Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-05 / 1024. szám

Budai Napló Budapest, 1931 január 5. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonument&llsabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS megoltalmazni és minden ellenség fö- lőtt diadalmaskodni. — Azonban ■— úgymond — a magyarok más népet kevésre becsülnek; mindnyájan . csak a saját érdekükkel törődnek, a közjó­val keveset gondolnak, a közvagyont prédálják; és ámbár folytonosan mintha testvérek volnának, vígan együtt lakmároznak, alattomban gyű­löletet táplálnak egymás iránt. Büsz­ke és gőgös emberek, akik engedelmes- kedni nem akarnak; tanácsot mástól elfogadni vonakodnak és keveset dol­goznak. — Hát nincs igaza ma isi ségében folyt le, ahol a kerület színe-java jelent meg. Ott voltak Karkas Rezső főv. tanácsnok, dr. Szalag Sándor m. kir. kormányfőta­nácsos, ny. kér. elöljáró,^ dr. Raisz Aladár egészségügyi főtanácsos, Szi- geth Gábor műegyet. m. tanár, gáz­gyári igazgató, dr. Horváth Henrik egyet. m. tanár, fővárosi múzeumi igazgató stb. Az ünnepi beszédet dr. Orova Zsigmond mondotta, aki a tár­saskör, valamint a III. kér. Zenekör nevében üdvözölte Andréka ^ Károly elnököt az újév alkalmából, majd Tóth István gimn. tanár a Torna- és Vívóegylet, Tóth Ferenc elemi isk. igazgató pedig a Dalkoszorú nevében fejezte ki. jókívánságait. Az üdvözlé­seket Andréka Károly hálás szavak­ban köszönte meg. • Buda-Alsóvárosi Egyesület az újév alkalmából meleghangú átiratban üd­vözölte nagyérdemű elnökét: BecseyJ Antalt és külön üdvözlő iratban fe­jezte ki újévi jókívánságait az egye­sület ügyvezető elnökének: Gömöri Győző igazgató, székesfővárosi kerü­leti választmányi, tagnak. A lezajlott yárosi választások a Buda-Alsóvárosi I Egyesületet, mely alapszabályai ér­telmében sem az országos, sem a vá­rosi pártpolitikával nem foglalkozik, egy időre megakasztották egyesületi I tevékenységében, de már január má­sodik felében ismét megtartja szoká­sos egyesületi összejöveteleit, hogy a közügyekkel is foglalkozzék és a buda-alsóvárosiak máris nagy érdek­lődést tanúsítanak a megbeszélendő ügyek iránt, mert az 1931-i új eszten­dőtől várják a közlekedés javításának és a még hiányzó közművek létesíté­sének megvalósítását. Ezenkívül nagy reményeket fűznek a székesfővárosi kerületi új választmány működéséhez, amelynek tagjai lettek: Gömöri Győző ügyvezető elnök és Kovács Jó­zsef tábornok is. A Magyar Nemzeti Szociális Párt tagjai, január hó 1-én nagy számmal jelentek meg a párt helyiségeiben, ahol Neményi Imre dr. államtitkár, pártelnököt Szilágyi Mihály MÁV főfelügyelő üdvözölte. Neményi Imre dr. válaszában utalt a párt gazdag! programmjára, amelyben a nemzeti! eszme avatja a szociális eszmét az ország jobb jövőjének erős pillérévé. Felszólította a párt híveit, hogy ez országépítő gondolat mellett tartsa- nak ki. Szavait lelkes éljen fogadta. Választás után Most már tisztán állanak mindenki előtt a városháza erőviszonyai, iiletve a közgyűlésen szereplő pártok szám­szerinti elhelyezkedése. A Községi Polgári Párt, vagy jobban mondva Kozma-párt 77 szavazatával szemben áll a Keresztény Községi Párti 86 szavazata. A kormányt támogató két vezérpárt összesen 163 szavazatot állít a 77 ellenzéki ellen, a kikről tudott dolog, hogy Rassay pártjának 14 tagja a legtöbb esetben a polgári partokkal szavaz, sőt valószínű, hogy így jár el a Friedrich-párt 10 tagja is. A tulajdonképpeni baloldali ellenzék tehát 16 demokrata és 37 szocialista, összesen 63. Tehát 187 az 53 ellen. A polgári többség így hát föltétlenül biztosítva volna, de ellensúlyozhatja a Wolff-pártot a Kozma-párt azzal, ha a Rassay-pár tot tudja bizonyos kérdésekben kooperációra bírni. A közgyűlésen az egyensúlyt ismét és fokozottabb mértékben tudja fenn­tartani a Kozma-párt és ezzel biztosítja a város részére a kormány támoga­tását.- * A sok visszavonás, gyűlölködés és személyi torzsalkodás, amit a válasz­tás elfajult harca fölvetett, erősen emlékeztet . azokra a viszonyokra, amikről találó, erős képet rajzolt egy 400 év előtt itt járt olasz diplomata. Idegen diplomaták, akik Hunyadiak .. Jagellók korában — 1440 és 1526 között — a magyar királyi udvarnál Budán megfordulták, az ország álla­potáról sötét képeket festettek jelen­téseikben. Ahogy Fraknói Vilmos történelmében írja, — Massaro velen­cei titkár 1523 őszén írt jelentésében az ország népességét, gazdagságát, a nemzet erejét magasztalokkal hal­mozza el és azt mondja, hogy ha a magyarok engedelmeskedni, összetar­tani, a közjó iránt érdeklődni tudná- nak, képesek lennének országukat A magyar Semmering megteremtése Fontos a HÉV átvétele ILLATSZERT...? GABRIEL drogériában I-, KBlSZTliU-HBT 83. Azok az intézőkörök, amelyeknek kezében van a „Helyi-Érdekű Vasút Részvénytársaság” vasútvonalainak megváltására vonatkozó megoldás, messzckiható munkát végeznek úgy a környéklakók és. e környék na gvon is kívánatos jövő fejlődése, mint főleg a székesfőváros közgazdasági életének és sok-sok egyéb életbevágó érdekeinek szempontjából. De azt is állíthatjuk, hogy fontos nemzeti ér­dek is, hogy a ma sok tekintetben ha­lottnak tetsző legközelebb eső gyö­nyörű környéke a fővárosnak gazda­sági, ipari, kereskedelmi, kulturális, művészi, egészségügyi, sportügyi és idegenforgalmi vérkeringésébe eleve­nül bekapcsoltassék. Alig van nyuga­ton még egy főváros, melynek, ha a határát elhagyjuk, annyi az elhanyagoltság, mint éppen Budapest környékén. A budai és pilisi hegyvidék, éppen úgy, mint az Alföld pestkörnyéki szé­leinek községei, eped ve várják, hogy a székesfőváros közlekedési vonalaiba bekapcsoltassanak a budapesti kör­nyék helyivonalainak hálózata. Az államvasutak vonalaival átszelt területek — dacára annak, hogy tete­mesen kevesebb számú a napi vonat­közlekedésük, — eleven, pezsgő köz­lekedési viszonyban élnek a főváros­sal. A fővárosi lakosságnak élelmi­szükségleteit annak különböző nyilt piacain e községek dolgos, gazdálkodó népe látja el. Vásárlásaikat és kultu­rális igényeiket is sűrűbben bonyolít­ják le a fővárosban, mint a helyiér­dekű vonatokra ntalt vidéklakók. E vidéklakók nagyon is megfontolják mielőtt igénybe veszik a HÉV na­gyon is költséges vonalát színházi, bevásárlási, szállítási célból. Egy né­pesebb családnak tetemes költségébe kerül már azon a Budapestre való utazás, mert a HÉV mint magánvál­lalat befektetéseket, tarifareformokat a pillanatnyi jövedelmezőség veszé­lyeztetése nélkül nem is to.hct. Egészen más üzleti alapot és felfo­gást fektethet le a főváros, amint a HÉV-et tulajdonába vette. Sűrűbb járatok, egységes tarifarendszer mel­llett csakhamar élénkebb kapcsolat ke­letkeznék a fővárossal gazdasági, ipa­ri, kereskedelmi, közélelmezési, köz- művelődési és egyéb műveltségi igé­nyek kielégítése szempontjából. Egy csapásra virágzó üdülő- és lakótele­pek keletkeznének. A környező közsé­gekben eleven lakásépítési mozgalom indulna meg, mely fölöslegessé tenné a fővárosra nézve a sok-sok szükség- lakás építését. De itt van még egy fontos ügy. A budai és pilisi hegyvidéket a Teremtő annyi és oly sok természeti szépséggel áldotta meg, hogy ma, amikor erő és egészség a jelszava a fejlődésnek, mu­lasztásszámba megy e vidéket azzá nem tenni Budapest kőtengerben élő százezrei számára, mint amit a Wie­nerwald jelent a bécsieknek. Már évek óta él a terv, hogy a 700 m magas Dobogókő közel egy négyzetkilométer plafon­jára Pilisszentkeresztről, esetleg a pomázi helyiérdekű állomás­tól kötélpályát építenek s így tág perspektívák nyílnak a Do­bogókővidék fokozatos beépülésére és állandó kiránduló- és nyaralóhellyé való kialakulására, s ezzel a magyar Semmering megte­remtésére. Sokszor — sokat hangoztatják mint vádat, hogy Budapest családjai ide­genbe mennek nyaralni. Főleg Stájer „Licht- és Sonnenbad”-jaiban nyü­zsög nyáron a magyarság apraja- oagyja. Itt van a pilisi hegyvidék, a Dobogókő környéke, Pomáz Kőhegye, Szentendre kies tájai a dunai fürdők­kel, Leányfalu, Tahi, Visegrád fel Dömösig mind-mind oly természeti adottsággal, hogyha mint nyaralóhe­lyeket a külföld fény- és napfürdői­vel összehasonlítjuk, bizonyára elfo­gulatlanul az előbbiek — a hazai nya­ralóhelyek — javára döntenének. De a nyaralás egyéb lehetőségét kell meg­adni a kedvező utazási, s ezzel kap­csolatosan a külföldivel versenyképes közélelmezési viszonyokkal. Ilymódon a nyaralási évadban sem volna Buda­pest kihalt főváros. Mindenesetre fo­kozatosan a dunamenti szántóföldeken, melyeken ma még az őstermelés dívik, konyhakertek, gyümölcsö­sök keletkeznének, nagyobb hozamot nyújtva a tulajdo­nosnak, de hasznára a környék nya­ralóinak és magának a székesfőváros nyári piacának is. Fontos nemzeti érdekek fűződnek, ahhoz, hogy a HÉV vonalait székes- fővárosunk tulajdonába vegye. Itt nagy közérdekekről van szó. Rövide­sen kihelyezhetné a végállomást, ha azonnal nem is a Filatorigátra, de a császárfürdői állomásra. így hozzá­foghatna a Margithídtól a Dunapart rendezéséhez, miáltal a két világfür­dő, a Császár- és Szt. Lukács-fürdő tényleg világfürdői környezetet nyer­hetnének: Majd a Hungária úti híd építésével a Filatorigátra helyezhetné ki a végállomást, s ezzel az újlaki és óbudai Dunapart végre-valahára le­vetkőzhetné ódon házacskáival mai, nagyon is szembetűnő dísztelenségét, szemben a gyönyörű Margitszigettel. lovag Ember Károly. Ay Budai Katholikus Kör József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony legfőbb védnöksége, gróf Apponyi Albertné, dr. Dréhr Imrcné, dr. Sipka Ferencné, Wolff Károlyné díszelnöksége mellett, ösz- szes termeiben jan. 17-én (szombaton) este fél 10 órakor a köri székház- alap javára rendezi jótékonycélú Bu­dai Katholikus Bálját. Ügyvezető-el­nök Baránski Gyula dr., bálelnök dr. Privitzky Endre. Gyász. Funták Ágnes, az egykori szépséges bálkirálynő, a budapesti társaság kedvence, utóbb a Budapest Gázmüvei szorgalmas tisztviselője de­cember 31-én, életének 68-ik évében az Űrban csendesén elhúnyt. Január hó 3-án délután temették a Kerepesi temető halottasházából nagy részvét mellett. BUDAI FAMÍLIÁK Apróságok a Kimnach-család életéből. m A kedves régi budai élet omióvako- Ialű ven hazak Ss magányos budai sírok kövei alá rejtezkedve él tovább. így Kimnach Lajos Kristófnak a vízivárosi temetőben búslakodó sír­köve alábbiakat mondja (ódonos for­dításunkban) : ,/tt nyugszik Idősebb Kimnach Lajos úr, polgári építőmes­ter, külső tanácsbéli tagja Buda sza­bad királyi Városnak, fölövészmes- ter, a budai ágostai hitvallású evan­gélikus egyházközség kurátora, szüle­tett 1785. november 1-én, meghalt 1866 szeptember ‘7-én, közös jóért buzgólkodó mind közönségesen ismert szorgos tettekben gazdag élete 81-ik esztendejében. Valamint ö utódjainak szívében mindörökre élni fog, úgy fog minden időkben élni az 6 emlékezete polgártársai tudatában is. Béke ham­vaira!” A szabadságharc korának össze­zilált családi életét jellemzi, hogy Kimnach Lajos leányának, Katalin­nak Michalowszky Vince alezredes, a pesti katonai törvényszék későbbi alelnöke volt a férje. Az alezredes Haynau báró alatt működött. Bizo­nyára felesége jó szívének tudható be, hogy sógora: 1 Károly, (akiről a már irtunk) sok elítéltet mentett meg a börtöntől és a haláltól. A Pesti Hírlap írta meg az 1901 szeptember 20-án 80 éves korában meghalt pát- riárkális öreg úrról ezt a jellegzetes budai apróságot. (Az ő fia volt Kim­nach László, a festőművész.) Ugyancsak Kimnach Károly járt közbe a Búdat elfoglaló honvédség hadbírójánál^ egy Krach Lukács nevű budai születésű lakatoslegény meg- kegyelmeztetése dolgában. Ez a legény az ostrom idején a Hentzi parancsnoksága alatt állé osztrák gamizonban szolgáló tüzér­káplár volt. Rokonai honvédnek állot­tak be, ő az osztrák alatt szolgált tovább. Egy alkalommal egy sánc­puskával belelőtt egy hattyú-utcai ud­varon játszadozó gyermekcsoportba s ezzel a tettevei még el is dicsekedett. A várból kiszökdöső magyarérzésű katonák Budán elmondották a külön­ben is kötekedő duhajnak ismert Krach esetét. Buda eleste 'után Marschatt ismert budai háztulajdonos a ^ Becsi Kapunál felismerte a szökni készülő Krachot és átadta a honvé­deknek. Halálra ítélték, ámde budai rokonsága és kétségbeesett apja jé ismerősei — közöttük a honvéd nem­zetőrként szolgáló Kimnach Lajos —__ kegyelmet eszközöltek ki a legény számára, aki szégyenében később Amerikába vándorolt ki. Ezt az ese­tet Pfeiffer István szóbeli közlései alapján adjuk. (6.6.5.) Oreguralc sportfa A mügyepes golfpálya megnyitása a Gellért fürdőben Valamikor régen, sok-sok évszázad­dal ezelőtt unatkozó skót pásztorok azzal szórakoztak, hogy fejnagyságú lyukakat ástak a mezőn és pásztor­botjaikkal addig ütögették, gurítot­ták tovább a labdát, amíg az a lyukba került. Ezt a szórakozást átvették utóbb az angol pásztorok is, de maga a nemesi osztály is teret nyitott neki parkjaiban, ahol sima gyepen gurí­tották botjaikkal a labdát és a játék­ban részt vettek az öregek is, mert nem jár megerőltetéssel. Ez a golf-játék története. A kardforgató, örökös harcok kö­zött élő magyarságnak nem volt al­kalmas torna, ott, ahol a gerelyvetés, a dárda, a lovas mérkőzések edzették harcra az ifjúságot, ott ez a szelíd, kedves játék nem lelt visszhangra. A golfjáték ma világdivat és a cso­szogó tánc révén belopta magát a ma­gyarok rokonszenvébe is, de nálunk egyelőre még csak a felsőbb „tízezer” gyakorolja. Rövid idő kérdése, hogy rohamosan tért hódítson. Angliában két millió golf játékos van, Ameriká­ban a munkásgolfpályáknak se szeri, se száma. Európában most terjed és a Gel­lért-fürdő igazgatósága sietett a di­vatba jött miniatűr golfpályát meg­alkotni, pompás télikertjében. Ez a pálmás, oszlopos csarnok, ahol minden oszlop külön látványos­ság, ahol száz kanári madár csicsereg és szabadon járó stiglicek felcsattanó füttye teszi a mesterséges pálmaker­tet ligetté. Az idegenek ezt a helyet keresik, ezt szeretik. Ide épült a 3 golfpálya. A télikert területe 600 négyszögméter, elfért a három pá­lya. A játék befejezése a középső nagy pályán történik. Valahogy úgy viszonylik ez a miniatűr a szabad me­zőn levő nagy pályákhoz, mint a bil- liárdasztal a kuglizóhoz. Szabadban 2—300 méternyi távolságra vannak egymástól a célgödrök, — itt 5—20 méternyire. Nőknek már azért is kedves, mert sok szép, graciőz mozdulatra nyújt alkalmat, — öreg urak nem fáradnak bele. Egyéni játék, nem csapat küzd csapat ellen. Sok ügyességet, nyugal­mat^ higgadtságot, kíván, de ez benne a szép. Hamar szállóigévé lesz Budapes­ten: — Menjünk a Gellértbe golfozni! A költsége is bírható. A játékos 1 pengőt fizet, a néző 50 fillért. Hűsítőkkel és más fogyasztanivaló- val jól felszerelt bárt rendezett be a pálya mellett, a pálmakert előkelő keresztfolyosóján Gundel Károly, a Gellért-szálló éttermeinek patinás ne­vű bérlője. A gyep? Valami különös növény­preparátum, amely teljesen megköze­líti az angol pázsitot. A golfpályát a londoni Fairway Golf Comp. ren­dezte be, nagyot ugorva egész Euró­pán át Budapestre. A tengertől Bu­dapestig ilyen pályát nem talál a tu­rista. Most igyekszik pótolni ezt Ber­lin is, Bécs is, de az angol cég világ­szerte ismert tervezője, Sir Gordon Craig kijelentése szerint, ilyen gyö­nyörű helyen sehol sem építik. Nagy részt szuterén helyiségekben, vagy zárt termekben, itt pedig miniatűr pompás pálmaligetben. És megtalálták hozzá az alkalmas vezetőt az európai hírű magyar golf­bajnok: Lauber Dezső személyében. 0 mondja, hogy ehhez nem kell elő­tanulmány, mindenki rögtön játszhat és hamar belejön. December hó 30-án este, előkelő meghívott vendégek jelenlétében nyi­totta meg Bérezett' Jenő alpolgármes­ter, aki bár először kezelte a verő­botot, meglepő ügyességet árult el és meg is éljenezték érte. Kipirult arc­cal köszönte meg. Nála talán csak Bánlaky Géza, a fürdő vezérigazga­tója járt kelt örömtől még kedveseb­ben kipirultan, ragyogó szemmel gyö­nyörködve a sikerben. De gyönyörködtek az elbájoló kép­ben a megjelent golfnagyságok, köz­életi jelesek, pénzarisztokraták, írók és művészek, köztük: — Szlávy Bé- láné, a magyar golfbajnoknő, Ra- kovszky István, Nagy Emil v. minisz­ter, Dewien francia követ, Biró Pál, Chorin Ferenc, Szabó Nándor min. tan., Ráskay Tamás és sokan mások. Legközelebb jön József Ferenc dr. főherceg, Gömbös Gyula hadügymi­niszter, Ripka Ferenc dr. főpolgár­mester, de jön, állandóan jön a nagy közönség, az az előkelő úri közönség, amely szereti és megbecsül minden újdonságot, amellyel megelőzzük a szomszédos külföldet és szolgáljuk szép Budának eljövendő nagyságát. TURÁNI világhírű magyar perzsái BUDAPEST II., FÖ-UTCA 80. TELEFŐN FONALAK, KELLÉKEK |fALAPOK WERTÉSZ HM urak ét hOlgytk II ■ n »rámára nagy ■ B B B választékban B B kalaposmesternél I., Kriszti na-tér 3 Feet, alakit Közvetlen a termelőtől! VAJ, SAJT, TOJÁS, KONZERVEK Egyedüli szaküzlct Budán Budai sajt, vaj és tojásszakiizlet I., ALAGÚT-UTCA 4. sz. Tisztviselők! Az első tisztviselő társasház építése Népjóléti LÁB kölcsönnel. A Horthy Miklós-űt 61, szám alatt ideális délkeleti fekvésű tisztviselő társasházban még pár kettő és három­szobás lakrész kapható. Ezen tisztviselő társasházban minden egyes lakrész önálló telekkönyvi tulaj dönt képez. A lakrész tulajdonosok LÁB kölcsöne a megvett lakrészeket külön-külön terheli, tehát egymással szem­ben vagyoni felelősséggel nem tartoznak. Háromszobás nagyhallos lakások a Horthy Miklós- utra szolgáló részen már 23.000 pengőért. A kertre szolgáló részen pedig már 16.000 pengőért kaphatók. 25 százalék lefizetésével telekkönyvi tulajdonába bocsátjuk. Csak azt mondhatja tulajdonának, ami telekköny- vileg a nevén áll. Bővebb felvilágosítással Szent Imre Tisztviselő Társasházak Végre­hajtó Bizottsága szolgál, Horthy Miklós-űt 59. Telelőn Lágymányos 5—77. KERPEL MIMOSA CREME SZÉPÍTI, FEHÉRÍTI ÉS PUHÍTJA AZ ARCOT EGY TÉGELY ÁRA: i P ti KÉSZÍTI: TEGYEN KÍSÉRLETET KERPEL MIMOSA TOILETTE ÉS MOSDÓSZAPPANNAL Szépít, Ildit, fehérít. EGY NAGY DARAB ÁRA: 90 f KERPEL „SZENT ISTVÁN“ BUDAPEST, ll„ MARGIT-KÖRÚT 38 GYOGYTARA TELEFON: 5-16-10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom