Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-30 / 1028. szám

Budai Napló Budapest, 1931 január 30. SZENT GEIiIjÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyintézet és napffirdő —■— Külön férfi és női osztály A legmodernebb berendezés Szak képzett személyzet kalmasak. azonban ágy, hogy a régi utcanevek mind megmaradnának. Párizsban gyönyörködhet a szem a stílusban: az Aux Bombes-utcában, mely az 1871-i ostrom emléke. Van sikátora még a magyar királynénak is (Passage de la Rheine d’Hongrie), de „Trónörökös Uram”-nak is (Rue de Monsieur le Dauphin). Miért nincsen nálunk Budán egy jó magyar Nádor- ispán-utca, egy Királylánya-ytca, Budai Prépost-utcája, Tomapiac- utca, Lovashajdu-utca, Tálpasgyalog- utca, Seregdiák-utcaf Lándzsatörő­utca, Diák-utca, Nuntius-utca; ma­gyar, budai, régi, kedves, meghitt utcanevek légiója. Mindezek helyett — ó — miért van 4 donis-utca? Budai seresháború­ság 1793-ban Nagy kavarodás esett meg a régj budai Krisztina Hostátban 1793 táj vaszán, mikor is a budai VároskapiJ tány Uraimék városi darabontokká jelentek meg a Schmit János nádori íőkomomyik által lakott ottani házi ban, a pincét feltörték, egy ott talált! hordó bécsi sert elkoboztak, azt menfl ten targoncára rakatták és a budai] Ispotály agg lakói asztala számára iziben elgurították. Másnap — Sándor JApót Főherceg Nádorispán Ur tudta\ nélkül — a Nádori Hivatal főtitkárai Szápáry gróf levelet írt a budai Tál .nácshoz, melyben súlyos szavakkal kifogásolta az esetet. Elmondottal hogy az Udvar személyzete lent lakik] a Krisztina-Elővárosban, az egész környék belőlük él, viszont a személyi zet serivó bécsi ember, bécsi serhez] van szokva, tehát bécsi sert akan inni. Ezzel szemben a Tanács elko] boztatta a Schmit főkomomyik pin] céjében levő egy hordó sert, ami iszonyú injúria. A Titkár Ur figyeli mezteti a Tanácsot, hogy a budai ser „gonosz”, emiatt valóságos lázon­gás van a budai polgárság között] fólős, hogy a Nép egyszer majd szélső] ségekre ragadtatja magát, tehát en­gedje meg a Tanács, hogy a bécsi ser-l hez szokott bécsi származású szolga­nép bécsi sert hozathasson be magái nak a budai vámon. A Titkár Ur nem ismerte a magyar Alkotmányt, amikor ilyen nagy fába vágta bele fejszéjét. Mert itt nem holmi kicsi ügyről, hanem a Város alkotmá­nyos serfőző szabadságáról volt a szó. Buda Városa joggal tiltotta ki az „Idegen Ser”-1, akár pesti, akár pilis- csabai volt. Ugyanezt tette Pest Városa is a budai serrel. A csempé­szést e korszak kontrabontosságnak (Contreband), Fekete Fuvar-n&k, csem- peskedésnek, himpellérségnek vagyis kontárolásnak nevezte. (HimpeUér nem az, aki tilosban tesz mívet, ha­nem az, aki tilosban árul. Budai sert Pesten árulni vagy viszont, himpellér- ség volt. A szó a flandriai alsólatin imballarius-, emballeur-bői lett, régi magyar neve him/püliér. A Budai Tanács jól tudta, hogy az -alkotmányosság tényeképpen meg­választott Nádor Ur maga sem tűmé a bécsi serrel való csempeskedést, tehát a sarkára állott. Nem csinált nagy kázust a dologból: megizente a komornyiknak, hogy a hordó sert csak akkor adja vissza, ha kiegyezik a tabáni serfőzőbérlővel, aki a Város •eresjogát béreli. A Titkár Urat pedig felvüágosította, hogy egy pint bécsi sert nem enged be a budai Vámon, ■esak akkor, ha a Nádori Hivatal hiva­talos úton kérenne,,behozatali cédu­lát” a Tanácstól. De ebben az esetben is csak annyi bécsi sert enged be­hozni Budára, amennyi egy-egy ko­mornyik, lovász, kocsis vagy szakács legszemélyesebb napi szükséglete. A .Titkár Ur — aki a francia forradalom rémségeit rajzolta a Tanács elé az (állítólag) rossz budai ser miatt majd nyaktilót állító budai nép haragja következtében — igen szelíden és szó nélkül vette tudomásul a budai Tanács önérzetes fellépését. A budai ser nem volt rossz, sőt jobb volt, mint az agyonfüszerezett gyenge bécsi ser. Hatalmas, erős ital volt, még a gyenge Fickó Ser is, az egész esetet, a komornyikok fújták fel, akik nem értették meg a magyar Alkotmányt. Természetes, hogy a Nádor Ur nem szólt bele a dologba, illetőleg ha beleszólt, bizonyára igen haragosan tette, mert ő is, de 1795 után nagyemlékezetü utódja, József I Nádor Ur éppen azért nőtt minden magyar szívéhez, mert megértette a Magyar Alkotmány lelkét. A kis eset Buda iparának önállóságra való tö­rekvését fejezi ki: magyar iparvéde- • lem volt ez, ha német nevű, de már német kalap alatt magyar bajszot hordó Senator Uraimék csinálták is. A tabáni serfőzőmester a kővetkező évben magyar nemességet nyert és bajor Mayer nevét Mayerffyre változ­tatta. Fia, az ifjabb Ferenc, a Ludo- vika, az Akadémia, a nagy Árvíz, a pesti Lövész Egyesület nagy mecé­nása, az öreg Mayer öt unokája vesz részt a szabadságharcban. Íme: a seres alkotmányosság nem csak egy korsó serben való buda-krisztinavárosi vihar volt, hanem magyar szellem, mely még a német nevű Senator Ura­kat is magyarrá tette. Ez a krisztina­városi seres csetepátó budai magyar morálja. Bevilaqua-Borsody Béla. semminemű zaj ne hallassák át a másikba s azárt — költséget nem kímélve — különleges válaszfalakat alkalmazott, amelyek hangszigetelés tekintetében egy 48 em-es téglafallal egyenérté­kűek. A „Centrum” ezirányban is út­törő munkát végzett s a fővárosi nor­mál-bérlakások egyik fő hátrányát megszüntette. A tűzfalaknál is hő­szigetelő réteget alkalmaznak. Maga a „Hunnia-udvar”, — bár centrális fekvésben _■— de a Fehérvári- és Horthy Miklős-út porától, utcai lár­májától ^félreeső helyen, a két főutat összekötő csendes Diószegi-úton fek­szik, ahol soha átmenő forgalom nem lesz. így előreláthatólag gondoskod­tak arról, hogy a fővárosi embernek felzaklatott idegei legalább az ottho­nában megpihenjenek. Május 1-re már beköltözhetővé is válnak az öröklakások. Az árak, a ki­tűnő kivitelezést figyelembevéve, meg­lepően mérsékeltek. Ha figyelembe vesszük az öröklakásokhoz tartozó üz­lethelyiségek építési költségét (ame­lyek jövedelme a közös kiadások fe­dezésére fog szolgálni), az árak __ amint a zt minden szakember megálla­píthatja — az önköltségek határa kö­rül mozognak. így pl. egy kétszobás öröklakás már 13.200, ugyanaz hallal 18.000, háromszobás 19.9Ó0, négyszo­bás nagylakás már 23.700 pengőtől kapható. Amellett figyelembe veendő, — s ez a „Centrum”-nak egyik fő­erőssége, — hogy ezekben a fix árakban minden elképzelhető kiadás bennfoglal- tatik, utólagos meglepetések és holmi 40 százalékos pótmunkák teljességgel ki vannak zárva. Ez indította pl. az árvaszéket is arra, hogy kiskorúak pénzének kivételesen a „Centrum” öröklakásaiba való el­helyezését megengedjék; ezek a tőkék most 9—10 százalékot jövedelmeznek. Nóta bene, a „Centrum” társas­házainak finanszírozása is mintaszerű; a házak csak olcsó, elsőhelyű, törlesz- téses, hosszúlejáratú kölcsönt vettek igénybe. Igaz, hogy ennek megfelelően a „Centrum”-nál az építési költség legalább egyharmada fizetendő le készpénzben és nem fogadnak el 1—I 2—3000 pengős lefizetéseket, amelyek alapján egészséges pénzügyi állapot el nem képzelhető. A „Centrum” Házépítő- és Ingat­lanvállalat m. sz. HORTHY MIK- LÓS-ÜT 9. sz. alatti irodáiban meg­tekinthetők a „Hunnia-udvar” rész­letes tervei és megtudakolható, milyen öröklakások kaphatók még. De az érdeklődőknek díjtalan, ké­pes tájékoztatót is küld a vál­lalat. A „Centrum” a múlt évben meg­kezdte építési akciójának betetőzését, amennyiben mint fővállalkozó meg­kapta egy autonóm nyugdíjtestület, a Budapesti m. kir. államrendőrök nyugdíjpótló, temetkezési és önse­gélyző egyesülete Kerepesi-út 104. sz. alatti nagy bérházának az építését. Ezt a házat is pontosan a kitűzött időre és a költségvetés keretem belül építette fel a „Centrum”, amiért az egyesülettől meleghangú elismerő le­velet kapott. Legújabban pedig a „Centrum”-ot pár ad hoc alakult előkelő tisztviselő­csoport szándékozik, mint közvetlen építtető, társasháza építésével meg­bízni. Ügy értesültünk, hogy ezeknek a társasházaknak nemcsak a fővállal­kozói minőségben való felépítését, ha­nem a teljes megszervezését és le- adminisztrálását, sőt finanszírozását is hajlandó a „Centrum” magára vál­lalni. Budapest idegenforgalma a statisztika tükrében A Budapest székesfőváros statisz­tikai havifüzetei 1930. évi novemberi számából vesszük a következő ada­tokat : Budapest székesfővárosba érkezett idegenek száma az óv elejétől november hó végéig 1930-ban : Csonka-Magyarországból ... 116.175 Magyarország Ausztriának ítélt részéből ..................­211 M agyarország Cseh-Szlovákia­nak ítélt részéből ............... 14.225 Magy arország J ugoszláviának ítélt részéből ................... 4.073 M agyarország Romániának ítélt részéből ..................... 14.627 Fiúméból ............................... 196 Ausztriából: Bécsből ..........................t.. 15.174 egyé b Ausztriából............ 1.683 Cseh-Sz lovákiából ................ 3.597 Németo rszágból ..................... 16.714 Da nzigból ............................ 89 Sváj cból .......... 2.83 0 Lichtensteinb.ől ..................... 14 Olaszo rszágból .................... 3.979 Franciaországból ................. 2.489 Portugáliából ...................... 37 Sp anyolországból.................. 282 Nag ybritalmidból ................. 4.105 Hollandiából ......................... 1.455 Belgiumból........................ 571 Monakóból Dániából ..... Svédországból Norvégiából .., Oroszországból Finnországból 3 989 759 249 43 219 Lengyelországból ............ 3.078 Észto rszágból Lettországból.......... Lit vániából................ Rom ániából .............. Jug oszláviából............ Bul gáriából................ Törökország ból ........ Görögországból ........ Albá niából ................ Jap ánból.................... Egy éb Ázsiából ..... Afrikából .................. Egy esült Államokból Egyéb Amerikából... Ausztráliából............. Luxen burgból ........... Az év eleje óta: 1930-ban összesen . 1929-ben „ . 48 211 17 2.664 1.242 472 139 480 14 371 496 285 11.313 767 246 21 226.742 232.827 Nem lesz érdektelen egy pillantást vetni arra, hogy Magyarország tör­vényhatósági joggal felruházott váro­sai lakosságából hányán keresték fel Budapestet 1930. elejétől november végéig. Idegennel E téren Debrecen vezet .... 7.260 majd utána a következő váro­sok következnek: Szeged ..................................... 6.790 Miskolc. ..................................... 4.595 Péc s........................................... 3.915 Győ r ........................................ 3.895 Kec skemét ............................... 1.980 Sop ron...........................................1.850 Szék esfehérvár ....................... 1.655 Baj a.......................................... 1.271 Hód mezővásárhely ................. 942 öss zesen... 34.153 A legtöbb idegen az elmúlt év eleje óta november végéig Csonka-Magyar - országból érkezett Budapestre — 116.175 — majd utána az egyes országok a következőképpen követ­keznek : Németország 16.714 idegen­nel, Bécs 15.174 idegennel, Magyar- ország Romániának ítélt része 14.627 idegennel, Magyarország Cseh-Szlová- kiátiak ítélt része 14.255 idegennel, Egyesült Államok 11.313 idegennel, Nagybritannia 4.105 idegennel, stb. Feltűnő, hogy Ukrajnából sem 1929-ben sem 1930-ban senki sem jött Budapestre. Feltűnően kevesen érkeztek Budapestre a Balkán kis országaiból: Bulgáriából, Görögor­szágból és Albániából. A most közölt statisztikai adatok szerint idegen- forgalmunk legnagyobb része nyugat­ról érkezik és kelet felé úgylátszik ] idegenforgalmi propagandánk nincs eléggé kifejlesztve. Az idegenek közül hány éjjelt töltött Budapesten 1930. november 1-től november 30-ig éjjelt: idegen: éjjelt: idegen : tehát legtöbben az idegenek közül 1—2 napot töltöttek novemberben Budapesten. Dr. Eperjessy István. 1 1444 731 3 648 693 6—10 «41—14 15—30 30— 414 62 63 10 HíWq Centrum tMíznilmn? Tudvalevő, hogy már huzamosabb iidő óta úgyszólván teljesen szünetel az építkezés, mert a bizalmi krízis folytán a bankok általában nemcsak hosszúlejáratú, de még átmeneti épí­tési kölesünket sem folyósítanak. Ki­vételt csak a legritkább esetekben tesznek; így pl. a „CENTRUM” Ház­építő-Vállalat tudta építési akcióját — igaz, hogy főkép saját érdekelt­sége financiális felkészültségére tá­maszkodva — zavartalanul folytatni. A LAB-kölcsönök folyósítása idé­zett elő aránylag nagy élénkséget az építési szakmában. Számos vállalkozó vagy ad hoc érdekcsoport igyekszik a tisztviselőtáborból egy-egy társasház­csoportot összehozni s eddig is leg­alább egy tucat ilyen terv merült fel, de még több van előkészítés alatt. Azonban a tisztviselőket a mindenféle eddigi akciónál annyi csalódás érte és annyi meddő költségbe verték magukat üzletrészjegyzések stb. révén, hogy elég szkeptikusan viselkednek az jabb tervezésekkel szemben, ügy hogy ezek a tervek rövidebb-hosszabb időtartamú kísérletezés után rendsze- int megfeneklenek. A közönség bi­zalmatlankodása érthető, mert hisz nem egy drágán és rosszul megépí­tett, vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő öröklakásos ház szolgál elriasztó példa gyanánt. Ezeknél a pénzügyi- műszakilag és adminisztratíve hiányosan megalapozott építési ak­cióknál olykor nemcsak a közönség károsodott, de a vállalkozó maga is elvérzett. A „Centrum” agilis és feladata magaslatán álló vezetősége elégtétellel állapíthatja meg, hogy amikor elér­kezett hetedik társasháza építéséhez, csak elismerést regisztrálhat az örök­lakástulajdonosok részéről. Tartja a Centrum” a rekordot abban a tekin­tetben is, hogy eddig nem keveredett perbe még egyetlen öröklakástulaj- donossal vagy iparossal sem; ami próbaköve a korrekt ügyvitelnek. Számos elismerőlevél igazolja, hogy a „Centrum” eddigi társasházaiban a lakások a modern berende­zés, a mintaszerű beosztás, a kifogástalan kivitel, a napsüté­ses fekvés, a villaszerű, kertes elrendezés tekintetében semmi kívánnivalót nem hagynak hátra. Beigazolható, hogy a „Centrum” akciója 100 százalékos si­kerrel járt, ami ' nem lekicsinylendő eredmény a mai nehéz viszonyok kö­zepette. Itt nem történt meg, — ami a kitűzött cél csődjét jelentette — hogy már régen elkészült a társasház, de az öröklakások zöme még üresen állott és ennek folytán előállott a zűrzavaros, felemás alakulat: részben öröklakásos, részben bérház. Beigazol­ható, hogy a „Centrum” most fel­épült társasházában, a Horthy Miklós­át 79. sz. alatti „Szent István-udvar”- ban mindössze 2 kétszoba hallos örök­lakás vár még gazdára; a Horthy Miklós-körtér szomszédságában, a Diószegi-út 3. és 6. szám alatt épülő Hunnia-ndvar-bsn pedig — amelynek munkáiból mintegy 50 százalék ké­szült el — teljesen arányosan leje­gyeztetett az öröklakások fele, ami a mai viszonyok közt valóban elisme­résre méltó teljesítmény. A „Hunnia-udvar” két hatalmas telekre épül és a területből 300 négyszögöl kertnek marad meg. A kertben felnőttek részére tornaszerekről, a gyermekek részére megfelelő játszóhelyről történik gon­doskodás. A „Hunnia-udvar” a vál­lalat eddigi gyönyörű társasházaiból is ki fog válni nemes architektúrájár val. A homlokzatot Mátrai Lajos ta­nár kiváló szép szoborművé (magyar vezéralak) és Sándor Béla tanárnak, az ősmagyarok életéből merített gyö­nyörű freskósorozata díszítik. E házban déli napsütéses fek­vésű, 2, 3 és 4 szobás öröklaká­sok lesznek, nagyobbrészt kert- renéző hallal, tágas, fedett, na­polásra is alkalmas loggiával, terrasszal. Különös gondot fordított a „Cen­trum” arra, hogy a „Hunnia-udvar”- ban az egyes öröklakásokból Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben ft székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentállsabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (atrand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS MENCZER Sportbál. A Hűvösvölgyi Sport- Club február hő 1-én rendezi már előzetes nagy érdeklődés mellett far­sangi nagy estélyét a Nemzeti Park- szálló termeiben. A bál fővédnökei: dr. Kozma Jenő és Herczeg Ferenc. Bálelnök: dr. Timár József, a sport­klub agilis elnöke. gallértlsztítása vezeti Fest, mos, tisztít, saját üzemeiben. Telefon. Olvasóinknak 8 f-ért tisztítja gallérjait. Pillangófőhadnagy című operett kerül színre a Budai Iparos és Keres­kedő Ifjak kultúregyesülete színpa­dán I., Városmajor utca 59., bejárat a Temes-utcai kapun, február hó 1-én, vasárnap délután fél 6 órakor. — A BIKIKE február 7-én táncestélyt rendez a Budai Társaskörben (Déli­vasút), — február 15-én pedig színre kerül: Süt a nap. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I. Attila-u. 12 Az Uj Művészek Egyesülete feb­ruár hó 1-én délelőtt 11 órakor nyitja meg harmadik kiállítását az Erzsébet- téri Nemzeti Szálén termeiben., A Kisfaludy Színház szorgalmas igazgatója csupa újdonságot nyújt az óbudai színházlátogató közönségnek. E hét végén színre kerül a Halvány- sárga rózsa című operett és a jövő héten kedden Borcsa Amerikában című látványos operett Bodnár Etá­val a címszerepben. — Zilahy Irén is vendégszerepei e héten a Párizsi di­vat cimű operettben. HARCIS CUKRÁSZ X., Alkotás-utca IS. Álarcos jelmezbálját a Budai Torna Egylet február 7-én, szomba­ton rendezi, a hagyományhoz híven, Széli Kálmán-téri klubházának összes termeiben. Az agilis rendezőség fá­radságot nem ismerő munkával arra törekszik, hogy a múlt évi sikereket is felülmúló hangulatos és felejthetet­len farsangi mulatságot nyújtson a budai közönségnek. Ezt célozza Szahó-Guy László iazz-band-jének és zombori Sipos Sanyi cigányzenékará- nak közreműködése, továbbá a meg­lepetések sorozatának előkészítése. A klubház korlátolt befogadó képességét túlszárnyaló eddigi nagy érdeklődésre való tekintettel kéri a rendezőség a jegyeknek elővételben való megváltá­sát, annál is inkább, mert helyszíni pénztár nem lesz. Meghívók igény­lése és elővételi pénztár délutánon­ként 5—8 között a klub titkárságá­nál II., Vérmező-út 1—3. sz. Telefon: 517—98. ALAPOK VERTÉSZ kalapotmettemél l„ Krlsztfna-tir % Feat, alakit ALAPOK V | M. arak ét hőig»ok II I B tzáaira nagy I B B választókban u B FÜRDŐ radioaktív hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA DUDÁS ÉHGYOMORRA naponkint Igyák ogy pohár KRISTÁL9 Vogl Imre tánctanár tanítványai február hó 7-én, szombaton este 9 óra­kor a Budai Vigadó összes helyiségei­ben álarcos jelmezes estélyt rendez­nek. Jegyek előre válthatók borítékos meghívó felmutatása mellett egész nap (február hó 6-ig) Vogl Imre tánciskolájában II. kér., Medve-utca 6. szám, I. emelet. Jelmez nem köte­lező. Személyjegy 3 pengő, kísérőjegy 2 pengő, táncosjegy 2.50 pengő. Fő­rendező: Czobor István. VIZET! Idegeit kíméli ha nagymosását nőm otthon végzi] Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNA gösmosó- és kelmefestőgy árba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-Jcörút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: VIII., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Telefon­hívásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 CSEMEGEÜZLET II., MARGIT-KÖRÚT 34 FERENCTEMPLOMMAL SZEMBE m „LE0“ DOBOZOS EMMENTÁLI Dobozonkint 6 szelet 75 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom