Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-04-04 / 1037. szám

Budai Napló Budapest, 1931 április 4. Ki mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál Jobbat sehol sem kaphat! MAII fUUCO Unni! megtermelőésmagkcres- fWfíU I n»Cft UUUn kedclmlrészvénytársaság: A.'anitásl év (874. Telelői: 463—65 StlRGŐOTCIH: H A UTH.VRHEC. BUDAPEST. MAUTHNER MAG Központ: VII, Rottenbiller-u. 33. Fióküzlet; IV, Kossuth Lajos-u.4 * A Ferencrendlok temploméval szemben. Vetőburgonya Bölim-féle legkorábbi sárga, legkorábbirózsa, kifli és más jeles fajok, szavatoltan fajtiszta, szelektált minőségben jutányosán kaphatok Új nagy löárjegyzék, mely növónyárjegy- zéket Is tartalmaz, ingyen és bérmentve. SZENT OSLLÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vizyyégyfaitézet éa lapfürdO —a— Külön férfi ét női osztály fl legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet tány”, s amint az indulás pillanata következett és elhangzott a „tessék beszálltmi!", be is szállott a kosárba, de még az ,J5reszd el!" kiáltás fel­hangzása előtt, esze nélkül ugrott ki az édes anyaföldre, jiliol kötelekbe botlott a lába és hasra vágódott egész nagyságában, csókkal illetve az édes anyaföldet, csakhogy ez alkalommal elmaradt az anteusi csoda. Lehmannék felszállásuk előtt, a fő­városi közönség nagyobb mulattatá- sára papirosbábukat eregettek fel a levegőbe. Ezek egyikét a szél elvitte szárnyain a mezőkövesdi határba. Mezőkövesdi embertől még nem is olyan régen, nem volt tanácsos meg­kérdezni: „Volt-e ördög az idén a ve­tésként” Másfél évszázada van most annak, hogy a Montgolfier testvérek an- nonay-i papirosmalmuk mellett hulla­dékot égettek el, s hirtelen egy ócska papiros-zacskó felpuffadva szállt föl a lángok közül. Kétségtelen, hogy a melegített levegővel töltött léggömb első gondolata ekkor támadt a jeles francia testvérekben. A léghajózás másfélszázados történetében azonban mégis a zseniális német Zeppelin gróf vitte el a pálmát, szerencsés kézzel egyesítve a léghajót a repülőgéppel. Anyja révén (Amélie Macaire d'Hog- guer) az ő ereiben is francia vér csörgedezett. A sors érdekes útjain Zeppelin Ferdinand gróf az 1870/71. német-francia háborúban mint Würt­temberg! huszárkapitány lóháton vette svadronjával üldözőbe az ost­romolt Párizsból fel-felszálló lég­gömböket, s most a léghajózás törté­netében korszakot alkotó találmánya tüneményes biztonsággal szeli át a léget... Valamikor Butteni Ulrich, a huma­nizmus korának szellemétől ittasultan így kiáltott fel: „Virágzanak a stú­diumok, ébrednek a szellemek, öröm élni!” — A mai kultúrember minden vágya, egész életszemlélete egy szó­ban foglalható össze, abban, amely korunk aviatikusait is lelkesíti: Ex-\ celsior! — Magasabbra! A vízisport városa a Római parton Irtat OROVA ZSIGMOND dr. Az újpesti hídtól északra, az óbu­dai parton a tavaszi nap első suga­rai megnyitották az egymás mellé épített weekend-telepek zsalugáteres ablakait. Megindult a tisztogatás, szellőztetés, a csónakhangárok rendbe­hozatala. Nem tart két hétig és a Ró­mai parton végig különféle alakú ha­jócskák ezrei köszöntik egymást a hosszú téli álom utáni első viszontlá­tás örömében. Az evezősegyletek kar­csú csónakjai mellett vadevezősök kil- bótjai siklanak el és a vlziközlekedés rendészeti szabályainak szigorú meg­tartása biztosítja a kis canoe-t, hogy el ne nyelje a mótoros, vagy fel ne bontsa a dagadó vitorlától hajtott ladik. Azt hiszem, közel tízezer vízijármű szokott ün­nepnapokon és vasárnapokon a Római parton végigvonulni. A felépített csónakházakban többezer csónak nyer elhelyezést. Sok család­nak jelent kenyeret ezeknek elkészí­RUDAS FÜRDŐ radioaktív hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA ÉHGYOMORRA naponkint Igyák agy pohár KSISTÁLV VIZET! tése, karbantartása, őrzése, javítása és pótlása. Sok ezer embernek van a Római parton épített weekend-házak- ban szobája, ahol a nyarat vagy an­nak egy részét tölthetik Es hány ezer ember keresi fel a Római partot csó­nak nélkül csakis a napozás és fürdő­zés kedvéért! A jó Isten tudná meg­mondani, hogy ez a többször tízezer ember honnan jön és hogyan jön idei Egy dolog bizonyos: a Római part egy kész fürdőváros, a vízisport vá­rosa, vagy legalább is egy komplett fürdözö város, amelynek annyi a lakó­ja, mint egy nevezetesebb vidéki me­gyei székvárosnak. Ezekkel az emberek­kel törődni kell és minthogy sok a pa- ! nászuk és a hatóság részéről még na­gyon kevés történt e panaszok orvos­lása érdekében, nem céltalan a tavasz kezdetén egymásután felsorolni, hogy mit kell és lehet és mi az, amit nem szabad tenni a Római parton lakó, evező és úszó fővárosi tízezrek érde­kében I Elsősorban az, hogy nem szabad homok- és kavicstelepet létesí­teni a Római part közelében, mert igaz ugyan, hogy a homok és a kavics az építkezési anyagok között fontos helyet foglalnak el, de más- részt szeles időben különösen kelle­metlenné tudják tenni az ott tartóz­kodást azzal, hogy a porrá változó száraz homok — megfeledkezvén épí­tési anyag minőségéről — az amúgy is nehézkes tisztánlátást még inkább j kavarják. Furcsa, hogy a gázgyár közvetlen közelében lévő Római parton nincsen gázvilágítás, pedig szükséges volna, mert bár poé- tikus a holdvilág mellett ringatózni a hullámokon, — resót melegíteni így mégsem lehet. A legnagyobb baj a közlekedés ne­hézkességében vn. A Római partra el lehet jutni hajón, de a gőzös oly ke­vés pontját érinti a fővárosnak és oly ritkán közlekedik, hogy még a part­menti ember sem veszi szívesen igény­be. Ezenkívül van a HÉV szentend­rei vonala, mely megközelíti a Római partot, de két kilométernyire bizony gyalogolni kell, a szentendrei úttól a partig. Emellett a vicinális fél­óránként jár, holott nyáron a Római partra igyekvő tízezrek 2—3 perces járatokat igényelnek, amire egyedül az autobnszközlekedés volna képes. A esonakhaztulaj dánosok meg is kísérel­ték a közlekedés lebonyolítását a sa­ját autóbuszaikon, ide nehézségekkel kell küzdeniük különböző okokból. Rosszak az utak is. A nánási utat va­lahogyan .rendbe kelletve hozatni, a szentendrei út elrendelt állandó bur- kolását végre kellene hajtani és meg- Inyitni a lehetőséget a főváros fürge világoskék autóbuszai számára. Tíz­ezrek járnak vasárnaponként gyalo­gosan^ Római partra, akik nem ül­nek gőzhajóra és nem szeretik a vi­cinálist, — ezeknek szállítása az autó­buszüzem legrentábilisabb vonalává tenné ezt a vonalat: A Római parton nincs vízveze­ték. A Duna vize mellett szomjaznak az emberek a nyári kánikulában és kény­telenek mis — italhoz nyúlni. Foglalkozni kellene ezzel a kérdés­sel, mert az óbudai parton az újpesti hídtól észak felé — megkezdődött az [élét... A régi budai utcanevek helyreállí­tása. Buda minden barátja a leg­őszintébb örömmel fogadja azt a ma megjelent hírt, hogy a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa Buda régi utca­neveit visszaállítja. A feladat gyö- gporu, nemes, magyar, pesti-budai, stílusos, hangulatos. Természetesen óvatossággal kezelendő, mert a pest- budai utcanevek forrásául használt közismert^ munka — Schmall Lajosé — kitűnő adatai mellett számtalan hibás fordítású utca és egyéb helyne- TCt állandósított bele a köztudatba. Hogy csak egy párat említsünk, a tá­ti“11! Schober-Paltz-ot Tömő-térnek (Schopper-Platz) fordítja, pedig an­nak Szalmás Piac volt a neve. (Schub: zsupszalma). Ilyen a pesti Hal-ter, melynek Halas piac a neve, mert tér, illetőleg Platz ároshelyet jelent, tehát a régi témevek „piac”-ra állitandok vissza. Nem Széna-tér, ha­nem Szénás piac, ellenben Ferenciek Tere: mert ez nem volt piac, hanem tér. A Szerecsen-utca vége nem Kö­röm-utca, hanem Karom-utca (Kral­len, illetőleg Graillpngasse), a Kis- ialudy-utcn nem Türelem-utca, hanem Béke-utca, a „Bécsi Béke” neve vise­lője. A lipótvárosi Felső Fatér Ács­udvar volt, a Fő-utca Budai Főút volt. A várbeli Szombat-kapu helyes neve Szombathely Kapuja, az Űri-utca ma gyár neve Urak■ Utcája. Se szeri, se száma a magyarul nem tudó korszak­ból eredő visszakereszteléseknek, me­lyek szószerint forditották vissza a helyneveket. Ilyen például az Ápolda- utca: magyar neve Ispotály-utcája, Schmall fordításai felülvizsgálásra szorulnak, mert ő helyezte el a köztu­datba azokat a magyartalan neveket, melyek sohasem éltek még német for­májukban sem. Öntöház-utca: Ágyus- ház-utca, vagy Öntő-utca vagy Agyú- öntők-utcája. Hárombék. Amikor a poéta búcsúzik a hivatalától Ünneplő dísszel tárgyalta a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara SZÁVÁT GYULA főtitkár lemondásának és nyugdíjba- vonulásának bejelentését, aki 42 év óta, mondhatnánk örökös kamarai fő­titkár. Meleg szavakkal vette ezt tudo­másul és búcsúzott el a rózsadombi tuszkulán urnába visszavonuló főtit­kártól, aki válaszul a következőket mondotta: Ez az alkonyati csillaghullás, ez az őszi verőfény nagyon kedves ne­kem és nagyon hálás vagyok érte, mert ha mindenkinek van valami gyöngéje, valami egyoldalúsága, úgy egész életemben nekem a Kamara volt az. Én mindent, de mindent a Kama­rán keresztül néztem — sokszor ki is figuráztak érte — a napfogyatkozást, májusi esőt, a holdtöltét, kisipari tör­vényt és minden' egyebet. És ha én a magam kamarai csillagvizsgáló tor­nyából, a főtitkári székből, csak egy fekete pontot vettem észre a nap já­rásában, amelyik az én birodalmamon, az iparnak népeire veszedelmesnek látszott, akkor én követeltem a ka­mara felterjesztéseiben, hogy a nap járása változtattassék meg, mert nem lehet az, hogy már még a napsugarak is beleakadjanak az én népem kenyér­kereső járás-keléseibe. Ebben az én csillagvizsgáló főtitkári tornyomban lakoztam egyhuzamban 42 esztendeig s az volt itt a szakadatlan feladatom, hogy mint régi kollégám, Ezekiel pró­féta korholta valamikor a babilonia­kat a csapoűár királynéjukkal együtt, — korholjam váltig én is a kamaraellenes Nabukadnezárokat. Megtörtént ez bőven és kölcsönös sze­retettel s ha most a toronyablakból az ideérkezés botorkáló útjára vissza­tekintek, kellemes előttem az integető látvány: — az- én három kamarám, Győr, Debrecen, Budapest, tavaszban úszó látképeivel. Ezeket az úszó tava­szokat áhítottam meg, hogy testem­mel, lelkemmel beledőlhessek egyszer szabad és tiszta levegőjükbe, hogy váltig gondozott kertem gyümölcsfái­nak virágjaiban is gyönyörködhes­sem végre. Ez áz az út, mely hozzá- jok visz. Hála azoknak, akik erre az útra vezettek. Búcsúzni így kell, két szóban: — Köszönöm kedvességüket. Forrón köszönöm! Nagy tetszés és rokonszenves ová­ciók kísérték búcsúzó poétikus sza­vait, amihez a magunk részéről csak azt jegyezzük meg, hogy Szávay Gyula tévedett, ő mindent a maga poéta leikével nézett és látott meg, — poéta marad, amíg magyar él és örö­kös elnöke marad a Hollós Mátyás Társaságnak. legnagyobb sikere volt s második kiadásában új adatok egész tömegét közli. A csoportfürdő volna Polakovits Gergely Zsigmond brozsűrája szerint a fürdőváros nehéz kérdésének megoldása. Ezt a Vízivá­ros és a katonai temető helyére ter­vezi a Pasarét mellé, mert szerinte a Tabán túlságosan napos, a nyári ká­nikula idején teljesen alkalmatlan e célra, öreg fák árnyát, enyhítő hűvös­ségét nélkülözi. Ellenben ott a temető­ben sűrűn állanak öreg fák, szép par­kot alkothat e helyen a kertészművé­szet. Érdekes eszmejárás nyilatkozik meg a füzetben, találó példákat hoz fel és felhívja a figyelmet sok olyan körülményre, ami eddig figyelmen kívül maradt. Ilyen a régi török idő­ből maradt hárem-házak gondos re­staurálása, Budavár bevételének korhű utánzása, nagy felvonulások és ün­nepségek keretében minden esztendő­ben, — és sok más ilyen, ami föltét­lenül gyarapítja a fürdőváros gondo­latkörét. Ezekkel a maga elé tűzött feladatot, a fürdőváros kérdésének megoldását új oldalról közelíti meg, de — nem oldja meg. A csoportfürdö elképzelésének megvan a hibája, mert sok minden forrásvizet lehet majd az általa képzelt fürdőközpontra elve­zetni, de minden odavezetett víz ve­szít hőfokából, hatásából. Némely gyógyvizünk pedig egyáltalán nem vezethető, köztük első helyen a ke­serűvíz és a sósvizek. A keserűvíz nem forrás, hanem sok kútba összegyűlő talajvíz, amely kutak vizét össze­keverve, kapja a vállalat a keserű­vizek átlagát. Van olyan kút ezek között, amely lassan elveszti gyógy- erejét. Ugyanez áll a sósvizekre is. A szerző kivételes szerencséje, hogy éppen a temetőn áthaladó Kútvölgyi- út csatornaépítése alkalmával tört elő egy helyen erős sósforrás. — Érdekes, hogy a Tabánhoz fűzött elgondolás sok helyen nem keltette a várt vissz­hangot. Vannak, akik azt vallják, hogy a Tabán beledobása, jelölése tisztán csak — politika. Két erős köz­ségi párt versenyez egymással, hogy melyik tud többet ígérni — Tabán polgárainak. Egyedül a Rác- és Ru­dasfürdő közelsége és belső fekvése szól a Tabán mellett. A legérdeke­sebb, hogy az egyedül alkalmas, vé­dett, de levegős, központi fekvésű he­lyet, mely mint egy nagy üres folt kí­nálkozik fel e célra Buda térképén, — senki sem akarja meglátni, pedig a sors különös intézkedése ezt rezer­válta e cél számára s ez a — Vérmező. Még Polakovits Gergely Zsigmond MÁTÉ István, szobafestő és má­zoló mester, I. her., Attila- kőrút S. Telef ón: 673—65. Az abnormis időjárás folytán a vetőmag beszerzésének ideje is meg­felelően eltolódott. A legközelebbi na­pokban várható nagy torlódásra való tekintettel a Magyar Magtenyésztési Rt. Monorv Magkereskedése (IV., Kossuth Lajos-u. 3.) arra kéri i. t. vevőit, hogy vásárlásaikat lehetőleg, a kora délelőtti órákban eszközöljék. Repülők. Talán sohase érdekelte annyira a mai ifjúságot a repülés problémája, mint éppen ma, amikor itt járt a csodás Zeppelin. Az óceán- repülések izgalmas részletei új héro­szokat teremtettek s Lindbergh, Byrd vagy Köhl népszerűsége vete­kedik akármelyik világbajnokéval. A repülés történetének legérdekesebb részleteit, a nagy repülők csodálatos életét mindja el T. B. Ray angol pilótakapitány, a kiváló sportrepülő könyve, a „Repülők”, amelyet Tábori Pál dolgozott át magyarra. A babi­lóniai Etana-mondától egészen a leg­újabb idők legújabb eredményéig minden benne van a pompás kiállí­tású kötetben, amelyet 50 válogatott fényképfelvétel is díszít. Érdekes pályázatára sokezer magyar diák küldte be dolgozatát s az első díjat Marek László honvédakadémikus nyerte, aki Bécsbe Tepül a kiadó, Singer és Wolfner cég költségén. A „Repülők" a karácsonyi könyvpiac Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzi! Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNAgősmosó- és kelme festőgy árba BUDAI FIÓKOK: Attila-Jcörút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: VIII., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Telefón- hivásra a/utóvál jövünk. Telef ón: József 350—52 BAGOLYVÁR ÉTTEREM II., MARGIT-KÖRÚT 20 Uj VEZETÉS — OLCSÓ ÁRAK ! VIDÁM ESTÉK DUNDUS MUZSIKÁL Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentállsabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógy fürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Ha jól akar vacsorázni és kelle* mesen szórakozni, keresse fel Budán, a Gróf Mailáth József szállodabérházban, Kelety Károly-utca 9. szám, a 9-es és 17-es autóbuszok végállomásánál Zsigmondi Cásxló a Spolarlch-éttermek volt igazgatója éttermét és kévéltózét Brawe-Boys-Jazx délután és este. megnyílt r6rr sem vette észre, pedig gondosan néze­gette ezt a térképet. Alkalmunk lesz még gyakran foglalkozni ezzel a röp- iratszerű tanulmánnyal, mely föltét­lenül előbbre vitte a fürdőváros kér­dését. (V. B.) A magyar kir. osztálysorsjáték eszköz és mód arra, hogy bárki jólé­tet és gondatlanságot szerezzen magá­nak. Egy Ids szerencsével egész va­gyont nyerhet az új osztálysors játé­kon. Nem kidobott pénz a sorsjegyért havonta fizetendő 3, 6, 12 vagy 24 pengő, mert már a remény és a szebb, jobb jövő iránti önbizalom is éltető és serkentő hatással van mindenkire. Sorsjegyek rendelhetők az új, április 17-én kezdődő osztálysorsjátékra az összes főelárusítóknál. Díszhangverseny keretében ünne­pelte a. Székesfővárosi Gázművek Dal- és Önképzőköre eredményekben gaz­dag fennállása tizedik évfordulóját március 21-én az óbudai gázgyár szín­háztermében. A magasszínvonalú mű­soron a zeneirodalom értékes alko­tásai szerepeltek, melyeknek előadásá­ban kitűnt úgy tehetségével, kiemel­kedő technikai készültségével, mély stílusérzékével az önképzőkör zene­kara, melyet a kiváló karnagy: Müller Antal bravúrosan vezényelt — megér­demelt sikert aratva. Fokozódott a tüntető elismerés az önképzőkör da­lárdájának műsorszámai alatt, amikor a szebbnél-szebb magyar népdalokat és „A kék Duna keringőt” énekelték zenekari kísérettel a műkedvelő nívón felülemelkedett, pompás hangú da­losok Zöld Károlynak, a nagynevű ze­neszerző és nagytudású karnagynak vezénylésével. Fénypontja volt az est­nek Szabó Ilonka hangversenyénekes­nő szereplése, akit Sugár Viktor, a koronázó főtemplom karnagya kisért zongorán. Az előkelő közönség zsú­folásig megtöltötte a termet, amely szűnni nem akaró tapsokkal, lelkes örömmel és hálás dicsérettel halmozta el a szereplőket és különösen a két karnagyot, Zöld Károlyt és Müller Antalt, akiknek mesteri rátermettsége és fáradhatatlansága biztosította a si­kert, ____________■____________(R.) UJ V EZET ES ! UJ KORSZAK! OLCSÓ ÉTKEZÉSI Esplanade ÉTTEREMBEN Esplanade szálló épülete. Lukács fürdővel szemben. la menü (leves, sült körettel, tészta) 1.60 pengő. IGAZ JÓ BOROK I Olcsó villás- reggeli. — Esténként szalonzene. Külön termek bankettek, esküvőkre ÁCSKAI KONYHA! CSÁSZÁRFÜRDŐ éttermeiben bácskai étel- különlegességek dunántúli borok! CSIRIZKA KOilRÁD VENDÉGLŐS ALKALMI KÜLÖN TEREM ! POMPÁS KORAREGGELI KÁVÉ ROMAI FÜRDŐ ÓBUDA—AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter rádió aktiv thermdlvia A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI Átkelő propellernek Állomása Minden szakmabeli ügyben forduljon a régt jóhírű céghez Kályhás! » Béres Márián m: »#-u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom