Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-05-17 / 1041. szám
XXV11I. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő s évfolyam. 1041. sz. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengd. V1RAÁG BÉLA Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I.,Bors-utca24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerűit. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1931 május 17. A milliós Budapest RIPKA FERENC dr. főpolgármester __________L._____ _ ____________________ Az el vetett mag ősztől tavaszig .pihen. Benne van a fejlődés minden eleven ereje, de odakint niesenek meg a fejlődés lehetőségei. Nincs fény, nincs melegség, nem ragyog az élet mosolya. A történelemben is vannak ilyen elvetett magok, amelyek egy-egy viruló nyár után az élet minden lehetőségével belehullottak a termő talajba, de ott pihentek évszázadokon át. Mert nem sugárzott rájuk a fény és meleg, nem ragyogott rájuk az élet mosolya. Budapest is sokáig volt ilyen földben szunnyadó mag! Nyugat és Kelet között erre vitt el -a népek útja. Sőt itt keresztezték egymást a világforgalom vonalai. Középeurópa legnagyobb vízi útja, a Duna, itt fordul délnek, innen kellett elindulnia, aki kelet felé akarta folytatni útját. Ide hordtak árujukat az északi vidékek, ha tovább akarták szállítani a Dunán. Ide kellett elérnie a római világbirodalomnak, mikor északkelet felé terjeszkedett. A Duna vetett neki határt és itt megtelepedve ez a kultúmép felismerte ennek a vidéknek természeti kincseit. Ide építettek gyönyörű nagy várost, melybe császárok jártak pihenni, gyógyulni és gyönyörködni. Ez volt Budapest első virágzása, első szép nyara. Ekkor ragyogott rá először az élet mosolya. De aztán, ami szín volt és melegség, eltűnt a nyárral, csak az avarja maradt meg, szürke avar, szürke kövek. Csak a váza annak, ami egykor élet volt. Csontváza az egykor itt élt nagyvárosnak, amelyben ennek a területnek lehetőségei életre keltek és kifejtették teremtő hatalmukat egész pompájukban. Komának, a felséges anyavárosnak, elsorvadása után árvaságra jutottak gyermekei. Amíg anyjuk bőségben élt, arannyal díszített köntösben jártak, aztán lerongyolódtak, idegenek szolgálatába kellett állniok, előkelő sorból lehanyatlottak és mindig többet veszítettek lelki és testi épségükből. A nyár elmúlt, a mag a föld alá került és várta az új tavaszt. A téli álomban talán sisakos, páncélos vitézekről álmodott és várta visszatérésüket. Pedig nem onnan jött a tavasz. Keletről érkezett lovas nép szállt meg a Duna partján. Nem városépítő nép. Szellős sátorokban élt a könnyen tovaszálló tábor. Senkise várta, hogy ezek hozzák meg ennek a vidéknek az új tavaszt, a fényes nyarat, szebbet, hosszabbat — örökkévalót! Ennek a népnek lelke csodálatosan jól termő talaj volt. Megtermett benne a nyugati kultúra minden nemes növénye. Nem az iskolás gyermek öntudatlanságával, hanem az érett férfi okos eszével tanulta el a gondolatokat és formákat, amik előrevitték az emberiséget. Es amíg lelke mélyén ősi álmodó, magábazárkózott, magán kívül urat el nem ismerő kemény természete megmaradt, a népek szellemi versenyében nem maradt el, sőt, ha szerencsétlen körülmények nem bántották, mindig az elsők közé került. • A templomok és kolostorok kőházai után a városok is elkezdenek épülni. Magyar városok magyar polgárokkal. Az, hogy később városaink nagy részében idegeneket kellett behívni, a harcokban pusztuló magyarság szomorú bizonyítéka. A tizenkettedik században a Buda nevet még a mai Óbuda viseli. Itt van prépostság és a királynak is kastélyszerű háza. Pestnek inkább kereskedői jellege van és nagyrészt mohamedán hitű bolgárok laknak ekkor benne. A tatárjárás itt is elpusztított mindent. A mai váciutcai Angolkisasszonyok temploma helyén akkor dominikánus templom állt. Ide menekült a lakosság és itt ölték le valamennyit. A tatárjárás# után Buda is, Pest is kiépül. A mai Budapest azonban akkor sok részre van tagolva. A várdombon levő város Buda, a felsőváros Óbuda', a balparti város Nagypest, a Rácváros Kispest, Felhévíz külváros van a Császárfürdő tájékán, Alhévíz a Rudasfürdő táján, Szentpéterfalva a Pálffy-tér vidékén, Szentjakab- falva. Újlak helyén. Pest külvárosai Űjbécs és Jenő a Lipótváros helyén, Szenterzsébetfalva a Vámház körül. Nagy Lajos király emeli városi rangra Óbudát. Pest jómódjára jellemző, hogy napvösszegű kölcsönnel segíti ki Zsigmond királyt, aki sokat tartózkodik Budán és ebben az időben Buda a német római császárság székhelye. Zsigmond francia építőmesterekkel gyönyörűen átépítteti a várost. De a folyton anyagi zavarokkal küzdő uralkodó nem fizet a franciáknak és ezért nagy nyomorúságba kerülnek. Buda legszebb virágkorát Mátyás alatt éli. Számos főúri palota épül a várban és Buda egyik legmagasabb kultúrájú hely lesz. Ezt a virágzást pusztulás és hosszú tengődés követi a török hódoltság alatt és a rákövetkező időkben. Csak nehezen tér macához Buda és Pest. Pestnek 1710-ben csak 300 lakója volt. Pest rendszeres fejlesztése 1808-ban kezdődik, amikor megkeletkezik a királyi Szépítési Bizottmány, mely Budapest rendszeres fejlesztésén és szépítésén dolgozik és ennek a munkának a lelke József királyi herceg, nádor lett Ezzel kapcsolatos a nemzeti élet öntudatra ébredése, mely Pestet és Budát akarja az ország fővárosává tenni. Ebben az időben épül a Nemzeti Múzeum, megalakul az Akadémia, a Nemzeji Színház. A nemzeti törekvés egyik sarkalatos törekvése lett a főváros megteremtése, mert a vidéki városokba szétszórt magyar művelődés szétforgácsolva, helyi viszonyok által szűkebb látókörre szorítva nem szolgálhatta a nemzet egyetemét. A szabadságharc szerencsétlen kimenetele Budapest fejlődését is megakasztotta, de amint széttörte bilincseit a magyar erő, újra megindult az élet és megvalósítottak azt a törekvést, amit Házmán Ferenc budai polgármester már a szabadságharc alatt akart megvalósítni, 1873- ban egyesítették a mai Budapestet. Az egyesítéstől kezdve a világháborúig Budapest eui^pai méreteket felülmúló, szinte amerikai módon fejlődött. 1851-tői 57-ig az abszolutizmus korában, 9 ezerrel szaporodott a város lakossága, míg az abszolutizmus bukása után 1869-től 80-ig kilenevenezerrel, 1880-tól 90-ig 135 ezerrel, 1890-től 1900-ig 226 ezerrel. Ezután már csökkent a fejlődés aránya, 1910—920-ig csak 48 ezerrel gyarapodott Budapest lakossága. Még nagyobb csökkenést mutat 1920-tól 25-ig, míg ettől kezdve megint megindul a fellendülés és ma elérte a lakosság száma a milliót. A lakosság e növekedésének két forrása van. Az egyik a természetes szaporodás, vagyis az a szám, mely- lyel a születések a halálozásokat felülmúlják. A másik a bevándorlás. Budapesten a népesség 1847-től 1920-ig 632 ezer lélekkel gyarapodott. Ebből természetes szaporulat 142 ezer, bevándorlási többlet 490 ezer. Az igaz, hogy minden európai nagy városban ez a jelenség. A bevándorlók arányszáma Stockholmban 80%, Párizsban 65%, Berlinben, Münchenben és Bécsben 60%. Minden városra átalakító hatással van a bevándorlás s így magára Budapestre is. Félszázad alatt körülbelül félmillió ember vándorolt be a fővárosba és ez az óriási tömeg jóformán teljesen eltüntette Budapest régi lakosságát és elhozta magával saját egyéni sajátosságait és ezeket itt meghonosította. E sajátosságok sokfélesége között a legfontosabb és legértékesebb Budapest vallásos élete. Ennek a vallásos életnek nagyszerű megnyilatkozása volt a Szent Imre-év a maga fényes, szinte világra szóló ünnepségeivel, úgy hogy Budapest történetében örökre emlékezetes marad. Kimutatta kegyeletét az első magyar vértanú püspök, Szent Gellert iránt is, de nemcsak a római katolikus egyház élete mutatja ezt a fellendülést, valamennyi keresztény felekezet egyformán fejlődik és erősödik. A zsidóság sem marad el a maga vallásos munkájával. Em- berszeretete Budapest szegényei számára gyönyörű intézményeket teremtett és egyházi élete erősödésével a hitélet ápolása is buzgóbb. Budapestnek e lelki tartalma mellett figyelemre méltók a külső körülmények is. Budapest mai 1,004.699 lakosa 19506 házban lakik. E házak természetesen a legváltozatosabb képet nyújtják. A belváros hatalmas bérpalotáitól és Buda csendes urasági házaitól kezdve a külvárosok bérkaszámyájáig és a határban épült összetákolt viskóig az életköiülmények különbözőképpen rendeltek lakást a budapesti ember számára. Különösen a háború utáni időkben nehezedett súlyos gondként Budapestre a lakáskérdés. Az ideözönlő menekültek örülhettek, ha vagonokban kaptak elszállásolást. Azóta a viszonyok megváltoztak. A fővárosban nagyméretű építkezés indult meg és Budapest közvetlen környéke is olyan lendületnek indult, hogy területek, melyek még pár évvel ezelőtt legelők és szántóföldek voltak, ma sűrűn be vannak építve és a házak százai emelkednek egy-egy esztendő leforgása alatt különböző most alakult községekben és kertvárosokban. Hogy Budapest közvetlen környéke milyen arányokb. • “■'.ilodott, azt néhány számadat mutatja meg. Amíg 1869-ben a Budapesttel szomszédos községekben összesen 26 ezer ember lakott, addig éz a szám 1930-ban 415 ezerre emelkedett. Míg a távolabb fekvő községek 97 ezer lakosa csak 250 ezerre nőtt. Ez a szaporodás egyes községekre eloszolva érdekes táblázatot mutat. Rákosszentmihálynak 1869-ben 184 lakosa volt, 1930-ban 14 ezer. Pestszentlőrincen akkor 361-en laktak, ma 30 ezren laknak ott. Kispestnek most 64 ezer lakosa van és akkor még egyáltalában nem is létezett. Pesterzsébet 223 lakosából 67.871 lett. Újpest hatezer lakosából 67 ezer, Rákospalota háromezer lakójából Pestújhellyel 54 ezer lett. Budapest közvetlen környékének népszaporulata még a főváros gyarapodását is messze felülmúlja, mert amíg Budapest lakossága 1830- tól 1930-ig, tehát száz év alatt a tízszeresére emelkedett, addig a környék harmincháromszor lakottabb, mint száz évvel ezelőtt. Ez a fejlődés minden nagy város természetes útja. Az így kifejlődött Budapest a magyar nemzet erőidnek összetevéséből lett naggyá és ezzel a nagyságával lett a magyarságnak középpontja, e nagy erőgyüjtemény hatalmas felhasználója. Fejlesztett itt kulturális életet, mely az egész magyarság kultúrájának vezére és ápolója lett. Budapest lakossága teremtette meg azt a gazdasági fellendülést, melyben a magyar gazdásági erők Eurója versenyében megállták helyüket és tiszteletet érdemeltek. Alkotások egész sora hirdeti Budapest vezető szerepét. Itt vannak a magyar kultúra gyönyörű alkotásai, a pompás paloták, hidak, terek, szobrok, festmények. Itt talált székhelyre a magyar irodalom, a magyar zene, Budapest újságírása évtizedek óta európai színvonalon áll és úgy hírszolgálat, mint a tendenciák komolysága tekintetében teljes tiszteletet érdemel. Itt alakult ki a magyar gazdasági élet középpontja. Gyárkémények erdeje emelkedett az ég felé és amíg egy nagy földindulás meg nem rázta a magyár földet, e kémények tövében százezrek dolgoztak a magyar kenyérért. Itt központosult Magyarország kereskedelmi élete üzleteivel, vállalataival és - .vezérlő egyéniségeivel. Ide gyűlt össze és innnen osztódott el az ország termelése. Minden a kialakult egészséges élet képét mutatta, amikor a nagy földindulás sok mindent összedöntött és meggyengítette azt is, ami megmaradt. De Budapest nemcsak a magyar keretek között szerezte meg magának munkájával és fejlődésével a vezető szerepet. Nem egyszer az első sorba került Európa városai között és olyan alkotásokat mutatott föl, amelyekben példát adott a külföldnek. így Budapesten volt az első közúti villamos. vasút és az első földalatti városi vasút. Ezeknek a magyar kezdeményezéseknek útmutatására keletkeztek a külföld nagy városaiban a hasonló berendezések, úgy hogy a világvárosok mai nagy forgalmát budapesti példák után teremtették meg. Itt alapították meg az elektromos világítás első formáit, úgy hogy büszkén mutathatunk ezen a téren is Budapest elsőbbségére. Hogy különösen az elektromos erőátvitel terén Magyarországé lett a vezető szerep, azt a Ganz-gyár kiváló mérnökeinek köszönhetjük. Ezt a vezető szerepet Budapest ma is nem egy téren meg tudta tartani. Így minden külföldi nagy város vezető körei, ha meglátogatják a magyar fővárost, a legnagyobb elismeréssel adóznak köztisztasági intézményeinknek, tűzoltóságunknak, kertészetünknek, de főleg népiskoláinknak, melyek berendezésükkel általános elismerést aratnak és a legnagyobb megbecsülést keltik a külföld. kultúrembereiben. Budapest a legújabb időkben fefilődésének új lehetőségét nyitotta meg. Természeti kincsei arra rendelik, hogy az európai idegenforgalomnak egyik legnevezetesebb pontjává legyen. De ebben a szerepében is gondol arra, hogy szolgálja az egész ország érdekeit és innen, a középpontból irányítsa az idegenforgalmat a magyar vidék szépségei és értékei felé. Budapestnek gyönyörű fekvése, a budai részek egészséges levegője, nyújtják a keretet ahhoz, hogy fürdővárossá fejlődhessék. Gyógyító forrásai pedig olyan csodá-
