Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-03-28 / 1036. szám

Budai Napló Budapest, 1931 március 28. Ki mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál Jobbat ^sehol sem kaphat! MAIITUUCD hnnil magtermelő és magkeres- mnU 1 llnCn UUUn kedelmirészvénytársaság Alapítási óv 1874. Telefon: 463—65. 8ORG0NYC1M: MAIIT HÍVESEK, BUDAPEST. MA (czpont: VII UTH Rottenbiller-u. n be MBn MM HL SS JBflt Vetőburgonya Böhm-Iéle legkorábbi sárga, Hm|| pfera jgnjr baAsR ffwt ■ eg legkorább irézsa, kllli és más jeles fajok, szavatoltan gg 'V BB B ^ 9 V 9 fajtiszta, szelektált minőségben jutányosán kaphatók 33. Fióküzlet; IV, Kossuth Lajos-U.4 Ú| nagy »Őárjegyzék, mely növényárjegy­A Ferencrendiek templomával szemben. zékot Is tsrtalniaz, ingyen és bérmentve. R-ra hűl le. Minden valószínűség' sze­rint a fürdő udvarán is volt forrás, de a házépítés, vagy valamely ostrom idején elapadt. IV. A Gellértfürdő körül valamikor Er- esébetfalva városrész állott. 1850 kö­rül a Gellértfürdőt, amely akkor Blocksbad, Schlammbad (Sárosfürdő) nevet viselt, a szegényebb osztályok és a szomszédos katonai kórház be­tegei használták. V. Hunfalvy könyvében külön kiemeli a Duna medrében, továbbá a Fürdő- szigeten (Badinsel), a Margitsziget és Budai-sziget (Ofnerinsel) között levő meleg forrásokat. Állítólag már a ró­maiak is használták ezen forrásokat és a Fürdőszigeten fürdőket rendez­tek be. Ez a sziget, mint még Hun­falvy írja, rendesen a víz színe alatt áll és csak a legalacsonyabb vízállás mellett a nyári hónapokban tűnik elő. 1856. óv nyarán Szabó József pro­fesszor átvizsgálta a Fürdősziget for­rásait, amelyek több csoportba voltak elosztva és nagyon különböző hőmér­séklettel bírtak. Érdekes, hogy az a víz, amelyet Szabó professzor ezen fonásokból üvegesében hazavitt, egy idő múlva megszínesedett és pedig olymódon, hogy közvetlen fénynél vö- rösbama, közvetett fénynél pedig ibolyakék színt mutatott. Ezen szín- változás okát Szabó professzor meg­állapítani nem tudta. (A Fürdőszigetnek ma már nyoma nincs, befödte a Duna, pedig talán a legértékesebb fonásaink vesztek cl ezáltal.) Tabán Az új városi problémák között egyike a legnehezebbeknek. Tabánt a fekvése reprezentációs városrész­nek szánta. Néhány percnyire a Bel­várostól, a gazdag kereskedő és ipa­ros polgárságnak ez volna a levegős, kilátásos lakóhelye. Viszont a kirá­lyi Várral szemben, méltó keretül szolgált volna itt az ország minden törvényhatóságának jellegzetes palo­tája. Most a fürdőváros gondolatával kapcsolatosan, a Tabánt jelölik ki a fürdőváros középpontjának. Ezt ma a politikusok tárgyalják előszeretet­tel, de kérdés, hogy a nagyvilág be­tegeinek megfelel-e ez az elég mere­dek lejtő. Legutóbb a Szabad Polgári Körben SZIGETI JANOS, a- felsőház tagja értekezett a Tabán jövendőjéről és a következőket mon­dotta : Kimutatta, hogy a fürdővárosok növelik az idegenforgalmat, alimen- tálják az ipart, a kereskedelmet, kere­sethez juttatnak egy sereg foglalko­zási ágat; számunkra a fürdőváros ezoken kívül pompás propaganda, al­kalmat nyújtana kultúránk es béke­revíziós törekvéseink igazolására is. Budapest rendelkezik is azokkal a kel­lékekkel, amikkel egy fürdővárosnak rendelkeznie kell. Vannak kénes, tim- sós, glaubersós, lithiumos, radioaktivi­tású fürdői, illetve forrásai, fedett uszodái, strandfürdői. Budapest ég­hajlati viszonyai kedvezők, levegője, vize általában jó, vannak sétáló és kiránduló helyei, erdői, itt van a gyö­nyörű D una, a Gellérthegy, Várhegy, a közeli- szép budai hegyek; elszállá­solási és élelmezési berendezéseink európai nívón állnak, lcultúrintéze- teink nemzetközi viszonylatban is ki­válóak, meg vannak a lehetőségek a sportolásra és szórakozásra s ami nem utolsó dolog: az idegen itt ven­dégszerető népet talál, amely sok ide­gen nyelvet beszél. A fürdőváros érdekében mindeze­ket a tényezőket egy közös nevezőre kellene hozni és továbbfejleszteni, még­pedig, elsősorban Budán. A Szent Gellérthegy gyönyörű parkját fejlesz­teni kellene; a Szent Gellértfürdőt kolonáddal kell összekötni az átalakí­tandó Rudasfürdővel és a Kungária- forrá ssal és Rácfürdővel, továbbá a Margithídon túl levő fürdőkkel; ki kellene építeni a hegyvidéki autcuta- kat; szükség van új modem szállo­dákra, különösen Budán; nélkülözhe­tetlen a reumás betegek számára a gyógyszálló; a levegő füsttelcnítése, a koesiutak portalanítása. A fürdőváros tervezésénél a leglé­nyegesebb kérdés, különösen a mos­tani súlyos gazdasági helyzetben: váj­jon arányban állnának-e a befekte­tési költségek a várható jövedelem­mel? Mellékkérdés pedig: csak a fő­város viselje-e a terheket, vagy pedig hozzájárulna-c ezekhez az állam is, amely a fürdőváros közvetett hasznát látná? Ezekre a kérdésekre csak gon­dos mérlegelés és számítás után lehet­ne felelni. Volna még egy lehetőség: — hogy valamely bel- vagy külföldi pénzcsoport vállalja a finanszírozást. Ajánlat amerikai résziül most is van, do állítólag játclckasZinóval kapcsolat­ban. Egy bizonyos: ha. csak a főváros viselné a terheket, erre csak akkor SZENT J£J| GYÓGYFÜRDŐ VSzgyógyIntézet éi napfBrdö ---■ — Kül ön férfi és női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet vállalkozhatnék, ha megszerezné az eddig idegen kézen lévő fürdőket, mint pl. a Szent Imre- (Rác-) fürdőt, a Római fürdőt, az Erzsébet sósfür­dőt stb. és ezekben megfelelő szállo­dákat építene. Áttérve a Tabán kérdésére, az előadó ismertette az eddigi kisajá­títási eljárás eredményeit és a szabá­lyozási terveket. A fürdőváros ügyé­vel kapcsolatban kimutatta, hogy a Tabán képezhetné a fürdőváros köz­pontját, mert hiszen ennek területén, vagy legalább a közelében van a Ru­das-, a Rác-, a Szent Gellértfürdő, a Hungária-forrás, távolabb az Erzsé­bet -sósfürflő, a keserűvízforrások, amelyek nagyobb nehézségek nélkül összeköttetésbe hozhatók volnának a felsővárosi fürdőkkel és forrásokkal. A Szent' Gellérthegy a maga szép parkjával és remek kilátásával első­rangú jegecedési pont. Természetes dolog, hogy a Tabánt, a jelenlegi la­kosság megfelelő elhelyezése után rendezni kell, azután pedig megkez­deni az építést olyképpen, hogy az Attila-körúton középületek palotái, továbbá bizonyos kedvezményekkel társasházak épüljenek olyan közép­polgári lakosok számára, akik laká­suk egy részét a fürdővendégeknek bérbeadnák. A hegy lejtőjén kellene elhelyezni a fürdőszállókat, penziókat olyan kivitelben és berendezésekkel, amik a legkényesebb és a legszeré­nyebb igényeket is kielégíthetnék. Végül az előadó a következő kon­klúziókat vonta le: a fürdőváros ügyét társjadialmi térről át kell tenni a szakszerű és hatósági megvizsgálás körébe, különösen városrendezési és pénzügyi szempontból; a Tabán szabályozású-1 nak tervét elkészíteni vagylagosan:! fürdővárossal vagy enélkül; addig isi folytatandó a Gellérthegy parkozása; sürgősen el kell készíteni az Erzsébet- hídtól kiinduló, a Sashegyre, illetően a budai hegyekre vezető tranzverzális autóutat. Szükséges továbbá: a hegyi utaknak bitumenes kiépítése, össze­függő parkövezet megteremtése, a hajléktalanná váló lakosság elhelye­zése, a tabáni iparosok és kereskedők érdekében az Attila-körúti cseretelke­ken az építkezés megkezdése és last but not least: az idegenforgalom pro­paganda fejlesztése. Az előadó szeretettel emlékezett meg a Budapest Fürdőváros Egyesü­let kitartó munkásságáról, amelyből az oroszlánrészt az egyesület illusz­tris elnöke: József Ferenc kir. herceg veszi ki. Mellette Szviezsényi Zoltán dr. nv. min. tanácsos buzgótkodik az ügy érdekében. Az előadáshoz ZUBRICZKY JÓZSEF dr. miniszteri tanácsos fűzött rendkívül érdekes reflexió­kat. Ismertette a Tabán szabá­lyozási tervének minden egyes fázi­sát s meggyőzőn mutatott rá, hogy a változásokat a városrendezési techni­ka újabb fejlődése, a gazdasági viszo­nyok s legutóbb a fürdőügy fölvető­dése indokolták. Az érdekes előadást a jövő számban ismertetjük. ______ Tiszti cím- és névtár 1931. A M. kir. Központi Statisztikái Hivatal szerkesztésében megjelenő új Cím tár­nak épúgy, mint az eddigieknek, célja az, hogy minél megbízhatóbb és pon­tosabb tájékoztatást nyújtson az ál­lami élet szerveinek tagozódásáról, a kormányzati és közigazgatási szer­veknél alkalmazott tisztviselőkről és azok beosztásáról. „Magyarország hiszti Cím- és Névtára” című kézi­könyv 1931. évi kötete is a legnagyobb részletességgel fogja ismertetni a kor- mánvzósági hivataloknak, az ország­gyűlés, a minisztériumok és az ezek | alá tartozó hatóságok, hivatalok és intézetek tisztviselő-személyzetének névsorát és szolgálati beosztását. Közli a Címtár a minisztériumok és nagyobb központi hivntalok ügybeosz­tását, a jelentősebb hatóságok hatás­körét és működési területkörét, az ország közigazgatási és anyakönyvi beosztását községi és körjegyzőségek szerint a jegyzők neveivel együtt; a bíróságoknál pedig a sajtó- és pénz­ügyi bíróságok, n közjegyzői és ügy­védi kamarák megjelölését, a telek­könyvi hatóság, az adó- és letéti hi­vatal pontos megjelölését. Közli a tu­dományos és más országos érdekű társulatok és ‘ egyesületek, nagyobb pénzintézetek és biztosító intézetek adatait, végül teljes névsorát adja az 1920 óta adományozott nem hivatal­noki címek és rendjelek birtokosainak is (kormányfőtanácsosok, kormány­tanácsosok, gazdasági tanácsosok stb.). Végül tartalmazza a tisztviselők rang­beosztását. Ez a kiadás 1931. évi má­jus hó végén fog megjelenni és elő- I fizetési ára 18 pengő, bolti ára 25 pengő. Az előfizetési határidő 1931. évi március hó 31 és az előfizetési határidő lejárta után csak bolti áron lesz beszerezhető. Megrendelések ki­zárólag a M. kir. Miniszterelnökség 100.703. számú bevételi csekklapjával Jobb előbb, mint későn! Jobb ké­sőbb, mint soha! Saját érdekében for­duljon azonnal osztály sorsj egyért p/.'uís Dénes Bankárhoz, I., Horthy Miklós iíí 152. Tel.: LÁ 2—44. Érdekes budai specialitások (Szerző saját felvételeivel.) II. | Az Iskola-utca sarkán ismét egy érdekes tárgy vonja magára figyel­münket, amelyről egyik legutóbbi szá­lmában adott ismertetést a Budai Napló. Kb. l*/2 méter magas fatörzs áll egy ház falába illesztve, mely tele van ütve nagy vasszegekkel, kis ágyú­golyókkal, úgyhogy a vaskéreg telje­sen elborítja.« Ez szintén középkori emlék az ú. n. „Stock lm Eisen”, mely a céhrendszer idejéből maradt ránk. A Gnggerhegyi kilátó alatt az utat Uj vámházak Budán. A milliós város kénytelen volt kitolni vám­határait és a pénzügyi ügyosztály most átadta a városgazdasági ügy­osztálynak kezelés végett az új vám­házakat. Budán a következő helyeken épültek: — A Budafoki-, Fehérvári-, Kondorosi-, Péterhegyi-, Kőérberki-, Budaörsi-, Törökbálinti-út végén, a Jánoshegyi-úton a Normafánál, a Budakeszii-úton a Szép Juhászné vendéglővel szemben, a Nagykovácsi- út és a Hidegkúti-út sarkán, az Esz- ' tor-út végén, a bécsiúti zsidótemető mellett, a Pomázi-út és az esztergomi vasút találkozásánál, a Szentendrei- ős Hidegkúti út végén. A legideálisabb üdülőhely húsvét­ikor a Szent Margitsziget. Aki igazán fel akar frissülni, keresse fel húsvét hetében a dunagyöngyét — az ózon­dús levegőjű, előkelő, csendes Margit­szigetet, amelynek igazgatósága igen előnyös kedvezményes árban bocsátja a Nagyszállót a pihenni vágyók és wcekendezők rendelkezésére. Ódon séta a Mártonhegy alján Egy családombeli idős úriember 1899-ben, ötven esztendő múlva, 1849 óta először kerülve fel Budára egy esküvőre: megállott a Várhegy olda­lában, szétnézett a napsütötte dombo­kon csillogó új villákon és fejét csó­válva így szélt: „Ejnye, héjnye, mi­csoda újmódi présházak vannak' itt a szőllőhegyekbenl” A drága öregúr újmódi présházak­nak nézte a villákat, melyek az el­pusztult, fillokszéra bogártól tönkre­tett egykori budai szőlőhegyeken épültek. Mert szőlőhegy volt a Rózsa­domb is, de meg az Orbánhegy is, meg a Mártonhegy is. Ott, ahol ma vidám autóbusz kú­szik és menny dörög az épülő Űj-Buda utcáin, egykor, hatvan esztendővel ez­előtt csak mustot taposó vincellér­legény ritmikus danája hangzott és szőlőpásztor flintája pukkant szőlőt dézsmáló kóbor eb vagy macska fark­töve felé. Szép havas-fehér és hóillatú alko- nyaton botorkálva a Fery Oszkár- utca körül: megnéztük, mit takar a budai hó. Mi históriája lehet ennek az Űj-Városnak, mely bizony megérde­melné a Szentmártonvárosa nevét. Apró budai históriás holmit talál­tunk a hó alatt. Az Alkotás-utcán a égi középkori marhahajtó hajdúk kurta dalicsizmája nyomát födte a hó. Erre hajtották Budaörsnek, Győrnek, Bécsnek, Nürnbergnek, Lübecknek a marhát. A régi út — a Mészárosok útja — ma az „Alkotó”-hoz, vagyis a „Teremtő”-höz címzett ház nevét kapta, a Schöpfert azonban Alkotás­nak leiterjakaboltuk el egy pár év­tizede. A Márvány-utca sarkán még áll egy régi vágott padlású ház: egy­kori beszálló csárda. Egv átalakított régi házon ott van a mészároscéh cí­merének Isten Báránya. Glóriája és keresztes zászlója letört: eb bánja a budai hagyományt! Ma: gyenge kő­bárány, amit senki meg nem lát. Két házzal lejjebb egy kapu fölött farkas feje: a „Farkas”-hoz cégérezett régi kocsma emléke. Majd csak szemétre kerül ez a . várostörténeti emlék is. A Sashegy oldalában az árok mellett a Németvölgy egykor a budai mészá­roscéh kecske- és birkalegelője volt. A hegyoldal a nemes Mayerffy család szőlőskertje volt: itt termett az egy­kori híres sashegyi veresbor. A mai temetőhöz vezető új úton sorban^ ál­lottak a budai szabómesterek, fiáke- ros mesterek és csizmadiák vidám Heverőhétfős kurtakocsmái. E boros vidéken a Blaumontag-on csak sör járta. Az egyik kocsma nem 15 éve még a Blaúmontag-hoi cégért vi­selte. Az új út — a temetőhöz ve­zető — a Z/a7cner-telek mellett húz el. 40 éve ültette gyönyörű fenyőit egy fiatalember, ma szelíd öreg úr, aki nem nyúl a félnőtt, ma már sudár vén fákhoz. Olyan ez a nagy kert, mint valami szolid téli mese. Régi ház, régi fák, öregúr, hó, tél . . . Lejjebb régi, domboldalba vágott borospince gádora. Vasalt ajtaján re­mek ámpiros vasalás. 1820 táján ko­vácsolta ré" elhalt budai lakatos- mester. Égignvúü házak között vén prés­ház. Hol a szőlőskert? Nyoma sincs. Az 1870 es évek végén futóbolondnak tartották, aki egy susztertallért, vagyis négy veres krajcárt adott itt egy négyszögöl földért. A Mártonhegy oldalát Kossuth La­jos egykori ügyvédje, Nemes Kováts József vette meg. Tőle örökbe foga­dott fia, egykori budai iskolatársunk, Kováts József örökölte a telkeket. Fiatalon önkezével vetett végett éle­tének egy hegyoldali kocsmában, az egykori „Olasz Nő”-nél. A havat az autóbusz .sárrá fröcs- csenti: a fejlődő, gyönyörű város házai már-már elfödik a kilátást, melyet az 1840-es években Rudolph von Alt írópálcája örökített meg. A temető mögül mint középkori kép, bukkan fel a Vár. Talán innen a leg­szebb. Az alkonyatba 11 idáig búg a Budai Boldogasszony öregharangja. Minden álomszerű az alkonyatbán, csak a présházak kissé újmódiak. Hatemeletesek, lift van bennük. Fura présházak biz’ ezek... Széchenyi GYÓGYFÜ R D Ő a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebből felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. NópgyógyíürdŐk, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS UJ VEZETÉS 1 UJ KORSZAK! OLCSÓ ÉTKEZÉSI Esplanade ÉTTEREMBEN Esplanade szálló épülete. Lukács fürdővel szemben. la menü (leves, sült körettel, tészta) 1.60 pengő. IGAZ JÓ BOROK ! Olcsó villás- reggeli. — Esténként szalonzene. Külön termek bankettek, esküvőkre Bácskai KONYHA! CSÁSZÁRFÜRDŐ éttermeiben bácskai étel­különlegességek dunántúli borok 1 csiRSZKA mm VENDÉGLŐS ALKALMI KÜLÖN TEREM POMPÁS KORAREGGELI KÁVÉ BAGOLYVÁR ÉTTEREM II., MARGIT-KÖRÚT 20 ÚJ VEZETÉS — OLCSÓ ÁRAK ! VIDÁM ESTÉK DUNDUS MUZSIKÁL Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzll Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a D UNA g ősmosó- és kelme festő gyárba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-lcörút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztítást garanciával végeznek. — Telefón­hívásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 Ha jól akar vacsorázni és kelle­mesen szórakozni, keresse fel Budán, a Gróf Mail&th József szállodabórházbon, Kelety Károly-utca 0. szám, a 9-es és 17-es autóbuszok végállomásánál Zsigmond Cúsxló a Spolarich-éttcrmek volt igazgatója éttermét te Rfl»éMznt '' Brawe-Boys-Jaxx délután és este. MEGNYÍLT I*jEÍk őrző félelmetes nagyságú „kőorosz­lán”, alig pár év előtt még csak egy, a hegytetőről leomlott kolosszális szik­ladarab volt. Egy áldozatkész termé­szetbarátunk, Glück Frigyes kor­mányfőtanácsos oroszlánalakúra fa- ragtatta ki azt s most komoran ül az az út mellett a kőoroszlán, — nyu­godtan tűrve, hogy a kirándulók őt válasszák háttérül ideáljuk lefényké­pezéséhez ... ■ Németországban, a Vereinsmeyerek hazájában nemrégiben alakult egy újabb egyesület, melynek jelszava ..Fedezzük fel Németországot” s célja az ismeretlenebb műemlékek, érdekes­ségek megismertetése. Bizony nálunk is elkelne ilyesmi, mert mostani meg- csonkítottságunkban kettőzött gond­dal kellene mindazt megőriznünk, ami kevés a török-tatárjárás után a moz- I galmas időkből még fennmaradt. Dr. Margittay Rikárd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom