítani az jegyedet és ekként szabaddá tenni a nemzetet; mert csak szabad népnek le­het szabad hazája.- De nem jelentheti a liberalizmus féktelen szabadságot! Ügy értelmezni liberalizmust és szabadságjogokat, ogy mindenkinek mindent szabad, az íem józanság, hanem őrület; nem demokrácia, hanem anarchia. A köz- Iszabadságokról nagyon találóan* írta ISzéchenyi: „Jók és célirányosak bizo- os helyeken az ügyetlenek és része­gek kedvéért a korlátok, sorompók, de \z egész országút olyanokkal korlá­tozni nem lehet™- Köztevckenysége szociális és po­litikai tartalmát is a gazdasági problé­mák irányították és fogják irányítani továbbra is. A gyengék gyámolítása, a szegények, betegek, hadirokkantak és hadiárvák intézményes támogatása programmjának kiindulópontja.- Sürgeti a munkanélküliség elleni hathatós küzdelmet. Az állami, vagy társadalmi segély e téren átmeneti jel­legű lehet; munkanélküli segélyt intéz­ményessé tenni nem lehet; Németor­szág és Anglia példája igazolja, hogy még a hatalmas országok gazdasági erejét is megtöri, de emellett demorali­záló, erkölcsromboló is. Ezzel szem­ben mindig a munkaalkalmak és kere­seti lehetőségek minden áron való fej­lesztését és szaporítását sürgeti. Csak a fokozott kereséti lehetőségek, az egyedeknek és közhatóságoknak ész­szerű takarékosságával párosulva, indít­hatja meg a belső tőkeképződést, amely a gazdasági konszolidációnak elengedhetetlen feltétele. Hirdeti e célból a takarékosságot, de csak a józan takarékosságot, amely nem az amúgyis lefokozott igények to­vábbi lesorvasztásában jelentkezik és amely csak arra jó, hogy mégjobban fokozza legnagyobb gazdasági bajun­kat; a fogyasztási krízist. Katasztro­fális gondolatnak tartaná akár a tisztviselői járandóságok csökkentését, amelyek felfokoznák az amúgyis katasztrólálisan reánk nehezedő fo­gyasztási válságot. Ki fogyasszon, ki keresse fel vásárlásaival a kereskedőt és iparost, ha a fogyasztóknak ezek a tömegei is többé-kevésbbé kiesnek a gazdasági élet vérkeringéséből. Az egész Vonalon reá szorult arra, hogy racionálizáltassék. Nem racionálizálása a gazdasági életnek az, ha munkások és tisztviselők ezreit tesszük kenyér- telenné és földönfutókká. Mindezek dacára hirdeti a köz­terhek lefokozásának szükségességét; a termelést gátló és az életet drá­gító illetékek, adónemek csökkentését; az OTI szociális terheinek lényeges leszállítását. Köztehernek tekintendő a hatósági közüzemek illetéktelen verse­nye is, amely az adófizető polgárság pénzéből tart fenn oly üzemeket, ame­lyeknek létjogosultságuk nincsen; csak arra jók, hogy. elvegyék az ipar és ke­reskedelem amúgyis szűkös életlehető­ségeit. Kívánja a termelés céljaira szolgáló hitelek minél szélesebb körű biztosítását és minél olcsóbb, kedve­zőbb hitelfeltételeket: veszteségi tar­talékalapokat külföldi országok példája szerint, hogy a hitel ingatlanfedezettel nem rendelkező kis egzisztenciáknak is hozzáférhető legyen. Agrárius ország vagyunk komoly exportlehetőségeink csak e téren kínálkoznak. Meg kell állapítania, hogy a kormányzat e tekintetben nagy erőfeszítést végzett, mégpedig úgy a termés minőségének javítása, mint új, megfelelő piacok megszerzése tekinte­tében is és ezek az új gazdasági tár­gyalások nemcsak minőségi tekintet­ben, de az elért árak tekintetében is figyelmet érdemelnek. Gazdasági programmja egyik építőköve Buda, illetve a Budához fű­ződő gazdasági feladatok erőteljes fel­karolása. Az idegenforgalom gazdasági és valutáris jelentősége az utolsó évek­ben egyre határozottabban domborodik ki; e törekvések egyik hatalmas emel­tyűje Buda-fürdöváros gondolata, az itt levő balneologiai és természeti kin­cseknek az idegeníorgalom céljaiba való beillesztése. És ebben a vonatkozásban a kérdés nem lokális jellegű, hanem országos vonatkozású.- A Bethlen István gróf által nagy körültekintéssel, tájékozottsággal és energiával irányzott külpolitika sors­döntő nemzeti aspirációink és gazda­sági törekvéseink szempontjából egy­aránt. És teljes lojalitással kell meg­állapítania, hogy amit Bethlen István gróf ebben a vonatkozásban az elmúlt 10 esztendő alatt elért, az ' valóban a csodával határos. Mert az ő érdeme az, hogy egy lecsonkított, összezsugoro­dott, ellenséges indulatoktól körülvett, önrendelkezési jogától megfosztott or­szág gazdasági szuverenitását vissza­szerezte, az ellenséges atmoszférát lé­nyegesen enyhítette, sőt már barátokat is tudott szerezni, és hogy a népek areopagja előtt tekintélyt és megbe­csülést tudott az országnak biztositani. És ha Bethlen kormányzata alatt sem­mi egyebet nem tett volna, csak azt, amit külpolitikai tekintetben elért, ak­kor is megérdemelné, hogy minden jó szándékú, nemzeti érzésű magyar em­ber támogassa őt. Felviharzott a taüs, az éljen, — mindenki a szónok felé indult, felállott Ripka Ferenc is és ismételt ovációkban részesítették Be­csey Antalt. Éjfél felé eloszlott a közönség. Buda fejlődése A „Centrum“ Házépítő Vállalat terjeszkedése A társasházépítkezés terén serény tevékenység tapasztalható. Bár több ilyen akció nem jutott túl a kísérletezés stádiumán és meghiúsult, egyik-másik vállalkozás 1—2 évi előkészítő munka után belekezdett az építkezésbe is, azonban a várt sikerek többnyire elma­radtak s egyes esetekben a lakrészeket nemcsak öröklakásként, de mint bérlakásokat sem tudták értékesíteni, ami már komoly immobilizációt jelent. Az új vállalkozások _a kezdeményező „Centrum“Házépítő- és Ingatlanvállalat (I. Horthy Miklós-út 9.) versenyével nyilván nem tudnak megküzdeni. Pró­bálják utánozni a „Centrum“ rendsze­rét, de -ez nem mindig sikerül és a „Centrum“ folyton olyan újításokkal lép fel, amelyek vezető szerepét továbbra is biztosítják. Odáig már eljutottak egyesek, hogy a „Centrum“ mintájára hangszigetelő födémeket alkalmaz­nak, ám a „Centrum“ hangfogó válaszfalakat is bevezetett újabbi társasházaiban, amelyek az öröklakások csendjét tény­leg tökéletessé teszik. Evvel kiküszö­bölték a bérlakások legnagyobb hátrá­nyát-, hogy egyes zajos lakók a szomszédok életét elkeseríthették. A konkurrencia odáig sem jutott el még, hogy ne szűk erkélyeket, hanem tágas, még napfürdőzésre is alkalmas, fe­dett loggiákat építsen, mint a „Centrum“, amely költséget nem kímélve a nagyobb öröklakásokat a kert felöli, hűvös részen még külön terrasszal is ellátja. A szokásos sötét, apró hallok helyett a „Centrum“ tágas, hozzá leg­újabban előkertre néző hallókat honosított meg. Arról sem igen hallunk, hogy az öröklakásokhoz — miként a „Centrum“ díjtalan üzlethelyiségeket adnának, pedig ez fontos a közös kiadá­sok (vizdíj, világítás stb.) fedezése szempontjából. Vagy melyik vállalko­zásnak van szíve, hogy 2 telekre építse f tamshazat.es így 3oo négyszögöles kertet biztosnson gyermekjátszótérrel tornaszerekkel? stb. A „Centrum“ sikerét azonban főkép annak köszönheti, hogy nem építkezik nehezen elérhető külső városrészekben, hanem a Belváros szomszédságában, azonban már jólevegőjű, csendes kert­városban s elkerüli a zajos főútvonala­kat. A villa, vagy családi ház — épít­kezések viszont (persze egyenlő első­rendű kivitelt feltételezve s figyelmen kívül hagyva a pincenélküli, tehát anti- liigienikus, vékonyfalazatú, a gyors el­múlásnak szánt családiház-építkezése- ket (a nagy távolság hátrányán kívül azért sem versenyképesek a „Centrum“ kertes öröklakásaival szemben, mert a külön (és nem közös) telek, alap, tető, lépcsőház folytán aránytalanul többe kerülnek. Ezek a nagy előnyök, valamint a „Centrum“ közismert példaszerű, kor­rekt ügyvitele érthetővé teszik, hogy a vállalat egyre-másra építi a társashá- zakat, csaknem kivétel nélkül — Budán. Az építési tevékenység pangása kö­zepette különös, figyelmet érdemel a „Centrum“ eme lendületes építési ak­ciója. A vállalat budai telekparcellázá­sok mellett eddig csak társasházépitke- zésekkel foglalkozott. A múlt évben kezdett külső megbízásokat vállalni s egy nagy bérházat, azonkívül egy villát épített, az illető építtetők legteljesebb megelégedésére, mint értesülünk, leg­utóbb megkapta a „Centrum“, mint leg­olcsóbb ajánlattevő, a Katholikus Ta­náregyesület bérházának építését a Fehérvári- és Diószegi-út sarkán s az építkezés már meg is kezdődött. A szomszédságban folyik a vállalat nyol­cadik társasházának, a Diószegi-úti „Pannonia-udvar“-nak az építése, amelyben októberben beköltözhető 1, 2, 3 szobás, hallos, olcsó öröklakások lesznek villaszerű kiképzéssel, loggiák­kal, terraszokkal, 300 négyszögöles kerttel, díjtalan üzlethelyiségekkel. Eze­ket a házrészeket a középosztály leg­jobb rétegei már jórészt elkapkodták, részben azért is, mert a „Centrum“ az ingatlanszerzést már 25% készpénz­fizetéssel is lehetővé tette. Ez további rendkívüli kedvezméyt jelent, mért tudvalevő, hogy még a LÁB-kölcsönös építkezéseknél is 44% készpénzt kell lefizetni. A „Centrum“ hetedik társas­háza, a Diószegi-úti „Hunnia-udvar“, a múlt hónapban vált beköltözhetővé és nemes architeturájával, kiválóan szolid kivitelével, művészi falfestményeivel, szobraival általános feltűnést kelt. Eljegyzési kártyádat a „Hollós Mátyás“ nyomdában LORGNON Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 GRAND HOTEL Croce di Malta Elsőrangú fürdőhotel a legelő­kelőbb negyedben. 120' szoba minden komforttal. Igazgató és tulajdonos: GIUSOL PACINI és FIAI MONTECATINI — TERME (Olaszország) Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzi 1 Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNA gőzmosó- és kelmefestő gyárba BUDAI FIÓKOK: 1., Attila-körút 19. 11., Fő-utca 7. 11., Retek-utca 59. ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43. ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Telefon hívásra autóval jövünk. Telefon: J. 350—52. MOSDO KÖLNI VÍZ LEGFINOMABB KÖLNI VIZ KAPHATÓ: KERPEL FÉLDECI P V— 1 DECI .. P 1-40 DECI .. P 2*50 FELDECI P 1-50 1 DECI .. P2-30 2 DECI .. P 4-40 G Y MARGIT KÖRÚT 38 „SZENT ISTVÁN“ ÓGYSZERTÁRA TELEFON ; 5-16 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom