Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-06-18 / 1044. szám

XXVIII. évf.1044. sz. Megjelenés: hetenkint kétszer ELŐFIZETÉS: Egy évre . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai f é l á r o n kapják Buda érdekelt a várospolitika, a köz­gazdaság, társadalom, művé­szet és sport terén szolgáló újság Budai Napló 1931. JUNIUS HÓ 18 Hetenkint kétszer HIRDETÉSE K<s Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szőr vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenko­elöre fizetendő ÁllaadóbtrdetOkMk nagy kedvezmény FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-utca 24. Telelőn: Aut. 502—% Hivatalos órák: Délután 4—6 óráig Buda választ! A választást Budapesten is eldöntötte Bethlen István gróf miniszterelnök deb­receni beszéde. Ez ellen nincs apelláta. Most már komikussá, szójátékokká vál­nak az ellenzék frázisai, mert hát — itt Budán — mégis csak jobban bíznak a külpolitika terén is oly nagy világsike­reket elért miniszterelnök komoly kije­lentéseiben, mint — kit is mondjunk? — Friedrich István utszéli tréfáiban és rá- tóti vicceiben. Budának most csak egyetlen célja le­het, ha el akarja kerülni a további pusz­tulást, hogy egy szívvel, egy lélekkel álljon Bethlen István mellé és kiérde­melje, megszolgálja azt, hogy a legkö­zelebbi választásnál Budán lépjen föl és Debrecenhez hasonlóan — Buda sorsát is tegye magáévá. Ma Ripka Ferencben, Kozma Jenő­ben, Becsey Antalban kitűnő vezérkara van Budának, — a budai Programm az ő szivükben is él, — Budáért sokat tet­tek, elhanyagolt részeit uj fejlődés elé vitték, hisz elegendő rámutatni a Pasa­rét és Hűvösvölgy, vagy a Kelenföld ro­hamos fejlődésére, — de a város visz- szás fürdőügyi politikájának rudját még­sem tudták egészen a helyes útra fordi. tani. Pedig ettől függene az idegenfor­galom föllendülése és ezzel kapcsolat­ban iparosaink és kereskedőink lerom­lott sorsának föllendülése. Micsoda perspektívákat nyitogat a budai polgárság elé az a.gondolat, hogy képviselője, közvetlen gondozója a Mi­niszterelnök ! Gróf Bethlen István pártja az „Egységes Párt“ nagygyűlése a Budai Vigadóban Válságos idők nagy napjaiban szo­kott ily ünnepélyes hangulatban rend­kívüli események színhelyére felsora­kozni a polgárság, mint ahogy kedden este vonult fel csaknem egész Buda közönsége a Budai Vigadóba és ünnep­lő hangulatban zsúfolásig megtöltötte az egész termet, hogy meghallgassa BETHLEN ISTVÁN gróf és az egész kormány nevében nyilat­kozó dr. KOZMA JENŐ v. országgyűlési képviselőt és a Buda­pest egész területét felölelő Egységes Pártnak vezérét, aki mellett ott állot­tak a szónoki emelvényen e nagy vá­ros legjobbjai és a budai kerület poli­tikai vezetői. Meglepően sok urinő jelent meg ezen a nagygyűlésen, melynek jellege egé­szen más volt, mint a szokásos kortes­gyűlések és Buda polgárságát komoly, meglett férfiak képviselték, mintha érezték volna, hogy a magyar nemzet ősi királyi széke, Buda és évszázados csapások által sújtott polgársága vala­mi új föllendülés előtt, megújhodás kü­szöbén áll és ma már Bethlen István gróf miniszterelnöktől kezdve mindenki átérzi, hogy ennek a leromlott város­nak, amelynek földje mérhetlen kincse­ket rejt, az új fejlődés lehetőségeit kell megnyitni. Ünnepélyes csendben nyitotta meg a nagygyűlést FODOR ANTAL dr. kir. közjegyző, ­az Egységes Párt jelentős vezérférfia a „Magyar Hiszekegy-gyei. Majd be­vezető szavaiban méltatta Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök nemzetmentő működését, alkotásait, az általa elért rendkívüli eredményeket, amelyek ezt a sorssújtott nemzetet elvezérlik Nagy- Magyarország feltámadásához. Éltette Kozma Jenő pártvezért, akit lelkes él­jenzéssel, tapssal hosszasan ünnepelt a közönség, akinek nevéhez itt Budán nagy sikerek fűződnek és akit fölkért, hogy programmja felől tájékoztassa az egybegyfilt választó közönséget. A szólásra emelkedő pártvezért is­mét a leglelkesebb és hosszantartó ová­cióban részesítette a közönség, azután a legnagyobb csendben meghallgatta beszédét. KOZMA JENŐ DR. Programmot kell adnia és ez a Prog­ramm egy névhez fűződik: — Bethlen István nevéhez. Minden kormány hely­zete nehéz, mert parciális érdekek üt­köznek annak keretében. És kritikát gyakorolva a kormány felett, szembe kell állítani a kis ország helyzetét a világhatalmakkal, tudva azt, hogy a döntés nincsen a magyar kormányelnök kezében. Mindenki emlékszik még arra az időre, amikor sokan este nem mertek kimenni az utcára. Ez az állapot teljesen megszűnt. Nehéz hely­zetet teremtett a trianoni béke, mely négy részét leszabta az országnak — s jött utána a királykérdés, amely vég­leges felosztással fenyegette. Súlyosbí­totta a helyzetet a frank-iigy, — a ko­rona romlása, — a tisztviselők rette­netes nyomora, — a tőzsdejáték pusz­tulása, — a szomszéd államok katonai kordonja s az azzal járó kémkedés, — bekövetkezett a buzakatasztrófa, — és a kormány rúdjánál mégis biztos kéz­zel állott egy ember és vitte egyenesen előre a nemzet gyenge hajóját: Bethlen István! A nemzet követte Bethlent és nem bánta meg. Évek megfontolt munkájával meg­változtatta velünk szemben a nagyvilág hangulatát. Féken tartotta a nehezen megteremtett közbiztonság dacára folyton kísértő bolsevizmust. Megszün­tette az idegen katonai ellenőrzést, — megkötötte a távoleső nemzetekkel is a barátsági szerződéseket, hogy a nép- szövetségben ezek is segítsék ügyünket. Ezt az ellenzék nem akarja meglátni és nem is hangoztatja. Trianon pénzügyi ellenőrzés alá he­lyezett bennünket és ennek dacára mégis stabilizálta a pengőt, — az angol fonthoz kötve azt. Megszerezte a nép- szövetségi kölcsönt, mely lehetővé tette az állami költségvetés síma betartását és megalapozta hitelünket a külföldön. Stabilizálta a tisztviselők fizetését, amit most azzal a megtévesztő hírrel akar az ellenzék elgáncsolni, hogy azt leszállítják, amiről illetékes helyen sem­mit sem tudnak és felhatalmazást nyert a kormányelnök részéről, hogy azt a leghatározottabban megcáfolja. Téves az opiánsügy beállítása, mert az nem néhány úr javát szolgálja, hanem jelenti nagy pénzösszegek beözönlését. A gazdasági válságot megoldó keres­kedelmi szerződéseket is megkötötte, amivel megoldja a buzakrizist, kétsze­resére emélve igy a búzaárat. Ezzel egyúttal szolgálja az iparosok érdekeit, mert növeli a földművesek vásárló ké­pességét. (Taps és éljen ) A töldbirtokrendezés főcélja többter­melés, mert intenzívebb és földhöz jut­tatta a földműves népet. Megindult a magyar gyümölcstermelés és megszű­nik ezzel az a ferde helyzet, hogy ka­nadai almát együnk. A kigúnyolt tojásexport nagyobb, mint a búzaexportunk és különb a régi lóexportnál is, amelyre pedig oly büsz­kék voltunk. Újabb búzatermésünk már ismét a világ első búzája és a régi gyönge vetőmagot — még monopólium árán is — ki kell küszöbölni. Állatte­nyésztésünk ma már ismét első helyen áll és a tejhozam 7 literről 12-re emel­kedett. A kereskedelmi szerződések révén leépíthető a forgalmi adó (taps) és kö­vetkezik a fázisrendszer, ami kedvező megoldás a kereskedők számára. Az iparosok érdekeit szolgálja, hogy ezentúl minden kerület az ott lakó ipa­rosokat lássa el munkával és ne más kerületbelit! Az ország rendjét és idegenforgalmát emeli az utak építése, amely téren most több történt, mint ezelőtt 50 év alatt. Az energia törvény olcsó erőforrás­hoz juttatja a vidék népét. Hivatkozott a jelenlevő kereskedelmi államtitkárra (lelkes éljenzés), aki ezt a törvényt és a kartelljavaslatot is megalkotta. A méltánytalan adókat törölte a kor­mány és elviselhetőbbé tette ezzel a gazdasági életet. A pénzügyi kormány többször próbálta elősegíteni az építke­zést a 30 éves adókedvezménnyel, ez volt a tatarozás,i törvényjavaslat célja is, amelyen azonban még javítani kell. A kisiparon segíteni akar a kormány azzal, hogy könnyebb hitelhez juttatja, amire nagyobb összeget áldoz, egysze­rűsítve a jótállás kérdését is. Az ipar és kereskedelem megnyugtatására szol­gál az is, hogy a kormány leépíti azo­kat a közüzemeket, amelyek a magán- gazdaságnak okoznak konkurrenciát. Kulturális téren nagyok az eredmé­nyek és befektetések és minden gáncs ellenére az iskolák építése kenyérhez juttatott számos tanítót és iparost. így a hitélet megerősítésére templomokat is építettek, nem téve különbséget hit és hit, vallás és vallás között. Aki belső hitben él, az nem tévelyedik el és nem viszi romlásba az országot. Budán so­hasem volt felekezeti türelmetlenség. A tanító személyzet státus- és fizetés­rendezését ő is sürgeti, mert fontos a kultúra íokozása. A munkanélkülieket nem segéllyel, hanem munkával kell ellátni. A rokkant- és hadikölcsönügy terén nem történt meg minden, de nem is volt meg arra az anyagi erő és ezt a világkrízis tette lehetetlenné. Azért a hadikölcsön köt- vényket nem kell eldobni, mert beváltja majd azokat a nemzeti becsület. A nyugdíjasok közötti különbséget nem egészen érti, de igyekezni fog ezt a diszparitást mielőbb megszüntetni. A szociális gondoskodás terén még szanálja most a kormány nem pénzzel, hanem erős kézzel az Orsz. Társada­lombiztosító Intézetet. Fejlődtek erősen a kórházak, ahol néhány éve még papír­bandázst használtak. Az álláshalmozás kérdését sürgősen rendezni kell, mert nem járja, hogy az egyiknek ne legyen betevő falatja, míg a másiknak több állása is van. A városházán már megkezdte ezt a mun­kát a főpolgármester. (Taps és éljen fo­gadta az éppen akkor belépő Ripka Fe­renc főpolgármestert. Az adminisztráció túlteng azért, mert a menekülteket el kellett helyezni. Ez szociális kérdés. Meg lehetne oldani egy tollvonással, de a tisztviselők szá­zait, ezreit kellene az utcára dobni, ö a szisztematikus leépítés híve, ami fo­lyamatban van. A gazdasági helyzetet jellemzi, hogy Amerika csak autót, zsilettet és pénzt exportál, — a pénzügyi krach megállí­totta a pénzt s így nem jut most hasz­nos beruházásokra. Aláásta a gazdasági helyzetet az orosz dömping is és segí­tette ezt a környező államok rossz­akaratú irigysége. (A terembe lépő fő­polgármestert ovációval fogadták.) Áttérve a várospolitika terére, mint budai jelöltet mindennél jobban érdekli szülőhelyének sorsa. Budán is van erős haladás, de vannak problémák, ame­lyek megoldása más helyzetet terem­tene itt. Sok éven át csak mint jó tréfát kezelték a fiirdőiigyet, de külföldi útjain azt tapasztalta, hogy ez véresen komoly dolog és sehol a természeti kincseknek olyan csoportosulása nincsen meg, mint épen itt Budán. Ez a körülmény arra predesztinálja Budát, hogy a világ első fürdővárosa legyen. A főpolgár­mester vette kezébe az idegenforgalmi kérdés megoldását. Itt van a lerombolt Tabán, mely a fürdőváros központja le­hetne, csakhogy előbb olyan orvosi gár­dát kell nevelni, mely a karlsbadi nagy- szakállú orvosok példájára, propagálná a fürdőügyet. Ez vihetné Budát hihetet­len lendület elé! Ez a kérdés egy kü­lön nagy Programm! (Lelkes, hosszan­tartó éljenzés.) öt év előtt kinevették és elavult kortesfogásnak mondották, amikor meg­ígérte az új dunai hidak építését. Most — íme — itt vannak, a munkákat ki is adták, építik már. A hídépítést egyik napról a másikra nem lehet megoldani. Budapest nagy építési fellendülésnek néz elébe a hidak révén. A Budán átmenő világforgalom meg­követeli, hogy azt a szűk sarkot, mely a Császárfürdőnél a közlekedést fojto­gatja, sürgősen megoldják! Mert a helyi közlekedést megoldották. Autóbusz jár a Várba, a Rózsadombra és a Pasa­rétre. Megoldják a Közúti vasút kér­dését is a helyiérdekü-vel együtt. Sürgeti az új szabályozási tervet, mely megoldaná a családi otthonok építésének ügyét a kis parcellák révén, — de sürgős az új építési szabályren­delet, amely szintén megkönnyítené az építkezést. Uj utat annyit építettek Bu­dán, mint azelőtt soha és sürgeti az új gázgyári igazgatósági épületet a Mar- git-köruton, — a szülő- és csecsemő- otthon építését és a pénzhiányban el­maradt Rókus Kórház helyett a Margit Kórház fejlesztését. Mindez Budán. A külpolitikában várható eredmé­nyeknek van előfeltétele: — a revízió­ban való hit. Üljünk újra a zöld asztal­hoz, tisztázzuk a háború felidézé­sében e nemzet bűnösségét és döntsön az elcsatolt részeken a népszavazás. A Millerand-féle kísérőlevélben megvan erre az alap. Különben Amerika hozta Trianont és attól várja a meg­oldást. Ott már diadalmasan terjed az integritás gondolata. A siker feltétele: fegyelem, tekintélytisztelet, bizalom. Az ellenzék küzdelme nem komoly, — nem adott rendszeres programmot és nem állított annyi jelöltet, hogy többséget alkotva, átvehesse a kor­mányt. E nélkül az egész csak egyes pendlizők egyéni ambíciója. Ha forra- dalmosítás útján akarnak kormányra jutni, ahhoz elég erősek vagyunk, hogy ezt visszaverjük. Ez csak a nyomoron át volna lehetséges, de a kormány ezen minden áron segíteni akar. Orszá­gos Programm csak az egész nemzetet átfogó Programm lehet Nem szabad egyes csoportok érdekeit, mint például a hadikölcsönjegyzőket, előtérbe hozni. Az ország sorsát csak komoly, mindent átfogó alapon lehet intézni. Ezek után a múltra felmentést, a jö­vőre bizalmat kér. Adja teljes munka- képességét, fáradhatatlanságát, amit már bizonyított. Nem vitt színeket a Programmjába, csak tiszta reálpolitikát, (Éljenzés) és ha szeretettel támogat­juk, ennek segítségével elérjük Nagy- Magyarországot. Teljes bizalommal t kíséri vezérét, Bethlen Istvánt, az országnak kellő idő­ben küldött lgnagyobb fiát, akit éltetve fejezte be szavait. Frenetikus taps és éljen kísérte be­szédét, a nagy számban megjelent höl­gyek kendőiket lobogtatták feléje és aki tehette, kezet fogott a szónokkal. Kozma Jenő beszéde közben érkezett meg Kflllay Miklós államtitkár, akit a gyűlés elnöke Fodor Antal közjegyző üdvözölt. Az államtitkár, aki a pesti kerület listavezetője, azért jött, hogy Kozma mellett törjön lándzsát és ami­kor szólásra emelkedett, vette észre, hogy a közönség köréből hatalmas vi­rágcsokorral a kezében kedves meg­jelenésű úrileány lépett Kozma elé s így szívesen engedte a szót Nagy Julia óvónőnek, aki néhány meleg ünneplő szó kíséretében nyújtotta át a hatalmas bokrétát Kozma Jenő pártvezérnek. A kedves jelenetet megtapsolta a közön­ség, ezután emelkedett szólásra A csendes Vár lelkes ovációval tün­tetett Bethlen István gróf és Pártja mel­lett hétfőn, ahol az Egységes Párt vár­beli szervezete rendezte a választások alatt első politikai összejövetelét és két politikai vacsorán tüntetett Kozma Jenő dr., Petracsek Lajos és Szombathy Kál­mán jelöltek mellett. Az egyik összejö­vetelt a Balta vendéglőben tartották meg, a várban lakó intelligens társada­lom színe-java részvétele mellett ünne­pelték Kozma Jenőt és Gyurmán Jenő dr., Szucsy László dr., Langsch József és Hegyi Károly dr. után Szombathy Kálmán, mint a várbeli szervezet elnöke nagy hatástkeltő beszédben méltatta Kozma Jenő dr. tevékenységét. Innen a hallgatóság Kozma Jenő dr.-al az élén átvonult a belügyminisztériummal szemben levő Fischl vendéglőbe, ahol a vári kispolgárság nagy tömegei fogad­ták Kozma Jenő dr.-t és jelőlttársait. A belügyminisztérium altiszti zenekara vezette be a gyűlést, utána Szombathy Kálmán sűrű tetszésnyilatkozatok mel­let ismertette a várbeli Egységes Párt- szervezet jelentőségét és egyben kö­szönetét mondott a szervezésben fő munkatársának, Weber Sándor dr. igazgatónak. Ezután Kozma Jenő dr. hatalmas átfogó beszédet mondott. Fog­lalkozott a napi politika kérdéseivel, az új országgyűlés feladatával és részletes indokokkal alátámasztva, kimutatta, hogy gr. Bethlen István politikája egye­dül a helyes út, amely a magyar nem­zet jelen nyomorúságát enyhíteni és a trianoni szerződés alól való szabadulást előkészíteni képes. Végül tiltakozott ama híresztelések ellen, amelyek sze­rint a tisztviselő fizetéseket leszállítják. Megbélyegezte ezt, mint teljes valót­lanságot. Szavai nyomán a jelenlévők felállva percekig lelkesen tüntettek gr. .Bethlen István mellett és megfogadták, KÁLLAY MIKLÓS államtitkár, aki komoly, megfontolt szóval méltatta Kozma Jenő működését és sok helyen éles gúnnyal, kíméletlen szatírával, vagy megdönthetien érvekkel tárgyalta le az ellenzéki jelöltek törtetését, — foglalkozott a gazdasági helyzettel, a megoldás lehetőségeivel, — állandóan lekötve a hallgatóság figyelmét. Kozma Jenő nagyarányú beszéde, mely csaknem másfélóra hosszat vette igénybe a hallgatóság figyelmét, arra bírta a következő szónokokat, hogy a legrövidebbre fogják mondanivalójukat. Ezt megelőzőleg felolvasták Bethlen István üdvözlő táviratát Kozma Jenőhöz, ami élénk és lelkes demonstrációra ve­zetett a miniszterelnök személye mel­lett. PETRACSEK LAJOS dr. ügyvéd volt a következő szónok, aki a 30 éve­sek nevében követelte, hogy részt ad­janak nekik a város és az ország inté­zésében és fölöslegesnek mondotta az olyan pártok megalakítását, amelyek csak egy részletkérdés megoldására vezetnének. Buda polgárságát megoszt­ja túlságosan a jelentkezett 13 párt és ö igyekezett meggátolni azt, hogy a 30 évesek külön pártot alakítsanak, mert az Egységes Párt keretében min­den ilyen részletkérdés és jogos kíván­ság érvényesülhet és ezzel megóvható a polgárok egysége. A közönség elismeréssel honorálta dr. Petracsek Lajos rövid, velős, talpra­esett beszédét. Utána ANDRÉKA KÁROLY főkapitányhelyettes szintén rövid beszédben köszönetét mondott Kozma Jenőnek azért, hogy megnyugtatta a tisztviselőtársadalmat a kormány révén nyert felhatalmazás alapján tette kijelentésével, hogy valót­lanság a tisztviselők számának leszállí­tásáról szóló hír. Kedves volt a hason­lat, amelyben az ellenzék ígéreteit a Nemzetközi Vásáron felszálló léggöm­bökhöz hasonlította, amelyek tetszés Jcözt szállnak föl, de a magasban szét- pukkadnafc Még Buda iránti szereteté- ről téve tanúbizonyságot, fejezte be általános taps és éljenzés közben be­szédét. A nagygyűlés utolsó szónoka SZOMBATHY KÁLMÁN igazgató volt, aki az Egységes Párt megalakítá­sában látja a példáját annak, hogy mi­képen lehetne a világpolitikában is a revíziót diadalra juttatni. Lelkes sza­vait azzal a kijelentéssel fejezte be, hogy a párt erőssége a vezérben él, aki sok száz embert segített és ezzel tette népszerűvé a Polgári Egység Pártját. A temperamentumos szónok szavait minden kimerültsége dacára is lelkesen megtapsolta és megéljenezte a közönség. Fodor Antal buzdító szavai fejezték be az impozáns nagygyűlést, amelynek emléke sokáig élni fog Buda közönsé­gében. hogy jelöltjeit Kozmá Jenő dr.-al a lista élén minden erejükkel támogatni fogják. Petracsek Lajos dr. tartalmas beszédben mondott köszönetét a vár­beli kispolgárságnak és kitartásra hívta fel őket. * A várbeli jól sikerült politikai gyűlés után Kozma Jenő dr. és jelölttársai a Zugligetbe mentek, ahol résztvettek a Zugligeti Daloskor és Sport Egyesület ünnepélyén. Itt^ Cigány Sándor ny. vasúti^ felügyelő és Tímár József dr. fejezték ki a tagok ragaszkodását Koz­ma Jenő dr. Iránt és kérték, hogy úgy a dalárda, mint a sportegylet törekvé­seit országos gondjai mellett is meleg szívvel támogassa, amit Kozma Jenő a jelenlevők nagy lelkesedése mellett meg is ígért. * A dalárda ünnepély befejezése után Kozma Jenő dr. és társai a Szép Ilona vendéglőben a BSzKRT alkalmazottak által rendezett ünnepélyen vettek még részt * A Farkasrét egyik vendéglőjében ren­dezett a Budai Hegyvidék Egységes Pártja hatalmas tüntetést hétfő este Hegyvidék polgárságának résztvételé- vel. A gyűlést Pyber Ignác nyitotta meg. Hegyvidék nevében üdvözölte Kozma Jenőt, Petracsek Lajost és jelölttársaikat, bejelentvén egyúttal az — eddig Friedrich-párti — Perczel Béla-féle szervezet csatlakozását az Egységespárthoz. Utána Kozma Jenő jelentette ki, hogy a polgári elgondolás védelmében az Egységespárt részéről felekezeti különbség nélkül szívesen látnak mindenkit és appellált a. budai közönség magyar és nemzeti gondol­kodására, egyben felhívta a jelenlévő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom