Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-05-02 / 1040. szám
2 Budai Napló Budapest, 1931 május 2. Ki mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál jobbat sehol sem kaphat! llülirUUCD hnnil magtermelőismagkeres- MAUI until UllUn kedclmlrészvénytársaság Alapítási év 1874. Telefon: 463—65. SCBCáNVCIH: M APTHWEBBH. BUDAPEST. _______ MAU THNER MAG Központ: VII, Roftenbiller-u. 33. Fióküzlet; IV, Kossuth Lajos-u.4 1 A Ferencrondlek templomival szemben. Vetőburgonya Böhm-féle legkorábbi sárga, lcgkorábbirőzsa, kifli és más jeles fajok, szavatoltan fajtiszta, szelektált minőségben jutányosán kaphatók Új nagy főárjegyzék, mely növényárjegy- zéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve. szarai GELLERT GYÓGYFÜRDŐ Víigyógyintézet és napfürdő ---■---Külön lérli <s női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet motr ott, mert a többi kúra tisztara csak móka. Ajánlja, hogy a sokmil- ljó palack ásványvízre, mely külföldre megy Magyarországról, ügyes reklámcímkéket alkalmazzanak. ^ A sok érdekes számot tartalmazó előadást nagy tetszessél fogadta a hallgatóság. MASSÁNY ERNŐ ,dr. a levegőben lévő gyógyeneigiák fontos szerepére utalt rá és kijelentette, hogy Budapest klimatológiai viszonyai elsőrangúnk. Az állandó észak- nyugati szél állandóan tiszta levegővel látná- el Budapestet, ha ezt a levegőt itt füsttel, porral, korommal él nem rontanák. Rendkívül érdekeden magyarázta meg az ezek révén keletkezett barna fátyol kialakulását, mely Budapest felett lebeg- Londonban, hol füstemésztőkészülékekkel védekeznek a füst és korom ellen, állandóan fogynak a sötét ködös napok, viszont Budapesten a varos fejlődésével szaporodnak. A füst, por és korom ellen erőteljes mozgalmat ajánl, mert ettől függ, hogy leket-e itt egyáltalában fürdővárost teremteni. j m t Massány Ernő dr. is röviden a saját szakmájából beszelt, komoly adatokkal támogatva állításait és szintén nagy sikert aratott. Következett volna utána PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főbányatanácsos, főgeológus előadása, mely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, de az előrehaladott időre való tekintettel azt kérte, hogy előadását e hó 30-án tarthassa meg, amit a közönség sajnálattal bár, de tudomásul vett. Hoór-Tempis Móric dr. elnök a levegőrontó füst és koromért a hazai szenek nyers felhasználását okolja és azt ajánlja, hogy ezeket a hazai szeneket kokszszá kell égetni, aminek Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben • székesfőváros egyik legmodernebből felszerelt, legmonamentálisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS révén elkerülhető a füst- és koromképződés. Kapcza Imre bejelentette, hogy a legközelebbi ülés és az idegenforgalmi és fürdőügyi ankét folytatása csütörtökön, e hó 30-án lesz és mint első előadó Pávai Vájná Ferenc tartja meg előadását. A nagyszámban összegyűlt hallgatóság ezután TÁRSASVACSORÁHOZ ült, amelyen Hoór-Tempis Móric üdvözölte dr. Krivoss Árpádot, akinek születésnapját mcgünneplendő, e társasvacsorán mindazok az egyesületek és társaskörök, amelyek Vezetésében része van — elküldötték képviselőjüket a mai estére. Azután kedvesen emlékezett meg a Budai Napló szerkesztőjéről, Viraág Béláról, mint a fürdűügy és idegenforgalom régi harcosáról és névnapja alkalmából azt kívánta neki, hogy élje meg ennek az eszmének a megvalósulását. Majd Oszoly Kálmán üdvözölte Krivoss Árpádot és felkérte Szombatim Kálmánt, hogy a kör nevében üdvözölje Krivoss Árpádot, aki mint Buda egyik társadalmi tényezőjét köszöntötte és méltatta úgy társadalmi szerepét, mint pedig szervező munkáját a választásoknál és azzal a kívánsággal fejezte be ünnepies beszédét, hogy Krivoss Árpád a törvényhatóságból — a legközelebbi választások alkalmával — átlépjen az országgyűlésbe. A következő felszólaló SPANNBERGER ALAJOS dr., az I. kerület elöljárója volt, aki örömének adott kifejezést, hogy az ankéten részt vehetett. Az előadásokból leszűri a tanulságokat és átviszi a gyakorlati életbe. Ezután sorra felszólaltak azoknak a testületeknek a képviselői, ahol Krivoss Árpádnak vezető szerepe van, hogy a maguk részéről üdvözöljék őt. felköszöntők sorát Baral Mihály nyitotta meg, aki a BIKIKE nevében, — Szitar Imre dr. egy szűkebb baráti kör megbízásából, — Székely Vladimir kedves humorral, mint elnöktársa, ■— Pathó István az I. kerületi Iparoskor, — Nagy György az egyetemi ifjúság, — Gablini Ferenc a Mátyáskirály lövészegyesület, — Zeiner Alajos a budai házmesterek, — Jakobsen Géza a József főherceg Hadastyán Egyesület, — Gál József az evangélikus egyház tagjai, — Körének János káplán pedig a várbeli egyházközség nevében köszöntötték Krivoss Árpádot, amit meleg szóval köszönt meg az ünnepelt, minden egyes szónok szavaira kitérve, és éltetve a maga részéről a polgári összetartást. Massány Ernő dr. a fürdőügy terén kifejtett működéséért köszönetét mondott a Társaskörnek, ■— Viraág Béla pedig köszönetét mondott Hoór- Tempis Móric elnöknek, hogy róla is megemlékezett. A világnyelvek tanulásának okos divatja egyre erősebben terjed Magyarországon és Budapesten. Különösen a fiatalok körében. Majdnem minden szülő igyekszik gyermekeivel legalább a hozzánk legközelebb eső német nyelvet elsajátíttatni. Éppen ezért a Singer és Wolfner kiadó- vállalat múlt év ’ májusában megindította „Mein Deutscher Freund“ címen Magyarország első németnyelvű gyermeklapjáfe Tábori Pál szerkesztésében jelenik meg ez a pompás kis újság, amelynek máris többezer előfizetője van Magyarországon és a külföldön. Előfizetni a kiadónál lehet: Budapest, VI., Andrássy-út 16, negyedévre 1.60. „Jött éve csodáknak...“ Az adatok, amelyeket alább feldolgozunk, nem újak; új csak a szemszög, amelyből azokat nézzük, látjuk és egységbe foglaljuk. A hőskölteménynek egyik eleme a csodás elem; eleme ez a regének, a mondának, a legendának is. Budavára 1686 szeptember 2-án történt visszavételének nincs költeménye, nincs mondaköre, — de van az ostrom histórikumában is nem egy „csodás” elem, amely sajnos, jórészt kiaknázatlanul, holt anyagként korhad immár harmadfélszázádon át. Nem látunk ugyan csodát abban, hogy Budavára, amely 1541 szeptember 2-án került török kézre, 1686-ban — 145 éves idegen uralom után — ugyancsak szeptember 2-án vétetett vissza. Nem hisszük, hogy 1686 szeptember 2-án bárki is az ostromlók közt arra gondolt volna, hogy ezen az évfordulón kell Budavárának visszaesnie, és nem tudunk egy oly napiparancsról, mely így szólt volna: „Katonák! Ma van 145 esztendeje, hogy elveszett Budavára. Ma ismét a mienk lesz, ha ti is ágy akarjátok!” A véletlen játéka volt tehát a szeptember 2-iki 145-ik évforduló, nem pedig ügyesen kiaknázott imponderabiliák gyümölcse. Mégis ágy érezzük, nem szabad a véletlen eme játékát sem megemlitetlenül hagynunk:, A véletlen is, a játék is fopílaikoztatja a fantár ziát __ Bev ilaque-Borsody Béla dr. a Budai Napló 1038. számában az 1686-os ostromot megelőző évekből két „csodás” történetet közölt a budavári rabbi feljegyzéseiből. Az egyik, hogy 1681-ben Budán „átokverés” alá estek a vizek megtelve kicsiny veres kígyókkal és skorpiókkal, a másik pedig, hogy 1682-ben idegen madarak szorították ki Budavárában a régieket fészkeikből. Jelek, jelek, — „veniunt növi, migrate veteres coloni“. Nem hisszük, hogy ezek a „jelek” 1686-ban kiesinyhitűekké tették volna Budavára szívás védőit, az ostromló hadak pedig aligha tudtak erről a „jeledről és ezek nem acélozták meg hősiességüket. Ügy érezzük azonban, hogy ezek a „csodás” jelenségek egy festő ecsetjére kívánkoznak, egy török Buda végnapjai”-ról megfestendő nagyobb vászon mellékvásznaira. A ,J\legillah Oveni“-1 az idegen nem lapozza, de a vasznak nemzetközi nyelvén olvasni mindenki tud. Ismeretes, hogy KI. Ince pápa a „Budám Virginis Dabit Auxilium“ jeligéjével buzdította a keresztény hadakat kitartásra és Budavárának- a Szent Szűz segítségével való visszavételére. (Ezt a jeligét örökíti meg a Lovas-át és a Körmöczi-lépcső sarkával szembenéző bástyafalra elhelyezett emléktábla.) Es íme, amikor 1686 szeptember 2-án elesik Budavára, a robbanások okozta rázkódások hatása alatt a Nagyboldogasszony-templom faláról leválik az a védőfal, amely eltakarta a török elől a budavári Madonnaszobrot, és a Szent Szűz szobra ismét láthatóvá lön. (Megörökítve a budavári Nagyboldogasszony-templom egyik falfestményén és a szobor alatt elhelyezett emléktáblán.) Ez volna az egyetlen, nem teljesen kiaknázatlan „csodás” elem az ostrom histórikumá- ból. Sajnos, a falfestmény hatása elvesz a templomban elhelyezésénél fogva és a stílus kötöttsége folytán; — de a budavári Madonna szobrának kicsinyített mását, sőt még egyszerű képét sem lehet sehol Pest-Budán az idegennek emlékül megvásárolnia. Megemlítjük végül Ramocsciházy Endre magyar vitéz csodálatos históriáját, ahogy azt a Budai Napló több ízben megírta. Ramocsaházy Endre 1686-ban a Fehérvári-kapu felől mászta meg a Vár falát és kitűzte arra a magyar lobogót; a Szent György-téren azonban társaitól elvágták a törökök, foglyul ejtették és a téren egy szederfára felakasztották; a fa fiatal ága azonban lehajtott, ágy hogy Ramocsaházy Endre lábaujja elérte a földet; — a várat elfoglaló keresztények még élve szabadíthatták ki a halál torkából. Hamarjában csak ezeket a „csodás” elemeket irtuk ösz- sze; ám ágy hisszük, nagyon hiányos a£ összeírásunk, holott minden „csodás” elemet, amely Budavára történetében fellelhető, rendszeresen össze kellene gyűjteni, hogy az rendelkezésre álljon azoknak, akik ihlettel megáldva, ezekből a „csodás” elemekből merítve, Budavára mondavilágát megteremteni tudnák tollal, ecsettel, vésővel. A;múltban van a jövő gyökere; — csodaváró lélekkel ne a jövő szivárványát lessük, de a múltat kutassuk és aknázzuk ki; a múlt csodái azután meghozzák maguktól a jövő csodáit — Budavárának. Chrisztián Rezső. Budai szemtanú Budavár 168G-I ostromáról Jiczhok ben Selaomao ben Moise Rabbi — Budai Sirató ja Copyright by Budai Napló. II. Mielőtt a tudós Rabbi Sirató Daíó-nak szövegét folytatnánk, szükséges, hogy a budai zsidóságról és a törökséghez való viszonyukról mondjunk el egyetmást, ami a Megillah, illetőleg a továbbiak megértésére nélkülözhetetlen. Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy a „zsidó“ szó a >,Jéhudim“ szóból származik és „Jéhuda Törzse fiát“ jelenti, tehát nem azt, hogy milyen hitet vall. „Jésroéloim“ viszont azt jelenti, hogy „Az Űr Népe fia“; ez jelenti a hitvallást. Igen sok „Mózeshitü“ vagyis „Jésroéloim“ volt a középkori Budán, aki nem Jéhodatörzse- beli volt. Ilyenek voltak azok a középkori „Szombatos“ magyarok is, akik Budán laktak, ámde nem voltak „Jéhudimok“, vagyis zsidók, hanem mózeshitü magyar törzsű jésroéliták voltak. Ezek a budai magyar jésroéliták nem tartoztak a „Király Űr vagyonát“ alkotó zsidók közé, magas méltóságokat viseltek, magyar Nemesemberek voltak. Nem igaz, hogy csak kazártörzsbéliek voltak közöttük. Az sem igaz, hogy itt Magyarországon lettek mózeshitűek, hanem az az igaz, hogy bizánci görög érdek volt, hogy a 8. századi, mohamedán hitre térő magyar tömegek ellensúlyozására minél több magyar legyen mózeshitü. A bizánci diplomácia mózeshitü hittérítést folytatott a magyarság között, mely Hunyadi Mátyás koráig — magas főméltóságokban is — megőrizte jésröélim hitét. Roncsaik az erdélyi „Szombatosok“. Jésmoéloim-nak a mozlemhitüt, Mohamed prófétának hívőit hívták a magyarországi jésroéliták. Nem igaz, hogy ezek csak bugárok vagyis bulgárok voltak. Akadt közöttük igen sok magyar, kun, jász, böszörmény, bessenyő, tatárv. sőt „alföldi“ vagyis poloveci azTpalóc is. Akadt közöttük arabs is, akiket magyarul szerecsenynek (sarrace- nus) vagy muronynak (Maurus, mór) hívtak. Ezek mind mozle- mek: Mohamed követői voltak. Jésmöélitákat és Jésróélitákat külön bírálta el a korai középkori magyar élet: a jésróélitákat tűrte, mert közöttük igen sok Szombatos magyar volt, akik Rumisztáni hitet, vagyis „római hitet“ nem vallottak. A mozlem hitű magyarok :— főleg a nagy emberek — keleti és spanyolföldön levő arabs mozlem főoskolákat is látogatták. Volt külön magyarországi jésmoélita törvény és jésroélita törvény. A jésmoélita mohamedá- nusokat törvényeink üldözték, a jésfjíoélitákat nem. A 13. század végétől kezdődik meg a két felekezet tervszerű összekeverése. Az eredmény az lett, hogy a mohamedán hitű magyarság eltűnt. Velük együtt tűnnek el a 13. századtól a Buddhát hivő magyarok is, hamarabb, mint (a buddhizmus egy hajtását mutató) Sámánhivő magyarok is. A Hódoltság előtt Budán már csak jehudatörzsbeli, zsidó nemzetiségű izráéliták éltek a budai Szombathelyen: Szombatos magyar már nem igen élt Budán 1526 táján. Nem igaz, hogy a „Bécsi Kapu“ neve Szombat-kapu lett volna, hanem az az igaz, hogy magyarul ennek Szombathely Kapuja, helyesebben a Szombathely Tornya Kapuja volt a .neve. Ez is úgy igaz, hogy ez a Torony a külön fallal kerített budai Szombathelynek olyan Tornya volt, mely az egész Pestihegyi Új Váras Helyt Peshegyújvárasa, vagyis Budavára tornya is volt. A Szombathely olyan nemzetiségi fertály volt, melyet külső ellenség ellen a Szombathely lakói tartoztak megvédeni: a budai Szombathelyi Mó- zeshívőknek falvédő1 kötelezettségük volt. Ez döntően fontos a továbbiakra nézve. Mert ahogyan a budai fajosok (Theutonici) a Tájcsok Fertályát (a Szentháromság-utcát), a Flándorok Fertályát a budai latinok: flándorok, vagyis flamman- dok, taljánok és panyorok, vagyis spanyolok védték a középkorban, úgy a török is alattvalónak tekintett mindenkit, aki Budun falain belül lakott: akár magyar, akár zsidó, akár boszna, akár perzsa, örmény, afgán volt. Tehát ha ostromra került a sor, akkor mind kiállott a falra: Katolikus Boszna a maga fertálya falára, mózeshitü zsidó a maga falára. Ezért vett részt a budai mózeshitü török alattvaló zsidó Buda védelmében — mint látni fogjuk — 1684-ben is, 1686-ban is. Ez az oka annak a koncolásnak, mely 1686 szeptember 2-án folyt le a budai Szombathelyen: a Ghettó- ban. A budai jésróélitákat a jés- moélitákkal, mózeshitűeket Mohammed követőivel már csak azért is összekeverte a Budát ostromló rengeteg, idegen hadasnép, mert a mozlemhitű török alattvaló (lett légyen renegát magyar, perzsa, örmény, kurd, arabs vagy néger) veres fez köré csavarta turbánját, a katolikus török alattvaló (ar- hanás vagyis albán, rác deli vagy horvát bekjár, avagy boszna) fehér fezt hordott, a mózeshitü török alattvaló kék fezt hordott. Sötétben minden fez egyforma: főleg 1686-ban. Ezenkívül a budai táborban elterjedt az a hír, hogy a Ghetto pincéiben rengeteg a kincs! Ez lett a koneolás oka. Ezt itt azért mondottuk el, hogy a következőkben — ahol az események már rohannak és drámaiak — ne mi beszéljünk, hanem a Megillah maga. KIRÁLY.FÜRDŐ Épített* 1556-ba* KARA BU8TAFA ballal bal*. Budán, IL, Fö-utca 84. szám. IF X.l... *lé**a*»l nátront, 4a TdKflS >***i*c • w lunuo szénsav** kléraétrlumot ■■mai ás magnéziumot tartalmazó hówlz koszvény, csúz-, bőr- és csontbetegségek, fim mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyagbán- faltnak, gyomorhurut és álhasipangás ellen. Kádfürdők; egész napon át. SízfflnH: "SfíSLv ■ ■ "l**1 *—1 *r*i« ■ ■ nőknek hétVBznsp délután 2 7 óráig !! IVÓ KURAÜ VJ VEZET ES / VJ KORSZAK! OLCSÓ ÉTKEZÉS! Esplanade ÉTTEREMBEN Esplanade szálló épülete. Lukács fürdővel szemben. la menü (leves, sült körettel, tészta) 1.60 pengő. IGAZ JÓ BOROK I Olcsó villás- reggeli. — Esténként szalonzene. Külön termek bankettek, esküvőkre BAGOLYVÁR ÉTTEREM II., MARGIT-KÖRŰT 20 ÜJ VEZETÉS — OLCSÓ ÁRAK ! VIDÁM ESTÉK DUNDUS MUZSIKÁL Ha jól akar vacsorázni és kellemesen szórakozni, keresse fel Budán, a Gróf Mailáth József szállodabérházban, Kelety Károly-utca 9. szám, a 9-es és 17-es autóbuszok végállomásánál Zsigmoná László a Spolarich-étfcermek volt igazgatója éttermét és Káuéhnzát Brawe-Boys-Jaxx délután és este. MEGNYÍLT!--»” Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzil Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNAg ős mosó- és kßlmefesiögyárba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 69 ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztltást garanciával végeznek. — Telefónhívásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 Szebb — Jobb — Olcsóbb RÁDIÓ CSILLÁROK, kellékek NINCS PESTBUDÁN IDŐT, PÉNZT TAKABlT, HA ITT VASÁ&OL KRISZTINA RÁDIÓHÁZ I., KRISZTINA-KRT 141 TELEFONSZ!M I UH. 56#—81 Kedvező fizetési feltételek RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA—AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama lőo.ooo hektoliter rddioaktiv ihermálvia A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása
