Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-03-28 / 1036. szám

XXVIII. évfolyam. 1036. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I.,Bors-utca24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1931 március 28. I amelyhez egyedül Hoór Tempis Móric dr. szólt hozzá, kérve, hogy a könyv­tár gyarapítására megszavazott 200 pengőt 500 pengőre emeljék fel, amit lelkesen egyhangúlag szintén megsza­vaztak. / Aztán már gyorsan pergett le a napirend. Az alelnökök számát 8-ról fölemel­ték 20-ra, amihez Tímár József dr. azt indítványozta, hogy emeljék fel megfelelően a választmány tagjainak számát is, amely indítványt helyeselve kiadták a választmánynak előkészítés céljából. Fölemelték egyhangú hozzá­járulással az évi tagdíjat 24 pengőre, hogy az ezernél nagyobb taglétszám adminisztrálását lehetővé tegyék. Krivoss Árpád dr. ezután felolvasta a jelölőbizottság indítványát és az alább felsorolt névsor szerint egy­hangú felkiáltással, felállással és él­jenzéssel fogadta el azt minden vál­toztatás nélkül a közgyűlés. Elnök: RIPKA FERENC dr. Társelnökök: Ziegler Géza, dr. Hoór- Tempis Mór, Fejér József, Kun Gyula. — Ügyvezető -alelnök: Szom­bathy Kálmán. — Alelnökök: Bako­nyi János, dr. Balthazár Zoltán, dr. Baránszky Gyula, dr. Geszti Andor, dr. Hank Józesf, dr. Hennyey Vil­mos, dr. Hódy Lajos, Hubert Vilmos, Ivanich Ferenc, Kapcza Imre, dr. Krivoss Árpád, dr. 0. Kuthy Dezső, dr. Langsch József, Marik Ernő, Oszoly Kálmán, dr. Petracsek Lajos, Székely Vladimir, Zlioray János. — Választmány: 1932.. j.nda Géza, dr, ■ Balthazár Gyula, (l$Shay Gésa, Ga­ma,uf Géza, Gavora Jenő, György La­jos, Havas István, Holfeld Henrik, Jaross Jaroslaw, Kadnár Károly, Kádár Gusztáv, Karap Cirill, Kiss Dezső, dr. Krivoss Árpád, Kun At­tila, Márky Béla, Morbitzer Rezső, Németh Béla, Ravasz László, Szi- binkits György, dr. Szitár Endre, dr. Szuchy László. — 1933. Aigner Ottó, Becsey Antal, Benczúr Valdemár, dr. Bucsányi Gyula, Dudás Kálmán, dr. Juhász Jenő, Kaufmann Ignác, Le- dovszky Géza, Loósy Viktor, Meré­nyi Richárd, Pogány Sándor, Plan­ner Ede, Rehák József, Reissig Adolf, Szentcssy József, Héczey Lajos, Ti- már Sándor, Vajda Gyula, Viola! La­jos, dr. Wéber Sándor, Weigand Ist­ván, Zvolenszky József. — 1934. Ba­lázs Farkas, Bartalits Aladár, Érdi Zsigmond, Faller Mihály, Fábián Jó­zsef, dr. Fejér József, Gál Lajos, dr. Gyurmán Jenő, Jámbor József, Jauernik Nándor, dr. Kejzlár Gyula, Kiss Ferenc, Kemény Dezső, Kulcsár Richárd,- Major István, dr. Mikler Guzstáv, Mód Lajos, Schmotzer Béla, Thoma József, Viraág Béla, Zeitiger "Ágoston, Holub Jenő. — Póttagok: Arthold Vilmos, llalwa Sándor, Tóth Gábor, Keéri Jenő, dr. Fábry György, Pásztély Vilmos, Roskovetz Antal, Günther Tivadar, Nicora Béla, Almásy Dezső, Miklós Béla, Gyopáry Gyulai Kunatädter Andor, Ranser János, Gyurotslk Emil, Krebsz Géza, Wagner Julián, Berényi Ignác, Gáb­riel Tibor, dr. Schuschny Aurél, Ka- locsay László, Bikkal Rezső. — Szám- vizsgáló bizottság: Fuchs István, Horváth Károly, Kornya Döme, Ring Béla. Az újonnan megválasztottak nevé­ben Bakonyi János köszönte meg a közgyűlésnek a beléjük helyezett bi­zalmat és azzal a szép hasonlattal fe­jezte be, hogy úgy látja az elnök il­lusztris egyéniségét, mint a reformá­tus egyház lelkészét, áld az eléje ál­dozni járulóknak jószívvel nyújtja a kenyeret és bort. Tőle sem megy el senki, hogy lelki vigaszt és egy karéj kenyeret ne vigyen el. A köszönetét Ripka Ferenc azzal vi­szonozta, hogy a polgárságnak az a bizalma, mely őt a főpolgármesteri székbe ültette, minél több kenyeret juttasson arra az áldozó asztalra, hogy minél többnek juttathassa azt. Szitár Endre dr. indítványozta ez­után, hogy a közgyűlés üdvözölje dr. Ripka Ferenc főpolgármestert a köz­ségi választások alkalmából elért si­kere alkalmából és örökítse meg érde­meit jegyzőkönyvileg. A budai polgár egyszerű erkölcsei­Unnepélyes keretek között gyűltek össze Gyümölcsoltó Boldogasszony ősi magyar ünnepestjén a Budai Társas­kör tagjai imponáló nagy számban a VII. közgyűlés alkalmából. A színültig megtelt teremben elült minden nesz, amikor a VII. közgyű­lést halk hangon megnyitotta az el­nök: dr. RIPKA FERENC főpolgármester és meleg szeretettel üdvözölte a Tár­saskör megjelent tagjait. Fölvetette — mintegy önmagának is — a kérdé­seket: hogy a Társaskör beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket és várako­zásokat? — meg állta-e helyét a hét év alatt? a polgársággal szemben tel­jesítette-e kötelességét? — és mi le­het a Társaskör feladata a jövőben? Visszatekintve a hét év előtti álla­potokra, hivatkozott a megjelentek közt is nagy számban lévőkre, akik még emlékeznek az akkori városi és országos viszonyokra. Ez az időszak volt a polgári meghasonlás, a gyűlö­let korszaka. A mutatkozó veszedel­mes jelenségek indították Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnököt arra, hogy tekintélyének teljes súlyát..latba, vet­ve, „megállj-t” kiáltson e veszedel­mes kór terjedése elé és eljött ide, Budára, hogy elültesse a béke "fáját, amely azóta virágzik és gyümölcsözik, így alakult meg a Községi Polgári Párt, melyet most karácsonykor jut­tatott révbe a főváros polgársága és az Egys. Polg. Párt a Keresztény Községi Párttal összefogva irányítja ma Budapest tör­vényhatósági életét. Hét évi munka után eljutottunk tehát oda, hogy megvalósuljon ni mi programmunk, amelynek alapja: — a béke, a munka, a polgári összefogás. Ebben a légkörben tudtuk megértetni azokat a terveket, melyek már a legközelebbi hónapokban mun­kát, a jövőre nézve pedig nagy­arányú fejlődést biztosítottunk Budapest lakosságának. — Az új hidak megépítése, — az Erzsébet sugárút megnyitása és — a halálsorompók eltüntetése mellett a fürdőváros kérdését, a gyógy­források nagyarányú kihaszná­lását is a komoly megvalósulás útjára tud- tud terelni. Még ez évben fontos el­határozásokat vár, amelyek automa­tikusan viszik tovább ezt a kérdést úgy, hogy azt többé megállítani ne le­hessen. Az új fővárosi törvény, új lendü­letet visz a törvényhatósági életbe, melynek alkalmazkodnia kell a viszo­nyok által parancsolt helyzethez. Büszkén tekinthetünk vissza az el­múlt hét esztendő munkájára és emelt fővel nézhetünk a budai közönség szemébe, mert nehéz, céltudatos munkával szol­gáltuk meg a polgárság bizalmát. A Budai Társaskörnek fontos hiva­tása van a jövőben is, mert ar városnak jobb jövőjét ebben a műhelyben kell tovább kovácsolni. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a kát. egyháznak egyik legszebb ün­nepe, jelenti a rügyfakadást, a rene­szánszot és megelőzi a feltámadás ün­nepét, amelyet mi magyarok oly tü­relmetlenül állítunk. Szükségünk van erre a bíztatásra, mely a jobb jövő reményével tölti el a lelkünket és ő már újévkor kifejtette a nála megje­lentek előtt, hogy ez az esztendő lé­nyeges javulást hoz gazdasági éle­tünkben, amit — a jelenségek szerint — őszre várhatunk. Meg vannak e kijelentéseinek reális alapjai, amelyek őt ma még erősebb hittel töltik el, mint újévkor. Az egész világon fo­lyamatban lévő gazdasági változások és a külföldi kormányokkal folyó tár­gyalások igazolják az ő optimizmusát. Es ha a mezőgazdaság súlyos válsá­gán segíteni tudnak, ettől fellendül az ipar és kereskedelem is és jobb I megélhetést talál a fővárosi polgár­ság is. í! Fontos eseménye lesz ennek az esz­tendőnek az országos választás. El kell rá készülnünk idejében, hogy biztosítsuk az országos politikában is azt a sikert, amelyet a párt a községi politika terén elért. Biztosan számít rá, hogy a polgárság ugyan­azzal az elszántsággal és áldozatkész- séggel és sikerrel vívja meg majd ezt a harcot is, mint a községi választá­sok harcát. Azután meleg szeretettel és hálás szóval emlékezett meg mindazokról, akik, mint munkatársai baráti és po­litikai hűségükkel segítették munká­jának sikereihez. Megilletődve muta­tott rá arra az emberfeletti munkára, melyet gróf Bethlen István végez im­már tíz esztendőn át Magyarország újjáépítése érdekében s mindig a legnagyobb megértéssel tá­mogatja á főváros érdekeit szolgáié törekvéseiben. Meleg szeretettel és nagy elismeréssel emlékezett meg dr. Kozma Jenő pártelnöknek nagy önfeláldozással végzett munkájáról. Megemlékezett a régi bizottsági ta­gokról, akik mindig a hűség megható jeleit tanúsították és azokról is, aki­ket a polgárság bizalma most állított a fórumra, annak elismeréséül, hogy itt a Társaskörben fejtettek ki buzgó munkát, közhasznú tevékenységet. Szeretné a közgyűlés minden tagjá­ban megerősíteni a hitet, a bizodal­mát, a reménységet, hogy bízva, re­mélve, a jövőbe vetett erős hittel néz­zünk az égre, mert a nemzet és e város nagy kál­váriája után a feltámadásnak be kell következnie. Lelkesülten állott talpra a közgyű­lés közönsége és szűnni nem akaró hosszas tapssal tüntetett vezére mel­lett. A lelkesedés csillapultával, dr. Kri­voss Árpád, a Kör főtitkára, az új városatya olvasta fel évi jelentését, mely felölelte a Társaskör egy évi mű­ködésének minden jelentős mozzana­tát, méltatva azt a munkát, amit a ka­rácsonyi városi választások idején ki­fejtett, ismertetve az új fővárosi tör­vény előnyeit a polgárság szempont­jából és megemlékezett kedves szóval mindenkiről, aki a Társaskör társa­dalmi életének föllendüléséhez hozzá­járult. De felsorolta a kerület ama kérdéseit is, amelyele szolgálatában és sikeres elintézésében a körnek része volt. Kiemelte és a legnagyobb elisme­réssel méltatta azt a nagy munkát, amit Szombathy Kálmán ügyv. alel­nök végzett a választások alkalmával. A jelentést sűrű éljenzéssel vették tudo­másul. Az évi jelentéshez hozzászólva Szombathy Kálmán elhárítja magától az őt ért dicséretet, mert ha értek is el sikereket, akkor az föltétlenül fele­részben dr. Krivoss Árpádot illeti, alti oly mintaszerűen szervezte meg a ke­rület Polgári Pártját, hogy a siker nem maradhatott el. Kéri, hogy a je­lentésbe ezt vétesse fel pótlólag a köz­gyűlés, ami a tetszés és elismerés spontán megnyilatkozása mellett meg is történt, amit dr. Ripka Ferenc az­zal toldott meg, hogy köszönetét sza­vaztatott az egész elnökségnek és az egész tisztikarnak. Ezután Csohay Géza pénztáros elő­terjesztette a zárszámadást, melyet a számvizsgálóbizottság elismerő jelen­tése kísért, mire ezt is jóváhagyta a közgyűlés, mintahogy elfogadta a jö­vő évi költségvetés előirányzatát is, hez mérten csak egyszerűen úgy, hogy • • • „jegyzőkönyvileg örökítse meg”. Az elnöklést ekkor Hoór Tempis Móricz dr. elnök vette át és föltette a kérdést, hogy az indítványt elfogad­ja-e a közgyűlés? És ezzel fölállott és véle fölállott mindenki. Lelkes, Ismételten felhangzó éljenzés töltötte meg a termet és e lel­kesedés közben ' folytatta beszédét Ripka Ferenc felé fordulva. Újból hangsúlyozta, hogy a legnagyobb tisz­telettel és szeretettel üdvözli az elnök­ség, a választmány és a tisztikar nevé­ben és fogadalmat tett, hogy úgy mint eddig, mögötte és mellette állanak és minden igyekezettel azon lesznek, hogy ragyogó siker kísérje a polgár­ság érdekében fölvetett miden tervét. E szavak hatása alatt lelkesen és meghatottam emelkedett fel helyéről mindenki és ünnepélyesen állva hall­gatta, amikor Ripka Ferenc elnök a következőkben köszönte meg az ün­neplést: — Ez elmúlt hetekben nagyon sok szeretetteljes megtiszteltetésben volt része. A főváros társadalmi életének minden atomja az utcaseprők szerény egyesületétől fel a magas kormányig és kitüntettek ragaszkodásuk megható jeleivel, — ami büszkeséggel tölti el. De bármily jól esett is ez a sokféle üdvözlés és kitüntetés, legjobban esik neki mégis az, amiben otthon van ré­sze, mert úgy érzi, mint az a diák, akit jó bizonyítványáért megdicsértek az iskolában, a tanárok és barátok, de mindennél legjobban meghatja — itt elcsuklott a hangja, könny tódult a szemébe és csak hosszabb szünet után fejezte be a mondatot — ... az édes­anyja csókja. Az elmúlt évek" küzdel­mei, a .becsületes törekvések elgáncso- lása s az ennek nyomában járó sok csalódás mélyen megszántják a köz­életi férfiak lelkét s nem csoda, ha könny szökik az ember szemébe, a lelke tükrébe, amikor azt látja, hogy nem dolgozott hiába s egy olyan új élet küszöbén áll, ahonnan az ered­ményes munkának igéretföldje kö­szönti őt. — Bízzunk önmagunkban, bízzunk vezéreinkben s bízzunk szebb, boldogabb jövendőnkben! Lelkes ovációk közben zárta be az­után a közgyűlést. Rövid választmányi ülés követte közvetlenül a közgyűlést, amelyben megválasztották a tisztikart, mely így alakult: Háznagy: Oszoly Kálmán; főtitkár: dr. Krivoss Árpád; pénztá­ros: Csohay Géza; titkárok: Márky Béla, Miidós Béla, dr. Szitár Endre; ellenőr: Roskovetz Antal; gazdák: Aigner Ottó, Kadnár Károly, Mor­bitzer Rezső, Rékák József, Thoma József; ügyész: dr. Kejzlar Gyula; könyvtáros: Major István; orvos: dr. Dobák Ferenc. Új veszedelem fenyegeti Buda takarékosságra kényszerült polgá­rait azzal, hogy az állami Nöipar- iskola budai fiókintézetének (II., Margit-körút 54., II. e.) megszün­tetését tervezi a kereskedelem­ügyi minisztérium, amelynek fő­hatósága alá ez az intézet tarto­zik. Nemrégen az a hír jelent meg a napisajtóban, hogy a mi­nisztérium az egyetlen szövőipari szakiskolát is be akarja záratni. Most végig kong Budán a hír, hogy ősszel már nem nyitnák meg a Nőipariskola kapuit. Budai la­kos, akinek alkalma volt az iskola munkáját megfigyelni, érthetetlen­nek véli, hogy mért kellene ezt az iskolát bezárni? Ma, amikor a gaz­dasági helyzetet jól ismerő politi­kai és közgazdasági faktorok nyo­matékosan hangoztatják, hogy a szellemi proletariátus fölösleges kitermelése helyett, utat kell nyit­ni és alkalmat kell adni a közép-, rend iparosításának, mért kellene éppen olyan intézményt megszün­tetni, amely leányainknak köny- nyen elérhető s a női természetnek legmegfelelőbb iparágakban — ru­havarrás, fehémemükészítés — való kioktatásával, biztos kenyér- kereseti lehetőséget tud adni 2—3 és alatt? Van ilyen iskola Pesten is, de nincs Budán! Csak, aki ha­sonló helyzetben volt, tudja, mit jelent az a szülőknek, ha leány- gyermekét a tőle messzi eső Pes­ten kell iskolába járatnia. . Elte­kintve a költségtől, amit az ál­landó utazgatás a villamoson okoz, tudjuk, mit jelent az neve­lési, erkölcsi szempontból, ha 14— 16 éves lányunk naponta másfél­két órát tölt villamoson. Eddig, az iskola közelsége miatt, nyugod­tan engedhettük iskolába gyerme- I keinket, de ha a budai ipariskola I megszűnik, azt hiszem, többen lesznek a szülők között, akik gyer­mekeik megkezdett tanulmányai­nak megszakítására kényszerül­nek, mert hiszen állandó kísérőre nem telik. A növendékek leapadt száma csak múló jelenség, de az iskola 50 éves szép múltja is bizo­nyítja szükségességét. Apróságok a budai fürdőkről, amikről kevesen tudnak Irta: dr. Eperjessy István. „Pe~* ua3 Ofw nibat Umgegend” dargestellt von Ludwig Rohbock’ Mit historisch-topographischem Text von Johann Hunfalvy K., Mitglied der Ungarischen Akademie, című munká­ból veszem a következő adatokat: I. A ^Gellérthegy tövénél levő Rác- fürdő valamikor kedvenc fürdője volt Mátyás királynak, akinek királyi kertje egészen eddig nyúlt le. A für­dőt ezidőben boltíves folyosó kötötte össze a királyi palotával. (A Rácfürdő, illetve ma Szent Imre gyógyfürdő értékében csak nö­vekedne, ha jelenlegi tulajdonosa ezt a fürdő falán elhelyezendő márvány­táblán megörökítené.) H. A Császárfürdő forrásainak a vizét már valószínűleg a rómaiak is hasz­nálták. A fürdő a trinitáriusok tulaj­donát képezte. Mátyás király alatt a fürdő szépségében nagyot fejlődött. A mindent feldúló és elpusztító tö­rökök a fürdőt nem hogy tönkretet­ték volna, hanem azt szépítették is és előszeretettel törekedtek azt minél pompásabbá tenni. Mohammed pasa, aki 1543-tól 1549-ig Buda helytartója volt, a fürdők közelében, a dervisek részére kolostort építtetett. A mai Császárfürdő helyén a törökök idején a Kaplia-fürdő állott, egy nyolcszög­letes épület, közepén a kitűnő fürdő­vel, távolabb állott a Véli bég fürdő, valamennyi közt a legkiválóbb. Egy tágas előcsarnokból lehetett a fürdőbe bejutni, amely felett öt kupola emel­kedett, melyek közül különösen a nagy kupola, mely a kerek fürdőt a köze­pén beboltozta, Igen szép volt. Mustafa pasa a fürdők mellé még több malmot építtetett és az egészet fallal vonatta körül. III. A Király-fürdő. neve. A Király-fürdőt a törökök idején közönségesen TachataJii-nek vagy Pest fürdőjének hívták. A törökök el­űzése után egy ideig Spitalbadnak, majd tulajdonosáról, a Sprenger-csa- ládról Sprengerbadnak nevezték. A fürdő a Sprenger-család tulajdonából a König-család tulajdonába ment át, amikor Königbad nevet kapott, ami­nek lefordításából ered a magyar Ki­rályfürdő elnevezés. Éfdékes, hogy a Királyfürdő gyógyvize nem a helyszínén fakad most, hanem a Józsefhegy lejtőjén, csaknem egy kilométer távolságra eredő forrásból, ahonnan csöveken ve­zetik a fürdőbe. A forrás vize 48 fok R., de mire a fürdőig ér, 34—36 fok P^^2^^ ^ Ripka Ferenc dr. bejelentette a gaz­dasági viszonyok közeli javulását a Budai Társaskör közgyűlésén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom