Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-02-08 / 1029. szám
Budai Napló Budapest, 1931 február 8. MAUTHNER HÍG KI MINT VET, ÚGY ARAT, MAUTHNER ÖDÖN MAUTHNER MAGNAL JOBBAT SEHOL SEM KAPHAT!!! MAGTERMELÖ ÉS MAGKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST süButncIn: HAinniiEnGK — telKfónszáih : i. «*—65 KÖZPONT: VH., ROTTENBILLER-U. 83. FIÓKÜZLET: IV., KOSSUTH LA JOS-U. 4. (A Forencrendlok templomival szemben) Főárjegyzék, növőnyárjegyzék, őszi árjegyzék jácint, tulipán stb, virághagy mákról ingyen és bérmentve. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Hargithíd és Újpesti hídon keresztül végig a Váci-úton és a Lajos-utcán. Ez a körforgalom egyik oldalon az újpesti Árpád-úti vonalból kiágazó, az újpesti .Perc-utcán átmenő sínszakaszt, a másik oldalon az esztergomi vasút Óbuda állomásából kiinduló és a Pomázi-úton át a Bécsi-úti sínvég- ződésbe befutó sínfektetést kíván. Tagadhatatlan, hogy az újpesti híd ilyetén „racionalizálása” befektetéssel jár, de a szükséges tőkét a város legnagyobb üzemének, a BSZKRT-nak előteremteni nem túlnagy feladat, annál kevésbé, mert a megoldás a HÉV részvények küszöbön álló megvásárlásának komplexumába bekapcsolható. Óbuda segítséget kér; adják meg azok, akikre tartozik, mielőbb! Az egyesítéssel Óbuda elvesztette rendelkezését az ő természeti kincsei felett, amikor az egységes Budapestbe beadta legendás múltját, történeti ásatásait, a Dunavizének legszebb szakaszát, hegyvidékét, forrásait, fürdőéletre hivatott Dunapartját és fejlődésének ezer lehetőségét. Cserébe eddig nem kapta még a köteles rész elismerését sem — de kapott leszólást és közönyt. Az elhagyott, a károsult Óbuda mezővárosból badd legyen végre — Budapest főváros III. törzs- kerülete. A Hollós Mátyás Társaság emlékünnepe Előkelő, megértő, Rákosi Jenő nagy nemzeti misszióját értékelő közönség gyűlt össze a Géllé rt-szálló hangversenytermében e hő 6-án este, hogy részt vegyen a Hollós Mátyás Társaság által, feledhetetlen díszel- nöke, Rákosi Jenő emlékének szentelt kegyeletes ünnepen. A gyönyörű Programm vonzotta a közönséget, mely hálásan hallgatta az előadókat, mert olv kedves, intim, sok tekintetben új adatok, új megvilágítások domborították eléje e puritán jellemű nagy magyar alakját, amivel az ünnepren- dező Társaság is érdemeket szerzett, hogy ezek az új jellemzések, apró és nagy eseményeket Rákosi életének ünnepnapi és hétköznapi életéből így sikerült megmenteni, lerögzíteni és a köztudatba vinni. Rákosi Szidi előadása állandóan könnyeket csalt a hallgatóság szemébe, mert a nagy előadóműyésznő egész szívét, bálványozásig menő szeretetét adta szikrázó szellemességgel, csodálatos művészettel. Elmaradásukat kimentették: dr. József Ferenc főherceg, dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Sipőcz Jenő polgármester, akit dr. Róstagm Achilles tanácsjegyző helyettesített, Nemes Antal püspök, Tasnádi Szüts András, Aggliázy Kamii, Glück Frigyes, dr. Bárdos György, Palócéi Edgár dr., Unghváry Sándor. Az ünnepet SZÁVÁT GYULA elnök nyitotta meg az ő patriarchalis modorában es a Rákosi szoborról írott prológszerfi szép költeményével, s azt engedelmével a jövő számban közöljük. Azután ő maga konferálta be iHÁSZ ISTVÁN tábori püspök előadását, aki mint a megkongatott harang szava, áhítatos kegyelettel emlékezett meg Rákosiról, minden oldalról megvilágítva tevékenységét, nemzetfenntartó küzdelmét, álmait, hitét, és. nagy csalódását. A közönség hosszasan ünnepelte ezt a kiváló szónokot, aki után SIKABONYI ANTAL dr. író, egyetemi tanár olvasta fel Rákosi Jenőről írott tanulmányát, mely a Rákosiról eddig megjelent írások egyik legteljesebb alkotása, mely minden oldalról bemutatja Rákosi alakját, küzdelmeit és publicisztikai nagy sikereit. Sok helyen ódaszerűen szárnyalt az előadás, amelyet élénk tetszéssel kísért a figyelmes hallgatóság. A pódiumra lépő RÁKOSI SZIDIT, a Nemzeti Színház örökös tagját, már megjelenésekor felállva, percekig tapsolta és ünnepelte az egybegyült díszes közönség és a tetszésnyilvání' tás csak fokozódott a művésznő előadása során és felolvasása végén. Rákosi Szidi tulajdonképpen azt a heroikus és diadalmas küzdelmet rajzolta meg, amelyet Rákosi Jenő mint a Népszínház igazgatója folytatott a német színház ellen. A Népszínház hőskorából való epizódokról emlékezett meg a népszerű művésznő. Mozaikszereién elevenedtek föl a nevezetes, sőt ma már történelmi alakok, akik mind megfordultak Rákosi Jenő Népszínházában és támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Rákosi Jenőnek ezzel, a tulajdonképpen első magyar színházzal sikerült legyőzni a Gyapjú-utcai színházat. A nők, férfiak vegyesen csókolgatták a nagy művésznő kezeit és még utólag is törülgették könnyes szemeiket. Hasonló hangulatokat váltott ki RÁKOSI GYULA hírlapíró, Rákosi Jenő fia, akinek kedves visz- szaemlékezéseit és édesatyja alakját még inkább . kidomborító megfigyeléseit, a feljegyzett mondásokat, családi jeleneteket összefoglaló írását Peterdy Sándor,, a Társaság alelnöke olvasta fel. Hálásan tapsolta a szerzőt a közönség. Befejezte az estét KOMLÓSSY EMMA, a Népszínház volt primadonnája, aki régi tárogató nótákat énekelt, pompásan, nagy művészettel és kísérte őt zongorán az ismert orgonaművész, SCHMIDTHAUER LAJOS, aki Eröss Béla zeneszerző helyett ugrott be és bravúrosan ■ oldotta meg feladatát. A kiváltott nagy hangulatok mellett csak nehezen oszlott szét a társaság, amelynek nagyrésze a Gellért-szálló éttermében ült társasvacsorához, ahol sok_ tréfa, ének közt szórakozott éjfélig. F/ordo/í Sudan Vegyen maga elé a jámbor budapesti polgár két térképet éspedig: Norvégiát és az „Autotaxi” társaság ú. n. tarifa-térképét és arra a meggyőződésre jut, hogy az Autotaxi- társaság térképének budai része feltűnően hasonlít Norvégia tengerparti oldalának térkepéhez, úgyhogy térkép alapján Budán is fjordoknak kellene lenni, pedig nincsen más, csupán hegyek és völgyek a' természet szép endje szerint. Miért ez a gondos ki.-’ he Imazása Budán a hegyeknek é gyeknek, amelyen belül első díjseir rl s amelyen kívül második díjszabással járhatunk csupán. Nyilvánvaló, hogy az egész az üdülni rágyó budapestiek és a gyönyörködni vágyó külföldiek ellen állapíttatott így meg, tehát ez a tarifális beosztás egészségellenes és idegenforgalomellenes. Hiszen még a budapesti polgárt is felbőszíti, amikor pl. a Zsigmondiéitól alig 4 kilométernyire levő — Budapest legszebb kilátását nyújtó — hárma.ilia tárhegyi menedékházhoz 4 pengő 90 fillért kell fizetnie, mert a kocsi a Pálvölgyi’barlangnál felváltja a díjszabást egyestől kettesre és innen kezdve meg kell fizetni visszafelé is az útdijat, dacára annak, hogy szavahihető és megbízható műszaki emberek, autótulajdonosok tapasztalata szerint visszafelé alig kell néhány lat benzin vagy még annyi se. Erről a tárgyról értekezett á III. kér. Egyesült Polgári Kör választmányi ülésén —: ahogy a titkári hivatal jelenti — Kovácshegyi Kálmán, a Lujza gőzmalom igazgatója, aki turisztikai szempontból is rámutatott az autótaxidíjszabásnak még 1929. évből eredő törvényhatósági közgyűlési határozaton nyugvó tarthatatlan szabályozására. Szilágyi Károly mutatott rá a címképen felírt hasonlatra és már a budai hegyvidék fejlődése érdekében is azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a budai taxidíjszabási határ is legyen olyan szép félköralakú, mint a pesti, vagyis Budán is a város határán belül járjanak csak szépen a taxik első díjszabással. Nem fizetnek rá. Aki pedig a város haté rán kívül megy, az vessen magával számot éS fizessen többet. Most új törvényhatóságot kapunk. Ennek a figyelmét erről a helyről is fel akarajuk hívni erre az igazságtalanságra. Első pillanatra úgy látszik, mintha Budával szemben volna igazságtalanság, mintha Buda megnyomorítása volna, pedig egyforma érdeke minden embernek, aki szereti felkeresni a szép budai hegyvidéket. Mindezeken felül pedig idegenforgalmi érdek is, mert a külföldi angol, francia avagy török vendégünknek bizony hiába magyarázza a soffőr, hogy miért kell kétszerannyit fizetnie, mint amennyit az óra — mutat. A külföldi azt hiszi, hogy itt valami nincs rendben! Hogy most a térképet láttuk, mi is azt hisszük! Tehát rendbe kell hozni! A legfőbb rendőrök egyike, Amdréka Károly h. főkapitányunk a városnál vállalta az „ügyet”. Hisszük, hogy az ő energiája kiküszöböli ezt a bosszantó, indokolatlan és káros igazságtalanságot. * A február 3-án tartott választmányi ülésen Szepesi Ágoston elnökölt és szokatlan nagy számban jelentek meg a tagok. Kovácshegyi Kálmán és Szilágyi Károly fenti felszólalása után Magasházy Mihály sajnálatát fejezte ki, hogy a mindnyájuk által nagyrabecsült, a kerület érdekeiért oly lelkesen dolgozó Orova Zsigmond dr. a bizottsági tagok közül kimaradt. Ezután felsorolta az elvégzendő munkákat, mint a Nánásy-út és a gázgyár között húzódó út megvilágítása, a Szentendrei - út kikövezése, autóbuszvonal megnyitása Fő-tér—Rómaifürdő—Római-part. E felszólalással kapcsolatosan Halamon János 2000 szavazó nevében panaszt tett a központi pártvezetőség ellen azért, mert Andréka Károlyt, kinek úgy polgári erényeit, mint munkásságát a központi vezetőség is mintaképül állítja oda, az örökös tagok kinevezésénél mellőzték, amibe a párt kerületi szervezete nem nyugodhat bele, mert dr. Orova Zsig- mondot sem hajlandó a kerület nélkülözni. A megjelentek óriási lelkesedéssel fogadták az indítványt és az időközben megérkezett Andréka Károly és dr. Orova Zsigmond hiába kísérelték meg a választmány megnyugtatását, határozattá vált, hogy e hó 9-én 100 tagú küldöttség indul az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez, dr. Kozma Jenőhöz, amelynek szónokai Szilágyi Károly és Ha- laman János. Az ülés további folyamán Téri Miklós dr. a polgárságnak nagyobb keretek közt való megszervezését sürgette, úgy a Szt. Margit-kór- ház kibővítését is. Martin Gyula pedig a híd sürgős építését hangoztatta. A választmányi ülést társasvacsora követte. TANULMÁNY A kerületi elöljáróságok múltja, jelene és jövője IRTA: DR. 8PAKNBEBGEE ALAJOS. I. kerületi elöljáró. m. A kerületi elöljáróságokról szóló törvény 17. szakasza kimondja, hogy: „köteles minden évben a kerületi elöljáróság a kerület szükségleteiről költségvetési előirányzatot készíteni és a kerületi választmány véleményével együtt a tanaes elé terjeszteni, mely ezt az évi költségvetési előirányzattal a törvényhatósági bizottság elé terjeszti.” A . törvényben biztosított önálló költségvetési jog kiegészül a törvény 19. szakasza, alapján megalkotott és az 1893. évi XXXIII. törvénycikk végrehajtásáról szóló „Szolgálati uta- lítás” (43.810/1899. sz. közgyűlési szabályrendelet) 1. szakaszának ren- felkeléseivel, amelynek szövege szerint a kerületi elöljárósági „1. Megállapítja a kerület szükségleteinek előirányzatát, 2. a költségvetés keretén belül utal- vanyoz saját pénztárára.” Az önálló költségvetési és utalványozási jog teszi érthetővé, miért kötötte a törvény a kerületi elöljáró állásának betöltését titkos szavazáshoz és általános szótöbbség elnyeréséhez. Nyilvánvalóan e fentemlített jogokra való tekintettel fokozottabban megkívánt közbizalom érvényesülését kí- vánta ez intézkedéseivel biztosítani, E törvényes rendelkezésekből ered az a gyakorta használt hasonlat, amely a kerület elöljáróját a kerület polgár- mesterének említi. Valóban, már a polgármesteri és kerületi elölj árói állás betöltési módjában is nagy a hasonlatosság. A funkciók minőségbeli egyezésén kívül e hasonlat használatát elősegítette még az a tény, hogy a polgármesteren kívül egyedül és kizárólag a kerületi elöljáró személyét illeti meg az önálló utalványozási jog a kerület költségvetésének keretein belül. Az önálló helyi hatósági jelleg kiemelését célozza a törvény 17. szakaszának következő része: „A tanács, a polgármester, tisztifőorvos, főmérnök es vásárigazgató a kerületi elöljáróság összes tisztviselőivel és szakközegeivel a kerületi elöljáró útján rendelkeznek', a' kerületi szakközegek a kerületi elöljáró útján teszik jelentéseiket.” A törvényhozás szándéka itt a kerületi elöljáró egyéni felelőségének kidomborítása volt. Az 1893. évi XXXIII. törvénycikk egyes szakaszainak ismertetésével érzékeltetni kívántam, hogy a kerületi elöljárót hatáskörébe utalt ügyek végrehajtásában csakis a jogszabályok rendelkezései kötik, e minőségben az I. fokú közigazgatási határozatokat, és mint rendőri büntetőbíró, az I. fokú ítéleteket nem felsőbb utasításra, hanem ama jogszabály alapján hozza meg, amely a kérdéses közigazgatási eset elintézésével személyét, illetve hatóságát megbízta. E megállapítással egyidejűleg szükségesnek látjuk hangoztatni, hogy a kerületi elöljáróság a végrehajtó hatalom közvetítésének is szolgálatában áll s így általa hajtatnak végre a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a tanács, az árvaszék és a polgármester rendeletéi, illetve utasításai. A funkciók vegyülése elkerülhetetlen egy hatósági szerv életében, de ezek többirányúsága megszűnik az adott működés pillanatában, mert megkülönböztetett tevékenységnek kell kifejezésre jutnia a közigazgatási szerv részéről aszerint, amint a köz- igazgatás közvetítésében segédkezik (utasításra jár el) vagy pedig saját hatáskörében ügyintéző működést fejt ki. A hatósági jelleg törvényileg véglegesen átruházott alkotmányos hatalom, amelynek gyakorlása nem időleges megbízás: utasítás útján történik, hanem a hatáskör egyszer és mindenkorra való megállapítása után a hatóság eljárása már a törvény akaratának folyamatos és közvetlen érvényesítéséből áll. Ezekkel a gondolatokkal nyújtom át a kerületi elöljáróság múltjának és jelenének történetét székesfővárosunk polgárságának. A jövőről értekezésünkben kevés szó esett. Az az érzésünk, hogy ennek kialakítása nem a mi feladatunk, hanem a természeté, amelynek törvényszerűsége hívta életre a kerületi elöljáróságok intéz- ményét, örök törvény a természet építő munkájában, hogy mindig előre halad, fejlődik, tökéletesül és a tökéletesség legfínomultabb fokozatán is onnan meríti anyagát, ahonnan a kez- ket kezdetén: a legelső és legegyszerűbb létnek alkotó elemeiből. Hisszük, hogy a kerületi elöljáróságok is múltjukkal és jelenükkel fogják szolgálni jövőjöket. Hisszük ezt azért is, mert a kerületi elöljáróságokról szóló törvény a székesfőváros fejlődésének termése, annak gyümölcse. A természet sugalmazása érlelte meg a tételes jog kialakulását. — Érezni a polgárság szeretetét és megbecsülését! Ez a kerületi elöljáróságok közigazgatási működésének erkölcsi mozgatóereje. Soha el nem múló emlék marad a közintézmény történetében a polgárság ragaszkodásának az a megnyilatkozása, amely a kerületi elöljáró személyében beálló változásoknál nem elégszik meg a polgármesteri rendelet szaraz, kivonatos ismertetésével, hanem jól felfogott közérdekből az új kerületi elöljárót ünnepélyes keretek között fogadja és iktatja be -hivatalába. Mennyire szolgálja a tekintély emelését és tisztelet fokozását a beiktatás ünnepélyes keretek közötti megtartása, különösen akkor, ha az a hatósági szervek asszisztenciájával együtt GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyintézet éu napfürdő —■— Külön fdrG is nffi osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzi! Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNAgősmosó- és kelmefestőgy árba BUDAI FIÓKOK: I., Auila-lcörút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: VIII., Oólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztítást garanciával végeznek. — Telefónhívásra autóval jövünk. Telef ón: József 350—52 BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEA ÁNC Újdonság! Menürendszer! 4 fogásos ebéd 1.80-161, álcán át (9 Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és pormentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 3.50. Asztalrendelóc T: A. 528-84 FÜRDŐ radioaktív hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA DUDA! GÉPÍRÁS MÁSOLÁS FORDÍTÁS I PONTOS GYORS OLCSÓ 19.f FŐ-UTCA 4 jár! 1923. évben az egyik közigazgatási kerületben a kerületi elöljáró beiktatása ily elgondolás mellett ment végbe. Akkor történt meg, hogy a közgyűlési teremben lefolyt ünnepélyes eskütételt követte a beiktatás olymódon való megtartása, hogy a kerületi polgárság, részéről rendezett fogadtatás ünnepségén, az ez alkalommal megnyilatkozó lelkesedés lélekemelő hatását fokozta a polgármesterek és a tanács tagjainak nagyszámban történt megjelenése. Lelkes, alkotó munka a kölcsönös tekintély tisztelete nélkül el nem végezhető. Megbecsültetés központjában a kerületi elöljáróság intézménye megvalósította a gyorsütemű és közvetlen közigazgatás kívánalmát. Az 1893. évi XXXIII. törvénycikk és annak felhatalmazásából a kerületi elöljáróságok részére adott „Szolgálati utasítás” a leghivatottabSan szolgálja a közigazgatás közvetlenné tételének érdekét az összes idevonatkozó törvények és törvényerejű szabályzatok között. A székesfőváros közigazgatási berendezésének megújhodása idején, a kerületi közigazgatás reformját és a kerületi elöljáró hatáskörének újabb szabályozását a polgárság egyetemes érdekeit szolgáló és erről négy évtized alatt teljes bizonyságot tevő 1893. évi XXXIII. törvénycikk szellemének szabad érvényesítésében és annak további érintetlen fenntartásában látjuk. — Vége. —
